Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-25 / 114. szám, csütörtök

'1949' augusztus 25 UJSZ0 A bratislavai filmfesztivál margójára Amikor megkezdődött, azt hittem, hogy ismét csak a cím és az elneve­zés lesz a „dolgozók filmfesztiválja". Mert hiszen a múltban annyi meg­nyilvánulást tapasztalhattunk, mely­nek hangzatos címei voltak és őszin­te hangulatot nélkülöző formalizmus­ba tévedt. Tévedtem! A bratislavai dolgozók filmfeszti­válja valóban a dolgozók ünnepi ta­lálkozója volt, de ezt nem lehetett a résztvevők öltözékéről megállapíta­ni, mint azt egy mögöttem ülő, a munkásosztálytól távolálló úriember megjegvezte. Megítélhettük azonban a mozit felvető hatalmas és lelkes hangulatú tapsviharról, az őszinte, meleg és szívbéli üdvözlésről, a for­ró hangulatról, amilyet nem tapasz­talt még a szlovák főváros közön­sége. Valamelyik este, a pontos dátum­ra már nem emlékszem, lapunk egyik munkatársnője, aki legyeket próbált szerezni az egyik előadásra, délután 5 óra felé telefonon megkérdezte, vájjon nem akarunk-e résztvenni a munkás bírálóbizottság egyik ülésén. Hogy akarunk-e? Néhány perc mul va mindannyian ott voltunk a Szak­szervezeti ház VI. emeletén. Tanulni jöttünk. Tanulni jöttünk a bratisla­vai kerület legjobb élmunkásaitól, az egészséges, tisztánlátó mnukásfe­j éktől, mit mondanak ők, hogy hall­juk a dolgozó munkásosztály véle­ményét. Amikor beléptünk, felállt az el­nöklő Kedró elvtárs és a népes zsű­rinek bejelentette, hogy az Üj Szó szerkesztősége látogatott el a vitá­ra, hogy meghallgassa a dolgozó munkásság véleményét a filmről. Nem akarom részletezni azt az őszinte éljenzést, percekig tartó tap­sot, amellyel a szlovák munkásság fogadott bennünket. Rövidesen a vi­ta és a bírálás hullámaiba kerültünk. Valahogy furcsa érzéssel jöttünk ide, hiszen egyikünk sem volt még ilyen ülésen és valljuk be őszintén, lélek­ben talán kissé kételkedtünk is a munkáskritika szakértelmében. Ez a tudatalatti kételkedés azonban né­hány pillanat alatt elmúlott. Amikor meghallgattuk Adamková elvtársnő és a többiek felszólalásait, az éles, tárgyilagos és fordulatos közbeszó­lásokat, tudtuk, éreztük és meg is mondtuk: a film helytálló kritikát fog kapni. Meg ia kapta. Különös véletlenképpen épen a „Talpalatnyi föld" állt a munkásság ítélőszéke előtt. Túlzás nélkül állíthatjuk, a film megállta helyét. Bár sok kifogás volt. Kifogásolták például, hogy a kubikusok vezetője, amikor elárulja, hogy 4 fillérrel többet kap köbméte­renként, mert ők „szervezettek", miért nem keres kapcsolatot a falu többi dolgozóival és miért nem pró­bálja őket is megszervezni. Nagyon helvénvaló kifogás volt. És egymás­után állanak fel az elvtársak és elv­társnők, védelmükbe is veszik, pró­bálják magyarázni a támadás cél­pontját és mindezt nyugodtan, éles hang és személyeskedés nélkül és végén elhangzik az ítélet. A film jó, mert a háború előtti magyar életről szól. amely nagyon sok hasonló vo­nást mutat a mi életünkkel. Egy idő­seb elvtárs felállt és elmesélte, mi­lyen volt Magyarországon a helyzet a háború előtt és így még jobban alá­támasztotta azt, amit Bán Frigyes, a rendező a filmmel mondani szándé­kozott. Amikor elbúcsúztunk, megköszön­tük, hogy itt lehettünk és megígér­tük, hogy máskor is el fogunk jön­ni. II. Kicsit hűvös este volt, amikor az Amfiteátrumban jegyet váltottunk az amerikai filmhez. Hatalmas él­ményben volt részünk. A film meg­mutatta, hogyan is néz ki közelről a szabadság szobra tövében az ame­rikai töke befolyására kialakult „sza­badság". Nem csodálkoztunk és nem lepődtünk meg, óh, nagyon jól em­lékszünk még mi is arra, amikor harcunkat vívtuk a munkásmozgalom szabotálóival, az árulókkal, a béren­cekkel, a sárga szakszervezetiekkel. Nagyon jól emlékszünk még azok­ra a jelenetekre, amelyekhez a rend­őrlovak dobogása, a kardlap csengé­se és csattanása szolgáltatta a kísé­rőzenét. És úgy hisszük, mindenki emlékszik még arra is, amikor a bur­zsoázia golvói munkások és dolgozó parasztok szívét fúrták át. Üjat te­hát nem mondott a dokumentum­szerűen összeállított amerikai film. de megerősödött bennünk »z a tu­dat. hogy van egv másik Amerika, a Truman-féle amerikanizmus — vandalizmus — álarca mögött, amely békét, nyugodt életet., nyugodtabb jövendőt akar. Látogatás a sísovoi gépállomáson Vezetője Timasova asszony a „Lenin-rendjel" tulajdonosa Mikor gyorsvonaton Moszkva felé utaztunk, parasztküliiöttségunK tagjai­nak feltűnt, miért látunk oly kevés emberi a mezőkön, miért oly néptelen a határ Kinn a kolhozokban s a siso­vói gépállomáson választ kaptunk er­re. A magas gépi technika miatt van ez így. Minden nehezebb mezei mun­kát ma már géppel végeznek a kol­hozokban: az összes nehezebb munká kat a parasztok válláról átvették a gépállomások. A voronyezsi kerület kolhozaiban általában az összes mun­kák 80 százalékát s ezen belül a föld­munkálatokat pedig — őszi szántás, parlagok feltörése, betakarítás — 95 százalékban a gépállomások gépei vég­zik el. Hogyan dolgoznak a gépállomás I hanyítanak, amikor odaérünk. Az óri­gépet a kolhozokban? Milyen a gép- | ási földek végén délibáb Ráncol, akár áliomás viszonya a kolhozokkal? A korszerű nagy gépek megtekintése mellett ezt is alaposan ianuiniányoztuk a kolhozokban és a gépállomáson és nagyon sokat tanultunk ezen a téren. Év elején valamennyi kolhoz szer­ződést köt a fö'djét megmunkáló gép­állomással. A szerződés kétoldalú. A kolhoz nemcsak aia köt megállapo­dást a gépállomással, .hogy . milyen nagyságú területen milyen munkákat köteles elvégezni a gépállomás és a kolhoz, hanem arra is, hogy egy-egy kat. holdon a különféle növényekből milyen terméseredményeket kell elér­niük. A „köveW módszer... n A „Kaganovics"-kolhozban mi ma gunk is megnéztünk egy ilyen szer­ződést. Ebben az állott, hogy ka­tasztrális holdankint rozsból 14, búzá­ból 13, zabból 13, burgonyából 130, káposztából 230, hagymából 90 má­zsás terméseredményeket kell elérni­ök. És ezért mindketten együttesen felelősek! A gépállomás köteles minőségileg jó munkát végezni és határidőre tel­jesíteni a szerződésben vá'lalt gépi munkákat. Ha nem jól végzi felada­tát, például a traktorista a szerződés­ben előírt 20—22 centiméter barázda­mélység helyett csak 18 centiméter­re szántott, a kolhoz nem köteles át­venni a munkát Ilyen esetben a gép­állomásnak saiát költségén újra kell szántani a koMioz földjét. Hasonlókép­pen, ha a kolhoz nerr teljesíti a szer­ződésben vállalt rája eső egyes mun­kákat — víz- és benzinhordás a trak­torokhoz. vagy nem állít elég mun­kaerőt a vetőgép mellé — a gép­állomásnak joga van a kolhoz költsé­gére más munkaerővel elvégeztetni ezeket a munkákat. A Szovjetúnióban (gv szoleták ezt mondani: az a helyes, ha „követelő" módszer alakul ki a kolhoz és a gép­állomás között Ha mindegyik megkö­veteli a másiktól a jó munkát. Termé­szetesen ez nem jelenthet és nem is jelent soha ellentétet közöttünk, mert a jó munka és a határidőre való teljesí­tés megkövetelése mindkettőjük érde­kében a magas terméseredmények ki­alakítása, a jólét fokozása érdekében való! Mit fizet a kolhoz a gépállomás munkájáért? A kolhoz természetben fizet a gépi munkáért olyan és annyi­féle terménnyel, ami termett a gép­állomás által megmunkált földeken. Tehát fizethet búzával, rozzsal, cukor­répával, burgonyával, napraforgóval, gyapottal, stb. Aratás .befejezéséig a kolhoz semmit sem fizet a génállo­másnak. A génállomás tehát, másszóval^ az állam —, mert a gépállómások a szocialista állam vállalatai — hitelezi úiig a kolhoznak a földmegmunkálás költségeit. Amikor a kolhoz betakarítja a termést, a gén állomás benyújtja neki a szám'át. Az a szokás, hogy az új termés betaka­rításakor a számla benyújtása után öt napon belül rendezni ' kell a gépál­lomásnak való tartozást. Ennek leg­későbbi határideje október elseje. A jól és határidőre végzett munka dija Mit fizet a kolhoz egy katasztrális hold föld gépi munkájáért a gépállo­másnak? Ez elsősorban az elért ter­méseredményektől függ. Fizetési rend­azerben erőteljes foKozatosság érvé­nyesül. Ha 3 a gépállomás jobban dol­gozott, többet is kap munkájáért. Ha rosszul dolgozott, kevesebbet. A siso­vói gépállomáson elmondották ne­künk: ha netán csak 3 mázsás ter­mést érnek el gabonából a kolhoz föld­jén, egy kat. hold föld összes gépi munkájáért — beleértve a tarlóhán­tást, őszi szántást, géppel való elve­tést, boronálást, arató-cséplőgéppel való betakarítást — mindössze 7 kg búzát kap. Ha ellenben elérik a szer­ződésben vállalt 12—13 mázsás ter­mésátlagot, ugyanennyi munkáért 127 kg búzát kap a gépállomás. Igy van ez más terményeknél is. Ugyancsak érdekelt tehát a gépál­lomás abban, hogy jó gépi munkával minél inkább igyekezzék magas ter­méseredmények kiverekedésére a kol­hoz földjén! De érdekelt abban fs, hogy határ­időre vagy előtte teljesítse a szerző­désben vállalt gépi munkáját. Ha ugyanis a gépállomás csak határidő ] után teljesítette az egyes gépi mun­kákat — bár a kolhoz földjén elérték a 12—13 mázsás termésátlagot — a kolhoz nem 127, hanem csak 98 kg búzát köteles fizetni a gépállomásnak egy kat. hold föld gépi munkájáért. Fizetés két helyről De nemcsak a gépállomás, hanem érdekelt egyéniség maga a traktorista is abban, hogy jó terméseredménye­ket éljenek el a kolhoz földjén. Mint a Szabad Föld legutóbbi számában már megírtuk, a trakloristák annak a kol­hoznak » tagjai, amelynek íöidjén bri­gádjuk dolgozik. Tehát kolhoznyiKok. (É» nem szakszervezeti tagok, szem­ben a gépállomás vezetőjével, a fő­gépésszel, a mezőgazdászaival, a mű­hely szerelőivel, akik szakszervezeti tagok és a gépállomástól kapják a fi­zetést). A traktoristák két helyről kapják a fizetésüket: a kolhoztól, amelynek földjén brigádjuk dolgozik és a gépállomástól, tehát az államtól. A kolhoztól minden egyes ledolgozott munkaegységük után 3 kg búzajáran­dóságot kapnak, a gépállomástól pedig 2 éí fél rúbel készpénzt. Ha határidő­re vagy előtte teljesítik az egyes munkákat, fizetésükhöz még 25 száza­léKot kapnak jutalmul készpénzben és gabonában egyaránt. Ha azonban ha­táridő után teljesítik, csak 2 kg bú­zát. Mennyit keres egy traktorista na ponta? Egy traktorista napi szántási normája a sisovói gépállomáson 2 és fél katasztrális hold 15 lóerős traktor­ral. Természetesen erősebb traktorral ennél nagyobb. E szántási normát a traktoristák könnyen teljesítik, 50— 100 százalékkal is. Igy aztán egy-£gy traktorista naponta megkeres 14—15 Kg búzát és 10—11 rúbel készpénzt! A sisovói gépállomáson megnéztük azt is, a traktorista brigádok hogyan dolgoznak kinn a kolhozokban? Mindig határidő előtti A „Kirov emlékére" nevű kolhoz földjére látogatunk el. Rupcov briga­déros dolgozik itt brigádjával (négy traktor van a brigádjában). Ugart por­III. Találkoztunk egymással a „Talál­kozás az Elbán" című szovjet film alkotóival és színészeivel. Mielőtt még láttuk volna a filmet, mielőtt még ismertük volna annak súlyát, értékét és szavait, amelyek minden­nél erösebben mondják ki ezt a fo­galmat: béka — ott álltak előttünk szovjet emberek, akikkel találkoz­tunk éí akiktől nem akartunk elvál­ni. Nem hisszük és egészen bizonyos, hogy az est minden résztvevője oszt­ja nézetünket, hogy Bratislava rit­kán volt tanuja ilyen forró hangu­latnak. A pódiumra lépő szovjetem­berek között és közöttünk olyan kap­csolat alakult ki. amely mindennél többet mond, amely talán még érté­kesebb volt. mint a „Találkozás az Elbán" című szovjet film. Könnyes szemmel tapsoltuk vörösre tenyerün­ket és éltettük Sztálint és a Szovjet­és éltettük Sztálint és a Szovjet­uniót .miközben szabad életünkre és a jövőnkre gondoltunk, amelyet néki köszönhetünk. IV. A bratislavai mozik hűvös és hideg közönsége ezen a héten teljesen ki­cserélődött. Akik ott voltak, tudják, hogy ez a kicserélődés az új kultu­rális fellendülés kezdete. Mi őszin­tén szeretnénk, hogyha minden bra­tislavai filmbemutatón ez a közön­ség ülne körülöttünk és nézné a ha­ladó élet ragyogó optimista filmjeit Üdvözöljük a bratislavai közönséget abból az alkalomból, hogy végre ta­lálkozhattunk vele olyan arculatá­ban. amely bíztatás mindannyiunk-* 3 nak úi útunkon. Horváth László. csaK a mi pusztáinkon. Csakhogy itt valamivel kisebb, -lem adja úgy fel a fákat és házakat, fejük tetejére ál­lítva. Rupcev brigadéros a „Szocialis­ta Munka Hőse" című kitüntetés tu­lajdonosa, az érdemjel most is ott büszkélkedik a mellén. Kissé elfogó­dott, amikor kezet rázunk vele. SZŰK­szavú, de ajinal dolgosabb ember. — Könnyebben szánt, mint beszél — mondja róla mosolyogva a gépállo­más vezetője. Miért kapta meg Rupcov brigadéros a „Szocialista Munka Hőse" címet, a szovjet dolgozó által elérhető leg­magasabb kitüntetést? Ezt akarjuk megtudni tőle, ilyen irányban ostro­mol iuk kérdéseinkkel. Rupcov már tíz éve dolgozik ebben a kolhozban brigádjával. Ez idő alatt jól kiismerte a földet s jó gépi mun­Kával döntően hozzájárul a kolhozföl­r'ek termőképességének feljavításához. Arra büszke, hogy tíz év alatt nem fordult elő még egyszer sem, hogy a kolhoz nem fogadott volna el tőle va­lamilyen munkát Brigádjával mindig határidő e'őtt végzi az őszi. tavaszi mlnkákat! Mori is az ugarolást közel ezer holdon június 10 helvett már jú­nius 3-ra befejezte. 1947-ben 300 hol­don 13 mázsás termésátlagot ért el rozsból, közel kétszáz holdon 14 má­zsát tavaszi búzából s volt olyan táb­la, ahol 18 mázsás átlagot is ért el, cukorrépából pedig 150 mázsát. Ezért kapta a szovjet koimánytól a „Szo­cialista Munka Hőse" című kitüntetést. Brigádjából rajta kívül még három traktoristát tüntettek ki érdemrend­del. Rupcov a környéken nagy megbe­csülésben áll amiatt is,'mert keze alól már nagyon sok ió brigadéros nőtt ki traktoristái közül. A sisovói gépállo­más legtöbb brigadérosa az ö neve­lése. Mi a jövedelme a Szovfetúnlóban egy „Szocialista Munka Hősé"-nek? A kérdés szerfölött izgatott bennün­ket s kikérdeztük Rupcovot efelől is alaposan. Elmondotta, hogy 25 mázsa gnbonát_ keresett, de volt már olyan esztendő is. amikor gabona járandósága elérte a 30 mázsát. A gabonán kívül munkaegységei után kapott még 5 mázsa burgonyát, 3 mázsa naprafor­gót, 3 mázsa dinnyét. Készpénzjöve­delme mintegy 1500 rúbel. Tavaly 360 volt a ledolgozott munkaegységének száma. Ezenkívül kapott többféle prémiu­mot is. Mivel a vetési munkákat jól és határidő előtt végezte, járandósá­gához 25 százalék ráadást kapott. A traktorok jókarbantartásáért 1000 rú­belt a gépállomástol. A kolhoztól is kapott prémiumot: 15 kg cukrot a mélyszántásért, továbbá egy malacot és 30Ó rúbelt. Ezt megkapta _ minden egyes traktorista ja is. A brigád ezen­kívül az idén a kolhoztól kapott egy ezer rúbel értékű nagy rádiókészüléket is ajándékbi a jó munkáért! De mennyi a jövedelme brigádja többi traktoristáinak? Kiderült, hogy egyiknek kevesebb, másiknak vi­szont — 20—22 éves körüli fiatal le­gények — nagyobb volt a jövedelme, mint magának Rupcov brigadérosnak! Rupcov brigadéros élete delelőjén álló munkásember. Hajában már sűrűn mutatkoznak az ősz hajszálak. A mun­ka hírnevet és nagy megbecsülést ho­zott neki! Egyik legszeretetreméltóbb dolgozója a sisovó gépállomásnak. Amilyen a munkájában, olyan családi életében is. Szép családja van, nagy gondot fordít gyermekei nevelésére. Legnagyobb fia a Honvédő Háborúban halt hősi halált. Második fia repülő­géptervező felsőiskolában tanul. A na­gyobbik lánya, Sonja orvostanhallgató s eben az évben végzi el az egyete­met. Kisebbik lánya pedig a középis­kola nyolcadik osztályába jár. Gyer­mekei valamennyien a városban tanul­nak. Kérdésünkie, hogy nem nehéz-e taníttatni három gyermekét, egyszerű­en és nyugodtan azt válaszolta, amit helyében minden szovjet dolgozó ia válaszolt volna: — Fia nehéz volna, nem tudnám. Minden lehetőség megvan rá, mert megadja a szovjet állami Rupcovnak ezenkívül van saját há­za, házakörüli kiegészítő egyéni gaz­dasága: van tehene, másféléves űsz8 is, kisborjúja, birkája 11„ egy disznó­ja, 20 darab tyúkja, csirkéi és 1100 négyszögölnyi veteményeskertje. Akárcsak a többi kolhozistának. Érintkezés rádióval a pusztaságban Beszélgetésünk végén Rupcov bri­gadéros a szállásukat jelentő, húzat­ható fabódéban bemutatja nekünk a sisovói gépállomás egyik nagy büsz­keségét is: a rádió adó-vevő készülé­ket. A sisovoi gépállomás mind a 18 traktorista brigádja lel van szerelve ilyen adó-vevő rádiókészülékkel. A gépállomás központja rádió útján érintkezik a kolhozíöldeken nagy tá­volságban dolgozó brigádjaival! Dél­ben 12 órako' valamennyi brigadéros rádiójelentést köteles leadni a központ­nak. Tavaszi munkák idején pedig napjában háromszor is: 8, 12 és dél­után 4 órakor. Ma még a gépállomásoknak csak mintegy egynegyede van ellátva rádió adó-vevő készülékekkel, de rövid né­hány éven belül felszerelik ezzel • Szovjetúnió valamennyi gépállomását! Rupcov brigadéros bódéjából, a ,,Ki­rov emlékére"-nevű kolhoz pusztájá­ról mi magunk is beszéltünk a rádió adó-vevő készülékben a húszkilomé­ter távolságban fekvő sisovói gépállo­más központtal. Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár, küldött­ségünk vezetője azt kérdezte a' köz­pontban tartózkodó Tóth Lászlótól, küldöttségünk szolnokmegyei gépállo­mási alközponti vezetőjétől, hogy j6 volna-e, ha minálunk Magyarországon is ilyen készülékkel szerelnénk fel a gépállomásokat? — Na, ha jó, akkor nem sok ídS múlva megcsináljuk mi is... Parasztasszony a gépállomásvezető A sisovói gépállomásról el kell mondanunk még egyet. A gépállomás átlagos gépállomás. Gépi felszerelése is az. Abban tér el a többitől, hogy vezetője nő: Fjodorova Timasova asz­szoríy. Timasova egyszerű fejkendős parasztasszony. Megjelenése is olyan, mint bárkié, tekintete azonban nagy szervezőképességet és határozottságot árul el. A traktorista lányból lett gépállomás vezetőnő a sisovói köz­pontot a voronyezsi kerület egyik leg­jobb gépállomásává fejlesztette ki. Kiválik azzal, hogy a hozzátartozó kol­hozokban a jó és gondos gépi mun­kával állandóan magas terméseredmé­nyeket ér el, a környéken pedig mjn­dig elsőnek végzi el az őszi-tavaszi munkákat, mindig határidőben, sőt ha­táridő előtt tesz eleget a kolhozokkal szemben vállalt kötelezettségeinek. Az idén is a tavaszi szántás-vetési munkáKat a szerződésben előírt 24 nap helyett 16 nap alatt végezte el a si­sovói gépállomás! Timasova asszony kiválfe munkájá­ért „Lenin Rendjelet" kapott s tavaly beválasztották a Szovjetúnió Legfelső Tanácsába is. Fehér Lajos. A jugoszláv ifjúság Tito ellen A jugoszláv ifjúság Titoék terrorista rezsimje ellen harcol a legkülönbözőbb módon é» napról napra nagyobb ellenállást fejt ki. Az ország minden részében illegális újságokat terjeszt, melyek le­rántják Tito és társai áruló tevékenységéről az álarcot. A fiatal munkások elhagyják a bányákat, az üzemeket és úgynevezett „ön­kéntes" brigádokba tömörülnek. A falu ifjúsága vonakodik belépni a kulák szövetkezetekbe éi egyesületekbe, amelyeket Tito a falva* kon létesít. Az ifjúság álláspontja végül Tito sajtóját is arra kényszeríti, hogy beszámoljon ezekről az eseményekről. A főiskolák hallgatói é s a diákok bojkotálják az előadásokat és gyűléseket, amelyeket T to hívei tartanak és ezeken a világ haladószellemű ifjúsága elleni gyűlöletet akarják hallatlan rágalmazásokkal alátámasztva terjesz­teni, főként a Szovjetúnió ifjúsága ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom