Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-19 / 109. szám, péntek

1949 aus"isztu«j 19 UJSZG Augusztus 19, péntek. A nap kél 5 óra 55 perckor, nyugszik 20 óra 11 perckor. A római katolikus és a protestáns naptár szerint Lajos napja van. • Mr. Tumer, a hatalmas acél­tröszt elnöke repülőgépen utazik a Marshall-országokba. A gép le­zuhan, de Tumer megmenekül. Az első ijedtség után táviratoz az igazgatóságnak: „A szereesétlenséget élve meg-; Úsztam. Kíméletesen értesítsétek munkásainkat." • Kínában már évezredek óta használnak növényi kivonatokat különböző fertőzések esetén. A szabad Kína kutatói most szorpo* sabb vizsgálat alá vették ezeket az anyagokat és tudományosan el­lenőrzik esetleges csíraölő hatá­sukat. Negyvenöt i'.yen „háziszer" Vizsgálata folyamán nyolcat való­ban fertőtlenítő hatásúnak talál­tak. E szerek nagyrészt nem ölt meg a baktériumokat, hanem csak szaporodásukat akadályozza meg­A hatóanyagok egyike-másika re­barbarából és liliomokkal rokon növényfajtákból készül. Augusztus 28-án ünepli a szov­jet társadálom Goethe születésé­nek 200 éves évfordulóját. EbDőI az alkalomból a Szépirodalmi Ál­lami könyvhivatal sajtó alá ren­dezte a költő válogatott műveit „Líra. versek, drámák, próza és művészetitanulmány" címen. —- Nem akar hazatérni Jugo­szláviába. Jugoszlávia svédorszá­gi nagykövetségének kultúratta­séja elutasította a jugoszláv kor­mány hazahívását. Imanovics toul­túrattasé eleinte a jugoszláv kül­ügyminisztériumban dolgozott, majd folyó év júliusában Stock­holmba került, mint a nagykövet­ség kiul túrattaséja. A hazahívás elutasítása után cikket írt a stockholmi lapokba, melyben éle­ben élesen bírálja a Tito klikk trockista ténykedéseit. —- Bélyegsorozatot adnak ki az 50. Prágai Mintavásár Alkalmá­ból. A postaügyi minisztérium augusztus 20-án bélyegsoiozatot ad ki az 50. jubiláris Prágai Min­tavásár alkalmából, mely szep­tember 11-től 18-ig tart. A barna­színű bélyegek értéke 1.50 Kés és a világos színűeké 5.— Kés. A bélyegen a következő szöveget ta'á;uk: „50. jubiláris Prágai H i tavásár 1949 szepte.aber 11. -—18." Ezek a bélyegek a nemzet­közi postaforgalomban is érvé­nyesek lesznek. — H vi cz d esi a v - p a rk Firakovón. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség fil'akovói csoportja javaslatot terjesztett elő a helyi nemzeti bi­zottságnak, melyben kérj a régi Herold gróf tulajdonát képező park átnevezését. A helyi nemze­ti bizottság a javaslatot elfogadta és a kertet Hviezdcslav-parknak nevezte el. — Zuhan a fontsterlng árfc lyama. Mint a „Daily Express" írja, a fontsterling egyre kisebb fizetöerővel bír a világpiacon, jóllehet a washingtoni megállapo­dás szerint összhangba kell hozni a dollárt és a francia frankot a fonttal. Hát jó, kivételesen odafeol­csönyzöm a könyvet. De ne fe­lejtsd el visszahozni. SECIANSKI TUDÓSÍTÁS. Az Uj Szó az utóbbi hónapokban igen sok munkáslevelező írását közölte, amelyekben az egyszerű, de öntudatos dolgozók leírják életűket, a körülöt­tük lévő világot. Vannak azonban olya­nok, akix meg nem tudják, mit jelent a munkástudósító és ezeknek felvilágo­sítására néhány tény szolgáljon. Amikor az Uj Szó szerkesztősége a munkástudositókat felhívta a dolgozó magyar tömegek felfigyeltek A dolgo. zók között gyorsan elterjedt a hír, hogy ez meg az az elvtárs fog leve­lezni az újsággal es ott meg is iognak jelenni a mindennapi életükről szóló tudósítások. Voltak persze rosszindu* latúak is, akik azt mondták, hogy no­csak, most már lesz nektek elég pén­zetek, ha újságírók lesztek, ugyan­azok az emberek mondták ezt, akik nyugat felé kacsingatnak és akik azt sóhajtják, hej de jó volr.a az Ameri­kai Hat bizony, kedves elvtársak, Amerika és a mi csehszlovák köztár­saságunk között igeri nagy különbség van. Például az, hogy Amerikában azért fizetik a tudósítót vagy az új­ságírót, hogy rágalmazó cikkeket írjon ellenünk, a dolgozó nép ellen. A ha­zugságukért sok pénzt kapnak s mi­néí nagyobban hazudnak, annál többet. A mi munkáslevelezőin < bizony nem kapnak egy fillért sem. De nem is kell nekik Nem fizetésért végzik munká­jukat, hanem azért, hogy jobb legyen az élet. Nagy körültekintessel figye­lik » körülöttünk lezajló eseményeket. Hogy nem folyik-e valamelyik üzem­ben vagy gazdaságban szabotálás, hogy a munkások bérét kifizetik-e ren­desen. Ügyelnek, hogy hiba ne legyen sehol és fizetés nélkül Is teljesítik kö­telességüket. Legyen büszke minden­ki arra. hogy munkáslevelező lehet és feladatát végezze tisztán és becsüle­tesen, hogy nyilvánosságunk megfele­lően legyen tájékoztatva és tudja hol, hogyan végzik feladatukat a dolgojók. i Ha munkájukban bátrak és kitartók lesznek, úgy -redményes munkát vé­geznek a reakció minden megnyilvá­nulása ellen. Major Ágoston. EGY CSEHORSZÁGI LEVÉL. Egy csehországi ki« faluból küldöm levelemet, hogy bejelentsem, a Kralu­py és Smeiniky járásokban is befeie­ződött az aratás, de má r lassan a csép­lés vége felé is tartunk E hét végén az is befejeződik és jövő héten már megkezdődik a komló és a burgonya szedés. Annak el'encre, hogy Csehor­szágban később ért b* a gabona és ke­vés a munkás, mégis gyorsan és jói megy a munka, mert sok gép segít nekünk. A mezőgazdasági munkát itt leg­többnyire nők végzik és minden na­gyobb birtokon 13—15 asszony dol­gozik Nehogy azt gondoljuk, hogy csak pár napra jöttek, mert mír feb­ruárban megkezdik a munkát a trágya szétszórásáról és addig dolgoznak, míg az utolsó répát ki nem szedik a földből. Ne gondolja senki, hogy ezek az asszonyok munkára kényszerülnek. Jószántukból dolgoznak, pedig meg a pénzre sincsenek ráutalva, mert a férjük vagy hivatalba jár, vagy ipa­ros, vagv jól kereső szakmunkás, de vannak köztük csendőrök hajóskapi­tányok és még főjegyzők feleségei is. Mind szakszen'tzéti tag és maguk között megbeszélik bányán és mikor mennek a birtokra dolgozni. Itt mindenki résztvesz az ötéves terv munkájában és a haza felépíté­sében.. amit a fasizmus lerombolt. A gyerekeket az iskolában és otthonuk­ban is szociális nevelésben részesítik és még a legszegényebb háznál is ol­vassák a könyveket, amiből elég sok áll rendekezéslkre. Az aratás folyamán még a P—10 éves gyerekek is csináltak önkéntes brigádokat és odamentek segíteni, ahol a legtöbb gabona volt szé'szőrva a föl­deken. A tiaktoros önkötözőgépek egész nap dolgoztak és az asszonyok, a leányok, fiúk alig győzték össze­hordani a kévéket A cséplésnél nálunk olyan gép doleozik, hogv csak két em­ber kell hozzá, az egyik, aki a kévét beledobálja, * másik, aki a villanymo­tornál fe.ügyei. A gép a szalmát, meg a pelyvát a helyére fújja, a gabonát pedig a raktarba ömleszti. Ha pedig zsákokba aka'ják. akknr mc" egy em­ber kell hozza. A nv falunkból a ga­bonát a géptől egyene-en a szövetke­zetbe viszik és csak annyi marad ott­hon, amennyi vetésre, meg fejadagra szükséges. Már harmadik éve hogy ebben a fa­luban dolgozom mint önkéntes mező­gazdasági munkásnő. Három gyere­kemmel igei nehéz munkát vegzek, de elégedett vagvek, mert itt nincs kivétel, mindenki egyforma és min­dent megkapunk becsületesen. Nagyon sokat lehet tanulni a csehektől. Ami­kor eljöttem otthon nagyon drága volt az é'et és a parasztok 14 koronát is elkértek egy lite. teiért Itt most meg­van mindenünk, ami kell, nem bán­tam meg, hogy eljöttem. Az Uj Szót olvassuk, átböngésszük minden szá­mát és olvastak, hogy sok faluban mi­lyen szépen dolgoznak és milyen jól tellesftik a kötele««égűket. De hiába kerestem ezt, hogy az én falumról, régi szülőhelyemről valami iót írjanak. Ügylátszik, hogy ott va­lami nincsen rendben. De nem is lehet, elvtársak, mert ott romlott gazdí'ko­dás folyik és mi, amikor hazajöttünk Csehországból, sokáig födelet sem kaptunk a fe'Cnk főié. El is hagytam megint nemsokára. Egyúttal mellékelem egy (f'enl ma­gyarnak a elmét, ahova az Uj Szó napi'apot tessék megindítani. Ha ke­vesebb lesz a munkák, m*? több elő­fizetőt is szerzek a környékről. Csecskíny Anna. Vraíany. A LUCENECI MUTSKÁSZEmKARRÓL A múltban tapasztalhattuk a legjob- i ban, hogy a munkástársadaimat, aFloI csak tudták elnyomták, háttérbe szo­rították és nagy akadályokat gördí­tettek boldogulásuk útjába. A régi elv­társak sokat tudnának erről beszélni. Az utóbbi évtizedek alatt bizony ne­héz is volt a munkásérdekekért küz­deni és akik akkor harcoltak fáradha­tatlanul, szivvel-lélekKel a kapitalisták ellen a munkástársadalom felemelésé­ért, megérdemlik, hagy foglalkozzunk ve'ük, hogy az új szocialista nemze­dék tanulhasson kü ideijeikből. A múltban a dolgozók nem tudtak úgy szervezkedni és célkitűzéseiket keresztül vinni, mini ma. Sok helyen megtörtént, hotíy egyszerű munkás­zenekarba tömörültek' a dolgozók jo­gaiért küzdő elvtársak, hogy kisebb egységet. szervezeteket alkothassanak. Így volt ez Luíenecen Is, amikor 192ii-ban munkás kultúregyesület ala­kult s amikor ez fejlődésnek indult, a munkástársak bezárása éj üldözése folytán szétesett Gyurcsik Istvánnal és Fílip Ggörggyel beszélgettem el ezekről a dolgodról, akik tevékenyen vettek részt az akkori munkásmozgal­makban. Elmondjuk, hogy kuitúr­szervezetük szétbomlása után 1922­ben a fennmaradó 500 korona és 1500 koronás kölcsön segítségével, amit ké­sőbb maguk a munkások törlesztettek saját keresetükből — munkászenekart alakítottak. Az alapító tagok közül megemlíthetjük Siket Istvánt, Mészá­ros Györgyöt, C e irmaz Dezsőt, Weiss Dezsőt, Ciyipkó Lajost, Aíáy Gyula karmestert, Gyurcsik Istvánt és Filip Györgyöt. Nagy anyagi nehézségekkel küzdöt­tek állandóan. Egyedül a füleki Mun kás Temetkezési Egyesület nyújtott nekik segítséget. Kevés keresetük volt, amire pedig nagy szükségük lett volna, hogy hangszereket vásárolhas­sanak. Az emberek óvakodtak tőlük, mert tudták, hogy mindnyájan balol­daliak. 1938 után mint a katolikus munkisszervezet alosztályaként mű­ködtek tovább. T5bb esetben is életre ekartík hívni az önálló munkászene­kart, de a rendőrség mindig betiltotta működésüket. 1940-ben Kovács László zenésztársuk közbenjárására bekerül­tek az apátfalvai textilgyárba, de for­radalmi munkásgcmdolkozásuk miatt onnan is kiutasították őket. Tudjuk mindnyájan, hogy a Horthy­rendszer alatt mennyire elnyomták a forradalmi gondolkozású dolgozókat. 1941-ben Miy Gyula h«lá1a alkalmával •szeretett karmesterük sírjára piros koszorúkat helyjztek el. Szartorlsz Jó­zsef elvtárs búcsúbeszédében kiemel­' te, hogy — „nem olyan kezelést akar­tunk ne&ed adni, amfyet kaptál, ha­nem olyat, hogy meggyógyulhattál volna". Ezzel arra céizott, hogy az akkori állami rand semmit sem törő­dött még a dolgozók egészségének biztosításéval sem. Szartorisz József ezért a beszédért a kistarcsai gyűjtő­fogházban kilenc hónapig raboskodott. Láthatjuk ebből, hogy egészen 1945­Ig a dolgozóknak milyen küzdelmet és áldozatot jelentett, ha jogaikért szót emeltek. A kemény, harcos évtiz*' vk tott új hangszerek bevásárlására. Gaj­dos János karnester vezetésével a háború után három évi működésük alatt szép sikereket értek el. Most már nem telik el egy hét sem anélkül, hogy valahol ne szerepelnének és nagy súíyt fektetnek az új káder fel­nevelésére. A zenekar most legtöbb­nyire ifjú dolgozókból tevődik össze. Ha a rrial időkbe.! nincs is szükség annyi küzdelemre, mint a múltban volt, mert népi demokráciánk mindent után a népi demokratikus rend végre meghozta a dolgozók teljes szabadsá­gát. A fordulat után a munkászenekart átvette az apátfalvai textilgyár és eb­ben az évben 145.000 koronát fordí­biztosft dolgozóink számára, célszerű volna, ha a munkászenekai ifjú tag­pait is oly erősen áthatná a forradal­mi munkásszellem, mint elődjeiket, mert csak így lehetnek ők is a szo­cializmus öntudatos ig3z építői. — Francia bányászok Csehszlo­vákiában. Vasárnap érkezett Prá gába egy 50 tagú francia bányász­küldöttség, mely ípindlerov Mlvnben fog üdülni. Az érkező bányászokat a ROH elöljárói üdvözölték. Csehszlovákiai tar­tózkodásuk alatt megtekintik bányaüzemeinket, tanulmányozni fogják bányászaink szociális hely­zetét és megtekintik Csehszlová­kia nevezetesebb helyeit. — A bratislavai zenészek figyel mébe. A bratislavai zenészek he­lyi csoportja augusztus 17-én, 14 óra 30 perckor, a Redutban tag­gyűlést tart. A tagok hozzák ma­gukkal ROH igazolványaikat is. Tagok részére a megjelenés kÖte lezői — Cjabb község kap villanyt. A Nővé Zámky járásban lévő Dubnik községben Luk aíovií mű­szaki és Takác ipar- és kereske­delemügyi megbízottak részvéte­lével augusztus 21-én bekapcsol­ják a már kész villanyvezetéket. — Vasúti szerencsétlenség Olaszországban. Az Olaszország ból beérkezett hírek szerint Reg­gio város közelében vasúti sze­rencsétlenség történt, A szeren­csétlenség folyamán 18 személy súlyosan megsebesült. A szeren­csétlenség úgy történt, hogy a szerelvény utolsóelőtti póstako­csija kiugrott a vágányból és az utána következő személykocsi fel­borult. TlapfMette Lélekszakadva rohanok keresz­tül a kis ligeten, föl a park emel­kedésére és látom, még idejekorán «iök le a hatalmas kőbálványra. Hogy bevárjam a nagy eseményt. Reggel 5 óra 5 perc az idő. A Nap­pal adtunk itt ma egymásnak ta­lálkozót: én. az emberparány, aki az élettől mindig csak akarok és az élet forrása, az adakozó, örök sugárzás, most mingyárt egymás szemébe nézünk. A tenger még csak halvány aranyrózsaszínt kiiUlöz a felhö­drapériákra. dea látóhatár ebben a fényben már várakozásteljesen remeg. Lassan pirul a rózsaszín és a felhőfüggöny széle rajzolód­ni kezd. Mintha egy tobzódó festő széles ecsettel vonná. úgy képző­dik egy dús aranyszegély a szür­késkék színfalakon. Láthatatlan kéz készíti elő a, nagy jelenetet, sejtelmesen ízleltetve az elkövet­kező nagu csodát. Már izzadni kezd a felhők alja is. Ott, ahol a tengei-t éhinti, mintha egy óriást aranyhajó úszna, melyet belülről vakító reflektorokkal világítottak ki. Egyszerre csak a hajó lángra­lobban és aranyvörös sugárzással bukkan elő a hullámok közül a nap szegélye. Lélekzetem vissza­fojtva nézem, ahogy emelkedik, növekszik az izzó korong, ahogy svqárkévéket lövelve a magasba, diadalmasan birtokába veszi az eget, a tengert, a levegőt, a min­denséget. Már az egész látóhatár ujjongó rózsaszínben hullámzik és a nagy korong egyre emelkedik, áttörve a felhő függöny ön, mely pedig már könnybelábadt szeme­imnek segít, hogy még nézhessek, még láthassam a teljes kibonta­kozást. Ebben a pillanatban buk­kan elő a nap utolsó, rejtett íve is. de a zúgó tenger szinte birok­ra kel vele, aranykincsét nem ad­ja olyan könnyen, hullámai szik­rázva ostromolják a tüzes áll­vánvt, amelyen mintha remegve tiltakozna a tűzkorong. ts győz a fény! Az aranyállvány lassan elmerül és a lángoló, sugárzó tel­jesség ott úszik a tenger felett. A sziklás parton ülök még pil­lanatokig mozdulatlanul, ahogy a találkozás élménye lenyűgözött. Hirtelen kavics csikordul és nem szívesen fordulok oda megnézni, ki zavarja meg gondolataimat. Pil­lantásom mégis megenyhül, mert puskájára támaszkodva egy bol­gár katona áll pár lépésnyire. Már hosszabb ideje állhat ott, bizonya­ra annyira elfoglalt a gyönyörű napfelkelte, hogy meg sem hallot­tam közeledő lépteit. Most barát­ságosa nszalulál és amikor én könnyeimen át rámosolygok, meg ii kérdezi: „Krasiva?" — mondja és szé'.es mozdulattal öleli át a tengert, a napot és a kék eget. Mnogo krasiva" — válaszoltam. I belefoglalva ebbe a két szóba >' mindazt, amit ez a mai hajnalka­} sodás váltott ki belőlem. Még egy • kicsit állunk némán, aztán a ka­tona felemeli puskáját, lassan vá'­lára akasztja, szalutál és elindul. Egyszerre csak meggondolja ma­gát. fé'ig visszafordul és ezt mond­ja: „Bulgária—Csehoszlovákia — edno slnce" — és szépen mogo­lyog hozzá. Ahogy a fejét elfor­dítja, a nap egyik sugara éppen ráesik és megvillan sapkáján az ötágú vörös csillagon, szinte vég­ső értelmet adva szavainak. Igen, felkelt a mi közös napunk. , Pócz Olga. — Elutaztak a nyaraló magyar munkások. Szombaton hagyta el Csehszlovákiát egy 100 tagú mun­káscsoport, mely 14 napig a Csehszlovák Szakszervezet vendé­geként Spindlerov Mlynben üdült. A magyar vendégeket Ondrácek titkár búcsúztatta. Vándor Béla a magyor csoport vezetője válaszá­ban hangsúlyozta, hogy a magyar és csehszlovák nép «közé emelt mesterséges válaszfalat örökre el­távolítottnak tekinthetjük. Kife­jezést adott annak a reményének, hogy a két nemzet közötti barát­ság egyre jobban ki fog mélyülni. — A kőművesek is élcsoportba tömörülnek. Amint azt több alka­lommal jelentettük, a báhonyl versenykihívás Szlovenszkó ösz­szes kőműveseinél visszhangra ta­lált. Turciansky Sv. Martinban Troéka András élcsoportja egy váltás alatt 9 köbméter építő­anyagot dolgoz feL Ez az élcso­port már több építési üzem kő­művesét versenyre szólította fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom