Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-09 / 74. szám, szombat

Mj*. v • ÍV;. ' niiÜifiin

vMi • • X^JllliiruV iij A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÚK LAPJA Moszkvában nsgpYáieíták a csehszlovák ipari kiállítást A művelődés központi parkjának közepén, amely Maxim Gorkij nevét viseli, a Moszkva folyó közelében két csarnok áll. Ezekben a csarnokokban rendezi a csehszlovák ipar második nagy kiállítását Moszkvában. A hatalmas üveghomlokzatokon a szovjet és csehszlovák lobogók lengenek, hatalmas képek és feliratok hirdetik, hogy a csehszlovák kiállítás megnyitja termeit a szovjet látogatók előtt és bemutatja azt a nagy haladást, amelyet iparunkban egy év alatt elértünk. Július 6-án a szovjet lanok a csehszlovák kormányküldöttség megérkezését jelentették. Ezen a napon 10 órakor a csehszlovák kormányküldöttség a kiállítási teremben fogadta a szovjet sajtó kiküldötteit és részletesen ismertette velük a kiállítás programját. O. Kohout, a csehszlovák-szovjet kereskedelmi kamara főtitkára, magyarázta az újságíróknak a kiállítás érdekességeit. A kiállításon ott látjuk a csehszlovák ipar minden ágát képviselve: az erei eldolgozó-, gép-, elektrotechnika-, textil-, bor-, gumi-, vegyészeti", üveg-, keramika-, polcelán-, fa-, papír- és élelmiszeriparágakat. A kiállításon nemcsak ipaii termékeink mintái szerepelnek, hanem az egyes iparágakban elélt eredmények, a haladás és a jövő terveinek az összefoglalása is. Ezenkívül helyet kapott a kiállításon a csehszlovák tájékoztatásügyi minisztérium anyaga is, mely Csehszlovákia kultúrális életéről ad áttekintést, továbbá a kiadó tevékenységet, a rövidhullámú leadás megszervezését, a gramofónipar és az állami filmgyártás eredményeit is bemutatja." A belkereskedelmi minisztérium a kiállításon az idegenforgalmat és mindenekelőtt a csehszlovák gyógyfürdőket mutatja be. A kiállítás déli 12 órakor nyílt meg ünnepélyesen. A megnyitáson a csehszlovák kormány képviseletében Zdenek Fierlinger miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. II komárnol járás péislát mulat egész Bél-Szioveiiszkénak önkéntes készenléti brigádok segítenek a földmüveseknel; Dél-Szlovenszkó termőföldjein az érett kalászok tengere hullámzik. Megkezdődött az aratás, de a rossz időjárás félbeszakítani kényszeríti a munkát. A földműves aggódó tekintettel fordul az esőverte táblák felé és szemeiben ott olvassuk a kérdést: Mi lesz az aratással, ha az időjárás hamarosan nem javul meg? Ezért most sokkal inkább, mint más években, biztosítani kell az aratás gyors és tervszerű lefolytatását. Mit is kell hát tennünk? Az aratási munkasíkon kéz a kézben a földművessel ott látjuk az önkéntes brigádokat az aratógépeknél. Sok járásban, faluban kidolgozták már az aratási munkatervet, hogy mihelyt megszűnik az esőzés, hozzákezdhessenek az aratáshoz. És mit csinál Komárom? Komárom munkaversenyre hívja Dél-Szlovenszkót. A komáromi ONV ülésén részletesen megvitatták az aratással kapcsolatos kérdéseket és Kalivoda elvtárs javaslatára a járás dolgozói beállnak azoknak a soraiba, akik felfogták és magukévá tették a munkaverseny nagy jelentőségét. Kalivoda elvtárs, az ONV elnöke Kiss elvtárssal, a biztonsági előadóval bejárták a vidéket és saját szemükkel győződtek meg arról, milyen a termés, hogyan folynak az aratási előkészületi munkálatok és megtörtént-e a szükséges tűz- vagy más károk elleni biztosítás. Okánikovo községben elbeszélgettek Metód földművessel, aki Kalivoda elvtárs kérdésére, hogy milyen lesz a termés, így felelt: .— Idén 40 százalékkal többet fogunk tudni beszolgáltatni. Tudvalevő, hogy a komáromi járás a múlt évben is túlteljesítette az előírt beszolgáltatást. 10 százalékkal több termést adott be, mint amennyi meg volt szabva és ezzel megkezdte az egész szlovenszkói munkaversenyt a beszolgáltatás terén. . Ekei község Egységes Földműves Szövetkezetének vezetősége a rossz időjárást csak vállvonogatva nézi, mert kész tervük van, hogy az aratási munkálatokat 60 százalékkal gyorsabb ütemben végzik el idén. Tehát ez azt jelenti, hogyha az aratás más éven náluk 30 napig tartott, most 10 nap alatt fogják elvégezni. — Hiszen ma. mikor gépek ér önkéntes brigádok segítenek munkánkban, ennek sikerülni kell, — mondják nagy önbizalommal. — No me gaztán reméljük, hogv a", eső sem eshet egyfolytában hónapokig. Ekei földműveseinek ragyogó munkaterve az egész ONV tanácsot lázba ejtette és elhatározták, hogy a komáromi járásban minden községben hasonló ütemben meggyorsítják az aratást és a többi jírást. főleg az ógvallait munakevrsenyben való részvételre szólítják fel. A tervszerű aratási munkálftoknál na°v feladat hárul az önkéntes készenléti brigádokra. Dunaszerdahelyen például bevezették az általános munkakötelezettséget és 300 tagú készenléti brigádot állítottak össze. A dunaszerdahelyi járás Bratislavából is kan segítséget, a CSM diákbrigádjai jönnek az állami birtokokra segíteni az aratásnál. A rossz időjárás még inkább előtérbe helyezte az aratómunkás kérdést. Ennek a kérdésnek megoldásáramár két ülést tartottak és részletesen ismertették a szomszédi kölcsönös segítségnyújtás törvényét. A munkások, akik a földművesnek segítenek az aratásnál, terményekben kaphatják meg a munkájukért járó jutalmat, mert a földművesek, akik eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek, az ezen felül megmaradt terménymenynyiséggel szabadon rendelkezhetnek. A Nemzeti Bizottságok feladatai az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás sikeres végrehajtása érdekében Földműveseink, mezőgazdaság} munkásaink és a népi közigazgatási tényezőink erőfeszítései lehetővé tették a mezőgazdasági növények jó fejlődését. Gazdag termésre van ki,látás. Azonban a június második felében és a július elején fellépő kedvezőtlen időjárás miatt az aratással és csépléssel kapcsolatos munkálatokat a lehető legnagyobb gyorsasággal kell végrehajtani. Az aratással, csépléssel és a gabonafelvásárlással kapcsolatos munkák sikeres keresztülvitele az egész nép ügye, mert siketes végrehajtásuktól függ az összes dolgozók ellátása. Ebből következik, hogy nemcsak a földművesek, de a köztársaság minden polgára hozzá kell, hogy járuljon az aratás, a cséplés és gabonafelvásárlás sikeres végrehajtásához. Főleg arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a Nemzeti Bizottságok felelősek az aratás és cséplés idejében való és rendes elvégzéséért minden gabonaterületen, tekintet nélkül arra, hogy az a terület állami vagy közbirtok, kis- vagy középparaszt, esetleg zsíros paraszt jf), tulajdona. A dogozók ellátásának biztosítása írV.gköveteli, hogy egy búzaszem se vesszen kárba. Az aratási és cséplési munkálatok, valamint a felvásárlás felelőssége mindenekelőtt a népi közigazgatás, vagyis a helyi, járási, illetőleg a kerületi Nemzeti Bizottságokon nyugszik és ezért elsősorban ezeknek a szerveknek kötelessége a feladatok sikeres leküzdésére vonatkozó eszközök sikeres mozgósítása. Minden községnek, járásnak és kerületnek aprólékosan kidolgozott aratási, beszállítási, cséplési és felvásárlási tervének kell lennie. Különös tekintettel kell lenni azokra a járásokra és községekre, ahol munkaerők hiánya mutatkozik, ahol a gabona egyszerre érik be és a munkákat gyorsan kell elvégezni, nehogy a gabona még a szárán kiszóródjék. Az aratással és csépléssel kapcsolatos munkák elvégzésére ki kell használni minden alkalmas munkaidőt. Ha feltételenül szükséges, akkor a járási Nemzeti Bizottságok kérjék fel a papságot, hogy a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleteket a kora reggeli órákban tartsák és a földműveseket hívják fel munkára és segítségre. Az állami gépállomásokon, gépi szövetkezeteken, állami és közbirtokokon szükség szerint meg kell hosszabbítani a munkaidőt. A Nemzeti Bizottságok gondoskodnak arról, hogy az összes gépek és szállítási eszközök, amelyek az aratáshoz, csépléshez és tarlóhántáshoz szükségesek, a szomszédi kisegítésről szóló törvény alapján (55/1947. Sb.) rendelkezésre álljanak. Felhívjuk a f 'gyeimet arra, hogy sok községben, különösen Dél-Szlovákia községeiben érzékenyen érezhető a fogatok hiánya és ezért a szomszédi kisegítés keretében mozgósítsátok szükség esetén a többi községek, járások, magánemberek fogatait és igényeljétek ki a nemzeti vállalatok szállítási eszközeit. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az aratás és cséplés időtartama alatt mezőgazdasági gépek és szállítási eszközök nem használhatók fel másra, mint a mezőgazdasági célokra. Kivételt csupán az aratás és cséplés járási meghatalmazottja adhat. A legnagyobb nehézség a munkaerők kérdése. A munkaerők hiányát a Nemzeti Bizottságok mindenekelőtt az összes szabad munkaerők kihasználásával és ezek beállításával hárítják el. továbbá önkéntes brigádok szervezésével, először a helyi és szükség esetén egész járási vagy kerületi forrásokból. Az önkéntes aratási brigádokat mindenekelőtt az ifjúság köréből, azután pedig az összes hivatalok alkalmazottaiból kell összeállítani, ahol fel lehet használni egész állományuk 20 százalékát is, továbbá iparosokból, kereskedőkből, kézművesekből és szükség esetén az üzemek és középítkezések munkásságából. A brigádok beosztásánál az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás munkaterve szerint tegyetek meg mindent. Ha az önkéntes aratási brigádok nem képesek az aratással, beszállítással és csépléssel kapcsolatos munkákat elvégezni, a Nemzeti Bizottságok elrendelik a munkaerők kötelező mozgósítását, a köztársasági elnök 88/1945. számú rendelete alapján. Az önkéntes szomszédi kisegítést a Földművesek Egységes Szövetsége szervezi és a Németi Bizottságok részt vesznek munkájukban. A ggbonafelvásárlás sikeres végrehajtására a Mezőgazdasági Termékekkel Gazdálkodó Szövetkezet, az Egységes Földműves Paktárszövetkezet kidolgozta a gabonafe'vásárlás tervét kerületek, járások és községek szerint. A kerületek felvásárlási terve hónapokra van beosztva és a járások felvásárlási terve hónanokra és hetekre oszl'k fel. A kidolgozott terv a kerületek, járások és községek ö.«z»s tényezőivel egyetértésben jött létre. A Nemzeti Bizo'tsígpk ezért szinten felelősek a felvásárlási terv rendes és időbeni +»ll»s't^|ért. A Nemzeti Bizottságok törőd ;enek azzal. ho"v a gabona minrryárt a cséplés után, ámenéiben száraz, rögtön e! legven szállítva az elánisítás helyére. A nedves gabonát először rendesen ki kell szárítani és csak a kiszárítás után lehet az elárusítási helyre elszállítani. Á Nemzeti Bizottságok segítsenek a FnMműves raktárszővetkezeteknek a szükséges raktárak biztosításánál. (Folytatár a 2. oldalon.) A nagy halott útban hazafelé... Z uiaipon leiv>u Hu^uisojut a moszKYai teneiorosz paijauu\ai <a k.siuk, a.ioniul emuiul j>ui

Baiiu ielé. A koporsó mögött lialadnaK Ju

B«,, l\ayanu\ic, Sveinik, Caiino\ Cervenkov, Malenkov, Skírjátov, Berija, Pouomarenko, Mikoján, Szubelov, Bulganín és Pupov elvtársak. Bratislava, 1949 július 9, szombat 3 KCS H. évfolyam, 74. szám 1 i