Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-05 / 149. szám, szerda

1949 október 5 UJSZ0 Október 5. szerda. A nap kél 6 óra 5 perckor, nyugszik 17 óra 31 perckor. A róm. kat és a pro­testáns naptár szerint Bruno napja van. A délnyugat felől a szárazföldi-* előrenyomuló enyhe páradús ten­geri légtömegek elárasztották már Közép-Európa legnagyobb részét és elérték a Kárpát-me­dencét. f Várható időjárás: Mérsékelt délnyugati, később nyugati, észak­nyugati szél, változó felhőzet, né­hány helyen kisebb eső, esetleg záporeső. A hőmérséklet nyugat feló'l kissé csökken, újból erősebb éjszakai lehűlés. Georgia állam, az USA egyik tagállama úgy döntött, hogy a négerek csak úgy kaphatnak szavazati jogot, ha előzőleg öt­ven kérdésre válaszolnak. Ennek alapján döntik el „értelmi szín­vonalukat" s ennek nyomán hoz határozatot a fehér tisztviselő. Egy amerikai újságíró megsze­rezte a kijelölt ötven kérdést és ezeket feladta három szenátor­nak. Az államférfiak csak tizen­egy kérdésre tudtak válaszolni. A legnagyobb tapasztalatlanságot éppen az a szenátor árulta el, akí a négerek értelmi színvona­lának meghatározásáról szóló tör­vényjavaslatot Georgia állam par­lamentjében benyújtotta. Az amerikai Camden városban Howard Unruh 28 éves leszerelt katona pillanatnyi elmezavarában ámokfutóként rohant végig a fő­téren. Az ausztriai megszállásból magával hozott német puskával lövöldözni kezdett és pillanatok alatt 12 embert agyonlőtt és ötöt súlyosan megsebesített. A detek­tíveknek annyit mondott az ámokfutó veterán, hogy kedve támadt egy kis lövöldözésre. — Csata lakosságának köszö­nete. L. Novomeský, iskolaügyi megbízott a napokban köszönő táviratot kapott Csata község magyarajkú lakosaitól, melyben a következőket írják: „Csata község dolgozói köszö­netüket fejezik ki a két magyar nyelvű állami iskola megnyitá­sáért. Valamennyien hozzájáru­lunk ahhoz, hogy kéz a kézben haladjunk főcélunk, a szocializ­mus felé." A távirat azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia magyarajkú és nemzetiségű lakosai, akiknek a szocialista államrendszer bizto­sítja az emberi jogokat, erejük­kel be akarnak kapcsolódni a jobb holnapért folytatott küzde­lembe. MMMHMMMMMMMHMMHMHMMHMMHH Kacagó esíeí rendez a levicei CSEMADOK helyicso­portja f. évi október hó 8-án és 15-én a Városi szálló (Denk) nagytermében a legjobb műkedvelők felléptével. Ven­dégszerepel Cséfalvay Kató, a samo­rini és Barta Gyula, a bratislavai CSEMADOK tagja. Műsoron lesznek vidám tréfák, kabarészámok, táncok, helyi aktualitások, valamint a népsze­rű „Szív küldi szívnek szívesen", mel/nek keretében bárki megrendel­heti szeretteinek vagy ismerőseinek kedvenc dalait. Az előadás iránt nem­csak Levicén, hanem az egész környé­ken rendkívül nagy érdeklődés nyil­vánul meg s a jegyek nagv része az első előadásra már elővétefben elkelt. WH mt M MII HMtMM Mt MUMH HItt M tM MW — A Magyar követség közli, hogy Szkladán Ágoston követ rövid időre elhagyta Prágát. Tá­vollétében a követséget Rubin Péter követségi első titkár ve­zeti. Péksegédek figyelem! Egy luceneti pékség azonnali be­lépésre, jó fizetési feltételek mel­lett, önállóan dolgozó péksegédet keres. Lakás biztosítva. Ajánlatok az Üj Szó szerkesztőségébe kül­dendők. 0—692 Munkéslevelezőink írják A RAJK-PER TANUL­SÁGAIBÓL. Akik hallgatták a rádióban Rajk vallomását, emlékezhetnek rá, hogy amikor Ra.ik már több­ször használta azt a kifejezest, hogy ó trockista munkát végzett, a tárgyalást vezető bíró meg­kérdezte tőle, hogy mit ért ö a trockista munka alatt. Erre Rajk körülbelül így válaszolt: A szo­cialista haladás megakadályozá­sa, az építőmunka szabotálása, a kommunista pártokban és azok vezetőiben való bizalmatlanság terjesztése, a kommunista vezetők rágalmazása és azok lekicsinylé­se jelenti a trockista munkát. A per további folyamán az­után megismerkedtünk ennek a munkának az organizációjával. Minden vezetöhelyre lehetőleg az ő embereiket tenni, hogy azok apró részletekben hajtsák végre ezt a bomlasztást és sza­botázst. Hogy pedig az egész aknamunka könnyen leplezhető legyen, ezek az elemek tagjai let­tek a magyar dolgozók pártjá­nak s annak keretén belül vé­gezték aljas, népáruló munkáju­kat. Amennyiben az is kiderült, hogy a többi népi demokratikus államban is folyik hasonló mun­ka, érdemes a dologgal foglal­kozni, sőt azt hiszem, kell is ve­le foglalkoznunk. Közéletünkben lépten-nyomon lehet találkozni oly jelenségek­kel, amelyek ennek a trockista munkának a jelenlétét jelzik. Egy példa: Ha egy város, amelynek nincs önellátása, heteken, sőt hónapo­kon át nem kap zöldséget (mint pl. Krompachy), ugyanakkor hírt kapunk zöldségről, mely va­gonszámra romlott meg, úgy azt hiszem, már nyomon is vagyunK. Miért? Azért, mert először is: gazda­társaink, ha látják, hogy a tőlük lelkiismeretesen beszolgáltatott élelmiszer kárba megy és nem jut rendeltetési helyére, ez ront­ja a gazdák felelősségérzetét a beszolgáltatási kötelezettséggel szemben, a fogyasztók között pe­dig nyugtalanságot kelt, elége­detlenségüket növeli, amit az­után, talán ugyanazok, akik a baj okozói, a szocialista állam elleni izgatásra használnak ki. Ha ehhez hozzáadjuk még, hogy a párt felelős runkcionárusai minden beadvány és személyes jelentés ellenére nem segítenek a dolgon és a nehézség okáról sem világosítják fel a fogyasztó­kat, akkor tiszta képét nyerjük a trockista részletmunkának. De menjünk tovább. Lehet úgy is trockista munkát folytatni, ha valamely felülről jött rendelete: pontosan végrehajtunk! Vannak ugyanis oly rendele­tek, melyeknek megértése kissé bonyolult és így népszerűtlenek. Ha abból indulunk ki, hogy a né­pi demokrata kormány csak a nép és állam javát szolgáló tör­vényt vagy rendeletet ad ki, ak­kor meg kell lenni a módjának, hogy minden népszerűtlen tör­vényt vagy rendeltet a töme­gekkel meglehessen értetni és megmagyarázni. Amely funkcionárius ilyen tör­vényt vagy rendeletet minden további nélkül végrehajt, az mérhetetlen kárt okoz a népi demokráciának, mert mindenki, aki csak kényszerből engedel­meskedik a törvény parancsá­nak, ellenség lesz és megnyeré­sének kísérletét újból kell kez­deni. A funkcionáriusok és ható­sági közegek ilyenirányú mun­kájával főleg a modri"kameňi járás magyarlakta falvaiban ta­lálkoztam személyesen, de mások elbeszéléséből tudom, hogy ez sok más helyen is így van. Márpedig ez iskolapéldája a trockista qjj^nkának. De lehet, és nem is utolsósor­ban, trockista munkát végezni viccekkel is. Nap nap után talál­kozunk legtöbbnyire jólöltözött, ápolt, jóltáplált egyénekkel vona­tokban, nyilvános helyeken, akik csupa szívesség az ottlévő mun­kásokkal szemben. Rendszerint úgy kezdik, hogy roppantul saj­nálják a szegény munkást, ami­ért munkaversenyben kell részt­vennie és még inkább azért, mert a szegény munkásnak még a tetelében le is kell en" gednie a béréből és még mind­ezek tetejében éheznie is kell. (Hogy hol a csodában voltak ezek az érzékenyszívü emberbarátok, mikor a kapitalista lehúzta ró­lunk az utolsó bőrt is. azt igazán el sem tudom képzelni.) És mikor már kellően meg­nyerte a hallgatóság rokonérzé­sét, akkor még ráadásul elmond egy pár viccet: Hallották már azt, hogy ami­kor Gottwald ... vagy Rákosi... vagy "T^MIII ,.. és itt rendsze­rint valami nagyon buta vagy nagyon ronda vicc következik, a hallgatóság nagyrésze fanyarul mosolyog és senki sem szól elle ne, nem akarja senki megsérte­ni azt a szimpatikus úriembert, aki olyon jóakarója a munkás­nak. Pedig ezek azok a kis szúfér­gek, akik addig akarják rágni a hatalmas fát, mig ki nem dől. Ezek mind trockisták, az ameri­kai tőkések, a háborút csinálni akarók előretolt előőrsei. Ezek azok csehszlovák vonatkozás­ban, akikről Rajk úgy nyilatko­zott, hogy — „mindenütt a ml embereinket helyeztük el". Leg­többnyire még a kommunista párt tagsági könyvével is el van­nak látva. Egymás között az­után megtárgyalják, hogy a re­zsim már bukófélben van, mert a munkások szívesen hallgatták, mikor a szocialista állam ellen agitált és nevettek, mikor annak vezetőit gyalázta. Ezek a fent elsorolt vissza­élések mind olyan természetűek, ami ellen csak mink, a falu és város dolgozói vehetjük fel eredményesen a harcot. Ne hagy­junk semmi rendellenességet szó nélkül. Itt óriási feladat vár minden egyes párttagra, de fő­leg a munkáslevelezőkre. Min­den kérdés, ami a tömegeket nyugtalanítja, akadály a szocia­lista építésben, azt ki kell küszö­bölni és annak a legjobb, hogy úgy mondjam, bolseviki mód­ja. ha minden kérdést nyilváno­san tárgyalunk meg, mert ak­kor ezek a szerteszét megbúvó vakondokok napfényre kerülnek és módunk lesz eltaposni őket. Muinkáslevelezők, versenyez­zünk, ki leplez le legtöbb vissza­élést! Szél János, Korompa. MUNKÁSOK A JOGASZOK KORÉBEN A szeptember 22—25-ig tartó prá­pai jogászkongresszus eddig soha nem látott képpel gazdagodott. A Lucerna nagytermében fontoskodó arccal összeült jogászok között itt is, ott is látni lehetett kérgestenye­rü fizikai munkásokat is, akik a nagynevű jogászokkal, magasrangú katonatisztekkel közös asztal mellett ülve figyelemmel kísérték azt a fon­tos munkát, melyet a kongresszus célul tűzött ki maga elé, t. i. a ml népi demokratikus alkotmánytörvé­nyünk szellemében kialakítani az új demokratikus jogszabályokat, megteremteni az új polgári és bün­tető törvények irányelveit. Az ez évben törvénnyé vált és már rég működő népbíró'sági rend­szerünk lehetővé tette a munkásosz­tályhoz tartozó emberek részére az eddig hermetikusan elzárkózott, la­tin szavakkal dobálódzó jogászkö­rökbe a munkásrétegek bevonulását. Üj, a munkások és a földművelők soraiból kiemelt joghallgatóink már ezen a jogászkongresszuson hallat­ták szavukat és biztosították kor­mányunk vezetőférfiait, hogy ők né­pi demokratikus alkotmányunk szel­lemében mindent el fognak követni, hogy a régi tradíciókkal szakítva, az új jogszellem kialakításában erös megingathatatlan frontszakaszt ala­kítsanak ki a szocializmus építésé­ben és a béke megvédésében. Különösképpen megragadta figyel­münket a szovjetorosz delegációnak megnyilatkozása, akik minden tekin­tetben segítséget ígérve, rendelkezé­sünkre bocsátották a már sok év munkáján és tapasztalatán kialakí­tott jogszabályzatukat, mely jogá­szainknak az új törvények kialakí­tása terén rendkívül megkönnyítette új törvénykönyveink megszerkeszté­sét. A magyar demokraNkus köztársa­ság jogászküldöttségének nagy és általános tetszést aratott beszámoló­jából kiemelkedő rész az, melyben a baráti magyar köztársaság vezető jogászai megállapították, hogy a magyar és a csehszlovák köztársa­ság közös célért, közös úton halad­nak. egyforma fegyverrel és szer­számmal építik a szocializmust, vé­dik a békés termelő munkát. A test­véri közösségtől, mely a kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyez­ményben lett lefektetve és melyet az utolsó időben a nagyvonalú pénzügyi egyezmény aláírása még jobban kiemelt, remélik, hogy a nemzetek közötti jogi egyezményen, megkötése hamarosan be fog követ­kezni. Még sok, bennünket környező vagy tőlünk távoleső országok kiküldött­jeinek hozzászólásaiból kitűnt a nagy sztálini békepolitika, ä szocializmus építésének helyessége, a békefront nemzetközi szilárdsága, az imperia­listák kísérletezéseinek meddősége az atomfegyverekkel való megfélem­lítésre és a háborús hisztéria fel­idézésére. Csattanós választ kapott Nagy­Britannia kiküldötte, aki a tradí­ciókra és a demokratikus pártatlan­ság rég elcsépelt dogmáira való hi­vatkozással akarta megmagyarázni a brit törvények pártatlanságát és demokratikus voltát, a milliós per­halmazból kiragadva egy-két jelen­téktelen példát alátámasztásul. Pro­cházka jogügyi professzor, valamint Čepička igazságilgyminiszter sta­tisztikai adatok halmazával világos és érthető okfejtéssel bebizonyítot­ták, hogy a jog mindenütt és min­dig a kormányon lévő uralkodó osz­tály kívánsága és akarata szerint alakult ki, tehát a kapitalista Nagy­Britanniában is, ahol erőszakos esz­közökkel nyomják el a munkások sztrájkjait, börtönzik be a kommu­nistákat. Mi munkásállamot építünk a ka­pitalista társadalmi rendből a szo­cialista társadalmi rendbe való át­meneti időszakban és mi mindent el­követünk és megteszünk, hogy népi demokratikus rendszerünket meg­védjük, eddigi vívmányainkat meg­tartsuk, megvalósítsuk ötéves ter­vünk célkitűzéseit, a munkásosztály életszínvonalát emeljük ellentétben a nyugati országokkal, ahol a hiszté­rikus háborús uszítások mellett a munkásság életstandardja állandóan süllyed és újabb és újabb munkás­milliók válnak munkanélkülivé és kerülnek a legnagyobb nyomorba es nélkülözésbe. A mi jogunk a széles tömegek, a lakosság abszolút többségének az igazsága, mely épitőmunkán, békén, népek testvéri szolidaritásán, a fej­lődés és kultúra pillérein nyugszik és amelyet a Szovjetúnió hathatos támogatásával és együttműködésé­vel minden eszközzel meg is fogunk védeni. A vasárnapi manifesztációs jelle­gű befejezése a konferenciának, a prágai üzemek kiküldötteinek a Je­lenléte, Zápotocký miniszterelnök. Široký és Fierlinger elvtársak és a szovjet küldöttség felszólalása mél­tóképpen keretezte be ezt a törté­nelmi jelentőségű kongresszust, mely nemzetközi visszhangjaiban is győ­zelmesen hirdette épülő szocializmu­sunk eredményeit, kemény harcunk­nak, a kapitalizmus maradványainak likvidálásáért, békéért és szabadság­ért folyó küzdelmünknek újabb eredményeit az igazságos és haladó szellemű új törvények megalakulá­sát Vince István, Dunajská Streda. Adassék fáía a teunést fokoz ónak! ömölj szét falvakban, ömölj tájról tájra, Tüzes áradata a dicsérő szónak. A termés — erő és hősök nagy munkája. Adassék hála a termést f okozónak! (Majakovszkij) Felemelő érzés most az őszi ha­tárban járni, dolgozó parasztsá­gunk nagy műhelyében. Mindenütt látható nyomai vannak már a föl­deken annak, hogy parasztságunk ;z év őszén milyen más lendülettel fogott hozzá óz őszi mezőgazdasá­gi munkák elvégzéséhez, mint a mult esztendőkben. Traktorzúgás, moiorberregés hallatszik a határ­ban. Sokhelyütt egyetlen hatalmas táblát alkot a traktorszántotta te­rület, amerre csak szemünk ellát. Es ahol szűk parcellákban oszlanak meg a földek, azokon is traktor végzi a munkát néhol; persze az ökörrel húzott eke sem ritka még. Az őszi határt járva, talán először érezzük most, hogy a dolgozó pa­rasztságunk őszi munkálataikat meghatározott tervszerűséggel végzik. Ezt már a mindenütt na­gyon szépen elvégzett tarlóhántások­ról megállapíthatjuk. Tulajdonkép­pen a tarlóhántás munkájával kez­dődött az őszi szántási-vetési terv végrehajtása, ami dolgozó paraszt­ságunk legfőbb gondja ma. És ép­pen azért olyan felemelő érzés most járni az őszi határt, most mindenütt érezhető d< Igozó pa­rasztságunk öntudatában a költő gyönyörű igéje: „A termés — erő és hősök nagy munkája. Adassék hála a termést fokozó­nak". Igen, dolgozó parasztságunk tudja, hogy a termés — erő. És <iilönösen erőt kell jelentenie a ter­mésnek az ötéves terv első eszten­dejében. Valóban, hősök nagy mun­káját kell elvégeznie minden dol­gozó parasztnak most ősszel, hogy munkája nyomán a termés hatal­mas erő legyen, amelyben egy bol­dog nép jövendője épül. Annak kell lennie a termésnek: erőnek i adassék hála a termést fokozónak: a dolgozó paraszt és az ipari mun­kás szövetségének. Mert ma már azt is tudják mint az őszi határ­ban, hogy a termés ebből a szövet­ségből válik igazi erővé. Amikor a földjét megművelő dolgozó pa­raszt az ipari munkások készí­tette traktorral jobban és olcsób­ban végzi el az őszi szántást s amikor a földjét megművelő dol­gozó paraszt a tudomány eredmé­nyeinek segítségét is a termés fo. kozásának szolgálatába állítja és elhinti földjébe az ipari munkások termékét, a műtrágyát, a pétisót. Valóban, adassék hála a termést fokozónak: az ipari munkásság, a d< Igozó parasztság és a haladó ér­telmiség megbonthatatlan szövet­ségének, boldog jövndőnk e bizto­sítékának. És akik ennek a jöven­dőnek útját akarják állni orszá­gunkban, mint ahogy a falvakban ma is vannak még olyanok, mara­dék kizsákmányolók, kulákok, akik most ősszel a hősök nagy munká­ját szeretnék megzavarni, azok csak egyfelől lehetnek bizonyosak: úgy fognak kihullani az idő rostá­jában, mint ahogy a gépállomások szebktorozógépei elválasztják a csíraképes tisztított nemes vető­magot a konkolytól. — A košicei motorosok béke­tüntetése. „A béke védőinek" hete és a „példás közlekedés" hete keretében a košicei autó­klub békemanifesztációt rende­zett, melyen Košice és környéké­nek autósai nagy számban vettek részt. Ez alkalommal Štefan Ku­csa, a JNB közbiztonsági refe­rense, mondott beszédet, aki Is­mertette a haladó emberiség tö­rekvéseit szerte a világon és a košicei motorosok is a haladó meggyőződés harcosaiul jelölte meg. — Dunajská Stredán október 2-án, vasárnap nyílt meg ünnepé­lyesen „A kétéves tervből az öt­éves tervbe" nevű kiállítás a szlovák és magyar lakosság nagy érdeklődése mellett. A kiállítást a Tájékoztatás" és Népművelő­•désügyi Megbízotti Hivatal kép­viseletében Jozef Vurdák elvtárs szlovákul és Fellegi István, a CSEMADOK közp. titkára ma­gyarul nyitották meg. A kiállítás egy hétig marad Dunajská Stre­dán és naponta reggeltől estig nyitva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom