Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-05 / 97. szám, péntek

2 flf • • áF- ""Ml/jm x 1949 augusztus 5 UJ SZ0 / • • Csehszlovák Építkezési Üzem nemzeti vállalatánál PETŐFI-EST LÉVÁN A CSEMADOK lévai helyi csoportja méltó keretek közt ünnepelte meg Petőfi halálának százéves évfordulóját a Vároai Színházban. A színpadon csehszlovák, szovjet és magyar zászlók közt a nagy költő hófehér szobra s mellette szimbolikus élőkép keretében a költészet múzsája feketében, tépett húrú lanttal, a másik oldalon talpig fehérben a szabadság istennője, kezen a kettétört bilincsekkel. A felzúgó zongora akkordjaira Gruner Ma^di gyasztanca bilincsed le a közönség figyelmet, majd az az újjászervezett cialárua aoja eiö „Távolból" című megzenésített verset, melynek záróakkordjai után egymásután vonulnak be az ONV, OAV-NF, Matica Slovenská és a CSEMADOK küldöttei, hogy megkoszorúzzák a nagy költö szobrát. A megnyitó jelenetet Harcsa Eszter szavalata zárta be Reviczky Gyula: „Petőfi él..című versével. Kutrl'a János járási kultúrreferens szlovák nyelven méltatta Petőfi érdemeit, kiemelve szláv származását és nemzetköziségét, mellyel minden elnyomott nép szabadságáért harcolt. Halász László magyarul ismertette a na

0y köuő eleiol. Liöauasaoan niéitatua Petöíit, mint a nep költőjét, az Alföld szerelmeset, a lángoló leikü forradalmárt és a rettenthetetlen szaoadságharcost — a politikai költőt. Az ötletesen összeállított előadás keretében Újvári László, Varga Erzsébet, Raksányi Jolánka, Juhász Károly és Kondel István szavalatokkal, Kucsera Manci és Guba Imre énekszámokkal szerepeltek nagy sikerrel. A műsor második részét önálló számok képezték. Nagy hatást tett a közönségre az „Ivóban" című tömegjelenet, Benyo Ibolya, Kucsera Manci, Carmen Duranová (szlovák) és Barta Mór énekszámai, valamint prof. Sumárová (szlovák), dr. Kohn Tibor szavalatai és Nagy László melodrámája az „Apostol" című műből. Az énekszámokat Pál Kató kísérte zongorán. — Nemo — J*t>i&fi~eíitté&ümepé£<f Qátán Július 31-én a szövetkezeti székházban a gútai CSEMADOK a bratislavai CSEMADOK ifjúsági kulturcsoportjával együttműködve ünnepelte meg Petőfi Sándor haláianak századik évfordulóját. Gúta magyarajkú lakossága színültig megtöltötte a nagytermet, hogy meghallgassa Fe.legi István, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete országos főtitkárának ünnepi beszédét. Fellegi főtitkár a nagy költőt méltatva, külön foglalkozott Petőfivel, az emberrel, a politikussal, a költővel, amely hármas jellegzetesség jelentkezett a szabadságharcos Petőfi életének minden szakaszában. Beszédét a következő szavakkal zárta be: Azt a forradalmár Petőfit, aki életét adta minden nép szabadságáért, a világszabadságért, magunkénak valljuk, mert a nép költője, mert a miénk. Visszautasítunk minden reakciós hamisítványt a múltból, amely, mert nem tud'a Petőfit elsikkasztani, hát meghamisította. Fellegi István tartalmas beszédét az ünneplő közönség lelkes tapssal köszönte meg. Az ünnepi beszéd elhangzása után Jozef Kalivoda, a komárnoi járási Nemzeti B

:zottság elnöke kért szót, aki rövid beszédében méltatta a nap jelentőségét, rámutatva Petőfire, mint a magyar nemzetnek példaadó harcosára. — Ha népeink hamarább tudatosították volna Petőfi forradalmi, harcos szellemét — állapította meg Kalivoda —, úgy minden bizonnyal hamarább is találkoztunk »volna azon a közös úton, melyen ezentúl Petőfi szellemében a világszabadságért és a szocialista jövő megoldásán fogunk közösen, kéz a kézben együttmunkálkodni. Az ünnepi műsor további szereplői Újházi Nusi, Tanka Dóra, Cséfalvay Kató, Barta Gyula, Gályi Iván, a CSEMADOK pozsonyi szervezetének ének- és zeneegyüttese, valamint a gútai szavalókórus voltak. Minden egyes műsorszám osztatlan tetszést aratott és a közönség hálás tapsokkal köszönte meg a két kultúresoport gondosan összeállított műsorát. Rodák mérnök, a vállalat kassai kerületi központjának igazgatója a következő felvilágosítást adja nekünk a munkabeosztásról. A speciális munkálatok több csoportra oszlanak: 1. Forgalmi építkezések, vasút, villamosvasút. stb. 2. Szlovenszkó Iparosításának kerelén belül épülő új vállalatok. 3. A vízmüvek építési munkálatai. 4. Kerületi építkezések. Ezek magukba foglalják a bérházak, kultúrépületek és általában az újjáépítést. A kerületi vállalat központjában Rodák Sándor igazgató az őszes itt felsorolt munkálatok működését koordinálja, amelyek a kassai kerülethez tartoznak. A kerület építkezési munkálatainak 70 százalékát az üzem központja vállalja és valósítja meg. Rodák igazgató ezután felsorolja azokat az épü'eteket, amelveknek munkálatai részben folyamatban vannak s részben befejezés felé közelednek. A Gazdasági Főiskola, a főiskolai internátus, az új magnezit és téglagyár. A Komensky utcában á'lami bérházak épülnek. A bérházak munkálatai még idén befejezést nyernek. Amikor ?zt a kérdést vetjük fel, vájjon az ötéves terv cz első évben megvalósul-e, Rodák igazgató a következőket válaszolja: — Annak ellenére, hogv a tél elhúzódott és későn fogtunk hozzá az építkezéshez, az első félév munkaeredménye kielégítő és meg vagyok arról győződve, hogy az év végéig teljesítjük az ötéves terv első évi feladatait. Természetes, hogy komoly törekvés él mindannyiunkban, hogy ezt a teljesítményt túlhaladjuk. Sajnos, a kassai kerületben állandó munkaerőhiány van és ez különösen most, az aratási idényben mutatkozott meg nagy mértékben. Ezt a munkaerőhiányt üzemünk brigádmunkaerőkkel igyekszik áthidalni. — Nálunk — folytatja Rodák igazgató — az épületeknél körülbelül 300 brigádos dolgozik állandóan és ezek hivatalnokokból, iparosokból, kereskedőkből és főiskolásokból tevődnek össze. Mind igen hasznos munkát végez. Különösen ki kell emelnem a főiskolásokat, akik a szünidőt arra használják fel, hogy az internátus munkálatait segítségükkel előrelendítsék. Rodák igazgató egyébként megemlíti még, hogy legújabban szerződcseket kötnek a munkássággal egy-egy épületrész elkészítésénél. A munkások magukra vállalják, hogy ennyi és ennyi munkanap alatt elkészítik a vállalt épületrészt. A szerződ is pontosan magába foglalja az al&p, a beton, a fal és kémény munkálatainak négyzet- vagy köbméterenkénti árait és tisztán az összmunkásságtól függ, hogy a vállalt munkát a megadott határidőnél hamarább fejezze be. Rodák igazgató szerint ez a szerződés a szociális rnunkaversenyt határozottan előrelendíti és ezért szociális szerződésnek nevezik ezt a megállapodást a munkásokkal. A munkások örömmel vették és szívesen írták alá a szociális szerződést, mert jól tudják, hogy mihelyt befejezik ezt a munkát, azonnal nekiláthatnak az újabbnak és nem kell attól tartaniok, hogy munka nélkül maradnak. v A Komensky utca épülő bérházai Miután a központtól pár lépésnyire van a Komensky utca, megnézem az épülő házakat. Sajnos, az élmunkásokkal nem áll módomban elbeszélgetni, mert azok Kézsmárkra utaztak, hogy eredményes munkamódszerükkel példát mutassanak az ottani munkásoknak. Szabad Kína népe nagy lelkesedéssel ünnepelte augusztus 1-én a kínai népfelszabadító hadsereg megszervezésének 22. évfordulóját. Az évforduló alkalmából a kilenc kínai demokratikus párt és a pártonkívüliek nagy tömegei küldtek üdvözlő táviratokat a Kínai Kommunista Párt központi bizottságához. A kínai munkásszövetség felszólította a munkásokat, indítsanak mozgalmat a termelés növelésére és a gazdaságosabb anyagfelhasználásra. A kínai munkásszövetség ünnepi üzenetében megállapította, hogy Várkony János munkavezető tájékoztat a helyzetről. Várkony egy ajtókeret köré illeszti a téglákat, a téglából darabokat hasogat egy kalapáccsal, majd a megfaragott tégladarabra jó vastagon maltert rak és beilleszti a tátongó résbe. Közben felsorolja az élcsoport tagjait: — Gajdos Lajos, Moser József, Csukás Vince, Fülemüle Ferenc. Ezek mind kitanult kőművesek, szakemberek és élmunkájukkal 35% munkatöbbletet értek el. — És jó is ez a munka? — kérdezem a laikus ártalanságával. Várkony megvető tckintttel mér végig és látni rajta

/ hogy fegyelmezi magát, majd a tanító jóakaratú hanghordozásával válaszol: — Nálunk az a

z élmunkás, aki minőségben is kiváló munkát végez. — És ez a Gajdos-csoport tényleg kiváló? — Hát ha Kézsmárkra küldték őket, hogy betanítsák az ottani munkásokat, miként kell dolgozni, akkor biztosan tudnak valamit. Az ő tudásukhoz nem fér kétség. Szakértők tartják számon munkaeredményüket. — Hát akkor miért nem vagy te is köztük? — Azért, mert én munkafelügyelő vagyok. Nekem nem is kell végeznem kőművesmunkát, nekem a munkára kell felügyelnem. — Látom, hogy kőművesmunkát végzel. — Jól látod, szó sincs róla ... Ha azt látom, hogy mindenütt halad a munka, akkor természetesen én is nekilátok a téglafaragásnak. Az embernek segítenie kell ma, ez minden munkásnak a kötelessége. Csak nem képzeled, hogy zsebretett kézzel fogok állni és nézni, amint mas dolgozik? ... — És mit gondolsz, mikor készültök el ezzel a munkával? — Ezt az építkezést tavaly májusban kezdtük meg. Szépon halad előre a munka. Még ezidrn befejezzük. Óriási épülettömb ez, 56 két- és háromszobás komfortos lakásból áll. — Azért valld be, ha ilyen épülettömb elkészül, akkor bizonyára érzel valami elégedettség-félét?! — Hát nem tagadom, olyan csöndes öröm ez, mi munkások ezt határozottan érezzük, de ritkán beszélünk róla. — Szerintem illene erről gyakrabban beszélni. — Ugyan kérem ... Remélem, ezt csak nem fogod megírni... — Mi jut eszedbe?... És mondd, télen mit szoktál csinálni? — Hát tavaly mint oktató vettem részt a tanfolyamokon. — És voltak tehetséges fiatalemberek a hallgató!: között? — Felváltva, volt tehetséges és gyöngébb felfogású is. De a tény az, ha valaki szorgalmas és dolgozni akar, akkor megtanulhatja a mesterségünket minden nehézség nélkül. Nem szükséges, hogy úgy tanonckodjon, mint valaha én. A téglaillesztés az ajtó körül lassan elkészül és sajnálatomat fejezem ki, hogy nincs módomban az élmunkásokkal elbeszélgetni. Várkony János erre segítségünkre siet és elhivatja a két élmunkásnőt, akik a Gajdos-élcsoportnak hordták a maltert. A két leány ezzel a munkával, hogy ellátták az élcsoportot elegendő malterrel, kitűntek és elnyerték az élmunkások rangját. Beszélgetés a két élmunkásnővel Amikor a lányok megjelennek, Várkony János egyszerre elillan. A két lányt munkásnők veszik körül és amikor kikérdezem őket életkörülményeik felől, a többi munkásnő kissé gúnyosan és fölényesen összemosolyog. A két lány kínos helyzetben van, alig lehet belőiük egv rendes feleletet kihozni. Erre megkérdezem a munkásnőket, miért mosolyognak olyan fölényesen. — Hát azért, mert az élmunkásnőt tetszik kikérdezni. — Én szívesen magától is kérdeznék, ha élmunkásnő lenne. — Hát akkor inkább ne kérdezzen. — Olyan illetlen dolgokat kérdezek? — Nem, csak olyan furcsa, én már huszonöt éve dolgozom a kőműveseknél és engem még sohasem kérdeztek. — Látja, ez a különbség! Maga még mindig azt hiszi, hogy úgv kell dolgozni, mint előbb. Régen a maga becsületes munkájával nem törődlek, a fontos az volt, hogy a munkája pénzt hozott a gazdag embernek, a vállalkozónak. Ma azonban a népi demokrácia számon tartja mindazokat, akik becsületes munkájukkal elősegítik az építőmunkát. Ezért higvje el nekem, hogy ma minden élmunkás tiszteletreméltó, mert megfeszített munkával a köz, a munkásság érdekében dolgozik. Kojinoly csönd vesz körül bennünket, úgy tűnik; hogy ezekben a percekben az a munkásasszony 25 évi munkáját mérlegeli és próbál magában rendet teremteni... Felidézi fiatal éveit, amikor megfeszített erővel dolgozott a vállalkozóknak és mindig lent a homályban maradt, soha nem kérdezték... és ő sohasem felelt, Közben Porzsolt Sarolta, az egyik élmunkásnő, egy élénk, csinosarcú lány, a következőket mondja «1 az életéről: — 26 éves vagyok, többen vagyunk testvérek, b

z egyik fivérem a dernői bányában dolgozik. A többiekről is itt-ott hírt hallok. Három elemit végeztem, tovább nem tanulhattam, mert szüleim igen szegények voltak és munkámmal hozzá kellett járulnom a megélhetéshez. Gyermek voltam még akkor, amikor már szolgálnom kellett és akkor, amikor mái gyermekek gondtalanul tanultak és játszottak, engem hajszoltak a munkában. Ez volt az én fiatalkorom, amire nem is tudok szívesen visszagondolni. — Ma azonban — folytatta Porzsolt Sarolta —, hogy lelkiismeretesen elvégzem feladatomat, emberszámba vesznek és törődnek velem. Egy másik munkásnővel lakom közösen, a lakást a ROH szerezte nekem, mert munkámat becsületesen elvégzem. És ha vannak ma is olyanok, akik azt mondják nekem, hogv maltert hordani nem illik egy lánynak, akkor én nem törődöm velük. Mert az igazat én tudom, én, aki mindig két kezem munkájával kerestem meg a kenyeremet. Nekem nincsenek nagy igényeim. Nekem az is elegendő, ha becsületes és törekvő munkámért becsületes bánásmódban részesülök. Takács Anna. a másik élmunkásnő rendkívül komoly, élénk szeme értelemről és meggondoltságról tanúskodik. 22 éves és már egy hatéves kisleányká.ja van. Keresetével kitartja kisleányát és öreg édesanyját. A lakásával nincs megelégedve, mert egy pincében lakik. Nagyon reménykedik, hogy az üzem lakáshoz juttatja. A Rérvénvt már benyújtotta és már csak azt várja, hogy eredményesen elintézzék a lakásügyét. Amikor munkája felől érdeklődünk, röviden és határozottan felel. — Mi, élmunkások, munkánkkal azt akarjuk elérni, hogy gyermekeinknek jobb dolga legven, mint nekünk volt. Nekem, fiatal éveim ellenére, súlyos tapasztalataim vannak és egyetlen vágyam, hogv gyermekem ezeket a tapasztalatokat elkerülje. Ezért dolgozom, ezért igyekszem és törekszem. Szabó Béla. „A tartós békéért, a népi demokráciáért" című folyóirat új számának tartalma „A tartós békéért, a népi demokráciáért" című folyóirat új száma, amely e napokban jelent meg, vezércikkét a munkásosztály nemzetközi egységének szenteli. Kiindulva a milánói világszakszervezet kongresszusából, a folyóirat hangsúlyozza a munkásosztály egységének megszilárdulását, mint a Kommunista Párt egyik legelső feladatát a világbékéért folytatott harcban. Egész terjedelemben közli a Szovjetúnióban, Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában élő jugoszláv forradalmi emigránsok kiáltványát, melyet a jugoszláv néphez intéztek. N. Zachariades, a görög Kommunista Párt főtitkára és E. Hodza, az albán munkáspárt főtitkára hosszú cikkben Tito árulásával foglalkoznak. G. Amado, a nagynevű braziliai író a békéért folytatott harcról úgy ír, mint az értelmiség legelső feladatáról. A cikkek egész sora a népi demokráciák építészetben elért sikereinek és a szocialista átépítés kérdéseinek van szentelve. . A szovjet vasutasok napja A július 31-én tartott szovjet vasutasok napja az egész Szovjetúnió területén ünnepélyes alkalmat nyújtott arra, hogy a szovjet vasutasok megmutathassák erejüket és vasúti kocsijaik és mozdonyaik kiválóságát. Az ünnepség alkalmából a szovjet vasutasok az összes újságoknak és Sztálin elvtársnak levelet küldöttek, amelyben fogadalmat tettek, hogy teljesíteni fogják az ötéves tervben reájuk rótt feladatokat. Új számológépek a Szovjetunióban Moszkvában a legmodernebb íróés számológépek kiállítását nyitották meg a napokban.. A moszkvai gyárak bemutatják a kiállításon a legmodernebb tabulátoros számológépeket, amelyek lehetővé teszik majd a szovjet hivatalok számvevőségeinek nagyméretű mechanizálását.. A legtöbb számológép-gvár egészen új típusokat hoz forgalomba, melyek a Szovjetúnió keleti részén <Mő népeinek is lehetővé teszik az iró- és számológép használatát.. Az élenjáró angol ipar. .Szabad Kína néphadserege Ázsia újjászületésének záloga augusztus l-e dicsőséges napja Kína I történelmének. i 22 évvel ezelőtt ezen a napon szü- | letett meg a felszabadító néphadse- | reg, a kínai nép hűséges védelmezője. Az északkínai népi kormány az augusztus 1-i ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Csu-Te elvtárs főparancsnokot, Peng-Te-Hoai föparanscsnokhelyettest, valamint a néphadsereg katonáit, politikai munkatársait és tisztjeit. A távirat megállapította, hogy a felszabadító néphadsereg ragyogó győzelmei nagymértékben lelkesítették az egész világ demokratikus mozgalmait. Az évfordulón jelent meg az északkinai főhadiszállás lapjának első száma. A lap Csu-Te elvtárs vezércikkét közli, amelyben megszabja a hadsereg új feladatait. A cikkben megállapítja, hogy a hadsereget a felszabadító háború után sem szabad leszerelni, hanem korszerű, hatalmas hadsereggé kell kifejleszteni, amely Ázsia békéjének biztosítéka lesz. Pekingben fényképkiállítás nyílt meg, amely a néphadsereg életét és harcait mutatja: be. A város valamennyi színháza intvén előadásokat tart a katonák szórakoztatására.