Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-09 / 100. szám, kedd

Ma rádióműsor! A CSEHSZL0 V ÁKIAI MAGYAR 00LGOZÚK LAPJA Bratislava, 1949 augusztus 9, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 100. szám Gabcikovo (Bös) község példája Józan Lajos plébános hat métermázsa búzával adott többet terméséből - Bodó Ferenc, Csícsai és a Kosa testvérek termésfeleslegüket a dolgozóknak adták Nagy napra virradt hétfőn, augusz fus ís-án Gabcikovo népe A falu az Egységes Földműves Szövetség felhívására megszervezte az ünnepi gabonabe'szolgáltatást, amelyen az egész község lakossága kivétel nélkül résztvett. Gabcikovo lakosai a szerződésekben előre kötelezték magukat, hogy 74 vagon gabonát adnak át, hogy biztosítsák a dolgozók kenyerét. Miután a termés a várakozáson felül sikerült, a falu örömmel, boldogan készül megtoldani ezt a mennyiáéget, úgyhogy már e'íizetes számítások szerint is közel 100 vagonra fog rúgni a a beszolgáltatásra kerülő gabona mennyisége. Gabcikovo így mutat pcldát. A ragyogó augusztusi nap forrón sütött, amikor a déli órákban Gabcikovóra érkeztünk. A Munkásotthon előtt hatalmas tömeg gyíít össze, kivonult az iskolai tanulósereg, az Ifjúsági Szövetség, a leányok nemzeti viseletben és a tömeg közepén ott pompázott a gabonával roskadásig megrakott száz feldíszített szekér. A felpántlikázott lovak türelmetlenül doboglak, indulni akarlak már a raktárak felé. A falu raktára zászlódíszben áll, Sztálin, Gottwald, Siroky és Űuris elvtársak képei a falakon és a feljárat felett hatalmas belükkel e gyönyörű jelszó: „Nemzeti aratásból kenyeret adunk a nemzetnek." Zeneszó mellett indult meg az ünnepélyes menet, kétoldalt sűrű sorfallal állt a falu lakossága. A raktár előtt már várták a menetet a vendégek, akik között a politikai elet sok kiválósága is megjelent. A raktár elölt Józan Lajos he!ybel

; plébános üdvözülte a vendégeket, majd szépen felépített, mély érzéssel elmondott beszédében, a következőket mondotta: Jói3«i ims plélsános beszél — A jelenlévő földműves lakosság százai bizonyítéka annak, hogy népünk érti az idők szellemét és az a több, mint száz gabonával megrakott kocsi, amely átadásra vár, meggyőzheti önöket arról, hogy népünk íeielösségenek tudatában van és erkölcsi színvonala igen magas. Hangsúlyozni óhajtjuk, hogy a kormány nem csalatkozott belénk vetett hitében és ez mindnyájunkat végtelen örömmel, boldogsággal és büszkeséggel tölt el De még nagyob örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy földműveseink, bár igen sok nehézséggel ksllett megküzdeniök és igen nagy erőfeszítést kívánt ez a munka, kötelességüket a nép iránt teljesítették, a kenyérért folyó nagy csatában helytállót tak. Minden nehézség ellenére idén is, épúgy mint tavalv, az e'=ők közöt-t adják át fáradságos munkájuk gj mölcsét hogy ^.„..o a- dolgozók asztalára kerüljön a friss, fehér kenyér. Az idei termés számunkra Isten áldása, nemcsak a mi földjeink és a kedvező időjárás eredménye, de egyúttal parasztjaink törhetetlen hitének tanúbizonysága. Ezt a földet, amely valamikor gazdag és termékeny volt, azelőtt Aranykertnek nevezték AZ utolsó évtizedek folyamán átváltozott mocsárra, mert a Duna kilépett medréből és elárasztotta telkeinket. A felhők, amelyek másutt hasznos esőt hoznak, itt viharokat és elemi csapásokat idéznek elő. Az itteni paraszt néha kétszer, háromszor vet évente, de a sikertelenség nem töri meg, amit elvisz a víz, vagy megsemmisít a kedvezőtlen időjárás, törhetetlen akarattal és fáradságos munkával pótolja. Mert ezt parancsolja neki hite, erkölcsi felelősségének tudata és reménye a jobb szocialista holnap eljövetelében. — Elégedettek vagyunk a munkánkkal és a termésünkkel — hangoztatta Józan plébános —, de nem vagyunk elégedettek és nem lehetünk elégedettek azzal, hogy sok dologban elmaradtunk az időktől. A 4000 lakosú községnek nincsenek egészséges lakásai, villanyvilágítása, nincsen elégséges gazdasági gép, híján vagyunk kultúrháznak, nincsenek útaink és csatornázásunk. Ezek megvalósítására mi magunk gyengék vagyunk. De hisszük, hogy miután lamunk meggyőződött haladó gondolkodásunkról és tetteinkről, kormányunk segíteni fog megvalósítani vágyunkat, hogy lakosaink élete kényelmesebb és szebb legyen, mert az új társadalomban mindenkit érdeme szerint jutalmaznak. Köszönjük kormányunknak azt a gazdasági segítséget, amelyet földműves társadalmunknak a gabona jó árával nyújtott és ígérjük, hogy mint eddig, a jövőben is együtt fogunk dolgozni egyenlőségben, megértésben, szeretetben, vallási, nemzeti és hivatásbeli különbség nélkül. Hisszük, hogy közös munkával és akarattal életszínvonalunkat növelni tudjuk és boldog életet és szebb jövendőt valósítunk meg. Ezeknek a gondolatoknak jegyében köszönti önöket mélyenhívő lakosságunk. Száz feldíszített szekér gabonával teli és sok sok kosár gyümölcs! Józan Lajos helybeli pap beszéde után sor került az átadásra, a parasztság nagy örömmel és lelkesedéssel hozta termékeit. Gabonán kívül rengeteg gyümölcsöt is szolgáltattak be, amelyből az idén szintén bőséges termés mutatkozott. Feljegyeztük azoknak a gazdáknak a neveit, akik az eredeti szerződésnél jóval többet adtak, miután látták azi, hogy az idén bőségesen fizet a föld. A mosolygó arcok között láttuk Bodó Ferencet, aki 20 mázsa helyett 36-ot adott 83-as fajsúlyú búzából, Baltazár, Janzsura, Csörgő Imre, Csícsai és Kósa testvérek, Viliik István az ONV elnöke 20—30 mázsával adtak többet, mint amennyit szerződésben biztosítottak és amelyre pótszerződést írtai? alá. Külön említjük meg Józan Lajost a helybeli lelkészt, aki szerény hozamából 6 mázsi búzával adott többet. Ragyogó arcok, vidám beszélgetés, lelkes odaadó emberek tették számunkra felejthetetlenné ezfr az eseményt. Láttuk rajtuk, hogy szívesen adnak, örömmel adnak, mert tudják, hogy amit adnak, a dolgozó népnek adják, dolgozó munkás testvéreiknek, akinek segítségével együtt építik ezt az államot a dolgozók szabad hazáját. Gabcikovo példáj? követésreméltó és reméljük, hogy követésre is talál. Q Magyar népköztársaság új alkotmánya A magyar kormány legutóbbi ülésen Ktiikosi Mátyás míniszierelnönhelyeites benyújtotta a Magyar Népkoziarsasag alkotmányáról tzóió törvényjavaslatot, melyei a magyar min.izi-enáes ellögauoit. A magyar ncpivözt-arsaság alkotmánya az országépílő munka már megvalósult eredmeny&t, Magyarország gazdasági és tarsadalmi szerkezeteben végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg. A Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslat tizenegy fejezetre oszlik. Az I-ben, a Magyar ivepkoztarsasag c. fejezetben megállapítást nyert, hogy Magyarország Népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama, melyben minden hatalom a dolgozu népé. A város és a falu dolgozói a választott és a népnek felelő kiküldöttek útján gyakorolják hatalmukat. A Magyar Népköztársaság állama a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, a

z ország függetlenségét védi és harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen. A társadalom erőit a szocialista építésre szervezi. A Magyar Népköztársaságban a munkásság és a parasztság vezetésével a munkásság és a parasztság szoros szövetsége valósul meg. A II. fejezet a társadalmi rendről beszél, a 111. fejezet megállapítja az ailamhatalom felelős szerveit. A I v fejezet az ál.amigazgatás legfelső szervéül a Magyar Népköztarsasag minisztertanácsát jelöli meg. Az V fejezet az államhatalom helyi szerveiről szól, amely megyei, járási, városi, községi és vá'^

1' kerületi tanacsokra oszlik. A Magyar Népku társaság iga^

a

o „.akarói a VI., az úgynevezett bírói szervezet c. fejezet szoi. a Vil. fejezet me^aliapítja, hogy a törvényesség betartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik, aki gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát vagy függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék. A VIII. fejezet megállapítja az állampolgárok jogait és kötelességeit, biztosítja polgárai számára a munkához. való jogot, a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását, a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát, a törvényes munkaidőt, a fizetéses szabadságot. A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Népköztársaság új alkotmánya az ország területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. Ugyancsak ez a fejezet biztosítja a polgárok lelkiismeret; szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. Az IX. fejezet a választások alapelveit szabja meg, a X. fejezet a Magyar Népköztársaság címeréről, zászlajáról és fővárosáról szól. A Magyar Népköztársaság címere kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a Imezőre sugarakat bocsájtó ötágú vörös csillag, alján a redőzött piros, fehér, zöldszínű szalag. A XI. fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza. Lapunk századik számát viszi szet ma a posta. Századszor kerül az Új Szó a csehszlovákiai magyar dolgozó kezébe, hogy számot adjon neki a nap eseményeiről, futó és kérészéletű hírek mellett olyan történésekről is, amelyek az idő távlatában életünk sorsformáló és döntő tényezőivé nőnek. A századik szám még korántsem jogosít Jel, hogy a jubileumot ünneplők igenyeivel lépjünk olvasóink elé. Ma csupán jelezni akarjuk, hogy elértünk az első határkőhöz, amely a toll munkásában a visszapillantás gondolat át ébreszti, a megtelt kis út felmérésére és értékelésére késztet, de mindennél határozottabban arra sarkal, hogy utunk áldomásánál előre, a jövő Jelé vessük remennyel telt tekintetünket. Célkitűzéseink határozottak és világosak voltak: hangot adni az itt éiö magyarság munkás lendületének, országepítö szándékának és a szlováksággal vállvetve haladni o szocializmus útján. Ezek a kötelességek ét célkitűzések Pártunk kilencedik kongresszusa után még átfogóbban és nagyobbak lettek: dolgozóink — a munkásosztály, a földműves társadalom és a hatadószellemű értemiség pontos és világos tájékoztatása, de egyúttal irányítása is abban a szellemben, amelyet a lenini-sztálini tanítás és a gottwaldi tíz pont előír. Amennyire erőnkből telik, bele akarjuk idegezni az itt élő dolgozó magyarsag tudalaba: ahhoz, hogy munkásállamunk alkotó polgárai legyünk,mindenekelőtt szilárd szocialista világnézetre van szükségünk. Ez a világnézet megtanít bennünket arra, hogy minden kérdésnek é» jelenségnek megvizsgálásához helyes és észszerű módszerrel fogjunk hozzá. Ez a világnézet tesz képessé bennünket arra, hogy helyesen és minden oldaláról megismerjük a környezetet, melyben dolgozunk, hogy észrevegyük és megértsük életünk további perspektíváit. Ez a világnézet erősiti meg az emb*rt és csökkenti érzékenységét nemcsak ax apró kellemetlenségekkel, hanem nagyobb bajokkal szemben is, — ahogy erre Kalinin, a nagy szovjet nevelő olyan világosan tanít bennünket. Közös, kollektív eszményekirt kell élnünk, a közösség ügyeit a legfőbb ügyeinknek tekintenünk, hogy remények és érdekek éltessenek bennünket, ezt példázgattuk eddig olvasósóinknak és ezt idegezzük még nagyobb hittel, hogy kitéphetetlen gyökeret verjen minden dolgozóban. Lapunk századik számának megjelenése olyan örömteli időre esik, amikor a jól elvégzett bőséges aratás után az «!sö új kenyér kerül a dolgozók asztalára. Ez a kenyér ízesebb és fehérebb az elmúlt idők kenyerénél, szabad dolgozó ember keze vetette el, munkáskezek alkotta gépek segítették learatni, — idén először nyilvánul meg oly bíztatóan és szívet örvendeztetően a falu és a város dolgozóinak, az ipari munkásságnak és a parasztságnak összefogása, melynek eleven jelképe ez az új kenyér. Az Új Szó ezt a kenyeret ünnepli, amikor a jövőbe veti pillantását és erős hittel szól a dolgozókhoz: —Jó úton járunk, a népi demokráciák szocializmust építő útján. Jó példát követünk, nagy segítőnk és barátunk, a Szovjetúnió példáját. Ezen az úton a határkövek nem jeleznek gazdasági válságokat, munkanéküliséget, kizsákmányolást és kiszolgáltatottságot, háborúba sodró imperialista önkényt, de mindennek ellenkezőjét: céltudatos építést, minden dolgozó boldogulását, s szilárd hitét annak, hogy minden múló nappal életünk teljesebbé, szebbé és gazdagabbá válik. Erről a hitünkről akarun.< továbbra is hangot adni, arról, hogy a toll fegyvererejével az év tés, a béke harcos munkásai v< gyünk. örvendetes számunkra, hogy hl adhatunk munkáslevelezőink növe vő táboráról, munkáslevelek tömeg röl, melyek szerkesztői postánki egészséges és öntudatos hangjukk egyre értékesebbé teszik és azt igi zolják, hogy az elhintett mag ére televénybe került, csírát fogott c most szárba szökken. Ez^k a levélt arról tanúskodnak, hogy munká osztályunk és dolgozó parasztságur. megfeszíti erejét, hogy Köztársasi gunk napról napra emelkedő jólét. hez a maga munkájával méltoc hozzájárulhasson és elért fiiggetle ségét és szabadságát megvédje. Am kor ezt az országépítő lendületet, t élmunkások példás magatartását r gisztráljuk s hírt adunk a versenyel röl, a terménybe szolgáltat ások ere i menyeiről, tesszük ezt azzal a bu dító szándékkal, hogy ezek a na( építő törekvések minél nagyob visszhangra, minél több követök', találjanak. Mi, a toll munkásai, az ébersí intelmét fűzzük ezekhez a követé re serkentő, példásan nagy törekv< sekhez. Ébernek kell lennünk a mui ka minden vonalán, a termelés, < ország életének minden mozzanat, ban. Lépten-nyomon tapasztalhatja, hogy békés szándékainkat, alko. munkánkat ax ellenfél minden er< jének latbavetésével keresztezni sz< retné. A béke erőinek öntudatos < harcos összefogására van szüksé erős felsorakozásra a Szovjetúnió á tal vezetett béketábor mellett, hoi az imperialisták rendbontó és épí. munkát hátráltató — végeredmény ben háborús szándékai hajótörészenvedjenek a dolgozók százmillió nak éberségén ét áttörhetetlen ér, falán. Lapunk szüntelenül hangoztatj hogy a magyar dolgozók kötelessel helytállni a nagy építés munkáit ban és helytállni a béke arcvonalc nak rája eső szakaszában. Eme, létünket legmélyebben érint de súlyosságuk mellett örvendett feladatok mellé sorakoznak a kísebi nem kevésbé fontos feladatok és ki telességek. Amennyire lapunk szül re korlátozott terjedelme megengeü a kultúra értékeivel és a szociálist tudomány vívmányaival próbálju olvasóinkat megismertetni. Jól tuc juk, hogy ez egyike a legnehezeó feladatoknak, hiszen egymaga az x szovjet kultúra olyan hatalmas mén tű, hogy csak nagyterjedelmű foli/i iratok adhatnak róla kellő áttekii tést. Nagy hézagokat kell meg áth dalnunk és hiányokat betöltenüm hogy a népi demokráciák új szelU miségének ismertetése mellett kell méltányolásra leljen az Üj Szó lu sábjain az egyre szebben kiteljesea szlovák kultúra nemes hagyománya val, legújabb szocialista alkotása val s haladó életszemléletével. I olvasóink segítségét is kell kérnünl a feladat sokrétű és terjedelmes, foi dítóink és kultúrfigyelőink kis szc mát szeretnénk kiegészíteni. Hisszül hogy akadtak szép számban munka: levelezőink, itt is lesznek jelentkezői akik irodalomértőink és fordítóin kicsiny káderét kiegészíthetik, hog így új erőkkel felfrissülve, ennek ránk váró nemes feladatnak is péi dúson eleget tehessünk. Nincs ma szociálisan gondoikod dolgozó, aki az épülő új világért á< dozatokat ne hozott volna és aH újabb áldozatokra ne volna hajlar dó, hogy szebbé boldogabbá tegy

e 1 maga és gyermekei jövőjét. Mi szi lárd meggyőződéssel állítjuk és erő sen hisszük, hogy minden munka é áldozat könnyűvé válik, ha azt a kö zösségért való felelősségérzés tudata az építő munka szándéka, a béke ne mes akarata hatja át. Ezzel a törhetetlen hittel indulpi minden magyar dolgozó boldog hol napja felé.