Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-28 / 90. szám, csütörtök

UJSZ0 A FÜLEKI VASGYÁR ÉLMUNKÁSAI KÖZÖTT Ki ne hallott volna már Fülekről és a híres füleld gyárról ? Tudja mindenki, hogy a romokban heverő régi vár alatt a munkásjogokért küzdő gyárimunkások a múltban fáradhatatlan harcot vívtak érdekeiknek megvédéséért. A fiileki gyár a dolgozók nevelője volt és lesz Is mindig. Sok o'yan munkás dolgozik itt most is aki már 20—30 évet töltött már el az itteni üzemekben. Mint ifjak kerültek ide s most mint haladószellemű, meglett dolgozók, mint élmunkások teljesítik azokat a nagy feladatokat, melyeket az ötéves terv ró az ipari dolgozókra. A fülekt gyárat külföldön is jól ismerik. A külföldi piac ngyanflgy érdeklődik a kiváló fiileki Iparcikkek Iránt, mint az otthoni. Ez mind az itteni dolgozók érdeme, akik lelkiismeretesen teljesítik kötelességeiket. A WleW iryár mn«t a Kovo«w*»t nemzeti vállalathoz tartozik, de m'nt KH'ottuk, a jövő év januárjától kezdve már önálló üzemként fog működni. Több mint 2000 alkalmazottja van a gyárnak. Mindnyájan tisztában vannak az új törekvésekkel. A szociális munkaversenybe eddig 123 élmunkáscsoport kapcsolódott bele közel ezer versenyzővel. A legjobb élmunkások közé tartoznak: Telek Sándor 220%-kal, Gáli János 210 %-kal, Urbán István 190%-kal stb. Az élmunkás csoportok megigérték. ho»y a termelést még 30#-kal emelik, mert tisztában vannak azzal, hogy csal; fokozott munkateljesítménnyel érhetik el kitűzött céljaikat. A gyárban igen nagy a munkafegyelem. Igazolja e~t az is, hc.y a kimaradás csupán 0.4—0.5 százalékot tesz ki. A KSC IX. kongresszusa után a dolgozók itt is még nagyobb lendülettel láttak neki a munkának, mert bebizonyosodott, hogy a kormány és a párt Ígéretei tettekké válna. A füleld munkások kongresszusi kötezettségeiket 100.000 korona értékű munkával növelték. A munkaversenyzök száma pedig azóta 223-al szaporodott. Az egész gyár területén építenek. Lázas munka folyik bent az üzemekben is. Az üzem bejárata mellett mlngyárt észrevesszük a kifüggesztett „Becsület-táblát", melyre a legjobb élmunkások arcképét ragasztották ki. Az öntődéből itt láthatjuk Fazekas János és Kiliöiák József fényképeit is, akik a következőket mondják: — Nem beszélünk sokat. Tudjuk azt, hogy és éz rendszeresen és állandóan fog ütni. Kell-e ennél több és ékesebb beszéd? Már ebből a néhány szóból is kiérezni, hogy itt a munkásság határozott és eltökélt szándékú. Meg kell még jegyeznem, hogy ez a két élmunkás, Fazekas és Kaliéiák — az egy^k magyar, a másik szlovák származású — szoros egyetértésben dolgoznak közös gépükön. Azelőtt naponta 80 öntözőformát készítettek el, míg most, a munkaverseny bevezetése után ezt a számot 150-re emelték. Mielőtt gyárimunkások lettek volna, a kapitalista időszakban ugyancsak együtt dolgoztak, mint egyszerű béresek. A két jóbarátból, a két béresből, kiváló szakmunkás lett! Az üzemi bizottságban Virág Ernővel, a gyári munkásmozgalom vezetőjével találkoztam, aki mindent megtett érdekemben, hogy néhány él munkással elbeszélgethessek. . Nagy István élrmihkás. a mun- ' kásharcok egyik oszlopos tagja, a zománcozóban dolgozik. Losoncról jár be a gyárba munkára. 1928-ban a gyári üzemi bizottság alelnöke voltam, — kezdi el Nagy István emlékezéseit. — Abban az évben a rossz szociális biztosítás miatt sztrájkba léptünk. A rendőr- , ség betiltotta a tiltakozó gyűlést, ' azonban mégis megtartottuk. Az üzemet erre bezárták. Az tizem egy része hat hétig sztrájkolt. A rossz szervezés miatt azonban nem tudtuk magunkat megvédeni. Önkényesen bántak el velünk. Kizártak a gyárból. Azután Csehországban dolgoztam 1932-ig. Utána újból viszszatértem a füleki gyárba. 1936-ban az alacsony órabérek miatt kezdtünk el megint sztrájkolni. Ezt a sztrájkot már megnyertük. Nagy erkölcsi sikerünk volt, mert ez volt az első sztrájk, mely a mi győzelmünkkel végződött. Ekkor a munkásság nagy része belátta, hogy csak egyesült erővel érhetjük el célunkat a kapitalistákkal szemben. Nagy István szeméből leolvashatjuk a sok néhéz megpróbáltatást és küzdelmet, melyeket a hosszú évek során át élt. Beszélgetésünk további során ráterelődik a szó a jelenlegi munkaversenyre. Mi dolgozók megértettük, hogy miért kell versenyeznünk. Azért, hogy hamarább elérjük a szocializmust, mely szebb és boldogabb életet biztosít hazánk és a dolgozók számára! Napi munkánkban — folytatja Nagy István — mindig adódik alkalom a munkateljesítmény javításba és fol'^zásíra. C'-ak egy k'^it törődni kell ezzel. Hogyan lettem élmunkás T Gondolkodtam, hogyan javíthatnék munkámon. Tudtam, hogy a gép nem fog hozzám jönni, hanem nekem kell hozzá mennem. Mi élmunkások nem őrizzük meg tapasztalatainkat titokként hanem elmondjuk társainknak is, hogy csinálják utánunk, mert csak így érMerfák János szólal meg. Tőle hallottam a beszámolóm elején közölt adatokat. Mer öák lí/35 óta dolgozik a füleki gyárban. Mint fiatal legény lépett be a losonci vörös szakszervezetbe. Ö is résztvett az 1936-os sztrájk ban. A munkásság bizalma folytán 1949 áprilisában az üzemi bizottság elnökévé nevezték ki. Elmondja még, hogy a gyári dolgozók 82 százaléka már akkordmunkában végzi el feladatát. A füleki gyár az ötéves terv első félévét 110 százalékban teljesítette. Ezután Vi^-ág Ernő elvtárs néhány élmunkást küld, hogy elbeszélgessek velük. Hronec József újító jön be most az irodába, aki újítása révén elérte, hogy a hulladék lemezekből alkatrészeket gyártanak. Havonta ezzel mintegy 6000 kg nyersanyagot takarítanak meg, ami évente'körülbelül 130.000 korona értéknek felel meg. — Tudatában vagyunk annak, — mondja Hronec József —, hogy csak úgy tudunk létezni, ha mindnyápan bekapcsolódunk a mai munkamenetbe, mert csak igy tudunk valóban versenyezni és az anyaggal takarékoskodni. — Mi nem azért versenyzőnk, hogy motorkerékpárokat kapjunk, bennünket a nagy szociális érzület ösztönöz erre! — A füleki gyárnak ugyan még nincs a legmodernebb felszerelése, — szól közbe Nagy István — ennek dacára mégis versenyképesek vagyunk és felvesszük a versenyt a a jobban felszerelt csehországi gyárakkal is. —A füleki munkásság nem fog belefáradni a szocializmus elérésére — folytatja Hronec újító, — mert a káder meg van alapozva és most már csak az invesztíció és az anyag kérdésétől függ a nagyobb szociális termelés. A füleki gyár hírneves z egész világon 8 ezt a hírnevet to/ábbra is meg akarjuk tartani. Tudunk dolgozni és akarat van bennünk. Nem kell attól tartani, hogy ezt a célt, amit a munkásság kitűzd t maga elé. nem érjük el. Most újból Nagy István veszi át a szót. Elmondja, hogy a régi rend idején rossz, egészségtelen műhelyekben dolgoztak a munkások, az udvaron pedirr térdig érő sárban jártak Most átépítik az egész gyárat. Mindenütt egészségei műhelyek várnak a dolgozókra. Tömegesen építenek új munkásházakat is. A munkások végre sokkal jobb viszonyok között élnek és ez annak köszönhető, hogy az új szociális rend megengedte, hogy a munkások beleszólhatnak a gyárak vezetésébe és saját maguk intézhetik ügyeiket. Most az üzemi bizottság elnöke, Gáli János élmunkás 1932 óta dolgozik a gyár kályhamühelyében. Az eddigi 120 százalékos normáját 140 százalékra emelte. Nemrégiben jutalmul mótorbiciklit kapott. Havi átlagkeresete 5—6 ezer koronát tesz ki. — Fontos, hogy minél többet tudjunk termelni — mondja. — Ha majd 1950 Január elsején önállóak leszünk, fenn tudjuk tartani magunkat Fontos, hogy ennek érdekében egy ember két ember helyett is tudjon dolgozni, mert a többtermelést csak így érhetjük el. minden negyedóra is sokat számit, ha az ember a termelést naponta be akarja tartani. Ha egy termelési csoportban akad egy jó vezető, szép eredményeket érhetnek el. Pafkó József élmunkás szintén & kályhaműhelyben dolgozik. Mostani teljesítménye 110 százalék. — Minél többet dolgozok, annál többet keresek — mondja a mindig mosolygó, önbizalommal teli Pafkó József. — Nemrég nősültem, tehát szükségem van a pénzre. Amikor kikerültem a szülői házból, az apám bizony nekem nem tudott adni semmit szóval kopaszon bocsátott el az élet nagy útjára. Ezzel szemben én a gyermekeimnek Jobb és könnyebb életet akarok nyújtani. És még meg akarom mutatni, hogy előbbre jutok, az apám, meg a testvéreim. — A nagyobb termeléssel pedig, — folytatja Pafkó élmunkás — elősegítjük a nemzet jobblétét is. Tóth Gyula élmunkás 15 éve dolgozik az üzemben. Mostani munkateljesítménye 115 százalék. Elmondja, hogy az élmunkás a többi dolgozó irányítója. Mindig előrelátónak kell lennie, hogy anyaghiány ne mutatkozzon. A munkában pedig Balázs Béla élmunkás 1933 óta dolgozik a füleki gyárban. Elmondja, hogy az első köztársaság idején a munkamenet nagyon hiányos volt. Munkánkat csak idénymunkának tekintették. Hetenként mindössze 38—40 órát dolgoztunk. Télen pedig „pihenőre" küldtek. 1938 után pedig, amikor a nagy háborús rendelések miatt fokozódott a munka, naponta 12—18 órát is dolgoztunk, ami kevés különbséget Jelentett, mert csak néhány pengővel adtak többet. ' Balázs Béla normája 120 százalék. Erre a nagyobb teljesítményre elsősorban az állami érdek, másodsorban pedig a családi állapotok megjaviiísa ösztönözte. — Csoportonként dolgozunk — folytatja, Balázs Béla —, hogy a termelés mennél jobban menjen. Saját munkám elvégzése mellett csocsoportommal is törődök, hogy a kiszabott programot minden hónapban teljesítsük. Ezután Bokor Ferenc mester elmondja. hogy az élmunkás mozgalom fellendíti az üzem teljesítőiképességét. Az élmunkások — mondja — valamennyi dolgozó munkáját irányítják, mert amikor a többiek látják, hogy ők miként törődnek a munkával, ők is igyekezni fognak, hogy Jobb eredményeket érjenek el. munkaversenyről szólott. Beszéde során rátért a munka jobb megszervezésének lehetőségeire. Ha az üzem jól dolgozik s nagyobb eredményeket ér el, a nyereség nagysága szerint jutalmakat osztanak szét az üzem dolgozói között — abban az arányban, ki hogyan járult hozzá a teljesítmények eléréséhez. Az egyes műhelyek önálló vezetése nemcsak az üzem, hanem az alkalmazottak érdeke is, mert ezzel végre magvalósul a rendes munkamenet, többet jobbat és olcsóbban fognak termelni, amitől pedig az életszínvonal emelése és az állam jóléte is függ. Supka beszámolója után egyes dolgozók szólaltak fel. Ambrus az ifjúság részéről felhívta a dolgozókat, hogy mindnyájan kapcsolódjanak bele a munkaversenybe s hogy kötelezzék magukat arra. hogy az összszakszervezet második kongresszusáig teljesítsék az ötéves tervben foglalt ezévi termelési feladatokat! Supka titkár erre külön bizottság összeállítását javasolta, amit a jelenlevők egynanüülag el is fogadtak. A bizottság íelauata lesz, ho

0y a kitűzött határidőben felülvizsgáljon minden lehetőséget arra vonatkozólag, hogy ezt a nagyfontosságú ajánlatot teljesíteni tudják-e az összszakszervezet második konreszszusáig. A munkások, mint látjuk, nemcsak dolgoznak, mint azelőtt, hanem belefolynak a vezetésbe, ami nagy felelősséggel jár. Elkövetnek mindent, hogy minél jobban alapozzák meg munkájukat, mert tisztában vannak azzal, hogy csak jól átgondolt munkával "érhetnek el nagyobb eredményeket. A füleki dolgozók valóban megértették az új törekvéseket és megtesznek mindent, hogy becsületesen állják meg helyüket a Munka nagy harcában. (P—i) VEGYES HÍREK T Üléseznek a dolgozók A kora délutáni órákban az üzemi párttagok az étkezdében gyűlést tartottak. A határozott, markáns munkásfejek érdeklődve hallgatták végig Supka, a fiatal gyári párttitkár beszámolóját. A 'normákról s a — A telefónkőzpontok alkalmazottai egymással versenyeznek. A rumburki járási nemzeti bizottság telefonközpontjának alkalmazottai a minap versenyre szólították fel az egész kerület járási és helyi nemzeti bizottságait. A verseny tárgya az, hogy minél kevesebb városközi beszélgetést bonyolítsanak le, ilymódon ugyanis nagyobb összegeket takaríthaatnak meg. A versenyre már eddig is több teleTónközpont jelentkezett. A jó teljesítményt nem a fontos beszélgetés elmulasztásával akarják elérni, hűlném úgy, hogy ügyeiket pontosan elintézik s ezzel sok beszélgetést kiküszöbölnek. — IVÓVÍZ Jegyre. Egész Franciaország területén különleges forróságot és szárazságot észleltek. A legnagyobb forróság, melyet Francaországban az utóbbi években tapasztaltak, Toulouse városában volt, ahol 38 fokra emelkedett a hőmérő. Ezt a forróságot igen megsínylette az egész francia mezőgazdaság. A vízhiány miatt az áramszolgáltatás Is sok helyen szünetel. Franciaország egyes vidékein ftlyan súlyos a vízhiány, hogy ivóvizet csak Jegy ellenében adnak. Franciaország népe türelmetlenül vár az esőre, de a meteorológiai állomás jelentése szerint a jelenlegi szárazság és forróság még egy hétig eltart. — A« magyarországi elpőfeldolp07.fi nemzeti vállalat ez év második feléhen 1 millió pár cipőt hozott forgalomba, melyből 50 százalék női, 10 százalék férfi és 30 százalék gyermekcipő volt. Az új minták között szerepelnek a könynyü típusú férficipők is. Ez évben a cipővásárlók 256 modell között válogathatnak. A cipőket az egész ország területén az államosítot üzemek hozzák forgalomba. — E napokban zárult le a belgiumi Knnkke la Zouteban a nemzetközi filmfesztivál, melyen 24 nemzet vett részt. Mint az előrelátható volt, az első díjat a Siiscia film világhírű rendezőjének, Sicanak „A biciklik tolvaja" című új filmje nyerte. A franciák több díjat kaptak, az USA két díjat, Csehszlovákia egy díjat nyert egy bábjáték filmmel. — Lengyel tanoncok érkeztek Csehszlovákiába. Vasárnap harminckéttagú lengye' tanoncfcüldöttség érkezett Brnóba A tanoncok mind a lensyel ipari üzemekben dolgoznak és tíznapos tartózkodásra jöttek Csehszlovákiába.