Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-23 / 139. szám, péntek

I A CSENSZLOVÁKIAI MA6YAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 23, péntek 2 Kcs Slánsky elvtárs II. évfolyam, 139. szám Ha pártunkat jól felfegyverezzük a marxi-lenini tanokkal, biztosabban haladhatunk előre, gyorsabban emelhetjük a munka termelőképességét is hamarább lesz szocializmus a falun! Ezekben a napokban tartották Prágában a kerületek és járások KSC Bizottságainak kultúrpropagációs titkárai konferenciájukat. A konferencián tárgyalásra került a Párt Központi Bizottsága vezetőségének határozata a pártoktatás évéről és a konferencián előkészítették az 1949—1950. oktatási évre szóló szervezeti és murikatervet. A konferencián résztvett R. Slánsky, a Párt központi titkára is, aki beszédet tartott a pártoktatás évének nagy jelentőségéről. A Párt most először kezdeményez Ilyen nagyméretű akciót az eszmei politikai nevelés terén. Nyolc hónapon át, novembertől a jövő év júniusáig, a Párt minden tagja és jelöltje tanulmányozni fogja a marxizmus-leninizmust, hogy elsajátítsa a legalapvetőbb politikai ismereteket. A tagok és a jelöltek egész évi önművelő munkájukról átigazolás keretében fo-nak beszámolni, mely a jövő évben a pártokiratok kicserélése előtt fog megtörténni. Slánsky elvtárs a továbbiakban rámutatott a pártiskola egész rendszeresítésének nagy jelentőségére. A pártiskola rendszeresítését sikerült megvalósítanunk, de tovább kell fejleszteni és kiegészíteni. Olyan társadalmi változásokat hajtunk végre, melyek folyamin hatalomhoz az új osztály jut, melynek feladata likvidálni a régi kizsákmányoló osztályokat és kiépíteni az osztálynélküli szocialista társadalmat. A szocializmus kiépítésének és a szocializmusra való törekvésnek az élén a mi pártunk áll, melynek eszi meileg nagyon jól fel kell fegyver' keznie, hogy sikeresen eleget tehessen történelmi feladatának. A szükkeretü gyakorlatiság nekünk nem elegendő — mondotta Slánsky elvtárs —, mert a gyakorlat elmélet nélkül vak. A szocializmust építeni és fe'építeni e-yedül csak a Párt tudja, amelyet marxi-lenini elmclet tölt el és vezet. Pártunknak különösen nagy szüksége van arra, hogy rendszeresen és mélyrehatóan oktassa tagjait, mert hatalmas, több mint kétmilliós tömeget számlál tagjaival és jelöltjeivel együtt. A marxi-lenini elmélet feltételenül szükséges ahhoz, hogy megszilárduljon a Párt eszmei egysége. A marxi-lenini elmélet általánosította a nemzetközi munkásmozgalom, főleg a SzK(b)P gazdag tapasztalatait, amely mindenben a legjobb tanító. A Szovjetunióban a szocializmus felépítésének 32 éves tapasztalata a lenini-sztálini elméletet megbízható iránytűvé edzette. El kell sajátítanunk ezt az elméletet és a szocialista kiépítés hatalmas fegyverévé változtatni. Hu Pártunk a marxl-lenlnizmussal Ion*, felfegyverezve, sokkal gyorsabban és biztosabban balaöbati'nk előre, ryorsabbnn emelbetji'k a munka teremelőképességét és gyorsabban vilietjük a szocializmust l'aívainkba. Beszéde zárószavában Slánsky elvtárs kijelentette, hogy a pártoktatás éve a Párt belügyéneK legfontosabb feladata a legközelebbi hónapok folyamán, amelyre az egész Pártnak összpontosítania kell a figyelmét és erejét, hogy azt teljesen megvalósítsa. A pártoktatás evének sikeres lefolyása meggyorsítja a • IX. Pártkongresszus főirányvonalsnak megvalósítását, amellyel Klement Gottwald elvtárs szabott meg: hazánkban a szocializmus kiépítését. Slánsky elvtárs beszéde után J. Hendrich felvázolta az 1949—50. évi pártoktatás feladatait, megszervezését és munkamódszereit. Az utolsó beszámolót A. Earamová elvtársnö tartotta az SzKibjP tapasztalatairól a nevelömunka terén. A beszédek után élénk vita keletkezett, amelyen 22-en vettek résr.t. A résztvevők üdvözölték a KSC Központi Bizottságának határozatát a pártoktatás évéről és kifejtették, hogy gyakorlatilag hogyan képzelik a pártoktatás évének megvalósítását kerületeikben és járásaikban. A kultúrpropagációs titkárok konferenciájának nagy jelentősége van a Párt életében, mert gyakorlatilag megvalósítja a IX. Pártkongresszus határozatát a marxi-lenini nevelésről és a Párt soraiban kiinduló pont a marxi-engelsi-Ienini és sztálini elmélet további elsajátítására, terjesztésére és megszilárdítására. Elhangzott a vádbeszéd — a nép ítél. A munkásárulók megkapják megérdemelt büntetésüket. A munkásosztály ébersége akadályozta meg a gálád terveket. Képünkön Brankov és Rajk vallanak. A. Zápotac&y: A szocializmus új építőit, úttörőit felnevelni szakszervezeteink feladata Két nap óta üléseznek Prágában a Lucerna nagytermében a csehszlovák dolgozó nép millióinak kép\iselői és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom képviselői. Az összes dolgozók kitartó és példás munkájától függ az első gott'.valdi ötéves tervünk sikere. Ezért szentel oly nagy figyelmet dolgozó népünk a II. összszakszervezeti kongresszusnak. A Szakszervezeti Központi Tanács közgyűlése a II. össz,szakszervezeti kongresszusra összpontosítja a figyelmet. A Szakszervezeti Központi Tanács tagjain kívül résztvesznek ezen a kerületi és szakszervezeti titkárok, a ROH üzemi szakszervezeti r*>portjainak elnökei 500 kiválasztott üze;nből és mint vendégek az egyes ipari szektorok főigazgatóságainak képviselői is. Az ülésen értékelik az eddig elvégzett munkát és az ebből nyert tapasztalatok alapján előkószítik azokat a feltételeket, ameIvek lehetővé teski az egész évi terv teljesítését a termelésben, még pedig a második összszakszervezeti kongresszusi". A főbeszámotót A. Zápotocky kormányelnök és a Szakszervezeti Központi Tanács elnöke tartotta. A ma! konferencia feladata — ; kezdte beszámolóját A. Zápotockj korma nyelnök — megtenni az utolsó előkészületeket a ROH II. országos kongresszusának megszervezésére. Áttekinteni a kongresszus előtti munkafront eddigi eredményeit és megtenni a szükséges előkészületeket és rendeleteket, hogy ez a rminkafront szervezeti életünk minden szakaszán teljesen kifejlődjön. | A kongresszus előtti munkafront f még a régi utakon mechanikusan indult meg, csak ismert elméleti formulákat ismételt, sok feladatot tűzött ki, melyeknek megvalósításától függ ötéves tervünk teljesítése, de nem hangsúlyozza eléggé azoknak politikai jelentőségét. Első összszakszervezeti kongreszszusunk alkalmával, 1946 januárjában mondottuk: A szakszervezet kötelessége minden helyzetben és minden körülmények között gondoskodni a dolgozók szociális, megélhetési és kultúrérdekeinek védelméről, életszínvonaluk megjavításáról és állandó biztosításáról. Efla

panrsság náno halálos ítélete? Icövele? a Rajk-handa tanaira Dr. Alapi Gyula népiig ész: •' —ü——am „n rsigyyar népbíréság nemcsak a Bajk-banda, i!a TIí®, takevics, Kardé!!, Oyslasz felett Is ítéletet manti" S-íerJÜ,! mondta el Magyarország dolgozó népe nevében vádbeszédét dr. Alapi Gyula azok ellen a banditák ellen, akik a népi demokratikus Magyarországból az imperialisták csatlós államát akarták konspirációs tevékenységük révén megteremteni. Ezek a minden emberi becsületből kivetkőzött, hazaszeretetet nem ismerő áruló fenevadak hatalomvágytól és a júdísi pénz csöngésétől elkábítva saját nemzetük szabadságát akarták feláldozni imperialista uraiknak, hogy a nemzet és az ország megdöntése árún maguk és megbízóik számára megszerezzék a hatalmat. Hogy mit jelentett volna az öntudatra ébredt nemzet és a felszabadult dolgozók millióinak Kajk ördögi tervének sikere, azt elképzelni Is rettenetes. A fasiszta csendőri szurony, a nacionalista sovinizmus tüzétől hajtott tito'sta lázálinok és az angol-amerikai vérszopó tőkések kegyetlen uralmát. A magyar nép és a világ haladó nemzeteinek dolpozól tudatában vannak, hogy Tito, Churchill, Truman milyen világot akartak Rajkék összeesküvésével megteremteni. A nép felháborodása természetes és természetesek azok a megnyilvánulások, amelyek az igazság szellemében a bűnösök legkíméletlenebb megbüntetését követelik. Dr. Alapi Gyula valamennyi vádlottra a halálos ítélet kimondását kérte, ám nemcsak a vád képviselője, hanem az egész magyar nép és vele együtt a néni demokratikus országok népei is hasonló szigorúsággal követelik a bűnösök méltó megbüntetését. Igen tisztelt Népbiróság! Ez a tárgya'ás, amely közel egy hét óta folyik itt Rajk és összeesküvő társai bűnügyében, joggal keltett hatalmas visszhangot dolgozó népünkben, külföldi barátainkban és külföldi ellenségeink közt egyaránt. Ennek a pernek rendkívüli fontossága van. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ennek a pernek a jelentősébe nemzetközi. Hiszen nemcsak olyan vádlottak felett kell ítélkeznünk, akik kezet emeltek népköztársaságunk államrendje, demokráciánk nagy vívmányai ellen, hanem olyanok felett is, akik összeesküvő tevékenységben a magyar dolgozó nép külföldi imperialista ellenségeinek voltak eszközei, dróton rángatott bábui. A vádlottak padján nemcsak Rajk és társai ülnek, hanem külföldi gazdáik, imperialista felbujtóik Belgráctban és Washingtonban. Mi a jellegzetessége ennek a pernek? Nem-e elsősorban az, ho^y a vádlottak padján a magyar nepi demokrácia esküdt ellenségei ülnek. Hiszen esküdt ellensége volt ennek már előbb elég. Nagy Ferenc és társasága is, amely felett a magyar népbíróság ítélkezett. Esküdt ellensége volt Mindszenty is, aki szintén elvette megérdemelt büntetését. Rajk és társai abban különböznek a népköztársaság ama ellenségeitől, akikre az elmúlt esztendőben sújtott le a demokratikus igazságszolgáltatás büntető keze, ho^y ezek eszménnyé emelték az álnokságot és álcázták, nem nyílt ellenségként támadtak, hanem sötétben bujkálva, befurakodva a vezető pártba és az állam gépezetébe. Csúszó-mászó alattomos kígyókkal állunk szemben, veszedelmesebb ellenséggel, mint azelőtt bármikor. Népi demokráciánk eddig leleplezett ellenségei is összejátszottak a külföldiekkel és államrendünk megbuktatására törtek. Rajk és társai szintén külföldi imperialisták cselédei voltak, de sajátosságuk abban áll, hogy a külföldi imperialisták pa(Folytatás a 2-ik oldalon.) A tsrasJés megújítását megvalósítottuk — tíz embereket eltávolítottuk Már a kapitalista termelés korában a szakszervezet legelső gondja a munkások bére volt. Az államosított termelésben a legelső a munkateljesítmény. A mi kétéves tervünknek is, amelyet 1847-ben kezdtünk, nem volt más célja, mint megújítani a kapitalistáktól örökölt régi termelést. A termelés megújítását megvalósítottuk, a béreket is rendeztük és emeltük a fizetéseket. Ezért 1916-ban, az I. kongresszuson kijelenhettük: Az éhbéreket, amelyek nem mentek nálunk semmiféle ritkaságszámba, eltávolítottuk. El akarjuk távolítani és el is távolíthatjuk az alacsony béreket, de szükséges, hogy új értékeket teremtsünk. A kitűzött elv második pontját, hogy ne a munkában eltöltött időt, hanem a teljesítményt jutalmazzuk, még nem teljesítettük. Ebből olyan nehézségek származtak számunkra, amelyekkel meg kellett küzdenünk és amelyek újjáépítési törekvéseink kezdetén pénzügyileg hatalmasan megerősítették a kapitalista termelési szektort az államosított szektorral szemben és rendkívül magas haszonhoz segítették azt. Az ötéves terv már nemcsak az újjáalakítása a régi kapitalista termelés megújításának, hanem a szocializmus felé haladó államosított tervgazdálkodás kiépítésének a terve. Tudatában kell lenni annak, hogy a mi termelésünk és elosztásunk már n»m kapitalista termelés és elosztás. Es ezzel alanja'ban mee:változik a munkás és a munkaadó viszonya a két tényezőhöz. A munkás már nemcsak alkalmazottja az üzemnek, harsam annak gazdája A mi szakszervezeti politikánkat ma nem korlátozhatjuk csak arra, hogy a munkás a figyelmét csak a munkateljesítményre fordítsa. Az érdeklődés középpontjában nemcsak a munkateljesítménynek kell állnia, hanem az üzem egész gazdaságának. A munkás már nemcsak alkalmazottja az üzemnek, hanem az üzem gazdájává válik és ebben van az alapvető és elvi különbség. Ha röviden meg akarom határozni a ROH mai felndatá', ezt ebben a je'szóhan foglalhatom össze: „Minden munkás a maga tizemében gazda és minden a'kalrrazott a maga munkahelyén". A Minden munkás a maga munkahelyén crazda jelszó kell, hegy a mi összszakszervezeti munkafrontunk fő jelszavává is \ aljon. Főcélunk: általánosan emelni a munkateljesítmény színvonalát A főcél azonban általánosan emelni a munkateljesítmény szinvonalat. Itt hatalmas lehetőségek nyílnak az r'kotó kezdeményezés és talá'ékonyság érvényesítésén és az újító tervek szániára is, amelyek a munkateljesítmény meggyorsítására törekszenek, továbbá a gépi berendezés megjavítására, ai új munkamódszerek kihasználására és a géptechnika felhasználására. A munka elosztásával és újjászervezésével a nem termelőképes erők csökkentésére, továbbá az adminisztratív munka egyszerűsítésére, stb. kell törekedni. Éppen ezekben a napokban a kormány olyan rendeleteket hozott, amelyek általános kívánságokat elégítettek ki, de ame vekről senkisem hitte vo'na, hogy ily rövid időn belül megvalósításra kerii nek. A ktnyér-, lisztép buigonya-iegvrendszer megszüntetésére gondolok. Meg szombaton azt kérdezték tőlem, igaz-e az, hogy a kenyér felszabadításával egy időben a kenyér ára kg-ként 13 Kés ra emelkedik. Szombaton este aztán bejelenthettem a kormánynak, hogy a kenyér felszabadul és az ára nem emelkedik. Ki az, aki még ma kételkedik utunk (Folytatás a 2-ik oldalon.)