Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)
1949-09-11 / 129. szám, vasárnap
Siroky a rczsnyavai bányászok közöli ? A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 11, vasárnap 2 Kcs II. évfolyam, 129. szám Cl csc !t szlovákiai magyar dolgozók koszon tik a bányászokat ^ Korszerű g ép ekkel könnyítjük meg bányászaink életét Villamosság a vasércbányákban Vasárnap hirdeftüi ki a hősőgpőtiékot! Vasárnap, szeptember 11-e a csehszlovák bányászat tiapja. Hétszáz éve annak, hogy bányászaink megkezdték a föld természeti kincseinek feltárását, hogy megindulhasson hódító útjáia a csehszlovák ipar. A bányászat hétszázéves ünnepén a népi demokrácia, a győztes munkásosztály a technika vívmányaival, a gyermekeit szerető haza gondoskodásával fordul a munka hősei felé, segítségükre siet, megkönnyíti életüket, örömtelibbé teszi a munkát, amely ebben az országban egyedüli fokmérője az embernek. A Fábry Lajosok, Majorosok, Gudászok és Simcikek eddigi sikerei mellé újabb sikereket halmoznak majd, amelyek elérésében, a szocialista termelésben döntő szerepet fog játszani a legjobb barát, a gép. -Mit akarunk? A célunk az, hogy vájárjainkat a legnehezebb munkától tehermentesítsük és emeljük. Nehézségeink vannak ezen a téren, bányagépeket eddig nálunk még nem gyártottak és a gépesítés szempontjából a •bányászati viszonyok aránylag kedvezőtlenek. Mindezek ellenere ezen a téren már jelentős fejlődést értünk el. •Mindenekelőtt a kitermelés, felrakás és szállítás gépesítését akarjuk elérni. A novákyi szénbányákban már a kezdeti lépések megtörténtek. Nagy gumikerekeken mozgó és hernyószalagos rakógépeket helyeznek itt üzembe, amivel • a termelést teljesen gépesítik. A kísérletek beváltak. A teljesítmény 100—150 százalékkal növekedett és a bányászok a gépesített szakaszokon fiíikai erőfeszítés nélkül dolgozhatnak. Handlován, ahol a föld geológiai rétegződése nagyvonalú gépesítést nem tesz lehetővé, a gépi berendezést megújították és az elhasznált takarítógépeket és szálőket a gépészek színvonalára ] lítóberendezést újjal pótolták. A vasércbányában lapátok helyett rakodógépek Jelentős segítséget kaptak vasércbányáink az új rakodógépekkel, amely a bányászmunka egyik legmegerőltetőbb szakaszát könynyíti meg. A jövőben ilyen gépeket az aknák fúrásánál is fel fogjuk használni. Különösen értékes felrakó berendezést kaptak RQznava Bystra } áfában. Rövid páncélos szállítógépeket kapunk Magyarországról, amelynek a használatánál bányászainknak nem kell magasra emelniök a kivált ércet és könnyen átrakhatják egyik helyről a másikra.^ Júniusban már kaptunk egy küldemény ilyen gumikerekes szállítógépet. FoH Jzatosan kiterjesztjük a villamosáram használatát is, főleg az ércbányákban, ahol nem képződnek gázok. Napfény erősségével sugárzó mesterséges fényforrásokat is felállítanak, amelyek nagyon meg fogják könnyíteni a munkát. A villamosáram lassan kiszorítja a sűrített levegőt, amely mint hajtóerő, eddig a legfontosabb szerepet játszotta. Roznava Bystra bányában már ez év elején kicserélték a gépeket. A szállítást, amelyet a vasércbá-. nyákban eddig Diesel-motorok hajtottak végre, elektromos vontatókkal fogjuk helyettesíteni. Gépgyártásunk különleges figyelmet szentel a fúrás gépesítésének, amely a bányászmunka egyik legfontosabb része. Rudnabányán megkezdték a leszerelhető fúrófejes új nehéz fúrókalapácsok kísérleti felhasználását. Ezeket elhasználás után ki lehet cserélni. Eddig használat után a bányászok kihordták a hosszú vasrudakat, amivel sokszor órákat vesztettek. Ennek következtében gyakori volt az, hogy a bányászok szívesebben kiában csupán a kísérleti rnunfúrtak tovább a tompa eszközzel, hogy kevesebbet fáradjanak és időt ne veszítsenek. Ez azonban. káros következményekkel járt, mert több egészségtelen por képződött. Nagy vívmány az új elektromos spirálfúró, amely az eddigi eszközüket helyettesíti. Mint ezekből is láthatjuk,, a népi demokrácia mindent megtesz, hogy a bányász nehéz munkáját megkönnyítse és amennyire lehetséges, az egészségtelen folyamatot egészen kiküszöbölje. A korszerű gépesíteshez új bányaipar kell és ezt minél gyorsabban kell megteremtenünk, hogy bányászaink munkáját megkönnyítsük és a termelést emeljük. Ma még igen sok gépet vagyunk kénytelen külföldről vásárolni. Maga a gépesítés bevezetése is jelentős beruházásokat jelent. Így pl Szlovákálatokra a felszabadulás óta 20 millió koronát adtunk. Nagy gépgyáraink már megkezdték a gyártást, Vitkovicén éppen a napokban került sor egy korszerű új villamos takarítógép kipróbálására. Bányászaink értékelik a gondoskodást és a segítséget, amelyet az új társadalmi rend nyújt számukra. Ezért nagyobb kezdeményezést mutatnak a munkánál és most az országos bányászünnepségek küszöbén gyönyörű munkaeredményekkel és kötelezettségvállalásokkal mutatták meg azt, hogy nagyon jól tudják: a maguk boldog jövőjükért építik. A bányászok napja az egész ország ünnepe A vasárnapi bányásznap a népi demokrácia tiszteletadása lesz a munka hősei, a bányászok iránt. Az ünnepségek gazdag programjelentősebbet Rozsnyón tartják, ahol _ a bányászünnepségekkel együtt aeatási ünnepséget is rendeznek, úgyhogy az ünnepségek ja és államférfiaink jelenléte a a munkás-paarszt szövetség jekülönböző manifesztációkon bizonyítják, hogy a bányászok napja az egész ország ünnepe lesz. Klement Gottwald, köztársaságunk elnöke is résztvesz azon az ünnepi ülésen, amelyet a bányászok kiküldöttei fogna't tartani a prágai -várban. Az ünnepségek alkalmából kihirdetik "a hhégpótlékok alapelveit és a gjobb élmunkásokat a mun'.va magas kitüntetéseivel fogják dekorálni. Szlovákiában 1 at helyen lesznek nagyobb ünnepségek. A leggyében fognak lezajlani. . Ebből az alkalomból Rozsnyóra érkezik Siroky elvtárs, Szlovákia népének szeretett vezére. A rozsnyói ünnepségeketi résztvesznek még Major István, a Pravda vezérigazgatója, Fábry István, az UVKSS magyar komissziójának titkára és Lörincz Gyula, a Cse madok elnöke is. A novákv ünnepségeken Bast'ovansky elvtárs, a KSS főtitkára vesz részt, míg Spisská' Nová Vesen dr Husák, a Megbízottak Testületének elnöke képviseli a kormányt. FABRY ISTVÁN: 700 EV HARCA VTA .V... Hétszáz éve annak, hogy országunk területén a bányászat létezik, hogy a föld gyomrából fölszínre hozza az ércet, a szenet, a mindnyájunk által jólismert, de egész felszabadulásunkig emberszámba nem vett ember: a bányász! E hétszáz év alatt a bányák dolgozó népe súlyos és kemény harcokat vívott kizsákmányolói, a bányabárók, bankárok tőkéstársadalma ellen mindennapi kenyerének biztosítása, jobb munkaviszonyok bevezetése, a szociális és egészségügyi gondoskodás megjavításáért. Még nem is olyan régen apáink 10—12 órát dolgoztak a föld gyomrában nehéz körülmények között, biztonsági berendezések, szellőztetés hiányában, — éhbérért. Természetesen mindennek következtében ritka eset volt az, hogy a bányász túlélte az 50. évet. Ha a bányász megbetegedett, — ami a fentebb említett okokból gyakran előfordult — az ismert „aszpirin" módszerekkel gyógyította a bányatárspénztár, mert hisz ez az intézmény sem azért volt alapítva, hop-v a bányászok egészségére ü< ryeljen, ahnem, hogy pár igaztratő úrnak és társtulajdonosnak millióit növel ip. A bányabárók a bányák gépesítésével nem arra gondoltak, hogy a dolgozók munkáján könnyítsenek és ezért érthető, hogy a múltban a bányász a gépek IM>vezetése ellen védekezett. mert ezzel még jobban kihasználták, de ezenfelül még a nyomorúságos mindennapi kenyerét Is veszélyeztetve látta. A gép beállításéval f«T bWonvos mennyiségű munkás vált fiilöslp-'-pssé. A eazdasá-i válság éveiben a bf>nyaüzpmek is tömegével bocsátották el munkásaikat és mermaradt részük Is sok esethpn p«ak 3—1 napot dolfozott hetenként. ám ""-yannl kor a e-éppsítfs és a fokozott haic^rreP'ls^pr -knypt1-p/fAhop a tf-r^'-'és alig esőkként. A prpiét kínéjvp, .'•>.,'. v».] nom tő röfi vp. rrnnt az jOlnf C 1-»*'«r»tq '"-^t, T" p pt fplf«t*p kis rtirpb kptiverM é«s rptl" r t<"> ft, hogy holnap ő is az utcára kpriil. A mult^nn a npmzp*' í'p'"* Tvinnká^osztály hnmn'bnn a bányászs""avantgárdaként vette ki részét (és ma is ezt teszi a kapitalista országokban) a kiwsákmányolás elleni harcban. Csehszlovákiában is fontos szerepe volt a bányamunkásoknak a felszabadulásért vívott ha»cban. Ez az öntudatos tömeg, egész bányászságunk tisztában van azzal, hogy a harc még nincs befejezve, hogy a harc a munka frontján tovább folyik, hogy győzelmünk csau akkor van biztosítva, ha többet termelnek bányáink és jobban ellátják üzemeinket nyersanyaggal, mint azt a kapitalista rendszerben tették. A népi demokrácia harcában a szabad szocialista holnapért döntő szerepet játszik a bányász. Az országépités első soraiban küzd, mert tudja, hogy ez a rendszer a dolgozók társadalmát építi fel, ahol ismeretlen fogalom a kizsákmányolás, a munkanélküliség és az „aszpirinérendszer. Ki ne emlékezne arra, hogy azelőtt a bányászoknak nem is árulátk el, mi az a szilikózis, a tüdö'beporosodás. Nem árultá el és nem is gyógyították, mert rájuk csak addi«r volt szükség, míg kikaparták a föld alól az ércet, ami nékik hasznot hozott. Ma valóravált Sztálin elvtárs mondása, aki egyik beszédében a gepek Kihasználásáról szólva a sztuchanovisták értekezletén azt hangsúlyozta, hogy mindennél értékesebb anyag az ember! A népi demokrácia magáévá teszi ezt a nagy igazságot és minden lehetőt elkövet, hogy a föld alatt dolgozók egészségét megvédje. Messzemenő óvintézkedéseket tesz, különböző gépeket próbálnak ki, amelyek munka közben nem fejlesztenek port, megkönnyítik a munkát. Ezekben a gépekben a munkás már nem az ellenséget látja, amely az utcára kényszeríti, hanem legfontosabb segítőtársát. A bányász, ma a dolgozók eleje, az országépítési munka élcsapatában menetel. A népi dpmokrácia ezt értékeli. Bányászaink nairyobb fizetett szabadságra jogosultak, mint a többi dolgozók, a báni-ászainknak fizetett szabadságidejük alatt nemcsak az országunk ter«i|ptén lévő világhírű fiirdő- és üdülőhelyek állnak rpndelkpzésrp, de a népi demokráciák országainak leg1 i
