Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-20 / 136. szám, kedd

I gülattal és politikával. Ez az ellentét tehát már a háború alatt keletkezett és Titoéknak sikerült mindenhová saját embereiket betenni és mindazokat, akik nem helyeselték a Tito, Kardelj, Dzsilas vonalat, eltávolítani. A párttagok előtt úgy tüntették fel őket, mint baloldali elhajlókat. Es a háború alatt olyan helyekre küldték őket, ahol biztos volt, hogy elesnek. — Arról tud-e valamit, hogy Tito és környezete küldtek-e ki külföldre ugyancsak az angolszászokkal való hírszerző kapcsolatok ápolására jugoszláv ügynököket? — Tito barátai javaslatára beleegyezett abba, hogy megbízottakat küld a háború alatt külföldre, hogy ott felvegyék a kapcsalatot az angol-amerikai hírszolgálattal. Tudom, hogy Svájcba Lompárt küldték megbízottul. Lompár feladata volt, hogy minél szorosabban együttműködjön az angol-omerikai hírszolgálattal. Ö kapcsolatban állott Dallessel, az amerikai hírszerző szolgálat vezetőjével, aki Svájcban tartózkodott. Lompár .ott kapcsolatokat épített ki a trockistákkal és Rankovics utasításai szerint együttműködött az amerikaiakkal Svájcban. Marseilleben Latinovics létesített szoros kapcsolatokat az amerikaiakkal. Lompárral együtt ők segítették Szönyi Tibor kémcsoportját átszállítani a szovjet hadsereg háta mögé Magyarországra. Itt Rankovics is közreműködött. Azután Bariban, Olaszországban Jovanovics Vászo volt Rankovics személyi megbízottja, aki kapcsolatokat tartott az amerikai hírszolgálattal. Londonban pedig' ezt a szerepet Velebit tábornok vitte, akiről ismeretes volt. hogy nemcsak angolbarát, hanem beszervezett angol ügynök is. Velebit minden anyagot, amit a háború alatt a jugoszláv — Ez a terv nemcsak Magyarországot, hanem az összes népi demokratikus államokat fenyegette. Tud-e erről részleteket? — Ugyanúgy, mint más szomszéd államokban, Magyarországon is igyekeztek ezt megvalósítani. Ezt megtudtam a Rankoviccsal, Dzsilasszal, Cicmillel és Oroviccsal folytatott beszélgetésekből. Mikor Rankovics utasításokat adott nekem Magyarországra vonatkozólag, akkor szokása volt megemlíteni, hogy más országokban milyen a helyzet. Ezzel akarta serkenteni a magyarországi munkát. Tőle tudtam meg, hogy vannak ilyen tervek más demokratikus országokra nézve is. Romániáról emlékszem, hogy említette, ott is volt ilyen terv, de ez a terv nem sikerült teljesen. Patrescanu igazságügyminiszter akkor Tito vonalán volt és meg akarta valósítani ott a Tito-tervet, de a romániai közfon ti pártvezetők idejében eltávolították és elszigetelték a Párttól. Da azért ott is folytatni kell a munkát és ezzel foglalkoznak ott többen, így Franko és Lompár. Lengyelországban a Homolka-esetkor arról volt hírszerző szolgálat összeszedett, átadott az angoloknak. Ebben olyan adatok is voltak, amelyek a szovjet hadseregről szóltak. — Milyen állásban vannak most ezek az emberek? — Velebit például a háború alatt magas állásban volt. A külügyminiszter helyettese volt. Lompár Bukarestben első követségi tanácsos. Latinovics svájci követ. Jovanovics magas állásban van az UTBA-nál. Ez ugyanaz az ember, aki Pesten követségi tanácsos volt és akit a magyar hatóságok 1948 októberében kiutasítottak. — Magyarországot és a többi országot illetően milyen elgondolásai voltak Titonak? — Tito terve abban állott, hogy Jugoszlávia legyen a vezető állam a Balkánon és Közép-Európában és hogy Jugoszlávia szervezzen balkáni és középeurópai blokkot, amelyben az országok burzsoá-demokratikus köztársaságok legyenek és inkább nyugatra orientálódók, a szovjettől eltávolodók. Ennek a tervnek alapján kidolgozták a részletes terveket a végrehajtásra is. — Ki sugalmazta ezt a tervet, amelyet ön vázol? Titoék agyában született meg? — Igyekeztek úgy feltüntetni, mintha Tito gondolta volna ki ezt a tervet és úgy magvarázták a párttagok és a nép előtt, hogy ez valami új dolog a marxizmus történelmi fejlődésében, amellyel Tito meg"azdagítja az egész marxizmus történelmi menetét. De a mondottakból világos, hogy ezt nem ők eszelték ki, hanem csak végrehajtói voltak egy tervnek, amelyet más valaki gondolt ki. Igazi sugalmazói Macién tábornok, Rondolf Churchill, Hamilton és a többiek voltak. szó, hogy ö valósítsa meg Tito elgondolásait ott. Várakozó állásponton voltak, nem akartak közvetlenül bekapcsolódni. Azt hitték, hogy Homolkának sikerülni fog bomlást előidézni a lengyel Kommunista Pártban. De Homolka beismerte, hogy ez helytelen vonal volt és Rankovics aztán el is panaszolta, hogy Lengyelországban mindent újra kell elkezdeni. Ekkor Lengyelországban Kovacsevics Srbiszláv volt, akit visszahívtak és helyébe Rukavil Ivánt küldték ki. Bulgáriában is volt valaki, aki a terv végrehajtásán fáradozott. Albániában nagyon komoly kísérletet tettek a kormány megbuktatására, de meghiusult Mindezeket nagyrészt Rankovicstól, Dzsilasztól és Milics altábornagytól hallottam. — Tehát a Titotól vezetett jugoszláv kormányzat az angol-amerikai törekvések eszköze volt. Most mondja meg részletesen, hogy a Tito-kormányzat, mint az an^ol-amerikai tényező eszköze, Magyarországon milyen, eszközökkel kívánta a tervet megvalósítani ? -ÜJSZ0arra, hogy ott nem folytatnak harcot a kulákok ellen. Magyarországnak Jugoszlávia útján kell haladnia, — Mikor ön Kelebiában tolmácsolt, nem mondotta el Rankovics Rajknak, hogy Titoék nem akartak szocializmust, hanem kapitalizmust és hogy csak mutatták a szociális irányzatot a jugoszláv népnek azért, hogy becsapják? — Ilyen nyílt formában Rankovics ezt nem mondta ,de a lényege az ezt nem mondta, de a lényege az volt, csak nem ilyen szavakkal. — Rajk László tegnap szó szerint a következőket vallotta: „Rankovics nekem a következőket adta elő: Tisztában kell lennem azzal, hogy sem Tito, sem a jugoszláv kormány és annak többi tagjai $ felszabadulás után sem akarták a demokratikus rendszert és azon keresztül a szocializmus építését Jugoszláviában. Ha ők mégis kénytelenek voltak olyan forradalmi intézkedéseket hozni, amelyek lényeglikben a kapitalizmus likvidálása felé kezdtek vezetni, ez nem azért történt, mert ők komolyan meg akarták valósítani azt a programot, hanem kényszerültek megtenni a jugoszláv dolgozó tömegek nyomása alatt." — Ezt vallotta tegnap Rajk László. — Tartalmilag ez volt a dolog értelme. de a szavak ne mezek voltak. — Rankovics saját nevében mondotta ezeket, vagy hivatkozott Tltora? — A végén hangsúlyozta azt, hogy amitő mondott, nem a maga nevében, hanem Tito nevében mondta. — Tud-e ön arról, hogy Rankovics Rajknak segítséget ígért a hatalom átvételére, és pedig azt is, hogy szükség esetén jugoszláv katonai egységeket tesz át & határon. — Igen. először azt Ígérte, hogy Magyarországon fog segíteni és ha Rajk megszervezi a dolgot, akkor számithat katonai segítséggel. Magyar egyenruhában fogják ezeket áttenni a határon és pedig néhány ezredet olyan legénységgel, amely magyar-jugoszláv származású és úgy fogják őket kezelni mint magyarországi délszlávokat. Rajknak még azt is ígérte, hogy mivel ő kapcsolatban van az ausztriai angol-amerikai zónában levő régi maTyar hadsereg katonáival és tisztjeivel, arról is gondoskodni fog, hogy ezek átjöhessenek. Azt kérdeztem akkor tőle, hogv a többi népi demokráciában miiven eszközökkel kívánták Titoék megvalósítani a jugoszláv kormányzat célkitűzései mellé való soroltatásukat? Akkor ö mondott egy pár módszert. Ennek a tervnek a megvalósítására Tito már 1946—<<7hen kiküldte megbízottjait a népi demokratikus országokba. Ezek ott a jugoszláv Kommunista Pártközpont képviselőinek nevezték mamikat. Én is ilyen képviselő voltam Masrvarorszá gon, Csehszlovákiában Sztalinovi«s köv. tanácsos, mai práarai követ, Lengyelországban Rukavina Iván, Bukarestben Franko és Lompár, Bulgáriában először Kovacsevics, aztán Ciemil voltak a jugoszláv Kommunista Központi Pártvezetőséenek a képviselői. Feladatuk volt népszerűsíteni Tito rendszerét és mindent megtenni, hosry ezek az államok Jugoszlávia útján baladjanak és bomlasszák az ottani Kommunista Pártot. — Mit tud a paksi találkozóról ? — Annyit tudok, hogy 1948 októberében volt egy találkozó Magyarország területén. Ez úgy kezdődött, hogy mikor én augusztusban Rankovicsnál voltam Belgrádban, ö azt mondta nekem, hogyha visszamegyek Budapestre, mondjam meg Rajknak, hogy okvetlenül találkozni szeretne vele. Mikor visszatértem, közöltem ezt Rajkkal. Rajk azt válaszolta, hogy helyesli és csak azt kéri, hogy ezt a találkozást nagyon konspirativ módon vigyék keresztül. Elvileg beleegyezett és Rankovicsra bízta a konkrét javaslatokat. Később októberben Rankovicscsal való beszélgetés közben megtudtam, hogy ez a találkozás megtörtént és mások is tudtak róla, de nem mondták el, hogy hol volt, döntő jelentőségét azonban hangsúlyozták. — Milyen előkészületekről tud ön, amelyeket Tito és Rankovics tettek a magyar kormány elleni terrorcselekmények végrehajtására? Milyen utasításokat kaptak Jovanovics és Jojkics a Rákosi elleni merénylet végrehajtását illetően ? — Rajknak az volt a feladata, hogyha nincs más mód, meg kell szervezni Rákosi, Farkas és Gerő elien a merényletet. Ezzel kapcsolatban Rankovics azt mondotta, hogy Rajkkal nincs megelégedve, mert nagyon lassan dolgozik, sürgetni akarta a dolgot és mint szakértöez volt a lényege az egésznek és Rajk feladata, hogy ezt Magyarországon megvalósítsa. ket küldte ki a ÚTBA két emberét, akik tapasztaltak voltak a politikai gyilkosságokban. Ezek Jovanovics és Jojcsics ügynökei voltak. — Milyen szerepet szánt Rankovics a magyar kormány elleni terrorcselekményeknek ? — Rankovics kétszer is beszélt erről és ezt a merényletet bevezetőnek tartotta az államcsíny végrehajtásához. Ez lenne a jel a mai kormány eltávolítására. _ Mit mondott önnek 1949 októberében Rankovics és Dzsilas arról a titkos megegyezésről, amely Tito és az angolszászok között létesült a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen ? — Dzsilas azt mondta, hogy Anglia és Amerika természetes szövetségeseink a népi demokráciák elleni harcban. Aztán arról is beszélt, hogy Amerika hajlandó támogatni bennünket, *ha Jugoszlávia burzsoáállam lesz és harcot folytat a Szovjetúnió és a Szovjetúnió felé tájékozódó országok ellen. Rankovics hozzáfűzte, hogy ezzel kapcsolatban fel kell venni Magyarországon a kapcsolatot az~ angol-amerikai hírszolgálattal és velük együtt működni ebben. Aztán erősíteni kell a harcot, mert a helyzet nagyon kiéleződött és érett lett a mai magyar kormány megdöntésére és nem kell nagyon válogatni, hogy milyen módszert fogunk használni. Akkor szóba jött az is, hogy milyen lesz az az új kormány és akkor említette Rankovics, hogy az új kormányban Rajk -lesz a miniszterelnök és Pálffy a hadügyminiszter. Arról is beszélt, hogy a jobboldali szociáldemokraták, akik most külföldön vannak, szintén részt fognak venni az új kormányban. Említette többek között Bán Antalt is, aki már a háború előtt kapcsolatban volt Rajkkal. Bán Jugoszláviában régi spicli volt. Rankovics most jónak látta, hogy Bán is résztvegyen ebben a kormányban, mint a Tito-kormány biztos embere. — 1948 októberében Rankovicstól utasítást kapott, hogy provokációs nyilatkozatot tegyen a Tito-kormánynyal való színleges szakítására? — Ez októberben volt, amikor Rankoviccsal utoljára beszéltem. Akkor azt mondta nekem, hogy Magyarországon most olyan a helyzet, hogy a régi módszerekkel dolgozni többé nem lehet. Változtatni kell a módszereken, mert a magyar hatóságok olyan éberek lettek, hogy színleléshez kell folyamodni. Utasított, hogy menjek vissza Budapestre, adjak ki egy nyilatkozatot, hogy a követséget elhagyom és mint politikai emigráns, mint Tito üldözöttje Magyarországon akarok maradni. Ily! módon kellett volna megnyernem a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének bizalmát. — Második feladatom volt, hogy e bizalmat elnyerve, tartsam fenn észrevétlenül továbbra is a kapcsolatot a magyar összeesküvőkkel, Rajkékkai és természetesen Rankoviccsal. Ezen a találkozón azt is említette, hogy nekem és Mrazovicsnak fel kell hagynunk minden más munkát és csakis ezzel foglalkozzunk. Rajkkal nyilatkozatom után novemberben találkoztam a Magyar Dolgozók Pártja Központi vezetőségének épületében és röviden megmondtam neki, hogy miről van szó. Rajk félt, tudta, miről van szó. Megmondtam neki, hogy nem árulom el öt és ő se áraljon el engem. Aztán felkerestem Szalai Andrást. Vele is beszéltem, ö mindjárt beleegyezett, hogy tovább is úgy dolgozik, mint eddig és rendelkezésre áll. — Mojics Milos meggyilkolásáról mit tud? — Mojics volt a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsegének egyik vezető tagja és egyben a jugoszláv ÚTBA egyik ügynöke. Ö kapcsolatban volt még a háború előtt Rankoviccsal. Mikor megjelent a Tájékoztató Iroda határozata, akkor Mojics azzal kezdett fenyegetödzni, hogy leleplezi Rankovicsot és az ÚTBA egész magyarországi működését. Rankovicstól utasításunk volt, hogy minden ügyben, amelyben árulás fenyeget, az illető személyeket valami módon likvidálni kell. A Mojics-esettel kapcsolatban jelentést küldtünk Belgrádba. Válaszul Rankovicstól az az utasítás jött, hogy Mojicsot likvidálni kell. Mikor Mrázovics megtudta az egészet, akkor azt mondotta, hogy ezt az utasítást végre kell hajtani. Megbízta Blazsicsot, hogy szervezze meg és hajtsa végre az utasítást. Pisztolyt is adott neki. Blazsics ezt az ügyet Boarov sajtóatTaséval megszervezte és Boarov meggyilkolta Mojicsot. 1949 szeptember 20 Tito budapesti fogadtatásának kulisszatitkai — Még egy dolgot kell felemliter nem, 1947 vegén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország között a barátsági szerződes megkötése. Ezzel kapcsolatban Brankov azt üzente, hogy használjam ki az alkalmat Tito népszerűsítésére, mert Tito népszerűsítése Tito politikájának a népszerűsítését; vonzóerejének megnövekedését jelenti. Azt is üzente, hogy Tito fogadtatás? Magyarországon hivatalból is, mint belügyminiszter, rám tartozik és olyan fogadtatásról gondoskodjam, amely csak a legnagyobb vezérneK jár ki. A részletek megbeszélésere, hogy Tito személye körüli propaganda a legszélesebb "mértéket öltse, Rankovics belügyminiszter, leküldötte pár nappal a kormányküldöttség érkezése előtt Milicset, aki tudomásom szerint a jugoszláv UDB-m;k egyik vezető tisztviselője volt. Miliccsel együtt egy egész kis különítmény érkezett, amelynek minden tagja egy-egy területen külön feladatot kapott. Milics Brankovval együtt keresett íel engem lakásomon. Előadták, hogy bár Titonak sok ellensége van, Magyarországon politikailag már annyira megszilárdult a demokratikus rendszer, hogy különösebb óvintézkedést Tito személyének biztosítására nem kellene tenni, mégis ezt az alkalmat k' kell használni egy túlméretezett biztonsági intézkedésre, hogy ezen keresztül Tito vezéri egyénisége kihangsúlyozást nyerjen. Külön hangsúlyozta Mrázovics, aki akkor itt volt már most követ. Brankovval és Mi'iccsel együtt, hogy ami pedig Tito elszállásolását illeti, Budapest egyik legszebb villáját kell megkapnia. Amikor ez utóbbi feltételt nem sike

J rült biztosítanom, Mrázovics közölte velem, ha Tito személyéhez méltó villát nem tudunk az ő elszállásolására biztosítani és a megfelelő biztonsági intézkedéseket nem vagyunk hajlandók megtenni, a jugoszáv kormányküldöttség lefogja mondani Magyarországra való utazását, ami a két ország közötti barátsági szerződés megkötese végett kellett, hogy megtörténjék. Ez a bejelentés az érkezés időpontja előtt 36 órával történt. En ezeket a követeléseket teljes mértékben igyekeztem végrehajtani. Nem rajtam múlott, hogy nem teljesítettük százszázalékosan. A magyar kormány beavatkozott a dologba és a túlzott intézkedések megtételét, énnálam, mint belügyminiszternél, egyszerűen megtiltotta. Tito terve szovjetellenes katonai blokk létesítésére Elnök: Ezek után térjünk át a ke'ebiai találKozóra. « Rajk: Igen. (Némi hallgatás után). A magyar kormány a Tito vezetése alatt álló jugoszláv kormányküldöttség tiszteletére vadászatot rendezett. Rankovics közölte velem Brankov révén, hogy a vadászat befejezése után az egyik különtermes kocsiban beszélni akar velem. Ez a beszélgetés meg is törént. Brankov votl a tolmács köztem és-Rankovics közt, senki más a termeskocsi-' ban nem vo't. összefoglalva a politiKai részét annak, amit Rankovics itt nekem mondott, a következőket adhatom elő: Oda kell hatni, hogy a felszabadulás után keletkezett népi demokratikus országok népi demokratikus kormányzati rendszerét megbuktassuk, szocialista fejlődésüket megakadá'yozzuk, a demokratikus forradalmi erőket részint elhódítsuk, elszakítsuk a Szovjetúnió oldala mellől, részint pe.'ig ahoí ez másképpen nem megy, megsemmisítsük. A népi demokratikus kormányzati rendszerek helyett mindezekben az országokban, vagyis a nípi demokráciákban polgári demokratikus rendszereket kell létrehozni, azaz a szocializmushoz való fejlődés helyett a kapitalizmust kell visszaállítani. Ezek a polgári demokratikus kormányok a Szovjetúnió helyett az Egyesült Államokra orientálódnának. Jugoszlávia, illetőleg Tito, a jugoszláv kormány vezetése alatt egyállamközi szövetséget alkotnának, amely államszövetség az Egyesült Államokra támaszkodna. Ez az államszövetség egyszersmind egy katonai blokkot is alkotna az Egyesült Államok oldala mellett a Szovjetúnió ellen, Elnök: Milyen tervet közölt önnel Rankovics ennek a megvalósítására? Rajk: Amikor Rankovics ezt a politikai végeélt előttem így meghalározta, közöltem vele, hogy nem egészen értem, hogyan akarja JugosziáHogyan akarták ők? — Meg kell mondanom, hogy a t'erv megvalósítását az első időben, a Tájékoztató Iroda határozata előtt, még békés eszközökkel tervezték. Azután már más eszközökre tértek át, mert belátták, hogy békés eszközökkel ez nem megy. Itt természetesen nagy szerepe volt a már jól kiépített jugoszláv hírszerző hálózatnak Magyarország területén. / — Arról beszéljen elöször, hogy saját tevékenvségeit illetően Titoéktól milyen utasításokat kapott és hogyan hajtotta végre? — Ho?.y valami készül, azt én 1947 májusában tudtam meg,, amikor Rankovics Belgrádba hívott, de már 1945-ben, amikor idejöttem, említés történt arról, hogy a magyarországi helyzet nem stabil. Rankovics 1947-ben nyíltan megmondta, hogy Magyarországon olyan a helyzet és olyan politikai vonal érvényesül. amely Jugoszlávia érdekei ellen irányul. Szóval, Magyarország kormányának más politikát kellene követnie, mert most olyan irányzat érvényesül, amely ellentétben áll a Tito-klikk követeléseivel. Nekem azt mondták, hogy a kémhálózaton keresztül meg kell tudni, milyen alkalmas emberek vannak Magyarországon, akiket meg kell nyerni a jugoszláv kormány politikájának. Rankovics azt is mondta, hogy ezen a téren már dolgoznak és megemlítette Rob Antal, hogy neki van egy jól kiépített hálózata Magyarországon és felhívott, lépjek kapcsolatba Robbal, aki országgyűlési képviselő és a magvarorszá<>1 Demokratikus Szlávok Szövetségének főtitkára volt. Akkor már említette Raikot is. Raik az az ember — mondotta —. akit népszerűsíteni kell Magyarországon és a kémhálózaton keresztül Rákosi, Gerő és Farkas tekintélyét csökkenteni. Ez volt az első utasítás, j 1947-ben az év végén, amikor Tito Budapesten volt, ezek a tervek már konkrét formát öltöttek. Különösen egy találkozón, amely Kelebiában történt Rankovics és Rajk között. Ezen a találkozón én mint tolmács szerepeltem: Itt már konkrétebben is szó volt róla, hogy hogyan kell e terveket megvalósítani. Rankovics akkor határozott utasításokat adott Rajknak, aki már ezelőtt a jugoszláv hírszolgálat beszervezett kéme volt. Pontosan megmondotta Rajknak, hogy mi a feladata és hogyan dogozzék a párt vezetői ellen. — Milyen utasításokat adott Rankovics ez alkalommal Rajknak? — Elöször is azt, hogy mindent tegyen meg, amit csak tud, hogy a kormányt megbuktassa és elsősorban ezt a hármat a vezetőségből eltávolítsa. Ha ez Rajknak sikerül, vagy legalább csak annyi, hogy komoly ellentéteket támaszt a Pártban és az állami apparátusban, akkor számíthat arra, hogy komoly segítséget kap Titotól és átveheti a Párt és a kormány vezetését. Rankovics továbbá azt tanácsolta Rajknak, hogv támaszkodjék olyan elemekre, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon egy burzsoá-demokratikus kormány és ehhez elsősorban a Párt trockista elemeit vegye igénybe, akik segíteni fognak neki, mert ezek úgyis harcot folytatnak a Pártban Rákosi ellen. Továbbá támaszkodjék a nacionalista, soviniszta elemekre, a katolikus erőkre, különösen a falvakban, a kulákokra és a jugoszláv esetet használják fel például, rámutatva M fenyegatte az összes népi demokratikus államokat Lehull az álarca mai jugoszláv célokról!