Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-01 / 146. szám, szombat

H duklai hágón át úf élet felé... A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 1, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 146. szám További fontos isitézkedéseíi a közeli út á h terén Okiéber 1-én megjelenik a szabadpiacon a sertés- és marhahús, a margarin és méz Leszállították a kávé, tea és a szappan árát Földműveseink a vágóállatokat kicseré hetik növendékálBatokra Nem kell már darálási engedély! Nyilvánosságunkat már tájékoztattuk arról, hogy a kormány intézkedése következtében október első napjával megszűnik a kenyérnek, mindenfajta lisztterméknek és a burgonyának jegyrendszer útján történő elosztása. Ez az intézkedés történelmi fordulatot jelent közellátási politikájában. Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy mért nem oldjuk fel teljesen a jegy rendszert, amint azt a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon és más népi demokratikus államokban tették. Mi ezt nem tehetjük, mert nálunk a mezőgazdasági termelés a lakosság számarányahoz képest nem elégséges és nálunk az ipari gyártáson van a hangsúly. A közellásra utaltak száma a mi országunkban sokkal nagyobb, mint azoké, akik önellátóak. Ezért az élelmiszerek felszabadltási folyamatát tervszerűen, fokozatosan é

s óvatosan kell végrehajtanunk, összhangban a hazai mezőgazdasági termelés növekedésével. Hangsúlyoznunk kell, hogy a közellátásunk terén beállott javulás a KSČ bölcs politikájának következménye, amelyet Gottwald elvtárs a Párt IX. kongresszusán tűzött ki és öntött szavakba. Azck az intézkedések, amelyek október 1-ével lépnek hatályba, jelentősen növelik a dolgozók életszínvonalát és jutalmat jelentenek, amit az állam ad viszonzásul az egész dolgozó nép példatlan lelkesedéséért. Október 1-ével a kenyér- és lisztfélék szabaddátételén kívül további jelentős intézkedések is lépnek életbe, amelyek érzékenyen kihatnak az egész közellátási szabadpiacra. Az állami szabadpiacon a holnapi napon jelentős javulás áll be az árak és árucikkek kérdésében, valamint a vendéglátó iparban. Úiabb ínféar^flések A szabadpiac jelentékenyen kiszélesedik, az árakat csökkentjük és a szabadpiac elárusító hálózatát kiterjesztjük. A kővetkező intézkedésekről van szó: 1. Szabadpiacon való árusításba kerül a margarin ISO Kés-ért kgként. A Zdroj nemzeti vállalat öszs/.es üzleteiben, a szövetkezeti árusítóhelyeken és a Szlovákiai Áruházak nemzeti vállalat élelmiszer-osztályain kapható a margarin. 2. Sertéshús is vásárolható 250 Xés-ért kg-ként és marhahús 150— 00 Kčs-ig kg-ként a hús minősége izerint és nyomaték nélkül. Ezidöízerint a húst csupán a Szlovák isiizemek tíz eladóhelyén lehet kapri, még pedig Bratislavában két üz• tbon, a kerületi székhelyeken 1—1 zletben, azonkívül Handlován. Po•>žská Bystrieán és Podbrezován intén 1—1 üzletben. S. A füstölthúsok eddigi árueik• •it szabadpiacon lényegesen kiter• sztik. Példaképpen néhány újabb •:«jtát jelzünk, amelyet szabadon leV t majd kapni: morva kolbász, rendes kolbász, olasz pástétom, cigánypecsenye, nyelvrolád, angol szalonna, debreceni, párizsi szalámi, rött húsok (csont nélkül), füstölt ivak, füstölt sertéshús. Azokat a füstölt árukat, amelyeket mostanáig ásárolhattunk továbbra is megvetetjük a szabad üzletekben jelenesen leszállított áron a már emlij&ett tíz húsüzletben a Szlovák Aru' • ázak élelmiszer-osztályain és ami újdonság, az állomási falatozókban >, a bratislavai, trnavai trencséni, "iichovi, žilinai, vrútky-1, nové zámy-i, leopoldovi, spišská-nová-vesi és iošicei állomások perronjain. 4. A közellátást tovább javítjuk szahtd étkezdék bevezetésével, amelyekben jegy nélkül fognak árusítani mindent. Az első csoportban ilyen szabad éitermeket a Szlovák Szállodatársasig Carlton-Süvoy és La Paloma üzemeiben rendezünk be Bratislavában, íilinán a Metropolban, Banská Bystri' cin a Národný Dómban és Ótátrafiireden a Grand 'Hotelben. A városi iizeTiek keretében a Löffler étkezdében Nyitrán és a De Rossi étkezdében^Pre;ovon, a Slován szállodában KoSicén. \ Csehszlovák Állami Fürdők vállaltánál a Szliácsi Palaceban és a pösvéni Thermiában. A Szlovák Szőlőrt Szövetkezetnél Pezinokon, azonívül az étkezőkocsi-társaság kocsijaiban Bratislava—Košice, Bratislava— '.volen és Žilina—Košice vonalakon. 5. A szabad piacon megjelenik lint új áru a méz, amelyet az öszI szes Zdroj üzletekben és áruházakban vásárolhatunk. 6. Leszállítjuk a kávé és a tea árait. A kávé kg-ja 800 Kčs, a teáé 1.600 Kčs. A kávét és teát az összes Zdroj üzletekben, a szövetkezeti elárusítók jelentős részénél és a Szlovák Áruházak élelmiszer osztályán kaphatjuk. 7. Bratislavában a Zdroj vállalat keretében a volt Ruttner-féle helyiségben éjszakai falatozót rendeznek be, amely d. u. 4 órától éjfélig lesz nyitva. Ebben az üzemben az összes szabad élelmiszer cikkeket, sendvichkenyereket és meleg füstölt húst lehet majd kapni. A Luxor- és Palace falatozók Bratislavában két váltásban fognak dolgozni reggel 6-tól este 10-ig megszakítás nélkül és ugyanilyen szolgálatot vezet be az ASO- és Telaáruházak osztálya is. 8. További javulást jelentenek a tejcsarnokok nyitási és zárási óráiban beálló változások. A tejcsarnokok, a pékségek és speciális üzletek, ahol péksüteményt adnak el hétfőtől csütörtökig reggel 6-tól délelőtt 11-ig és délután 3-tól 6-ig, pénteken 6—11-ig és 3—7-ig, szombaton 6—1 óráig lesznek nyitva. A speciális cukor és cukrászsütemény elárusítóhelyek, a péksütemén

j elárusítók és a falatozók a

z áruházak kivételével vasárnap és ünnepnapon is nyitva lesznek 9—12-ig és 1—6-ig. A közellátás terén beállott eme változásokat parasztságunk szerződéses kötelezettségeinek jó teljesítése, az ipari termelés "emelkedése, külkereskedelmünk fejlődése tette lehetővé. így tehát a kapitalista gazdasági élet országaival ellentétben a mi népi demokratikus gazdaságunk a Párt IX. kongresszusának szellemében rendszeresen növeli dolgozó népünk életszínvonalát. Nem kell már daralási (srótolási) engedély A közellátási hivatal 880/1949. számú rendelete értelmében a daráláshoz engedélyek már nem szükségesek. A termelők és a vásárlók nyugodtan megdaráltathatják a takarmánygabonát a malmokban vagy a darálókban minden külön engedély nélkül. A vágómarha kicserélése Az 1946 és 47-es esztendei szárazság és terméketlenség a takarmányfélékben nagy károkat' okozott és ennek legnagyobb kárát az állattenyésztés látta, mert le kellett vágni a marhaállomány nagyrészét a takarmányhiány következtében. Ezt aztán borjúk nevelésével nem pótolták. Néhány járásban még ma sem érték el a régi állapotot, viszont más járásban már jelentősen felülmúlták. Az emelkedés a marhaállomány fajták és kor szerinti tagozódásában mutatkozik meg, mert igen sok a fiatal áliat. Ez a rétegeződés hatással volt a közellátásban a hústeljesítményre is. Az állomány jelentős része, amelyet a földművesek vágásra visznek, fiatal, ki nem hizlalt állat s köztük gyakran találunk további nevelésre alka;mas állatot is Azonban meg vagyunk győződve arról, hogy parasztságunknál még van elegendő vágóállat is, amelynek a tényleges használhatóság) értéke csekély. Ezt a jószágot vagy a kistermelők tartják, akik utánpótlást nem tudnak maguknak nevelni és a növendékállatok mai ára mellett pótlást nem is vásárolhattak, vagy pedig gyakran nagyobb gazdák is, akik nem szentelnek kellő figyelmet az állattenyésztésnek, kevés jószágot tartanak, olykor csak azért, hogy közellátási kötelességeiknek ne kelljen eleget tenniök. Ezért a közellátási megbízotti hivatal engedélyt adott a szövetkezeteknek, hogy a vágómarha kicserélését növendékállatra megkezdjék. Gyakorlatilag ez így fog történni: Például egy földműves beszolgáltatási kötelezttsége keretében a szövetkezetnek bead egy fiatal üszőt 250 kg-os élősúlyban. A másik földművesnek 100 kg van csak előírva, azonban 450 kg-os öreg tehene van, viszont szüksége volna a gazdasága fenntartására fiatal növendékállatra. A földműves eladja a tehenet. Teljesítette kötelezettségét, a 100 kg-ot és maradt még neki 350 kg élősúlya. Errea szövetkezettől megvásárolhatja a 250 kg-os üszőt vágóállat árában. Ezzel lehetővé válik a kontingens teljesítése, gazdasága nem szenvedett kárt, mert szerzett egy fiatal növendékáilatot, viszont a közellátás szintén nyert, mert 100 kg súlytöbbletet kapott és az állattenyésztésnek megmentett egy fiatal állatot. A kicserélés célja mindenekelőtt az, hogy a kis- és középparasztságot se(Folytatás a 2. oldalon.) 1944 szeptember 8-án jelent meg a „Szabad Csehszlovákiáért" cimü ap külön kiadása. A lapot a Szovetúnióban harcoló első csehszlovák hadseregcsoport adta ki. Első oldalán nagybetűs, lelkes felhívás volt, amely így kezdődött: „Ütött a dicső óra! Előre népeink szabadságáért fts boldogságáért! Előre, szabadítsuk fel hazánkat az árulók és bitorlók uralma alól! Az SSSR-ben harcoló 1. csehszlovák hadseregcsoport katonáihoz! A legnagyobb tisztesség ért bennünket, ami csehszlovák katonának osztályrészül juthat. Testvéreink, a harcoló szlovák katonák és partizánok váriák segtségünket. Távolítsuk el a hazavezető út utolsó akadályát, vágjunk utat a Kárpátokon át és tisztítsuk meg drága hazánkat a gyilkosok és árulók aljas bandájától!" I^y tüzelte harcra Szokolov, Kiev, Biele Cerkev és Zsaszkov hőseit az első csehszlovák hadseregcsoport lapja a duklai csata megindulása előtt. Hogyan Is kezdődött? Az első csehszlovák hadseregcsoport tisztiéit 1944 augusztus 29-én — valahol Lengyelországban — sürgős tanácskozásra hívták össze. A vezérkar főnöke komoly arccal jelentette be a szlovákiai felkelést. Még nincs parancsunk a legfelsőbb hadvezetéstől — mondotta —, de egészen bizonyos, hogy testvéreink segítségére kell sietnünk. Alig hangzottak el a szavak, egy emberként pattantak fel az elszánt csatákban me^edzett harcosok és aji kukon ünnepélyesen felhan^oztt a i himnusz. A csendes lengyel falucs| kák csendjébe ezen a napon mindej nütt újabb erővel és lelkesedéssel hangzottak fel a szabadságharc dalai és ... Sztálin marsall kiadta a parancsot az első ukrán arcvonal parancsnokának, Konyevnek, a Szovjetúnió marsalljának, hogy azonnal kezdje meg az előkészületeket és a legnagyobb gyorsasággal hajtsa végre sztratégiai mozdulatait a Kárpátok északi részében azzal a céllal, hogy átlépje a hegyláncolatot és aktív segítséget nyújtson a harcoló Konyev marsall nem szokott sokat töprengeni. Most sem várt egy pillanatig sem. Parancsot adott Moszkalenko vezérezredesnek, hogy a csoport parancsnoksága alá tartozó 38. hadsereg erőivel, amelyek között volt két gyalogos-, egy gárdatank-, a Sztálingrád tankhadosztály, egy lovas divízió, egy gárda-utász- és egy tüzérségi hadosztály, azonkívül az első csehszlovák hadseregcsoport részei, az első és harmadik gyalogos brigád, a második paradepzánt brigád és egy tankbrigád, hogy azonnal kezdje meg a szükséges átszervezést és induljon útnak. Nyolcnapi erőltetett menet következett. 1944 szeptember 8-án 7.25 perckor reggel a szovjet és csehszlovák ezrei okádták a tüzet az ellenségre. Egy óra múlva elhalkult az ágyútűz és Kroszna felöl megindult a támadás. A csehszlovák hadseregcsoport egységei szeptember 9-én elérték Machnovka községet. Az ellenség azonban erős volt, Jól beásta magát az előre elkészített állásokban a dombos terepen. Támadás ellentámadással váltakozott. Aknatüz-rohamok követték egymást. Igen jelentős veszteségek voltak. Es a támadás csak nem jutott előre. A hősi áldozatok száma egyre szaporodott, de mindez kevésnek bizonyult, a támadás lelankadt: valami hiba csúszott a számításokba. Konyev marsall nyugtalankodni kezdett. Mi lehet itt? Személyesen jött el a csehszlovák hadseregcsoport parancsnoki állására és szokott szigorú, kemény és igazságos módján tekintette át a helyzetet és vonta le a következtetéseket. Nem sokat habozott, kíméletlenül a következőket mondotta: „Amennyiben azt akarjuk, ho?y embereink ne haljanak meg feleslegesen, akkor a vezetést olyan ember kezébe kell adni, aki érti a dolgát." Keményen hangzottak a szavak és azonnal megtörtént a változás, Svoboda tábornokot nevezte ki a hadseregcsoport parancsnokává. A nyugati áruló tábornokoknak, Ingrnek és Pikának persze nem tetszett a dolog és a Vörös Hadsereg jogtalan beavatkozásáról kezdtek suttogni. Nekik a csehszlovák katonák élete nem sokat jelentett. Nyugodtan hajszolták volna a halálba az emberek ezreit, hiszen semmi közük sem volt a néphez. Aznap éjszaka két szovjet egységnek sikerült előre törnie és Moszkalenkó vezérezredes, kihasználva az előretörést, az első csehszlovák hadseregcsoportot is annak irányába tolta előre, amely harcban súlyos nehézségek árán eljutott Helenovkáig. Azonban sok volt a hegy, az egyik után. jött a másik és még a Vörös Hadsereg harcosai is, akik sokféle terepen harcoltak már az utolsó évek során, azt kérdezték, hogy „a ti országotokban síkságok egyáltalán nincsenek?" A Kárpátok erdeiben bizony sok-sok névtelen hős nyugszik, a szabad szovjet föld hős fiai, akik meghaltak a mi szabadná gunkért. A duklai szoros felé vezető utat az 534-es magaslat védte. Sok névtelen hős vére öntözte ezt a magaslatot. De a szabadságért harcolókat nem lehetett megállítani. Hiába dobták be a friss SS-hadosztályokat, a tartalékcsapatokat, a támadáa mégis előrehaladt. Opatrný hadnagy osztagával az egyik rohamot a másik után vezette, nem rettent vissza semmitől sem. Harcolni Madrid alatt tanult meg. Steiner Ernő alhadnagy véres arccal kúszott elő a tüzet okádó német aknavetők fellé. Hegedűs szakaszvezető, aki félszemét Kiev alatt vesztette el, lankadatlanul harcolt minden veszteség ellenére. Ugyanekkor Londonból parancs érkezett, amelyet Ingr is aláirt és amelyben a londoni urak azt írták, hogy a halál még nem ok arra. hogy valaki csehszlovák hadikeresztet kapjon. Még a kitüntetést is sajnálták az életüket feláldozó hősöktől. Az ellenállás leküzdése után a csapatok végül is elérték Teodorovkát. De előttünk állt még Dukla . .. Az emberek szörnyen fáradtak voltak. Szeptember 28-ika volt. Zuhogott az eső, a hűvös levegő átjárta az átázott köpenyeket. A municiós autók besüppedtek a sárba és az úttalan kárpáti utakon mindúntalan az emberek segítették kl ökpt a kátyúból. S a németek régen kész, jól kiépített állásokban várták az újabb rohamot. Szeptember 30-án háromnegyed órás tüzérségi előkészítés után a 67, szovjet gyalogosztály döntő sikert ér el. Eléri a Studený Vrchot (Hideghegy), amenlyen keresztül húzódik a csehszlovák határ. A parancsnokság kl akarja használni a sikert és ebben az irányban veti előre a csehszlovák tankbrigádot is. AAegindulnak a T 38asok. De az elhárítás erős, a német elhárító- és rohamágyúk erélyesen védeekznek, mert tudják, hogy minden kockán forog. Vrani kapitány tankja kigyullad, de égve is tovább harcol. Sok a veszteség, a támadás mégis előre halad. Az emberek utolsó erejűkkel törnek előre. Október 6-a történelmi nap. Az elszánt akarat és hazaszeretet győzelrre. A másqdik zászlóalj katonái elérik a csehszlovák határt és Nebilják szakaszvezető Tirek tizedessel kitűzik a zászlót. A harc azonban továbbra is nehéz és egymás után esnek el a haza legjobb fiai. Itt esik el Vit Nejedlý hadnagy, a cseh zene nagy reménysége, itt hal hősi halált Százavszký tábornok és Klapálek brigádparancsnok súlyosan megsebesülve vezeti tovább a harcot. De a küzdők lelkesedését megtörni nem lehet. Otthon vannak már. A haza földjén lépkednek előre. Otik, verik a németeket. Halálos fáradtan, de előre, előre. Aknatűzben, térdig érő sárban, harcban mindig csak előre, előre, míg végre November 26-án elérik az Ondavát, amellyel befejeződtek a duklai harcok. Dukla a vérrel megpecsételt csehszlcvák-szovjet barátság hősi szimbóluma. A Szovjetunió népei együtt ontották vérüket a csehszlovák hadsereg katonáival a csehszlovák szabadságért. A duklai szoroson át a szovjet csapatok nyitották meg az utat a köztái saság új élete felé. Ezt az utat sok tízezer szovjet harcos és 6500 csehszlovák katona holtteste jelzi. Dukla neve örökr azt fogja jelenteni, amit ezekben az esős, sáros, véres októberi, novemberi napokban jelentett; az utat az új élet felé. Es mi a szocializmus építésének lázas pillanataiban megállunk egy pillanatra és mélyen mégha |tjuk a fejünket szabad és ooldog életünk hős úttörői, a duklai harcosok előtt! Horváth László. SEB . •