Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-26 / 88. szám, kedd

1949 július 16 UJSZ0 ­EMásleveSezökfe! Szombati postánkkal kaptuk Réti elvtárs levelét, alti a rimaszombati járási tikárság megbízásából a kö­vetkező elvtársak nevét és címét kö­zölte a szerkesztőséggel: Barna János, Középszlovenszkói mnlom, Rimaszombat. Pinka László, Slovéna textilgyár, Rimaszombat. Vidó István, Rlsó konzervgyár, Rimaszombat. Rovinszky Jenő, Középszlovákiai viilamosművek. Rimaszombat. Benyó András, Kisipari famunká­sok, Rimatamás. Agonás Húsz Károly, Osgyán. Jeskó János, kőműves, Alsóbalog. Felkérjük az elvtársakat, hogy a munkába azonnal kapcsolódjanak bele s lapunknak minél gyakrabban írjanak részletes tájékoztató levele­ket az üzemről, a falvakról és sze­rezzenek további munkáslevelezőket. Leveleiket a beérkezés sorrendjében közöljük. A borítékra mindig ír.iák rá nagv belükkel JVI. L., vagyis mun­káslevelező. A.z Ipolysági járás falvaiban a parasztság és a munkásság szoros munkakészsége és segíteni akarása azzal mutatkozik meg, hogy a ga­bona sehol sem áll már lábon. Alig hogy letették a kaszákat, máris megindultak a gabonával megrakott kocsik és hosszú sorokban takarít­ják be a kévéket, hogy kazalba rak­va várják a cséplést. Az ipolysági állami (birtokokon ugyanilyen nary ütemben folyik a munka és a környékből minden nél­külözhető munkaerő idesietett, hogy kellő időben be tudják takarítani a sokszáz mázsát ígérő jó termést. A munkások toborzását úgy oldották meg, hogy reegel két traktor pót­kocsival bejárja a környékbeli fal­vakat. Kelengyét. Szécsenvkét Ipoly­na<ryfalut, Keszit éi Balogot. A traktorkocsik igen hamar megtel­nek mezőgazdasági munkásokkal, akik vítran, énekelve mennek a ^ir­tokra. ahová pár évvel ezelőtt fnés 18—20 ki lomét ernvi távolságról vo'­tak kénytelenek gyalogszerrel sietni. 7 órakor az emberekkel túlzsúfolt pótkocsik beérnek a gazdivá" 1 ud­varba és itt látiuk, hocv számuk kb 200. A munkások többnyire 13—23 éves. fiatalok, idősebb a'ig eked köz­tük. A kisegítőket szétosztok kü­lönböző munkákba- az aratófín után összehordani a i-v^-et. "-N>ná.t be­hordani, a cséple^íp ire"é vary a répakapálásho". Az ->r~tás munl-ói" amely már befe ;ezS-lött, az aratógén nagv teljesítményénköszönhető Ebből is iátjuk. mi-' jelent a gépesí­tés mezőgazdasápunk részére. Még nem is olyan ré<*en 40 r-ár ka­szás vágta éjje!-n"nr>al me«'fe<='''t<»t» erővel, csurgó izz-Hcs^ai a p=boná* Most 10 nap alatt elvégzi a gép ez a munkát. Meg kell dicséir-m a Balog köz­ségbeli munkásoké'. f'rk önkén' je­lentkeztek a cséplőgéphez, ezzel is megmutatva mun'-akész«^ke» De dicséret és e'^meréc jár a trak­torvezetőknek is (A nevüket is sze­retnénk olvasni! — Szerk. megjegy­zésed akik or ,-°° ó­A-> át­vezetik a puffogó traktorokat és így siettetik a munka befőzését. A munka jól h"'?d PZ inolvsáff' állami birtokon, de mehetne me' sokkal iobban is, hi más volna a b*­osztás! Nézzük cck a Vbákat. A ve­zetőség fejetlenül in'ézi a dcl"o' Ennvi munkás nroonta több munka' is elvégezhetne. Többször M' v 13 éves gyermekek'-ai, alt'knél fon­tos volna a munka helves beosztás? A munkásodnak r-m hoe­minden este 2—3 órát tét'-níV keU az udvaron állni, mert a tr-ktoro'­csak 2—3 órával a munka befejezése utón viszik őket haza. A munkásság nem tudia- m«T'' fizetést kap. msrnyi az óraH< !*? Hány órát fizetnek napent?' Eg" összeget kapnak és n'n"s borítok, se elszámolási cédula. Ez így nincs rendjén. Ilven hibák m-m ke-"é<< a f A-f munkr-rő. pedig a csénlésn A1. a ga­bona zsákolásnál szükség volna ra­juk. A zsákolásnál nők segítnek Hogvan lehetne ezeket a h !báka* kiküszöbölni? A munkásokat nem a gazdasági udvarban kellene összeír­ni este, hanem minden munkacso­portban egy megblzha'ó munkás nao­kezben feljegyezhetné. kik és há­nyan dolgoztak a megjelölt helyen A fizetési szabályokat úgy ismer*- ^ hogv a pénzt elszámolási szalafgal együtt kell átadn'. Azonkívül a veze­tőség egyes tagjait is ki kellene cse­yi'ní' munkában tapasztalt öreg har­-o.­?;nkkal. Továbbá a beosztásnál íí^velni arra, hofv ahol 10 munkás kell, oda ne küldjenek húszat, mert így csak feleslegesen növelik a ki­adásokat. Major Ágoston. A salgótarjáni fiúk között Losoncon Magyarország az ifjúsági szervezkedés hazája Nehéz leírni azokat az élménye­ket, melyeket a tarjáni fiúk között éreztem. ' Szombaton érkeztek meg Losoncra, vasárnap már el is kai­lett búcsúznunk. Valóban rövid idő volt ez a másfél nap ahhoz, hogy teljesen megismerhessük egymást, de ez a rövid találkozó is feledhe­tetlen élményt nyújtott. A Csehszlo­vákia és Magyarország közötti ba­ráti megegyezés végre lehetővé tet­te. hogy népeink ezentúl a békés kapcsolatok felvételével, a szociális emberi jogok szemelőtt tartásával jó szomszédságban éljenek egymás­sal. Öröm és lelkesedés sugárzott az emberek arcáról, amikor a Losoncra vendégségbe jövő tarjáni üveggyár ifjú diogozóival találkoztak. A CSM helyi szervezetének meg­hívására jötek. A magyar fiúk el voltak ragadtatva a szeretetteljes fogadtatástól. — Szívből fogad'ak bennünket, el sem tudtuk képzelni, hogv ilyen nagy örömmel várnak bennünket,— mondogatták. Tizenkilencen jöttek. Mindegyikük boldognak érezte magát. Jól ese't a baráti szlovák kézszorítás s a test­véri magyar le'kesedés. — Olvon ;ól éreztük itt magunkat, mintha otthon volnánk, — hallot­tam később tőlük. Szombaton délután az apátf-iusí textilgyártó látogattak el, utána pedig a CSM losonci szervezeténrk helyiségében asztali t-jn^Lsz mérkő­zésre került sor, melyet a ma<Tvar fiúk 5:3 arányban megnyertek. Este a vendégek tiszteletére műsorral egybekötött baráti találkozót ren­dezett a CSM szervezete. A tugári d :ák-rohammunkások kultúrcso­portja a tábor életéből mutatott be néhány képet. U'ání ped :g felkér­ték a magyar f-'úk^t, ho?v adianek elő ők is va'amit. Ez a felhívás vá­ratlanul jött ugyan, de szívesen tet­tek ennek eleget. A magyar fiúk énekeltek. Frős akarat és nagy ifjúi lelkesedés ha­totta át őket. Az úi szocialista da­lok zengtek ajkaikról, melyek a boldogabb jövőt hirdették. Fegyverünk a szerszám, srr'd. kalapács, ez a mi igazi fegyverünk, nem vitás már többé, merne dől csatánk, ha együt* menetelünk. Pofozó h?d — tiéd a holr"", üsd a vasat, addig ü:d, amíg meleg, új világot — mag-d csírá'od sorsodat, ha kezedbe veszed. N.'onrl a népért c~--z-^"va hát, munkaversennyel győz a rrc'"t;'r, m~r' a m-'n'-p — az élet ú'.ja, r?°v Sr'ál'n útjain győzelemre vár. A 1-'özön'ég k :t."-ő !«lkertdé'?el a m?"''"" fiúk énekszám 0''. Közkívánatra meg i« krl­Mt i-mí ,r 1n ; fi'-et. P'ária per 1-'? rz " r Jarr , o"a T'b'ir F-^án A'-r".'-­cigánvzene-kp.ránpk V'tünő k-'°érete mellett jn?«yar drlokat éneVeít. Eze'- a ..úi h?n"ipV" te'cz* :t fr !"**" v a m"" rf-ür a jelenlévő szlovák kö­zelség körében. Ví"<uirn a m»?"?r f'úk aho' a "o ro"ci T.ra'ót érjít az if'n.-ág rPr>Tabda-* v" f r'-í Té«t tr^ot'^k. m"­lvet a CSM hclvi alakulata 3:0 aranyban nvert meg. Itt alka'mem rvílo't .T^ri^rok Gvulf"al, PZ üvesffvár nártt :tkí-ií­val és Sönviesner Károly ifjú­munkással az ipari dolgozók helyzetéről " ,beszé'"e ,ni. Elmondották, hogv a közelmúltban tudcmánvo«an m?g­ál!?oí»c't*'- a norr^í'-pt. m?l"elr 6 ^Va.,'.'; TlUri te"je«í'm' envét. Péld^t-Apo^n e'­morf'b-i'iuk. ho^í" rmi pze'őtt a mur> , r?teMesítm4nyhen 181 "z^z^lé­lrot tett k*. az rro-t f-spk 101 száz?­lé'--ot jelent. A mur'-á cs#g ne-n r­4­tent vissza ettől a nagy szigortól, hanem továbbra is arra törekedett, hogv túlhaladja ezt a ncmát is. S ez sikerü't is. mert ma rn^r elérték a 120 százalékot, ?mi a régi szerint 200 százalékot tenne ki. Az egész Sa'gó-medence a munka­versen v lázában ég. Országos vi­szonylatban is egvike a l»«»jobb eredménve'.cet érik itt el. az ifjú^gi vonalon pedig az első helyen álla­nak. Ez a szilárd határozottság meg is látszott a tarjáni fiúkon is, akik jól tudják, hogv m'ért küzdenek s mi­ért végzik el azokat a nagv felada­tokat, melyeket a szociális eszme ró reájuk. Nem hiába mondják, hogy Magyarország az ifjúsági sz:rvezke­dés hazája, — valóban így is van. Az összes ifjúsági alakulatokat ma­gába foglaló központi szervezet, a MINSZ és célkitűzéseinek útja — a szocializmusé. A fiúk mindent meg­tesznek, ami eléréséhez szükséges. A régi ifjúsági szervezetek azért estek szét, mert hiányzott belőlük az eszmei vezetés, a haladó szeli sm. Ezzel szemben ma az ifjúsági moz­galmak főltiktetőere a marxi-lenini tanítás, amit iskolákban, szeminá­riumokban sajátítanak el az ifjú dol­gozók. A tudományos dolgokon kí­vül forradalmi dalokat, szoc'ális­tartalmú színdarabokat tanulnak* és az érettebb munkásokkal együtt be­járják a környék falvait, hogy ebben rz új szellemben oktassák és szóra­koztassák a falvak népét. Ez év augusztusában tártják meg Budapesten a Világifjúsági Talá'ko­zót, melyre már hónapok óta lázas izgalommal készülődik Magyaror­szág ifjúsága. Ez alkalorriból nagy ajándékozási akciót is indítanak, hogy m :nden külföldi vendéget megajándékozhassanak. A tarjáni üvegsvár ifjúsága erre a célra 159 ajándéktárgy elkészítésére vállalt kötelezettséget. Nem hagvhatjuk szó nélküli hogy Magyarország ipari ifjúsága is te­vékenyen veszi ki részét az egyre fokozódó termelésből s a nagv szo­ciaüsta munkaversenvben is dereka­san érvényesül. Az üzemek, gyárak vezetését a legjobb dolgozókra bíz­^rk s ntím ETV esetben ifiú éhün­ké sokkal töltenek be egy-egy fontos pozíciót. — Nálunk. — mondja Jp'nosek elv­tá-s. — a munkások t ;udiák. hogy r*vt és mennyit kell termelniök egy óra alatt. Ez igazolja, milven ponto­s?n van kidolgozva a munkaterv. Janousek elvtárs e"mcrd :a aztí.n, 1342-ben. amikor a legnagyobb ^"borús rendelések voltak, p tar;ánj '"vefgyár hpvonta csak 80—90 vágón n-i-t termelt, ezzel szemben mos' elérték, a 130—140 vagónt, anrt csak a mimkaversenv úi, fejlettebb '"""mó'ávpl. a brigádmozgalmak ré­vén éghettek el. A fokczottibb termeléssel sikerült a békebei ! életszínvonalat 9 száza­lékkal túlhaladm'ok. A szorgalma­sabb pvárj munkás h"tenként 1P0 m'" a bí^v^^ok ha­vonta elérik az 1000—1400 for :nt jö­vedelmet is. Milyen Ma^varor^zág paraszti! júsága? Magyarországon a narasztifjúság kü'ön szervezetbe, az EPOSZ-ba tö­mörül. Csak a határmenti Nógrád­Kor* müvében 13R szervezete van '7 FPOSZ-nak. Ezt Mákos István­tól. a 19 éves parasztifjútól hallom. ?ki a nprasztifiúsági szervezet mé­rvei tokárja. Elmondotta, hogy ta­a paraszt fiatalság nasv­r'-ányú bri"ád mozgalmat indított el, herv mennél több facsemetét ül­tocc-no^ ei a megvében. A dritár ^PCSZ szervezet tp?jai igy 104.000 facsemetét ültetett el. — Most lázasan készülődünk a Világifiúsági Ta'^ikozóra. — mon­dotta lelkesen Mákos István. — A tp'álkozó méltó értékedére és tisz­teletére arató- és cénlőbrigádokat szerveztünk. Ezenkívül segítséget nyújtunk a hadiözvegy anyáknak és azoknak a családoknak, ahol a fér­fiak betegség? m'att nem tnd ;ák el­végezni a sürgős mezőgazdasági munkálatokat. — A cséplőgépekhez sorainkból népnevelőket küldünk ki, — foly­tatta beszámolóját az ifjú m^?ye : titkár, — hogy felvilágosítsák a gaz­dákat a terménybeszolgáltatás je­lentőségéről. — A Világifjúsági Találkozóra még azzal is készülünk, hogy men­nél több szegény paraszt fiút isko­láztatunk. Ezt a „falu-diákja" moz­galmat Dejtár községben indíto'ták el, egyedül innen 16 fiatalt küldünk felső iskolákba. Az odahaza maradt parasztifjak pedig 4000 munkaórát vállaltak magukra, hogy az iskolába ment fiatalok szüleinek nyújtsanak segítséget a gabona betakarításánál — Megyénk parasztifjúsága is résztvesz az akcióban, hogy az if­júsági találkozó külföldi vendégeit megajándékozhassuk. A hugyagi EPOSZ szervezet „Leánv-koszorú" csoportja pl. díszzsebkendőket ké szít erre a célra. És nagy buzgalom­mal tanulunk nép: táncokat, nép­dalokat és szociális beállítottságú színdarabokat. Ezután elmondja az ifjú megyei titkár, hogy minden faluban föld­műves szövetkezeteket létesítitek Ezekből több már táblás gazdálko­dást folytat. Azok a földművesek, akik ebb; még nem kapcsolódtak bele, bámul ják, hogy milyen nagy előnyöket ér­nek el a szövetkezeti tagok s hogy kevesebb erőfeszítéssel sokkal töb­btt és jobbat tudnak termelni. — Országos verseny indult m~g az összes EPCSZ szervezetek kő zött, azzal a céllal, hogy melyik tud jobban felkészülni az aratási mun­kálatok sikeres elvégzésének blztorr­tására. Felvirágzott kocsikban szál­lítjuk az új gabonát a szépen fel­díszített raktárakba. Ezzel azt akar juk megmutatni, hogy nem kény­szerből, hanem önként s nagy meg­értéssel végezzük el azokat a fel­adatokat, melveket kormányunk programul tűzött ki. — Az aratás után hozzákezdünk a tarlóbuktatáshoz, •— folytatta be­számolóját Mákos István. — A' EPOSZ szervezetek „őrszemedet neveztek ki sorainkból minden falu­ban, akiknek az a feladatuk, hogv megakadályozzák a kulákok szabo­tálását. Ahol észreveszek, hogv sz~­botálás folyik, a sikertelen figyel­meztetés u'án a készenléti EPÓSZ­brigádok végzik el pz aratási mun­kálatokat s a kuláknak abból csak bizonvos részt adnak, Vasárnao este vacsora közben Nó­vák Józseffel, a megyei MINSz titkárral beszélgettem Nóvák 26 éves, azelőtt az tarjáni acélgyárban dolgozo't, mint élmun­kás. Három hónarii iskoláztatás után nevezték ki MTNSz Nógrád-Hont megyei titkárjává. — A mai fiatalság messze maga mögött hagyja az elavult régi rend­szer fiatalságát, — mondja. — Lel­kesen veszi ki részét az országépítő munkából, mert tudia, hogy PZ or­szágot cspk a termelés fokozásával virágoztathatiuk fel. Ezáltal több jut m'ndnyájur l rnak s ő is vls-za^an­ja a többtermelés gvürnö'csét Má­sából Nógrád medvéből több m'nt "D00 ifjúmunkást küldünk el idén balatoni üdülésre, ami azelőtt szá­mukra ismeretlen vo't. B-szé'frtécünk során ráte^'ödik a szó a tarjáni fiúk losonci látoga­tására. — Ez a losonci látoe ,?tá<-" r ,V újabb lendüle'et ad a mpevar f'p.ta 1 oknak, hopv még szeosabb-a fflzzák azt a bprátí kPDCsolato'. mellet Cs^hsz'o­vákia nagy vezetője. Go'twald elv­társ és a ma.w nép sz^ret^tt ve­zére Rákosi p-'vtárs mélyített el a két n 4n között. — Mi fiato'ok PZ utpt, melyet a két f'ata'ip'.nak a két nép nr<?v vezetője kiielölt, nvílegvenespn kö­vetni foff'uk és bebizonyítjuk pr efé^z vi'ág e^tt, boí?v a magvar if­iúsá? ma már más úton iá.r, mint a kapitalistarendszer idejében. A tarjáni fiúk m°! maradtak vol­na effv héti? is. Feleifhetet'en é'­ménvt ie'ente't s7Amukra a loeon"* tartóz'-odás. Látták, hogy nálunk h" con'óan énül PZ orszáe. érezték a szlovák néo meleg szeretetét s PZ fttpn' megvp^^á.g egyetértését és lel­kesedését. Kanozsav József tanár, aki pz akció főszervezőié volt, bú­csúszavaiban a többek között ezeket mondatta a tariám fiúkrak: — Ti talán nem is tudjátok, hogv mit heifytok itt Azok a magvar szocialista dalok, melveket nekünk elénekeltetek, mély nyomokat hagy­nak bennünk. Az autóbusz aztán útnak indult a közeli határ felé' a tanán: fiúk'" 5!. Magvar dal hangíát lengette u'án? a szél. Jól érezték itt rr>a«ukat s rrvndnváian azzal PZ Ígérettel hagy­ták el országunkat, hogv rövideden ők is hasonló nagv vendégszeretettel fofadiák Salgótarjánban a szlo­venszkóí ifjúság losonci csoportját. (P-l GEORG KLARENl az ismert bécsi filmrendező, egy Semmelweiss-fibn tervéről fog­lalkozik. Három filmtársasággal tárgyal ebben a kérdésben, de nagyon kétséges terveinek meg­valósítása, mert az osztrák film­ipar magánkézben van és nem i hajlandó nagyszabású pénzá'.do- f zatokra. Már pedig előrelátható- ] lag 2—3 millió sillingbe kerülne, f Eddig a hír rendben volna; de j mi, akik jól ismerjük Semmel- j weiss Ignácnak, a nagy magyar ? orvosnak és kutatónak, az embe- í riség egyik legnagyobb a'akjá- f nak, az anyák megmentőjének i élettörténetét, nem kis meglepe- j téssel s megütköséssel olvassuk a J becsi filmrendező alábbi nyilat- f kozatát az öesterreichischer J Zeitungban: • „Semmelweiss alakja elválnszt- ? i hatat'an a bécsi egyetem törté- í í netéből, azért a filmnek' mely f í ennek a nagy orvosnak életét es ! | mvköd AS''t akarja bemutatni, a f í bécsi talajból kell kinőnie. Az | i osztrák filmgi/ártás oh/an mély i | ponton van. hogy tervem kivihe- ? i tetlennek tűnik. A berlini „Dcfa" ? ? viszont lelkesedik érte, ott a for- f » gn.trst azonnal meg akarják kez' í f r'eni. Érthető, hogv ameddig csak T i le^-t. várok, szeretném, ha Ausz- | f tr'rj nem érné az a szégi/en. ? í hony a nagy kutatónak másutt | | r'Iíísr-nf'c emléket. Megszeretném | mutr.tni ebb^n a filmben, honn • Ausztria még ma is büszke lehet arra, amit a mult században az orv^^tidomány terén e^.rt. Meg­mutatnám, miként sikerült a nagy orvosnak nálunk ku'a'ó m.nnkát fo'irtatnia és gvőznie. Ezenfelül beakarom mutatni azt a S"mmelv"> ;sst. aki az 194S pol­gári forradalomban mint aktivis­ta vett részt. Semmelutei"s mun­kássága példaadó és méltó arra., hogy a nép elé tárjuk. Ha Ber­linben fogják forgatni a filmet, feltétlenül veszít erejéből, a bé­csi atmoszféra, a bécsi egi'etem. a bécsi klinika elengedhetetlenül sz~ n"'" ries hozzá ..." Valóban Semm^wei^s életo és munkássága méltó arra. hogy példaként a rév s a haladó ta­ni'.'6 ifjúság elé állítsák, de sem­m'esetre sem meghamisítva. Igaz. hogy Semmelweiss, a budapesti származású orvos, a bécsi klini­kán dolgozik K'ein professzor mellett, mikor rájön a gyermek­ágyi láz okára. Anyák ezrei pusz­tulnak el szerte a világon gyer­mekágyban, csak azért > mert gondatlan orvosok tisztátalan m-~Szerekkel, kézzel nyúlnak hoz­zájuk. Nem egyszer a bonctani teremből jönnek át a szülészeti szobába s lefolytatiák a szülést anélkül, hogy kezüket fertőtlení­tenék. De az is inaz, hogy Sem­melweisst bécsi tanártársai ku­ruzslássai vádolják, előadásait m^oakadáluorrák, s ol^ran ellen­séges légkört teremtenek körülöt­te, hogy csalódottan hagyja el Bécset és Pestre jön, ahol előbb a P.ókus-kórháznak lesz főorvosa, m.ajd a s-v.lé'r°ti klinika vezető­je s kérőbb 1855-ben a budapes­ti egyetemen kap tanszéket. Idő­közben Zürichbe hívják, de ő ofthonmarad. Bécsben tehát csak sebeket kapott s nem elismerést; Magyarország, Pest fogadta elis­meréssel, szeretettel. Pest volt először tisztában, kicsoda Sem­melweiss Irnác, s milven áldást jelent felfedezése az egész embe­r'sénre. Egy fi'm, melu ezt a történelmi igazságot, ezt a tényt nem viszi a néző elé, mely azt akarja bizonyítani, hogy babér és nem tövis termett Semmel­weiss száméra Bécsben, nem le­het SP m hiteles, sem meggyőző. Budapest már WOS-ban szobrot emelt a nagy orvoskutató emlé­kének; a bécsi filmrendező nyi­latkozata figvelmeztető intésül szolgá'hat azoknak, akiknek szív­ügyük a magyar film: egy eny­nuire meghamisított Sem.mel­weiss-filmnek nem szabad létre­jönnie. Reméljük, akad m,agyar filmíró és filmrendező, aki olyan filmet készít, mely méltó lesz Semmelweiss nagy egyéniségé­hez. érdemeihez s a népi de­mokrácia szelleméhez, melynek az a célja, hoau emberileg és mű­vészetileg hiteles képet adjon, a • nép, az emberiség jótevőiről, s l navfényre emelje a tudományos i kutatás vitathatatlan értékeit. j Sz. E. » — Elhalasztották a KSC Luéenec, járási napját. Az elmúlt héten be­számoltunk arról, hogy f. hó 24-én Losoncon a KSÖ járási napját tart­ják meg. A KSC járási vezetősége elhatározta, hogy a sürgős aratási munkákra való tekintettel a járási nanot későbbi időpontban rendezik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom