Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-21 / 137. szám, szerda

Dolgozók a szabat! kenyérről A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 21, szerda 2 Kcs IL évfolyam, 137. szám Mai számunkban Brankov. Szőnyi. Szalai. Ognyenovics, Korondy és Justus vallomásairól számolunk be Tito aRaik-taidával a kapitalizmus visszaállítását, a népi demokratikus országok gyarmatosítását akarta megvalósítani Vallanak a főbűnösök a kémszolgálatot teljesítő jugoszláv mínászterekrő?, az angol, amerikai és délszláv aljas törekvésekről Ebben a köztársaságban ma minden a munkától függ, nemcsak az egyének, de mindannyiunk kollektív munkájától. Ezért nem elegendő az, hogy valaki maga dolgozik. Gondoskodnia kell arról is, hogy becsületesen és produktívan dolgozzanak mindnyájan. Mindegyikünk gazda ebben az országban és érdeke fűződik ahhoz, hogy a mi gazdaságunkat senki más meg ne károsíthassa, tönkre ne tehesse. Köztársaságunk első gazdájának, Klemcnt Gottwaldnak vezetése alatt gazdaságunk továbbra is fejlődni fog. Ezért mindazoknak, akiknek érdeme van abban, hogy közellátásunk napról napra javul és szabaddá lesz, legyen az falun vagy városban, a legnagyobb hsával tartozunk s munkájuknak beseület adassék! Zápotocky miniszterelnök szeptember 17-i rádióbeszédéből. "A Népbíróság tanácsa ma 9 óra után kezdte meg a Rajk-per folytatólagos íőtárgyalását. Jankó Péter tárgyalási elnök Brankov Lázárt szólítja a bíróság elé, akihez Alapi népügyész intéz kérdéseket. Alapi: A bíróság előtt ön itt részletesen vallomást tett arról, hogy Tito, Rankovics, Kardelj és Gyilasa népi demokratikus államok egész sorában kém- és romboló tevékenységet fejtettek ki. Tud-e ön arról, hogy hasonló tevékenységgel jugoszláv diplomáciai küldetésben levő egyének más országokban is meg voltak bízva az eddig említett országokon kívül? Brankov: Igen. Tudok róla, hogy hasonló utasításokat kaptak, mint én itt, Magyarországon, Albániában, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Alapi: Beszéljen a csehszlovákiai vonatkozásról részletesebben. Brankov: Csehszlovákiában különösen nagyon erős munka folyt. Erről azért tudok, mert mikor Belgrádban Rankoviccsal beszéltem és ő kifejezte elégedetlenségét a magyarországi eredményekkel, akkor azt mondta, hogy Csehszlovákiában jobban dolgoznak. Alapi: Es milyen volt ez a jó munka Csehszlovákiában? Brankov: Ez abban állt, hogy ugyanolyan utasításokat kaptak, mint mi, hogy jó kémhálózatot építsenek ki. Aztán Rankovics emiitette Drndicset, ez volt Prágában a katonai attasé helyettese és az ÚTBA főrezidense. Elődje volt Novoszeij Joko 1945-től 1947-ig. Azután ilyen munkát végzett a prágai jugoszláv követ is, aki Rankovicsnak és Kardeljnek külön megbízottja volt. Rankovics akkor mondta, hogy Dmdicsnek sikerült Csehszlovákiában jó kapcsolatokat kiépíteni az ottani csehekkel és szlovákokkal, akik a háború alatt nyugaton voltak, Amerikában, Angliában, Svájcban, Franciaországban, Különösen jó kapcsolatokat teremetett azokkal, akik a háború alatt az angol hadseregben teljesítettek szolgálatot. Nekem azt ajánlotta, hogy én is vegyem fel a kapcsolatokat azokkal a magyarokkal, akik nyugaton voltak. Alapi: Találkozott ön Drndiccsel? Brankov: 1947-ben találkoztam vele Belgrádban, És érdekelt, hogy hogyan dolgozik Csehszlovákiában, ő azt mondta, hogy legnagyobb sikere Szlovákiában volt ott a szlovákiai nacionalistákra és a Hlinka-pártíakra, a Hlinka-gárdistákra támaszkodott. Rankovics utasítása szerint kihasználta a nacionalista ellentéteket a csehek és szlovákok közt. Aztán olyanokkal is felvette a kapcsolatot Csehszlovákiában, akik a háború alatt Jugoszláviában partizánok voltak. A módszerek ugyanazok voltak itt is, mint Magyarországon. Alapi: Lényegében ez a beszervezés tehát azt jelentette, hogy ezekkel együtt dolgoztak és mint ügynököket használták fel őket. Mondja el most pontosan, hogy mint az ÚTBA magyarországi főrezidense, milyen utasításokat kapott Titotól és Rankovicstól arra, hogy hogyan válogassa ki a beszervezésre alkalmas egyéneket magyar területen a magyar kormány ellen? Brankov: Mint legalkalmasabb módszert, Rankovics a leleplezéssel való fenyegetést ajánlotta beszervezésre. Ha valaki nem akar dolgozni a kiszemeltek közül a

z UTBA-nak, akkor meg kell fenyegetni leleplezéssel, különösen azokat, akik kompromittálva voltak a horthysta rendőrség vagy Szálasiék számára végzett munkájukkal, vagy a Gqgtapo ügynökei voltak, vagy az angol-amerikai hírszolgálattal együttműködtek. Ilyen elemekkel kell felvenni a kapcsolatot, mert beigazolódott, hogy ezekből lettek a legjobb ügynökeink. És ezeket kézben lehetett tartani és aztán hajlandók is voltak velünk együtt dolgozni. Ezek természetesen Gestapo-módszerek voltak és Rankovics maga említette, hogy a GestapoArróZ is sokat beszéltek a háború alatt, hogy Tito már 1941-ben, 42ben és 43 elején tárgyalásokat folytatott a németekkel, hogy abbahagyja a harcot, ha a németek beleegyeznek abba, hogy ő kormányt alakítson Jugoszláviában. Ilyen tárgyalások voltak, de abban az időben sokan nem akarták ezt elhinni. 1943 közepén, mikor a szovjet hadsereg már nagy győzelmet aratott a németek felett, Tito abbahagyta e tárgyalásokat és azokat, akik tudtak róla, hogy tárgyalt a németekkel, olyan helyekre küldte, ahol biztosan elpusztulnak. Alapi: Rob Antal kiszöktetésénél a jugoszláv követség milyen magyar bélyegzőket használt fel a hamis útlevél elkészítéséhez és kik voltak azok a jugoszláv követségen működő egyének, akik Robot átvitték? Brankov: Rob egy hamis útlevelet kapott, amely a konzulátusi osztályban készült. Ilyet nemcsak Rob, hanem mások is kaptak. Egész kollekció volt a konzulátuson, a különböző magyar pecsétekből, úgyhogy akármikor tudtak magyar vízumokat adni a magyar külügyminisztérium nélkül is. Ilyen útlevéllel ment át Rob. Alapi: Milyen közvetlen szerepe volt Rajknak és Titonak Moics Milos meggyilkolásában? Brankov: Moics meggyilkolása Rankovics ismételt írásos utasítása alapján történt. Az első utasítás csak Ezzel Brankov kihallgatása végetért. A tárgyalási elnök elrendeli dr Szőnyi Tibor vádlott elővezetését, Elnök: Megértette a vádat? Szőnyi: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Szőnyi: Elismerem. Elnök: Önt, az amerikai kémszolgálat Svájcban beszervezte. Mondja el részletesen, mikor és milyen körülmények között történt ez. Szőnyi: Az amerikai titkos szolgálattal 1944 őszén Svájcban kerültem kapcsolatba. A háború alatt, mint politikai emigráns 1938 végétől kezdve Svájcban tartózkodtam. Svájcban a középeurópai és keleteurópai országoknak csaknem mindegyikéből nagy számban voltak politikai emigránsok, köztük baloldali kommunista csoportok is. Ezek közt a baloldali politikai emigránsok közt már a háború első évében igen aktív munkát fejtói is sokat lehet tanulni. Véleményem szerint hasonló módszereket használtak az amerikaiak és angolok is Tito és Rankovics ellen. Még a háború alatt beszélték a partizánok, hogy Rankovics egyszer egy kis csoporttal német kézre került és akkor e csoport minden tagját Rankovics kivételével a németek kivégezték. Akkor azt mondták, hogy lehetséges, hogy Rankovicsot már beszervezték a németek. Tito Hitler csatlósául szegődött volna a háború a;att, ha miniszterelnöki megbízatást kapott volna a németektől. általános volt, hogy azokat kell likvidálni, akik ügynökeink voltak és árulással fenyegetnek, szóval kárt tudnak okozni a jugoszláv munkában. Arról is szó volt, hogy ez Tito elgondolása, ő helyesli ezt és nem kell ingadozni ebben. Mikor Moics került szóba, akkor a követség jelentése alapján Rankovicstól jött egy rejtjeles sürgöny, amelyben az volt, hogy az első utasítás alapján Moicsot likvidálni kell, azaz meg kell gyilkolni. Alapi: Nem volt kétséges, hogy ez meggyilkolást jelent? Brankov: Nem, nem. Mikor ez az utasítás jött, akkor én és Blazsics Mrazovics követhez fordultunk kérdéssel és ő azt mondotta, hogy Rankovicsnak és Titonak utasításait ingadozás nélkül végre kell hajtani és haragudott, hogy én vonakodtam ebbe belemenni. Én sajnáltam a dolgot és azt vitattam, hogy nincs szükség gyilkosságra, hogy ezt másképp is el lehet intézni. De Mrazovics haragudott és aztán odaadta a saját revolverét és Blazsicsot bizta meg a likvidálás megszervezésével. Ő maga pedig elutazott Jugoszláviába, hogy ne legyen itt, amikor ez történ:k. A'.api: Ismételten hangsúlyozta Mrazovics, hogy ez Tito és Rankovics utasítása? Brankov: Én olvastam és láttam mind a két utasítást. E-t. a

z utasítást olvasta a követ is, a követségi titkárok is. tettek kl az angol és különösen az amerikai titkos hírszerző szolgálat szervei. Svájcban volt a háború alatt az amerikai hírszerző szolgálatnak európai központja, amelynek vezetője Dulles volt. Ö hivtalosan a berni amerikai követség beosztottja volt, ténylegesen azonban a hírszerző szolgálat vezetője. A háború vége felé, az utolsó évben, amikor már 1914 nyarán nyilvánvalóvá lett, hogy a keleteurópai és középeurópai országok egy részét szovjet csapatok fogják felszabadítani, az amerikai hírszerző központ Dulles vezetésevei munkája központjában azt a feladatot állította, hogy az ottlevö politikai emigránsok, különösen a baloldali kommunista csoportok közt kémeket verbuvál azzal a céllal, hogy őket azokra a területekre küldi ki, amelyeket a szovjet szabadít fel, a kommunista pártok elleni akAlig két napja, hogy Zápotocky miniszterelnök bejelentette a kormány határozatát, hogy szabad lesz a kenyér, a liszt, a péksütemény és a burgonya. A városok és vidékek dolgozói már csak erről beszélgetnek, csak ezt vitatják. De hiszen ez természetes is. Természetes, mert hiszen a népi demokrácia ismét megmutatta, hegy nincs más szándeka, nincs más törekvése, mint az, hogy a dolgozók életszínvonalát emelje. Míg javában hordják a raktárakba a gabonát a dolgozó parasztság szekerei és alig hogy megkezdték malma

:nk az új gabona őrlését, a kormány sietett tudatni az ország népével: tervünk sikerült, szabad lett a kenyér. Lássuk csak, mit mondanak az örvendetes hírhez maguk a dolgozók: Éles János napszámos az építkezésnél dolgozik. Mosolygó arccal felel kérdésünkre: Mi örülünk, a reakciósok szomorkodnak. Ez az ő vesztük. Nagyobb darab kenyér, nagyobb biztonság, a falu és város dolgozóinak jobb élete. Köszönjük ezt a népi demokráciának! Oravcová Zlatica bratisiavai hivatalnoknő is boldogan válaszolt kérdésünkre és kijelentette, hogy a dolgozók, de a családtagjaik is, akikkel módjában volt beszélni, a legnagyobb örömmel üdvözölték ezt a rendeletet, amely már szombaton este a város általános beszédtárgya volt. Nagyon kivánatos volna, ha nőtársaink folyamatosan vásárolnának be majd elseje után. Ne gyűj tsenek tartalékokat, nehogy nehézségek legyenek a folyamatos közellátásban. A kenyér árának az eredeti áron való meghagyása azt bizonyítja, hogy a népi demokrácia célja az, hogy munkásságunk ugyanazon az áron jusson hozzá a több kenyérhez, mint eddig a jegyes adaghoz és így reálbére viszonylag emelkedjék. De tanuljanak a földművesek is, lássák be, hogy itt minden a dolgozók jólétéi szolgálja és azok is teljesítsék kötelességeiket, akik eddig nem tettek annak telejesen eleget. Cakó Ferenc benzinkútkezelő: Feleségem is egész nap dolgozik és így még nem volt alkalmunk a családban bővebben megbeszélni a nagy eseményt. Egy bizonyos, jó nagy lépéssel jutottunk közelebb a jóléthez. Jó úton haladunk, csak így tovább! Kopecsek Irén, háztartásbeli: Mi háztartásokban dolgozó asszo nyok üdvözöljük a legnagyobb örömmel a népi demokrácia jó úton haladásának ezt az új bizonyítékát. Kellemes lesz így vásárolnunk és az a kötelességünk, ha valahol is észrevesszük azt, hogy a reakció valami zavart akar okozni és el akarja rontani örömünket, hogy azonnal közbelépjünk és rendet csináljunk. Tiz év után szabad kenyér! Nagy szó ez, nem is tudom, tudják-e ezt asszonytársaim kellően értékelni. Gottwald elvtársnak és Pártunknak köszönhetjük ezt. Kiss János, építőmiinkás: Nem is hittem volna, hogy ilyen rövid idő után, alighogy befejeztük az aratást, máris meglátszik az eredménye. Ki hitte volna, hogy amikor jóformán még alig őröltek a friss búzából, máris szabad liszt és szabad kenyér lesz. Nagyon örülünk és hálánkat úgy mutatjuk ki, hogy még jobban dolgozunk, még többet termelünk, mert csak ez biztosíthatja a jobb életet. Méri Ferenc sofőr, Bratislavában dolgozik, de minden nap faluról jár be munkahelyére. — Csak tegnap reggel tudtam meg a hírt, mondja, úgy örültem, mintha kő esett volna le a szívemről. Mit is jelent ez? Nekünk is van egy kis földünk otthon, de sohasem adta még ki a fejadagot. Mi is jegyre vettük eddig a kenyeret. Beszélhet otthon a falusi reakció, amit akar, ez a rendelkezés nagy örömet jelent. Jegynélküli kenyér 5.— koronás áron mint azelőtt. A liszt se sokkal drágább és a családi pótlék 40.— koronával több, ami fedezi a liszt drágulást. Így azután a dolgozók egyre több élelmiszert vásárolhatnak maguknak ugyanannyi pénzért. Reméljük, hogy a hús- és zsírellátásban is rövidesen könnyebbség áll be. Búzna Bél

a hivatalnok csak egy pillanatra tudott megállni velünk, hogy elmondja véleményét, mert munkája szólította. Futtában csak ennyit felelt: Kormányunk nem szerezhetett volna nagyobb örömet a népnek, mint éppen ezzel. Vörös Károly nyomdász is hálás örömmel üdvözli a szabad kenyeret és meg van győződve arról, hogy a kormány helyes politikája rövidesen eltávolítja majd a többi korlátozásokat is, de ehhez az szükséges, hogy az egész ország belássa a többtermelés és a jobb munka szükségességét. Vince Géza nyomdász-gépszedőnek egész kis története van. Elmeséli nekünk. — Nekem kettős örömem van a szabad kenyérből. Először azért örülök, mert a kijelentőmet elvesztettem és már kilencedik hónapja vagyok külön családomtól, mert itt dolgozom Bratislavában. Gondolhatják, nr'csoda nehézségeim vannak az élelmezésnél. Természetes dolog, hogy a szabad kenyér ezeket a gondjaimat megoldja. Másodszor azért örülök, mert a közellátásnak a javulása egész bizonyosan a jövőben a hús- és a zsírfejadagok feljavítását is, magával hozza, ami bizony nagyon sokat jelent. Különben az egyetlen jegyem ami megvolt a P. 4 pótjegyemen lévő nehéz testimunkás zsíradagot ittlétem alatt összespóroltam és a családomat így 3 kg zsiradékkal várom. Dolgozni fogunk, hogy az ország további ellátása még jobban sikerüljön. Eddig a dolgozók véleménye. Mindenkinek a hangulata derűsebb, régi vágyuk teljesedett be Zápotocky elvtárs szombati bejelentésével. Mi még ehhez azt fűzhetjük hozzá: igen, egyedül a dolgozók közös erőfeszítésének, a parasztság jó munkájának, a munkás parasztszövetségnek, a népi demkráciának köszönhetjük életünk jobbra fordulását, amelynek ragyogó jelképe az új szabad kenyér. Tito Hitler csatlóséul szegődött volna a háború alatt, fia miniszterelnök megbízatást kapott volna a németektől Dr. Szőnyi Tibor remegő hangon kezdi meg vallomását