Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-22 / 138. szám, csütörtök

1949' szeptember 22 UJSZ0 Őrködnünk kell felett EZŐGAZDASÁG MAJOR ISTVAN-nak a lucenec! járási pártnapon és aratási ünnepélyen tartott beszédjéből idézzük a következő részleteket; Az idei termés kárpótol a múltért s a szorgos kezű falusi dolgozó büszkén takarítja be fáradságos munkája gyümölcsét. Ujjongó lelkesedéssel üljük e hetekben köztársaság szerte az új kenyér ünnepét. Ma már joggal mondhatjuk, hogy bekapcsolódva az ötéves terv munkálata'ba, nemcsak a szocialista ipart építjük, hanem a szocial'sta mezőgazdaságot is és mindez előfeltétele annak, hogy minden nehézség és akadály ellenére, fokozódó ütemben építhessük a szocia'Í3ta társadalmi rendet. Le kell vetni magunkról a maradiság, a minden újításról rettegő ré~i munkamódszerek béklyóit, mert különben lemaradunk abban a nagy és sorsdöntő versenyben, mely a tőkés gazdálkodás s az új szocialista termelés között folyik. Nem véletlen, hogy oly sokat foglalkozunk a Szovjetúnióval. Honnan vegyünk példát? A gazdasági és politikai válságokkal küzdő nyugati hatalmaktól? A rothadó karílaiizmus "háborús gyujtogatóktól? Azok az államok legyenek mintaképeink, ahol milliószámra menő munkanélküli ténfereg a gyárak kapui előtt? Ahol nagyméretű sztrájkok és tüntetések rázkódtatják meg a tőkés tírsada'om korhadt pilléreit? Ezek legyenek mintaképeink? Nem! A Szovjetunió, melyhez a legőszintébb barátság és testvériség fűz bennünket, melynek népi államunk szabadságát és függetlenségét köszönheti, ma is a rr.i sziklaszilárd ;támasztink és példaképünk. Népi demokratikus államunk is ugyanazt a célt tűzte maga elé, mint hatalmas szövetségesünk, a Szovjetúnió: A szocialista társadalom felépítését. A régi kapitalista, nagybirtokos és maradékblrtokos időket visszasíró ragadozók szerették volna a felszabadulás után visszacsinálni mindazt, amit a dolgozó tömegek — szemelőtt tartva a Szovjetú: i > példáját — a felszabadulást követő hónapokban forradalmi úton végrehajtottak. A gyárat, a bányát, a bankot, a földet, melyek a dolgozó nép tulajdonába mentek át, szerették volna visszaadni régi tulaidonosaiknak s a fársada.lmi fejlődést nem a szocializmus, hanem a kapitalizmus felé akarták terelni. Hogy milyen veszedelmes kalandorok furakodnak be sokszor az államgépezet s a poétikai pártok kulcspoz.cióba is, annak legíelháborítóbb bizonyítéka Tito, Rankovies, Djilasz aljas szerepe Jugoszláviában, akik a nyugati hatalmak imperialista céljai érdekében széles kémhálózatot igy« keztek kiépíteni a néfi demokrácia országaiban, a népi demokratikus rendszer megdöntésére s a DélkeletEurópa .népeinek kapitalista leigázására. Azok a megdöbbentő adatok, melyek' a magyarországi Rajk-perrel kapcsolatban kerültek napfényre, azt b

:zonyítiák, hogy az osztályellenség céljai elérésére a le^ócsmányabb eszközöktől sem riad vissza. Am nincs az a gaztett, amely előbbutóbb napvilágra ne kei ülne. A inag{ írországi do.gozók nagy vezére Rákosi elvtárs kézzel fogja az ország gyeplőjét s az ország dolgozó népe ki'nyörtelsnül sújt le mindazokra, akik felforgató tevékenységükkel gátolják a szocialista Magyarország építését. Okulva a tapasztalatukon, nekünk is éberen kell őrködnünk forradalmi vívmányaink, népi demokráciánk és köztársaságunk épsége és függetlensége felett. Hiba volna azt hinni, hogy mi mentesek vagyunk a reakció befolyás '.tói, hogy a mi sor iikba is nem igyeksz'k a reakc'ó becsempészni a j m"ga minden hájjal megkent ügynökeit. A város és a falu dolgozói azonban átlátnak a s~i'ár S annál lázasabb buzgalommal készülnek a munkatervek, folyik a szocialista verseny s a dolgozók éber szemmel őrködnek a termelés zavartalansága felett. Leleplezik a szabotálókat, a korrupt elemek lopásait és csalásait, a gazdasági életben mutatkozó visszaéléseket. S ha a reakció itt-ott mégis felütné a fejét, hogy zavart, nyugtalanságot, zendülést váltson ki. hogy a zavarosban halászhasson, csírájában elfojtja azt a felzúduló népharag. Ha mindenki megállja a helyét azon a poszton, ahová őt hivatása állította: a falusi dolgozó az ekeszarva vagy a traktor mellett, a városi munkás üzemében, a hivatalnok íróasztalánál, a kisiparos műhelyében, a magyar dolgozó szlovák testvére oldalán ,a városi munkás falusi testvére mellett s mindenki szorgalmasan fog dolgozni az ötéves terv megvalósításán, nincs az a rosszindulat és gáncs, nincs az a ha.ta'om, melv megakadályozhatná a szocializmus beköszöntését. Az egységes földműves szövetkezet a gyakorlatban... IV. Előző közleményeinkben már átvettünk minden gyakorlati problémát^ mely az egységes földműves szövetközt: ta köve.kezőkten csak egységes szövetkezet) vagy EFSz megalakulásával kapcsolatban felmerülhet a következő :gen fontos probléma: hogy és mint szerez az újonnan alakult egyst-gcs r övet*A?et hitelt és mil/ei (Iciiyck.l biztc.sítoH törvényhozásunk az egységes szövetkezetnek a hitel terén? Természetes ugyanis, hogy a frissen megalakult és zsenge egységes szövetkezet pénz nélkül nem tudna egzisztálni és a pénzt pedig csak hitel útján szerezheti be. Pénz nélkül az egységes szövetkezet nem tudta eleget tenni még legelemibb feladatainak sem, mint például a mezőgazdasági gépek beszerzésének. A hitelkérdés ki nem elégítőnem elégítő elrendezése sok zavart okozhatna, előfordulhatna, hogy a földműves raktárszövetkezetben milliónyi értékű géppark rozsdásodjék, viszont az egységes szövetkezet nem tudja a földeket megmunkálni, nem tudja a gépeket megvenni, mert ninjs pénz. Ííogy ez az eset ne fordulhasson elő, törvényhozásunk renkívü'i nagy súlyt helyezett az EFSz hiteikérdésének megoldására. A földműves szövetkezeti hite'kérdését a 43/1948. sz. törvény oldja meg. Az egységes szövetkezetek beruházási vagy üzemi hitelt kaphatnak. Természetes az ilyen hitel felett a taggyűlésnek kell döntenie, mert hiszen az ilyen hitei a szövetkezet anyagi megterhelését eredményezi és a hitel megszavazása az .alapszabályok és a tárgyalási rend értelmében a taggyű'és hatáskörébe tartozik. Ha a taggyűlés a hitelfelvételt megszavazta, úgy az elöljáróság benyújtja a hitelkérvényt, melynek alaki feltételeiről majd cikkünk végén fogunk beszámolni, itt csak annyit kell megjegyezni, hogy a kérvénynek a kölcsön összegének feltüntetésén túl ki kell fejeznie, mi célból veszi fel a szövetkezet a kölcsönt és milyen idő alatt és hogyan fogja törleszteni. Ami pedig a földműveshitel jellegét illeti, ismerve azt, ljpgy a kölcsönt ugyan a pénzintézet '.nyújtja, de az állam garantálja. A főlcíműveshitel kritériuma tehát az állami biztosíték. Az állam ezzel a biztosítékkal magára vette azt a terhet (a földművelésügyi maximális a) répatermelő vidék b) gabonatermelő vidék c) burgonyatermelő vidék Konszolidációs hitel esetén a földművelésügyi miniszte

r a pénzügyminisztériumba karöltve, felemelheti a megterhelés határát. Jó jó — gondolja talán magában földműves dolgozónk, mindez igen A hiieS kérdése minisztérium közvetítésével), hogy meg.izéli a pénzintézetnek a kölcsönt, ha az nem tudná behajtani. A földműveshitelt három kategóriába sorozhatjuK. 1. beruházási hitel, 2. üzemhitel. 3. konszolidációs hitel. A beruházási hitel a gépek, ,épü'etek, élő és holt berendezések beszerzésére irányul és általában hosszúlejáratú. Az üzemi hitel rendszerint rövidlejáratú éb a fenntartási költségek biztosításéi a szolgál, míg a konszolidációs hitel célja az egységes szövetkezet különböző hite'elnek egy hite'ezőnél történt koncentrálása. Az EFSz a beruházási hitel terén valóban forradalmat jelent. A kapitalista bankok is folyósítottak beruházási hitelt, a fedezet rendszerint ingatlan volt, melynek feléig is folyósítottak Kölcsönt, leginkább azonban azon alul. Egész más a helyzet az EFSznél. A pénzügyminisztérium 558. számú hirdetménye szerint, az EFSz 75 százalékos hitelt kap, amit úgy kell értelmezni, hogy a pénzintézet a szükséges beruházások 75 százalékát hitelezi. Kaphat azonban az EFSz magasabb hitelt is. Ezt a központi szövetkezeti tanács indítványozhatja és a földművelésügyi minisztérium hagyja jóvá. Ilyen esetekben a pénzintézet egészen 90 százalékos beruházási hitelt nyutjthat. Ezt a hitelt annak a népi pénzintézetnek kell felterjesztenie, mely a kölcsönt nyújtja s neki kell a hitel, illetve törlesztési tervet is Kidolgoznia Az EFSz tehát a beruházási hitelt illetőleg olyan óriási kedvezményhez jutott, mely mindezideig ismeretlen volt a hite'kérdés történelmében, mert hiszen gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a szövetkezet csaknem egész beftiházási pénzszügségletéi azonnal megszerezheti és csak 10 százalékot ke'l saját pénzéből pótolnia. Ezt a kis százalékot az FFSz könnyen előteremtheti vagy tagkölcsönökböl, vagy pedig egészen egyszerűen magukból az üzletrészekből... Kedvezmények mutatkoznak az üzemi hitel terén is, bár nem annyira, mint a beruházási hitelnél, hisz" ez természetes, legfontosabb az Indulás, ezt kell elsősorban hitellel alátámasztani. Itt az á'

r;lános hitelelvek vannak érvényben és a megterhelés hektáronként és kiiltúia szerint a következő kulcs szerint mozog: megterhelés üzemi hitel 25.000 Kcs 5000 Kcs 20.000 Kcs 4000 Kcs 20.000 Kcs 4000 Kcs szép papíron. De vájjon milyen a gyarkorlat? Vájjon tényleg Kézhez kapja-e az egységes szövetkezet ezt a hitelt és mikor? Aggódó földműves dolgozóinkat e téren is megnyugtathatjuk, ez a kérdés is gyakorlati elintézést nyert. Már a pénzügyminiszMEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ A gyümölcsfák A gyümölcsfák ültetésére %galkalmasabb időszak az ősz, amikor az oltványokról a dér a leveleket lecsípte. Október közepétől november végéig ültessük el gyümölcsfáinkat. Zord vidéken, hideg, nedves természetű talajban inkább tavasszal ültessünk, mert ilyen helyeken a gyökérképződés nagyon nehezen indul meg. Amikor a hőmérséklet fagypont alá süilyed, gyümölcsfát ültetni nem szabad. Az őszi ültetéshez a gödörásásokat bármikor megkezdhetjük, de ezt a munkát nagy gondossággal végezzük el, mert a gyümölcsfát évtizedekre ültetjük el. Az a fa fejlődik jól, amely gyökereit akadály né.kül terjesztheti és gyökerei meleget, levegőt, nedvességet kapnak. Jó minőségű talajban 70—80 centiméter mélyre és 100—200 centiméter szélesre készítjük a gödröket. Nehéz, kötött talajokon a gödröket hetekkel az ültetés előtt ássuk ki, hogy a levegő napfény, csapadék lazítsa és javítsa. A gödör kiásásakor a felülről kikerülő jobb földet a gödör egyik oldalára, az alsó gyengébb fö'det a másik olda'ára rakjuk. A gyümölcsös beosztásakor minden fa helyét kimérjük és az ültetendő fa helyét cövekkel jelöljük meg. A vadalanyra oltott magastörzsű almafa térigénye 10—12 méter sor és tőtávolság, a bokorfáké 8 méter, a Ducin alanyu bokorfáé 6 méter, a paradicsomi almaalanyu bokorfáé 4 méter. Körte vadalanyon 10—12 méter-, törpealanyon 4—5 méter térigénynyel bír. Magastörzsű kajszibarack 8—10, közepestermetű 8, a bokorfa 6 méter sor és tötávolságot kíván. Az őszibarack bokorfát 5—6, a szilvát 6, a diót 12—15 méter sor és tetőtávolságra ültessük Az úgynevezett hármaskötés az egyik legjobban bevált eszi telepítése telepítési rendszer, Az oltványok gyökereit ültetés előtt éles késsel, ollóval meg kell metszeni. Célszerű az oltatványok gyökereit ültetés eiőtt agyagból és vízool készült sűrű harbarcsba mártani, ez a réteg nemileg megóvja a gyökereket a kiszáradástól. A szélcsendes, borús idő a legalkalmasabb az ülteiésre. Az ültetés alatt óvjuk az oltatványokat a napsütéstől és széltől. Az ültetés előtt egy-két héttel a kihányt alsó és felső talajt összekeverjük és a gödörbe behányjuk, hogy ott kissé ülepedjen. Az ültetéskor a gödörből annyi földet vegyünk ki, hogy a gyökérzet abban kényelmesen elhelyezhető legyen. Az oltványt úgy helyezzük a gödörbe, hogy a gyökérnyak a talaj színe felett legyen 5 centiméterrel. Ültetés után » gödör földje süppedni fog, vele együtt az oltvány is s véglegesen a föld szintjével egy vonalban fog elhe'yezke.dni A gyökerek közeit töltsük ki porhanyó földdel, hogy hézag ne maradjon Aztán földdel betakarjuk és a fa tövét lábbal lenyomkodjuk. A középmagastörzsű és alacsony törzsű fáknak karókra nincs szükségük. A karónélküli gyümölcsfa életrevalóbb és arányosabban fejlődik. Szeles helyre ültetett magastörzsű fákat, valamint utak mellé, udvarokban ültetett fákat karózni szoktuk, mert az állatok és járművek károkat okozhatnak. Az elültetett fák törzsét még az ősz folyamán bekötözzük a nyulak, őzek ellen. A nyulak nagy károkat okozhatnak a fák összerágásával, ezért ne bízzunk a kerítésben, hanem náddal, vesszővel napraforgó karóval kötözzük be fáinkat. A papír, kukoricaszár, szalma nem jó anyag a bekötözésre. ter 558 as hirdetménye is gondolt erre, azoti pedig még újabb intézkedések történtek. Az 558-as hirdetmény szerint a kérvényt hivatalos nyomtati ványon kellett benyújtani és azt jóvá | kel.ett hagynia a helyi nemzeti taj nácsnak, valamint a szlovák föidmüj vesek egységes szövetségéneK. A | kérvényt az u n. járási hitelbizottság , kapta kézhez és ennek kellett a hitelkérdést megtárgyalnia azzal a pénzintézettel, melynek a hitelt majd fo; lyósítania kell. Az így megtárgyalt kérvényt aztán, ha a hitel előfeltételei megvoltak, felterjesztette a hitelközpontnak (2ivnobanka) érdemleges elintézés végett. Az újabb iránye'vek azonban ezt az eljárást lényegesen leegyszerűsítettéK és lecsökkentették. Ezek szerint az EFSz a kérvényt közvetlenül az illetékes takarékpénzlárnál nyújtja be, ez viszont felterjeszti a kérvényl a megfelelő hiteltervvel a prágai hitelközpontnak. Ez továbbítja a kérvényt a földművelésügyi minisztériumnak. A takarék ivonban köte'es egyidejű'eg a hitelterv egy másolatát eljuttatni a járási földhiteltanácshoz s ez 8 napon belül köteles álláspontját közölni a minisztériummal. Ha ez a 8 nap közlés nélkül mult el, úgy az olyannaK tekintendő, hogy a hi'el megadásához hozzájárult. A minisztérium azután az ügyet érdemben megtárgyalja, kiértesíti a pénzintézetet, mely igenlő válasz esetén a hitelt folyósítja. A pénzintézet köteles a hitel viszszafizetését ellenőrizni. Ha az adós valamelyik részlet megfizetését elmulasztja, a pénzintézet a lekésett részlettől számított 14 napon belül meginti az egységes szövetkezetet s egyúttal kiértesíti a járási hitelbizottságot, mely azonnal elrendeli a szövetkezet gazdálkodásának ellenőrzését és az eredmányt közli a földművelésügyi minisztériummal, mely megteszi a szükséges lépéseket és levonja a szükséges konzekvenciákat az egységes szövetkezet gazdákodását illetőleg. Feltételezzük, hogy ezt a példát csak papíron kell ismertetnünk és ténylegesen nem fog előfordulni, mert hiszen az egységes szövetkezet oly nagy lehetőségekkel dolgozik, hogy nem fog sor kerülni a leginkább hosszúlejáratú kölcsönök csekély részleteinek kihagyására. Ami a hiaelkérvény technikai részét illeti, azt az előírt nyomtatványon kell benyújtani és a megszabott okmányokat kell hozzá csatolni. Beruházási kölcsön esetén be kell terjeszteni a költségvetést és az építési tervet, ez azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor olyan építkezésről van szó, mely a minisztérium (szlovák viszonylatban a povereníctvo) terve alap ián épül, egyszóval az u. n. típus építkezésekre. Minden esetben kell azonban csatolni az EFSz vagyonkimutatását,- helyesebben teherkimutatását a 10.000 koronán felüli adósságokat külön-külön kell feltüntetni, csatolni kell az il'etékes járási tanács jóváhagyását (tehát a cégbejegyzés nem kizárólagos kritérium), a szövetkezet elöljáróságát és szerveit (lévszerint), az utolsó év könyvelési mérlegét és a fo'vó év költségvetését. Az EFSz ugyanis előre feHektetet költségvetés szerint gazdálkodik. A hitelkérdés legfontosabb tudnivalója az a tény, hogy a kerületi takarék nem köteles megvárni a kölcsön elintézések végét, hanem előleget folyósíthat, amennyiben úgy látja, hogy a kölcsön folyósításának előfeltételei meg vannak adva. Igy tehát a szövetkezet azonnal pénzhez juthat, még mielőtt a kölcsön ügye erdemi elintézést nyerhet. Természetesen ez a takarék belátásától függ és ez némi hátrányt jelent ott, ahol a takarékokban még ma is ott ülnek a régmúlt bankbüro.<raták copfos vadászgató díszpéldányai. Ez azonban csak itt-ott fordul elő és meg vagyunk róla győződve, hogy takarékjaink, mint a szocialista jövőnk építői fognak eleget tenni az EFSz jogos követelményeinek ott, ahol annak törvényadta feltételei vannak. Igy tehát az EFSz mindenképpen pénzhet jut, ha előleget k;>p, akkor azonnal, ha nem úgy megvárja a hitel rövid lebonyolítását és pénzzel működését azonnal megkezdheti. Magyarnyelvű szövetkezeti lapunk egyelőre nics, viszont az EFSz kérdése egyformán aktuális a köztársaság bármely falujában. Igy tehát lapunk hasábjain biztosítunk helyet az EFSz részletes ismertetésének a ha a hitelkérdését kissé hosszabbra szabtuk, mint amilyenek előző közleményeink voltak, úgy annak egyszerű magyarázata az, hogy ezt a problémát a gyakorlat egyik legfontosabb kérdésének tekintettük, melynek ismerete ismét csak megkönnyíti az egységes földműves szöv?tkezetek további egyre erőteljesebb alakulását... (m. 1.) ujatcű maqyacok Bemutatkozunk. — Megyeri vagyok, Rapp község agronómia — mondja. Lucenec közvetlen közelében fekszik ez a kis község, ahol Megyeri elvtárssal taiá.koztam. Szívélyesen betessékel a házába, leültet. Cigarettával kínál meg, majd lassan beszédbe elegyedünk. — Mi újság a faluban? — kérdezem tőle — hogyan dolgozol? — Három hold és 375 négyszögöl földön gazdálkodom — feleli az ötvenév körüli Megyeri elvtárs. — Ha kevés is a földem, mégis öt tehenem van. Nekünk, a föld igazi dolgozóinak kell a falubafi a szocialista jövőt megteremtenünk. Nekünk kell meglátni, hogy ki szabotál s tőle irgalom nélkül elvenni a földet, itt van például Séti Petik József, akinek még mindig hetven hold földje van és csak egy tehene s néhány borjúja. Ű maga nem dolgozik, mással dolgoztatja meg a földjét. Nincs arra szükségünk, hogy ilyen egyének élvezzék népi demokráciánk előnyeit a nép rovására. Annyi földet kell néki meghagyni, amennyit a családjával együtt meg tud dolgozni. — A szocializmus felé haladásunkban nem tűrhetjük többé a káros mult rossz életviszonyait, amikor milliók dőzsöltek és milliók nélkülöztek ... Ma nem kell harácsolniok, mindnyájunknak a szocializmusért kell dolgozni. Nekem a három hold földem sem kell, azt is a szövetkezetbe adom, amikor majd megalakul, öntudatos és határozott emberekre van szükségünk. Ellenségeinknek ninsc helye a Pártban, sem pedig más szervezetben. Az akadékoskodó sovinisztákat le kell küzdenünk és lelepleznünk. — 1921 óta vagyok a Párt tagja. Sinka és Raduska elvtársakkal dolgoztam állandóan. Sokat kellett nekem is tűrnöm, de kibírtam, mert tudtam, hogy ez a válÍ

tozás egyszer csak bekövetkezik. Érdekes, épp 1938-ban győzött először a Pártunk a községi vá* lasztások alkalmával. Utána pedig a tűrés időszaka következett. Honvédelmi munkára köteleztek, semmiért kellett dolgoznom.. . Megyeri bácsi igazi szocialista. Amióta ő lett Rapp község agronómja, mondhatnánk, a sovinizmus teljesen megszűnt a faluban. Maguk a szlovákok is gyakran fordulnak hozzá jótanácsért. — Megyeri elvtárs, miért nem tudtátok eddig megalakítani az Egységes Földműves Szövetkezetet? — Nálunk ez nehezebben megy, mert sok a nagygazda. De rövidesen sikerül megalakítanunk a falu népének teljes bevonásával A harminckét holdas egyházi birtokot is megkapjuk s Í9V nemcsak egyszerű, hanem termelő szövetkezetet fogunk alalkítani... Az idő malma lassan, de biztosan őröl. A falvak új vezetői nem hátrálnak meg az akadályok elől és minden tervüket a nép meggyőződésével, biztos alapokra való helyezésével oldják meg. Barta elvtárs, a Poüana textilgyár egyik dolgozója is végighallgatta eddigi beszélgetésünket és most közbeszól ő is. — Ti a földeken dolgoztok — mondja Megyeri elvtársnak —, mi meg az üzemekben, nincs semmi különbség köztünk s e közös harcunkban a minél szorosabb munkás-paraszt egységet kell megvalósítanunk! \ — Igy is van ez rendjén — válaszol rá Megyeri bácsi —, a döntő szó a népé, a dolgozók nagy tömegéé, akik fáradhatatlyanul küz- j denek a szocializmus megvalósí- 4 tásáért. (p—x) i v