Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-27 / 142. szám, kedd

UJSZ0 1949 szeptember 27 „Fehér" és „fekete" kínaiak Hong Kong most tele van „fehér" és „fekete" kínalakkal. Az ottani köz­nyelv nevezte el így az odaözönlő kí­nai menekülteket. Persze meg kell magyarázni, hogy ki a „fehér" és ki a „feKete" kínai? A fehér kínaiak csoportjába tartoz­nak: korrupt Kuomintang-tisztviselők, népnyúzó tőkések és földbirtokosok, kijárok, spekulánsok, árdrágítók, a reakciós rezsim egyéb Kegyeltje és haszonélvezője. Azok, akiknek volt okuk, hogy elmeneküljenek a győzel­mes felszabadító néphadsereg elől... A kínai Himmler A fekete kínaiak: a háborús bű­nösök, akiket a népi hadsereg fekete­listára helyezett és aKikre halál vár, ha elfogják őket. A „fekete kínaiak" bűnlajstromának élén áll Mao Sen, a kínai Himmler, Csang Kaj Sek hírhedt shanghaji rendőr­főnöke, aki 22 év előtt kezdte meg rémural­mát ebben a metropolisban. És még akkor is gyilkotatott, amikor a felsza­badító hadsereg már benyomult a vá­rosba. Uralmának utolsó óráiban SOK­száz haladószellemű diákot, munkást, professzort lövetett agyon. Mind a fehér, mind a fekete kínaiak rengeteg pénzzel és kinccsel érkeztek Hong Kongba. Sok „előkelő" család már 1947 óta menekül. Menekülés közben mindig azzal vigasztalták ma­gukat, hogy a kommunista népfelsza­badító hadsereg győzelme csak „múló pillanat". Csang Kaj Sek végül szét­veri őket és akkor minden „nős" me­nekülő elnyeri jutalmát —, valami jó zsíros állás formájában. De ahogy egyre zusgorodott a Csang Kaj Sek urolma alatt álló terület, úgy foszlott szét a zsíros állás reménye. Shanghai eleste után a fehér és a fekete kínaiak egyaránt „leírták" Csang Kaj Sek-et és az egész Koumintangot. Amilyen gyorsan csak lehet, Hong Kongba siettek és „az angol király védelme" alá helyezték magukat. Hong Kong nem örül a fehér és fekete kínaiaknak. Az amúgy is nagy lakáshiányban ezek még jobban fel­verték az árakat. Költekezésükkel, ti­vornyázásukkal maguk ellen ingerlik a lakosságot. Csak egy szakma örül nekik: a hongkongi psychoanalitikusok kara. A legdivatosabb hongkongi freudista psychoanalitikus orvosoknak most fé­nyesen megy, soha ennyi pénzt nem kerestek. Reggel, délben, este, éjsza­ka rendelnek és egyre nagyobb hono­ráriumot kérnek. A fehér és fekete kínaiak mind súlyosan neuraszténiáask és a frendizmustól ettől a levitézlett „tudománytól" várnak segítséget és megnyugvást. A legfeketébb kínaiaknak azonban már Hong Kong sem elég biztonsá­gos. Ezek nem kockáztatják, hogy a // népi hadsereg Hong Kongban vagy másutt Ázsiában utóiérje őket. Ide érkező hírek szerint (és ezeket az ér­tesüléseket amerikai és angol lapok hírei is alátámasztják) a „négy nagy család" tagjai sokezer kilométerre ke­resnek új ha2át. A négy család: a Csang, a Soong, a Kuung és a Cseng-familia | kezében volt a kínai gyárak, bankok, bányák, export-inport vállalatok túl­nyomó része, ök mozgatták a Kuo­mintang egész korrupt szervezetét. A négy családi össze-vissza házasodással egy olyan monopolkapitalista csúcsszerve­zetet épített ki, amelyhez fogha­tót csak az USA-ban lehet talál­ni. Közülük a leggazdagabb a Soong­család volt, amelynek egyik tagja Cang Kaj Sek felesége. A Soong-csa­lád — kihasználva a Csáng Kej Sek­hez fűződő rokoni kapcsolatot — elől­járt a korrupcióban és kizsákmányo­lásban. A „négy nagycsalád" új kertiletet keres ,.. Ennek a Soong-családnak egyik tagja, T. V. Soong (Csang Kaj SeK feleségének fivére) jelenleg Franciaországban és Spanyolor­szágban utazgat és villákat vásá­rol. Eddig Franciaországban 100, Spanyol­országban pedig 25 villát vett meg a négy calád tagjai számára. Beavatot­tak szerint a spanyolországi Villavá­sárlás „viszontbiztosítás" arra az esetre, ha Franciaországban olyan társadalmi változások következnek be, amely nem kedves a fekete kí­naiaknak. A négy család egyéb tagjai Dél­Amerikát és Dél-Afrikát járják és tárgyalásokat folytatnak ottani reakci­ós kormányokkal és nagytőkésekkel. Különösen Dél-Afrika iránt érdeklődnek melegen a fekete kínaiak Az ottani fasiszta Malan-kormány nagyon meg­felel politikai elképze'éseiknek és na­gyobb tömeg gyémántbánya-részvény átvételéről tárgyalnak. A kínaí katolikus püspök üzleti tárgyalásai az USA-ban A fekete kínaiak tejmészetesen az USA-ról sem feledkeznek meg, ott is üzletf lehetőségeket keresnek össze­harácsolt tőkéjük kihelyezéésre. A négy család megbízásából Paul Yu-pin, Kína katolikus püs­pöke utazott az Egyesült Államokba, hogy ott Csang Kaj Sek feleségével (aki már hosszabb idő óta szerencsélteti az amerikai' népet jelenléétvel) előkészít­se a famíliák tagjainak a leteleepdé­sét és „bekapcsolódását" az üzleti életbe. A hongkongi kínaiak nagy érdek­lődéssel olvassák a letűnt kínai ural­kodó osztály utazásáról szóló híreket. Ma már nemcsak reménykednek, de biztosan tudják is, hogy a felszabadító népi hadsereg újabb győzelmei elüldö­zik Hong Kongból is a fehér és feke­te kínaiakat és a dolgos hongkongi kínaiak megszabadulnak ezektől a pa­razitáktól. Üörös Sászló: A SELEJTRŐL Munkással páros a munka, munkával ; jóléttel a Terv, de a selejt, elvtárs, ellenséggel páros, az ellenség műve a selejt. Ugy kezdődik, hogy csal a collstocK számja vagy elesztergál a kés, vagy alszanak a gyárba' s úgy folytatódik, hogy jön az üzemiroda, hogy már megint ennyi a selejt. És a selejt nő, mint a gomba bele a munkásvagyonba. Irtózatos mód nagyon. Elvtárs, légy éber! A gyár tiéd s a munkádnak ára a Te jóléted alapja ma már. VEGYES HIREK — A cukrászsütemények árai. Az élelmezési Megbízotti Hivatal meg­szabta a cukfászkészítmér.yek legma­sabb árait. EzeK a következők: lek­várral vagy túróval töltött sütemény, mákkal töltött kifli, lekvárral vagy tú­r.val töltött kalács, lekvárra) töltött r.olád, négy dekánál nem nehezebb darabonként 5.— Kcs. Vajaskrémmel töltött tortaszeletek, melyek négy de­kánál nem nehezebbek Kcs 6.—. Az összes többi sütemények ára darabon­ként 5.— Kcs, de alacsonyabb árakon is lehet árusítani. Az egyes cukrász­dán kötelesek az élemezési Megbízot­ti Hivatal által előírt árjegyzéket jól látható helyen kifüggeszteni. — Henteskészítmények árai. Az élelmezési Megbízotti Hivatal a kö­vetkező árakat állapította meg: Azok a készítmények, melyek 60 százalék disznóhúst tartalmaznak: 1 kg. pá­roskolbász 66 Kés, debreceni 70 Kcs, szafaládé 48 Kés, parizer, mortadella 69' Kés és a túristaszalámi 78 Kés. Ezek az árak adóval és csomagolás­sal együtt értendŐK. — A lengyel kormány egy millió zlotyt fordít tehenek vásárlására. A lengyel komány mezőgazdasági szak­osztálya elhatározta, hogy hitelt nyújt az állami gazdaságok és a kispa­rasztoknak élőállatok vásárlására. A hitel összege meghaladja az egy mil­lió zlotyt. A kölcsönt a kibocsátás napjától számított öt év alatt tartoz­nak visszafizetni. — Lengyelország felépíti a katoli­kus templomokat. A háború a bia­lisztokai kormányzóságban igen SOK em­lékművet elpusztított, köztük igen sok híres templomot is. A kulturális és művészeti minisztérium most állam­költségen helyreállítja ezeket a templomokat. Helyreállítják a wigra­chy XVII. századbeli templomot ugyanúgy, mint Drohiczyni XVII. szá­zadból eredő templomépületet is. A wiznában lévő szt. Artna templom ja­vítási munkalatai befejeződtek, vala­mint a XII. századbeli tumei templom­építés munkálatai is. — Vasárnap, szeptember 25-én in­dult el a legjobb 10 ezer munkás a ROH nyaralótáboraiba. A jövő héten élmunkások és élmunkásnők utolsó csoportja indul a Fekete tenget part­jára, ahol ebben az évben több mint 9 ezer csehszlovákiai munkás nyaralt. Ezzel a két csoporttal a ROH befezi az idei nyaraltatást, melyen 200.000 tag vett részt, akik kiválogatott és a legjobban rászolgált munkások vol­tak. — Hollandiában emelkednek az árak és az adók. Liftink holland pénzügy­miniszter a napokban ismertette az 1950-es költségvetés adatait. Kijelen­tette, hogy az árak és az adók to­vább emelkednek A holland kormány mint a De Vaarheid című kommunista újság írja, a költségvetésben előirány­zott összeg 51 százalékát katonai cé­lokra fordítja. Ezáltal a holland kor­mány ujabb terheKet rak a dolgozók vállaira. — A kínai partizánok sikerei. Az „Új Kína" hírszolgálati köz­pontja arról számol be, hogy kí­nai partizánegységek a felszaba­dító néphadsereggel együttmű­ködve nagy sikereket érnek el a Kuomintang hadseregek ellen indított tisztogató munkálatok­ban. Ezek a partizánegységek felszabadították a Vietnam es Burma határán fekvő Junane tartományt. — Szombaton kezdődött Bratislavá­ban a csehszlovák ortopéd orvosok 3­napos konferenciája. A gyűlést a bra­tisiavai egyetem ortopédiai klinikája rendezte. A gyűlésre több budapesti, szófiai, moszkvai és varsói orvos ér­kezett. Az ülést Dr. Zachradniéek ta­nár nyitotta meg Majd felolvasták L. Novomesky iskolaügyi megbízott üd­vözlő levelét. A külföldi vendégek üd­vözlése után a gyűlés rátért az orto­pédiai problémáinak tárgyalására. — 1000 órát dolgoznak önkéntes brigádok keretében. A povazskábystri­cai színház alkalmazottai szakszerve­zeti gyűlésükön elhatározták, hogy a II. Összszakszervezeti gyűlésre szánt ajándékképpen munkabrigádok kere­tében 500 órát dolgoznak le. Megva­lósítják a tömegszakiskolázást, részt­vesznek az üzemi szakszervezeti és pártcsoport minden gyűlésén és meg­valósítják a tagok színházi iskolázá­sát. Ezáltal 1000 órát ajándékoznak a II összszakszervezeti kongresszus al­kalmából az államnak — Vándormozi a banskábystrical kerületben. A banskábystricai kerületi Népművelési Tanács szeptember és október második felében vándormozi kirándulásokat rendez a kerület azon részeiben, ahol nnicsenek mozik. En­nek keretében szórakoztató- és oktató­filmek kerülnek bemutatásra. — Filmjeink a varsói mozikban. Szeptember 24—30. között egész Len­gyelországban csehszlovák filmhetet rendeznek. A csehszlovák filmeket Lengyelország összes mozijaiban be­mutatják, a vándormozik pedig a vi­déket látogatják meg A lengyel kö­zönség igen nagy érdeklődést tanúsít háború utáni filmgyártásunk iránt. Ennek legjobb bizonyítéka a látogatók nogy száma. Az érdeklődés oly nagy, hogy a lengyel mozikban naponta öt előadást tartanak. Ezeken a filmelő­adásokon a gyárak munkássága, szak­emberk és az ifjúság is nagy számban vesz részt. Az ünnepségek jelszava: „A csehszlovák film a békéért és a szocializmusért harcol"! — Az üzemi újságok és azok szer­kesztőinek konferenciáját elhalasztot­ták. Az URO kultúrpropaganda osz­tály jelenti, hogy az üzemi újságszer­kesztők konferenciáját október 1, 2­ről január vagy február hónapra ha­lasztották el. ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK .— Ne nyúljon hozzá! — kiáltott Vologyja. — Eszemben sincs hozzányúlni — felelte a honvéd­őrmester. Pár pillanatig a magyar farkasszemet nézett a né­mettel. Mindketten hallgattak, de szemeik kiabalták. — Te szolga! — mondotta Golzenau apró, szúrós szeme. — Te gyilkos! — kiáltotta Marton dióbarna szeme. — Elpusztultok, híresek! — mondotta a honvéd­őrmester tiszta szeme. — De előbb titeket eltaposunk, férgek — felelte a német őrnagy méregzöld szeme. — Meg ne üsse! — szólt Vologyja Martonra. — Nem ütöm meg! — felelt a magyar őrmester és karjait összefonta a hátán. — Aztán jól célozva — a német tiszt sápadt arcába köpött. — Te kutya! — üvöltött Golzenau és rá akarta vetni magát a magyarra. De akkor már ketten is fogták — kiiipiszkó és Karpljuk. — Csendesen, fiacskám! — mondotta Kupiszkó ukránul, mialatt a német karját hátracsavarta. —.Ne felejtsd el galambocskám, hogy te felsőbbrendű ember vagy. Levin kezetnyujtott Martomnak. — Együtt fogunk táncolni Hitler temetésén A bunker falai megremegtek. Megszólalt a magyar tüzérség apraja-nagyja. Leg­alább ötven ágyú kereste a mi bunkerunkat. — Semmi baj! — mondotta Vologyja a nyugtalan­kodó honvédeknek. — Kitűnő bunkerük van — szólt elismerően Marton őrmester. — Sokkal, de sokkal jobb, mint a mienk volt. — A mi földünkön készült, a mi földünkből és a mi fánkból — felelte Vologyja. — Mi védjük a földün­ket, és a földünk véd minket. Ez így van rendjén. A VORONYEZSI ÉJSZAKA. Már csak hálósapkára van szükségünk ahhoz, hogy százszázalékos nyárspolgárok legyünk. Helyhez­kötött, egyhangú, kicsinyes életet élünk, nyárspolgár­társaim! Ezt — természetesen — Levin mondotta, akinek szakálla újévtájt már tekintélytparancsolóan nagy és torzonborz volt. Minél jobban hasonlított Levin kül­sőleg holmi vademberre, — gondolatai (legalább ő is ezt állította) annál gyorsabban szállottak le a világ megismerésének mélységeibe és szállottak fel az ember megismerésének magaslataira. — Filozófus vagyok, elmélkedni akarok, ne zavarja­tok! — mondogatta, mikor nekiült kedvenc reggelijé­nek, ami rendszerint két-három deci vodkából és jó másfélkiló hideg, főtt marhahúsból állott. Kenyeret nem evett — mert az hizlal. — Ez az átkozott kisipar! — sóhajtotta, mikor tele­zabálta magát. Kisipar — az állóháború, a bunkerélet. A bunker­ben húsz-huszonöt ember él, kisebb változásoktól elte­kintve, ugyanaz a húsz-huszonöt ember. Megismerjük, megszokjuk, megszeretjük és megunjuk egymást. A nap huszonnégy órájából huszonkettőt-huszonhármat a rosz­szagú, rosszul megvilágított (hol hideg, hol túlfűtött) bunkerben töltünk. Egy-két órát mozgunk — mindig egy úton, majd mindig ugyanazzal a feladattal. Heteken át azon dolgozunk, hogy minél közelebb férkőzzünk az ellenség testéhez. Mikor aztán már csak 70—80 méter­nyire vagyunk tőle — tüzérségünk nem lőhet, nehogy az ellenség helyett minket találjon, — a fegyvergolyó nem éri el a földalatti ellenséget és a kézi gránát is messze a feje felett robban. Egyhangú élet a bunker­élet, — ebben igaza van Levinnek. De azért nem hi­szem, hogy ilyenfajta nyugalomról álmodik a nyárs­polgár. Ügy látszott, hogy a két „kisüzem" — az egymással szembenálló bunkerek harca eldöntetlenül végződik: azzal, hogy egymás közvetlen közelébe rágtuk magun­kat, a háború lehetetlenné tette önmagát. Nem így tör­tént. A közel hat hónapig tartó állóharc alatt mi -meg­erősödtünk, az ellenség felőrlődött. Ez kiderült, mikor a kisüzemet kiszorította a „nagyüzem". A hadvezetőség megkeverte a hadsereget. Cgy ahogy a kártyát szokták megkeverni. Mikor besötétedett — mintha lába kelt volna vala­mennyi csillogó jégréteggel bevont fának és bokornak. Egy óra múltán már olyan volt a Halálkanyar környé­ke, mintha minden fagyott rög új lakást keresne. Egyetlen parancs, egyetlen hangos szó nélkül mozogtak az éjsza­kában a gépek ezrei, az emberek tízezrei. Tankok, ágyúk, aknavetők, gépfegyverek, teherszállítóautók. A gépekben, a gépeken, a gépek előtt és mögött emberek, — keményebbek, mint a gépek, csendesebbek, mint a gép árnyéka. Egyik néma menet szembe jött a másikkal. A har­madik keresztezte útjukat, a negyedik körülöttük ki" gyózott. A mozgás célját csak a parancsoló agy ismerte — amely valahol tőlünk messzi fészkelt. A parancsok (melyeket a telefondrótok hoztak) céltalanoknak lát­szottak. Az út, amelyet a parancs számunkra előírt, nem a legrövidebb út volt, — sőt néha a leghosszabb: órákon át célunknak hátatfordítva meneteltünk. A Halálkanyar legészakibb pontjától — Ticsihától — északra egész éjjel dolgozott a szovjet tüzérség. A ki­lőtt ágyúgolyók többe kerültek, többet értek, mint a célpont, amelyet lőttek. Nem fontos! A Halálkanyar legdélibb pontjától — Urivtól — délre estétől reggelig keringtek a szovjet repülők, olyan jelf-ntékteien állások fölött, amelyekre máskor egy marék tökmago* se po­csékolt a szovjet hadvezetőség. Mikor derengeni kezdett — minden gép, minden ember céljánál voit. Erdő, mo­csár, hegy — jól őrizte titkunkat. Láthatatlanná tette az éjszakai vándorokat. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom