Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-20 / 136. szám, kedd

I' V. •• A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 20, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 136. szám A kenyérgabona szabaddátétele a közös munka eredménye Szabaddá tették a kenyeret, lisztet, süteményt és a burgonyát A cukor szabaddátéteiének lehetőségei A Zápotocky kormanyelnök szombaton este a következő rádióbeszédet intézte Csehszlovákia lakosságához: — Az a hír, melyet tudomásotokra adok a megújhodott Nemzeti Front és a kormány nevében, bizonyára valamennyiteket kellemesen érint Az ötéves terv első aratása jó eredménnyel végződött és a felvásárlás is megfelelő. Kinek az érdeme ez? Mindenekelőtt öntudatos földműveseink odaadó munkájának eredménye ez és a mezőgazdasági termelés gépesítésének és észszerűsítésének is, ami ugyancsak hozzájárult a termelés fokozásához. Nem legutolsó sorban köszönhetjük ezt az intézkedést a városok dolgozói segítő beavatkozásának és az ország ifjúságának is. A mezőgazdaságban nemcsak, hogy teljesítettük a tervet, hanem azt túl is haladtuk. A háborús pusztítás eredményei és 1947-ben bekövetkezett szárazság következményei mind a •múlté. Éppen ezért a kormány megszüntette azt a rendkívüli közélelmezési állapotot, amely Csehszlovákiában a náci-uralom kezdetén életbelépett. — Mi tehát rádióbeszédem főcélja? Az, hogy tudomásotokra adjam, hogv a kormány a helyzet gondos mérlegelése után elhatározta, hogy f. é. október hó ü-től kezdődőleg szabadáruvá teszik a kenyeret, süteményt, lisztet és más malomipari termékeket, valamint a burgonyát is. Október 1-én tehát érvényét veszti a kenyérjegyrendszer. Hoiy jutottunk el idáig? — 10 nehéz év telt el azóta, hogv a do.gozók mindennapi kenyerüket csak korlátolt mértékben kapják. A fasiszta megszállók már az első honapokban jegvrendszert vezettek be. hogy ilymódon csökkentsék népeink fogyasztását s annál több élelmiszert fordíthassanak rabló hadseregük céljaira. Egyesek talán azt mondhatnák, hogy az első köz'ársaság ideién is szabrdáru volt a kenyér. tehát a mostani szabaddátétel az akkorival szemben nem haladás. Ez azonban nem áll fenn. Az első köztársaság idején a kenyér szabadáru volt ugvan. az akkori kormány bérpolitikája azonban kiuzsorázó volt és dolgozóink még annyi kenyérhez sem jutottak, mint most, a jegyrendszer idején. Tehát arra a kérdésre, hogy haladás lesz-e a kenyér és liszt szabaddátétele a mult közélelmezési rendszereivel szemben, határozottan igennel válaszolunk. — Figyelembe kell venni, hogy a liszt ára a szabaddátétel ellenére sem emelkedik. A kormány határozata megállapítja, hogv a kenyér ára a jövőben is 5 Kcs lesz kg-ként. A lisztárak a következők: 1 kg ke- ' nvérliszt 7.50 Kcs. sima búzaliszt 7.50 Kcs, 1 kg nullásliszt ídaraliszt) 13— Kés, 1 kg búzadara 13.50 Kcs. A sütemények árát a közellátási mi- ; nisztérium úgv szabályozza, hogy fe- ' dezve legyenek az előállítási köítsé- ' gek. Áreme'kedéssel azonban itt sem kell számolnunk. A különbségek csak fillérek lesznek. A valóságban | pzonban ez a körülmény sem jelenti az élelmiszer árainak emelkedését, amennyiben a jövőben egv fogvasztó sem lesz arra uta'.va. hegv szükségletét törvénytelen (fekete) úton fedezze. Emelik a családi pőliékot Hogy az egyes családok a kenyérfélék szabaddátétele után se érezzenek semminemű megterhelést, a kormány elhatározta, hogy minden gvermekre 40 koronával emeli a családi pótlék összegét. Ezzel a határozattal a kormány újabb előnyökhöz juttatja dolgozóinkat. Ezek az intézkedések mind arról tanúskodnak, hogy népi demokratikus Köztársaságunk valóban helyes úton. a szocialista haladás útján jár. Ugyancsak jelentik a bujtogatok végső vereségét JavuS-a a fiússal va'ó ellátás? — Erre a kérdésre szintén kedvező választ adhatunk. Országszerte hizlaldákat létesítenek, hogy ilymódon is növeljék az állatállományt s javítsák a kczellátást. Az állatállomány növelése nem történhet oly gvorsan, mint a kenyérrel való ellátás javulása. Meg vagyunk azonban gvöz.ődve arról, hogy rövid időn belül emelni fogjuk a húsjárandóságot is. A cukor szabaddátéiele — Hasonló helyzetet tapasztalunk a cukorelosztásban is. A cukrot pillanatnyilag még nem tehetjük szabaddá. ami azonban nem jelenti, hogy a termelés növekedésével szabaddá nem tesszük. Minden lehetőségünk adva van, hogy növeljük a cukoripari termelést. Cukorgyáraink kapacitása oly nagy, hogy sokkal nagyobb teljesítményekre képes, mint a rendelkezésre álló cukorrépa feldolgozására. Szükséges tehát, hogy a jövő gazdaság: évben növeljük a cukorrépatermelést. Földműveseink eddig még húzódoztak a cukorrépa termelésétől, amennyiben ez több és gondosabb munkát igényel. Figyelembe kell azonban venni, hogy városaink lakossága aktív magatartást tanúsít földműveseink iránt és rz ilyen szezonmunkánál, mint a cukorrépakapálás és betakarítás, mindig a földművesek segítségére siet. A jövőben tehát földműveseinknek semmi okuk sincs arra, hogv vonakodjanak cukorrépát termelni. Ez ugyanis a cukor szabaddátéteiének előfeltétele. A burgonya felszabadításának kérdései A burgonya szabaddátételéből nemcsak előnyök, hanem kötelezettségek is erednek. A múltban, amikor a burgonya még kötöttáru volt, fogyasztóink, ha nem" kapták meg kiutalásukat, a kormányt szidták. A kormánynak azonban akkor gondoskodnia kellett arról, hogy ax elosztó üzletek megfelelően el legyenek látva. Ez a feladat a jövőben a fogyasztókra hárul. A fogyasztóknak gondoskodniok kell arról, hogy a szükséges burgonyát még az ősz folyamán beszerezzék. A termelőknek viszont gondoskodniok kell a burgonya helyes raktározásáról, hogv egyetlen kilogramm se fagyjon meg. Különösen nagy feladat hárul e téren szövetkezeteinkre. melyek gazdasági életünk ütőerét képezik. Munkával a további éelmiszerek felszabadításáért! A kenyér szabaddatételével még nem ért véget feladatunk. A termelés minden ágában növelnünk kell munkánk telmelékenységét s javítani kell a termeivények minőségét, hogy elérjük végső célunkat s teljesítsük Klement Gottwald első pontját, mely szerint „Biztosítani kell a közeliátást. különösen pedig a közélelmezést". Ez képezi ugyanis államéletünk egyik legszilárdabb alapkövét. A szabad kenyér eplezések a Ra jk-perhen Pálffy és Brankov vallanak! Világszerte mély megvetéssel ítélik I el a Rajk banda áruló terveit. Az ím- J perialislák súlyos kudarcot vallottak Magyarországon.. A budapesti Rajk-perben magyar és jugoszláv fizelett kémek és bérgyilkosok ülnek a vádlottak padján, akik több imperialista szervezet szolgála tában álltak — írja a moszkvai Pravda. Rajk és cinkostái sai a ma' gyar népi demokratikus rendszer me»döntésére irányuló tetteket követtek el. igyekeztek kiszakítani • Magyarországot, a népi demokrácia országainak táborából és az imperializmus táborába áttenni. Cél|uk elérésére a legaljasabb módszerekhez fordultak. Meg akarták nyitht az utat Magyarországra jugoszláv fegyveres betörés számára. a magyar 'kormány legkiemelkedőbb politikusainak megg'/lko'ását tervezték, vérbe akarták fojtani az eddig elért magvai vívmányokat és visszaállítani az egész vonalon a kapitalista rendszert. Ez. az imperialista összeesküvés nemcsak Magyarország és a tóbbi baráti demokratikus országok ellen irányult, hanem a béke és az egész világ rendje ellen. Az a tény, hogy az amerikai, angol és francia kémszervezetek résztvettek ennek a tervnek előkészitsében, bizonyítja azt, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak nyugaton ennek a kalandnak. Az összeesküvés vezető központja Amerikában van. A végrehajtás megkezdése Magyarországra és Jugoszlávián volt bízva. Irányította az egészet a Tito-k'ikk. A Titoklikk pedig ebben a népi demokrácia elleni harcban hitleri módszerekhez folyamodott. A belgrádi és budapesti kétnek összeesküvésenek leleplezése súlyos kudaica az imperVista törekvéseknek. A népi demokrabkus országok és a Szovietúnió közi a barátság erősebb, mint valaha és egyre erősödik a szövetségi és baráti hűség. A világ minden szabadságszerető népe megbélyegzi a fasiszta szörnyszülötteket, akik az uszítók terveinek végrehajtására vállalkoztak — befe|ezésül ezt írja a Pravda. Éberség, éberség! F.zt a tanulságot vonják le ma újult erővel és meggyőződéssel a világ összes szabadságszerető népei. A világsajtó minden jelentős szerve őszintén kénytelen beismerni és kijelenteni, hogy Rajknak kényszeredett beismerésebői legfontosabb az, hogy kiadta gazdáit és megmutatta, hogyan törekszik a v'lágreakció viszszaforditani a történelem kerekét és megfosztani i népi demokrata országokat minden eddigi eredményüktől. A lengyel, a francia, a német az angol, az olasz sajtó egyaránt széles kere'ekben foglalkozik a Raik üg"ye'. Mindenütt elismerik, hogy a tárgyalás teljes nyilvánosság előtt folyt és hogy a vádlottal- bántalmazás jeleit nem viselik magukon De azért az imperialista ügynökök most sem riadnak vissza hazugságoktól. Amerika hangja például arról igyekezett hallgatóit meggyőzni, hogy a Rajk-per számukra teljességgel közömbös és éidektelen Az érdektelenség bejelentésére azonban félórás beszámoló következett. (Folytatás a 2. oldalon.) Az ötéves terv első aratása után az e~ész köztársaság területén megszűnnek a kenyér-, liszt- és péksütemény-jegyek és a burgonya is felszabadul a piac számára. Zápotocky miniszterelnök szombati rádióbeszédében jelentette be ezeket az új intézkedé-.eket amelyek október 1-én lépnek érvénybe. Ez a lesrkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, milyen nagy léptekkel haladunk előre. Közel tíz. esztendeje tart köztársaság területí-i n kenyérrel való kötött gazdálkodás korszaka. Október 1-én a kötött gazdálkodás nagy részét likvidálj' k és megkezdjük azt az utat. amely népünk minden igényének teljes kielégítéséhez vezet. Milyen események előzték meg ezt az intézkedést ? Mi történt az 1947-es szárazság óta? Ezek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatnak bennünket, amikor tudomásul vesszük i Zápotocky elvtárs bejelentését. Az !19'Í7-es katasztrofális szárazság következményeit a reakció szabotázs: a'—iói, a feketekereskedelem még 1 jobban súlyosbította. Mi viszont ezekkel szemben a dolgozók tömegeit mozgósítottuk a falvakban és városokban, amely eredményeként százszázalékosan elvégeztük a mezőgazdasági munkálatokat. A földmüvelés gépesítése, korszerűsítése is hozzájárultak ahhoz, hogy gazdálkodásunkat új alapokra helyezhessük és egész közellátási politikánk ezzel biztos révbe kerüljön. Az eredmény már tavaly nyáron megmutatkozott, azonban csak az idei termés, amelyet egé~,z országos értelemben is átlagon felülinek mondhatunk, hozta helyre köztársaságunk közellátási politikájának egyensúlyát. Milyen is volt az idei termés átlagban? Az egész ország területén 18 és fél mázsás hektár termést értünk el, ezzel szemben a terv csupán 17.8 métermázsával számolt. Rozs termésünk 18.2 mázsás hektárhozamot mütat fel átlagban, a 17 mázsás előfeltételezéssel szemben. A megkésett aratás ellenére a gabona felvásárlása idén sokkal erősebb ütemben folyik, mint tavaly. Ezek azok az előfeltételek, amelyek lehetővé tették a kenyér, a liszt és a péksütemény felszabadítását, amit kormányunk szombaton jelentett be. E pillanatban még csak a kenyeret és a lisztet tudtuk felszabadítani. Nem szabadíthattuk fel azonban mé'í a cukrot, a húst és a zsiradékokat, bár ezen a téren is készülnek javítást célzó intézkedések. Cnkortermésiink bőséges és bőven fedezi a köztársaság szükségleteit, azonban mégsem szabadíthatjuk fel, mert a cukor egyike a legfontosabb kiviteli cikkünknek és ellenértékül drága és értékes nyersanyagokat kapunk. Itt a kérdés megoldása abhan áll, ho*rv a cukorrépa termőterületét jelentősen meg kell növelni. A cukoradag nv-ysága egyébként mindenkit kielégít. A hússal és a zsiradékkal másképpen áll a helyzet. Itt még mindig nem értük el azt a magasságot, amelyet el kellett volna érnünk, azonkívül ezen a téren mutatkoztak .. szárazság legsúlyosabb következményei. Azonban ,mult év őszétől oebizunyítottuk, hogy csodát is lehet művelni. A szarvasmarha állomány, amelyet a szárazság tavalyelőtt megtizedelt, ez évben több mint 5<y

r-kal túllépte az előirányzott mennyiséget. Az anyadisznók száma több mint fél millió, úgyhogy itt is teljesítettük az ötéves terv előirányzatát. Meg van az előfeltétele, hogy évente 5 millió malacot hizlaljunk, ami annyit jelent, hogy kétszeresére emeljük a mostani állományt. Ezek azok a feltételek, amelyek a közellátás további javulását százszázalékban biztosítják. És itt népi demokráciánk bebizonyította azt is. hogy i-yenis lehet emelni a mezőgazdasági termelést forradalmi módon, ha megtaláljuk ennek a formáiát és ha az állam olyan támogatást nyújt, amilyen támogatást nyujtott idén, amihez kétség nem fér.. Azonban a közellátást javítani, vagy szabaddá tenni nem egyszerű dolog. Nemcsak arról van szó, hogy az üzletekben szabad legyen az árú, mindenekelőtt az a fontos, liogy mindenki meg is vásárolhassa azt, amire szüksége van. Például már most, a kenyér és a liszt felszabadításánál, felvetődött az a komoly kérdés, milyen áron adjuk a szabad kenyeret és a szabad lisztet. Hiszen köztudomású, hogy a kenyérre és a lisztre eddig állampénzből ráfizettünk. Azonban, ha a piac szabad, semmi értelme nem volna továbbra is ráfizetni. Ezzel szemben nem akartuk megterhelni a dolgozók széles rétegeit sem azzal, hogy emeljük az árakat, ami által csökkentettük volna reálbérüket. A kormány elhatározta, hogy a kenyér egyáltalán nem lesz drágább. A esaládi költségvetésben ez a „valamivel drágább" havi 12—16 IVs-t jelentene egy családtagra, ami egyébként nem volna különösebb megterhelés. Azonban még ezt sem akarjuk. A liszt árának jelentéktelen emelését a családi pótlék emelésével p tolj'k, ami minden gyermeknél •10.— Kés-t tesz ki. A rokkantak és nyugdíjasok is 12 Kés eme'ést kannak, hogy nekik se jelentsen újabb megterhelést a liszt árának emelése. r :>ndosan meg kell vizsgálnunk, mit szabadítsunk fel már ma és hol tartsuk fenn továbbra is a jegy rendszert. Gottwald elvtárs a IX. Pártkongresszuson világos útmutatást adott számunkra: A mi kormányunk, a népi (lemopazdáskodási élelmiszer-, textil- és cipőárukban mutatkozik, a részbeni szabad piaccal sem lett ideális és nem Is leliet tartós, mert az árak aránylag nagyon magasak, ez csupán egy kiút, amelyet a szükség parancsol és amely átmeneti jellegű. További politikánk a szabad piacon az lesz, hogy a lehetőség szerint minél több árut szabadítsunk fel és az árakat csökkentsük. A mai kormányunk, a népi demokrácia kormánya megmondja népünknek az, ip-azat. Most is megmondotta Zápotocky elvtárs, milyen gondéi voltak a kormánynak, amikor a liszt és a kenyér felszabadítását határozták el. Hiszen a kenyér alacsony ára ma esrész Rnrónában páratlan. Egy ország sem tudia annyiért adni a kenyeret, mint mi t"sszi':k. Efry kg kenyeret 5 — Késért semmilyen átszámítási kurzuson sem adnak Európában. Pártunk és kormányunk állandóan hangsúlyozzák és hangsúlyozták, hogy a helyzet javulásához, az életszínvonal emeléséhez, a iegyrendszer megszüntetéséhez egyetlen út vezet csupán és ez a becsületes munka út ia. Népeink ismét meggyőződtek arról, hogy ebben az országban minden az ő érdekükben történik és nagyobb termelőképességük eredméme nem vándorol kapitalista kizsákmányolók kezébe. Népi demokráciánk joggal várja el tehát tőlük a még jobb, még eredményesebb munkát, hogy ne csak a kenyér, de a hús. a zsír és a cukor is minél előbb szaha:l legyen. Bízunk abban, hogy a r>nffvar vidékek ismét példát mutatnak ebben a törekvésben.