Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-04 / 123. szám, vasárnap

Elárulom, paltás, SZÖVETSÉGI ÉLET hoey ismeretségünk kezdete óta sokkal többre becsüllek nálam­nál, mert tizennyoloéves léted­re kétkezi munkával keresed kenyeied és eltartod anyádat. Énnekem még három-négy évig kell tanulnom, hogy ember le­gyen belőlem. Szei vezeti mun­kában is túlleszel rajtam, pedig kevesebb és értékesebb a sza­badidőt. Büszke voltam, liogy ilyen kivá'ó és értelmes bará­tom van és akkor nekem sze­gezted a kérdést, vájjon lu­oom-e, hogy cigánnyal barátko­zom ... ? Fájt, hogy ilyesmit kérdezel. Gondolkodó ember vagy; látnod kellene hogy nem vagyok ná­ci és hogy államformánk a legtávolabb á'l a fasizmustól. Igen, a német elnyomás alatt bűn volt „tisztátalannak", ci­gánynak vagy zsidónak lenni. Mind a kettőre gyüjtőlábor és gázkamra várt Uj társadalmun­kat többre kell tartanod. Ma nem ismerünk felsőbb és alsóbb­rendű embert, nem teszünk kü­lönbséget világos és sötét bőr, szőke, barna és fekete baj kö­zött. Azaz, valami különbséget mégis csak teszünk: becsü'iiika do'gozót és lenézzük az', aki a más verítékéből él. S a népi de­mokráciában mindenki számot tarthat a megbecsülésre, mert mindenkinek megvan a szabad munkára való joga. Azt mondod, az emberek le­nézik a cigányt és te sem tudsz szabadulni a gondolattól, hány •olvaj es hány rossz lány jjerü.t ki közületek. Megnyugtatlak, hogy az utca bűnözői között igen kis százalékot tesznek ki a cigányok és ezek romlottságát is a kizsákmányoló rendszerek rovására írjuk Nyugaton álta­lában most ú a faji szempont az első és maholnap odáig jut­nak, hogy „nem-árjákat" k'sem­mizik a világból. A Szovjet­unióban ellenben önkormányza­tuk van és virágzó nemzeti, gazdasági élelet élnek a cigá­nyok. A népi demokrácia á la maiban is megmutattátok, hogy ha minden lehe!ősé r rtek megvan rá, a doleozók társad-Írnának legértékesebb tagjai tudtok len­ni. Érdemesnek tartom megje­gyezni; hogy Pre'ov és környé­kén igen meggyőző sikert anatott Doktorová-Lacková cigányszár­m-.záfú szlovák írónő darabja, ame'y Kelet-Szlovákia c :gánv­ságának é'etéi és az e'nyomatás alntti sorsát mutatja be. Remélem, pajtás, hogy kérdé­sed (Tudod-e, hogy cigánnyal barátkozol? uto'só megnyilvánu­lása a te és minden becsületes, do'gos kedvű társad kisebbségi érzetének. sz. gy. Ü0¥é Zá^nkw üM'isága eqyüU üfinenelt A Felkelést a CsISZ újvári csoportja a CSEMADOK he­lyi szervezetével együtt ünne­pelte meg. A tábortűznél, a szlovák és .magyar fiatalság Iiözös műsorán, mindkét nyel­ven szerepeltek énekszámok és szsva'atok, ami újabb meg­nyilvánulása volt. az ifjúsági egység szilárdságának. Kongresszusi kötelezettségek íaívaínkLan Országszerte készülnek a dolgozók II. Összszakszerve­zeti Kongresszusra, amely felértékelése lesz a köztár­saság gazda' ági újjá- és át­építésének. Az üzemi dolgo­zókkal egyetemben az ifiú­miinkásság is kötelezettsé­geket vállal a kongresszus tiszteletére. A munkaver­seny fokozásával, a normák túltejesítésével, új munka­formák bevezetésével és ész­szerűsítésekkel járulnak hozzá a gyárak a kongresz­szits sikeréhez. Hogyan vesz részt az ajándékozási mozgalomban a falusi ifjúság? A legelterjedtebb mód. amellyel a vidéki fiatalság kapcsolódik bele, A BRIGÁD. Az önkéntes brigád ott do'gczzon, ahol a legjobban segíthet a községnek, a föld műves szövetkezetnek, vagy az állami birtokoknak. Az ifjúsági cscport bizottsága előre biztosítsa minden brigádos munkahelyét. Egy máiik és különlege sen falusi jellegű módja a fiatal munkakedv értékesí­tésének AZ IFJÚSÁG FÖLDJE Ez általában egy elhanya­golt, senki á'tal nem mű­velt földdarab, amelyet a helyi Nemzeti Bizottság be­leegyezésével az ifjúság ki­sajátít és megmunkál. E föld e?y:dejűleg tanulmányi te'e­pe lehet a földműves fiatal­ságnak, ahol a gazdálkodás mldszereit megismerheti. Ha a szövetségiek a FÖLDMÜVFS SZÖVETKEZETNFK nyújtandó segítségre kötele­zik magukat, megegyeznek az Egységes P'öldműves Szövetkezet vezetőségével, hogy a munka melyik sza­kaszának elvégzése a legsür­gősebb. A helyi csoport el vállalhatja pl. egy szövetke zeti baromfite'ep br'gád­munkával való felépítését vagy bizonyos számú gyü­mölcsfa elültetésére és gon­dozására kötelezheti magát. Látjuk, hogy az ifjúság tettrekészségének és hon­szeretetének kinyilvánítá­sára. FALUN IS SOK MÓD VAN. Fontos, hogy a kötelezettsé­geket ne csak vállaljuk, ha­nem rendszeresen ellenőriz­zük. A bizottság minden gyűlésen vegye át a csopor tos és egyéni feladalok tel­jesítését és amint hibát vagy mu'asztást észlel, nyomban kritizálja és segít­se helyrehozni. Csakis így sikerülhet m'nden kötele­zettségünket pontosan telje síteni, sőt túl is haladni. íBesié^getés a sz?cbes&a$éQ&en Írógépek kattognak, tele­fón cseng, víz csobog (valaki­nek fejét mossák) • — és Túri Mária asztalánál négy­öt fiú összehajol, tanakodik. — Egész lelkünket bele­adjuk — mondja Zsilka Laci — s a lapot mégsem olvas­sák. Kár a benzinért... — Neked is ez a vélemé­nyed, Emil ? — fordul Szántó Gyuri Pereszlényihez. — Nem, fiúk. Én tudom, az Ifjúsági Szemlét olvassák. Lacit csak az kedvetleníti el, hogy a mieink annyi buzdí­tásra, ösztönzésre sem báto­rodnak fel és nem hallatnak magukról. Cserbanics Andris szól köz­be: — Meg kellene magyarázni nekik, ho<*y az újság mert már nem lehet csupán né­hány szerkesztő magánügye és különösen az ifjúság saj­tójának van rá szüksége, hogy minden csoport és min­den CsISz-tag a munkatársa legyen! — Ügy van, — helyesel Horváth elvtárs. — És a fia­talságnak ezt is meg kell ér­tenie, hogy a kötelezettség­| vállalís, szervezeti eredmény. normák túllépése, ezt mind a . nagyközönség ítélőszéke elé I kell bocsátani és ezért uj­sá ba való. Ahogy azt dunaj­: ska stredai levelezőnk meg­i irta, hogy az ottani fiatalok I tömegesen jelentkeztek a híd­roncsok t rigádmunkával való kiemelésére. Crakhogy erről matának az ifjúságiak is illett volna beszámolnia ... — Mi lenne, va mi is meg­szerveznénk t'-dösítóinkat ? — veti fel Zsilka. — Elkezdtétek a gi Életet, — szól Túri Mír' i — Igen, de mi úgy gondol­juk, hogy már a pársoros fel. hívásra is százával kapjuk a leveleket., — felel Szántó. _ Gyárakban, falvakban, min­denütt telj, hogy legyenek le­velezőink. Ök írják meg, hogyan állta me< helyét "a magyar ifjúság a vasútépí­tésnél, ök számoljanak be rő­• a, hogy egy magyarbéli kis­lány azzal indította meg a tagszerzö versenyt, hogy hat tagot ígért, már a negyedik napon tizenkettőt hozott és elhatározta, hogy ezt a szá­mot kikerekíti húszra. Ne nekünk kelljen ilyesmit nagy­nehezen „kiszaglászni'-. — Valósítsátok meg, ajánlja Horváth, a nagy La­ci. — 1 y lehet az Ifjúsági Szemléből komoly és egyben színes, olvasott lap. Túri elvtársnőt is közelről érdekli a dolog és fellelkesül­ve kérdi: — Gondoljátok, hogy sike­rül? — Sikerülnie kell, — mond­ja Pereszlényi. — Ha a fiúk, lányok magukévá teszik az ügyet... Lépten-nyomon a legnagyszerűbb dolgokkal ta­lálkozik az ember. Egyik ba­rátom ma a brigádéhriényeit mesélte a villamoson. Üjvár­környéki magyar gyerek, aratáson volt és élmunkás lett. Cséplésnél az ő újításá­val dolgoztak, a mérleget egy arasznyira leásták a földbe, hogy könnyebben és gyor­sabban menjen a mázsálás. Azt is elmondta, hogy egy tiztagú versenycsoport nyolc­vannyolc keresztet rakott, míg tíz idénymunkás ugyanannyi idő alatt huszonnyolcat. — Hej és micsoda élet le­het a gyárakban, ahol két­háromszáz fiatal dolgozik! Ilyen beszámolók jöhetnek onnan ... — Hogy milyen be­számolók, azt Andris úijpat­tintással és nyelvcsettintéssel fejezte ki, mivel nem akarta az idegen „klassz" jelzőt használni. S a szemekben ott tükröző­dött az elhatározás, hogy a nemrég indult kis lap méltó és komoly versenytársává vá­lik a többi ifjúsági újságnak. A\ost pedig szeretnénk, ha e beszélgetéshez hozzászólnának olvasóink is, barátaink az üze­mekből, a nemzeti vállalatokból, az állami birtokokról, a traktor­és gépállomásokról, falvakból és városokból. Helyi csoportok, válasszátok meg a tudósítást, aki ezután rendszeresen beszámol az lfjúsá gi Szemlének szervezeti és egyéb munkátokról. Munkatár­sa'nk felelősségteljes lányok vagy fiúk legyenek. Kérjük, kö­zöljétek velünk mielőbb nevüket és c.'müket Feltételezzük hogy olvasó'nk egy része nerr tagja a CsISz­nek. Ezek levelét is szívesen j vesszük, lriatok arról, mi aka­dályozza nálatok a CslSz-csoport "•f"»aM{ulását. Különösen érde­I min ,'nv*'"n'tat, miért hall­gatnak Ke' ' Szlovákia magyar­lakta vidékei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom