Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-23 / 139. szám, péntek

UJSZ0 1949 szeptember 410 A szovjet építészet új útjai A szovjet építészet fejlődése öszszeforrt az ország iparosításának nagy történelmi folyamatával. Nemcsak az történt, hogy agrárvidékekből a szocialista ipar hatalmas központjai lettek, hanem eddig még nem tapasztalt ütemben épültek fel új községek, városok és ipartelepek. Az Uraiban és Kazahsztánban, Nyugat-Szibériában, a Távolkelet szénmedencéiben, a Dnyeper partjain, az északi sarkkörön is túlfekvö területen, vagy Moszkva vidékén egyaránt átalakult a táj. Sok, eddig ismeretlen helység: Magnitogorszk, Sztálinszk, Bolsoje, Zaporozse, az amuri Iíomszomolszk, Rusztávi és még sok más város nőtt ki a semmiből. A TELEKSPEKULÁCIÓ, AZ ÉPÍTKEZÉS SZABÁLYOZÓJA A kapitalista korszakban a városok nem egységes építészeti elgondolás vagy terv alapján épültek. A központ luxusnegyedei mellett ott álltak a városszéli nyomortanyák; a kiváltságos os/.tályok összkomfortos lakásai mellett a dolgozó nép odujai. A telekspekuláció, a háztulajdonosok önkénye és a közigazgatás alárendelése a tökének, nem engedte meg, hogy a városok meghatározott terv szerint fejlődjenek. Ezzel szemben a szovjet építészet kezében tartja a legerősebb fegyvert: a szocialista tervet. Ezen belül a városgazdaság tervét is, amely szintén a nép érdekeit tartja szem előtt. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a városépítkezésnél a lehető legcélszerűbben helyezzék el az üzemeket, lakóházakat, középületeket, parkokat és tereket. A város beépítési terve az építés egyik legfontosabb tényezője. Az építész számára lehetőség nyílik arra, hogy művészi szempontból is egységes elgondolás alá vegye mindazt, ami a város területén felépül. Moszkva újjáalakításának 1935-ben elfogadott sztálini terve valóságos kulturális történelmi okmány, amely a jelenkori város fejlődésének történetében új korszakot nyitott meg. TECHNIKA ES MŰVÉSZET AZ ÜJ ÉPÍTKEZÉSEKBEN Ma már, több mint egy évtizeddel az újjászervezési munkálatok megkezdése után Moszkva a tágas, egyenes utak, nagy terek, hatalmas és magas hidak városa lett. Maga a Moszkva folyó is, amelyet a Volgával már csatorna köt össze, megváltozott, bővizű lett. Mindez: az utcák egyenes vonalai, az úttest szélessége, az épületek terjedelme, az új hidak ívközei — az egész városnak más képet adtak. Egyes helyeken, hogy az utcákat kiszélesíthessék, a régi házakat néhány tíz méterrel is odébbtolták. A Moszkva és Jauza folyók mentén gránitköves rakpartokat építettek, a Moszkván 13 olyan nagy hidat emeltek, amelyek alatt tengeri hajók is közlekedhetnek. Moszkva építészeti arculatát még inkább befolyásolták a felépült új lakónegyedek. Ezek átváltoztatták a város külterületét s ahol mindig földszintes, vagy egyemeletes, túlnyomórészben fából épült házak állottak, most modern betonvázas épülettömbök emelkednek. A régi lerakodóhelyek, szemétdombok helyén új parkok virítanak, mint a központi Gorkij kultúrpark, a MezöA legrövidebb idő alatt nagy, modern város lett 'belőle, amelyben ízlésesen épített sokemeletes lakóházak és óriási középületek — köztük a világ egyik legnagyobb színháza, — véglegesen kiszorítják a régi építkezést. Épp ily mélyreható változáson ment át Szverdlovszk, az Ural ipari központja. Cseljabinszk is hatalmas ipari várossá épült ki: a sztálini ötéves tervek előtt mindössze 80.000 lakosa volt, ma közel 300.000. Vagy vegyük Sztálingrádot, melynek lakóterülete a háború kezdetén hatszor akkora volt, mint 1917-ben. BÁTORSÁG ES BIZAIOM — Wazyk Adóm verse — Az elszántságnak szörnyű éráján, kényszermunkára hurcolt testvéreink, ti, kiket szöges huzalok sebeznek: testvéreink Németország táboraiban, halljátok meg végre hangunkat! A mi harcunk megteremti nektek az emberhez méltó életet. Halljátok meg, jeltelen roppant temetők földjébe kapart testvéreink! Ti'eket látunk szakadatlan, látjuk halálra gyötört lányok szemét s látjuk a gyermekek arcát, a gyermekekét, akiket halomra lőttek Pomeránlában. Megfizetünk ml halálotokért, az asszonyokért, meg a gypermekekért! S azoknak, akik élnek még a lengyel mezőkön, halmokon és hegyeken: hozza már a szabadságot diadalmasan dobogó seregünk a Szovjetek földjén keresztül! Képes Géza fordítása. lünk gyakran szebbek, mint a város központi negyedei." A szovjet korszak városépítésének fő alapieve az emberről való gondoskodás. Az • építészet, a napi élet szükségleteihez alkalmazkodott, alkotóvá és teremtővé vált, hogy a városokban egyformán meg legyen a I helye a lakóházaknak és parkoknak, az iskoláknak, óvodáknak, napközi otthonoknak, sporttelepeknek és uszodáknak. A szocialista realizmus jegyében fejlődő építészetnek nem csupán a lakónegyedeknek kiépítése a célja, hanem a társadalmi élet központjait is ki kell építeni. Ezért a szovjet városokban a terek nem ! rendszertelenül, egyes utcák kereszl teződésénél épülnek, hanem a szov' jet városszabályozási tervekben a főterek a legfontosabb középületek központjai, a népünnepélyek és felvonulások helyei. A háború sem szakította me<r a szovjet építészek alkotó munkáját. Leningrád építészei az ostromzár legkegyetlenebb hónapjaiban is folytatták munkájukat. A háború kellős közepén sem hagygazdasági Kiállítás parkja, stb. Végül Moszkva építkezésének és szabályozásának elválaszthatatlan része lett a földalatti vasút, amely egyesíti magában a szovjet technika vívmányait a szovjet művészeti alkotások magas színvonalával. ELTŰNTEK A NYOMORTANYÁK, FELÉPÜLTEK A MUNKÁSNEGYEDEK Nemcsak a fővárosban, a Szovjetúnió más városaiban is kidolgozták az átalakítási és szabályozási terveket. Novoszibirszk a múltban tipikus vidéki fészek volt. A szovjet korszak újjárendezése következtében a városok szinte a felismerhetetlenségig megváltoztak és az építészet is nagyarányú minőségi változáson esett át. Erről beszélt Sztálin a Bolsevik Párt XVII. kongresszusán: „A burzsoá, országok nagyvárosainak eltörölhetetlen tartozékai a nyomortanyák... A Szovjetunióban lezajlott forradalom mindezt megváltoztatta és a nyomortanyákat eltüntette. Kicseréltük ezeket újonnan épült jó és napos munkáslakásokra, hozzáadva még azt is, hogy a munkásnegyedek náták abba Moszkva földalatti vasútja új szakaszainak építését. S ahogy a szovjet városok felszabadultak a német megszállás alól, a legsürgősebb újjáépítési munkálatokkal egyidejűleg megkezdődött olyan városok új építkezési terveinek kidolgozása, mint a sokat szenvedett Sztálingrád, Rosztov, Kalinin, Szevasztopol és sok más városé. Az új tervek nem korlátozódnak lerombolt épületek újjáépítésére, hanem egyben pótolják a város régi beépítésének hiányosságait is. Az újjáépítési és helyreállítási munkálatok több mint háromszáz városra terjedtek ki, amelyek a német megszállás alatt a legtöbbet szenvedtek. Az újjáépítő városok terveit az a jellegzetes vonás egyesíti, hogy a Nagy Honvédő Háború hősi tetteit az építkezési tömbökben, egyes emlékművekben és err.'ékszobrokban örökíti meg. A műépítészet igyekezete arra irányul, hogy monumentális alkotásokban állítson emléket a fasizmus sötét erői felett aratott győzelemnek és a páratlan felszabadító harcokban kitűnt hősöknek. flFiol Zolsztoi élt és dolgozott Tulától 15 kilométerre tábla figyelmezteti az arrajárót. hogy „Jásznájá Poljáná — 1 km" Jobbra keskeny kanyargós ösvény vezet a Tolsztojmúzeumhoz A táj csendes, a szellőtől borzolt fenyőfák, nyírfák és topoIvafák őrszemekként merednek az út két oldalán. A fasoron át jut el a látogató a nagy tehéi házba. Ebben élt és alkotott fél évszázadon át a nagy orosz író. Jobbra a völírykatlanhan paiakocskán átnyúló keskeny nyírfapalló. Fehér palló, fehér korlátokkal, éyyúgy, mint az iró 'életében. A ház mellett nagy gyümölcsös, oldalt a völgyben húzódó ét közelében istálló, gabonaszáritó, szérű. A szovjet kormány gondoskodott arról, hogy Ljev Tolsztoj kastélyát abban az állapotban őrizzék meg, ahogy a- a nagy író halála idején volt És valóban minden megmaradt a legkisebb részletekig a maga eredetiségében 1941 őszén a hitlerista területrablók behatoltak Jásznája Poljánába. Megbecstelenítették az egész emberiség e nagy írójának emlékét. A Tolsztojrelikviákat már el akarták szállítani náci Németországba és csak a szovjet hadsereg előnyomulása zavarta meg a hitleristákat aljas tervük végrehajtásában. De még így is nagy károkat okoztak. Felgyújtották és elpusztították a múzeum egy részét, tönkretették a gyümölcsöst. Kivágták méga házmelletti fákat is. A fasiszták szétrombolták a Tolsztoj-iskolát, a kórházat elpusztították és felperzseltek sok .olyan tárgyat, amelyet egykor maga az író készített. A kastélyból elrabolták a lekíválóbb orosz festők képeit. Ezek ma már nnicsenek meg. A fasiszta barbárok el akarták hurcolni a szovjet nép e nagyszerű nemzeti emlékeit. Nem sikerült. A múzeum 1942 máiusában ú|ra megnyílt a látogatók előtt. A felszabadított Jásznájá Polánában még most is folynak a helyreállítási munkák. Az elmúlt évben teljesen rendbehozták Tolsztoj házát, az irodalmi múzeumot elkészítettek az. épület külső részének domborműveit E helyeken ma már minden ép olyan, mint Tolsztoj utolsó életévében. 1910-ben A kastély gazdasági épületeinek helyreállítása még folyamatban van. A 400 hektáros erdő" területén az elmúlt évben nyolcezer facsemetét ültettek. Az utolsó három évben 62 ezer fát helyeztek el és 3.5 hektárt erdősitettek. Jásznájá Polnájában sok fához fűződik valamilyen emlék. Az óriási nyír- és topolyfák alatt beszélgetett Tolsztoj á híres írókkal, képzőművészekkel és zeneszerzőkkel, Gorkijjal, Repinnel, Sztászovva', Turgenyevvel és másokkal. Az ilyen rendkívüli jelentőségű fák életének meghosszabbítására a fatörzsber képződött üreget betömik száraz tölgyfarosttal és leöntik cementtel. Ezzel a ía ellenállóképessé válik Az öreg fák konzerválásának ezt a módját 1948-ban alkalmazták először Jásb^ájá Polnájában. A Szovjetúnió különböző vidékeiről állandóan érkeznek ide kirándulók, hogy megszemléljék az orosz és a világirodalom lángelméjének, Ljev Tolsztojnak lakóhelyét. A kastélytól kanyargós, erdei ösvény vezet az erdő mélyére. Itt nyugszik a nagy orosz író. Sírja körül oly.an csend van, hogy aki odalép a virágokkal borított sírhanthoz, meghallja saját szíve dobogását. ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK A reggelivel postát is kaptunk. A posta gondoskodott arról, hogy Levin ne filcxzófáljon. Mihajlov goromba levelet kapott a feleségétől. Mihajlov könnyű sérüléssel hat hétig kórházban feküdt. Nehogy az asszonyt megijessze, hat héten át egy sort sem írt neki. Arra nem gondolt, hogy a hallgatás még ijesztőbb, mint egy könnyű sérülésről szóló levelezőlap. Most Mihajlov ijedt meg, mert felesége olyanokat írt neki, de olyanokat... Mihajlov megkérte Levint. hogy olvassa el a levelet, Levin kétszer is elolvasta Mihajlovné harcos üzenetét és miután másodszor elolvasta, előbb a fejét vakarta meg, aztán a szakállát, majd ismét a fejét. — A levélre én válaszolok — nyugtatta meg Mihajlovot. — Ha bevallanám, hogy sebesült voltál és azért nem írtál, az rossz lenne, mert akkor az asszony megtudná, hogy valamit elhallgattál előtte és ezentúl mindig gyanakodna, hogy valamit elhallgatsz. Én igazolom, hogy minden második vagy harmadik nap írtál a feleségednek, tehán nem te vagy a hibás, hogy az asszony semmit sem kapott tőled, hanem az a disznó tábori posta, amelyik egyre elveszíti a leveleket. Nos? — Nem tudom — felelte Mihajlov. — Okos asszony az én feleségem. Élmunkásnő. — Ha okos asszony — annál jobb! Okos asszonyt könnyebb becsapni, mert az megérti, hogy milyen nehéz a tűzvonalból hátraszállítani a leveleket. Buta asszony el se hinné, hogy mennyi baj érheti a postát a tűzvonaltól a hátországig. — És a posta? — akadékoskodott Mihajlov. — A posta igazán nem érdemli meg, hogy szidjuk. — Nem érdemli meg — de kibírja. írj egy rövid levelet az asszonynak. A szemrehányásokra ne is válaszolj. Azokra majd én felelek. Én megtiltom, hogy tovább lógasd az orrod. Még több baj van azzal a levéllel, amelyet Kupiszkó kapott. Kmpiszkót feleségén és három gyermekén kívül öreg, sánta apja várja. Az öreg egy kis bajt csinált. Amikor a kolhozparasztok gyűjtést rendeztek a Vörös Hadsereg részére, az öreg Kupiszkó nemcsak a család minden megtakarított pénzét adta oda, de a Vörös Hadseregnek ajándékozta azt a szép foltos, jaroszláv fajtájú tehenet is, amelyik eddig lelkiismeretesen ellátta tejjel a Kupiszkó-gyerekeket. A kolhoz elnöke az ajándékot nem akarta elfogadni, de az öreg Kupiszkó olyan patálát csapott, hogy az elnök megijedt és elhajtotta a tehenet. így aztán a Kupiszkó-gyerekek tej nélkül maradtak. — írok a kerületi katonai ügyészségnek, hogy vegyen nektek részletfizetésre egy tehenet! — nyugtatta meg Kupiszkót Levin. — A részleteket mi fizetjük. — Mi köze a katonai ügyészségnek az én tehenemhez? — Semmi! De azért biztosan megszerzi. Hisz egy frontharcos gyerekeiről van szó ... A kerületi katonai ügyészségnek küldött, levéllel egyidejűleg postára adtuk az első részletet is, ötven rúbelt, amit a bunkerben gyüjtöttünk össze. (Négy héttel később Levin hivatalos átiratot kapott a kerületi katonai ügészségtől: a tehenet megvették és átadták a Kupiszkó-családnak. Pár nap után Kupiszkó is kapott levelet a feleségétől. Az új tehén mongol fajtájú, különös alakú szarva van, de teje éppoly fehér, mint a régi tehéné volt.) Sokkal egyszerűbb volt Karpljuk esete. Karoljuk a fiától kapott levelet. A tizenhétéves fiú önként belépett a Vörös Hadseregbe és most van kiképzés alatt. Szeretne az apja mellett harcolni. Levin írt a katonai kiegészítő parancsnokságnak. Kérte, hogy a Karpljuk fiút küldjék oda, ahol az apja harcol A délutánt átaludtuk. Mikir besötétedett, Mihajlov másodmagával járőrbe ment. Egy óra múlva visszajött a társa — két sebbel. Egy golyó a balvállába fúródott, egy meg a jobbkarjába. — És Mihajlov? — Lábába kapott golyót. Se felkelni, se kúszni nem tud. — Hol fekszik? A sebesült a falras'zegzett, kézzel készített térképen pontosan megjelölte a helyet: 25—30 lépésnyire a magyar állásoktól. Ez a hely túlságosan veszélyes volt. Nem mertem a fiúkat odaküldeni. Viszont Mihajlovot nem hagyhattam elvérezni. Magam mentem érte. Az eget sűrű felhők borították. De azért a fronton ilyenkor sincs teljes sötétség. Valahol gyufát gyújtanak — éjszaka négy kilométerre is ellátszik a villanás. Valaki egyet szív a cigarettáján — éjszaka nyolcszáz méternyire látszik a parázs izzása. És teljes csend sincs a fronton. Egy závárzat csattan, recseg a fagyott hó — messzi útra száll egy mély sóhajtás . .. E bizonytalan eredetű fények és hangok nyomán kell tájékozódni. Nem könnyű! A fagyott havon gyorsan lehet kúszni. A két állás nagyon közel van egvmáshoz. Az irányt pontosan tudtam. tgy gyorsan odaértem, ahol Mihaljov feküdt. — mozdulatlanul, hangtalanul. Közvetlen közelünkben két magyar beszélgetett. Az egyik nagyokat sóhajtott. Ahogy Mihajlovot végigtapogattam, véres lett a kezem. Feltérdeltem, hogy a hátamra vegyem. Olyan hangtalanul mozogtam, mint az árnyék. Legalábbis azt hittem. De úgylátszik, mégis megreccsent a hó. A magyarok megsejtették, hogy a közelükben történik valami. Rekétázni kezdtek. , Az első rakéták elröpültek fölöttünk. Ott világították meg havat, ahová mennünk kell: a mi állásaink előtt. (Folytatjuk.)