Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-06 / 150. szám, csütörtök

1949 október 7 - u J srn MEZŐGAZDASÁG »» Calovón (ISagymegy ereu) épül Csehszlovákia legnagyobb sertéshizlaldája (R) Népi demokratikus köztársa­ságunk mezőgazdasági termelése ne­héz és felelősségteljes feladat elé van állítva. Aránytalanul több fogyasztó van, mint a kapitalizmus alatt, mi­vel ma minden dolgozó annyit keres, — vásárlóképessége olyan —, hogy gyakrabban megengedheti magának Pakszian Mihály két fiával önkéntes brigádmunkán drágább és értékesebb napi szükség­leti cikkek bevásárlását. Ezért fek­tetjük a fősúlyt a szocializmus épí­tésében a mezőgazdasági termelés észszerűsítésére és gépesítésére, hogy Az Egységes Földműves Szövet­kezetek módot nyújtanak arra, hogy a falusi kézművesek és iparosok be­kapcsolódjanak az EFSz-be, ami érthető is, hisz a falu kői itja az EFSz lesz, s így köréje töi. ..^ dl min­den bizonnyal mindenki, akinek majd erre törvényadta lehetősége nyílik. Marának a szövetkezetnek is lesz szüksége pl. kovácsokra vagy kádá­rokra, de még inkább a tagoknak. Falun az iparosok és földműves dol­gozók között rendszerint zavartalan jóviszony van, melyet az egymásra­utaltság és az évszázadok kovácsol­tak össze. Hol egy patkót kell fel­verni, hol az istállót kell megjavíta­ni — lehetetlen volna tehát elkép­zelni, hogy az EFSz alapszabályai a falusi iparosok bekapcsolódási kér­dését ne rendezzék. A kovácsok, ácsok, nyergesek, vagy kádárok sorsa ép azért, mert ők a falusi dol­gozókra vannak utalva és viszont — a szövetkezeti mozgalom szellemében nyert megoldást. Az iparosok bekapcsolódási lehe­tősége kétféle: az EFSz vagy szer­ződéseket köt a falusi iparosokkal, hogy azok az EFSz tagjai számára munkát végezzenek önálló iparuk fenntartása mellett, vagy pedig meg­állapodhat velük, hogy átveszi egész iparukat a szövetkezet tulajdonába és üzeméhe. Hogy az iparos melyik utat választja, vagy hogy egyáltalá­ban rálép-e erre az útra, az saját belátásától és józan mérlegelésétől függ. Senki sem kényszeríti az ipa­rost, szabadon dönthet. Az a szövet­kezet életképes, mely a szabad elha­tározásból fakad és így kedvvel dol­gozik. Ha az iparos csupán az iparos­munkák elvégzésére köt szerződést az EFSz-tel, úgy ez közjogi helyze­tében semminemű változást nem eredményez, iparát tovább folytatja, mint eddig, a munkát azonban az EFSz tagjai számára sorrendben a többi megbízóé előtt végzi el és olyan fizetési feltételek mellett, me­lyeket a megkötött szerződés meg­állapít. Ha az iparos úgy határozott, hogy falusi iparát átruházza az EFSz-re, úgy iparát átadván, a szövetkezet alkalmazottjává válik és átruházott iparát az ÉFSz saját cége alatt folytatja. Természetesen ebben az esetben az üzlet további rizikóját az EFSz viseli. Az ipari vállalkozás át­vételének kölcsönös, kétoldali szer­ződésen kell alapulnia. Ha az iparos a szövetkezet keretében biztosabb egzisztenciát lát, ügy az ilyen jelent­kezőt az EFSz — már amennyiben az érdekéhen áll átveszi, még pedig egyszerű szerződés sdapján, feltéve, hogy az iparos munkássága a föld­művesek életével és szükségletével összefügg és nem terjed túl egy község határán. Érdekes példát mutatott ebben a tekintetben a Ko­šice melletti Veľká Ida (Nagyida), ahol mint e sorok írója hivatalos küldetésében megállapította — az D többet, olcsóbban és jobban termel­jünk, mint a mult nagybirtokosai. Hatalmas sertéshizlaldákat építünk. Minél nagyobbak lesznek ezek a hiz­laldák, minél több sertést fogunk egy helyen kihízialni, annál olcsóbb és hozzáférhetőbb lesz a sertéshús és annál több fogyasztót fogunk kielé­gíteni. A tőkések is többet, jobbat és ol­csóbban igyekeztek termelni. De itt egy alapvető különbség van. Alig ők a termelés tökéletesítését a dolgozó nép terhére valósították meg, addig mi könnyebbé és tökéletesebbé a cél­ból akarjuk tenni a, termelést, hogy mindannyiunk életszínvonala emel­kedjen, hogy jobban és boldogabban éljünk, hogy megteremtsük az álta­lános jólétet. Mert csak így, ilyen úton érjük el kitűzött célunkat, a szocializmust. A nemrégen megszervezett Calovói járásban az állami birtokok gigan­tikus sertéshizlaldát építenek, amely ez év november 15-ére készül el és melyben 10.640 sertést fognak hizlal­ni. Az építkezés egy részét az állami birtokok építési tervtúlteljesítčsének keretében fogják végrehajtani. Ehhez nagymennyiségű építési anyagra van szükség — és ezt szintén a tervtúl­teljesítésben kell kitermelni — és természetesen annyi munkaerőre, hogy képesek legyenek ezt a felada­tot végreh tani. Utunkon a szocia­lizmus felé együtt halacl a munkás­osztály és a kisgazdák tömege. A ca­lovói Gigant építésénél találkozunk az építési munkások és a kisgazdák e példás együttműködésével. Ezek önkéntes munkabrigádokkal lehetővé teszik ennek az építkezésnek elké­A čalcvói Gigant Csehszlovákia legnagyobb sertéshizlaldája. szültét a tervezett időpontra. Az SNB tagjai is egy harminctagú munkabri­gád segítségét Ígérték meg, amely hat napot fog dolgozni a Giga-nt épí­tésénél. Csehországban Hradec Králové mellett az állami birtokokon szintén építenek egy sertéshízlaló Gigantot, amelynek kapacitása 10.000 darab sertés lesz. Calovo járás gazdái minden na p segédkeznek az építkezési anyag be­hordásában. Olyan nagy lelkesedés­sel látnak a munkához, hogy vasár­nap is dolgoznak, Kakszian Mihály, čalovói kisgazda, aki tizenegy gyer­mek apja és két hektár földet művel meg, vasárnap két fiával, egy 16 és egy 11 évessel segédkezett az épít­kezési anyag behordásában. Egy nem messze fekvő helyről homokot hord­tak egylovas szekerükön. Arra a kér­désre, hogy miért jött segíteni, Pak­szian Mihály ezt feleli: — Azért segítünk, hogy az ötéves építő terv ne csak teljesítve legyen, de túlteljesítve is. Tudom — folytat­ja —, hogy ha ez a nagy sertéshiz­lalda a tervezett időpontban elkészül, több hús fog jutni mindegyikünk számára és jobb dolgunk lesz, mert ha mindenütt úgy fognak tenni, mint nálunk, ha a munkahelyeinken töb­bet termelünk, akkor természetesen több fog mindannyiunkra jutni. No és mi kisgazdák — teszi még hozzá Pakszián elvtárs —, azért jöttünk segíteni az állami birtokokon dolgo­zó munkás-elvtársainknak, mert tud­juk, hogy csak együttes igyekezettel építjük a jobb és boldogab életet. A legnagyobb teljesítményt Ma­gyaríts Gusztáv čalovói kisgazda ér­te el, akinek nincsenek saját földjei, csak bérbevett földeken gazdálkodik. Ez a kisparaszt egy kétlovas szekeré­vel és Feledi János segítségével va­sárnap délelőtt félnapi munkaidő alatt húsz köbméter homokot, azaz húsz szekérre valót négyszáz méter távolságról szállított be. Ecsi Kálmán elvtárs, a csehszlovák állami birto­kok ácsa, Calovón lelkesedéssel be­szélt a kollektív munkáról. Többek között a multat is emlegeti. Jól em­lékszik arra, mikor a mezőgazdasági munkások télen nem kaptak munkát és azt mondja, hogy most már egé­szen más a helyzet. Most nemcsak hogy biztos munkalehetőségeink van­nak, hanem annyit dolgozhatunk, amennyit akarunk és ezért sokan aránylag többet is ekresnek. Emel­1 " .y bertny munkáskezek építik a Gigantot. lett tudjuk azonban — folytatja, —, hogy az, amit kitermelünk, cumit al­kotunk, nem fog a nagybirtokos és kapitalista zsebébe kerülni, hanem kormányunk mindannyiunk javára fordítja. Azt a helyet, ahol a Gigant ser­téshizlalda állni fog, a čalovóiak Tá­bornak nevezik, mivel az első világ­háború alatt ezen a helyen fogolytá­bor volt, ahol a hadifoglyok ezrei hulltak el különféle járványokban. Ott, ahol sok ártatlan ember életét vesztette, ahol az imperializmus a legdrasztikusabb módon élt e ki ma­gát, ott új élet alakul, önfeláldozó dolgozók alapoznak egy új, egészsé­ges társadalmi rendszert, melyben nem zsákmányolja ki egyik ember a másikat. A sertéshizlalda épülete már be van fejezve és ide az állami bir­tokok már 6240 sertést helyeztek el. A további öt épület 4400 darab sertés részére befejezéséhez közeledik. De ezenkívül megkezdődött az admi­nisztratív épület építése, melyben kultúrhelyiség is lesz, ahol a sertés­hizlalók szabad idejüket célszerűen Sajdík Ferenc drezináján tölthetik el, ahol művelődhetnek és szórakozhatnak. Folyamatban van egy 50—60 vagon takarmányt befo­gadó raktár építése is. Ebből a rak­tárból minden hizlaldába keskenyvá­gányú vasút fog vezetni és itt hasz­nálják fel Sajdik Sándornak, az álla­mi birtokok gépészének javító javas­latát, aki a kiselejtezett gépalkatré­szekből kétmotoros drezinát készített, amely a takarmányt fogja szállítani a sertések számára s egyszersmind a hulladékot elszállítani. Parkot js ül­tetnek. Igen, parkot. A hizlaldák kö­zött diófák lesznek és szép pázsitok, teszik majd kellemessé a környezetet. A Gigant építésénél a szakerők hiányával küzdenek. Kevés a kőmű­ves, pedig, ahogy azt janda elvtárs igazgató mondja, minden be nem fe­jezett épületnek a falait két hónap alatt tető alá kell hozni. Az állami birtokok a sertéshizlaldákat eddig nagyrészt a kisgazdáktól vásárolt nö­vendékmalacokkal látták el. Ez azon­ban azért hátrányos, mivel a hizla­landó anyag nem egyenlő sem minő­ségben, sem növésre. Ezt a jövőben úgy akarják elkerülni, hogy berende­zik a saját felnevelést. Calovón már 125 kontrolált mangalicakoca van és 675 másfajta koca. Nagy súlyt fek­tetnek az egészségügyi rendre. Üze­mi állatori&s van itt, aki beoltotta a sertéseket. A sertések, amelyek felvásárlás útján kerülnek ide, 21 napig el vannak választva a többitől, hogy véletlenül se hozzanak be a hiz­laldába valamilyen betegséget. Meg kelyl még említenünk, hogy ez év­ben Calovo községben voltak beteg sertések, míg a nagy hizlaldában nem fordult elő semmiféle megbetegedés. A Gigantnak az építése nemcsak az állami birtokok érdeke, hanem az egész járásé. A Járási Nemzeti Bi­zotság kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha a téglák leszállítása késne, rendelkezésre bocsá'ja saját téglakészletét, hogy a nagyhizlalda építése a meghatározott időpontra bevégezhető legyen. A sertéseken kívül tyúk és vizi­szárnyas tenyésztésével is foglalkoz­nak majd és ezeknek részére tíz hek­tár területen mingyárt a hizlaldák mögött halastavat csinálnak. A ba­romfitenyésztés a sertéshízlalás mel­lett azért lesz előnyös, mivel ezzel kiirtható sok rovar, mely az istállók­ba és ólakba befészkeli magát. Ez el­len a rovar-ív vázió ellen Gesarollal fognak küzdeni, melynek oldatával befecskendezik a falakat és a legyek elpusztulnak. Az egész Gigant ter­jedelme öt és fél hektár. Ami a mun­kások munkakedvét illeti, valóban nagy lelkesedésnek voltunk szemta­núi és aki látja, hogyan dolgozik munkásnépünk, hogyan épít, hogyan alkot, tudva, hogy mindezt saját ma­gának teszi, az nem kételkedik a szo­cializmus végső győzelmében. Mert csak ez az egyedüli út, melyen halad­va a nép megalapozhatja jobb hol­napját és létrehozhatja az ország­ban a szocialista igazságot, biztosít­hatja a jobb jövőt, amelyben nem lesz kizsákmányoló és kizsákmányolt. VEGYES HÍREK — Bolgár földműves küldöttség Duriš miniszternél. J. Duriš föld" művelésügyi miniszter dr. Nenčo Nikolájev bolgár követ jelenlé­tében hétfőn fogadta a bolgár földművesek 57"tagú küldöttsé" gét. Dr. Duríš üdvözlő beszédé­ben kifejtette, hogy a bolgár vendégek maguk győződhetnek meg földműveseink építő törek" véseiről, nehézségeikről és sike­reikről. Biztosította a bolgár földműveseket, hogy rr ia­ságunk újjáépítését semmi sem akadályozhatja meg. Földműve­seink saját szemükkel láthatják, hogy az új mezőgazdasági forma az az út, amelyen legjobban ha­lad a dolgozó nép magasabb élet­színvonala felé. Kostov képvi­selő, a küldöttség vezetője, meg­köszönte a bolgár földművesek szíves fogadtatását Csehszlová­kiában. Az 57-tagú küldöttség — mondotta Kostov képviselő —, nemcak a csehszlovák mezőgaz­daság haladásának hirdetője lesz, de hirdetőjévé válik a két testvérnemzet barátságának is. Duriš miniszter a bolgár földmü" vesasszonyoknak szánt ajándék­képpen egy elektromos mosógépet nyújtott át. — Gyümölcs- és zöldségk ;állí­tás Šafarikovón. A napokban az RSD, a z egységes földművesszö­vetkezettel karöltve, Šafarikovón gyümölcs-, zöldség- és egyéb ter­ményekből mezőgazdasági kiállí­tást rendezett. A kiállítás igen szépen megmutatta, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a termelők helyes és céltudatos gazdálkodással. Az egységes földműves szövetkezet a gyakorlatban... VI. A fa usi iparosok bekapcsolódása EFSz-hez csatlakozott a falu leg­több kovácsa és szabója. Ha az EFSz úgy határozott, hogy a falusi iparos műhelyét és iparát átveszi, úgy hozzálát a szerződés megkötésével a leltár felvételéhez. Pontosan megállapítja az átveendő ipar aktíváit és passzíváit, megálla­pítja adó- és betegsegélyzö járulé­kait, egyszóval komplett vagyoni helyzetét. Amint az EFSz a falusi ipart átvette, egyszersmind átvette a volt tulajdonos adósságait is. Az EFSz azonban az adósságokért csak az átvett vagyontárgyak erejéig fe­lel. Az ellenérték kifizetéséről azon­ban az EFSz csak akkor kezd tár­gyalni, ha már pontosan megállapí­totta az előző tulajdonos adósságai­nak összegét. Az ellenérték ugyanis az az összeg, mely az aktívák és a passzívák között mutatkozik, tehát a tiszta érték önmagában. A nyers­anyagok és berendezések hivatalos árban számolandók el, a hitelezők­kel pedig az EFSz külön tárgyaláso­kat kezdhet. Vagy kifizeti az adós­ságokat rögtön és azt levonja a vé­telárból, vagy pedig a szövetkezet átveszi az adósságokat, a vételárból azonban így is levonja. Ha az ipar­hoz ingatlan is tartozik, úgy az EFSz, amennyiben az ingatlanra reflektál, azt bérbeveheti, vagy akár meg is veheti. (Bérbevétel esetén ajánlatos a bérszerződést annak idő­tartamával együtt telekkönyvileg elöjegyeztetni.) Az átvett iparos megszűnt önálló vállalkozóként dolgozni és a szövet­kezet alkalmazottjává válik, amely­lyel megállapodik a heti, illetve havi fizetést illetőleg. Ez persze nem zárja ki, hogy ne válhassék az EFSz tagjává is, amely esetben mindazon előnyökben részesül, mint az EFSz többi tagjai. Falusi iparosaink tehát szabadon dönthetnek, hogy bekapcsolódnak-e az EFSz-be és rajta át a szocialista szövetkezeti munkába. Cikkünk azonban kizárólag a fenti falusi ipa­rosokat érinti. A városban az EFSz az ipari és gyárvállalatokkal kerülhet közvetlenebb kapcsolatba azáltal, hogy valamely városi üze­met patrónusává választ. (Ez per­sze nem zárja ki, hogy ne válasszon patrónusává esetleg valamilyen vi­déki üzemet vagy fizikai személyt.) Ezeknek a patrónus-üzemeknek nem szabad csak a megválasztás tényére szorítkozniok, ténylegesen támogat­niok kell az EFSz-et, melynek pat­ronátusát elvállalták. A gyakorlat­ban pl. ez annyit jelent, hogy most, amikor az öszi munkaterv elkészíté­se aktuális, a pénzügyi terv össze­állításához kikérhetik a patrónus­üzem vagy vállalat segítségét. A ki­adott nyomtatványok ugyan lehető­vé teszik mindenki számára a pénz­ügyi terv összeállítását, de mégis könnyítést jelent, ha legalább az el­ső pénzügyi terv összeállításánál se­gédkezet nyújt * patrónus-vállalat könyvelője vagy számvevője. A vá­rosi nagyüzem rutinos könyvelői szá­mára gyerekjáték az, ami — leg­alább is első ízben — talán idővesz­teséget jelentene az EFSz-nelc. Dr. Ing. J. Koťátko, az EFSz kitűnő cseh szakembere és teoretikusa ép a prágai rádióban megtartott elő­adásában mutatott rá erre a lehető­ségre, amit mi szerényen kiszélesí­tünk még azzal, hogy a patrónus­üzem, szerepe nem fejeződik be az öszi munkaterv, illetve pénzügyi ] terv összeállításában nyújtott segít­séggel, hanem az EFSz a jövőben is fordulhat a patrónus-íizemhez, hi­szen a kerületi va'jy járási szövet­kezeti tanácsok technikai vagy egyéb akadályok miatt sokszor legjobb akaratuk mellett sem tudnak meg­felelő segítséget nyújtani. A városi nagyüzem olyan apparátussal dolgo­zik, hogy majd mindenre van szak­embere és csakhamar fel is fog bukkanni egy új szakkérdés az EFSz-ek életében — az adózás kér­dése. Az EFSz 1949-ben végzett tény­kedése és elért gazdasági eredmé­nyei az 1950-es évben esnek majd adó alá. Az eddigi különkereseta adó (zválštna daň zárobková) meg­szűnik (eddig a szövetkezetek ezzel az adóval adóztak) és azt a vállala­ti adó helyettesíti (podniková daň) s így az EFSz-ek majd már az új adónem alá esnek. A vállalati adót a többi jogi személyek is fogják fizet­ni s ez valószínüleír ab.-zorbeálni fogja az eddigi föladót. Kapott in­formációink alapján minden remé­nünk megvan ahhoz, hogy az EFSz az új adónem tekintetében igen lé­nyeges és jelentős engedményekhez fog jutni. A másik új adót, az általános adót illetőleg (všeobecná daň) az EFSz elvileg máris kedvezményekhez ju­tott, mert a központi szövetkezeti tanács indítványára a pénzügymi­niszter az 1949/758. Ü. list hirdetmé­nyével a törvény skáláját az EFSz javára korrigálták, a 283/49. sz. tör­vény pedig mentesíti az EFSz-t a C. és D. skála szerinti adó fizetésétől. Ha az EFSz iparost vesz át, aki a B. skála szerint fizet adót, úgy az EFSz-nek kellene ezt az adót to­vább fizetnie. Indítvány történt azon­ban arra, hogy az EFSz-ek kapja­nak e téren is adókönnyítést oly ér­telemben, hogy az esetben, ha az iparos a szövetkezetre ruházta át iparát, ne kelljen a szövetkezetnek a B. skála szerint továbbra adót fi­zetnie. Amint • rövid Ismertetésből ls látjuk, az EFSz-nek új adónemek­kel, kivetési és fizetési módozatokkal fog kelleni megismerkednie. A nagy­városi üzemek viszont rendszerint adószakemberekkel is rendelkeznek, akik az EFSz kezdeti adóproblémáit játszva elintézhetik. Érdekes kísérlet lenne, ha a patrónus-üzem e téren is gyakorolná megígért támogatását. (m: 1:)

Next

/
Oldalképek
Tartalom