Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-01 / 146. szám, szombat

2 t! J SZÍ! 1949 oVtóber 1" (Folytatás az 1. oldalról) gítse beszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésében, ami máskülönben gazdaságukat megkárosítaná. Másodsorban a kicserélés a kis- és középparasztság érdekében történik, amely teljesítette ugyan beszolgáltatási kötelezettíwgét, de vannak öreg tehenei és szeretne helyükbe fiatal tehenet és üszőt szerezni. Végül nagy segítséget nyújt ez a rendelkezés azoknak a főldmüveseKnek is, akik szeretnék megújítani állatállományukat és azqknak a nem földműveseknek is, akiknek van valami öreg jószáguk és szeretnék kicserélni fiatalra. A szövetkezetek a cserét hetenként egyszer fogják végrehajtani. A fiatal állatokat a szövetkezet a vásárlás végén kiválogatja és a földművesek a megfelelő darabot ott a helyszínen átvehelik. Hogy semmiféle visszaélés ne történhessen, a kicserélésnél jelen lesz a gazdasági ellenőrző szolgálat embere és a Földműves Szövetség kiküldöttje. Krejči miniszter nagy beszámolóját ezekről az új közellátási intézkedéseKről lapunk holnapi számában részletesen közöljük és egyúttal részletes beszámoló keretében közzétesszük a szabadpiac új, leszállított árait is. Az 1949-ben tsrmsít cukorrépa beszolgáltatása és feldolgozása A kormány rendeletet adott ki, mely szabáJyozza az idei cukorrépatermés felvásárlását és beszolgáltatását. A rendelkezés megemlékezik arról, hogy az idei cukorrépatermés gyengébb és egyesek nem képesek teljesíteni az elóírt beszolgáltatási kötelezettségeiket és hogy ennek következtében ne állítsák a termelöket lehetetlen feladatok elé. A rendelet kiadásának további célja, hogy azokat a répakészleteket is bevonja a cukoripari termelésbe, amelyek nem voltak nyilvántartva. Betiltja továbbá a cukorrépából való szeszfőzést és megnevezi azokat az üzemeket, amelyek erre engedélyt kapnak. Arra vonatkozólag is találunk kitételt, hogy azok a cukorrépatermelők, akik 1949-ben valamely cukorgyárral beszolgáltatási szerződést kötöttek, vagy azok, akik valamely szeszgyárral léptek ilyen viszonyba, annak a cukorgyárnak kötelesek beszolgáltatni termésüket, amelyet a Szlovák Élelmezési Üzemek nemzeti vállalat kijelöl. Azok a szeszgyárak, amelyek már felvásároltak cukorrépát, ugyancsak kötelesek készletüket átengedni az erre kijelölt cukorgyárnak. A répa árát az élelmezési megbízotti hivatal rendelete szabályozza. Azok a termelök, akik úgy termeltek cukorrépát, hogy a beszolgáltatásról nem kötöttek szerződést, tehát szabadon termeltek, kötelesek azt a legközelebbi cukorgyárnál jelenteni. A jelentésben közölni kell a várható termésmennyiséget is. Ennek a répának árát ugyancsak a. közellátásügyi Megbízotti Hivatal erre vonatkozó rendelete állapítja meg. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a cukorrépát nem szabad takarmányozási, vagy más hasonló célokra felhasználni, mert mindennemű visszaélés büntetés alá esik. fi kínai néphadsereg 140 kilóméterre Kantontól A newyorki rádió jelenti, hogy a néphadsereg előőrsei elérték Szin Fu városát, amely mindössze 140 kilométerre van Kantontól. A Néphadsereg a fukieni fronton felszabadította Haiteng tartományi székhelyét. A Kuomintang-csapatok vesztesége meghaladja a 4000 főt. Kiangsi tartomány délkeleti részét, ahol 3000 főnyi Kuomíntang-csapat a hegyek közé menekült, a Néphadsereg egységei megtisztították az , ellenségtől. A Szovjetunió felbontotta a szovjet-jugoszláv barátsági, kölcsönös megsegítést és együttműködési szerződést Szeptember 28-án A. Gromyko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese fogadta Jugoszlávia Szovjetunióban lévő charge d'affairesjét és átnyújtotta neki a következő tartalmú jegyzéket: Azon a törvényszéki tárgyaláson, amely ez év szeptember 24-én végződött és amelyet a gonosztevő és kém Rajk és bűntársai ellen folytattak, akik egyúttal a jugoszláv kormány budapesti ügynökei :s voltak, nyilvánvalóvá vált, hogy a jugoszláv kormány már hosszabb idő óta ellenséges, aláaknázó tevékenységet folytat a Szovjetúnió ellen és képnuitatóan azt a Szovjetunióval való „barátságról" szóló hamis állításaival álcázza. A budapesti népbírósági tárgyalás azt is megmutatta, hogy a jugoszláv kormány vezetői folytatták és továbbra is folytatják aknamunkájukat a Szovjetúnió ellen nemcsak saját kezdeményezésük, hanem a külföldi imperialista körök egyenes irányelvei alapján. Azok a tények, amelyeket ez a tárgyalás fedett fel, megmutatták, hogy a mostani jugoszláv kormány teljesen a külföldi imperialista körök befolyása alatt áll és agresszív politikájuk fegyverévé változott, ami szüksgszerüen és valóban a jugoszláv kéztársaság önállóságának likvidálásához vezetett. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a mostani jugoszláv kormány durván lábbal tiporta és széttépte a Szovjeúnió és Jugoszlávia közti baráti kölcsönös megsegítési és együttműködési szerződést, amelyet 1945 ápiTis 11-én kötöttek. A fent felsoroltak alapján a szovjet kormány k'jelenti, hogy a Szovjetúnió mostantól kezdve meiites azoktól a kötelezettségektől, amelyek a feníemlített szerződésből erednek. A Szovjetúnió kormánya megbízásából: A. Gromyko külügyminiszterhelyettes. ň Megbízottak Testületének üléséről — fi bratislavai kerület emlékalbuma a szovjet népnek. A kerületi Nemzeti Bizottság megtartott üléséin elhatározta, hogy a csehszlovák-szovjet barátsági napok alkalmából elküldi a Szovjetúnió népének a bratislavai kerület fényképalbumát. A fényképek a bratislavai kerület minden kiemelkedő nevezetességét híven bemutatják. — A könyvkereskedések nyitvatartása a Szlovák Könyvnapokon. A Bratislavai Iparkamara engedélyt adott arra, hogy r.z október 1. és 8. között tartó Szlovák Könyvnapok alkalmából az összes könyvkereskedéseket reggel 8 órától 21 óráig megszakítás nélkül nyitvatártsák. E rendelkezés október 2-a, vasárnapra is vonatkozik. A Megbízottak Testülete csütörtökön rendes ülést tartott, melyen Lukačovič építésügyi megbízott beszámolót tartott az ötéves terv augusztus végéig terjedő építkezési feladatainak teljesítéséről. A beszámolóban ismertette az egye« kerületek és építkezési ágak eddig elért eredményeit. A Megbízottak Testülete örömmel állapította meg, hogy az építkezés minden ága Szlovákiában növekvő tendenciát mutat Javaslatot fogadott el új építési és ipari munkásság nevelése tárgyában. Ugyancsak határozatot hozott, hogy az építkezési munkálatok a téli hónapokban se szüneteljenek, nehogy ezáltal az ötéves terv csorbát szenvedjen. Lukačovič b számoo'a után az állami Tervhivatal elnöke tartott beszámolót az 1950-re szó ó tervek előkészítéséről. BIZTOSÍTANI KELL AZ ö'SZI MUNKÁK AKADALYTALAN VÉGREHAJTÁSÁT, hangsúlyozta Dr. Falt'an földművelésügyi megbízott. A Megbízottak Testülete Falt'an beszámolója után megtárgyalta az őszi vetési munkálatok kérdését. A gépállomások, a szövetkezetek és földművesek mindent megteltek, hogy a jól végződött aratás és cséplés után rendben és időben végrehajtsák az őszi veiési munkálatokat. A kapásnövények betakarítása teljes ütemben folyik. FöMmüve>.eink meggyőződjek arról, hogy a tervszerű mezőgazdasági munkák egyrészt idő, másrészt munkaerőmegtakarítást jelent. Ezért arra törekszünk, hogy az őszi munkáktál még jobb tervek szerint dolgozzunk és mind a munkaerőket, mind a gépeket gazdaságosabban kihasználjuk. JÓ VETŐMAGOT A GAZDAKNAK. Közismert dolog, hogy a vetőmag minősége döntő befolyással van a termés minőségére. A földművelési megbízotti hivatal ezért minden intézkedést megtett, hogy a gazdáknak alkalmuk legyen a gyengébb minőségű vetőmagot jobbra kicserélni A terményfelvásárló Szövetkezetek azoknak a íöldrr.íivesekftek, s*®veik«zeteknek és más termelőknek, akik pontosan teljesítették beszolgáltatási kötelezettségeiket, díjtalanul kicserélik a vetőmagot. Ugyancsak szép eredményt ért el a terménytisztító akció is, melyet a földművelési hivatal egész Szlovákia területén megszervezett. A földművesek ezekben a tisztítókban nagyon jutányos áron kitisztíthatják vetőmagjukat. . Az idén nagyobb műtrágyaszükségletre számítunk, ami a föld helyesebb megművelésével függ össze. A műírágya elosztásánál az Egységes Földműves Szövetkezetek, a népagronómok és az elemi csapások által sújtott gazdák részesülnek előnyben. AZ ALLAMI GÉPÁLLOMÁSOK SEGÍTSÉGE. Az állami gépállomások első sorban az Egységes Földműves Szövetkezeteknek segítenek. Nagy segítséget nyujtanak azonban azoknak a községeknek is, me!vek tervszerű gazdálkodást folytatnak, továbbá a törpe- és kisbirtokosoknak, akik szerződéses viszonyba léptek a gépállomásával és Végül minden földművesnek, aki arra rászorul. Tekintettel arra, hogy a gépmunka, olcsó és a kormány kedvezményt nyújt a földműveseknek, számíthatunk arra, hogy a gépállornások az idei munkatervet túlhaladják. Az olcsóság következtében ugyanis földművese'nk egyre gyakrabban veszik ezeknek segítségét. A Megbízottak Testülete az ülés utolsó szakaszában néhány határozatot hozott egyes hivatalok adminisztrációs munkáinak leegyszerűsítésére és a népi közigazgatás újjászervezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya kölcsöníegyzésre hívja fel a dolgozókat A Magyar Népköztársaság kormáya felhívással fordult Magyarország dolgozó népéhez až Ötéves Tervkölcsön jegyzésére, A felhívás megállapítja, hogy a hároméves tervet az ország helyreállításának és újjáépítésének tervét a kitűzött határidő előtt hét hónappal, tehát két év és öt hónap alatt fejezték be. Ez a terv tette lehetővé, hogy lerakják a szocializmus alapjait a magyar városokban és falvakban. A hároméves terv eredményei bizonyítják, hogy jól gazdálkodtunk azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetúnió hősiesen harcoló hadserege vívott ki számunkra — mondja a felhívás, majd így folytatja: Népgazdaságunk területéről a tőkés kizsákmányoló elemek mindinkább kiszorultak és megvalósult dolgozó népünk vágya: az új Népköztársaság Alkotmánya. Államunk a dolgozó nép állama lett. Az újjáépítés hároméves tervének megvalósítása után még hatalmasabb feladatokat tűzhettünk magunk elé: ötéves tervünk a népgazdaság újjáalakításának, a szocializmus építésének terve, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára a Függetlenségi Népfrontban tömörült szervezetek is magukévá tqttek. Az ötéves terv iparunk eddig példa nélkül álló fejlődését, mezőgazdáságunk elmaradottságának felszámolását, dolgozó népünk életszínvonalának további emelkedését, népünk kulturális felemelkedését, a város és a falu közötti különbség felszámolásának megidítását jelenti. Ezután a felhívás az ötéves terv nagy jelentőségét méltatja és rámutat arra, hogy a dolgozók tömeges állásfoglalása bizonyítja, hogy a magyar nép tisztában van azzal, mit jelent számára az ötéves terv és hajlandó érte további áldozatot is hozni. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt is számításba vette, amikor az ötéves Tervkölcsön kibocsátását határozta el. Az ötéves Tervkölcsön 500 millió forint összegben kerül 1949 szeptember 29-én kibocsátásra A kölcsönt jegyzők szabadon választhatnak nyereménykötvény vagy öt százalékkal ksmatozó kötvény között. Mind a nyeremény, mind a kamatozó kötvényekre befizetett pénzét mindenki öt év alatt teljes összegben visszakapja. Emellett a nyereménykötvényekre nyereményeket is kisorsolnak. Minden negyedik kötvény nyer. A főnyeremény félévenként százezer forint, A felhívás végezetül válaszol az imperialisták cinkosai, kémei s a hazaárulóknak aljas mesterkedéseire. A felhívást Rákosi Mátyás és Dobi István írták ala. Marxista-leninista sarok Az elmélet Más szavakkal: a) Marx egyáltalán nem javasolta azt, hogy a forradalom az ötvenes évek Németországában egyenesen a proletár hatalommal kezdődjék, ellentétben a mi orosz „permanenseink" tervével; b) Marx csupán azt javasolta, hogy a forradalom művét a proletár államhatalom tetőzze be, hogy az egyik burzsoá frakciót a másik után, lépésről lépésre a hatalom magaslatáról letaszítva, a hatalomra jutott proletariátus lobbantsa aztán lángra a forradalmat az összes országokban — ami teljesen megfelel mindannak, amit Lenin tanított és amit forradalmunk során megvalósított, követve saját elméletét az imperializmus viszonyai között lel'átszódó nroletárforradalomról. Kiderül, hogy a mi orosz „permanenseink" nemcsak lebecsülték a parasztság szerepét az orosz forradalomban éj a proletárhegemónia eszméjének jelentőségét, hanem átgyúrták (rosszabbá) a „permanens" forradalom marxi eszméjét is s ezzel a gyakorlat számára alkalmatlanná tették. Ezért gúnyolta ki Lenin a mi „permanenseink" elméletét, melyet „originálisnak" és „gyönyörűnek" nevezett s ezért vádolta őket azzal, hogy nem akarnak „elgondolkozni rajta, hogy az élet teljes tíz éven át miért nem törödött ezzel a gyönyörű elmélettel". (Lenin 1915-ben írta e cikkét, tehát 10 évvel azután, hogy Oroszországban a „permanensek" teóriája felbukkant.) Ezért tartotta Lenin ezt az elméletet fél-menseviknak. ezért mondotta, hogy a bolsevikoktól átveszi a felhívást, mely a proletariátust a döntő forradalmi harcra és a politikai hatalom meghódítására szólítja, a mensevikektől pedig — a parasztság szerepének „tagadását". Így áll a dolog Lenin eszméjével a burzsoá-demokratikus forradalom átnövéséről a proletárforradalomba, arról, hogy a burzsoá-forradalmat hogyan kell kihasználni a proletárforradalomba való „rögtöni" átmenet érdekében. Továbbá: azelőtt a forradalom győzelmét egy országban lehetetlennek tartották, úgy vélték, hogy a burzsoázia fölötti győzelemhez feltétlenül szükséges minden előrehaladott ország, vagy legalább is az ilyen országok többsége, proletárjainak együttes fellépése. Ma ez a felfogás már nem felel meg a valóságnak. Ma abból kell kiindulni, hogy ilyen győzelem lehetséges, mert a különböző kapitalista országok fejlődésének egyenetlen és ugrásszerű jellege az imperializmus körülményei közt, elkerülhetetlenül háborúkra vezető katasztrofális ellentmondások kifejlődése az imperializmuson belül, a forradalmi mozgalom növekedése a világ valamennyi országában — mindez nem csupán lehetővé, hanem egyenesen szükségszerűvé is teszi a proletariátus győzelmét egyes országokban. A forradalom története Oroszországban mindennek egyenes bizonyítéka. De emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a burzsoáziát csak abban az esetben sikerül megdönteni, ha megvan az a néhány feltétlenül szükséges feltétel, amelyek megléte nélkül gondolni sem lehet arra, hogy a proletariátus a hatalmat átvegye. A „Baloldaliság" — a kommunizmus gyermekbetegsége" című brosürájában Lenin ezekről a feltételekről az alábbiakat mondja: „A forradalom alaptörvénye, melyet valamennyi forradalom és különösképpen a XX. század mindhárom orosz forradalma megerősít, a kővetkező: a forradalomhoz nem elegendő az, hogy a kizsákmányolt és elnyomott tömegek belássák, hogy a régi módon nem lehet tovább élniök és változást követeljenek; a forradalomhoz az is kell, hogy a kizsákmányolók ne tudjanak élni és kormányozni a régi módon. Csak akkor, ha az alul lévők nem akarják a régit és a felsők nem tudnak tovább élni a régi módon, csak akkor győzhet a forradalom. Ezt az igazságot más szavakkal így fejezhetjük ki: a forradalom nem lehetséges általános nemzeti (a kizsákmányoltakat és a kizsákmányolókat egyaránt érintő) válság nélkül. Tehát: a forradalomhoz először is azt kell elérnünk, hogy a munkások többsége (vagy mindenesetre a tudatos, gondolkodó, politikailag aktiv munkások többsége) teljesen megértse a forradalom szükségességét és kész legyen érte akár a halálba menni: másodszor, hogy a kormányzó osztályok olyan kormányzati válságot éljenek át, mely a legelmaradottabb tömegeket is bevonja a politikába... a kormányt meggyöngíti és lehetővé teszi, nak megteremtése egy országban még döntfék." De a burzsoázia hatalmának megdöntése és a proletariátus hatalmának megdöntése egy országban még nem jelenti a szocializmus teljes győzelmének a biztosítását. A győztes ország proletariátusának, miután megerősítette és a parasztságot ma^a köré tömörítette, fel lehet és fel kell építenie a szocialista 'társadalmat. De azt jelenti-e ez, hogy a szocializmus ezzel eléri teljes, végeleges győzelmét, vagyis azt jelenti-e, hogy a proletariátus csak egy ország erőivel a szocializmust végleI gesen megs7ilárdíthatja és teljes mértékben biztosíthatja az országot az intervenció, tehát a restauráció ellen? Nem, nem ezt jelenti. Ehhez szükséges a forradalom győzelme legalább is néhány országban. Ezért a forradalom fejlesztése és támogatása más országokban a győztes forradalomnak lényeges feladata. Ezért a győztes ország forradalma nem tekintheti magát önmagáért való egységnek, hanem támasznak, eszköznek arra, hogy a proletariátus győzelmét más országokban siettesse. Lenin ezt a gondolatot röviden úgy fejezte ki, hogy azt mondta,, a győztes forradalom feladata: „keresztülvinni a maximumát annak, ami egy országban megvalósítható valamennyi ország forradalmának fejlesztésére, támogatására, felébresztésére". Ezek általában a proletárforradalom lenini elméletének jellegzetes vonásai. IV. A proletariátus diktatúrája. Ebből a témából három alapkérdést ragadok ki, ezek: 1. a proletariátus diktatúrája, mint a proletárforradalom eszköze; 2. a proletariátus diktatúrája, mint a proletariátus uralma a burzsoázia felett; 3. a szovjethatalom, mint a proletárdiktatúra állami formája. 1. A proletariátus diktatúrája, mint a proletárforradalom eszköze. A proletárdiktatúra kérdése mindenekelőtt a proletárforradalom alapvető tartalmának kérdése. A proletárforradalom, ennek haladása, lendülete, vívmányai, csak a proletariátus diktatúrája révén öltenek húsból és vérből való alakot. A proletariátus diktatúrája a proletárforradalom eszköze, szerve, legfontosabb támaszpontja, melyet azért hívnak életre, hogy először, a megdöntött kizsákmányolók ellenállását megtörjék és az elért vívmányokat biztosítsák, másodszor, hogy a proletárforradalmat végigvigyék, a forradalmat eljuttassák a szocializmus teljes győzelméig. A forradalom legyőzheti a burzsoáziát, megdöntheti hatalmát a proletariátus diktatúrája nélkül is.