Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-15 / 132. szám, csütörtök

UJ SZG í?)49 szeptember 15 A népáruló Rajk és társai bűnügyében holnap kezdődik a tárgyalás ínlnt „németellenes" tiszt belépjen az új, hadseregbe. 1945 nyarán már a jugoszláv felderítő szervezet kémeként működött. Ugyancsak már 1945-ben felvette az összeköttetést Rajk Lászlóval. A Rajkkal folytatott sorozatos tárgyalásokon megismerte és elfogadta állam- és népellenes szervezkedésének célkitűzéseit. Pálffy feladata a szervezkedés katonai vezetése volt. Rajkkal egyetértésben a honvédségen belül védte és előtérbe tolta a reakciós, horthysta, fasiszta tiszteket, fontos parancsnoki állásokba helyezte azokat, akikről biztosan tudta, hogy aljas célkitűzéseit és utasításait vakon követik. 1947-ben Rajk utasítására fokozta tevékenységét és a fegyveres összeesküvéssel kapcsolatos mozgósítási kérdések begyakorlására rádióztatásokat, katonai összevonásokat stb. rendezett. Pálffy összeköttetésbe lépett Lostits ezredes — a budapesti jugoszláv katonai attasé — közvetítésével Nedelkovics jugoszláv ezredessel. A találkozás Rómában történt 1947 decemberében a partizánkongresszuson, ahol Nedelkovics Tito közvetlen utasításait közölte Pálffwal. Biztosította Pálffvt, ho<ry Tito céljai megvalósulnak, mert e célokat az Amerikai Egyesült Államok támogatják. 1948 októberében, miután Rajk Pakson titkosan találkozott Rankovics jugoszláv belügyminiszterrel, Pálffy meggyorsította a Köztársaság megdöntésére irányuló fegyveres előkészületeket. Elkészítette és Írásban lefektette a tervet, amelyet 10 zászlóaljjal vélt megvalósítani. E zászlóaljaltnak Pálffy azt a feladatot szánta, hogy szállják me? a fontosabb középületeket, a postát, a rádiót, a pártközpontot, valamint a vidéki ipari gócokat. Ugyancsak tervet dolgozott ki a kormány tagjainak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Gerő Ernőnek meggyilkolására. Ezt a feladatot Korondy Béla rendörezredes, volt csendőrszázadosra bízta, akinek a Korondy álta már megszervezett különleges zászlóaljon kívül egy Horthy-tisztekböl alakított különítményt is rendelkezésre bocsátott volna. A tervet Nagybudapest térképvázlatán lerögzítette és hivatali páncélszekrényében őrizte mindaddig, ami? bűntársai letartóztatásáról nem értesült. Akkori titkárnője, Rosenfeld Edit segítségével a terveket elégette. Pálffy György tehát ezáltal az 1946:1. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend és Köztársaság erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével büntettet követett el. B) Pálffy György 1945 óta a jugoszláv kémszolgálat ügynöke volt. Brankov Lazarnak, a jugoszláv követség tanácsosának a jugoszláv kémszervezet magyarországi vezetőjének sorozatosan átadta a honvédség bizalmas okmányait és adatait. A katonai politikai osztály beosztottait a Brankov által kért adatok kiszolgáltatására utasította. Pálffy György ezt a kémszolgálatot Lozits ezredes, jugoszláv katonai attasé részére folytatta, majd ennek leváltása után Zsokall ezredesnek, a jugoszláv követség katonai attaséjának bocsátotta rendelkezésére. Pálffy György, mint altábornagy és a honvédség felügyelője, tehát mint közhivatalnok, hivatali megbízatásával visszaélve, a magyar állam nemzetközi, katonai és gazdasági helyzetét érintő titkokat idegen állam hatóságaival közölt. Ezzel az ország érdekeit súlyosan sértve. kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. III. A) Brankov Lazar a jugoszláv belügyminiszternek magyarországi förezidense volt. Kezdetben a jugoszláv katonai misszió vezetője, majd a követség első tanácsosa, később a jugoszláv követség ügyvivője lett. Magyarszországra küldése "előtt, 1945 elején Cicmil Obrád ezredes, a jugoszláv katonai misszió vezetője, Tito kifejezett utasításaira hivatkozva a misszió tagjainak feladatát •— Barnkov vallomása szerint a következőkben szabta meg: „Tito, Kardelj és Rankovics számítanak arra, hogy a misszió tagjai Magyarországon való tartózkodásuk tt felhasználják, hogy kémanyajot szerezzenek a magyar kormány gazdasági és politikai intézkedéseiről, valamint hírszerzést végeznek a magyarországi szovjet csapatokról. Értésünkre adta, hogy szoros kapcsolatot kell létesítenünk az angol-amerikai megbízottakkal és el kell kerülnünk, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetőgének .különösen Vorosilov marsallnak befolyása alá kerüljünk." I Brankov ennek megfelelően éveken keresztül tartotta fenn az öszi szeköttetést Rajkkal, Pálffyval és a | magyar demokratikus állam ellen | összeeesküvő más elemekkel. Ő volt az, aki Raikhoz kapcsolta Pálffy Györgyöt. Ö volt, aki Rajk László, Pálffy György és mások szervezeteit egybekapcsolta. Ö irányította Rob Anton jugoszláv kém működését, akit az ő követelésére a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkárául választottak és az országgyűlésnek is tagja lett. Brankov voit a tolmács , Rajk és Rankovics 19-17 decembe| rében Kelebiín folytatott tárgyalá' sán. Reá, mint Tito és Rankovics I bizalmi emberére hárult az a fel' adat. hogy a magyar Köztársaság megdöntésére irányuló tervek kivitelét szorgalmazza és ellenőrizze. Amikor a Tájékoztató Iroda közleménye után ez a szerepe megnehezült," Rankovics egyenes utasítására Tito ellen fordult és erről nvilvános j nvilat!-o,-at"t is pc'ott. Titokban ne- ' dig folytatta a Köztársaság megdörtésére irányuló működésít. Brankov Lazar te

hát ezáltal az 1016:1. tc.-ben megalkotott, demokratikus á'la-nrend és demokratikus Köztársaság kormányának erősi-'kos megdöntésére iránvuló sre

rve"kedés vezetéseve' bűntettet köve lett el. Bí Brankov Lazar a jugosz'áv hivatalos kémszervezet fő velője volt Magyarországon. Több. m

;nt nécv éven" át Rá'k Lászlótól, Pálfíytól fs az ügynökeiként beszervezett e^véb magyar kémek e"ész snrától folyamatosan sze

rezfe be a titkos adtokat. Frre a tevékenvsétre körvetVnül Tito

1ol ka.»qtt utas-fást. Ö volt Tito legsz'vósabb ügynöke. Brankov L"z?.r prrész macvarországi tartózkodása alatt á'landó'n kémkedett, ezzel a kémkedés bűntettét követte el. C) 194« nvarán Brankov L^zar mafához retn^elte a ittgosz'áv kémszervezet tagiát. a budnnesti iugozs'áv kövedé" saitóattaséját. Zsfvko Boarnvot és közölte vele. hogy Moics Mílos, a macryaror=zárrj iurrosz'^vok egvík vezetője, a Tájékoztató Iroda határozata mellett foo-lal á|iá=t és ezért félő, hogv lelenlezi Titóék magyarországi műkö^é^ét. B

rankov azt az utasítást adta Boarovnak, h'ria rá Moics Milost, hogy ettől a szándékától áll ion el és ha Moics Mi'os kitartana álláspontja mellett, akkor őlie meg. Brankov az utasítás után átadta Mrázovics jugoszláv követ revolverét Boarovnak. aki 1048 július 10-én éjjel Moics Milost annak lakásán több revolverlövéssel meggyilkolta. Brankov Lazar tehát Zsivko Boraovot rábírta arra, hogy Moics Mi'ost előre megfontolt szándékkal megölje, vagyis gyi'kosságra való íelbujtás bűntettét követte el. IV. A) Dr. Szőnyi Tibor 1903-ban született. 1930-tól'1945-ig, amikor mint amerikai kém Magyarországra jött, kizárólag külföldön élt. 193«-ban Svájcban bukkant fel. ahol a háború alatt az ottani magyar emgiránsokból trockistákból csoportot szervezett. Csakhamar összeköttetésbe lépett Noel H. Ffelddel, az amerikai kémszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek főnökével, Allan Dullesszal. aki az „Office of Strategic Service" (OSS) nevű USA kémszolgálat európai főnöke vo't. Field az ú. n. „baloldali" e'emekből toborzott kémekre spec'a'izálta magát s hozzátartoztak a különböző nemzetiségű svájci emigráns kémcsoportok. Dulles utasítására Szőnyi Tibokapcsoiatba lépet Misa ' Lomparral, a bukaresti jugoszláv követség jelenlegi tanácsosával, aki a háború alatt Svájcban Tito és az Egyesült Államok közös kéme volt és Szönyihei hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás fejében kémszolgálatokat végzett Dullesnek. Szőnyi vallja, hogy 1944 decemberében neki és csoportja tagjainak Misa Lompar hamis igazolványokat adott át. melyeken Szőnyi és csoportjának tagjai, mint Jugoszláviába utazó tisztek szerepeltek, Szőnyi Tibort és kémcsoportját a jugoszláv és amerikai felderítő szervezet Svájcból Marseillesbe juttatta, ahol Latinovics, az akkori marseillesi jugoszláv konzul (jelenleg svájci jugoszláv követ) elintézte az amerikai kémszolgálat ottani vezetőjénél, hogv a kémcsoport rendelkezésére amerikai katonai repülőgépet bocsássanak. Minthogy akkor még folyt a háború, a speciális katonai repülőgép használatára az amerikai főhadiszállás adott engedélyt. Szőnyi elmondja, hogy Belgrádban a Belügyminisztériumban jelentkeztek, ahol bemutatták Lompar és Latinovics kémektől kapott igazolványaikat Kovácsevics jugoszláv őrnagynak. Az őrnagy elli elvez'e őket a jueoszláv politikái rendőrségen, az OZNA-n, néhány napon át kioktatta őket, majd megfelelő kísérettel Novisadon és Suboticán keresztül, mint jugoszláv tiszti missziót, Szegedre küldte. Szegeden Kalafatics őrnagy az OZNA-ot tartózkodó tisztjének utasítására, Szőnyiék a jugoszláv igazolványokat megsemmisítették. Szőnyi és kémbandája idővel jelentős pozíciókba jutottak. Szőnyi maga a Kommunista Párt káderosztályának a vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy a vele megérkezett amerikai kémeket, vagy azokat, akiket Rajk hozzá utasított, megfelelő állásokba helyezze el. Szőnyi és az általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett t'tkos belpolitikai és gazdasági adatok egyrészát közvetlenül Budapesten adták át megbízóikrak, részben pedig futárok útiján Svájcba küldték az E°vestilt Államok ottan; kémszolgálatának. Szőnyi 1947 februárjában kii'ön utasítást kapott arra, hogy Szász Béla, Ádám Gvörgv é~ Máté Iván amerikai kémeket fontos közigazgatási bsosztá^be hslvezze el. 1946 őszén A'ian Dulles utasítására Szőnyi működését Rajknak rendelte alá és rendelkezésére bocsátotta kémcscportját is. Szőnvi Tibor, aki nemzetgyűlési képviselő is volt. tehát közhivatalnok, hiva'alí megbízásával visszaélve, a magyar állam nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkokat, az állam érdekeinek súlyos sérelmére, ideien állam hatóságaival közölt, kémkedett, hűtlenség bűntettét követte el. B) Szőnyi Tibor csoportjának tagjait 1945 januárjában történt hazatérése után a legkülönbözőbb állami, közigazgatási és fontos gazdasági pozíciókba helyezte el. Igy többek között elhelyezte Vági Ferencet a miniszterelnökségi sajtóosztályra. Földi Ivánt a Magyar-Szovjet Olajvállalathoz. maid az Ioarügyi Minisztériumba. Balabán Pétert a Rádió szerkesztőségébe, Hódos Györgyöt a Tervhivatalba. dr Kálmán Andrást a Népjóléti Minisztériumba, dr Kuty Gyulát az Orvosszakszcrvezet.be. Kémcsoportját Szőnyi 1947 februárjáig, mintegy kéthavonként rendszeres megbeszélésekre hívta össze. Ez időpont után konspirációs okokból már csak egyénenként tárgyalt velük. Az értekezleten utasítota kémszervezetének tagjait, hogy kapcsoljanak be ú jembercket is a kémszervezetbe, olyanokat, akik ellenségei a népi demokráciának. Szőnyi állandóan informálta Rajkot az általa beszervezett kémek beosztási helyéről és szervezetét Rajk rendelkezésére bocsátotta. Rajk viszont rendszeresen informálta Szőnyit saját célkitűzéseiről, valamint azokról az utasításokról, amelyeket Titotól. illetve Rr.nkovicstól ka-oott. 1949 tavaszán Szőnyi Tibor több alkalommal tárgyalt Rajk Lászlóval a Köztársaság megdöntéséről és a hatalom erőszakos megszerzéséről. Szőnyi Tibor tehát az 1949 :1. tc.ben megalkotott államrend és a magyar demokratikus Köztársasák kormányának megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével bűntettet követett el. V. A) Szálat András 1917-ben született. Rendőri besúgó 1935-ben lett. Ettől kezdve felváltva hol Jugoszláviában, hol Magyarországon volt provokátor. Mint rendőri besúgó, 1942ben Juhász Antal csendőrnyomozónak kiszolgáltatta a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség vezetőségi tagjait: Ságvári Endrét, Orbán Lászlót és Lakos Évát. Hogy leleplezését elkerüljék, kis büntetést szabtak rá, melyet 1944-ben a sátoraljaújhelyi börtönben töltött, ahol folytatta besúgói tevékenységét. Abban az időben a sátoraljaújhelyi magyar és jugoszláv politikai foglyok kitörést készítettek elő. Szálai András a kitörés. illetve a szökési terv általa megtudott részleteit jelentette Lindenbergnek, a börtön parancsnokának. Minthogy a börtönparancsnok az árulás folytán ismerte a kitörési tervet, megtette az ellenintézkedéseket. A kitörés következtében 64 foglyot megöltek, vagy később kivégeztek. Szalai András pedig besúgása jutalmául szabadlábra került. Szalaj András tehát 64 politikai fogoly meggyilkolásának, illetve törvénytelen kivégzésének bűnrészességével háborús bűntettet követett el. B) Szalai András a jugoszláv kémszervezet számára hosszú időn keresztül tevékenykedett Magyarországon. Brankov vallomása szerint; „Szálai életre-halálra oda volt kötve Rankovicshoz és a

z UDBhoz, mely kézben tartotta azzal, hogy ismerte a sátoraljaújhelyi börtönben elkövetett árulását." Szalaj András először Szmiljanics 1uo

,0"''áv őrnagv megbízásából kémkedett, aki mint a jugoszláv Jóvátételi Hivatal vezetője dolgozott Magyarországon. Később Brankov követségi tanácsoshoz kapcsolták, majd pedig Sebjanics nevű jugoszláv kémhez. Kémtevékenysége közben Brankov megbízásából megszerezte többek között a határvédelmi előkészületekre készített térképvázlatot és' kiegészítő feljegyzéseket. Titkos adatokat szolgáltatott ki a Minisztertanács bizalmas határozatairól és egyebekről. Szalai összeköttetésben állt Rob Anton jugoszláv kémmel is, akinek elárulta az üzemek államosításáról szóló törvény előkészületeit a törvény nyilvánosságra hozatala előtt. Szalai András tehát katonai jellegű és a magyar állam fontos nemzetköz: érdekelt és gazdasági helyzetét érintő titkokat kikémlelt és ezeket illetéktelen külföldi személyeknek továbbítva, az állam érdekeit súlyosan veszélyeztette, ami által kémkedést, hűtlenség bűntettét követte el. C) Szalai András, mint a jugoszláv kémszervezet ügynöke, -a kémszolgálat által megjelölt egyéneket az államgépezet fontos pozícióiba helyezte el. Az elhelyezettek működését a jugoszláv kémszervezet utasításainak megfelelően összefogta és irányította. Szalai András így helyezte el a Külügyminisztériumba Rex Józsefet és Brankov utasítására keresztülvitte, hogy Rex a Külügyminisztériumban maradhatot akkor is, amikor alaposan gyanúsították hogy a jugoszlávoknak kémkedett. Ugyancsak így helyezte el a Jóvátételi Hivatalba Hegedűs József volt rendőrszázadost, jugoszláv kémet. Szalai keresztülvitte, hogy Rob Antont, a jugoszláv kémszolgálat magyarországi hírszerzőjét, képviselőnek jelöljék. 1948 szeptemberében Rob Anton korábbi utasítására Kovácsevics Milenko jugoszláv kémet a pártiskolán helyezte el. Ezeket a kémeket állandóan vezetése alatt tartotta. Szalai András tehát ezáltal az 1946:1. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezet egyik vezetője volt. VI. Ognyenovics Milán született 1916ban. Mint magyar állampolgár Rob Antonnak. a jugoszláv kémszolgálat vezetőjének beszervezett kéme volt. Rob Anton utasítása szerint kapcsolatba lépett Blázsics Józseffel, a budapesti jugoszláv követség titkárával, a jugoszláv kémszolgálat másik ügynökével. Blázsics felszólítására Ognyenovics Milán kötelezvényt írt alá arról, hogy mint jugoszláv hírszerző fog működni. Blázsics utasításai szerint jugoszláv hírszerző ügynökként beszervezte Kovácsevics Metiát, Bratzkov Milost. Gromcsics Jovant, Suput Milánt. Rajtuk keresztül belpolitikai természetű és egyéb titkos adatokat szerzett meg. Ezeket az adatokat havonta jelentésbe foglalta és a jugoszláv kémszolgálat rendelkezésére bocsátotta. A kémszolgálat ennek fejében rendszeres pénzbeli díjazásban részesítette. A magyar állampolgár Ognyenovics Milán e működésével a kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. VII. Korondy Béla született 1914-ben. A Horthy-fasízmus alatt mint csendőrszázados szolgált. Pálffy György intézte el igazolását és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus honvédségbe. Pálffy ezután Rajk László kémszervezetének megerősítése végett Körondyt a Belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredessé neveztette ki. Rajk azt a feladatot adta Korondynak, hogy volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből, továbbszolgáló altisztekből és egyéb fasiszta csőcselékből olyan — számára megbízható — zászlóaljat szervezzen, mely a Köztársaság ellen feltétlenül rendelkezésére á.ljon. Miután Rajk László közölte vele, hogy kormányellenes fegyveres összeesküvésről van szó. Korondy megkapta" Pálffy Györgytől az összeesküvés tervének végrehajtására szolgáló utasításokat. 1948 júliusában, Korondy vaLomása szerint, Pálffy neki a következőket mondotta: „Ismeri az utasításokat, melyeket Rajktól kaptam. Kijelentette, hogy meg kell szerveznem Budapest fontos objektumainak elfoglalását. Kijelentette továbbá, hogy számíthatok egy általa megszervezet különleges századra mely megbízható horthysta tisztekből áll. Pálffy közölte, hogy a kormány kijelölt tagjainak, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő tartózkodási helvét" le kell figyeltetnem, s letartóztatásukat egyszerre foganatosítanom. Kijelentette, hogy minden ellenállás esetén azonnal fegyvert kell használnom," A tárgyalás végén Pálffy azt is közölte Korondyval, hogy a kormány erőszakos eltávolítása feltétlenül sikerül. mert a jugoszláv haderők karhatalmi támogatását megkapja. Korondy Béla tehát az 1946:1. tc.ben megalkotott demokratikus államrend és a demokratikus Köztársaság kormányának erőszakos eltávolítására szervezkedést vezetett, ami által bűntettet követett el. VIII. A) Justus Pál 1905-ben született. 1932 óta a magyar politikai rendőrség besúgója volt. A fasiszta rendőrségen Hain Péternek és másoknak „J. 17" fedőjel alaltt a kommunista szervezkedésről sorozatosan adatokat gzolgáLíatott, ezáltal mint fasiszta hivatalos szerv besúgója működött, tehát népellenes bűntettet követett el. B) Ismerve Justus rendörbesúgó szerepét, Cicmil Obrád ezredes, a budaoesti jugoszláv katonai misszió vezetője, valamint Jávorszk.y őrnagy, a misszió tagja, Justust a jugoszláv kémszolgálatba állították. Mint Nemzetgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja és a Magyar Rádió alelnöke, Justus információkat gyűjtött és ezeket továbbította a jugoszláv kémszervezetnek. Justus Pál. aki egyébként régi trockista és számos nemzetközi trockista kémmel személyes összekötetést tartott, különösen a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és később a Magyar Dolgozók Pártja viszonyairól adott a jugoszláv kémszervezetnek bizalmas információkat. Az adatokat hol írásba foglalva, hol pedig a jugoszláv kémszolgálat ügynökének élőszóval adta át. Titóék olya

n fontosnak tartották Just-us kémszolgálatait, hogy megtiltották, hogy a budapesti jugoszláv követségen működő kémek tartsák vele az összeköttetést. Ehelyett Jus* tustól Rankovicsnak erre a célra kijelölt külön megbízottija vette át mindenkor az információs anyagot. Justus Pál a jugoszláv kémügynökségen kívül a budapesti francia követség kultúrattaséja, Fracois Gachot számára is kémkedett. Átadta neki a jugoszlávok számára gyűjtött kémanyag jelentékeny részét. Külön, részletesen közölte vele a Szociáldemokrata- Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi ülésein megszerzet bizalmas adatokat, a magyar Rádió szervezeti, igazgatási és technikai kérdéseinek bizalmas adatait. Justus Pál mint nemzetgyűlési képviselő és a rádió alelnöke, tehát közalkalmazott, a magyar állam fontos érdekeit, nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkos adatokat kikémlelt abból a célból, hogy azt idegen államok hatóságának tudomására hozza, amely cselekménye az állam érdekeit súlyosan sértette, ezáltal kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. C) Justus Pál hozzá közelálló személyeket trockista szemináriumba szervezett, őket a demokrácia ellen nevelte és állandó irányítása alatt tartotta. Csoportja közvetlenül Rankovics jugoszláv belügyminiszterhez kancsolódott. Justus Pál tehát az 1946:1. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend erőszakos megdöntésére iránvuló szervezet vezetésével büntettet követett el, * A vád'rat tárgvalására az 1945 :VTT. te.-vei törvényerőre emelt 81/1945. M. E. rendelet 20. §-a, az 1440 1945. M. E. rendelet 15. §-a. illetve az 1946: VII. tc. 11. S-a szerint a budapesti Nénbíróság illetékes és hatáskörébe tartozik. Az oVpnrMt előzetes letartóztatás fenntartását indítványozom. A megidéz^ndők jegyzékét a vádirathoz csatolom. INDOKOLAs Rajk László és társai olyan szervezkedést létesítettek, amely célul tűzte ki az> alkotmányos törvénnyel biztosított magyar demokrácia megdöntését, Magyarország függetlenségének megsemmisítését. az ország idegen szolgálatba taszítását. Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésére semiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben Igazolja azoknak a tanuknak a vallomása. akiknek kihallgatására a vádiratba nindítvánvt tettem. A vádlottakkal szemben cselekményük beszámfthatóságát, megbimtethetőségüket és az eljárás megindítását kizáró ok nem forog .fenn. Ezért a velük szemben megemelt vád törvényre alapított.