Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-28 / 90. szám, csütörtök

UJSZ0 1949 július 28 Olvasóink figyelmébe! " Szombati ünnepi számunkat PETŐFI SÁNDOR halála százéves évfordulójának szenteljük. W* Lapunk 12 oldalas tesz és kiváló íróink megemlékezését hozza a nagy költőről. Kérjük olvasóinka! és barátainkat, szíveskedjenek PETÖFI-számunk terjesztésében hathatósan segítségünkre lenni IffuitfíásMezonk írja E^y szép és követendő példa E hó 16-án az ógyallai járási titkai dág irodájáoan végeztem írásteendőimet. A délutáni órákban bc-jün mindennapos vendégünk, Liuj elvtárs, a Cs>M járási titkára, egy 18 éves agilis fiú. Ahogy belep, a kölcsönös üdvözlés után így s_jit hozzám: — Németh bácsi, legyen szíves, jüjjön velem ma este Madar községue, ahol a fiatalok helyiszervezetét kell megalakítani. Mivel a lakosság többségben magyar, szeretné, ha segítségére lennék. Csak természetes, hogy kapvakaptam az alkalmon, hogy Ifjú András elvtárs falujába mehessek. Még a régi republikában Ifjú volt a mai.ari dolgozók vezetője 1919-töl. És olyan öntudatos dolgozókat nevelt ott, hogy egy kicsit irigykedtem rá rá mindig. Jelenleg Magyarországon van, ahol szintén jó harcos. Este 8 órakor, miután sikerült autót szerezni, elindultunk ' Madar felé. A falu községházának egyik termében, dacára az aratásnak, elég szépszámú fiatal gyűlt össze. Mielőtt a gyűlés kezdetét vette volna, elbeszélgettünk. Ahogy beszélgetünk, belép egy öreg magyar, keményen köszön felemelt ököllel ,aztán kezet rázunk. — Titkár elvtárs, nekem nagy panaszom van, — szólal meg. En már szinte kész is vcltam a válasszal, mivel azt hittem, hogy az öreg elvtárs is a mindennap hallott panasszal fog előállni, Azonban alaposan csalódtam, amikor ezeket mondta: —- Nekem. Németh elvtárs, az a panaszom, hogy a párt helyi elnöke ?zt mondta, hogy én és a Bosza elvtársam nem lehetünk újra párttagok, mert mi már nagyon öregek vagyunk. Hát talán a Sztálin elvtárs nem öreg és mégis az ő vezetésével gyözöt.t a Vörös Hadsereg, hát én nem harcolhatok még a mi nagy ügyünkért? Én bizony nem fogom engedni, hogy kimaradlak a nártből, mert még a Gottwald elvtárshoz is elmegyek panaszra. de nekem párttagnak kell lennem. Hogy én, aki már 1918-tól verekszem és a szívem fölött hordom a régi pártigazolványt, hogy én nem lehetek párttag, olyan aztán nincs. Végre a meglepetésből én is szóhoz jutok és megkérdem, hogy hívják és hány éves, mire azt feleli, hogy Cibor Andrásnak hívják és még csak 64 éves, a másik öreg elvtárs pedig 65 éves. Azonnal meynyu

0tattam, hogy nem fogom iiie

6tj.,tuni, no

By l adjon a tarlóul, mire me^ijUgsziK. Most mar én teszem lel a Kérdést, hogy van a mai helyzettel megelégedve, nem-e hiányzik neki valami? AZ öieg elvtárs me

0int csak meglepett a válasszal, így szólt; — En tisztában vagyok azzal, hogy itt a szocializmus országa épül most és tudom, hogy ami hiányzii:, arról nem tehet a mai rendszer. Később majd csak több lesz minden és akkor jobb lesz, mert az mindenkié lesz. Nem úgy, mint régen, hogy csak a gazdagoké volt minden ts hiába volt sok, nekünk munkásoknak csak a morzsa jutott. Ügylátszik, öreg elvtársam tisztában van a helyzettel. Ezek az igazi kommunisták, nem pedig' azok, akik csak a saját anyagi előnyeiket iparkodnak a Pártban érvényesíteni. Most pedig elmondom, ho.yan alakult meg a fiatalok szervezete Madaron. Az egyik fiú üdvözölte a járás kiküldöttjét és felkérte az ifjúság járási titkárát, hogy magyarázza meg a fiataloknak a szervezet céljait. Gbur elvtárs eleget téve a felszólítísnak, szlovák nyelven me?,magyarázta a szerveret céljait és felkérte a jelenlevő fiatalokat, hogy saját jövőjük érdekében fogjanak össze nMnwtifé"! különbség nélkül és segítsenek a többi j£~i-ertű haladó szellemű embernek t* -"ocialista hfza felépítésében. Maid magvar nyelven én beszéltem a flr+oloknak a r"

,,l

tr<51, amikor tníw 37 ifiiVá<-n"k. különösen a faluéi delo-nz^ fiataljának semmi Ör^Tie ripTTI volt R7 életben. Amikor még rvem volt részükre egyéb, mint a gazdagok földjén a robot. Truman a szovjetellenes blokk felfegyverzéséért Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke, hétfőn az amerikai kongresszusnak javaslatot nyújtott át a szovjetellenes államok felfegyverzését illetően. Truman elnök 1450 millió dollái kiutalását kéri, amely összeget a szovjetellenes államok hadfelszerelésére fordítanák. Az Egyesült Államok ezzel az újabb segéllyel azt kívánja elérni, hogy az Atlanti Egyezmény tagállamai több fegyvert és kevesebb iparcikket gyártsanak és ezzel biztosítanák az Egyesült Államok hegemóniáját a világpiac felett. A Truman által javaslatba hozott újabb fegyverkezési kölcsön három pontot tartalmaz és pedig: 1. Az Egyesült Államok az illetékes országokban felemeli a dollárhitelt, hogy ezek az országok fegyverkezésüket sürgősebben hajtsák végre és pedig anélkül, hogy azok gazdasági élefükl;en h'ányokat szenvednének. 2. Az Egyesült Államok az Atlanti Paktumban résztvevő országok számára fontos hadianyagokat fog szállítaná. 3. Az Egyesült Államok szakértőket küld ki az érdekelt országokba, akik tanácsokkal fogják ellátni az érdekelteket a háborús hadiipar termelési és anyagfelhasználási kérdésekben. Egyben tanácsaikkal ellátják az egyes katonai egységeket. Az Egyesült Államok a hírek szerint az Atlanti Paktumban résztvevő államokon kívül ugyancsak ehhez hasonló megsegítésben kívánja részesíteni a Szovjetúnióval szomszédos országokat, így elsősorban Törökországot és Iránt. A segélyben részesülne ezenkívül még Görögország, Délkorea és Filippini. Truman javaslatában leszögezte, hogy szükségesnek tartaná, hogy Kanada és a délamerikai államok, is vegyék igénybe az Egyesült Államok hadianyagát, majd megállapítja, hogy ez a segély mindenekelőtt a haladó szellemiségek belső fronton való letörését hivatott végrehajtani és egy esetleges háború bekövetkezésére az európai államokat a szükséges fegyverrel látja el. Az amerikai haladó közvélemény az Atlanti Egyezménynek a szenátusban történt ratifikálása után is folytatja "harcát a támadószellemű egyezmény ellen. Henry Wallace pénteken bejelentette, hogy haladéktalanul harcot indít minden fegyverkezési program ellen, amely az Atlanti Egyezmény • támogatására szolgál. „Mi, akik hiszünk abban, hogy a béke útja az Egyesült Nemzetek szervezetén át vezet — jelentette ki Wallace —, küzdeni fogunk a háborút szító hitelek ellen, amelyeknek útján végnélkül akarják Európába küldeni a milliárdokat és felcsigázzák a fegyverkezési versenyt az egész világon. Az Atlanti Egyezmény ratifikálása Washingtonban és Rómában még jobban megerősítette a francia dolgozók harcát az egyezmény becikkelyezése ellen. Washingtonban a nyugateurópai államokat ,,a sakktábla parasztjainak" tekintik, akiknek az a feladatuk, hogy Amerikát megvédjék. Az Atlanti Egyezmény ratifikálásával foglakozik a Kraszníj Flot munkatársa is, aki arra mutat rá, hogy az egyezmény ratifikálását megelőző hotízadialmas vita megmutatta, hogy milyen erős volt az ellenállás az egyezmény ellen még a szenátuson beiül is megállapítja, hogy az amerikai szenátus riadalmát növeli a Marshall-terv nyilvánvaló kudarca, valamint az angol-amerikai tömbön belül mutatkozó mind nagyobb ellentét is. A döntő tényező azonban, amely a támadó egyezmény végrehajtását akadályozza — állapítja meg a cikkíró —, az egyszerű emberek millióinak tiltakozása a háborús uszítók tervei ellen. Sem Európa, sem amerika népe nem akarja elfogadni ezt a szerződést, amely megpecsételi az új háborúra uszítók támadó szövetségét. oszkva válasza Belgrádnak A Szovjetúnió belgrádi nagykövetsége a jugoszláv külügyminisztériumtól jegyzéket kapott, amely azt állítja, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának párizsi értekezlete az osztrák szerződés kérdésében alaptalanul és a jugoszláv kormány képviselőinek megkérdezése nélkül olyan döntéseket hozott, melyek — a jugoszláv kormány jegyzéke szerint — elutasítják Jugoszláviának Ausztriára vonatkozó jogos követeléseit. A jugoszláv kormány emiatt tiltakozik lyifra vidékésiaíi iszol pártaktívát tartottak Vasárnai: tartották meg Nyitrán a Nyitravidék üzemi kiküldöttei részvételével a szélesebb területi pártaktívát. Lenorák elvtárs be szédében foglalkozott a tervgazdálkodás nagy jelentőségével. Fo ként arra mutatott rá, hogy eddig a tervezés fölülről történt, mostantól kezdve a terveket minden üzem maga fogja kidolgozni az üzem összes alkalmazottainak részvételével. A vita során, amelyben igen sokan résztvettek, bebizonyosodott ezeknek a lépések nek sürgős volta. Frei elvtárnő, a nyitrai malátagyár alkalmazottja, hangsúlyozta, hogy az üzemi tervek készítése nagyon helyes dolog, mert maguk az alkalmazottak ismerik a legjobban az üzemi viszonyokat, ők tudják a Isggyorsabban kiküszöbölni az előforduló hibákat, vagy pedig újítások során kijavítani őket. Fr. Knezl képviselő, a terület politikai titkára, rámutatott dr. Lenorák elvi jelentőségű beszédére, melyben nagy vonalakban vázolta az 1950 évre szóló terv előkészületeit. A feladatok teljesítése megköveteli, — jelentette ki Knezl elvtárs, — hogy jobban kell gazdálkodnunk, ahogy a kapitalisták tették. Ezért többet és m'nőségileg jobbat kell termelnünk. Tehát az ötéves tervben nemcsak a mennyiségi teljesítésről van szó, hanem főhangsúly a minőségin van. és követeli a határozatok felülvizsgálását. A Szovjetúnió nagykövetsége az említett jegyzékre július 19-én a következő válaszjegyzéket intézte Jugoszlávia külügyminisztériumához: „A Szocialista Szovjetkőztársaságok Szöveteégének nagykövetsége a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztériumának 1949 június 22 i jegyzékére a szovjet kormány felhatalmazása alapján a következőket közli: Az említett jegyzékben foglalt állítás, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa az osztrák szerződés kérdésében alaptalanul és a jugoszláv kormány képviselőinek megkérdezése nélkül olyan döntéseket hozott, amelyek az Ausztriára vonatkozó jogos jugoszláv követeléseket — a jegyzék szerint — elutasítják, nem felel meg a valóságnak és a Szovjetúnióval szemben hangoztatott durva rágalom. A jugoszláv kormány ilyen állításainak nyilván az a céljuk, hogy Jugoszlávia népei előtt eltitkolják azoknak a titkos MacNeil brit miniszter között tárgyalásoknak a kudarcát, ameEsetleg néha egy vasárnapi mulatság, amikor a pálinka butító kábulatába fojthatta a lealázottság fölött érzett keserűséget, Amikor még az iskola csak a gazdagok részére volt, mert az elnyomó osztály még csak azt sem akarta, hogy a dolgozó meg tudja olvasni a heti bérét. Most együtt építjük fel itt a szebb jövőt, a szocializmust, ahol elfognak tűnni a nemzetiségi válaszfalak és nem mérgezheti semmi a Kárpátok medencéjében együtt élő népek életét. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a sovinizmus árnyai még itt kísértenek és a két nemzet fiatalságának egymáshoz való közeledését megakadályozni próbálják. Különböző hazugságokkal jönnek majd hozzátok, de ne hagyjátok magatokat megtéveszteni, hanem zárjátok össze soraitokat, hogy azt semmiféle ármánykodás meg ne bonthassa. Ha megfogadjátok szavaimat, Ti fogtok győzni és a Ti győzelmetek a a haladás, a szebb jövő győzelme lesz a sötét gyászos mult felett. Ezután megválasztották a vezetőséget, amelybe vegyesen kerültek magyarok é szlovákok. Valamenynyien lelkesen megértették, hogy sohasem fognak egy lépést sem hátrálni, hanem törhetetlenül mennek előre. Mi aztán elköszöntünk fiatal barátainktól és a jól végzett munka jóleső érzésével indultunk haza. Németh András, ógyalla. lyeket a jugoszláv kormány az osztrák szerződés kérdésében a szovjet kormány háta mögött Nagy-Britannia képviselőivel folytatott. A jugoszláv kormány még 1947ben, jóval a Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszaka előtt, a szovjet kormány háta mögött igyekezett a nyugati hatamakkal megegyezni Jugoszláviának Ausztriára vonatkozó területi és gazdasági igényeire vonatkozóan. Ilyen titkos tárgyalások folytak 1947 nyarán Jugoszlávia képviselője és Noel Baker brit miniszter között Belgrádban, valamint Leontics, Jugoszlávia nagybritanniai nagykövete és Londonban. A szovjet kormány ezekről a titkos tárgyalásokról a Szovjetúnió főbiztosa mellett működő politikai tanácsadó akkori helyettesének Kermauner bécsi jugoszláv megbízottal folytatott beszélgetéséből szerzett tudo-, mást. Kermauner véletlenül megemlítette, hogy Jugoszlávia és Nagy-Britannia képviselői között tárgyalások folynak Jugoszlávia ausztriai területi követelésekre vonatkozóan. A szovjet kormány ezzel kapcsolatosan utasította a Szovjetúnió belgrádi nagykövetét, intézzen e tárgyban kérdést a jugo* szláv kormányhoz. A kérdésre a jugoszláv kormány kénytelen volt beismerni, hogy valóban folytak tanácskozások a britekkel és a jugoszláv kormány e tárgyalások alatt oly gyökeresen megváltoztatta álláspontját, hogy tulajdonképpen lemondott Ausztriára vonatkozó eredeti területi követeléseiről. A szovjet kormány előtt nem ismeretes, hogyan egyezett meg a jugoszláv kormány Nagy-Britannia kormányával és milyen engedményeket tett a jugoszláv kormány Jugoszlávia nemzeti jogainak terhére. Ha a jugoszláv kormány a szovjet kormányt szövetségesnek tekintette volna, nem folytatott volna a szovjet kormány háta mögött titkos tárgyalásokat. Ilyen körülmények között a jugoszláv kormánynak mégmkább nincs semmi alapja, hogy ilynemű igényekkel lépjen fel. A Szovjetúnió következetesen támogatta az osztrák szerződéssel kapcsolatos Jugoszláv követeléseket és csak a Szovjetúnió erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa határozatot hozott az ausztriai szlovén és horvát nemzetiségi kisebbségek jogainak védelméről és arról, hogy Ausztria a jugoszláv területen található osztrák vagyontárgyakat, illetőleg jugoszláv területre vonatkozó osztrák jogokat és érdekeket a háború idején okozott kár fejében átadja Jugoszláviának. A fentebbiek alapján a nagykövetség a szovjet kormány megbízásából visszautasítja a minisztérium jegyzékében foglalt tiltakozást, amely nem egyéb, mint a jugoszláv kormány hiábavaló kísérlete, hogy Jugoszlávia népei előtt igazolja kulisszákmögötti mesterkedéseit." Termelési zavarok Franciaországban A Courrieresi francia szénbányák igazgatósága hétfőn 10.000 bányászt zárt ki a munkából, mert azok tiltakoztak egy bányásztársuk jogtalan megbüntetése ellen.