Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-23 / 112. szám, kedd

1949 augusztus 23 UJSZG Válasz egy nyugati prófétának Vasárnap délután vidéki barátaimmal volt találkozóm a Cariton kávéházban. Korán érkeztem, fekete kávé mellett olvasgattam a pesti fesztivál híreket. A Carltonban a megszokott ismert kö­zönség, sakkozó urak, trécselő asszo­nyok, kisebb-nagyobb asztaltársaságok. Olvasmányomban megzavart a szom­széd asztalnál ü,ő társaság hangos be­széde. Nagy asztalnál elegáns hölgy­koszorú ült, megfelelő számú férfikísé­rettel. Élénk hangon társalogtak, sza­batosan mondva: az asztalion ülő úi agresszív elő.idását hallgatták. A társasáé tagjai — egy kl/ételével — mint a kinyilatkoztatást, úgy hall­gatták az előadó szavalt. Az egyetlen elenzékhen lévő polgár nagyon gyen-, gének bizonyu't a vitában. Egyszer­re a következő szavak ütik meg füle­met: ,TI egyenlők lesztek mur.katas.'Itok­k.'i, lesüyesztenek benneteket az ő nívóinkra és az azt ielenti, hogy 200 évet fejődtek vissza. Nálunk a munká­sok annvit keresnek, hogy egy havi fizetésükből 3 öltöny ruhát vehetnek maguknak, néhány havi fizetésükből autót, ami nektek itt sohasem volt és soha nem is lesz!" A szónoklat hatására megfordultam, hogy megnézzem nugaiuiiaK azt ai embert, aki ilyen propagálója a nyu­gati ..munkásparadicsomnik". Kifogás­talan eleganciával öitözott, nyugati ui volt, kisujján olyan brl.iánsgyü.ü tün­dökölt, amelynek árából Brausluvában egy gyermekotthont lehetne felállítani. Tekintetem, amely valószínűleg elárul­ta érzéseimet, összetalálkozott az úr­éval, mire az nyegien és rítartian, megfelelő célzatossaggal átszólt hoz­zám: — Nem tetszik, vagy nem érti? Ott a kávéházban nem felelhettem, de most válaszolok: Amerika és a nyugati államok fé­nyeit ismerjük, de na oure gyurus ke­zeire és a szailoda eioit aiiu aioinvo­nalas kocsijára tek.ntúnk, kőze.rol Iái­dat juk, nuiy ereúr.ienyes a pro.h, a kl­zsakmanyoio renuszei a gyarmati né­peket gyilkoló po.uua. Szereinenk hal­lani, niiiyen produktív munkából sze­rezte.ezt a vagyont? Ha önöknél a munkás 3 ölthet ruhát vehet is ha­vonta az ön ámtása szerint, de senki sem vehet két keze munkájából iiyen autót és ilyen ékszereket! Miért nem beszelt kicsit a munkanélküliekről, akiknek szama már mii.ljkra rúg es nem 3 öltönyt, de 3 kenyeret ne.il ve­hetnek maguknak havonia és senki sem törődik velük, a családjukkal, ha munkájukból kiesnek. Mig náiunk a munkaadók ostromolják a munkaügyi hivatalt, addig ott már valóságos lici- _ tálása folyik a munkaerőnek — lefelé. Még élénken előttünk allanak az el- ' múlt világháború gyilkosai, mindnná­junknak személyes ügye, sz^inéiyes sebe ez és ott melengetik, erősítik, feifegyverzik őket, imjd.ha kell véde­ni a tőkét, gyilkolni a dolgozótl Uram, a mi életszínvonalunk dehogy is súiyeu, ezl jegyezze meg, na szeiue volna, ituná, itm^en hataunasun nö naproi-napra, látna, milyen buszktn es oniudaiosan kez a kezuen epitjuk a szocializmust és az uj kuitúrat. lud­ja-e maga, mi ez az új kultúra? Ná­lunk nem a bruiánigyuiu a cél és a tokinérő, hanem a SOK iskola, a gya­rak, kertek kutató laboratóriumok, gyermekotthonok, a munkasüuülok. A in iiljúságunk Budapesten tüntet a bé­ke és a munka meiieti, ön pedig agi.a­CÍOS beszédet tart a nyugati „paradi­csomról", ahol a faj. ü'düies, a hábo­rúra való uszítás, az indonéziai gyar­mati lakók gyilkolása, holttesteken at a nagytőke megvédése a jeisző. Kell is, hogy tegye ezt, mert hisz ha aranyborjút irítado elvbarátainak nem sikerül háborút szítani és milliók életét ágyútölteléknek áldozni, akkor ve- . szélyben a gyűrű, az autó, nem les» ; profit, megfulladnak saját zsírjukban, , nem lehet többé ilyen kincsekhez jut- , ni, sőt talán még ezt is elviszi a gaz­dasági váls.'.g. Toké'etes nyelvismeretéről ítélve, ön innen elszármazott polgár. Eljött va­gyona külső b!zonydéka :val elkápráz­tatni itteni rokonait és ismerőseit, el­jött a „vasfüggöny" mögé lelkeket menteni — v.°gy segíteni nekik innen minél többet kivinni — és nyugodtan tartja izgató beszédét a kapitalizmus mellett és csupán csodálkozó tekinte­temért agresszíven reám szólt. Vájjon elmehetnék-e önökhöz pártigazolvá­nyommal és tarthatnék-e nyilvános be­számolót népi demokráciánk eredmé­nyeiről?! Elmondhatnám-e azt, hogy mi Marshall-terv nélkül a népek ki­zsákmányolása nélkül építünk, saját pénzünkből és erőnkből lassan, de biz­tosan megteremtjük a dolgozók álla­mát, ahol egyetlen uralkodó osztály az öntudatos becsü'etes munkás­osztály, ahol az embert nem a zsehé­ben lévő összeg után ítélik meg, ha­nem emberi értéke szerint, ahol min­denkinek joga van dolgozni, érvénye­sülni an»lkül, hogy a trösztök áttörhe­tetlen falába ütközne? Este az amfiteátrum előtt láttam ismét gyönyörű aufoját. Nem tudom, Megnyílt a forradalmi munkásmozgalmak történeti kiállítása Kosicén A koSicet pártnapokkal kapcsolat­ban elhatározták az elvtársak, hogy pártjuknak gazdag forradalmi mult­lát bemutatják a Közönségnek, bizo­nyítékául szolgáivan arról, hogy Ko­sicén már ötven éves múltja van a for­radalmi sze'lemnek, hadd okuljon eb­ből az az új nemzedék amely a szo rializmust építi hazánkban Már több hónappal ezelőtt elkezdő­dött a dokumentumok gyűjtése, amely H le<?plképze'hetetlenebb helyekről ke n"ilt elő Volt olyan anyag, amelyet a kóficéi múzeutr plakátgyüiteményébői kapartak ici, volt olyan, amelvet a va­ros levéltárábó' — a pincéből hoztak napvilágra és volt aztán o'var doku­mentum is, amelvet az öregebb elv társak a 'asiszta elnyomatás alatt éle­tük kockázta fásávai őriztek és így mentettek át a iövőnek. Ilyenek vol­tak a munkásmozgalmi zászlók, az Iflúmunkás evfésoi' íegvzőkönvvei, elkobzott röplapok, elkobzott és a kob- I zás dacára mégis terjesztett újságok stb. Maurer Gyula elvtárs, a KSC kassal kerületi bizottság elnökének védnöksé­gé alatt négy hónapi munkával gyűj­tötték össze cl Gáty. Róják és Ken­de elvtársak a kiállított anyagot es Sabol elvtársnak köszönhetjük, hogy a magyar és a Slovál- Tanácsköztársa­ság ildeiéből átmentett hirdetmények és falragaszok a kiállításon bemutat­hatok lettek, megőrizve a fasiszták dühe elől a kiállítás legérdekesebb és légéi tékesebb anyagát Valaha az arisztokratának és a kanitalista semmittevőknek gyülekező he've volt a k"'icei Andríssv kávé­ház. amelv most a fiatalok klub iául szolgál Itt helyezték el a kiá'lítást, de az egykor! nagy Kávéházi terem szinte kicsinek bizonyult, hogv a nagy érdek'őrféssel kísért kiállítás anyga elférjen benne. A nyomdászszakszervezet harsa A kiállítás bejáratánál a legrégibb dokumentumok vannak elhelyezve, amelyből a legérdekesebb az 1899-ben felvett tabló, amely a kosicei nyom riászok szakszervezetének 25 eves évfordulója alkalmából örökíü meg az aKkori nyomdászszervezet tagjait. Sajnos, már egy sem él közülük, így hát nincsen szemtanú, aki elmondhat­ná. milyen hatalmas küzdelmet foly tattak az akkori kizsákmáuyolóik el­len. A második legérdekesebb dokumen­tum az 1897 május elsején a mun­kásszervezetek által kiadott röplap: a Vörös Irány — Cerven£ Mfr, egy ma­gyar és szlovák nyelven kiadott alkal­mi uiság, amely felhívja a koSIcei és a környéki munkásságot, hogy május elsején tüntessen a kapitalisták ki­zsákmányolása ellen A kiállítás következő érdekessége egy 1912 február 16-án kiadott röp­lap, amely fényképmellékletekkel leír­ja, milyen botrányos egészségügyi és munkaviszonyok voltak akkor a Far kas-féle sütő-üzembe-i Alapos okaik lehettek a szerkesztőknek, ha o'yan kitételeket használhattak röplapok­ban: A tésztaruhák a tanvai béresek kancáinál piszkosabbak, soha sincse­nek mosva mosás nélkül szakadnak el. A möhelv dolgozói undorodnak sa­ját készítményeiktől, úgyhogv a ter­mészetben Kapott juttatásukat áron alul adják el, hogv más mester ké­szítményeit vehessék meg maguknak. Végül Is fe'hlvják a közönséget: „Ne vásároljon Farkas-kenyeret!" A proletárdiktatúra hirdetményei A kiállításon szemünkbe ötlik egy nagy vörösszínű plakát, amelyen öles betűkkel közli a kassai Nép- és Kato­natanács, hogy az a híresztelés, amely szerint Károlyi Mihály elvtárs köztár sasági elnök merénylet áldozata lett. valótlan. Egymásután következnek az 1919-es magyar proletárdiktatúra alatt kiadott falragaszok, mozgósítási ren deletek, hirdetmények, parancsok. Ezek közt a legérdekesebb a keleti szlovák nyelvjárásban kiadott falragasz, ameiv kövér betűkkel hirdeti, hogy „ne tre­ba vecej porciu placic" — valamint egy rendelet, amely a városi proletá­rok szociális helyzetén igyekezett se­gíteni, amennyiben a zálogházban el­zálogosított 100 koronán aluli értékű tárgyakat a zálogház a kölcsön visz­szafizetése nélkül visszaszolgáltatja. Egy munkáshangverseny hirdetmény a Szovjetházban (Schalk-ház) megren­dezendő hangversenyre hívja a prole­tárokat. A kiállítás egyik legérdekesebb pla­kátja ugyancsak öles betűkkel hirdeti, hogy árulók járnak közöttünk. Gró­fok bankárok, pesti milliomosok meg­bízottai járják a vidéket és rémhíre­ket terjesztenek, különösen azt híresz­telik, hogy a Tanácsköztársaságon nincsen vallásszabadság A tanácsköz­társaságban — mondta a p'akát — szabad m'nden' inek hite, vallása fe'e­ke^ete. Imádhatja kik: a maga Istenét, amint akarja, sőt a tanácsköztársaság — az új rend megvédi, hogy ebben «enki ne gátolja zavarhassa. Az ú| rend nem bántja a va'lást, nem nyúl a templomokhoz. A Tanácsköztársaság nem akar mást. csak annyit, hogy a vallás mindenkinek magánügye le­gyen! Néhány érdekes történelmi értékű újság is szerepel a kiállítás anyagá­ban. A Kassai Vörös Újság 1919 jú­nius 20-iki pénteki száma üdvözli a városba bevonuló vörös hadsereget. A Kassai Munkás 1910 október* 29-iki számának vezércikke „A militarizmus" — ma is aktuáli és rengeteg más új­ság van még a proletárdiktatúra ide iéből. Majd ké >ek következnek, ame­lyek bemutatják Landlert (a Magyal tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa) Vágó és Miinnich elvtársakat, amint katonai díszszemlét tartanak a bevo­nuló magyar vöiös hadsereg csapaíal felett. Egy másik kép Kun Bélát és Böhm Vilmost ábrázolia. Az utolsó plakát ebből az időből a Tanácsköz­társaság búcsúja, amelyen bejelentik, hogy másnaD kiürítik a várost és át­ad iák a hatalmat az entente-knpitalis­táknak. de hirdetik, hogy a Tanácsköz­társaság nem veszett el, visszatér még a forradalom gvőze'me! Étien a nem zetközi proletárdiktatúra! — fejezi be a falragasz. Az epv'k sarokban Klein Uoót nvomdá-z képe akit két had­nagy gyilkolt meg a nyomdában meg 1905 augusztusában, mert az á'tala szedett cikkek kritizálni merték a ka­tonatisztek nyegle viselkedését. 4 terem egyik sarka a mártírok emlékének v^n szentelve Három el­hurcolt nyomdász képét látjuk. St:er Béláét, Drab Pálét és Launál Anta'ét, maid Scliönheiz Zoltán szobra követ­kezik. akit Hoithy pribékjei végeztek ki 1942-ben, mert a magyarországi Békepárt szervezője volt. Tudvalevő, hogy a Békepárt neve alatt szervezte a magyarországi illegális Kommunista Párt az el'enáltást háború alatt és a békéért való harcot. A kiállítás fényképgyüjteménye Ezekután a kiállítás fényképgyüjte­menyét tekinthetjük meg, amely főleg az első csehszlovák köztársaság mun­kásmozgalmait örökíti meg. Felvétele­ket látunk a Kosicén többízben meg­rendezett Vörös Napról, a szovjet­sportolók 1932-ben történt itteni látrga­tásáról, majd a május elsejei felvonu lások képeit és egy'1924 ben Rutikán tartott gyű'és lényképét látjuk, ame­lyen Gottwald elvtárs is résztvett, aki akkor még szlovenszkói újságíró volt Láthatjuk a Gottwald elvtárs által ak­ker szerkesztett újság öss­szes példányait, a spa nvol háborúra emlékeztető fény­képeket, a spanyol polgárháborúban résztvett 'kassai elvtársakat. Érdekes még az első csehszlovák köztársaság idejéből a kommunista sajtó gyűjteménye, a Brnská Bystri­cán megjelent Ml'as Ludu c. újság több példánya. A Hl'as Ludu 1920 júl. 25-én még a szociáldemokrata párt lapia volt, de fej'écén 7 hónap múlva már azt hirdeti, hogv a szociáldemo­krata párt balszélső csoporjtának orgá­numa, végül 1921 májusban már nyíl­tan hirdeti: ,,Tyzdenník kommunistic­kej strany". A kiállítás megőriztp A Kovorobot­ník 1921 máicius 5-iki számát is, amelynek teljes első oldalát törölte a cenzúra. Láthatjuk a Fábry Zoltán szerkesztésében megjeent Az ÜT szá­mait, az elkobzott és az elkobzás elle­nére megjelent példányokat — érdekes cikkgyűjtemény is van ezek között a különböző perek tárgyalásairól, aho! elvtársakat a legelképzelhetetlenebb ,vádakkal illettték a kapitalista urak, hogy a köz- és a politikai életből ki­kapcsolhassák őket. Történelmi értéke van az egyik szekrényben kiállított kis könyvnek. Nem más. mint a kommunista kiáltvány első szlovák nyelven kiadott fordítása. Itt jelent meg 1919-ben a proletárdik­tatúra kormányának kiadásában. Egy másik szekrény őrzi Maurer elvtárs 1925-ik évi moszkvai illegális útjára kiállított igazolványt, amely tanúsítja, hogy útján a Csehszlovák Kommunis­ta Pártot képviselte. Az egyik táblán Imrédy, volt ma­gyar min. elnök századosi uniformis­ban. vitéz jelvénnyel a mellén néz a képről reánk, a mellette lévő képen már bekötött szemmel, homlokzsákfal előtt áll és várja, hogy megkapta fa­siszta garázdálkodása és a német ná­cik kiszolgálásáért járó méltó bünte­tését. a golyót Dr. Simái elvtárs jelvénygyüjtemé­nvcben többsiá? kommunista jelvény között még az amerikai Kommunista Párt jelvénye is 'átható. Végül ai írásbeli dokumentumok gyűjteményei közt eredeti vádiratok és ítéletek, az ítéletek következményeként az áüamt szolgálatból való -dbocsátólevelek van­nak kiállítva. A kiállítás egész anyaga törtételm! beccsel bír és rendkívül tanulságos. Meggyőzően dokumentálja, milyen al­jas eszközökkel dolgoztak elvtársaink ellen a kizsákmányolók és milyen ne­héz harcot kellett folytatniok a már sírban nyugvó elvtársaknak' a kapita­lizmus önkénye és zsarnoksága ellen. De ugyanakkor oklató célja is van a kiállításnak, meguntatja az új nemze­déknek. hogy elődjeik küzdelme nem volt hiábavaló és a győzelemhez veze­tett, amely »zt a hálás megemléke­zést is lehetővé tette . H. P. elmondták-e kísérői, hogy ezt a bratis­lavai dolgozók építették a Kommunis­ta Párt IX. kongresszusára ajándé­kul. Ünnepi előadás volt ott, orosz il­met mutattak be Bratislava dolgozói­nak. Magam előtt látom arcfintorát és hallom lekicsinylő megjegyzéseit. Ez nem olyan bemutató, amihez ön szokva van. Nincsenek estélyi ruhák, szikrázó ékszerek, pofavizit. De látta az élmunkásokat a színpadon, hallotta az ünnepi beszédeket? Igen „horribile dictu" így van ez nálunk!! Az ünnepi közönség az élniunkássereg, amelv minden fizikai és szellemi erejét megfesz'tve dolgozik. épít, ujjitójavas­latokat tesz, taiálminvokon dolgozik a közönség javáia Ma még nem keres­nek annyit talán, amennyi teljesítmé­nyük után járna De tud ják, hogv ez a különbözet nem a „főnök" zsebébe megy, hogy annak nagyobb briliánsa és még szebb autója legyen, hanem a közös szocialista haza építésére, amely csakis és kizárólagosan a népé. A filmből is láthatja ml a szocialis­ta munka és milyenek annak eredmé­nye'. Vannak éj voltak még „bolon­dok", akiket már akk >r, amikor a szocializmusról csak úgy beszéltek, mint nem normális agy szti'eménvéről. nem csábított az amerikai tisztátalan pénz, vagyon. Tehetségét a nép javára adta, még ha csak száraz kenyéren is élt. Éppúgy, mint Micsurin megélte munkája diadalát, amely halhatatlanná tette nevét, mi is, vagy legalább is gyermekeink megérik a szói hlizmus győzelmét azokban az országokban is, ahonnan ilyen próféták jönnek, inint ön. Remélhetőleg most luxusautóján vé­gigjárja Szlovenszkó gyönyörű fürdő­helyeit és elképedve fogja látri. hogy i ..süllyedt a nívó". A fürdőhelyek fén> űző hote'jeihen nem maharadzsák, iparmágnások és filmcsillagok ülnek, hanem a dolgozó nép piheni ki egész­évi fáradalmait. A Tátra erdei vidám gyermekdaloktól hangosak, boldog munkás- és parasz Ifjúság nyaral fel­szabadultan, AZ egészségetadó feny­vesekben, anétkül, hogy hajbókoln'-a vagy kezetcsókolnia kellene jótékony­sági tündéreknek, hisz ez az övék, az ő tulajdonuk, a népé. Ha visszamegy hazájába, mondja el, hogy „ellenvéleményt" is hallott. Ma már tudom, ha magát itt semmi nem fogla meggyőzni, ott akad már elég ember, aki a mi igazunkat látja, amely­nek itt szerényen hangot adtam! Turi Mária. Kuom rntang katonaság pártol át a demokratákhoz Mint a „Szabad Kína" sajtóiroda jelenti, az északnyugati fronton a Kuomintang hadsereg egész egy­ségei és ezredei menekülnek át Kan su tartomanyba a demokrata kínai hadsereghez, mely most igen gyors harcmozdulatokat foly­tat Kansu tartományba. Ezekben a napokban töbhezer Kuomintang­katona pártolt át a demokraták hoz. A Kuemintang-kafopfk át pártolását a Kuomintang-kátona I ság északkeleti frontján, három zendiilcs követte a katonaság so raiban. Csehszlovák kormány­küldöttség Romániában A román kormány meghívására egy 5 tagú csehszlovák kormány­küldöttség érkezett Romániába, mely augusz'tus 23 án résztvesz a bukaresti felszabadulási ünnepsé­gekben. A küldöttség tagjai: dr. Zd. Nejedly, Y. Kopecky, dr. ing. Emánuel Slechta, dr. A. Neumann és ing. Ludmila Jankovcová mi­niszterek. A csehszlovák kormány­küldöttséget ing. Lubomir Lin­hardt, bukaresti csehszlovák nagy­követ és a román kormány tagjai fogadták. Magyarországon megszüntették a kenyérjegy-rsfidszert Augusztus 20-ika, szombat, a magyar közgazdaságban is nagy­jelentőségű. Ez a nap az „Üj ke­nyér napja" és „Alkotmány nap­ja". Amikor Magyarországon a Világ Ifjúsági Találkozó folyik, az egész világ ifjúsága a szocializ­mus útján jár, a magyar kormány egy úiabb tettel tesz bizonyságot arról, hogy valóban a nép érdekét szolgálja. Elhatározta ugyanis, hogy szeptember 1-i kezdettel sza­bad árúvá teszi a kenyeret. Ma­gyarországon a háború megkez­dése óta. tehát 8 éven keresztül volt életben a jégyrendszer. A ke­nyér ára a szabaddátétel ellenéra is változatlan. Wallace leleplezi Truman háborús szándékait Henry Wallace pénteken azzal vádolta Truman elnököt, hogy a nép között hamis híreket terjeszt, melyek szerint a Szovjetuniónak háborús szándékai volnának. Tru­man elnök ilyképpen akarja elhi­tetni Amerika népével Nyugat­Európa felfegyverzésének szüksé­gességét. Wallace a békés meg­egyezést ajánlja. Továbh tart a finn munkások és a kormány közötti feszültség Helsinki egyik főterén a napok­ban többezer munkás gyűlt össze, akik határozatot hoztak, melyben követelik, hogy a kormány telje­sítse a sztrájkoló munkásság pénzügyi követelményeit, hogy mondassák le S'monen belügymi­nisztert, hogy szüntessék be a munkásság és a rendőrség között meg :ndított harcot és engedjék rneg a munkásságnak a szabad gyülekezést Jusztinján pártriárka a kiközösítésről Az ó-szláv egyház romániai pátriái kája a missziós tanfolya­mon beszédet mondott, melyben világosan kifejti a pápai határo­zattal szemben foglalt álláspont­ját, mely határozat kiközösíti az egyházból a kommunista vagy más munkáspártok tagjait. Jnszti­nián pátriarka rámutatott arra, hogy az összes hibák közül, ame­lyeket a pápák az elmúlt évszáza­dok folyamán elkövettek, XII. Pius pápa követte el a legnagyob­bat. A pápai határozat teljesen el­lentmond a szentírás szellemének és a keresztény alapelveknek. Az ószláv egyház Román :ában is összeköttetésben marad a néppel, mert nem akarja, hogy'a fasiszták mégegyszer a hazájukra törjenek és elnyomják a népet, gyalázzák a vallást, m :nt ahogy azt Hitler és fasisztái csinálták, akiket a római pápa támogatott. A román ortodox egyház a népi demokráciában sokkal szabadabban tevékenyked­het, mint azelőtt és éppen ezért mindenki ellen felkel, akik a népi demokrácia dolgába beleavatkoz­nak, mondotta Jusztinián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom