Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-01 / 69. szám, péntek

w T *m m—t 1949' július í UJSZÖ Július 1, péntek. A nap kél 4 óra j 55 perckor, nyugszik 21 óra 13 | perckor. A róm. kat. naptár és a ; protestáns naptár szerint Tibor nap- ! ja van. i 9 Várható időjárás: Tovább tart az j északias légáramlás, de fokozato- j san gyengülni fog az északi szél * és csendesebb időjárásra van kilá- i tás. Változó marad a felhőzet, itt- ! ott kisebb futó záporokkal vagy j zivatarokkal. Nappal a hőmérséklet i 20—25 foki? emelkedik, éjjel 10— j 15 fok között lesz. I Az időjárási helyzet csak rend- i kívül lassan alakul át és a meleg j légtömegek csak nagy kerülővel • érkeznek hozzánk. Amíg Európa | nyugati felében csendes, derült, na- • gyon meleg az időjárás, addig Eu- \ rópa keleti felében változékony, | szeles, csapadékos A középső ré- | szeken északi légáramlással mér- { sékelt meleg időjárás uralkodik. j * Néhány órával azután, hogy • Ausztriália 250 szénbányájában j sztrájkba léptek a bányászok, már- i is korlátozásokat kellett élftbelép- f tetni a közszolgáltatásokban. A | vasúti forgalmat már hétfőn dél- • után a rendes forga'om tizenöt szá- | zalékára csökkentettek. Belgiumban a hivatalos kimutatás szerint 210.000 munkanélküli van s ez a szám gyors ütemben fog nő- | ni, ha Belgiu.n nem irányítja ke- ­reskedelmét Kelet-Európa felé. ARATÓK DALA Hajnal hasad, harmat esik, Munkálkodjunk sötét estig. Gyűl a marok, hosszabb a sor, Majd alhatunk karácsonykor. A lány, legény hadd izzadjon, bú/ny^r hadd roporjon, Sarló alá meg- van érve, Piroslik a szem belőle. J5des hazánk, boldog ország, A jó Isten de jó hozzánk! Amit szemünk, szívünk kíván, Bőven terem halmán, sikján. Tompa Mihály — A napokban volt egy esz»~n­deje, hogy Matzner Hugó dr., trnavai közjegyző, a szocializ­musnak fáradhatatlan harcosa, hos zú betegség után 67 éves ko­rában meghalt. Matzner dr. már az első világ­háború előtt itt Szlovenszkón har cosa volt a haladó gondolatnak, a szocializmusnak. Ismeretterjesz­tő irodalmi, szociológiai előadásai és szemináriumai egész munkás­nemzedékeket öntudatosítottak és e lkészítettek arra a harcra, ame­lyet a trnavai proletariátus év­tizedeken át a tőkés urak ellen fo'ytatott. Termékeny munkás éveit a fas :zmus előtörése idején kényszerült hallgatás, majd két esztendeig tartó budapesti emig­ráció követte. Budapest felszaba­d ilása után, 1945-ben az ott meg­alakult csehszlovák Szocíalaemok­ra'a Párt elnökévé választották és bár a politikai és faji üldözés következtében kapott súlyos szív­baja erősen megviselte szerveze­tét, lelkesen szervezett, szonokolt és előadásokat tartott. Testben-lélekben megtörve jött ha^a. Mikor a SzDP beolvadt a Kommunista Pártba, eszméihez híven tovább akart lgozni, de leromlott hallása és szívbaja már lehetetlenné tették számára az aktív munkát. Kegyeletes kötelességnek te­szünk eleget, amikor halálozásé nak évfordulója alkalmából a szo cializmusnak erre a nagyképzett­ségü, feddhetetlen jellemű "úttörő egyéniségére, Ady halhatatlan költészetének nagyszerű német tolmácsolójára, az irodalombarát­ra és lelkes műpártolóra a tiszte let és a hála érzése^-l emléke zunk. L. NOVOMESKt: M testnevelésnek segítenie kell köztársaságunk építőmunkájában E hó 28-án a PSVU szemináriumi iskolázásának résztvevői közé ellá­togatott L. Novomesky megbízott. A résztvevők tapsviharral fogadták Novomesky megbízottat, aki beszé­dében többek között a következőket mondotta: Mindenekelőtt ki kell hangsúlyozni azt a nagy különbséget, amely a sport és testnevelés mai és tegnapi feladata között van. A nemrég elmúlt idők­ben — és arra még ma is emlékszünk és hatásait még ma is érezzük —, a sportot és a testnevelést a legjobb esetben egyéni kedvtelésnek tartot­ták. Ha sportolni akarsz, tessék, spor­tolj! De szerezd meg mindazokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy testgyakorlatokat végezz, fut­ball, yolejball játékban résztvégv, csónakázz. Bizonyos céltudatosság itt csak abban az irányban nyilvá­nult meg, hogv a sportjátékok pro­pagálásával, fejlesztésével, irántuk széles és mély érdeklődést keltettek és a háttérbe szorították az ember másirányú érdeklődését, a közélet iránti létfeltételek iránti, társadalmi és politikai érdeklődését. Hogyha a múltban a közérdeklődés a sport és testnevelés felé fordult, ez csak ilven okokból történt. Ennek a hivatalos érdeklődésnek a sportegyesületek és testnevelési szervezetek iránt fő moz­gatója az a körülmény volt. ho" bi­zonyos irányban elősegítette így ti­tokban művelni azt a politikát, ?me­lyet népünk ta'.álóan úri huncutság­nak nevezett. De valóban más oka is volt ennek, Éspedig az, hogy a sport mecénások és a sport közked­velt ágainak a védnökei ezen az úton akarták megszerezni a közönség ro­konszenvét. A sporthoz és testneveléshez va^ ilven viszonyhoz a mi népi demok­ráciánknak semmi köze sincs. A mi érdeklődésünk, — tehát államunk mostani közigazgatásának, a Nemzeti Frontnak és annak vezető politikai tényezőjének, a csehsz'ovák Kom­munista Pártnak érdeklődése a soort és testnevelés iránt más forrásból merít. Abból a megímeré^ből fakad hogv a sportnak és a testnevelésnek hatalmas jelentősége van az égvén számára épúgy, mint a társadalom számára, igen nagy jelentősége van hazánk átépítésére és kiépítésére ki­fejtett törekvéseink megvalósításában és az ember átneve!é?ében és nevelé­sében, hogy a szocialista társada'om méltó tagja legyen. Úgy tekintünk a sportra és a testnevelésre — termé­szetesen a helyesen irányított soort­ra és a testnevelésre —, mint fontos és hnthatós nevelő eszközre, melv hn­sonló az iskolához és a művelődés terjesztésére használt más eszközök­höz. Ebből a forrísból fakad a ma ér­deklődése a sport és testnevelés iránt. Mint példát, mely nem egye­dülálló, felhozom nektek a TM-en szerzett tapasztalatot. Az ifjúsági vas­útvonal építése a leghathatósabb egyetem arra, hogy jó neveléssel de­rék, fegyelmezett, öntudatos, egész­séges, fiatal polgárokat neveljen ha­zánknak. A TM programjának jelen­tős alkotó tényezője volt éppen a testnevelés és a sport. Ifjainknak egyenlően elosztott foglalkoztatása a munkahelyeken, művelődési és ta­nulmányi körökben, a sport-játéktere­ken megmutatta, hogy ez eredménve­sen formálja ifjaink öntudatát oly irányban, amely irányban erre társa­drlmunknak szüksége van. Es b :zo­nyára helyes tehát, ha a sportra és testnevelésre nem mint érdeklődők kedvtelésére tek'ntünk, hanem a sportot és a testnevelést k'váló se­gí'ö tényezőnek tartjuk, melv támo­gathatja és kell is, hogy -elősegítse törekvéseinket a közélet többi terén, köztársaságunk építőmunkáiában és társadalmunk átép-'tr=ében. Ez az úi szemlélet ajtót nyitott az állami és közigazgatás nagyobb érdeklődésé­nek a sport és a testnevelés iránt, de ugyanakkor jelentőségteljesen és nagyon alaposan kötelezi a sportot és a testnevelést arra, hogy összhang­ban legyenek azokkal a célokkal, rrelveket társadalmunk maga elé tű­zött. Mit ielent ez? Azt iolenti, hogy a soortjátszóterek, tornatermek nem válhatnak a kötelesség elől futók menedékhelyévé, mert az állam és közigazgatása minden polgárának kötelességet szab, hanem ezek a he­lyek a kitűzött célunk megvalósítá­sának örömteljes segítőtársaivá lesz­nek. Továbbá ez azt jelenti, hogy a sport és a testnevelés minden teve­kenységét nem önállóan szabja meg, függetlenül társadalmunktól és an­nak tagjaitól, akik résztvesznek a termelési munka és hazánk kiépítésé­nek folyamatában, hanem tevékeny­ségét ezekkel a tényezőkkel összhang­ban kell megszabnia. összhangba hozni ezeket az érde­keket, ez a ti feladatotok: a sport és testnevelési szakemberek feladata. A legfontosabb ezeket helyesen össz­hangba hozni s hogy ennek eleget te­hessetek, mindenekelőtt alaposan is­mernetek kell azokat a célokat, ame­lyek dolgozóinkat akkor vezetik, mi­kor a játszótereket, tornatermeket és ünnepségeket elhagyja. A sport­nak és a testnevelésnek ilyen irányú felfogásából, amit itt felvázoltam, következtek mindazok a rendelkezé­sek, melyeket kiadtunk és megvaló­sítottunk a sportélet és a testneve­lés megszervezése céljából. Ezek EZ okok játszottak szerepet, mikor fel­szabadulásunk első órájától kezdve sürgettük az egységes sport és test­nevelési szervezet megalapítását. Minden vállalkozásnak egy célia van: a szocializmus felépítése nálunk és hogy társadalmunk tagjait a szo­cialista élet számára előkészítsük. A munka ^ gyárakban és földeken egyaránt a k'ersenvzés, az újítás moz­' galma, az iskola 1 és művelődési mira­I 'ka és így tovább a cél jegyében fo­lyik. Sem a sport, sem a testnevelés nem szolgálhat más célt. fl köztársasági elnök kifligitelett eg? főiskolai fiallgalánof Szombaton ünnepélyesen „sub au­spiciis" mérnökké avatták Miroslava Drachovská-Simonovát a prágai tech­nika üléstermében Mit is jelent az, hogy sub auspiciis? Ezt az ünnepi fel­avatást csak az a főiskolás érheti el, aki tanulmányai során minden vizs­gáját kitüntetéssel tette le és tanul­mányai, tudományos munkássága alapján bebizonyította, hogy önálló munkát tud folytatni a tudományban és a tudományos kérdések, a problé­mák megoldásában eredményesen fel tudja használni szaktudományának min­den kísérleti módszerét. A mérnöki szakra még néhány évtizeddel ezelőtt kizárólag csak főiskolások, azaz fiúk jelentkeztek. A nő számára ez az is­kola csak most, a szocializmus korá­ban tárta szélesebbre kapuit. Ma, ami­kor a gyakorlati életben, az iparban, a mezőgazdaságban több szakemberre van szükségünk, a nő is belekapcsoló­dik ezen a téren is az alkotó munká­ba. Drachovská-Simonová az első nő­hallgató, akit ilyen ünnepélyes kere­tek között avatnak mérnökké és aki ilyen kiváló eredményt ért el a tech­nikán folytatott tanulmányaiban. Az ünnepélyen a köztársasági elnöki hivatal vezetője tolmácsolta Drachov­ská-Simonovának Klement Gottwald, köztársasági elnök jó kívánságait és dicséretét, melyet munkájának gyönyö­rű eredményeivel kiérdemelt. Drachovská-Simonovának B. Cervi­?ek adta át Klement Gottwald köztár­sasági elnök ajándékát, egy arany­órát emlékirat kíséretében. Az új mérnöknő olyan ragyogó pél­dát mutatott minden főiskolás számá­ra, ami a lelkiismeretes és alapos tanul­mányozás, az alkotó tudományos mun­kát illeti, hogy reméljük a jövőben sok egyetemi hallgatónője követni fogja példás előmenetelét. A mának szüksége van olyan embe­rekre, akik pontosan, kiválóan és lelki­ismeretesen végzik munkájukat, bár­mely munkasíkra állítja is őket hiva­tásuk. — Dr. Alois Neumann posta­ügyi miniszter Brüsselbe repült. Dr. Alois Neumann postaügyi mi­niszter, mint a csehszlovák kor­mány kiküldöttje, ma Brüsselbe repült a nemzetközi bélyegkiállí­tásra. — A IX. pártkongresszus a len­gyel f Íme ken. A KSC IX. kongresz­szu áról az összes lengyel folyó­iratok első oldalaikon számoltak be, mivel az ott lezajlott esemé­nyek az egész lengyel közönséget igen érdeklik. A lengyel mozik­ban bemutatott, kongresszusról szóló filmhíradókat és Klement Gottwald köztársasági elnököt az egész nép melegen üdvözölte. — A. Leroux meghalt. A. Le­roux a soanyol köztársaság volt elnöke 85 éves korában szív­gyöngeségben hétfőn meghalt. — Az olasz nép az atlanti pak tum ellen. Az atlanti szerződés ellen tiltakozó központi bizottság Rómában egy okiratot hozott nyilványosságra, melyen milliók fejezik ki nemtetszésüket az olasz kormány külpolitikájával szem­ben. — Az fr parlament megtagadta az ír demokratikus ifjúsági szervezet vezetőinek, hogy a Budapesten tar­tandó Ifjúsági ünnepségeken részt­vegyenek. Halálos Ítéletek kolaboránsok ellen. Mortrouge francia városkában halálra ítéltek három kolaboránst. A halálos ítéletet azért szabták ki rájuk, mert kínozták a francia el­lenállási mozgalom tagjait. — Csehszlovák énekesnő Ma­gyarországon. Vernerová Erna, a prágai Nagy opera volt tagja, vendégszerepelt a napokban Smetana „Eladott menyasszony" című cperájának Marienka szere­pében a szegedi Nemzeti Szín­házban. Smetana „Eladott meny­asszony" című operája már má­sodik hónapja szerepel a szegedi Nemzeti Színház műsorán. Az operát Várady L. karmester ve­zényli, a táncokat Remár Sta­niszlav, a bratislavai Nemzeti Színház ballettmestere tanította be. A díszletek tervét Prágából küldték és a népviseleti ruhákat a csehszlovákiai eredeti minták alapján készítették. 25 év után először történt, hogy Smetana­opera került a magyar szín­padra. — Recmigránsok figyelem! A belügyminisztérium felhívja a reemigránsok figyelmét, hogy a 74 96 Sb. törvény értelmében jú­nius 9 én megkezdték a reemig­ránsok állampolgársági bizonyít­ványának kiosztását. Minden re­emigráns tartsa kötelességének, hogy az illetékes járási nemzeti bizottsághoz kérvényt nyújtson be, melyben kéri csehszlovák ál­lampolgárságának elismerését. Je­lentkezzenek azok is, akik már e célból adtak be kérvényt, de ügyük nem nyert elintézést. — 50 százalékrs kedvezményt kapnak a Szláv Napok látogatói. Az illetékes vasúti hivatalok 50 százalékos utazási kedvezményt nyújtanak mindazoknak, akik meg akarják látogatni a Szláv Napok alkalmából rendezett ün nepélyeket Dévényben. A ked­vezmény július 1-től 5-ig Dévény­be való utazásra, 3—8 ig vissza­térésre jogosít. Hasonlóan a cseh­szlovák állami autóbuszvonalak is megadják ezt a kedvezményt Bővebb felvilágosításokat a vasú­ti hatóságok nyújtanak. — A Népbiztosító Intézet 30 millió Kcs-t fordít gyermekegész­ségügyi célokra. A népbiztosító intézet, mely eddig bebizonyítot­ta eredeti célját — a nép szociá­lis és egészségügyi állapotának biztosítását — egy újabb ténnyel tesz bizonyságot fontosságáról. Az idén ugyanis 30 millió Kós-t jut tat gyermekegészség-házak létesí tésére. — A stettini kikötőbe Csehszlo­vákiából a napokban nagymennyisé­gű szén érkezett. — Brit-spanyol kereskedelmi egyezmény. A brit kereskedelem­ügyi minisztérium keddi jelenté se arról számol be, hogy az an­gol^spanyol kereskedelmi tárgya­lások sikeresen befejezőtek. An­gol hivatalos körök véleménye szerint a két állam közötti kap csolatok a jövőben lényegesen ki­mélyülnek. fóunkásievetezenk írja: A régi időkben, ha az első nap­sugár Kisütött a zimanKOS tei uuui, a lóidmüves már a szerszamkam­raja korul logiaiatoskodott: rendez­te, javította szerszámait az elkövet­kezendő tavaszi munkálatokra. Ter­mészetesen aküor még nem volt gé­pesített mezógazdasag és a szer­ezánuioz, amely valósággal összenőtt gazdájaval és annak megjavításá­hoz, valamennyire értett minden szántóvető. Ma azonban, amikor a mezőgazdaság nagyot fejlődött s az emberi kéz munkaját jól megalko­tott gépek könnyítik, a mezógazda­sag segédeszközeinek rendbentartása mar .szaktudást igényel. A legége­tőbb munkaidőben bizony gonaolíat okoz a sürgős javitások elintézése. Ennek a problémának a megértése és az a fontos tétele a szocialista építőmunkának, hogy az ipari és mezőgazdasági munkásnak összefog­va kell dolgozni: példaadó szerve­zésre késztette a partizánskei „Au­gusztus 29-i" cipőgyár munkásait, illetve az üzemi pártszervezetet. Az üzemi pártszervezet június 23-án elhatározta, hogy munkabri­gádot szervez a falusi dolgozók gé­peinek és szerszámainak megjavítá­sára. Ezt az elhatározást a munká­sok nagy megértéssel fogadták. A felhívás után nyomban huszonötén jelentkeztek. Azonban 25 munka­erőt egyszerre nem tudott a gyár nélkülözni, mert ezt megérezte vol­na * gyár belső üzemének munka­tempója. A huszonöt jelentkezőből kiválasztották a 14 legjobb szakem­bert, biztosítékául annak, hogy földművelőink gépei és szerszámai a legjobb kezekbe kerüljenek. A gyár egy tehergépkocsit bocsá­tott a brigád rendelkezésére. Erre a kocsira esztergapadot, maró-, fú­rógépet, hegesztő készüléket, vil­lanygép felszerelést, kohó- és ko­vácstüzhelyet és két munkapadot raktak. A brigád szakmaszerint a kővetkezőképpen oszlott meg: 6 la­katos, 2 villanyszerelő, 2 hegesztő, 2 kovács, 1 esztergályos, 1 marógép­és fúrógépkezelő. így felkészülve kora reggel elindult a sarló és ka­lapácsos vörös zászlókkal díszített autó a munkakedvvel teli és lelkes brigádosokkal. Amikor az első fa­luba befutott a feldíszített autó, a falu népe nagy érdeklődéssel, de bi­zonyos tartózkodással fogadta a munkásokat, ök azonban mosolyog­tak a bizalmatlanságon, jókedvűen leugráltak a gépkocsiról és a falu közepén berendezték műhelyüket. Felkeresték a falu vezetőségét és megmagyarázták brigádmunkájuk célját. Mosolyogva hozzátették, hogy ha kell. a gazdasszonyok lyukas fa­zekait is szívesen megforrasztják! Az első nap a község vtllanymó­torját tették üzemképessé, de renge­teg ekevasat, kaszálógépet, dina­mót, villanyvasalót is megjavítot­tak. Borbély elvtárs, egy érsekújvá­ri magyarajkú dolgozó, egy nap alatt egymaga két teljesen haszna­vehetetlen állapotban lévő vetögé­pet javított meg, azonkívül még sok hasznos mezőgazdasági szerszámot hozo' t rendbe aznap. Ez a munka­készség és határozott segíteni aka­rás annyira meglepte a falu dolgo­zóit, hogy már egy eredményes nap után is kellően értékelni tudták a brigád fontos munkáját és célkitű­zését. Másnap már nagy vendégség­gel és örömmel várták őket. A brigád 32 falu kisegítését vál­lalta magára, minden nap más falu került sorra. A brigádosok munká­jának jelentősége és sikere nemcsak a faluban érezhető, hanem a gyáron belül is. Most már 100 szakmunkás aiánlkozott a földművelők megsegí­tésére. A gyár Üzemi tanácsa a legjobb szakembereket küldi ki, hogy töké­letes munkát végezzenek. Tudatá­ban vannak annak, mit jelent a földművesnek az, hogy gépeivel és szerszám aivall minden fennakadás nélkül dolgozhat és ezzel elősegítik az ötéves terv sikeres végrehajtá­sát. Bence István Most végre be kell vallanom, hogy egyszer már nős voltam ..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom