Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-20 / 136. szám, kedd

1949 szeptember 20 UJ Síi { t i Szeptember 20, kedd. A nap kél | t 6 óra 43 perckor, nyugszik 19 óra * | 4 perckor. A római katolikus és j • protestáns naptár szerint Euszták ? napja van. f Várható Időjárás: Változóan fel­hös égbolt, csak egy-két kisebb j futóeső. A szél mérsékelt délnyu­gati. Az enyheség folytatódik. Cripps, a washingtoni sajtóklub- í ba-n kijelentette, nagyon sok em- ! ber életszínvonalát kell Angliában l tovább leszállítani, míg Anglia • meg nem oldja pénzügyi válságát, j Londonban e kijelentés alapján j számolnak az angol élelmiszerada- ? gok közeli újabb leszállításával. í I A svéd Békehét hétfőn kezdő­dik meg Stockholmban nagy tö­meggyűléssel. A Mexico Cityben folyó békekongresszuson a szóno­kok elszánt küzdelemre hívták fel az elnyomott népeket az amerikai imperialista háborús uszítók ellen. Szombaton kezdődött egész Al­bániában az albán-szovjet barát­ság hónapja, amely fiataimas tün­tetésekkel, politikai és kulturális megnyilvánulásokkal juttatja ki­fejezésre az albán nép barátságát és ragaszkodását a dicső szovjet nép iránt. i — A Csemadok ílharovcel (zsigárdi helyicsoportja díszelnö­kiil választotta meg Major Istvánt, a Pravda vezérigazgatóját, kifeje­zésre juttatva ezzel őszinte tisztele­tüket, amit Maior elvtárs harcos múltja, személye és lankadatlan mun­kássága iránt éreznek. — Terménybeszolgáltatás a nitrai kerületben. A nitrai Nemzeti Bizott­ság csütörtöki ülésén ismertette a terménybeszolgáltatás eddigi ered­ményeit. Augusztus 31-ig felvásá­roltak 78.2% búzát, 107.5% rozsot, 63% árpát és 45.7% zabot. Szeptem­ber 10-ig a beszolgáltatás a követ­kezőképpen alakult: búzát. 81.9%-ra, rozsot 114.4%-ra, árpát 68.6%-ra és zabot 53.2%-ra szolgáltattak be. Nagy figyelmet szentelt a tanács az őszi szántási munkálatoknak, melye­ket eddig 108..9%-ra teljesítettek. A marhahúsbeszolgáltatást a 32. és 35. héten 125.9 %-ra, a sertéshús­beszolgáltatást pedig 162.4%-ra tel­jesítette a kerület. • Tolsztoj 94 kötetben. A Szovjet­unióban 1950-ben 24 millió példány­ban adnak ki orosz klasszikusokat, 8 és fél millió példányban szovjetorosz írók műveit, 1 millió 265 ezer példány­ban a Szovjetún'ó népeinek irodalmi rrííveit, 915 ezer példányban a szláv országok irodalmi alkotásait és 825 ezer példányban irodalomtörténeti munkákat jelentetnek meg. Tolsztoj gyűjteményes művei 94 köietben je­lennek meg. A külföldi írók müvei közül kiadják Petőfi verseit két kötet­ben. Baizacot 12 kötetben, Dreysert 10 kötetben. A külföldi kiadványok közt szerepel Galsworthy egyik mü­ve, a „Képmutatók szigete", George Sand és Cervantes „Don Quijote"-ja. A Kalapács alá került a bécsi Doro­theum árverési csarnokában néhaj Dollíuss kancellár páncélautója. Az egykor oly korszerű mozgó erőd egy 1933-as típusú 120 lóerős Gráf & Stift­kocsi. Azonban sem a golyóálló üveg, sem a kocsi oldalának és aljának pán­célozása nem csábított senkit arra, hogy megvegye a hatülésss öreg tra­gacsot. Mindettől eltekintve a nehéz jármű 36 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként s így aztán nem cso­da, ha a fnai benzinszűk bécsi világ­ban senki sem akadt, aki csak egyet­len garast is ráígért volna a 15.000 schillinges kikiáltási árra. ® Tizenötmillió angolnak ki kell ván­dorolni, alapította meg az Egyesült Államok Demográfiai Intézete. AAeg­vizsgálták a szigetország életlehetősé­geit s ezt a következtetést vonták le: Albion lakosságának egyharmada ré­szére nincs életlehetőség az anyaor­szágban. Egyszerűen nem tudnak mi­ből megélni, az angol államháztartás nem vállalhatja tovább a nagyobbará­nyú éielmiszerbehozatalt. Az amerikai in'ézet a kivándorlás helyéül Ausztrá­liát és Kanadát ajánlja A szigetor­szág 49 millió lakosát eddig a brit vi­lágbirodalom gyarmati népei táplálták. A világbirodalom gazdasági virágzása azonban megingott, gyarmati népei önállósulás felé törekszenek s tizen­ötmillió angolnak új hazát kell keres­nie. 4» Párizsban 88 éves korában meg­halt Lucien Descaves, a Concourt Akadémia elnöke. A híres regényíró 1903 óta állott a nagy irodalmi társa­ság élén. Ezentúl a falu politikai, gazdasági és kulturális felemelésére fektetünk nagy súlyt — mondotta Dr. H u s á k a luőeneci Járási Pártnapon Vasárnap a loíeneel járás az úi kenyeret és a járási pártnapot ünnepelte. A hajnali órákban á hulló eső homályos függönnyel takarta be » várost As a környező falvakat. Jellemző Luéeneere, ha felvonulásról vagy ünnepély rendezésről van szó, az egész járás példaadó szervezett­ségről és kitartásról tesz tanúságot. Az emberek örülnek, ha odaadásukat fejezhetik kl államvezetésünk és Pártunk iránt. Ezen a napon ls 9 óra felé a zuhogó eső ellenére ls hatalmas tömeg kezdett gyülekezni a Sztá­lin-téren, mely a város és a falu összefogásának nagy ünnepére készü­lődött. A Párt épülete előtt felállított díszemelvény is benépesedett. Ott láttuk dr. Husákot, a Megbízottak Testületének elnökét, Major István elvtársat, Klokoéa elvtársat a kerületi nemzeti bizottság kikül­döttjét, továbbá a járás, az üzemek és a falvak képviselőit. A közel tízezerre menő tömeg fel­vonulásában feltűntek a kriványi népviseletbe öltözött lányok színes csoportjai. Az állami gépállomás ko­csijai hirdették, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek és az egy­séges vetési tervek jelentik a falu számára a boldogulás egyetlen útját. A Pofana textilgyár több mint ezer dolgozója, kék és fehér inges mene­telő fiatalsága lelkesedést váltott ki a nézőkből. Utánuk a füleki munkás­ság, a magyar népviseletbe öltözött sávolviak, majd pedig a városi köz­igazgatási szervek, az iskolák a CSM alakulatai, a Kommunista Párt járási szervezetei, a szövetkezetek és a nagyobb üzemek dolgozói vonultak fel. Raduska János elvtárs, a Kommu­nista Párt járási szervezetének elnö­ke nyitotta meg az ünnepséget a Gottwald-téren. Felolvasta Siroky miniszterelnökhelyettes táviratát, melyben közölte, hogy fontos állam­ügyek miatt nem jöhetett Luőenec­re és igy csak táviratban mondott köszönetet a munkásoknak és föld­műveseknek végzett munkájukért. Df. Husik a mezőgazdaság négsr fontos feladatáról Sasiéi Utána dr. Husák elvtárs emelke­dett szólásra és többek között eze­ket mondotta: — Ügy mint itt most LuCenecen, Szlovákia több más városában is megünnepeljük az aratás dicső befe­jezését közösen a járási pártnapok megtartásával. Ügy mint itt nálatok, a köztársaság minden városában mo­solygó munkásokkal és földmüvesek­kel találkozunk, mert tapasztalják, hogy a helyzetük állandóan javul, szilárdul s az életben és munkájuk­ban nagyobb örömet találnak. A Megbízottak Testületének elnö­ke ezután rámutatott az ötéves terv első nyolc hónapjában elért eredmé­nyekre. — Nemcsak az ipari, közlekedési, technikai, lakás- és más országépítő feladatok teljesítésével — mondotta — hanem a földművesek ezévi mun­kájával is elégedettek lehetünk. A földművesek a rossz időjárás ellené­re is sikeresen teljesítették az ara­tási munkálatokat, mert munkájuk­ban segítették őket a szövetkezetek és gépállomások gépei, az üzemi munkásság és az ifjúsági brigádok. Így érzi meg a falú, hogy az állam hogyan gondoskodik a földművesek­ről, hogyan nyújt segítséget az árak­nál és minden munkájánál. Mindez a jobb ellátás egyik fontos biztosítéka. Ezután dr. Husák elvtárs Zápo­tocky miniczterelnök szombati beje­lentésével, a liszt-, kenyér- és burgo­nyajegyek eltörlésének nagy jelentő­ségével foglalkozott, majd' a mező­gazdaság fontos kérdéseire mutatott rá. — Négy fontos feladat előtt ál­lunk. Először is, hasonlóan, mint ta­vasszal, majd az aratáskor és csép­léskor, most is példásan el kell vé­geznünk az őszi munkálatokat. Már ma kell megtennünk a szükséges lé­péseket, hogy jövőre jó termésünk legyen, az előirányzatok szétírásánál pedig törekednünk kell arra, hogy ezeket az előirt feladatokat jól tel­jesítsük. — Földműveseink második felada­ta, hogy kitartó munkával magasabb­fokú termelékenységet érjenek el és a termelési módszerek elmaradottsága ellen harcoljanak. Ez nemcsak a föld­művesek, hanem a népi közigazga­tási szervek, a pártok és mindnyá­junk feladata. — A harmadik nagy feladat az, káját, amennyire csak lehetséges, gépekkel helyettesítsük. Ez az álta­lános gépesítés bevezetését jelenti. Ezzel szorosan összefügg az új mun­kamódszer alkalmazása is a faluban. A kis- és középparasztok legjobb se­gítői a gépek és a szövetkezeti szer­vezetek lesznek. Ezt kell a falvak­nak megérteni, Egységes Földműves Szövetkezeteket kell létesíteniök és küzdeni a föld hozamának növelé­séért, a földmunka eredményesebbé tételéért. Földműveseink, a jövő bol­dogulásának csak ez lehet az alapja. — A negyedik feládat, melyről szólani kívánok, nem új dolog. A KSC IX. kongresszusának határoza­ta szól róla. Nagyobb gondot kell fordítanunk a falvakra. A techniká­ban, iparban sikereket értünk el, s ezentúl a falu politikai, gazdasági és kulturális felemelésére fektetünk nagy súlyt. Falvaink ebben az irány­ban eddig elhagyottak voltak. A kis és középparasztokat, akik eddig a múltban le voltak törve, talpra akar­juk állítani. Ezután dr. Husák az eddig elért eredményekkel foglalkozott, melyek révén közelebb jutottunk a szocializ­mus megvalósításához és beszédje zárószavaiban köszönetet mondott a város és a falu dolgozóinak a mun­ka jó elvégzéséért. A nagy lelkesedéssel fogadott be­széde után Major István elvtárs lé­pett a szónoki emelvényre, akit a rossz időjárás ellenére is kitartó so­kaság nagy ünneplésben részesített. Major elvtárs beszédét, fontosságára való tekintettel, lapunk valamelyik legközelebbi számában közölni fog­juk. Utána Orlovsky, a JSSR központi szervezetének kiküldöttje vázolta fel a mai parasztság helyzetét és kül­detésének fontosságát. Az ünnepély berekesztése után a vendégek az opatovai textilgyár új modern éttermében társasebéden vet­tek részt. Ha a délelőtti ünnepség számára nem is kedvezett az időjá­rás, a délutáni népünnepélyt már hogy a földműves fáradságos mun- napsütésben tarthatták meg. Állami ellenőrző bizottság Romániában A román Nemzetgyűlés határozata értelmében Állami Ellenőrző Bizottsá­got szerveztek a minisztertanács mellett A bizottság feladata a tör­vények helyes érvényesítésének és a kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzése. Továbbá felügyel a pénz­eszközökkel, anyaggal és az összes többi értékkel való gazdálkodásra, melyeknek a nemzetgazdaság szem­pontjából nagyobb jelentőségük van, tekintet nélkül arra, kire vannak rá­bízva. A bizottság felügyd a költség­vetés betartására is, ellenőrzi az álla­mi hivatalok és vállalatok alkalmazot­tainak tevékenységét, végrehajtja az átigazolást, amelyet az Állami Ellen­őrző Bizottság elnöke rendel el stb. _ Az Állami Ellenőrző Bizottság elő­terjeszti a minisztertanácsnak havonta az ellenőrzés és rendeletek kibocsátá­sának eredményéről szóló jelentése­ket. A bizottság hatáskörébe tartoz­nak a minisztériumok és állami inté­zetek, az állami vállalatok és mező­gazdasági szervezetek az állami hata­lom helyi végrehajtó szervei, a szö­vetkezetek, népjóléti szervezetek és a katonai egységek, amennyiben a köz­igazgatási ücvekről van szó. Az Ál­lami Ellenőrző Bizottság élén az el­nök áll minizteri minőségben, az alelnök miniszterhelyettesi minőség­ben, (mindkettőt a Nemzetgyűlés el­nöksége határozattal nevezi ki), továb­bá azok a tagok alkotják, akiket az Aíiam ; Ellenőrző Bizottság elnökének javaslatára a kirmány kinevez. Az Állami Ellenőrző Bizottság az ellenőrzést külön ellenőrző szervek útján hajtja végre, a minisztériumok az állami hatalom helyi végrehajtó szervei stb. kötelesek minden irány­ban segítséget és támogatást nyujta­ri. A bizottság akár közvetlenül, akár szervei közvetítésével elfogadja bár­mely polgár panaszát vagy figyetmez­teiő javaslatát, amely az állami válla­lati k alkalmazottainak, vagy hivatal­nok? inak viselkedésére és munkájára vi natkozik. • Gtfontsterling pénzbirságra ítél­tek egy bristoli embsit, aki három év óta nem jelentette be rádiókészülékét. Az illető Peech Patrik, foglalkozása: az angol rádió bristoli igazgató ja.. < A hal is a fejétől bűzlik. i —— t A francia kardinálisok hiábavaló kísérletei Mint ismeretes, július I3-án tette I hatnak be, de megtiljta e sajtótermé­közzé a Vatikán már hírhedtté vált ' kek olvasását is. A francia kardináli­dekrétumát, amellyel megtiltja a ka- sok megtiltják a francia katolikusság­to'ikusok számára a Kommunista Pártba való belépést, a kommunista sajtótermékekben való Közreműkö­dést, sőt azoknak olvasását is. A Vatikáni dekrétum rögtön szankciókat is megállapít: aki e rendeletet meg­sérti, azt a katolikus egyházból ki­közösíti. A francia kardinálisok az elmúlt na­pokban a vatikáni dekrétumot magya­rázó levelet tettek közzé a fracia saj­tóban. Ebben a felvilágosító levélben a reakciós francia katolikus főpapság azzal a figyelmeztetéssel fordul a fran­cia katolikus hívőkhöz, hogy nincsen jcguk a Kommunista Párt sajtóter­mékeiben való részvételre, azok ki­adásába és terjesztésébe nem foly­nak a Kommunista Párt népgyülésein való részvételt. A tilalom vonatkozik még azokra az esetekre is, amikor a hívők mint szereplök vesznek résat a Kommunista Párt részéről rendezett zenei, irodalmi vagy sporteseménye­ken. A L'Humanité szeptember 16-i szá­mában a kardinálisok nyilatkozatával kapcsolatosan a következőket szöge­zi le: A francia kardinálisok arra törek­szenek. hogy szakadékot támasszanak a katolikus dolgozók és a kommunis­ták között. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy ez a katolikus főpapság ál­tal kiadott levél magában bizonyságot szolgáltat arról a befolyásról, amelyet a Kommunista Párt gyakorol a fran­cia lakosság legszélesebb rétegeire. Azok a papok, anik a hit tisztaságá­ról szavalnak ma, nem voltak hajlan­dók a múltban a vichy-i rezsim idején ilyen álláspontra helyezkedni. Nem ítélték el a fasiszta szervezetekben közreműködők munkásságát. Ez az osztályálláspont, amelyet a dolgozók irányában elfoglalnak, arról tanúsko­dik, hogy itt olyan törekvésről van szó, mellyel gátat akarnak emelni a dolgozók egysége, a demokratikusan vélekedő tömegek kenyér-, szabadság­és békeharca elé. A francia kardinálisok nyilatkozata az igazi helyzet lényegé­re ad választ, arról téve bizonyságot, hogy a mai dolgozók mozgalmának ereje milyen gyorsan fejlődött és mennyire nem tudják annak terjesz­kedését meggátolni Marxista-leninista sarok* Az elmélet 3. A proletárforradalom elmélete. A proletárforradalom lenini elmélete három alaptételből indul ki. Az első tétel: A finánctöke ural­ma a kapitalizmus vezető országai­ban; értékpapírok kibocsátása, mint a finánctöke egyik legfontosabb ope­rációja; a tőkekivitel a nyersanyag­xorrásoKnoz mint az imperializmus egyik alapja; a fináncolligarchia mindenhatósága, mint a finánctöke uralmának eredménye — mindez le­leplezi a monopolista kapitalizmus durván parazita jellegét, százszor érezhetőbbé teszi a kapitalista trösz­tök és szindikátusok nyomását, nö­veli a munkásosztály felháborodását a kapitalizmus alapjai ellen s a tö­megeket elvezeti a proletárforrada­lomhoz, mint az egyetlen mentség­hez. Ebből folyik az első következte­tés: a forradalmi válság a kapita­lista országokon belül kiéleződik; a belső, proletárfronton, az „anyaor­szágokban" növekednek a kirobba­nás elemei. A második tétel: Fokozott tőke­kivitel a gyarmati és a függő hely­zetben lévő országokba; az érdek­szférák és a gyarmati birtokok ki­terjsztése annyira, hogy az/ egész földkerekséget felölelik; a kapitaliz­mus átalakítása olyan világrend­szerré, amelyben a maroknyi „előre­haladott" ország a földgömb lakos­ságának roppant többségét pénzügyi rabságban és gyarmati elnyomatás­ban tartja — mindez egyfelől az egyes nemzeti gazdaságokat és nem­zeti területeket az egységes lánc, az úgynevezett világgazdaság láncsze­meivé tette, másfelől a földkerekség lakosságát két nagy táborra szakí­totta szét: egy maroknyi „előreha­ladott" kapitalista országra, melyek nagy kiterjedésű gyarmati és függő helyzetben lévő országokat tartanak elnyomatásban, s a gyarmat és füg­gő helyzetben lévő országok óriási többségére, m^Jyek az imperialista elnyomás alól való felszabadulásuk­ért kénytelenek harcot folytatni. Ebből folyik a második következ­tetés: a forradalmi válság kiélező­dik a gyarmati országokban a kül­ső gyarmati fronton nőnek az im­perializmus elleni felháborodás ele­mei. A harmadik tétel: az „érdekszfé­rák" és gyarmatok monopolisztikus birtoklása; a különböző kapitalista országok egyenetlen fejlődése, mely eszeveszett harcra vezet a világ fel­osztásáért azon államok között, me­lyek már hódítottak területeket és azon államok között, melyek még csak ezután akarják a maguk „ré­szét" megkapni; imperialista hábo­rúk, mint felborított „egyensúly" helyreállításának egyetlen eszköze — mindez a harmadik front, a ka­pitalisták egymással szeníbeni front­jának erősödésére ,az imperializmus gyengítésére vezet s arra, hogy az első két front, a forradalmi prole­tárfront és a gyarmati felszabadító harc frontja, könnyebben egyesül az imperializmus ellen. Ebből folyik a harmadik következ­tetés: az imperializmus alatt elhá­ríthatatlanok a háború és elkerül­hetetlenek az európai proltárforra­dalmak koalíciói a Kelet-gyarmati forradalmaival, a forradalom egysé­ges világfrontjában, az imperializ­mus világfrontja ellen. Mindezeket a következtetéseket Lenin egyetlen általános végkövet­keztetésben foglalja össze, mégpe­dig abban, hogy: „az imperializmus a szocialista forradalom előestéje." (Lenin.) Ennek megfelelően megváltozik az a mód is, ahogyan a proletárforra­dalom kérdését, a forradalom jelle­gének, terjedelmének, mélységének kérdését megfogjuk, változik a for­radalom sémája általában. Régebben a proletárforradalom előfeltételeinek elemzéséhez rende­sen egyik vagy másik ország gaz­dasági helyzetének szempontjából fogtak hozzá. Most a szemléletnek ez a módja már elégtelen. Most va­lamennyi ország, vagy legalább is az országok többsége szempontjá­ból kell a dolgot nézni, mert az egyes országok és az egyes nemzet­gazdaságok már nem önmagukban zárt egységek, hanem a világgazda­ságnak nevezett egységes lánc sze­meivé lettek, mert a régi „kultu­rált" kapitalizmus imperializmusba nőtt át, az Imperializmus pedig olyan világrendszer, melyben a föld lakosságának óriási többségét ma­•knyi „előrehaladott" ország tartja pénzügyi rabságban és gyarmati el­nyomásban. Régebben szokás volt a proletár­forradalom objketív előfeltételeinek meglétéről vagy hiányáról beszélni egyik vagy másik országban, illetve pontosabban — egyik vagy másik fejlett országban. Ma ez a nézőpont már elégtelen. Manapság arról kell beszélni, hogy az objektív forradal­mi előfeltételek az imperialista vi­lággazdaság egész rendszerében, mint egységes egészben, vannak meg. Az, hogy ebben a rendszerben van egynéhány ország, mely ipari tekintetben nem eléggé fejlett, a forradalomnak nem lehet áthágha­tatlan akadálya, ha a rendszer a maga egészében, azaz helyesebben, minthogy a rendszer a ma.s* egé­szében már érett a forradalomra. Régebben szokás volt egyik vagy másik fejlett ország proletárforra­dalmáról, mint külön, teljesen önálló tényezőről beszélni, melyet szembe­állítottak a töke külön, nemzeti frontjával, mint ellenlábasával. Ez a szempont ma már elégtelen. Ma­napság a proletár világforradalom­ról kell beszélni, mert a töke külön­álló nemzeti frontjai az imperializ­mus világfrontjának nevezett egy­séges láncnak lettek szemelvé s ez­zel a fronttal a világ forradalmi mozgalmának közös frontját kell szembeszegezni. (Folyt. köv. csütörtöki szákiunkban^ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom