Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-04 / 148. szám, kedd

194S oTrtófe- í UJSZÖ Október 4. kedd. A nap kél 6 óra 4 perckor, nyugszik 17 óra 33 perckor. A róm. kat. és a protes­táns naptár szerint szeráfi Fe­renc napja van. A szovjet megszállási övezet­ben lévő szászországi német sza­bad Ifjúság szervezetének vezető­sége a szervezet 22 ezer tagjá­nak nevében nyilatkozatot tett közzé, amelyben a Nyugat-Né­metország amerikai övezetében folyó hadgyakorlatok azonnali megszűntetését követeli. (A növekvő munkanélküliségtől amúgy is felzaklatott nyugat­németországi ifjúmunkásság kö­rében a hadgyakorlatok nagy el­keseredést váltottak ki. A nyu­gatnémet munkásság is tudja, hogy a munkanélküliséget a ia­sizmus és azok követői szokták háborúval megoldani. Ezt a meg­oldást és következményeit azon­ban a német munkások is már túlontúl ismerik.) Az angliai dollárválság egyik eredményeképpen Anglia bevite­lének 25 százalékkal való csök­kentése Kanadában elsősorban a fakitermelő ipart érinti, de nap­ról-napra jobban érezhető az egész iparban megmutatkozó ter­meléscsökkenés is. New Found­landból legutóbb ezerötszáz er­dőmunkást bocsátottak el. Az ok: a deszkarendelések beszünte­tése. Fort Williamban a íűrész­malom-vállalatok kétezer mun­kást bocsátottak el. (Kanadában ezeket a munkáselbo­csátásokat hivatalosan azzal ma­gyarázzák, hogy nincs elég er­dő kitermelésre. Az igazi ok ter­mészetesen itt is a marshallizált kereskedelmben keresendő, amely az amerikai vállalatok javára ki­szorítja Kanadát a piacokról.) — Zvolen új állomásépületet emelt. 1950 re befejezik az új ál­lomásépület építési munkálatait. Jövő évre ugyancsak befejezik két vasutas családi ház építését, melyekben 30 lakás lesz. Kedves előfizetőink A pot figyelmébe! mai lapunkhoz postai befizetőla­mellékeltünk es kérjük kedves előfizetőinket, hogy eőfizetésl díjaikat átutalni szíveskedjenek. Továbbá kérjük a befizetőlapon az előfizetési szám feltüntetését is. Naptárrendeléseknél kérjük ok. vetlenül a „Naptár" szó feltünte­tését. Mindazon előfizetőink, akik előfize­tésüket már rendezték, felhívásunkat tekintsék tárgytalannak. Szíves kész­ségüket előre is hálásan köszöni a kiadóhivatal. — 320 tanonc részére otthont épí­tenek. A banskábystricai tanoncott­hon építését a tervek szerint 1951 -re fejezKi be. Egyike lesz a legmoder­nebb épületeknek. Az építési munká­latok 6 millió Kčs-be kerülnek. 1950­ben újabb 16 millió Kčs-t fordítanak az építkezés céljaira. Az épület két­emeletes lesz, olvasóteremmel, klubbal, társalgóval és a földszinten sportpá­lyával. A tanoncotthont 1951-ben ad­ják át rendeltetésének. — A prešovi kerület szerepe a beszolgáltatásban. A 37-ik elosz­tási hétben a prešovi kerület marhahús beszolgáltatása telje­sen kielégítő volt. Az előirány­zott marhaállománynak 70.03 százalékát beszolgáltatták. A ser­téshúsbeszolgáltatást 191.45 szá­zalékra teljesítették, a tejét pe­dig 94.26 százalékra, ezzel szem­ben a tojásét csak 57.84 száza­lékra. — A cérnagyár 102.3 százalék ra teljesített-! a tervet. A bra­tislavai cérnagyár a termelési tervet augusztus hónapban 107.3 százalékra teljesítette. A júniusi, termeléssel szemben 1.32 százalé­kos emelkedés észlelhető. A múlt év augusztusával szemben 7.58 százalékos az emelkedés. Egyes munkások 175 százalékos teljesít­ményt is értei: -el. EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK IPOLYSÁGON. Orvosi körök megállapítása szerint Ipolyságon sok a tüdő­beteg. A romboló betegség nem­hogy csökkenne, de állandóan növekedik annak ellenére, hogy az orvosok minden lehetőt meg­tesznek leküzdésére. A betegség terjedéséhez sokban hozzájárul az autók és egyéb járművek ál­tal felkavart por, amely a legve­szedelmesebb baktériumoknak melegágya. Ma mindenütt egészséges, erős dolgozókra van szükség és nem szabad nemtörődömséggel el­mennünk emellett, amikor első­sorban dolgozóink egészségéről van szó, azokéról, akik ötéves tervünk megvalósításán fáradoz­nak. Nézzük csak, milyen lépéseket tehetünk a tüdőbetegség terjedé­sének megakadályozására Ipoly­ságon. Mindenekelőtt portala­nítani kell a főútat, amelyet a hídtól legalábbis a kaszárnyáig aszfalttal kell bevonni, azonkívül bevégeznék a Homokon (Ipoly­ság külvárosa) elkezdett aszfal­tozást, amelyet a hídnál abba­hagytak. Helyes volna, ha az il­letékesek magukévá tennék Ipolyság járási székhely portala­nításának tervét, hiszen csttpán csak 1 km-es aszfalt-útról van szó. Vegyék végre tudomásul Sztálin elvtárs örökérvényű sza­vait: „A mi legértékesebb tő­kénk az ember". Práci (esf! Iloksza István, Ipolyság SZÖVETKEZETEK AZ IPOLYSÁGI JÁRÁSBAN. Az ipolysági járás a szövetke­zetek létesítésével nagy lépések­kel halad az ötéves terv felé. A szövetkezetek mérhetetlen lehe­tőségekkel bírnak. Működésükkel átformálják a régi maradi életet és a mezőgazdaságban új terme­lési módszereket kezdenek. Ipolyságon óriási örömet okoz tak a kormány új közélelmezési intézkedései. Ezekből látjuk, hogy rövidesen elérjük, hogy jegyrendszer nélkül szabadon és megfelelő árakon vásárolhatjuk azt, amire életünk fenntartásához szükségünk van. Még többet fo­gunk iparkodni azon, hogy ezek az intézkedések meggyorsulja­nak, mert miképpen a miniszter­elnök mondotta, csakis a mun­kások, a dolgozók erőfeszítései­től függ az, hogy milyen ütem­ben fordul jobbra a sorsuk. Szolgáljuk hűséggel a népi de­mokráciát és vigyázzunk a béke re, csapjunk le a reakcióra és vigyük végső győzelemre a szo­cializmust. Lukács Jánosné. ÜZENET GYURICA OLGA MUNKÁSLEVELEZÖNEK. A szerkesztőség, mivel az elv­társnő pontos címét nem ismeri, ezúton kéri Gyurica Olgát, hogy szerdán vagy csütörtökön a dél­utáni órákban jelenjék meg fon­tos ügyben az Üj Szó szerkesztő­ségében. LEVÉL DUNARADVÁNYRA. Az Üj Szó szeptember 8-i szá­mában Rajos elvtárs furcsa ese­tet közölt Dunaradványról. Az eset nem is annyira furcsa, mint inkább veszedelmes, mert a reak­ció az ilyen dolgokat arra hasz­nálja fel, hogy a dolgozók mim­kaakaratát és lelkesedését alá­ássa. Ügylátszik, hogy Dunarad" ványon tényleg még nem értik meg az idők szavát, vagy pedig szándékosan nem akarják meg­érteni. Az ilyen kihívó reakció­nak csak a Szovjetúnió példáját kell felemlítenünk, ahol Sztálin elvtárs utasításai alapján gyö­nyörűen oldották meg ezeket a kérdéseket. A dunaradvánviak eleget tettek beszolgáltatási kö­telezettségüknek; ezáltal is kimu­tatták azt, hogy hűek a népi de­mokráciához, megértették Gott­wald elvtárs szavát, hogy kéz a kézben közös erővel kell felépí­teni a szocializmus országát. Em­lékezetükbe idézem Kope.ky elv társ szavait is, aki a IX. Párt­kongresszuson azt mondotta hogy meg kell akadályozni min­den olyan kilengést, nacionalista tünetet, amely alkalmas lenne arra, hogy a két nép jó viszo­nyát megakadályozhassa. A du­naradványi elvtársakat pedig ar­ra kérem, hogy haladjanak a Párt vonalán, a reakciótól ne hagyják magukat kiprovokáltat­ni és az igazi szlovák dolgozó munkásság egészen bizonyos, hogy testvéri kezet fog nyújtani minden törekvésükhöz. Ez a szo­cialista élet egyetlen útja és ez megvalósul akkor is, ha akár­mennyire megpróbálja megaka­dályozni egykét falusi kiskirály. Tilicsek János, Usti Nad Orlici. ÜZENET IIÁMORNIK ALADÁRNAK LUČENECRE. Kérjük az elvtársat, igye­kezzék olyan konkrét dolgokat összeszedni, amelyek célunkat, szocializmus felépítését, előbbre­viszik. Mi tudjuk azt, hogy a le­írt részletek a valóságnak meg­felelnek, azonban célunk nem az, hogy ezeket felhánytorgassuk, hanem az, hogy az útat a dolgo­zók szabad és szebb élete felé könnyebbé tegyük. Részletes le­velét különben áttettük az illeté­kesekhez. A CSEMADOK HÍREI Kálnán e hó 25-én megalakult a Csemadok helyicsoportja. A falu la­kossága színükig megtöltötte a he­lyiséget, ezzel adva tanújelét annak, hogy ezt a jól előkészített ünnepé­lyes megalakulást a saját ünnepének tartja. A megalakulás ünnepélyessé­gét növelték még a szépszámban meg­jelent hivatalos képviselők, élükön a járási művelődésügyi felügyelővel, Kutrla elvtárssal. A himnuszok elhangzása után, me­lyet a lévai Csemadok énekkara adott elő, Kutrla elvtárs a művelő­désügyi igazgatás nevében intézett szívből jövő buzdító beszédet a kö­zönséghez, melyben vázolta a mult bűneit, mikor a reakciós erők szem­beállították a dolgozót a dolgozóval, a szlovákot a magyarral és utat mu­tatott egy szebb jövő felé, ahol szlo­váknak és magyarnak kéz a kézben kell haladnia és építenie a közös szo­cialista hazát. Utána sorban Stelc elvtárs, a KSS helyiszervezete ne­vében, Antalik elvtárs a Matica Slo­venská és Rejtman elvtárs a Sľub nevében üdvözölte baráti szavakkal az alakuló közgyűlést. A hivatalos ünnepségek után Fel­legi István, a Csemadok központi tit­kára adta át a központi vezetőség üdvözletét és beszédében rámutatott arra, hogy csakis a népi demokrácia fokozatos megerősödésének köszön­hetik a kálnai magyarok is azt, hogy ez a szép ünnep rájuk virradt s hogy most már mint közös hazának sza­bad polgárai, saját nyelvükön ápol­hatják saját kultúrájukat. De ez a jog kötelességgel is jár, éspedig az­zal a kötelességgel, hogy mindenki legjobb tehetsége és erője szerint já­ruljon hozzá a népi demokrácia to­vábbi fejlődéséhez. És ha valaki akár Kálnán vagy máshol útját állná an­nak, hogy a magyar polgárok ebből a munkából akadály nélkül kivegyék részüket, az vegye tudomásul, hogy az egyesült dolgozó osztály forradal­mi erői el fogják őt távolítani a köz­életből. A közgyűlés hálából azért a tá­mogatásért, melyet nyújtottak és a szlovák-magyar együttműködés bi­zonyságaképpen, Ladislav Matuška és Jozef Klučka elvtársakat díszelnö­kül választotta. Elnökül Csertyán­szky Mihályt, alelnökül Forkin La­jost, titkárrá Pszárszky Józsefet, pénztárnokká Varga Józsefet és el­lenőrökké Madarász Dezsőt és Nagy Jánost választották meg. A megala­kulás után a levicei Csemadok kul­túrgárdája a kálnaiaknak gazdag és színes műsoresttel nagy élvezetet nyújtott. Ez a műsorest egyúttal buz­dításul szolgált az újonnan megala­kult helyicsoportnak a további kul­túrmunkához. Külön dicséret illeti meg a lévai kultúrgárdát azért, hogy fáradságot nem ismerve segítségére siettek a kálnaiaknak és így bebizo­nyították a kislelkűeknek, hogy egyes helyi kiskirályok reakciós ellenállása ellenére is megalakulhatott Kálnán a Csemadok, melynek legfőbb hiva­tása lesz ápolni a szlovák-magyar dolgozók testvériségét. — A tea felszabadítása. A kis­kereskedőknél megtalálható tea­mennyiséget azonnali hatállyal szabaddá tették. A Nemzeti Bi­zottságok kötelessége, hogy ezt a teamennyiséget óvódák, gyer­mekotthonok, gyermekmenhe­l lyek, árvaházak, agg- és szegény­házak között szétossza. Amennyi­ben a községek területén n< n volnának ilyen intézetek, a helyi Nemzeti Bizottság köteles a fennmaradt teamennyiséget a já­rási székhely illetékes intézetei­nek átadni. — Tánc- és dalmfisor a bra" tislavai Nemzeti Színházban. Szlovákia fővárosának népi köz­igazgatási szervei a bratislaval CSM központjával együtt az ok­tóber 2"a és 6-a között tartandó békenapok alkalmából napon­ként 19.30 órakor a Nemzeti Színházban tánc- és énekműsort tartanai A műsoron szlovák né­pi táncok és dalok szerepelnek, melyeket a CSM főiskolás kultúr­csoportja ad elő. A programm keretében sikeres kőrútjuk során a romániai népművészeti cso­port is fellép. — A trenčíni Merina-üzem if­júsága köszönetét fejezi ki. A treacífri „Merina" nemzeti üzem taggyűléséről táviratban mon­dott köszönetet kormányunk ve­zetőinek a szabad kenyérért. Klement Gottwald köztársasági elnöknek, Zápotocky kormány­elnöknek, dr. Husáknak, a Meg­bízottak Testülete elnökének, valamint J. Širokýnak, a KSS elnökének küldött táviratokban a Merina-üzem ifjúsága ígéretet tett, hogy még nagyobb erővel teljesíti kötelességét és az ötéves terv első évének előírásait már a II. összszakszervezeti kongresz­szusra befejezi. Péksegédek figyelem! Egy lučeneci pékség azonnali be­lépésre, jó fizetési feltételek mel­lett, önállóan dolgozó péksegédet keres. Lakás biztosítva. Ajánlatok az Üj Szó szerkesztőségébe kül­dendők. 0—692 ÓciUiink a szabad kenyérnek Október elseje. A gyöngéd, őszi napsugár teszi teljesebbe az új élet örömét. Dolgozó asszonyaink s a töb­bi vásárlók már a kora reggeli órák­ban sietnek boldogan üres táskáik­kal az üzletek jelé, ahol már szaba­don vásárolhatják a kenyeret, süte­ményt, húst es burgonyát .. . Bratis­lava utcái jorgalmasabbak lettek. Lázban ég mindenki s tömegestől, egyszerre rohanják meg az üzleteket, mintha később nem is kapnák meg a szabaddá t ett árucikkeket. A Ventur utcában, a volt Dobos­pékségben a példásan kiszolgáló lá­nyok gyors, ügyes mozdulatokkal ra­kosgatják a vevők táskáiba a ropo­gósra sült süteményeket. Tízesével, húszasával vásárolnak egyszerre az emberek. — Én szégyenlek ennyit venni — mondja halkan a szomszédjának egy ifjú dolgozó —, mert még megártana ez a nagy bőség — s vásárol négy zsemlyéi, zsebredugja és nagy örö­mében mint egy szégyenlős gyerek, szinte szaladva siet ki az 'üzletből. Itt van egy másik fiatalember is. Türelmesen várakozik a szabad sü­teményre. Megszólítom őt. Petrák Imrének hívják, egyetemi hallgató. — A rendes táplálkozás szempont­jából nagyfontosságú a kormány új rendelete, mellyel szabaddá tettek a liszttermékek vásárlását. A jó gaz­dálkodásnak és a jó termésnek kö­szönhetjük, hogy végre ez is meg­valósulhatott. Nem vagyunk kiszol­gáltatva az idegen nagyhatalmak­nak. A nemzetgazdasági tervek nagy­szerű teljesítésével saját magunk epitják ki a szebb hoinap alapjait. Munkása Ük, proletárjaink, akiket az elmúlt rendszerekben csak el­nyomtak és kiuzsoráztak, most egy­formán mindnyájan élvezhetik a szo­cializmus vívmányait. — Hálát kell meg mondanunk — teszi hozzá Imre barátunk — a meg­értő gazdáknak is, akik beszolgálta­tási kötelezettségeiknek oly szívesen lettek eleget. Mi, főiskolások, Ígér­jük, ha majd elvégezzük tanulmá­nyainkat, az állam nagylelkű gon­doskodását s dolgozóink az életszín­vonal állandó emelkedését biztosító nagy termelőfáradozását becsületes munkával fogjuk visszafizetni. Egy falusi asszonyka boldogan szo­rongatja kezében a vásárolt zsem­lyéket. — Már van elég süteményünk — mondja elégedetten. De látogassunk el egy másik pék­ségbe is. A Molotov utca elején is nagy a sürgés-forgás. Zászlókkal, díszfeliratokkal üdvözlik itt a pékek a szebb holnapot, hirdetik, hogy a pékek is becsületes munkával építik a szocializmust és teljesítik az öt­éves t*rv feladatait. Béták Mária kiszolgálólány alig tud szóhoz jutni a sok munkában. — Minékünk is nagy örömöt jelent a kenyér szabaddátétele, nem kell többé annyit bajlódnunk a jegyek ragasztásával. Az ötéves tervet mi is teljesítjük, arra törekszünk, hogy minél jobban és gyorsabban szolgál­juk ki vevőinket. Poros kék ruhába öltözött munkás jön be most vásárolni. Markában már filtereket és koronákat szoron­gat. Ezentúl olcsó pénzen vásárol­hat. Kajanszky Istvánnak hívják, kályhamunkás. — Fizetésemmel, mindennel, az egész élettel elégedett vagyok! Ez az elégedettség szocialista gazdasági rendszerünk egyik legnagyobb vív­mánya. De lássuk csak, mit mondanak a pékek. Kocinák János műhelyvezető, aki a dagasztógép mellett szorgosko­dik, ezeket mondja: — Szombaton már kétszerannyit sütöttünk, mint a jegyrendszer ide­jén. Tízezer süteménnyel és öt má­zsa kenyérrel termeltünk többet. Ha több is most a munkánk, mégis na­gyon örülünk a felszabadult kenyér­nek. Vászondi Gergely és Szeitl Ferenc a kemencénél dolgoznak, a zsemlyé­ket sütik. — Mi is nagyon örvendünk áru­cikkeink szabaddátételének — mond­ja Vászondy mester —, a legnagyobb megelégedéssel dolgozunk tovább. — Jó volna, ha építhetnénk még egy kemencét — teszi hozzá Szeitl Ferenc —, akkor igazán jól tudnánk dolgozni. — A pékség gondnokság alatt van most — folytatja Vászondi —, de rö­videsen a városi Közületi vállalatok­hoz csatlakozunk. Majd igy folytatja: — Szép, hogy ennyire haladtunk, hogy a legszükségesebb árucikkele vásárlását szabaddá tették. Köszön­hetjük ezt köztársasági elnökünknek, földműveseinknek, akik sokat ter­meltek és köszönhetjük az egész munksosztálynak, a szocializmus leg­jobb építőinek, hogy a dolgozók élet­színvonala állandóan emelkedhetik. (P—i) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom