Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)
1949-09-13 / 130. szám, kedd
1^49 szeptember 13 MAJOR ISTVÁN: BÁNYÁSZOK ÜNNEPE Először történik a bányamunkássás törtenetében, hogy a bányászok, mint a szabad ország szabad polgárai ünnepelhetik a bányászok na y napját, a bányajog évfordulóját, ezúttal a 700-ikat. Ebből az alkalomból büszke öntudattal tekint minden bányász a mult idők viharos, de dicsőséges- harcaira, hogy azok tapasztalatait, annál mészeti kincseket bányásztok Itl a lö.d méiyébol, magatok is meggyőződhettetek arról, Hogy mindaz, a.ni ebben az országban történik, értetek történik, gyermekeitekért, jo\ ötökért. Azok a vívmányok és kedvezmények, amelyeket népi demokratikus rendszerünk biztosit a bányamunkáleszűrve i soknak, azt bizonyítják, hogy korna°yohb mán.vunk magasra értékeii munka y j S20 Faipari dolgozók között lelkesedéssel és áldozatkészséggel , tol-at, hogy tudatában van a veszéép'tse ma~a és r->-orme'ei számára lyeknek és nehézségeknek, melyeka jobb és boldogabb jövőt. ' I kel meg kell küzdenetek és honoráiElmultak azok az idők, amikor el- ' J a ezt az emberfelet'i erőfeszítést, keseredett harcokkal kellett kicsi- Hiszen a bányász munkája soha ne-n kai ni a bánj abúroktól a nagyobb ia- lesz veszély nélküli. A legnagyobb lat kenyeret, a biztonsági o\,nu.zi.e-| óvintézkedések eJVn're fsa föM déseket, mert a tőkés társadalmi , méhében veszély fenyegeti a báron .ben a mindenható prolit volt a nyá«zt. mérvadó, melynek érdedében a ba- | Mély megrendüléssel hajt luk meg nyák tulajdonosai feláldozták a bá- is zé^zlain'-at Wester János elvnyák robotasainak életét. Nem társ emléke előtt, aki noha már nyivegyszer földalatti tömegsír, gyilkoló raloirba vonulhatott volna, nem tüdőbaj, nyomorúságos élet, perspek- a'arta elhagyni munkahelyét, mert tiva nélküli jövő, kínos és korai ha- ' rés»t akart verri a szocial'-rnrs ép :Iál volt a bányász osztályrészei. De í:ppon ez a nehéz és gondterhes élet váltotta ki a bányamunkásság elkeseredett ellenállását rabtartóival szemben. Talán egyetlen iparágban sem volt oly időszerű az a marxi igazság, hogy a proletariátus a burzsoáziával való harcában csak láncait veszítheti el, de megnyerheti az egész világot. Nem véletlen tehát, hogy éppen a bányamunkásság soraiból' rekrutálódtak a proletariátus legöntudatosabb, legelszántabb, legáldozatkészebb előhareosai. Örök hála és dicsőség azoknak a hősöknek, akik a tésrben, mert idős kora c'lenére js hozzá akart jrru'ni az üj társadalmi rend felépítéséhez. Wester János elvtársunk emlékét, aki az elmúlt napokban a munka frontján hősi halált halt, szívünkbe zárjuk, mirit olyan elvtársnak az emlékét, aki a kötelessségtiulás mintaképe volt. Ügy van elvtársaim, kormányunk annak is tudatában van, hogy Ti annyi áldozatkészséggel, szívóssággal és bátorsá'-gal harcoltatok a múltban a nagyobb falat kenyérért; Ti, akik a dicsőséges szlovák nemzeti felkelés, a partizánharcok és a fasisztaellenes földalatti mozgalom Filakovo. — A munkateljesítmény és az éle.színvonal emei^edese — ez a ket loga.om bizonyítéka annak, hogy dolgozomk jól végzik feladatukat. Napról napra értesülünk tervek túlteljesítéséről, melyek arról tanúskodnak, hogy dolgozóink szorgalmasan munkálkodnak az ország építésén. Fijakovo és környéke kiváló dolgozóiról már írtunk a nyáron, amikor a vasgyári munkásokkal foglalkoztuhk. Most a Drevoindustria nemze'.i vállalat füleki üzemét kerestük fel, mely azelőtt a vasgyár szerves része volt. A jövő év január;ától kezdve ez az üzem tejesen önálló lesz. A dolgozók jóm :nőségű áruikkal s magas teljesítményükkel továbbra is biztosítják az üzem aktív működését. Vagy nvolcan ülünk itt az üzemi bizottság irodáiban. Baszélgetünk. Az élmunkások és az újítók szava nagyfontosságú, mert ők a dolgozók nevelői. — A fafeldolgozó üzemek között Szlovákiában mi állunk az első helyen. A kétéves tervet három hónappal előbb fejeztük be. Az ötéves terv első félévét 120 százalékban, a» augusztusi tervet pedig 107 százalékban teljesítettük — mondja Solymossy István elvtárs, maid ígv folytatja. — A mi érdemünk, hogy az üzem ilyen jó eredményeket ér el Nemcsak a belföld, hanem a külföld számára is szállítunk. mé?oedig elég nagy mennyiségben. Az idén ez üzemünket a mintaüzem címmel tüntették ki. A fülek: faipari dolgozók megértették. hogy csak a szocialista munkaversennyel érhetnek el magasabb teljesítményeket. Az üzem nrnden dolgozója részt is vesz ebben a versenyben. Eddig 16 munkacsoportot alakítottak 114 taggal. — Nem kétséges — mondja Solymossy elvtárs —. hogy a szocialista munkaverseny egyik degiob formája a dolgozóknak csoportokba -való osztása, mert ezzel a módszerrel a lesiobb teljesítményt érhetjük el. Ezután az újífó Sós Dezső tőkés kizsákmányolás és munka- ] részesei voltatok; Ti, akik egy éranélküliség borzalmas napjaiban ma- bérként megmozdultatok, mikor a gasra emelték a forrac'almi proleta- reakciót el kellett tiporni, megáll jariátus vérszínű zászlaját és életii- ' tok helyeteket az építés frontján is, kot áldozták az ifjú nemzedék jobb mint a szocialista munka hősei, és szebb jövőjéért. I A bányászmunkások ezen a nagy A bányamunkásság, még pedig ünnepén ki kell hangsúlyozni néhány mind a régi, mind az új generáció, ott harcolt az első sorokban a fasiszta önkény legsúlyosabb napjaiban is. Vérével írta hazájának és osztályának történelmét annak a dicsőséges Vörös Hadseregnek az oldalán, melynek örök hálával tartozunk szabadságunkért, függetlenségünkért s azért, hogy ma ebben a p.épl demokratikus köztársaságban megszűnt a kizsákmányolás, nem fenyeget többé a munkanélküliség réme és hogy végérvényesen a dolgozók kezébe kgrült a hatalom. Ott láttuk a bányászt azokban a tavalyi februári sorsdöntő napokban is birkózni a reakció hidrájával. Mint ismeretes, a bányabárók, a bankárok, gyártulajdonosok és földbirtokosok nem bírtak belenyugodni , '""i *r«"' "'""""l?T'* T , ,, . . „ , 1 • -, szefo-ása nélkül elképzelni nem lef.nt ^ ara l^ a-. ] 1 ban kJ a: k^ het. A Szovietúnió dolgozói maguf old birtokukra a nép allama tette ! ' Sztálin ezirárá a kezét, A dolgozók elemi erejű . kf e\ a megmozdulása a Kommunista Párt n y. u ^mutatása,t ezert tudtak az és O.ottwald elvtárs vezetése alatt aranylag gjenge iparral fes elmarakeresztülhúzta a reakció mesterke- , d o" mezőgazdasággal rendelkező orszagot olyan magas gazdasagi es ku'turális színvonalra emelni, azért elkerülhetetlen előfeltételt, mely nélkül a szocialista társadalmi rendet felépíteni nem lehet. A város és falu dolgozóinak kl kell építeniök a mnnkás-parasztszövetség elszakíthatatlan kapcsolatát. Értse meg a városi munkás, liogy a falusi dolgozók segítsége nélkül elképzelhetetlen a szocialista építés sikere. Értse niÉ-i hogy a falusi dolgozó természetes szövetségese a városi munkásnak, s hogy a szocialista falu nélkül elképzelhetetlen a szocialista Ipar fejlődése, is. De a falu dolgozóinak Is tudatában kell lenniök, hogy a falu életszínvonalának emelését, az egészségesebb és kulturáltabb életet a falun a modern mezőgazdálkodást, a tökéletesebb szocia'lsta földművelést a városi fs ipari munkásság testvéri ö«zszólal meg Szerény ember és szűkre méri a szavakat., Mint egyszerű napszámos, a lakatod-műhelyben dolgozik. A fel-zabadulás után, amint a dolgozók előtt megnyílt az érvényesülés útja, Sós is kapott az alkalmon és tudását az üzemnek, a k^-n-k A nanszámosbó" hez eddig hat műveletre volt szük ség. így sikerült nekik az eddig 60 percig tartó szerelési munkát 28 percre csökentenie. A gyermekszék és a s.zánkógvártás idejét is 100 százalékai msgrövidítette. Ezenkívül olyan famegmunkáló késeket is kész ;te t. amelveket eze'őt csák a né A /ii'a/couoi Drevoindustria élmunkásainak- egyik csoportja. a A dfsejt és kiseprűzte a közéletből dolgozó nép esküdt ellenségeit trak torokka!, vetőgí pekkel, dolgozók vérén es verejtékén ossz,e- | ^pjg^,^ kombájnokkal és esyéb mezőgazdasági felszereléssel harácsolt vagyon ira már jogos tn la jdonosa'nak a kezében van és ott is marad, bármilv ke'lemetlen Is a». a dolgozó nép és a köztársaság ellenségeinek. Ma a bányász már nem a banyába rök rabja, hanem szabad és büszke alkotója az új szocialista társadalmi rendnek. De az a tény, hogy ilyen történelmi átalakulásnak \ugjunk a szemtanúi és résztvevői, egyúttal sokra kötelez. De kell bizony.tanunk, liogy ellátni a falut és azért tudták b'ztosítani az ipari dolgozók élemiszerreb .aló ellátását. Ezért tudták megteremteni a nag> Sztálin vezetése alatt a világ le hatalmasabb hai' v ererrét, a Vörörj Hadsereget, mely felmorzsolta és összezúzta Hitler félelmetes fasiszta bordáit, kiszorította azokat a Szovjetúnió terü'etéró'l és felszabadította Európa IBtler által leigázott népeit. Az, hogy a Szovjetunióban a váújító lett és így vált ő is a termelés hasznos előmozdítójává. Sós Dezső elmondja, hogy már töb újítását valósították meg. A felülmaró gépekhez, olyan marókést készített, amellyel most egy szereléssel végzik el azt a munkát, melymet ipar gyártott. — Már 11 éve dolgozom ebben az üzemben — mondja Sós Dezső. — Ezelőtt is módosítottunk, de ennek akkor nem volt semmi haszna, m?rt azt a mérnökök és a mesterek értékesítették a mi rovásunkra. A do gozók fele ősek a munkájukért jobban tudunk termelni, jobban tu- J ro s és a f a] u dolgozói testvérekként ' Uiink gazdálkodni, mint a kap.talis- összefogtak, az, hogy a Szovjetúnió ta kizsákmánj OIÓK. Ezen a t. ren nem , területén élő összes népek leszámolkell a sötétben tapogatóüznl. A vi- tak a nacionalista gyűlölet kispolgárig első szocialista államának, a r i csökevényeivel és hogy a nemzetSzovjet.Iniónak a példája azt blzo- . kiizi összefogás lenini-sztálini elvét nyitja, hogy abban az országban, j magukévá tették; azt, hogy könyörahol már az 1917-es októberi forrada- telrnül elnémítitották a Szovjetúnió lom óta a dolgozók kezében \ an a íia- és a szocializmus javíthatatlan eltalom, a történelmi fejlődés folyamán J i, nségeit a trockista-zinovjevistasoha nem tápasztalt, példátlanul gyors iramban emelkedik a termelés mind az ipar. mind a mezőgazdaság vonalán, mégpedig nemcsak azért, niert a munk;\sállam a legmodernebb bucharinista rémeket és provokáto- I rokat, mindez nagy ban hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetúnió ma a világ legkonszolidáltabb, legszilárdabb, leghatalmasabb állama, melytől rctgépekkel és szerszámokkal %|átja el j t Po. nek a háborús gvujtogatók és hasa üzemeket, hanem azért is, mert ezek a termelési eszközök olyan emberek kezébe kerültek, akik szívvellélekkel, a legnagyobb odaadással munkálkodnak szocialista hazájuk fe'virágoztatásán. tudják. ho">- övék az á'lam és övék' a munka gyümölcse. Mert tudják, hogy az új gépek és az ú.| munkaeszközök nem a dolgozók le I"-ázását jelentik, mint a tőkés társasomban, b"nem a munkás munkájának meo-kKnnvItését, pné'kül, b«py rette^e kellene a munkanélküliség rémétől. >:énl demokráelánk és kor^ánrunk szeme előtt ugyanaz a cél lebe". És Ti, akik nélkülözhetetlen tertártalan bízóimmal és szeretettel veszik körül a világ összes békeszerető népeit. A nacionalista előítéletek kiirtása, a fa'ii és a város dolgozóinak testvéri összefop-ása, a néni derrnkrá'-'a és szoeia"z»mis e'lensé<-e'Ti"k kön^-örteíen felc^-noK^a, mi" r T**z elkerülhetetlen e'őfeWétele hazánk és, nőnünk boldogulásának. s az ötéves te-*- vé-rehait /'"i Anak. Mert h'ba vo'na a"t b'nn®, bo»x a nak nlnesenek r*^- p^'op'r p11ot,«A. ee'. T™az, a renkefó a mult év febri'^víéba" ^*ere«-é*»-et szen^-eitf>*t A nrena^-an^a p — T, pnm f"—V*. p februári nagy napokban megrémült Koreny János élmunkás veszi át a szót. — 14 éve dolgozom az üzemben mint asztalos szakmunkás. A termelts terén elériem a 150 százalékos teljesítményt is. Sokat és jóminőségű árut termelünk. Ezt főleg a jó j cinkelésnek és csapó.ásnak köszöhhetjük, amit egyetlen egy gyár sem tud oly tökéletesen megcsinálni, mint mi, bár a mi .gépjeink nem olyan tökéletesek, mint máshol. — Mostanában új gépeket kaptunk, melyek segítségével még jobb eredményeket is elérhetünk. — Most már otthonosabban érezzük magunkat az üzemben — folytatja Koreny János. — Azelőtt rettegtünk, valahányszor az igazgató bejött hozzánk Ma ez a félelem elmúlt, szabadok vagyunk, munkásállamban élünk s a jobb jövőért verserfyezünk. Mi is építjük a csehszlovák népi köztársaságot! Utána szóba jön az öregségi segély s a nagyvonalú szabadságolások. Koreny János erre a következőket jegyzi meg: — A múltban csak egyhetes szabadság járt a dolgozóknak. De legtöbbször, amikor erre sor került volna, a munkaadók felmondtak és hat vagy több hét után újból visszafogadtak, mint új munkást. így aztán nem kellett kifizetniök a szabadság idejére járó béreket. — A munkásság érzi a szocialista fejlődés hatását. Nem gyakorol felettünk senki terrort, mindenki úgy dolgozik, ahogy tud S ami a fontos, most a munkás felelős az elvégzett munkáért és nem a mester, mint a múltban volt. Póczos Ferenc asztalos szakmunkástól megkérdezem, hogyan érte el ő is a 150 százalékos munkateljesítményt? — Amit a műhelyben kell csinálnunk — feleli —, mindennel tisztában vagyok. Ezáltal sok időt takarítok meg. A méretek a fejemben vannak s a gépeket úgy ismerem, mint a tenyeremet. Ennek tudható be, hogy nálunk jó a termelés. Régi munkások, begyakorolt emberek vagyunk. Itt van Marcsek Sándor élmunkás ls, aki mindössze 17 éves. ó is elért a 1&0 százalékos teljesítményt. Jó munkájáért meg is jutalmazták. Résztvett ő is az idei bulgáriai munPikula Mihály, az üzem új munkásigazgatója. kásüdültetési akcióban. Marcsek Sanyi a kefeüzem íelüimaró gépjén dolgozik. — Szeretek ezen a gépen dolgozni. Arra nem is gondolok, hogy jó munkámmal többet keressek, hanem azt tartom mindig a szemem előtt, hogy helytálijak én is a termelésben. Amikor bevezettük a szocialista munkaversenyt, megnyomtam én is a melót. Háromhónapi munkát két hónap alatt végeztem el. A munkában nincs kivétel, aki dolgozni akar, tekintet nélkül arra, hogy öreg-e vagy fiatal, meg tudja mutatni. mint Marcsek Sanyi, hogy a normák emelésével többet tudnak í.őáilítani, mint ahogy azt az előzetes tervek előirányozzák. A füleki faipari dolgozók nem elégszenek meg csupán a jó munka-? teljesítményekkel, hanem művelődni is szeretnének. De nincs, hol öszszejönníök az egész városkában. Sürgősen munkásotthonra volna szükségük. Füleken sok a' kocsma, az ital mellett pedig nem lehet kuitúrát terjeszteni. Ha kisebb falvak, mint pl. Korlát, tud rendes kultúrházról gondoskodni, akkor miért ne gondoskodhatna egy nagy ipari gócponti ai rendelkező FITakovo is? A füleki faipari dolgozók bevezették az önstgélyezést is. Az asztalosból l«tt üzemigc zgató — Az új munkásigazgatónktól sok jót várunk — mondotta Solymossy István elvtárs még a beszélgetésünk elején —, mert hiszen a mi sorainkból való. Joggal elvárjuk tőle, hogy ő is majd segít a munkásság sorsán. Pikula Mihálynak hívják az. új munkásigazgatót. Kitanult asztalos, tevékenyen veUe ki részét a munkásmozgalmakból s a szlovákiai nem- zeti felkelés szervezéséből. Elmondja, hogy ebben az évben az órabérek hónapról hónapra emelkednek, amit a termelés növekvő értéke tesz lehetővé. — Szakember vagyok — folytatja későbben —sokszor saját .magam is kint dolgozom a munkahelyeken, hogy felülvizsgáljam, mit hogyan lehet jól megcsinálni. — Dolgozóink szorgalmasak, túlteljesítik terveiket, kötelezettségeket vállalnak, hogy gazdasági é'.etünket minél fejlettebbé tegyék, hogy minden dolgozó asztalára nagyobb falat kenyér juthasson, hogy többet művelődhes-'ene.í és egyben, hogy az egész mi.' íkájhazánk életszínvonalát emelje A romokban heverő füleki vár alatt erősen füstölnek a gyári kémények tt, ahol a muitban a munkássztrájkok félemiitették meg a tőkét halmozó kapitalistákat, — ma a nyugodt és öntelt dolgozók határozott fellépésükkel hirdetik a harqos munka győzelmét és a haladást. (P—i) reakcióst, aki akkor ijedtében egérutat vett, megint a napvilágra csalnak. Legyünk teliát éberek és következetesek, amikor a reakció akár suttogó propaganda formájában, akár pedig a „vallás védelmének" örve alatt kezdi bontogatni szárnyait. Nagy feladatok várnak ránk, kedves barátaim. Meg kell valósítani az ötéves tervet, melynek sikeres végrehajtása a szocializmus alapjait van hivatva lerakni. Az ötéves terv sikere és annak keretében Szlovákia iparosítása számunkra mérhetetlen ielen^'"sé"-o-el bír. Fzt néni kormánva és kí-'önösen anna , r rn ín ,c :ztere 1nH]<helyetteáe, Siroky elvtárs számtalanszor kihangsúlyozta. És mi itt különösen ki akarjuk hangsúlyozni, hogy a szén- és ércbányaipar termelésétől függ a többi iparág termelésének sikere is. Ha nincs elegendő szén, érc és egyéb nyersanyag, ez bénítólag hathat vasúti forgalmunkra és hátráltatná nehéziparunk kiépítését. Már pedig ez az alapja mindennek. Nehéziparunktól függ a könnyűipari gyárak gépekkel való ellátása. Szlovákia bányászait azonban nem olyan fából faragták, hogy ne fo~ná fel a kérdés horderejét. Egyre több és több élmunkás szolgál példaképül a többieknek, hogy kövessek társaikat, hogy kövessék,a munka hőseinek útját. És hogy a szocializmus diadalmas előretörését semmilyen reakciós csoportocskák, munkakerülők és szabotőrók nem fogják megakadályozni, arra biztosíték a mi népi kormányunk, népi demokráciánk és maga az a hősies munkásosztály, mely csírájában fojt meg minden törekvést, amely bármiképpen hátráltatná ezt a nemes harcot a jobb, boldogabb szocialista jövőért. Éljen Csehszlovákia dolgozóinak ntgy vezére. fe--'n szeretett közj t^r«nsági elnöki-. , Gottwald elvtárs! . A k
