Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-01 / 120. szám, csütörtök

1949 szeptember 1 lő SM EZOGAZDASÁG fiz egységes földműves szövetkezet a gyakortatban i siúrovoi járás fölumüvesei az aratási ünnepség díszfelvonuláson kéméndlek nagy napja ez. A jól végzett mun'.ia után örömteli szívvel ünnepelnek. A gabonabeszolgáltatást is tervszerűen teljesítették. Cséfalvay József katolikus lelkész is hathatósan kivette ebből a részét. Tudja és érzi, hogy a szocialista rendben a nép oldalán, van a helye. A szószékről hívta fel a falu dolgozóit, hogy teljesítsék kötelességüket, hogy Az ünnepség kezdete előtt megérkezik Esztergomból a magyar földműves küldöttség. Lelkesedéssel és szeretettel fogadják a Defosz, a dolgozók és földmunkások, szövetségének kiküldöttjeit, Plfkó Józsefet, Tóth Lajosríét, Bodonics Mihálynét, Püsök Gergel.ynét, Nyitra Józsefnét és Farkas Kálmánt, a küldöttség vezetőjét. Feldíszített szekált, traktorok... S ezután kezdődik a díszfelvonulás. A fiatalság és a tűzoltók után a falu, a szövetkezetek, a gépállomás és az állami birtokok jelképes szekerei, autói, traktorai vonulnak fel nagy színpompában. Csuba Antal, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke üdvözli ezután a díszjelvényen helyet foglaló Kállay stván képviselőt, Kugler János elvársat, Sedlacekot, a járási Nemzeti Bizottság elnökét, a magyar küldöttséget és a falvak képviselőit. Utána Kállay István képviselő emelkedik szólásra. — Az első aratás az ötéves tervben nemzeti aratásnak számít — mondja Kállay István képviselő —, a szabad földműves nagy ünnepe a mai nap, aki érzi a munkásosztállyal való szövetség szükségét. A földműves elveti a bizalmatlanságot, mert a társa már nem kapitalista, spekuláló kereskedő. _ Az ötéves terv alapján nagyobb mezőgazdasági termelésre van szükségünk, mint edüTg volt. Az állattenyésztést, a növénytermelést kívánjuk emelni s ezt csak a

z Egységes Földműves Szövetkezetek közreműködésével s a nagyarányú gépesítéssel valósíthatjuk meg. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek nemcsak gazdasági, hanem nagy kulturális jelentősége is van. Dalkörök, műkedvelő egyesületek, mozik létesítésével, előadások tartásával emeljük a falvak kultúrszínvonalát is. Kállay képviselő a felkelés jelentőségének, majd pedig a földmunkások és az ipari dolgozók egymásra utaltságnak fe

;t~"etésével fejezte be nagyhatású beszédét. Utána Kugler János, a KSS központi bizottságéinak kiküldöttje szp,lott a nagyszámban egybegyűlt ünneplőkhöz. Beszédének elején KugLapunk már többször beszámolt az egységes földműves szövetkezetekről, melyek az 1949. evi 69. számú törvény szerint alakulnak meg. Uj cikksorozatunkban tehát nem annyira a törvénnyel magával, m'nt inkább azok[ kai a gyakorlati kérdésekkel fogunk j foglalkozni, melyek a törvény végrei hajtásával kapcsolatban merülnek fel s j amelyeknek megválaszolása égetően i szükséges. I Természetesen nem térhetünk ki a törvény lényege és elgondolása elől s így első ci künkben a földműves szövetkezet ismérveit ismertetjük, hogy így kibontakozzék az alappillér, melyre a falusi jövő épül Az egységes földmíívesszövetkezet (a továbbiakban csak egységes szövetkezet) — hogy szószerint idézzük a törvényt — „a földműves szövetkezés fejlődésének biztosítása és a mezőgazdasági szövetkezeti ténykedés eddigi széttagoltságának érj dekében az önkéntesség elve alapján alakult". ) Az egységes szövetkezetnek első ismérve tehát az önkéntesség, a szabad elhatározás elve A szövetkezet tagjáj vá csak az válik, aki akar. Törvényhozásunk szándékosan biztosított kötött gazdasági rendszerünkben is ilyen szabadságot a falusi dolgozóknak. Hadd ismerje fel a földműves és a falusi dolgozó önmagd, hogy milyen előnyös gazdasági formát teremt meg az egységes szövetkezet, hisz ép Lenin hangsúlyozta, hogy az a szövetkezet élet, képes, melynek tagjai önkényt álltak j be a szövetkezetbe. Ha a földműves és falusi dolgozó önmaga, saját józan | eszére hallgatva lép be a szövetkezetbe, úgy az állandó tagja marad a szövetkezetnek, még akkor is, ha a törvény mindenk'nek szabad kilépési lehetőséget is biztosít. De tagja marad a szövetkezednek a habozó is, aki nem az elméleti mérlegelés, de a gyakorlati példák nyomán lépett be a szövetkezeibe, meri h'szen azt jól tudja, hogy ha a jövőre is olyan termést akar elérni, mint | idén az egységes szövetkezet elért, akkor ahhoz o természeti erőkön túl moilern munkaeszközök ii szükségesek, . amelyekkel ép az egységes szüvetkeI zet rendelkezik. Akár a józan ész, akár a gépesítés gyakorlati példáján fellobbant elhatározás képezi a falusi dolgozó motívumát, belépés« szabad, senkivel nem korlátozott és ép az önkéntesség elve biztosítja az egységes szövetkezet léiét és tartósságát. . Igaz, hogy egyes szövetkezetek már a törvény szavaival beolvadtak az egységes szövetkezetbe, azonban a törvény itt is hü maradt a szabad elhatározás elvéhez, amennyiben a volt- szövetkezet tagjainak teljes szabad választást biztosít és 14 napon belül szabadon kiléphetnek az egységes szövetkezetből. Gyakorlati példa kevés fordult elő, mert hiszen a legtöbb földműves már felfogta az egységes szövetkezet lényegét és előnyeit Az egységes szövetkezet második ismérve, hogy önmagában egyes.ti az eddigi Jsszes falu: i szövetkezetet, menynyiben ezek ténykedése azelőtt az volt, amit ma a törvény az egységes szövetkezetnek biztosit. Itt főként az az előtti gépesített szövetkezetek jönnek számításba s hogy mely szövetkezetek olvadnak be az egységes szövetkezetbe és miként, azzal majd egyik későbbi cikkünkben fogunk foglalkozni. Az eddigi széttagoltság helyett egy életerős, új szövetkezet lép a falu porondjára, amely egyesit magában mindent, ami eddig a különböző kis falusi szövetkezetben volt felaprózva s amely egy és oszthatatlan. Az egységes szövetkezet harmadik ismérve az, hogy nem érinti tagjainak magántulajdo iát. A szövetkezeti tag, csak szövetkezeti üzletrészt jegyez (ha egy beolvadt szövetkezet tagja volt, j úgy azt sem) — de nem viszi be magántudajdonát a szövetkezetbe — és csupán a tagságért részesül a szövetkezet biztosította különböző előnyökben, mint a gépesítésben, tagosításban, a terir.eiési es beszolgáltatasi szerződesek együttes kötésének előnyeiben, a mezoguzuasági termelés racionalizálási előnye,ben, egy-zóval mindabban az előnyben, melyet a törvény 2. §-a ismertet és am4 HÍ egységes szövetkezet feladatául tűz k . Negyedik ismer vKént azt tüntethetjük tel, hogy a/ egységes szövetkezet csak egy község területében működhet. A 'egíöbb szövetkezet működési lehetősége nincs korlátozva egy község területére, az egységes szövetkezetnél ezt a törvény hma-ozottan előírja. Kivételt csak a földművelésügyi miniszter engedélyezhet a központi szövetkezeti tan«cs meghallgatása után. Minthogy a földműves szövetkezet a falu leendő gazdasági és kuitu>álls központja, természete;,, hogy ténykedésben beleié kell fordulnia. Ebből az is következik, hogy az egységes szövetkezetbe plyan régebbi szövetkeze' olvadhat be, amelynek ténykedése szintén csak egy faVira korlátozódott. Ha az előző szövetkezet ténykedési köre több falut ölelf fel, úgy az esetben sem olvad bele az egységes szövetkezetbe, ha történetben ténykedési körrel is foglalkozik, amely a törvény szerint az egységes szövetkezetet illetné meg. Az egységes szövetkezet ötödik ismérveként azt hozhatjuk fel, hogy a szövetkezet ténykedése — több más szövetkezettel ellentétben — a ném tagokra is kiterjedhet. Ez az előny, rf:ely egyre erősebben tör utat a többi szövetkezet életében is — természetesen nem károsítja rneg — a tagokat előnyeikben, ez fonák helyzet volna. Ha azonban azt a közérdek megköveteli és ehhez a földművelésügyi minisztérium a központi tanács meghallgatás után hozzájárult, úgy ténykedése kiterjedhetik a nemtagokra is. A törvény kifejezetten ernl.ti, hogy a szövetkezet e hozzájárulás nélkül is jogosult a termelésre és beszolgáltatásra vonatkozó szerződések megkötésénél a nemtagok érdekeit is képviselni... Az egységes szövetkezetek utolsó ismérveként azt hozhatjuk fel, hogy a szövetkezet pénzügyi kérdésekkel nem foglalkozhatik, legfeljebb saját bitelének és szubvenciójának kérdésével. Á pénzügyi feladatokat ^ törvény kizárólag a pénzintézetre hárította át, minden bizonnyal azért, hogy az egységes szövetkezet zavartalanul teljesíthesse elsődleges programját, a falu gazdasági és kulturális felemelését . Ezekből a jellegzetességekből határozottan bontakozik ki az egységes szövetkezetek jog szerkezete: az egységes szövetkezet a falusi dolgozók boldogulására alakult, anélkül, hogy a földműves dolgozók magántulajdonát érintené. Hogy lehet hát mégis, hogy az egységes szövetkezet még sok magyar faluban nem alakult meg? Ennek magyarázata főként abban rejlik, hogy a falu magyar dolgozói talán még nem ismerik eléggé az egységes szövetkezet lényegét és céljait s talán még ma is hitelt ad azoknak a rémmeséknek, amelyeket a reakció különösen a falun terjeszt. Meg vagyunk róh győződve, hogy a magyar falusi dolgozó kellő felvilágosítása után (es ebben a felvilágosító munkában akar jelen cikksorozatával résztvenni az „Uj Szó" is), valamint ^ nyújtott gazdasági előnyök és az aratási példák lemérése után, ha nem is gombamódra, mindenesetre gyorsabb ütemben fognak szaporodni az egységes szövetkezetek é a magyar dolgozó nem marad el a cseh és szlovák dolgozók mögött, egységes tömbként közreműködve a falu kulturális és szociális síkjának emelését. A földművelésügyi minisztériumban folyik már a munka; a „mintaszövetkezetekre" vonatkozó adatokat gyűjiik. Örülnénk, ha rmnél ti.bb szlovákiai magyar falu kerülne Hele a mintaszövetkezetek lajstromáDa. (m. 1.) A magyar parasztküldöttség a járás kiküldöttjei között. ler elvtárs Is a nemzeti felkelés nagy jelentőségével foglalkozott. — A kommunisták illegális mozgalma volt az — mondotta —, amely már a háború első napjaiban is lehetővé tette az . ellenállási mozgalom kifejlődését. Az üzemekben, bányákban és a parasztság közt szervezeti munkát végeztek. Ebben az időben nagy jelentősége volt annak, hogv a szlovák nemzet fegyverrel a kezében, felkelt a német katonai megszálló hordák ellen. Hozzájárult — Sokezer magyar dolgozó paraszt harcos üzenetét hoztuk — mondja Farkas András a Defosz nevében —, fogadjuk meg, hogy kéz a kézben, minden erővel azon dolgozunk, hogy a nagy Szovjetunió oldalán megvalósítjuk a szocializmust és megerősítjük a béke táborát. A Magyar Dolgozók Pártja nevében N.yitrai Józsefné. a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének nevében pedig Püsök Gergelyné mondott üdvözletet. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke ezután felolvasta a Buriá miniszterhez, Faltan megbízotthoz és a Felkelési Ünnepséghez intézett táviratokat, melyekben ígérik, hogy a földművesek továbbra is megtartják a járás elsőbbségét, hogy odaadóan fognak dolgozni az ötéves terv teljesítéséért s a hősök által megszerzett szabadságot meg fogják őrizni. A jól végzett munkát ünnepli a falvak társadalma, melynél nincs jobb és magasztosabb érzés. Ahogy elnéztem a kéméndieket. a népviseletbe öltözött leányokat, a CSM kék ingeiben büszkélkedő fiatalokat, az öntudatos, közvetlen gazdákat, aszszonyokat, — éreztem, hogy őszinte és jóravaló emberek között vagyok s ami a fontos, nagy a felelősségérzet bennük Kitűnik ez abból Is. hogy a stúrovoi járás falvai közül ők a legelsők Több faluban jártam már, de kevés helyen tapasztaltam o'.van nagv fegyelmezettséget, mint Kérnón-den A gazdák tudják, hogy mi a köteles• ségük, de azt is, hogyan kell ünnepséget rendezni. Kevés helyen maradtak meg falvainkban az ősi népviseletek és népi szokások Kéménden még őrzik ezeket a szokásokat, mert érzik ennek nafív erkölcsi jelentőségét. Szép is ez. A 15 éves, szép Csókás Ilohka mondja a Mocsi Katalinok. Bertók Annák, Bertók Juliskáit, Erdős Katalinok nevében: — Mi állandóan népviseletben iárunk ez nekünk jobban tetszik a városi ruhánál. A régi népviseletet fenn akarjuk tartani. A kéméndi aratási ünnepélynek valóban nagy jelentősége volt. A föld dolgozóinak itteni összefogása, a gazdák. szövetkezetek, gépállomások és állami birtokok határozott együttműködése megerősíti bennünk azt a hitet. hogv a falvak megértették új célkitűzéseinket s az eddigi széthúzó erőket összefogva, haladunk a szebb jövő útján. —pi—. Kamenín (Kénnénd) nagy aratási ünnepélyén a munkásosztály szabadságát védelmező Vörös Hadseres szabadsásharcához. Kegyetlen és nehéz harc vo'.t ez a szlovák nemzet történekében, hiszen ártatlan embereket, gyermekeket. anyákat gyilkoltak meg a fasiszta bestiák, összcromboltak városokat, fálvakat, igv próbálták megfélemlí ,eni a felkelők nagyrészét, hogy így hosfzabbithássák meg a gyilkos háborút és a kapitalis'ák rralmát Azon az úton ke l tovább haladnunk, amelyet a szlovákiai felkelés és a szabadságszerető' nemzetek harca győzelmesen számunkra örökségül hagyott — folytatta Kugler. v- A második világháború befejezése után sll feSasäato'i vártak reánk A döntő és végső fordulatot 1948 februárja hozta meg. Amikor a dolgozó parasztság és munkásság egységesen sorakozott fel, hogy megdöntse a reakciót. Nyugodtan megállapíthatjuk. hogy 1948 februárjában az ipari munkásság a parasztsággal hozzájárult a munkás- és parasztszövetség megerősítéséhez. Elindultunk azon az ú.on, amely elvezet bennünket a dolgozó parasztság elmaradottságának felszámolásához. Elvezet bennünket a mezőgazdaság korszerűsítése felé. — A falu dolgozóinak széles rétegei egyre fokozódó érdeklődéssel figyelik a mezőgazdasági újításokat, melyeket a szövetkezeti úttörő csoportok vállasak magukra. A gazdatársadalom több tagja töpreng azon, hogy ezek az újítások, melyeket a mezőgazdaságban a szövetkezeteken keresztül akarunk megvalósítani, valóban jobbak, e.onyosebbek-e, biztosítanak-e jobb sorsot, szebb jövőt, mint a megszokott, rég:, a kis parcellákon való gazdálkodás, egyszerű munkamódszerekkel keservesen és nehezen dolgozva. — Ezeket a kérdéseket parasztságunk jogosarL teszi fel. A Kommunista Párt nem kényszerít; földműveseinket az új, modern gazdálkodás módszereire éppen ennek fordíto.-ját cselekszi, minden földművesnek időt adunk, hogy ezt jól meggondo.ja, hogy saját maga győződjön meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, mert csak enenk a szövetkezési munkának van jó alapja. Azokban a szövetkezetekben érjük el a legjobb eredményeket, ahol földműveseink azt a saját elhatározásukból hozták létre. — A szövetkezeti kérdésben nem lehet megalkuvás. Tudnia és éreznie kell mindenkinek, hogy ez az egyetlen helyes út, mely biztosítja a falvak szebb jövőjét. Vannak még polgári gondolkodású gazdák, akik hátráltatják a szövetkezetek teljes kibontakozását. De később majd rájönnek ezek, hogy mennyire tévedtek maradiasságukkai s milyen nagy kárt okoztak késedelmes elhatározásukkal. Kugler János után a magyar küldöttség tagjai üdvözölték a stúrovoi járás aratási ünnepségét. Mostanában mindgyakrabban halljuk, hogy járásainkban a

z évi aratás győzelmes bejejezese alkalmából aratási ünnepélyeket rendezneJc. A faiu dolgozói megünneplik munkájuk eredményeit, amelyek a már elkezdett nagyarányú gépesítés révén jóval nagyobbak lettek. Ez az a helyes út, amelyen továbbra is haladnunk kell, hogy kiépíthessük a szocializmust, — mert csak a szocialista alapokra fektetett gazdasági rendszer biztosíthatja a falvak igazi boldogulását, a falu dolgozóinak magasabb életszínvonalát. Az elmúlt vasárnap Hurbanovon, Galántán, Samorín

ban, K"menínen (Kernenden), Calovon, Nővé Zámkyban és Trebisovban rendeztek aratási ünnepséget. Vasárnap a kora reggeli órákban Kugler János elvtárssal a, Stúrovoi járásban lévő Kéménd község aratási ünnepélyére indultunk el. Szép időnk ígjrkezdt. Keleten szakadozni kezdett az ég. A fe'.kelő nap vörös fénykorongja halvány pírral vonta be a tájat. Stúróvót elhagyva Kéméndre érkeztünk. Már vártak bennünket. A falu díszbe öltözött. Mindnyájan büszkék arra, hogy az ö községükben rendezik meg a járás aratási ünnepélyét. A munkatervet 100 százalékban teljesítették s a járás többi falvai közül Kiméfnd áll a legelső helyen. | és Kugler János elvtársnak, a KSS központi bizottsága kiküldöttjének. Különös hangulat fog el. Föld, búza, kenyér és munka! Milyen súlyos szavak ezek és milyen szerepet töltenek be életünkben. A falu dolgo- j zója teljes erejét megfeszítve műveli ' a maga földjét, hogy ízes, foszlósbélű kenyere legyen az ipari dolgozóknak, [ akik viszont a munkanormákat túl- | teljesítve arra törekszenek, hogy a ' falvak népének gépeket, több textilt és cipőt adjanak ... A EtsstoEskus lelkész mMM mulatött A díszkapu előtt felsorakozott párkányi tűzoltó-zenekar friss indulóval fogadja az érkező vendégeket, akiket Csuba Antal, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd. pedig Tóth Péter a község és Beíák a földműves szövetség nevében üdvözöl. Utána a híres gara

mvölgyi népviseletbe öltözött leánykák, Mocsi Katalin és Csókás Ilonka az új lisztből sült első kenyeret ősi szokás szerint átnyujtadják meg a császárnak, ami a császáré. az Istennek, ami az Istené. Szép példát mutatott ezzel Cséfalvav lelkész, hogyan kell a papságnak be^anrs^lndnia a fn'n plp'í^hp A díszkaputól a sportpályára vonulunk fel. a nagy ünnepség színhelyére. A derűsen sütő napfényben boldogan özönlenek az emberek a óva A 7 í i r> v> o r> ' A Wn + r^-7 r>T +