Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)
1949-08-18 / 108. szám, csütörtök
Bratislava, 1949 augusztus 18, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 108. szám Gömör papjai nyilatkoznak Hetekkel ezelőtt Prágában és Brati Javában összegyűltek az állami közigazgatás hivatott tagj I és a kálvinista egyház pásztorai, hogy közös véleménykicserélés során letárgyalják a készülő törvényjavaslatot, amely a csehszlovák köztársaság és a különböző cgyliázíelekezetek közötti viszonyokat fogja rendelni. Ezen a tárgyaláson a református egyház, mint már a múltban is annyiszor bebizonyította, hogy nemcsak tömegei, de hivatott vezetői is demokratikusan gondolkodó fér.i;k, aí.lk a haladás, a szocialista jövő szebb holnapját az állammal együtt, harmonikus egységben, a dolgozók millióival és testvéri szeretei el kívánják megvalósítani. A református egyházak útmutató kiállása minden bizonnyal jó hatással lesz a katolikus papság és a katolikus hívők ama rétegeirt. akik még ingadoznak és nem mernek kiállni a Katolikus Akció mellett. A református papok határozott H .llása, a csehszlovákiii magyar kálvinisták vezetőinek kon struktív és minden tekintetben példátmutató megnyilatkozásai nvnden bizonnyal olyan hatást fognak kiváltani, amely ragyogó példája és igazolása azoknak az állításoknak, hogy az állam sohasem üldözte a vallást, nem akarta elvenni a hívőktől sem a templomokat, sem papjaikat, csak egyet kívánt: annak elismerését, hogy add meg az Istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré. Az egyéni őrdeket eső U&i rendelni a közösség Az elmúlt napokban munkatársunk háznak az állam iránti pozitív állásfclkereste Lenkey Lajos református foglalásának jelentőségét. Lenkcy Laespercst a rimavskáseü parókiáján. ref ormátus esperes készségesen És felkerte ot, hogy a csehszlovákiai J * , r tL í L magyar dolgozók napilapjában adjon all t rendelkezesunkre es feltett kerdefeleletet, miben látja a reiormátus egy- sünkre az alábbi nyilatkozatot tette: A református egyház magatartását ebben a kérdésben is a Szenty írás szabja meg, közelebbről Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levele hol is a 13-ik fejezetben ezt olvassuk: „Minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb hatalmasságoknak, mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. Azért, aki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene, akik pedig ellene támadnak, önmaguknak ítéletet szereznek, mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? cselekedjed a jót és dicséreted lesz attól, mert Isten szolgája ő a te javadra." Ezt a bibliai tanítást fejezi ki Egyházunk hitvallása is, az.úgynevezett II. Helvét Hitvallás 30-ik részében, mely szerint: „Mindennémá hatóságot maga az Isten rendelt, az emberi nemzetség békessége és nyugalma céljából, mégpedig úgy, hogy az az első helyet foglalja el a világon." Ennek a magasztos tanításnak a szempontjait tartjuk szem előtt, amikor lelki és erkölcsi tekintetben útat mutatunk híveinknek, hogy necsak egyházunknak hű tagjai, hanem államunknak is törvénytisztelő polgára^ legyenek. Az á lam a dolgozók társadalmi összefogásán épül fel, ahol az egyéni érdeket alá kell rendelni a közösség nagy és egyetemes érdekeinek. Az emberi fejlődés iránya a nagy közösségi szempontok érvényre jutása felé halad. Egyházunknak — véleményünk szerint — ma az a. feladata, hogy benne lévő erkölcsi és lelki erőkkel igyekezzék korunk nagy társadalmi átalakulásában pozitív formában és Jézus Krisztus tanításának szellemében közreműködni és semmiképen sem az, hogy félreálljon, vagy hogy tagjait a saját és a közösség érdekei ellen való .magatartásra ösztönözze. Több ízben elhangzott már az állam részéről az a kijelentés, hogy a népi demokratikus állam nagyra értékeli a vallást, mint közösségformáló erőt. A népi demokratikus szervezetű ref. egyházunk mindenkor kész volt és a jövőben is mindenkor készséggel állítja a benne rejlő erkölcsi erőt a közösség szolgá atába. Ezáltal kíván a református egyház hozzájárulni ahhoz, hogy a háború által okozott pusztulás helyén egy a felebaráti szereteten, az egymás megértése és kölcsönös megbecsülése alapján álló emberibb világ épüljön fel. A bosszú és gyűlölet helyett a szeretetet és megbecsülést kell terjesztenünk Lapunk munkatársa kérdést intézett Varga Imre református lelkészhez, a rimavskasobotai (rimaszombati) kálvinisták lelkipásztorához, hogy ugyancsak nyilatkozzék a csehszlovák állam és a református egyház közötti megA válaszA két nép együttélését olyan történelmi adottságnak kell tekintenünk, amelyet rajiunk kívülálló erők hoztak létre. Az egymás meg nem értése és a bizalmatlanság miatt a múltban sok hiba történt. A megváltozott világnak el kell tüntetni ezeket a bajokat. A mult esztendei februári eseményeket követte a magyarok egyenjogúsításáról szóló törvény, ami kétségtelen bizonyítéka annak, hogy államunk vezetősége biztosítani akarja az ittélő magyarságnak az emberi és szociális fejlődés lehetőségeit az állam területén élő többi népekkel együtt. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a törvény szüntette meg dolgozó népünk feje felett a kitelepítéssel és munkaszolgálattal járó bizonytalanságot és hogy ez a törvény teremtette meg falvainkban, hogy parasztságunk a bizonytalan évek alatt elhanyagolt szántóföldjeit, lakóházait és gazdasági épületeit egymás után hozza rendbe. Ma már nem kell rettegnie attól a gondolattól, hogy „én csak vetek, de ki fogja majd learatni?" Ki sem lehet fejezniazt az óriási nemzetgazdasági és erkölcsi értéket, amit az a puszta tény jelent, hogy népünk ettől a bizonytalanságtól megszabadult s nyugodtan, békességben folytathatja építőmunkáját. A református lelkipásztor legfőbb feladata, hogy híveit Isten félelmére s embertársai iránti szeretetre tanítsa s ebben példaképpen álljon mindig hívei előtt. Feladata tehát nem az, hogy a gyógyuló sebeket felszaggassa, hanem hogy a bizalmat és a jóreménységet ápolja mindenki lelkében. A szeretet.enség, bosszú és gyűlölet helyett a szeretet és megbecsülés szellemét kell terjesztenünk. A két népnek újabb századokban is együtt kell élnie. Arra kell törekednünk, hogy jó szomszédság legyen a két nép között, vagyis a két állam hivatalos barátságát a két nép kölcsönös megbecsülése töltse ki erkölcsi tartalommal. A református lelkész akkor t esz a legtöbbet ezen a téren, ha Isten Igéjéhez igazodik: „Nincs zsidó, nem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus játusba-n.'' A református egyház tagjai tudatában vannak annak, hogy az egyház és állam viszonyát rendező törvényjavaslat a vallásszabadság és az egyház egyenjogúsítását jelenti. E törvényjavaslatnak megva'ósítása mérföldkövet jelent vallási és egyházi életünk fejlődésének útjában. Meg tudjuk majd valósítani általa <iz összes egyházak és vallási társulatok egyenjogúsítását. Ez a törvény záloga lesz annak, hogy az összes vallási és egyházi ügyek nyugalomban és békében oldassanak meg. Államunk ellenségeinek sem a nyugalom, sem a béke megzavarása, sem pedig e törvény jogerőre emelkedésének megakadályozása nem fog sikerülni, mert ez a törvény az összes egyházak, vallási társulatok és az állam termékeny együttélésének lefőbb záloga, pmit a nép, a hívők serege és a papság jelentős rétege áhít. A református egyhá I tényezők becseii'etev I l 'üása, konstruktív mimkatör'ekvcse úja>b léiést jelent az állam és y hívők t : :mc?e által meghirdetett békés együttélés felé. egyezés kérdéséről. Varga Imre református lelkészhez feltett kérdésünk így hangzott: A csehszlovák-magyar I viszony megjavítása terén hogyan kíván Ön és egyáltalában a csehszlovákiai kálvinista lelkészi kar közreműködni? 4 A raagrer cs csdiszícvtk Parasztság üdvözli Gotaidot és Rákosit A áafárikovói aratási ünnepségről a magyarországi paraszt-küldöttség a következő táviratot küldte Gottwald Klement elvtársnak a c.seh.-z-.-ovák dolgozó nép vezérének: Gottwald Klement, Praha. Meleg szeretettel üdvözöljük önt, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság elnökét abból az alkalomból, hogy az új kenyér ünnepén Sáfár'kovón a csehszlovák dolgozó néppel mi magyarországi dolgazók és földművesek is résztvettünk. Egy az utunk a szocializmus felé. Kéz a kézben, vállvetve haladunk a Szovjetúnió népével együtt Sztálin, Gottwald és Rákosi vezetésével. A magyarországi földműveskülilöttscg nevében: Balatoni József s. k. G ó b i s Elemér s. k. Táviratilag üdvözölték Viliam Sirokyt, a szlovák kommunista párt elnökét és Julius Duris földművelésügyi minisztert. A szlovenszkói parasztság nevében a Szlovenszkói Egységes Földműves Szövetség helyicsoportja a következő táviratot küldte Rákosi Mátyásnak a magyar dolgozók vezérének: Mátyás Rákosi, Budapesf. S vrelou láskou pozdravujeme Vás, ako vodcu mad'arského pracujúccho l'udu z prilczitosti dozinkovych slávností zo Safárikova, kde sme v bratskom posedení slá. v'.li tieto oslavy s pracujúcim Fudem Mad'arska. Nasa cesta k socializmu je spolocná. Iiuka u ruke, pod zástitou Sovjetského svazu, pod vedením súdruha Stalina, Rákosiho a Gottwalda ideme vpred k socializmu. V mene pracujúccho rofníctva v Safárikove: Stefan Z i m a v r. Frantisek Hruska v. r. Üdvözlő táviratot küldtek ezenkívül Szakasits Árpád, a magyar népköztársaság elnökének és Erdei Ferenc földművelésügyi m niszternek is. a iifiMt MÉM'^jHl A Safarikovói aratási ünnepélyen szlovák parasztok mezőkövesdi menyecskék társaságában. A csehszlovák ifjúság a budapesti Operaházban (Budapestre küldött munkatársunk telefónjelentésej A fényes, előkelő márvánnyal bc mikor frakkban és fantasztikus esté és hercegnők, az ingyenélök és sem a magyar ncp ünnepel. Az a nép, a tette fel ezt a ragyogó épületet. A budapesti Nemzeti Színházban, Színházban és az Operaházban a fe külföldi ifjúság kiküldöttei. Kedden táncegyüttese szerepelt a magyar O tak, mert hétfőn este a lenini Kom ta népművészetét páratlan sikerrel, nehéz feladatával, ezért összeszedte javát nyujfotta a zsúfolásig megtelt A csehszlovák ifjúságnak miisora három részre oszlott. Az első részben csehszlovák művészek közvetítették Smetana és Dvorzsák müveit. Smetana és Dvorzsák voltak azok, DIVSZ-NDSZ akik alkotásaikkal felébresztették a csehszlovák népben a nemzeti öntudatot. Az ifjúsági est második rélelt magyar Operaházban, ahol valalyi ruhákban gyülekeztek a főurak m rekelyk, ina ünnepi keretek között mely verejtékével és munkájával épía Városi Színházban a Magyar sztivál ideje alatt helyet kapnak a este a csehszlovák ifjúság ének — és peraházban. Nehéz feladat előtt állszomol mutatta be kiváló szocialisA csehszlovák ifjúság tisztában volt magát és művészi tudásának a legOperaház közönségének. száben a Szojvetúnió és a népi demokrácia nemzeti dalait adták elő. Ezeket a dalokat nemcsak azért énekelték, mert zengők és dallamosak, hanem azért is, mert e dalok révén a csehszlovák dolgozó kifejezésre juttatja azt a tiszteletet és szeretetet, amit a Szovjetúnió és a népi demokráciák munkája és célja iránt érez. Az ifjúsági est harmadik részében a csehszlovák ifjúsági együttes népi táncokat mutatott be. Ezek a táncok magából a csehszlovák népből fakadnak és évszázadok ünnepi p 1lanatait elevenítik fel. A csehszlovák tanulóifjúság az üzemi ifjúsággal együtt most összegyűjtötte ezeket a táncokat és népdalokat és csokorba gyűjtve most nyújtotta a világ fiatalságának, hogy lássa a csehszlovák nép elpusztíthatatlan életerejét. E népi táncokban és dalokban hirdeti az egész világ előtt a népi demokrácia áldást-osztó derűjét és felszabadító erejét. A bemutató előtt J. Krupina, a csehszlovák ifjúság főtitkára mondott ünnepi beszédet. Smetana, Dvorzsák halhatatlan áriái a budapesti Operában A csehszlovák himnusszal kezdődött a műsor. Az ifjúság lépcsőzetesen felsorakozva betöltötte az Operaház szinpadát és fent a legmagasabb ponton reflektorokkal megvilágítva a csehszlovák nemzeti zászló bontatta ki eleven színeit. A klasszikus műsorból ki kell emelnünk Ruíena Jelinková operaénekesnőt, aki a Traviatából, Rusalkából áriákat és Smetanának »Csók« cimü operájának »Pacsirtadalát« énekelte komoly sikerrel. Ruíena Jelinková operaénekesnő igen kellemes jelenség; kultúrált finom hangjával és eleven előadásmódjával már az első percekben meghódította a fesztivál közönségét. Utána három fiatal lányból álló Votava trió, ugyancsak megérdemelt sikert aratott Smetana hangultos dalaival. Ez a trió oly közvetlenül adta elő dalait, mintha világj életében az Operaházban működött volna. Dübörgő taps felel a csehszlovák ifjúság táncára Igazi nagy sikere volt a Szovjetúnió dalainak. A csehszlovák ifjúság ezekkel a dalokkal döntő sikert aratott és ezt a sikert értékes kultúrmunkájával valóban meg is érdemelte.. Az énekegyüttest alig akarták leengedni a színpadról. A szovjet dalaitól a magyar ifjúsági dalig kitörő tapsvihar kisérte az énekegyüttes szereplését. Ez a siker a harmadik részben a népi táncoknál, népi daloknál érte el csúcspontját. Az egyetemisták csoportja cseh népdalokat énekelt. A kassai CSM tanulócsoportja tánccal és énekkel egybekötve bemutatták a »Tavasz köszöntését*. Ezután a Slovena Trenéin üzemi szervezetének csoportja színes népi öltözetben népdalokat és néptáncokat mutatott be. A viharos tapsokat itt már lábdobogás kísérte A csehszlovák tanuló és üzemi fiatalság ezt a kitörő sonert teljes mértékben megérdemelte. Táncuk és daluk magával ragadó volt. Az Operaház színpada egy igazi népünnepély képet nyújtotta és már-már úgy tűnt, hogy maga a közönség is táncra perdül és együtt énekli a szereplökkel ezeket az évszázados halhatatlan népdalokat. Az utolsó képen a CSM fiatalsága újra lépcsőzetesen felsorakozott a színpadon és fegyelmezett állásban elénekelte az Ifjúság himnuszát. Erről a forró ünnepi estről azzal a benyomással távoztunk, hogy a csehszlovák ifjúság jelentőségteljes kultúrmunkát végzett. Ilyen ünnepi est példásan igazolja mennyire fontos, hogy a tanuló ifjúság az üzemi f atalsággal együttműködve tovább, fejlessze a tánc és ének művészetét. A népművészetet csakiis kollektív mó don, együttes erővel lehet érvényre juttatni. Az előadás fél kilenckor kezdődött és éjfél után 1 óráig tartott Szabó Béla.
