Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-23 / 112. szám, kedd

1949 augusztus 23 UJSZG Válasz egy nyugati prófétának Vasárnap délután vidéki barátaimmal volt találkozóm a Cariton kávéházban. Korán érkeztem, fekete kávé mellett olvasgattam a pesti fesztivál híreket. A Carltonban a megszokott ismert közönség, sakkozó urak, trécselő asszonyok, kisebb-nagyobb asztaltársaságok. Olvasmányomban megzavart a szomszéd asztalnál ü,ő társaság hangos beszéde. Nagy asztalnál elegáns hölgykoszorú ült, megfelelő számú férfikísérettel. Élénk hangon társalogtak, szabatosan mondva: az asztalion ülő úi agresszív elő.idását hallgatták. A társasáé tagjai — egy kl/ételével — mint a kinyilatkoztatást, úgy hallgatták az előadó szavalt. Az egyetlen elenzékhen lévő polgár nagyon gyen-, gének bizonyu't a vitában. Egyszerre a következő szavak ütik meg fülemet: ,TI egyenlők lesztek mur.katas.'Itokk.'i, lesüyesztenek benneteket az ő nívóinkra és az azt ielenti, hogy 200 évet fejődtek vissza. Nálunk a munkások annvit keresnek, hogy egy havi fizetésükből 3 öltöny ruhát vehetnek maguknak, néhány havi fizetésükből autót, ami nektek itt sohasem volt és soha nem is lesz!" A szónoklat hatására megfordultam, hogy megnézzem nugaiuiiaK azt ai embert, aki ilyen propagálója a nyugati ..munkásparadicsomnik". Kifogástalan eleganciával öitözott, nyugati ui volt, kisujján olyan brl.iánsgyü.ü tündökölt, amelynek árából Brausluvában egy gyermekotthont lehetne felállítani. Tekintetem, amely valószínűleg elárulta érzéseimet, összetalálkozott az úréval, mire az nyegien és rítartian, megfelelő célzatossaggal átszólt hozzám: — Nem tetszik, vagy nem érti? Ott a kávéházban nem felelhettem, de most válaszolok: Amerika és a nyugati államok fényeit ismerjük, de na oure gyurus kezeire és a szailoda eioit aiiu aioinvonalas kocsijára tek.ntúnk, kőze.rol Iáidat juk, nuiy ereúr.ienyes a pro.h, a klzsakmanyoio renuszei a gyarmati népeket gyilkoló po.uua. Szereinenk hallani, niiiyen produktív munkából szerezte.ezt a vagyont? Ha önöknél a munkás 3 ölthet ruhát vehet is havonta az ön ámtása szerint, de senki sem vehet két keze munkájából iiyen autót és ilyen ékszereket! Miért nem beszelt kicsit a munkanélküliekről, akiknek szama már mii.ljkra rúg es nem 3 öltönyt, de 3 kenyeret ne.il vehetnek maguknak havonia és senki sem törődik velük, a családjukkal, ha munkájukból kiesnek. Mig náiunk a munkaadók ostromolják a munkaügyi hivatalt, addig ott már valóságos lici- _ tálása folyik a munkaerőnek — lefelé. Még élénken előttünk allanak az el- ' múlt világháború gyilkosai, mindnnájunknak személyes ügye, sz^inéiyes sebe ez és ott melengetik, erősítik, feifegyverzik őket, imjd.ha kell védeni a tőkét, gyilkolni a dolgozótl Uram, a mi életszínvonalunk dehogy is súiyeu, ezl jegyezze meg, na szeiue volna, ituná, itm^en hataunasun nö naproi-napra, látna, milyen buszktn es oniudaiosan kez a kezuen epitjuk a szocializmust és az uj kuitúrat. ludja-e maga, mi ez az új kultúra? Nálunk nem a bruiánigyuiu a cél és a tokinérő, hanem a SOK iskola, a gyarak, kertek kutató laboratóriumok, gyermekotthonok, a munkasüuülok. A in iiljúságunk Budapesten tüntet a béke és a munka meiieti, ön pedig agi.aCÍOS beszédet tart a nyugati „paradicsomról", ahol a faj. ü'düies, a háborúra való uszítás, az indonéziai gyarmati lakók gyilkolása, holttesteken at a nagytőke megvédése a jeisző. Kell is, hogy tegye ezt, mert hisz ha aranyborjút irítado elvbarátainak nem sikerül háborút szítani és milliók életét ágyútölteléknek áldozni, akkor ve- . szélyben a gyűrű, az autó, nem les» ; profit, megfulladnak saját zsírjukban, , nem lehet többé ilyen kincsekhez jut- , ni, sőt talán még ezt is elviszi a gazdasági váls.'.g. Toké'etes nyelvismeretéről ítélve, ön innen elszármazott polgár. Eljött vagyona külső b!zonydéka

:val elkápráztatni itteni rokonait és ismerőseit, eljött a „vasfüggöny" mögé lelkeket menteni — v.°gy segíteni nekik innen minél többet kivinni — és nyugodtan tartja izgató beszédét a kapitalizmus mellett és csupán csodálkozó tekintetemért agresszíven reám szólt. Vájjon elmehetnék-e önökhöz pártigazolványommal és tarthatnék-e nyilvános beszámolót népi demokráciánk eredményeiről?! Elmondhatnám-e azt, hogy mi Marshall-terv nélkül a népek kizsákmányolása nélkül építünk, saját pénzünkből és erőnkből lassan, de biztosan megteremtjük a dolgozók államát, ahol egyetlen uralkodó osztály az öntudatos becsü'etes munkásosztály, ahol az embert nem a zsehében lévő összeg után ítélik meg, hanem emberi értéke szerint, ahol mindenkinek joga van dolgozni, érvényesülni an»lkül, hogy a trösztök áttörhetetlen falába ütközne? Este az amfiteátrum előtt láttam ismét gyönyörű aufoját. Nem tudom, Megnyílt a forradalmi munkásmozgalmak történeti kiállítása Kosicén A koSicet pártnapokkal kapcsolatban elhatározták az elvtársak, hogy pártjuknak gazdag forradalmi multlát bemutatják a Közönségnek, bizonyítékául szolgáivan arról, hogy Kosicén már ötven éves múltja van a forradalmi sze'lemnek, hadd okuljon ebből az az új nemzedék amely a szo rializmust építi hazánkban Már több hónappal ezelőtt elkezdődött a dokumentumok gyűjtése, amely H le<?plképze'hetetlenebb helyekről ke n"ilt elő Volt olyan anyag, amelyet a kóficéi múzeutr plakátgyüiteményébői kapartak ici, volt olyan, amelvet a varos levéltárábó' — a pincéből hoztak napvilágra és volt aztán o'var dokumentum is, amelvet az öregebb elv társak a 'asiszta elnyomatás alatt életük kockázta

fásávai őriztek és így mentettek át a iövőnek. Ilyenek voltak a munkásmozgalmi zászlók, az Iflúmunkás evfésoi' íegvzőkönvvei, elkobzott röplapok, elkobzott és a kob- I zás dacára mégis terjesztett újságok stb. Maurer Gyula elvtárs, a KSC kassal kerületi bizottság elnökének védnökségé alatt négy hónapi munkával gyűjtötték össze cl Gáty. Róják és Kende elvtársak a kiállított anyagot es Sabol elvtársnak köszönhetjük, hogy a magyar és a Slovál- Tanácsköztársaság ildeiéből átmentett hirdetmények és falragaszok a kiállításon bemutathatok lettek, megőrizve a fasiszták dühe elől a kiállítás legérdekesebb és légéi tékesebb anyagát Valaha az arisztokratának és a kanitalista semmittevőknek gyülekező he've volt a k"'icei Andríssv kávéház. amelv most a fiatalok klub iául szolgál Itt helyezték el a kiá'lítást, de az egykor! nagy Kávéházi terem szinte kicsinek bizonyult, hogv a nagy érdek'őrféssel kísért kiállítás anyga elférjen benne. A nyomdászszakszervezet harsa A kiállítás bejáratánál a legrégibb dokumentumok vannak elhelyezve, amelyből a legérdekesebb az 1899-ben felvett tabló, amely a kosicei nyom riászok szakszervezetének 25 eves évfordulója alkalmából örökíü meg az aKkori nyomdászszervezet tagjait. Sajnos, már egy sem él közülük, így hát nincsen szemtanú, aki elmondhatná. milyen hatalmas küzdelmet foly tattak az akkori kizsákmáuyolóik ellen. A második legérdekesebb dokumentum az 1897 május elsején a munkásszervezetek által kiadott röplap: a Vörös Irány — Cerven£ Mfr, egy magyar és szlovák nyelven kiadott alkalmi uiság, amely felhívja a koSIcei és a környéki munkásságot, hogy május elsején tüntessen a kapitalisták kizsákmányolása ellen A kiállítás következő érdekessége egy 1912 február 16-án kiadott röplap, amely fényképmellékletekkel leírja, milyen botrányos egészségügyi és munkaviszonyok voltak akkor a Far kas-féle sütő-üzembe-i Alapos okaik lehettek a szerkesztőknek, ha o'yan kitételeket használhattak röplapokban: A tésztaruhák a tanvai béresek kancáinál piszkosabbak, soha sincsenek mosva mosás nélkül szakadnak el. A möhelv dolgozói undorodnak saját készítményeiktől, úgyhogv a természetben Kapott juttatásukat áron alul adják el, hogv más mester készítményeit vehessék meg maguknak. Végül Is fe'hlvják a közönséget: „Ne vásároljon Farkas-kenyeret!" A proletárdiktatúra hirdetményei A kiállításon szemünkbe ötlik egy nagy vörösszínű plakát, amelyen öles betűkkel közli a kassai Nép- és Katonatanács, hogy az a híresztelés, amely szerint Károlyi Mihály elvtárs köztár sasági elnök merénylet áldozata lett. valótlan. Egymásután következnek az 1919-es magyar proletárdiktatúra alatt kiadott falragaszok, mozgósítási ren deletek, hirdetmények, parancsok. Ezek közt a legérdekesebb a keleti szlovák nyelvjárásban kiadott falragasz, ameiv kövér betűkkel hirdeti, hogy „ne treba vecej porciu placic" — valamint egy rendelet, amely a városi proletárok szociális helyzetén igyekezett segíteni, amennyiben a zálogházban elzálogosított 100 koronán aluli értékű tárgyakat a zálogház a kölcsön viszszafizetése nélkül visszaszolgáltatja. Egy munkáshangverseny hirdetmény a Szovjetházban (Schalk-ház) megrendezendő hangversenyre hívja a proletárokat. A kiállítás egyik legérdekesebb plakátja ugyancsak öles betűkkel hirdeti, hogy árulók járnak közöttünk. Grófok bankárok, pesti milliomosok megbízottai járják a vidéket és rémhíreket terjesztenek, különösen azt híresztelik, hogy a Tanácsköztársaságon nincsen vallásszabadság A tanácsköztársaságban — mondta a p'akát — szabad m'nden' inek hite, vallása fe'eke^ete. Imádhatja kik: a maga Istenét, amint akarja, sőt a tanácsköztársaság — az új rend megvédi, hogy ebben «enki ne gátolja zavarhassa. Az ú| rend nem bántja a va'lást, nem nyúl a templomokhoz. A Tanácsköztársaság nem akar mást. csak annyit, hogy a vallás mindenkinek magánügye legyen! Néhány érdekes történelmi értékű újság is szerepel a kiállítás anyagában. A Kassai Vörös Újság 1919 június 20-iki pénteki száma üdvözli a városba bevonuló vörös hadsereget. A Kassai Munkás 1910 október* 29-iki számának vezércikke „A militarizmus" — ma is aktuáli és rengeteg más újság van még a proletárdiktatúra ide iéből. Majd ké >ek következnek, amelyek bemutatják Landlert (a Magyal tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa) Vágó és Miinnich elvtársakat, amint katonai díszszemlét tartanak a bevonuló magyar vöiös hadsereg csapaíal felett. Egy másik kép Kun Bélát és Böhm Vilmost ábrázolia. Az utolsó plakát ebből az időből a Tanácsköztársaság búcsúja, amelyen bejelentik, hogy másnaD kiürítik a várost és átad iák a hatalmat az entente-knpitalistáknak. de hirdetik, hogy a Tanácsköztársaság nem veszett el, visszatér még a forradalom gvőze'me! Étien a nem zetközi proletárdiktatúra! — fejezi be a falragasz. Az epv'k sarokban Klein Uoót nvomdá-z képe akit két hadnagy gyilkolt meg a nyomdában meg 1905 augusztusában, mert az á'tala szedett cikkek kritizálni merték a katonatisztek nyegle viselkedését. 4 terem egyik sarka a mártírok emlékének v^n szentelve Három elhurcolt nyomdász képét látjuk. St:er Béláét, Drab Pálét és Launál Anta'ét, maid Scliönheiz Zoltán szobra következik. akit Hoithy pribékjei végeztek ki 1942-ben, mert a magyarországi Békepárt szervezője volt. Tudvalevő, hogy a Békepárt neve alatt szervezte a magyarországi illegális Kommunista Párt az el'enáltást háború alatt és a békéért való harcot. A kiállítás fényképgyüjteménye Ezekután a kiállítás fényképgyüjtemenyét tekinthetjük meg, amely főleg az első csehszlovák köztársaság munkásmozgalmait örökíti meg. Felvételeket látunk a Kosicén többízben megrendezett Vörös Napról, a szovjetsportolók 1932-ben történt itteni látrgatásáról, majd a május elsejei felvonu lások képeit és egy'1924 ben Rutikán tartott gyű'és lényképét látjuk, amelyen Gottwald elvtárs is résztvett, aki akkor még szlovenszkói újságíró volt Láthatjuk a Gottwald elvtárs által akker szerkesztett újság össszes példányait, a spa nvol háborúra emlékeztető fényképeket, a spanyol polgárháborúban résztvett 'kassai elvtársakat. Érdekes még az első csehszlovák köztársaság idejéből a kommunista sajtó gyűjteménye, a Brnská Bystricán megjelent Ml'as Ludu c. újság több példánya. A Hl'as Ludu 1920 júl. 25-én még a szociáldemokrata párt lapia volt, de fej'écén 7 hónap múlva már azt hirdeti, hogv a szociáldemokrata párt balszélső csoporjtának orgánuma, végül 1921 májusban már nyíltan hirdeti: ,,Tyzdenník kommunistickej strany". A kiállítás megőriztp A Kovorobotník 1921 máicius 5-iki számát is, amelynek teljes első oldalát törölte a cenzúra. Láthatjuk a Fábry Zoltán szerkesztésében megjeent Az ÜT számait, az elkobzott és az elkobzás ellenére megjelent példányokat — érdekes cikkgyűjtemény is van ezek között a különböző perek tárgyalásairól, aho! elvtársakat a legelképzelhetetlenebb ,vádakkal illettték a kapitalista urak, hogy a köz- és a politikai életből kikapcsolhassák őket. Történelmi értéke van az egyik szekrényben kiállított kis könyvnek. Nem más. mint a kommunista kiáltvány első szlovák nyelven kiadott fordítása. Itt jelent meg 1919-ben a proletárdiktatúra kormányának kiadásában. Egy másik szekrény őrzi Maurer elvtárs 1925-ik évi moszkvai illegális útjára kiállított igazolványt, amely tanúsítja, hogy útján a Csehszlovák Kommunista Pártot képviselte. Az egyik táblán Imrédy, volt magyar min. elnök századosi uniformisban. vitéz jelvénnyel a mellén néz a képről reánk, a mellette lévő képen már bekötött szemmel, homlokzsákfal előtt áll és várja, hogy megkapta fasiszta garázdálkodása és a német nácik kiszolgálásáért járó méltó büntetését. a golyót Dr. Simái elvtárs jelvénygyüjteménvcben többsiá? kommunista jelvény között még az amerikai Kommunista Párt jelvénye is 'átható. Végül ai írásbeli dokumentumok gyűjteményei közt eredeti vádiratok és ítéletek, az ítéletek következményeként az áüamt szolgálatból való -dbocsátólevelek vannak kiállítva. A kiállítás egész anyaga törtételm! beccsel bír és rendkívül tanulságos. Meggyőzően dokumentálja, milyen aljas eszközökkel dolgoztak elvtársaink ellen a kizsákmányolók és milyen nehéz harcot kellett folytatniok a már sírban nyugvó elvtársaknak' a kapitalizmus önkénye és zsarnoksága ellen. De ugyanakkor oklató célja is van a kiállításnak, meguntatja az új nemzedéknek. hogy elődjeik küzdelme nem volt hiábavaló és a győzelemhez vezetett, amely »zt a hálás megemlékezést is lehetővé tette . H. P. elmondták-e kísérői, hogy ezt a bratislavai dolgozók építették a Kommunista Párt IX. kongresszusára ajándékul. Ünnepi előadás volt ott, orosz ilmet mutattak be Bratislava dolgozóinak. Magam előtt látom arcfintorát és hallom lekicsinylő megjegyzéseit. Ez nem olyan bemutató, amihez ön szokva van. Nincsenek estélyi ruhák, szikrázó ékszerek, pofavizit. De látta az élmunkásokat a színpadon, hallotta az ünnepi beszédeket? Igen „horribile dictu" így van ez nálunk!! Az ünnepi közönség az élniunkássereg, amelv minden fizikai és szellemi erejét megfesz'tve dolgozik. épít, ujjitójavaslatokat tesz, taiálminvokon dolgozik a közönség javáia Ma még nem keresnek annyit talán, amennyi teljesítményük után járna De tud ják, hogv ez a különbözet nem a „főnök" zsebébe megy, hogy annak nagyobb briliánsa és még szebb autója legyen, hanem a közös szocialista haza építésére, amely csakis és kizárólagosan a népé. A filmből is láthatja ml a szocialista munka és milyenek annak eredménye'. Vannak éj voltak még „bolondok", akiket már akk >r, amikor a szocializmusról csak úgy beszéltek, mint nem normális agy szti'eménvéről. nem csábított az amerikai tisztátalan pénz, vagyon. Tehetségét a nép javára adta, még ha csak száraz kenyéren is élt. Éppúgy, mint Micsurin megélte munkája diadalát, amely halhatatlanná tette nevét, mi is, vagy legalább is gyermekeink megérik a szói hlizmus győzelmét azokban az országokban is, ahonnan ilyen próféták jönnek, inint ön. Remélhetőleg most luxusautóján végigjárja Szlovenszkó gyönyörű fürdőhelyeit és elképedve fogja látri. hogy i ..süllyedt a nívó". A fürdőhelyek fén> űző hote'jeihen nem maharadzsák, iparmágnások és filmcsillagok ülnek, hanem a dolgozó nép piheni ki egészévi fáradalmait. A Tátra erdei vidám gyermekdaloktól hangosak, boldog munkás- és parasz Ifjúság nyaral felszabadultan, AZ egészségetadó fenyvesekben, anétkül, hogy hajbókoln'-a vagy kezetcsókolnia kellene jótékonysági tündéreknek, hisz ez az övék, az ő tulajdonuk, a népé. Ha visszamegy hazájába, mondja el, hogy „ellenvéleményt" is hallott. Ma már tudom, ha magát itt semmi nem fogla meggyőzni, ott akad már elég ember, aki a mi igazunkat látja, amelynek itt szerényen hangot adtam! Turi Mária. Kuom

rntang katonaság pártol át a demokratákhoz Mint a „Szabad Kína" sajtóiroda jelenti, az északnyugati fronton a Kuomintang hadsereg egész egységei és ezredei menekülnek át Kan su tartomanyba a demokrata kínai hadsereghez, mely most igen gyors harcmozdulatokat folytat Kansu tartományba. Ezekben a napokban töbhezer Kuomintangkatona pártolt át a demokraták hoz. A Kuemintang-kafopfk át pártolását a Kuomintang-kátona I ság északkeleti frontján, három zendiilcs követte a katonaság so raiban. Csehszlovák kormányküldöttség Romániában A román kormány meghívására egy 5 tagú csehszlovák kormányküldöttség érkezett Romániába, mely augusz'tus 23 án résztvesz a bukaresti felszabadulási ünnepségekben. A küldöttség tagjai: dr. Zd. Nejedly, Y. Kopecky, dr. ing. Emánuel Slechta, dr. A. Neumann és ing. Ludmila Jankovcová miniszterek. A csehszlovák kormányküldöttséget ing. Lubomir Linhardt, bukaresti csehszlovák nagykövet és a román kormány tagjai fogadták. Magyarországon megszüntették a kenyérjegy-rsfidszert Augusztus 20-ika, szombat, a magyar közgazdaságban is nagyjelentőségű. Ez a nap az „Üj kenyér napja" és „Alkotmány napja". Amikor Magyarországon a Világ Ifjúsági Találkozó folyik, az egész világ ifjúsága a szocializmus útján jár, a magyar kormány egy úiabb tettel tesz bizonyságot arról, hogy valóban a nép érdekét szolgálja. Elhatározta ugyanis, hogy szeptember 1-i kezdettel szabad árúvá teszi a kenyeret. Magyarországon a háború megkezdése óta. tehát 8 éven keresztül volt életben a jégyrendszer. A kenyér ára a szabaddátétel ellenéra is változatlan. Wallace leleplezi Truman háborús szándékait Henry Wallace pénteken azzal vádolta Truman elnököt, hogy a nép között hamis híreket terjeszt, melyek szerint a Szovjetuniónak háborús szándékai volnának. Truman elnök ilyképpen akarja elhitetni Amerika népével NyugatEurópa felfegyverzésének szükségességét. Wallace a békés megegyezést ajánlja. Továbh tart a finn munkások és a kormány közötti feszültség Helsinki egyik főterén a napokban többezer munkás gyűlt össze, akik határozatot hoztak, melyben követelik, hogy a kormány teljesítse a sztrájkoló munkásság pénzügyi követelményeit, hogy mondassák le S'monen belügyminisztert, hogy szüntessék be a munkásság és a rendőrség között meg

:ndított harcot és engedjék rneg a munkásságnak a szabad gyülekezést Jusztinján pártriárka a kiközösítésről Az ó-szláv egyház romániai pátriái kája a missziós tanfolyamon beszédet mondott, melyben világosan kifejti a pápai határozattal szemben foglalt álláspontját, mely határozat kiközösíti az egyházból a kommunista vagy más munkáspártok tagjait. Jnsztinián pátriarka rámutatott arra, hogy az összes hibák közül, amelyeket a pápák az elmúlt évszázadok folyamán elkövettek, XII. Pius pápa követte el a legnagyobbat. A pápai határozat teljesen ellentmond a szentírás szellemének és a keresztény alapelveknek. Az ószláv egyház Román

:ában is összeköttetésben marad a néppel, mert nem akarja, hogy'a fasiszták mégegyszer a hazájukra törjenek és elnyomják a népet, gyalázzák a vallást, m

:nt ahogy azt Hitler és fasisztái csinálták, akiket a római pápa támogatott. A román ortodox egyház a népi demokráciában sokkal szabadabban tevékenykedhet, mint azelőtt és éppen ezért mindenki ellen felkel, akik a népi demokrácia dolgába beleavatkoznak, mondotta Jusztinián.