Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-08 / 126. szám, csütörtök

1949 szeptember 8 UJ SZO MEZŐGAZDASÁG Az egységes földműves szövetkezet gyakorlatban Sz egységes fökhnűves szövetkezet megalakulása... Legutóbbi cikkünkben ismertettük az e

aységes s^öveUiezei ismérveit, most egy lépéssel tovaDD megyunK és gyakorlati szempontúul ismertetjük az egységes szuveiKezet megalakul asana* nioaozatait es teeiiiiiKa.jat. A gyakorlati élet megköveteli, hogy es-zel a kérdessel a torvény betűin túl is foglalkozzunk, mert hiszen biztosra vesszük, hogy az egységes szövetkezet idei gazdasági sikerei után a földművesek és falusi dolgozók egyre nagyobb számban fognak meggyőződni arról, hogy az egységes szövetkezet igenis hatalmas gazdasági előnyt jelent számukra, hogy a reakció terjesztette állítások merő valótlanságokat tartalmaznak s egyre nagyobb mértékben fognak majd hozzá újabb és újabb egységes szövetkezet megalakításához ... Az egységes szövetkezet megalakítására vonatkozó intézkedéseket vegyest tartalmazzák a törvény (Tt. 1949. évi 69. sz.) és a végrehajtó rendelet (Tt. 1949. évi 75. sz.) A megalakulás munkáját 5—10 tagú előkészítő bizottság hajtja vé<rre, mely az eddigi földműves szövetkezetek tarajaiból és a földműves dolgozó társadalom többi tagjából plakul. Az előkészítő bizottság azután ssiát kebeléből elnököt és alelnököt választ, mert az természetes, ho<ry kell lenni egy szervnek, mely az előkészítő bizottságot további munkájában irányítani fogja. Az elnök az előkészítő bizottság megalakulását három naoon belül bejelenti a központi szövetkezeti tanács kerületi szervének, vagv ha ilyen nincs, ú?y magának a központi szövetkezeti tanácsnak és indítványozza az előkészítő bizottság jóváhagyását. Természetesen e bejelentésnek tartalmaznia kell az előkészítő bizottság összes tagjainak a nevét, lakhelyét és foglalkozását, ha pedig az előkészítő bizottság tagjai már azelőtt taglai voltak olyan szövetkezetnek, mely beolvad az egységes szövetkezetbe, ÚTV a bejelentésnek tartalmaznia kell mindpn adatot, mely a tag a* előző szövetkezetben folvtatott működésére vonatkozik. A bejelentés vaMt"a helyi nemzeti választmánynak kell megerősítenie. Amint az előkészít^ W5ot*

,s<S

,T hez kapta a központi szövetkezeti ködését. me'v fődért tB.«™*vü:ité"böl áll. e'ől'éq^t^ t^T^ttséff dést, átyeszi az érdeklődők írásbeli jelentkezését és megállapítja, mely szövetkezeten azoK, meiyeK a törvény el teimeben beoivaanaK az egységes szövetkezetbe. Mikor ezzei a niunKával készen van, újabb kérvényt terjeszt De a központi szóvetkezeti tanácshoz, illetve annaK megfelelő szervéhez, amelyben a bizottság most már az egységes szövetkezet megalakulásának tudomásul vételét kéri. Természetesen ebben a kérvényben is feltünteti a tagnévsort, valamint a beolvadó szövetkezetek lajstromát. Ezt a kérvényt a központi szövetkezeti tanács felülvizsgálja. Megállapítja, vájjon életképes-e az új ' szövetkezet, nevezetesen, hogy van-e elegendő tagja ténykedésének kifejtésére, valamint ellenőrzi, hogy a beterjesztett szövetkezetek valóban olyanok, melyeknek ténykedése az egységes szövetkezet ténykedési körébe esik, azaz beolvad az egységes szövetkezetbe. Ha ezek a feltételek adva vannak, a központi szövetkezeti tanács megadja jóváhagyását. A jóváhagyás megadásával az egységes szövetkezet megalakultnak tekintendő, függetlenül attól, megtörtent-e a szövetkezet cégbejegyzése. (Ez a kérdés lényeges lesz maid a hitelkérdés cikkében.) A szövetkeret megalakulását az előkészítő bizottság a faluban szokásos módon hirdeti ki, tehát táblahirdetménnyel, dobolással, stb. - Az előkészítő bizottság az így megalakult szövetkzetetet 8 napon belül cégjegyzés végett beterjeszti a megfelelő bírósághoz. E bejelentéshez csatolja a központi szövetkezeti trnács jóváhagyó végzésének hiteles másolatát, az előkészítő bizottság ta°laistromát (hitelesített aláírásokkal), azonban a hitelesítést jelen esetben a helyi nemzeti választmány is jogosult foganatosítani, közjegyzői vagy bírósáfi hitelesítés nem szükséges. A cégbejegyzés feltünteti a szövetkezet keletkezését, elnevezését és székhelyét, a vállalkozás tárgyát, az előkészítő bizottság és az igazgatóság tagjait, a szövetkezet képviseletének és aláírásának módozatait, az üzletrészek összerszerüséTét és a tagok szavatosságét a szövetkezet megszűnését és a felszámolók neveit, valamint az adatok megváltoztatásit. Az egységes szövetkezet a'ar>s-aM'YAIT PZ Ú. n. ALAI-VSZABÉLVMINTÍT a Központi szöv. tanács adia, ezeket azonban a földniüvelésü<rvi miniszternek kell ióváha<rynia és a Hivatalos L«nbfn közzétennie. A kö7zé

+é

f°l vi^z^nt, mindent Tvítol. pmi a többi rríás szövetkezetnél strikt előírás; tehát az alapszabályok beterjesztését a bíróságnoz, kozi

aazgatásnoz es egyéb eioirt hivatalos szervekhez. Az alapszabalyok kötelezőek, tehát ezeket köteles átvenni és betartani minden egységes szövetkezet. Megváltoztatásukhoz a központi szövetkezet hozzájárulása szükséges, amit azonban még a földniüveiésügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. Alapszabályváltoztatás esetén azonban a változtatást és a megváltoztatott alapszabályok egy példányát a cégbírósághoz is be kell terjeszteni. Az előkészítő bizottság azután az alapszabályok értelmében közgyűlést 1 hív össze, mely megválasztja az igazgatósa ~ és az alapszabályokban megjelölt többi szervet s ezzel azután az előkészítő bizottság befejezte munkáját. De minek is lenne tovább, hiszen már megalakult maga a szövetkezet, bejegyezték a cégbíróságnál, alapszabályokat kapott, közgyűlést tartott és iTazeratósáfrot választott, tehát megalakulása befejeződött. Az ítv me

.Pfalskv

.lt szövetkezet met már hozzáláthat feladatinak telejsítéséhez: a földműves dolgozó szociális színtjének emeléséhez. Pz^ntsz'n^é'-kal sűrítettük e°ry cikkbe a törvénv és rendelet, különböző s

,

rpVpsz---'han lefektetett rendelkezéseidet. ho™y ÍPV egvséTes és •tömör képben pypkorlptt útmutatást nyuitsunk azoknak a földműves olvasóknak, akik már döntöttek sz egységes szövetkezet megalakítása mellett. Reméljük, hogy ezzel eltávolítunk minden kételyt és félreértést, amit talán a reakciós propafan'"a hatáséra. itt-ott méT éreztek, az alakítés álVtólagos nehézkességével szemben. Hisz

nn a törvény és rende'et sz c^vsérres s^övetkezték megalakításénak formai részét a minimumra erikkertette, ami céhként a szociális törvényhozás állandó von?la. A z elírások egyszerűek és áttekinthetők.. Úgy vannak szerkesztve, hoTy az e°ysé~es szövetkezet alaoitói p p-vakorlptban minél kevesebb technikai nehézségre és pénzügyi akadályra bukkanianak. Ezért tüntette el például a törvénv a, hitelesítés eddi'n kötelező formáját, ezért egyszerűsítette le az alaps.zsbálv közzétételét és a cégbejegyzést. olypnnvira, hogy a falusi dolgozók az egységes szövetkezetet akár önmaTk, minden külső segítség nélkül is mes-rlrknhatjík. Host már a falusi dolgozókon a sor, hogy ilven formai könnyítések mel'ettbozzélísspnoif az e^Tsén-es• szövektezetek további megalakításáhaz. (m. 1.) Jó vetőmag — Jobb termés (Vb) Már nem sok idő választ el bennünket az őszi vetéstől. Itt az idő, hogy előkészítsük nemcsak a íö'det, a vetőgépet, de a jó vetőmagot is. A közmondás is azt mondja: „Ki mint vet, úgy arat" de mondhatnánk úgy is — ki mit vet. azt arat —, mert tudjuk. hogy az elvetett vetőmag minősége nagyon íontos tényező a növényi terme'.esben. Ma már mindenki tudja, hogy csak jó vetőmag vetése hoz jobb termést. Mire kell a velőmag kiválasztásánál ügyelni. Elsősorban íontos az alkalmas ah aj kiválasztása. Közismert dolog, hogy minden gabonafajtából többíéle alfajt termesztettek ki, a különféle tájak, talaj és éghaj'ati viszonyoknak megfelelően. Ezeket az alíajtákat a vetőmag nemesítők több éves munkájukkal termelték ki s ezek a fajták a nekik megfelelő körülmények között a ieg^obi) termést adják. . Minden alfaj bizonyos tulajdonságokkal rendelkezik. n.ely tulajdonságok a vetőmag megválasztásánál tekintetbe veendők. A/ allami kutató intézetek évente összehasonlítható Kísérleteket végezne ezen alfajtákkal, horv a különbizj fejlődési körülményekie való tekintette' megállapíthassák az egyes alfnjták alkalmasságát és kísérleteik alapján kiválaszthatják a legmegfelelőbbet az egyes vidékek számára. Szem előtt kell tartanunk azt, mit a többéves tapasztalat bebizonyított, hogy a nemes vetőmagfajták mindig magasabb és több minőségű termést hoznak, ntint az úgynevezett házi fajták, melyek a többéves továbbtermelés által kevertek, degeneráltak és alacsonyabb termést adnak. A megfelelő vetőmag kiválasztásánál, ha a termelő nem tudja melyik fajtát válassza, ismét nagy segítséget nyújtanak a kísérleti állomások vagy intézetek, hol a termeiőknek készséggel tanácsot adnak. További és nagyon fontos feltétel a jó termés elérésénél az is, hogy a vetőmag tiszta legyen. A kicsépelt gabona közvetlen a cséplőgéptől, nem alkalmas a velésre Az ilyen gabona ugyanis különféle nagyságú, súlyú vagy éppen kifejletlen, hibás szemek keveréke, mely gyakran tartalmaz szemetet s más oaa nem való idegen anyagot. Ezt a szemetet két csoportba sorolhatjuk: az úgynevezett ártalmatlan szemét, mint például föld, homok, pelyva, szalmatöredék és hibás magok stb., melyek csak csökkentik a tiszta mag mennyiségét. Ha kis menyiségben fordulnak elö, nagy kárt nem okoznak A káros idegen anyagok, nemcsak hogy a tiszta mag mennyiségét csökkentik, de ártanak magának a növényzetnek is. Idetartoznak elsősorban a gyommagok. Ezek a vetőmaggal együtt a földbe jutva csökkentik a termést, elősegítik a növényzet különféle betegségeinek terjedését, nehezítik az érést és az aratást. A szemét és gyommagok eltávolításával még nem kjpuk jó vetőmagot. A vetőmagnak, amennyire lehetséges, egyforma nagyságúnak kell lennie. Csak egészséges és nagy szemekből fejlődik erős, egészséges növény. A jó vetőmagnak természetesen megfelelő csíraképességgel ketl rendelkeznie. mert enélkül, mint vetőmag nem jöhet számításba. Gyöngébb csíraképességű vetőmagból többet kell vetni, ha megfelelő eredményt akarunk elérni. A jó vetőmag csíraképessége sohasem lehet 90 százaléknál alacsonyabb. Alacsonyabb csíraképesség, a vetőmag gyöngeségéről, betegségéről tanúskodik. Ilyenből sohasem várhatunk egészséges életerős növényt. Nagyon fontos az is. hogy a vetőmag egészséges, szagtalan legyen s hogy színe is erről tanúskodjon. A magok ugyanis sokfajta betegség hordozói lehetnek. A gabonafélék leggyakoribb betegsége, mely a legtöbb kárt okozza, az üszög. Ez a betegseg különféle változatban megtámadhatja mind a búzát, mind a rozsot és árpát. Az üszög hordozója gombaszerű képződmény, melyek a magot fekete porszerű anyaggá változtatja. A legjobb védekezés ellene a pácolás. Az elmúlt években gyakran találkoztunk üszögös gabonával, ámbár minden alkalommal felhívták a termelők figyelmét a szakszerű pácolás szükségességére. Egyes helyeken az időjárás is hozzájárult az üszögképződés elősegítéséhez, azonban ezt mégsem lehet egyedül az időjárás számlájára írni. A gabonafélék betegségeinek vizsgálásánál majdnerr. mindig arra az álláspontra jutottak, hogy az üszökösséget legtöbbször a gazdálkodók hanyagsága okozta. Sok esetben meggyőződhetünk arról, hogy nem szenteltünk szükséges figyelmet a pácolásnak. Termelőinknél jelenleg ismerős a száraz és nedves pácolás. Ha tökéletesen és lelkiismeretesen pácolunk, úgy mindkét módszer eredményes. A legtöbb hibát az okozza, hogy nem veszik figyelembe a vetőmag mennyiségét, vagy nem keverik át tökéletesen a pácolandó vetőmagot s az egyes gobanaszemekre a pácolószerből nem A földművelésügyi meghatalmazotti hivatal a raktárszövetkezetek útján ez évben is bebiztosítja a szükséges nemes vetőmagok beszerzését termelőink számára. Ezek a vetőmagok megfelelnek a fent felsorolt követelményeknek s egyedül földműveseink elhatározásától függ, hogy élni akarnak-e ezzel az eszközzel, ki akarják-e használni azt az előnyt, melyet számukra ezáltal kormányunk nyújt. Azok a földművesek, akik már egyszer kipróbálták a nemes vetőmagokat, meggvőződtek a termésátlag emelkedéséről mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Utcai újságot minden faluba A romániai magyar népi szövetség napilapja, a „Világosság" került a kezembe, hogy mint mindennap, a többi hozzánk érkező lapokkal együtt átnézzem. Már az lelső pillanatban megragadta szememet a vezércikk címe: „Utcai újságot minden faluba." Igen, ez kellene nálunk is, hogy a még mindig tespedtségben meghúzódó népünket mozgékonyabbá, a szocialista eszmék harciasabb munkásaivá neveljük. Ez volt az első gondolat, amely bennem a cikkel kapcsolatosan felmerült. De tovább siettem, anélkül, hogy behatóbban foglalkoztam volna magával a cikkel. Az újságírói „újságolvasást" végeztem. Egymásután mentek át kezeim között a lapok, a Budapesten megjelenő Szövetkezet, a Szabad Föld, az Amerikai Magyar Hírnök, a Dunántúli Napló, Szabad Nép, Népszava, Rudé Právo, Pravda, Práca s vagy egy tucatnyi egyéb bel- és külpolitikai napilap. Később, hogy a csehszlovák Távirati Iroda anyagának megérkezte után a beérkezett hírek feldolgozásához kezdtem, szemem ismét rávetődött a Világosságra, illetőleg Lázár József vezércikkére: „Utcai újságot minden faluba." A cikk címe újból megkapott, sőt annyira lenyűgözött, hogy sürgős munkám ellenére belefogtam a cikk elolvasásába. Tartalma ? Maga a cikk elme megmondja. A felvetett gondolat megvalósítása azonban a csehszlovákiai mágyarság délszlovákiai magyarlakta falvak szempontjából anniyra fontos és akut, hogy elhatároztam: Lázár Józsefnek a Világosságban írott vezércikkét tovább adom a csehszlovákiai magyar falu dolgozóinak, mert Lázár ugyan szavait a romániai magyar falvak lakosságához intézte, de szavainak ereje minden valószínűség szerint példakövető cselekedetekre fogja buzdítani a mi dolgozó falusi népünket is. íme a cikk: Az utcai újság erős harci fegyvere a dolgozó parasztságnak. A jó újság mozgósít, szervez, leleplez, bírál, harci és munkamódszereket közvetít. Jelentősége az első pillanatban talán fel sem mérhető. De, ha mélyebben nézzük a kérdést, nyilvánvaló, hogy erről a fegyverről a falu dolgozó népének saját érdekében nem szabad lemondania. A jó utcai újság nagymértékben hozzájárul a falu problémáinak megoldásához. A tapasztalat azt bizonytíja, hogy ahol jó a faluujság, ott pezsgőbb a szervezeti élet, lendületesebb a kizsákmányolók elleni harc, zavartalanabbul folynak az időszerű munkák. A Román Munkáspárt kezdeményezésére egyre több faluban láthatunk utcai újságot. Természetesen még vannak olyan községek is, amelyekben még nem jelentek meg. Az ilyen helyen több is a panasz, döcög a szervezeti munka, hangosabbak a kulákok. A már meglévő faluujságok nem mind egyformák. Vannak jó és rossz, vagy gyengébb utcaujságok. A probléma fontossága megköveteli, hogy egy röpke pillantást vessünk mindkét faitára. Amidőn valamelyikre azt mondjuk, hogy ez jó, nemcsak a külalakját nézzük, hanem elsősorban a tart8Ímát. Ha olyan cikkeket, írásokat, híradásokat tartalmaz, amelyek a község dolgozóinak mindennapi életével, kérdéseivel, gondiaival foglalkoznak, az utcaujság helyes úton halad feladata betöltésébon. Volt alkalmunk tó utcaulsáeot látni. Miről is adott hírt ez az utcai újság? Kezdjük talán azzal, hogy mindenekelőtt szembetűnő helyen állították fel: a piactéren. Esőtől és széltől üveglappal védik a kiragasztott írásokat. A jó helyre állított utcsuiság minaen arra menőnek felkelti a figyelmét. Megáll előtte és böngészni kezdi a cikkeket. A hídalmási faluujság azonban nemcsak forgalmas helven áll. hanem olyan dolgokkal foglalkozik, amelvek a faluban időszerűek és érdeklik a dolgozókat. Vagy tizenhat cikket láttunk kifüggesztve. Volt közösük kézzel és géppel irott. Dolgozó földművesek írták a falu népének. Munkamódszerekről adtak számot. A határfelelősök végzett munkájukról az aratás, a cséplés menetéhez szóltak hozzá. Egyszerű szavakkal elmondták, ki mit észlelt, ki dolgozott szorgalmasan, ki kullogott hátul. Egymást is bírálták. Rámutattak arra, hogy mi volt a másik hibája. A beszolgáltatás menetéről is írtak: a vonakodókat kiszerkesztették, a szívesen adókat megdicsérték. A dolgozó parasztok megértették az utcai újság horderejét. Ezért is tudnak jó újságot szerkeszteni. A fenti példa nyomán nem nehéz elképzelni, hogy milyen lehet a rossz utcai újság. Le

0feltünöbb ismertető jele az, hogy eldugott helyen szerénykedik, bokrok mögül kandikál ki szégyenlősen. Van is miért szégyenkeznie, mert régi hivatalos községi hirdetményeken kívül újságokból és folyóiratokból kivágott képeken kívül mást nem tartalmaz. Láttuk tehát, mi különbség van a jó és rossz utcai újság között. Minden falunak arra kell törekednie, hogy újságja a jó csoportba tartozzék. A kétfajta utcai újság mellett van még egy harmadik csoport is: az, amely még nem született meg. Áthaladtunk olyan községeken, ahol sem jó, sem rossz utcai újságot nem találtunk. Ezeken a helyeken rendszeresen azt válaszolták, hogy most sok a dolog, kz embereknek nincs idejük utcai újságba írni. Eléggé nem kárhoztatható felfogás ez.. Közömbösséget, tunyaságot takar és arra utal, hogy nem értették meg az utcai újság politikai jelentőségét. Ezekben a községekben nem adnak számot maguknak a dolgozó földművesek, hogy milyen nagyot hibáznak, mennyit ártanak maguknak azzal, hogy még nem használják fegyverként, mozgósító, nevelő eszközként az utcai újságot. Az, hogy nincs idő, nem helytálló érv. Nem kell hozzá sok: csak egy kis jóakarat, jószándékú kezdeményezés. Néhány szál gyalult deszka éá~ pár darab léc minden faluban akad. Írni-olvasni tudó emberek is akadnak bőven. A legelfoglaltabb, néhány elemi osztályt végzett dolgozó földművesnek is van vasárnaponként egy órányi ideje arra, hogy tizenöt-húsz sort papírosra vessen. Dolgozó földmüvességünket becsülné le, aki azt állítaná, hogy a falu dolgozóinak nincsenek meglátásaik, gondolataik, hogy nem tudnak hozzászólni a község ügyeihez. Minden faluban megvannak tehát az öszszes feltételek a jő utcai újság szerkesztéséhez. Csak hozzá kell fognia néhány szervezeti embernek. A Román Munkáspárt helyi szervezeteinek irányításával, a tömegszervezetek vezetőségének kézbe kell venniök az utcai újságok felállításának kérdését. A kezdeményezés termékenyítőleg hat majd a falu dolgozóira. Helyes neveléssel lesz cikkíró elég. Olvasóközönség is. Az utcai újságok kérdésében ne helyezkedjék senki sem arra a kényelmes vagy rövidlátó álláspontra, hogy minek a faluujság, hiszen a faluba úgyis járnak napi- és hetilapok. Ez utóbbiak sohasem helyettesíthetik az utcai újságokat. Feladatuk általánosabb, világ- és országos eseményekről tájékoztatni, minden községben egyformán hasznosítható politikai nevelő és agitációs írásokat közölni. A világon egyetlen napi- vagy hetilap sem vállalhatja azt a feladatot, hogy naponta egyszerre akárcsak egyetlen megye összes falvainak eseményeiről, aprólékos harcairól rendszeresen beszámoljon. Ez a feladat a falusi utcai újságokra hárul. Éppen ezért egyetlen község dolgozói sem hanyagolhatják el az utcai újság szerkesztését. Hiányosságuk leküzdésére, a falusi kizsákmányolók üzelmeinek leleplezésére, a közömbösök és tétlenkedök kipellengérezésére, harci buzdításra faluhelyen a legjobb eszköz az utcai újság. Egyetlen falu sem maradjon tehát jó utcai újság nélkül.