Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-03 / 71. szám, vasárnap

£L fiatal SMaix Marx Károly 1818 május 5-én Trierben (rajnamenti Poroszországban) született. Apja ügyvéd volt. A család nem volt forradalmár érzé6Ü. Marx a gimnázium befejezése után az egyetemre került. Jogot tanult, de leginkább történelemmel és filozófiával foglalkozott. Azok közé a fiatal tudósok közé tartozott, akik, a nagy német filozófusok munkásságát forradalmi irányban igyekeztek továbbfejleszteni. Tanulmányainak befejezése után Marx egyetemi tanszékre akart pályázni. De a kormány reakciós politikája arra késztette, hogy lemondjon a tudományos pályáról. Marx 1842 ben főszerkesztője lett a Rajna-vidék radikális polgárai részéről megindított „Rajnai újság" c. lapnak. Marx a lapban forradalmi demokratikus irányt vitt és ezért a kormány többízben cenzúra a^á vette, majd betiltotta az ujságot. 1843 őszén Marx Párizsba utazott abból a célból, hogy külföldön radikális folyóiratot adjon ki. A folyóiratot azonban be kellett szüntetnie, főleg azért, mert Németországban való titkos terjesztése nehézségekbe ütközött. Ebben a folyóiratban Marx már mint forradalmár lépett fel s szavaival a tömegekhez és a munkásosztályhoz fordult. 1844-ben néhány napra Párizsba érkezett Engels Frigyes, aki ettől kezdve Marx legjobb barátja lett. Mindketten tevékenyen résztvettek a párizsi forradalmár csoportok petében és a különböző „szocialista" elméletek ellen folytatott éles harcban kidiolgozták a forradalmi proletár-szocializmus vagy kommunizmus (Marxizmus) elveit és taktikáját. A porosz kormány követelésére Marxot 1845-ben mint veszedelmes forradalmárt kitiltották Párizsból. Marx Brüsszelbe költözött. 1847 tavaszán Marx és Engels a Kommunisták Szövetsége nevű különböző nemzetiségű forradalmárokból álló titkos szervezetnez csatlakoztak és kimagasló szerepet játszottak. A szövetség megbízásából öszszeállították és 1848- februárjában kiadták a „Kommunista Kiáltvány"-t. Marx és Engels ebben a néhánylapos kis füzetben egy világnézet alapelveit, vezérfonalát adták a munkásosztály számára. Minden eddigi társadalom története osztályharcok története, — mondja a Kommunista Kiáltvány. A tőkés társadalomban a munkásosztály és a burzsoázia harcolnak egymás ellen. A burzsoázia valamikor előrevitte a társadalom fejlődését, megdöntötte a fejlődés akadályát, a hűbéri társadalmat, maga is forradalmi úton jiutott uralomra. A burzsoázia azóta elöregedett, érdeke a fejlődés megállítása, a kapitalista társadalmi rend fenntartása. De a fegyverek, melyekkel a burzsoázia a hűbériséget leterítette, most maga a burzsoázia ellen fordulna. A burzsoázia megszülte azokat a férfiakat is, akiik a fegyvereket forgatni fogják: a proletárokat. A kommunisták azok, akik valamennyi ország munkásságának leghatározottabb, szüntelenül továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják. A kommunisták nem általában a tulajdon, hanem a polgári tulajdont akarják megszüntetni. A munkásosztály politikai uralmát arra használja fel, hogy a burzsoáziát fokról fokra megfossza összes tőkéitől, hogy minden termelőeszközt az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett dolgozó nép kezébe összpontosítson és a termelő erők tömegét a lehető leggyorsabban szaporítsa. A Kommunista Kiáltvány jelentősége felmérhetetlen. Itt jelent meg először a történelemben a munkásosztály önálló tudományos világnézete s egyúttal harci, forradalmi programja. Mikor 1848 februárjában kitört a forradalom, Marxot kiutasították Berlinből. Ekkor megint Párizsba utazott, onnan pedig Németországba. Ott az Űj Rajnai Ujság-ot szerkesztette. Ebben a lapban, mely a német forradalom újságja volt, Marx és Engels élénk figyelemmef kísérték a 48 as forradalmak lefolyását, köztük a magyar forradalmat is. Mikor már valamennyi európai forradalom elbukott és csak Magyarországon lobogott még a szabadságharc lángja, Marx és Engels lehetségesnek tartotta, hogy a magyar forradalom és szabadságharc egy új európai forradalmi fellendülés kir indiulópontja lesz. A győztes ellenforradalom bíróság elé állította Marxot. Felmentették, majd kiutasították Németországból. Párizsba ment, de onnan is kiutasították, - mire Londonba utazott és ott is élt haláláig. CSM központi bizottságának üléséről Ifjúságunkat új házafiasságra és az ötéves terv feladatainak teljesítésére neveljük. Csehszlovákia ifjúságának legnagyobb részét egyesíteni kell a CSM soraiban. Június végén Prága mellett Klecanyban tartott ülést a csehszlovák ifjúság szövetségének központi bizottsága. Mindenekelőtt azokkal a feladatokkal foglalkozott, melyeket az ifjúság szervezetének, a CSM ifjúsága szervezeti állapotának a valósága szab, továbbá azokkal a feladatokkal, melyeket a KSC IX. kongresszusa tűzött ki. Szervezetünk munkája számára legnagyobb kitüntetés volt, hogy a KSC IX. kongresszusa megerősítette a CSM irányvonalát és megdicsérte a CSM-et. A CSM a KSC IX. kongresszusa utáni feladatairól az ülésen Zd. Hejzlár elvtárs, a CSM elnöke számolt be. A CSM jövendö munkáját három pontban foglalta össze, kiemelte a kővetkezőket: Bekapcsoljuk az ifjúságot a szorgalmas építő munkába és a szocialista építésnek az élmunkásaivá neveljük. Csehszlovákia ifjúságának legnagyobb részét egyesítjük a CSM soraiban, milliós szervezetté alakítjuk a CSM-et, mert csak így hatolhat be a dolgozó, a munkás, a földműves és tanulóifjúság legszélesebb rétegeibe, csak így válhat fiatal nemzedékünk határozottan nagyobb többségének a szervezetévé és tehet eleget azoknak a feladatoknak, melyeket az egyesítő konferencia alkalmából a CSM-nek Kiement Gottwald köztársasági elnök küldött. A CSM központi bizottsára értékelte az ifjúság építő törekvését, amely napról-napra nagyobb méreteket ölt. Mindenekelőtt kihangsúlyozta a szlovenszkói brigádmozgalmat, mely legjobban és legszebben bizonyítja az ötéves tervek megvalósításában ifjúságiink tevékeny részvételét. A szlovenszkói magyar ifjúság aránylag későn kezdett szervezkedni az Ifjúsági Szövetségben, csak körülbelül három hónappal ezelőtt, habár sok öntudatos fiatal dolgozott az alapcsoportokban együtt a szlovák ifjúsággal. A feladatok, melyeket nekünk a CSM központi bizottságának ülése tűzött ki, ahol már nekünk is vannak kémrif-előink, számunkra sokkal nehezebbek, mint a CSM tölbi nemzetiségi alkotó tényezője számára, de az ifjúság széles rétegeinek a tevékenyebbé tételénél a nagy szervezkedési lehetőségek kihasználásával s erre legjobb előfeltételeink vannak. Sikerülni fog ezeket a feladatokat is végrehajtani, egyforma tempóban haladva a CSM-ben megszervezett más nemzetisé- gek fiatal csoportjaival. Meghosszabbították a gyermekvasút útvonalát 1948 július 1-én kezdte meg működését a Budapesthez tartozó Csillebércen az Üttörő köztársaság, amelyben nyáron sokeier gyermek üdülhet és élheti a inaga „állampolgári" életét. Az Üttörő köztársaság főattrakciója a mult nyáron üzembe helyezett gyermekvasút volt, amelyen a mozdonyvezető és az állomásfőnök kivételével, minden szolgálatot gyermekek látnak el. A gyermekvasút a mult évben 3.7 km hosszú útvonalon közlekedett, 1949 júliusára az útvonal hossza közel 7 km-re bővül. Az új útvonolan egy 200 méter hosszú alagutat kellett fúrni és egy viaduktot építeni. A gyermekvasút kocsipark iát is ki fogják bővíteni, már épül egy I új mozdony és négy darab négytengelyes személykocsi, hogy az egyre növekvő forgalmat le tudják bonyolítani. A levicei tanonciskola brgád munkájáról A levicei tanonciskola naponta 80 csile követ rakott, amely teljesítménnyel a napi eredménypontozásnál az első helyre igyekeztek kerülni. Azonban eró'S versenytársakra akadtak és csak a 11-ik helyre jutottak. Másnap meg jobban összeszedték erejükét és 140 csilét raktak ugyanolyan idő alatt. így már megdönthetetlenül elnyerték az első helyet.