Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-07 / 72. szám, csütörtök

1949 július 7 UJ SZG 1 csehszlovákiai földművesek küldöttsége a magyarországi állami birtokokon Micsurin tanítása a gyümölcsös szőlőtermelés fejlesztésének alapja Multheti mezőgazdasági számunkban beszámoltunk a csehszlovák földműves küldöttség' magyarországi látogatásáról, melynek során megtekintették a magyar dofgozók eddigi szocialista vívmányait. A küldöttség főcélja az volt, hogy kimélyítse a két állam közti barátsági kapcsolatokat. A küldöttség most a mezőhegyesi állami birtokokat tekintette meg s mi ismertetjük az itt szerzett tapasztalataikat. A földműves küldöttség mindent a legnagyobb figyelemmel tanulmányozott át. A mezőhegyesi állami birtokok 9 udvarból állnak és 14.000 kat. hold földterületet müveinek meg. A szarvasmarhaállomány száma 20.000, azonkívül vannak az állami birtokoknak saját megmunkáló gépei is, mint pl. 7 garnitúra gőzszántógép, 26 traktor stb. Az állami birtokok vezetésével egy volt ipari munkást bíztak meg, aki a csehszlovák küldöttséget egyszerűen és közvetlenül, de szívélyesen üdvözölte. Üdvözlő beszédében mondotta, hogy a régi rezsim idején azt gondolták, hogy egy munkásember nem képes nagy üzem vezetésére. Küldöttsé- j günk meggyőződött arról, hogy igenis, a dolgozó nép minden feladatkör ellátására képes. Ezt bizonyítják az elért eredmények is. Az állami birtokokon a legnagyobb összhangban együtt működnek a munkások, a földmüvesekkel és a haladó értelmiséggel. A nagybirtok úgy van megszervezve, hogy egy-egy udvar a mezőgazdasági termelésnek csak egy ágával foglalkozik. Az egyik udvar pl. szarvasmarhatenyésztéssel, a másik lótenyésztéssel, a harmadik sertéstenyésztéssel stb. A szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó udvaron 780 tehenet gondoznak. Ezt a számot őszre megkétszerezik. Több szimentáli fajta tehenet importálnak Svájcból. Az udvar napi tejtermése túlhaladja a 3000 litert. A tej minősége 3.8 százalék, ami elsőosztályúnak. felel meg. Nagy súlyt fektetnek a növendékszarvasmarha nevelésére is. A növendékállatot 5 hónapon át szoptatják. Az első hónap után azonban etetni is kezdik. Az a céljuk, hogy a tenyészállat elválasztásakor 160—180 kg súlyú legyen. A többi szarvasmarhaudvarokon is szép eredményeket tapasztalhatunk. Egy tehénre eső átlagos napi tej termés 18 liter. Nagy gondot fordítanak a legelők gondozására is A másik udvar sertéstenyésztéssel foglalkozik. A sertésállomány 15.800ra tehető, melyből 1850 anyakoca. A kocák évente kétszer fiadzanak és egy-egy kocára 6—7 maiac jut, Tenyésztik a mangalica, yorkshieri, berkshieri stb. fajtákat. Nagy gondot fordítanak a sertések egészségügyére is. Egy újabb udvar lótenyésztéssel foglalkozik. A legjobb fajta lovakat találjuk itt meg. Az üzem szolgá latában három állatorvos működik. A további udvarok juh- és baromfitenyésztéssel, zöldség-, gabonakukorica- és répatermeléssel foglalkoznak. A nagybirtok keretén belül 15 kat. hold terjedelmű földterülettel rendelkező kutatóintézet működik. Ezeknek a kutatóintézeteknek az a céljuk, hogy megismerjék az állattenyésztés és a termelés modernebb formáit s hogy lehetővé tegyék a többtermelést. Magyarországon nagyszámú ilyen példás állami birtok létezik. Mire vigyázzunk az aratásnál és a hordásnál Ügylátszik, hogy az idén aratásban is kapunk néhányszor esőt. Ez nem baj, mert nemcsak jó gabonatermésre, hanem jő kukorica-, burgonya- és répatermésre is szükség van. Az aratás közben lehullott eső csak akkor káros a gabonára, ha a gazda nem eléTgé gondos. Egy kis gondossággal könnyen elkerülhetők az esőzésből eredő károk s a gabona baj nélkül kerülhet a magtárba. A gondatlanul kezelt gabona pelyvája penészes lesz. a penészes pelyvából a gabonaszemek megdohosodhatnak, gyakoribb esőzés esetén kicsirázhat. A tavasziak számlája gondatlan kezelés esetén ugyancsak megpenészedhet s a penészes szalma etetése már igen sok állatot vitt a'dögtérre. Az esőokozta k/irok elkerülésére az eiső teendő az, hogy esőtől vizes gabonát ne arassunk. Sokan úgy vélekednek, hogy levágják ugyan a gabonát, hogy haladtanak az aratásfial s majd a kötözéssel várnak egy I • r ideig, míg renden vagy marokban ki nem száradt. Ez nem haladás, Inkább csak haszontalan munka. A lábonálló gabona sokkal könnyebben szárad, mint a levágott, akár renden, akár markokba szedetten fekszik a földön. Ha eső után a gabona lábon kellően megszáradt, akkor kell aratni és kévékbe jól bekötni. A jól, szorosan kötött kévének már nagyon nagy, eső kell ahhoz, hogy átázzon. Éppen ezért a kereszteket is gondosan kell meTrakni. Ha a föld nedves. akkor a legalsó kéve kalászos végét vissza kell törni, hogy a nedves földön egyetlen kalász se feküdjön. A jól megrakott kereszteknél a fc'sö öt kéve teljesen megvédi az alatta levőket a beázástól. Ha jól össze vannak dugva a kalászos vég-e, akkor a naokéve kalászain kívül egyetlen kalászt sem áztat el az eső. Ha olyan nagy eső éri keresztben I a gabonát, hogy a felső kévéket is ' átáztatja, ami különösen tartós esőzésnél szokott bekövetkezni, az eső' zés beállta után, vagy az esők szü netében adódó jó időt ki kell használni. Nem kell sajnálni az időt, vizes kévéket le kell emelni, talpára állítani és a kalászos részét szét' húzva, meg kell azokat szárogatni. Ha aznap nem száradtak ki eléggé, este akkor is rakjuk össze újból a keresztet, de éjszakára ne hagyjuk széjjel a kévéket. Inkább másnap szárítgassuk újból. Így nem lesz esi rás gabonánk. Ezzel a szárftgatással elérjük azt, hogy akár asztalba hordunk, akár a keresztből csépelünk, se az asztag ba, se a cséplőgépbe nem kerül vizes kéve. így a zsákba se kerül nedves gabona. Ez nagy előny, mert a nedves gabonánál mindig fennáll apnak a veszélye, hogy sok magtári kezelés mellett is könnyen dohosodhat. Miért kell farlót hántani? A tarlóhántás egyike a legfontosabb talajmunkáknak. Az évi termés nagymértékben attól függ. hogy előző évben hogyan hajtották végre a tarlóhántást. Az őszi vetések sikere úgyszólván teljesen az idejében és jól végzett tarlóhántáson múlik, de a tavasziak terméseredménye — őszi mélyszántás esetén is — sokban függ attól, hogy az elővetemény tarlóját mikor és hogyan szántották le. Tarlóhántást két okból végzünk. Az egyik ok az, hogy a talaj felszínét porhanyósan tartsuk. így a nyári napsütésben nem szárad ki az alsóbb talajréteg s ezzel sok nedvességet mentünk meg az utána következő növény számára. A másik ok, amiért nem szabad a tarlóhántíst elmulasztani az, hogv a tnrlóhántás«al tudjuk a gyomokat legjobban irtani. Idejében és helyesen végzett tarlóhántással több gyomot tudunk elpusztítani, mint két kapálással. E?ért is nagy gondot kell fordítani a tarlóhántásra. A tarlóháná«t akkor végezzük helyesen, ba az aratást nyomon követi az eke, vagyis, amint végeztünk az aratással, a gabona behordással, azonnal kezdjük meg a tarlóhántást. Ott, ahol keresztből csépelnek, ott a keresztek közét még cséplés előtt megszántják. Ie;az, hogy a szántáson nehezebb kihordani a gabonát, de nagyobb az a haszon, amit a keresztközök gyors leszántásával el lehet érni, mint a gabona behordásának nehézségei. A felszántott tarlót sohasem szabad nyitott barázdában hagyni. Az eke után vagy simítót, vagy könnyű hengert kell járatni. A nyitott barázdára hagyott tarlóhántással sem a nedvesség megóvást, sem a gyomirtást nem érjük el. A nyitott barázdás szántás a szántatlanig kiszárad. A kiszáradt szántásban a kipergett gyommagvak nem kelnek ki s így nem tudjuk a gyomokat a következő szántásnál irtani. Az elsimított, vagy könnyű hengerrel lehengerezett tarlóhántás a nedvességet jobban megőrzi, a kipergett gyommagvak kikelnek és azokat a következő szántásnál tömegesen tudjuk pusztítani. Bármennyire is Igyekszünk a tarlőhántással, világos, hogy egy-két nap alatt nem lehet végezni az öszszes tarlóval. Ezt az időt azonban srazdasáíi szempontból igen jól ki lehet használni. Még pedig úgy, hogy a szántál előtt a tar'ót megjáratjuk sertéssel, baromfival. A sertés és a baromfi a gabonatarlók legjobb hasznosítója, mert felszedi az elhullott gabonaszemeket, kalászokat. Mikor a sertés és a baromfi a gabonatarlőt járja, megél azon, nem fogyaszt egy deka kész eleséget sem, csak megfelelő Itatásáról kell gondoskodni. Az elhullott gabonaszemek felszedetése egyrészt megtakarítást jelent az abraknál, másrészt a rovarok elleni védekezés egyik eszköze. A kártevő rovarok legtöbbje tavasztól nyárig él, nyáron nemzedéket vált s a legtöbb rovarnál ez a másod'k nemzedék az, fi mely kitelel és szaporít a következő évben. A rovarok legjobb nyári tenyésző helye a pergésből kikelt gabona. Ha már most a tarlón elhullott szemeket sertésekkel és baromfival felszedetjük, nem lesz a pergésből sok kelés s nem lesz a rovaroknak elegendő fészkelő helyük. A tarlón járó baromfi, de még a sertés is sok rovart elpusztít. Merfelelő beosztással a tarlók legeltetése és a tarlóhántás jól összeegyeztethető útrv. hogy abból csak haszon származzék. IS szovjet mezőgazdaság ünnepe E hónapban az egész világ mezőgazdasági fejlődésének talán legfontosabb évfordulóját ünnepeljük: 20 esztendővel ezelőtt határozta el a szovjet munkásképviselők tanácsa a mezőgazdasági Zápotoskf miniszterelnök Dél-Szlovenszkó földművesei között {Folytatás a 4. oldalról) ahhoz nemcsak a kor- amelyek számunkra adódnak, tgérkerüljön, ahhoz nemcsak a mány jóakarata szükséges, de az egész nép, a város és a falu közreműködése és erre az együttes munkára hívom fel ma ezen a népgyűlésen minden egyes polgárunkat, aki jószándékkal akar e jobb idők megvalósításában közreműködni. — ígérjük meg, hogy mindnyájan lelkiismeretesen teljesítjük azt a munkát és azokat a feladatokat, jük meg, hogy a gyárakban, a földeken, a hivatalokban és egyházban is úgy fogunk dolgozni, hogy javaink valóban megszaporodjanak hogy ne az egyesek gazdagodjanak, de az egész ország, hogy ebben a szép hazánkban az egész dolgozó társadalom boldog és megelégedett legyen, és ennek a célnak elérése érdekében kiáltom: Él jeni gépállomások létesítését. Azóta bebizonyosodott, hogy milyen óriási lépést jelentenek a gépállomások a mezőgazdaság szocialista átalakításában és >a falvak népességének felemelésében. A sztálini 5 éves tervek során a Szovjetúnió mezőgazdasági gépállomásainak száma rohamosan emelkedett. A háború utáni ötéves terv pedig minden korábbi terven túltesz: 720 ezer traktor kerül a mezőgazdasági gépáUomásókra, ami összesen 15 minió lóerőt jelent. Ezenkívül az ötéves terv 174 ezer aratókombájnt és 4.5 milliárd rúbel értékű egyéb mezőgazdasági felszerelést juttat a szovjet gépállomásoknak. A növénytan fejlődése történeimé nek egész folyamán éles világnézeti ellentéteknek volt a színtere. Két ellenséges világnézet folytatott itt ádáz harcot: a materializmus az idealizmus, a tudomány a titokzatosság ellen. A növénytanban két ellentétes irányzat alakult ki: az egyik haladó anyagelvű — (Micsuin, Lyszenko), a második irányzat reakciós idealista — Weis niann, Mendelejev, Morgan. Micsurin irányvonala a növénytan ban: Darvin tanításának továbbfejlesz tését és az anyagelvű növénytan új magasabbíokú korszakát jelenti. A szovjet földtani és növénytani tudo mány kutatásait Micsurinnak a növények fejlődéséről, Williamsnak a földművelésről és a föld magasabb termelőképessége feltételeinek biztosításáról szóló tanítására, Lyszenko és a kiváló szovjet biológusok egész cso portjának kutató munkájára alapozza A szovjet tudomány az élő természet tevékeny és tervszerű átformálását hatalmas eszközzel szolgálja. Micsurin elveti Mendelejev és Mor gan maradi tanítását arról, hogy az Öröklött tulajdonságok teljesen függetlenek az életkörülményektől és életfeltételektől. A növényi és állati szervezet élet folyamatába való tudatos és tervszerű beavatkozással, az életfeltételek meg változtatásával Micsurin és tanít vá nyai átformálják azok természetét öröklődési törvényszerűségét, faji, öröklött és egyéni tulajdonságait. Micsurin munkássága és íelferiezé sei a növénytanban újabb és újabb távlatokat nyitnak. Micsurin tanításának nemcsak gyönyörű jelenje van de reményteljes jövője is. A micsurini növénytant a Kommunista Párt hozta létre s az egész szovjet nép közös javává tette. Micsurint a nemzet számára Lenin fedezte fel és zavartalan munkássága hála Sztálin, a tudományok barátja gondoskodásának, biztosítva volt. Mit is tett hát ez a nagy tudós a természettudomány és a gyakorlati élet terén? Miért is becsüli nagyra és szereti őt a szovjet nép és büszke rá a szovjet tudomány' Röviden nem lehet erre kimerítő fe leletet adni, de ki lehet emelni a legfontosabbat. Először is Micsurin 300 új gyümölcsfa fajtával gazdagította a szovjet gyümölcstermelést s ez a gyümölcstermelés, mint jól tudjuk, a szocialista újjáépítő munkában sokat jelent. Másodszor Micsurin müveiben, kifejtette materialista szemszögbői nézve az öröklődést, folyamatainak és átalakulásának törvényeit. Hogy a kiválasztás terén való nagy munkásságát megfelelő módon értékelhessük. tudnunk kell, hogy Micsurin nem általánosságban javította meg a már meglévő gyümölcstermő növényeket, hanem az északi vidék zord életfeltételeinek megfelelő növényfajokat nemesitett, melyeknek eddig hazája a messzi forró dél. a Távolkelet. vagy pedig a nagy erdővado nok voltak. Micsurin tevékenységét nem korlátozta csupán olyan gyümölcsfák észa kon való meghonosítására, mint_ a ba rack, cseresznye, szőlő, körtefélék, kü lönféle almafajták, szilva stb. Munkásságának kezdetétől érdekelték őt Szibéria gyümölcstermelési viszonyai. A zord éghajlattal bíró övezetek (Ural, Szibériai érdekében fejtette ki a legnagyobb erőfeszítéseket. Melyek Micsurin főalapelvel és mun kamódszerei? Tudományos munkásságának ha ina Ián Micsurin a gyümölcstermelés kér dését a növények aklimatizálásáva! akarta megoldani tehát dr. Grell ter mészeitudós elmélete szerint. A dél ről felhozott növényeket különböző módszerekkel akarta hozzászoktatni a szibériai zord éghajlathoz. Azonban meggyőződött ennek az elméletnek a gyakorlatban való megvalósíthatatlanságáról és csakhamar megtalálta e módszer hibáját. Munkásságának következő korszaka már az elemző kiválasztásnak korszaka és 1888-tól kezdve Micsurin a gyümölcsfák több értékes új fajtáját hozta létre. De ném elégedett meg ezzel a sikerrel, hanem tovább folytatta kutatásait ebbsn az irányban. Kutatásai során rájött arra, hogy leghatásosabb eredményt csak úgy érhet el és úgy kaphat új tökéletesebb, gyümölcsfa-fa jtákat, ha a növényrendszerben távolálló és földrajzilag is távoli formákat keresztez. Meg kell jegyezni ,hogy Micsurin sohasem tekintette a kereszteződés tényét különböző fajták között oly módszernek, mely önállóan biztosítja a kellő formák sokféleségét. Micsurin kísérleteit a növények fejlődésének törvényszerűsége alapján végezte a fejlődéstan egész vonalán. Sok új törvényszerűségnek megtalálta a kulcsát és kidolgozta a növények terv- és célszerű nevelésének rendszerét. Az összetett természettani jelenségek kísérleti folyamatai során, fajkeresztezések és az egyes növények nevelése során Micsurin eddig még egyáltalán nem ismert kutatási módszereket vezetett be a természettudomány-, ba és a kiválasztás gyakorlati megvalósítására. Igen tontos itt megemlíteni az úgynevezett közvetítő módszerét. Ismeretes, hogy a különböző fajták közötti kereszteződés ritkán sikerül, mert a közvetlen kereszteződés két különböző fajta között majdnem teljesen ki van zárva. Micsurin ilyen esetben kezdetben az egyes fajtához fajilag legközelebb álló iormával keresztezte az adott növényt, az így kapott új növényt aztán már könnyen lehetett keresztezni a másik fajta kívánt képviselőjével Kísérletezései során Micsurin tovább haladt ebben az irányban és pedig olyan módezetrei, amely az.in alapszik, hogy a már fiatal keveréknövénynél változásokat idéz elő, amenyiben beoltja a fiatal keverék növényt egy kifejlett fa koronájába és ezzel új keresztezést idez elő. Más további módszere a virágpor keveréknek használata. Hogy legyőzze a fajták és növény családok közötti kereszteződés lehetetlenségét. Micsurin kidolgozta a beporzás módszerét úgy, hogy két vagy több növény virágpor keverékét használta tel. A tömeges kísérletek alapján egész sor törvényszerűséget ismert fel Micsurin s ezek alapján a növénynél még fiatal korában meg lehet állapítani az újfajta leendő tulajdorságait. Micsurin a törvényszerűség rendszereit, az új fajok kinevelesénél tehát nem észbeli következtetések alapján alakította ki. hanem számtalan megii* gyelés és közvetlen kiséiletezés alapján. Keresztezési és nevelési rendszereivel teljesen új fajokat hozott létre, például az ú. n. „Bergamonti ranett" Körtealakú almát, „Bergamonti növik" körtét, „Észak szépsége" meggyet stb. Ezek a növényi keverékek, melyeket Micsurin nevelt ki. nem mennek ritkaság számba a gyümölcstermelésben, hanem gazdaságilag igen értékes fajták. így például az altna és körte közti Micsurin-féle új keveréknövény, a ..Bergamonti ranett" a Szovjetúnió 19 kerületében a gyümölcstermelésnek állandó fajtái között szerepel, a „Kínai szép virág" elnevezésű almafajta pedig a Szovietúnió 44 kerületének állandó gyümölcsfajtái közé tartozik. Tény tehát, hogy Micsurin keresztezéssel. neveléssel é« közvetítő módszerének segítségével száz és száz új gyümölcsfajtáját hozott létre. Az alkotó, haladószellemű tudomány elleni gyűlölettől elvakítva, a reakciós idealista Irányzatú természettudomány képviselői nem szűnnek meg Micsurinról a leghihetetlenebb és legalaptalanabb híreket terjeszteni. így pl. Darlington angol fejlődéstan kutató teljesen elutasítja és elveti Micsurin elért eredményeit, habár az emberek milliói tudják, hogy Micsurin több mint háromszáz újfajta gyümölcsfát hozott létre. Ez a kézzelfogható valóság meggyőz Darlingtan állításának ha'latlan hazug voltáról. Mcsurin halála után, követői és tanítványai különféle oltások segítségével nemcsak új gyümölcsfafajtákát nyertek, hanem más új növényfajtákat is hoztak létre, példáu a burgonyánál és a paradicsomféléknél. Ebben az irányban nagy lépésekkel haladt előre a Szovietúnió tudománya akadémiájának fejlődéstan kutató intézete. Miben nyugszik M'csurin sikerének a titka? Erre a kérdésre kimerítő választ adott Micsurin mtinkajának tovább folytatója, T. D. Lyszenko, Micsurin műveihez írt előszavában: „Micsurin munkásságával a darvinizmus materialista magját fejlesztette tovább. Ezért jelenti a növénytanban dolgozó tudósok számára, hogyha darvinisták, egyúttal Micsurin követői is. A törzsfejlődés és az egyének fejlődéstanának egymástól való elválaszthatatlanságát Micsurin felismerte. Megáhap'totía meghatározott folyamat alapján a fák nevelését irányítani és az irány'tás következtében új. jó növényfajtákat nyert. Munkájának több példáján bemutatta, hogy a növény egyéni fejlődése az öröklött tulajdonságok megváltoztatásával teljesen megváltozik. Kiválóan bebizonyította, hogy a növény fejlődésének határozott irányú külső beavatkozással való megváltoztatása egyidejűleg a fejlődés irányítását jelenti". Ha a tudomány szempontjából akar. iuk értékelni Micsurin munkáját V. R. Williams szavait keP idéznünk. .Micsurin a tudósok szerencsés csoportjához tartoz'k, szerencsés azért, mert munkájának nagy vívmányai örökké é'rtí fognak, sok nemzedéket szolgálnak majd és nagy nagy fejlődést és eredményeket hoznak". Ezeknek a prófétai szavaknak ékes bizonyítékául szolgál az, hogy a szövet mezőgazdaság a gyakorlatban következetesen és célszerűen valósítja meg Micsurin tanítását. A szovjet tu. dósok világiban és az SSSR szovhoz és kolhoz vezetőségének világos, hogy Micsurin tanítása az egész tudomány előtt ugv áll, mint az egyedül igaz és baladószelleniű tanítás a növénytan minden ágában. 4 i