Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-23 / 86. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1B49 július 23, szon bat 3 Kés II. évfolyam, 86. szám Megállapították a cséplési Járulékok magasságát Az idényniE2n'.:ások hússiíátása - ?akarmán&u2tefá; a borjútensrésztőkneEi Tekintettel arra, hogy az előrehaladott állapotban lévő cséplési munkálatok megkövetelik a cséplési járulékok rendezését, a földművelésügyi meghatalmazotti hivatal a közellátási hivatallal karöltve megállapította a gabona kicsépléséért járó legmagasabb összegeket, amely ICO kg kicsépelt gabona után a következő: Gőzgép cséplésnél: búza után — — — 19.— Kés rozs után 17.— Kés ^rpa és zab után — 14.— Kés Villamoserejü cséplésnél: búza után — — -— 18.— Kés rozs után 16.— Kés árpa és zab után — 13.— Kcs Rcbbanómótorral történő cséplésnél: búza után — 21.—- Kés rozs után — 19.— Kés árpa és zab után — 16.— KCs Ebbe a bérösszeállításba nincs áram. Elevátor használatáért a géppész, továbbá a fel- és leszerelés, az üzemanyag, pl. nafta, petróleum, benzin, olaj, fa, szén és eloktromosáram. Elevátor használaáért a géprész 100 kg búza után 1.60 Kés-vei növekszik. Ügyszintén a gép áthelyezéséért szintén 1.60 Kcs q-kénti díjszabás számítható fel. Traktorkölcsönzésért azok tulajdonosai csak a hivatalos díjazást számíthatják fel. Vágási engedélyeket is ki lehet adni az idönymukások húsellátása céljára. Az aratási munkák megkezdésével egyre-másra érkeztek érdeklődések, hogyan lehetne a hús- és zsírszükségletet fedezni, amely a mezőgazdasági s arató idénymunkások természetbeni járulékával függ öszsze. Ezeket a természetbeni járulé(Folytatár a 2. oldalon.) Gottwald köztársasági elnök Gottwald köztársasági elnök a lengyel állami ünnep alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte Bierut lengyel köztársasági elnöknek: „A lengyel köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából fogadja Excellenciád és az egész lengyel nemzet mind a magam, mind a csehszlovák nép szercncsekívánatait. Hadd fogja a barátság é

s a testvéri együttmunkálkodás fel nem bontható kapcsait még szorosabbra a jövő és adassék meg a lengyel népnek, hogy hatalmas szocialista építő alkotását békés légkörben valósíthassa meg. Klement Gottwald, csehszlovák köztársasági elnök." Az olasz kormány megsértette a békeszerződés rendelkezéseit - állapítja meg a Szovjetúnió az „I" paktum ügyében Olaszországhoz küldőn jegyzékében A Szovjetunió kormánya Olaszországnak az Atlanti Paktumhoz való csatlakozása alkalmából jegyzéket intézett az olasz kormányhoz. Az Olaszországgal kötött békeszerződésben. hangsúlyozza a jegyiek, megállapítás történt, hogy annak alapja Olaszország és a szerződést kötő nagyhatalmak közötti baráti viszony. Olaszország kormánya és az olasz nép a békeszerződés aláírásával kötelezettséget vállalt, hogy nem követel semmi olyan cselekményt, amely a szerződést aláíró Államok ellen irányul és nem lép be semmilyen támadó szellemű célokat követő csoportokba. Azzal, hogy az Atlanti Paktumhoz, csatlakozott, Olaszország támadó jellegű katonai csoportosulásba lépett, mely a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen irányul. Az Atlanti Paktum támadó jellege kifejezésre jut azokban a nagyszabású katonai intézkedésekben, melyeket a szerződés résztvevői hadfelszerelésük, haditengerészeti és légi támaszpont rendszerük növelése és kiépítése terén, az atomfegyver felhasználására irányuló előkészületben tettek. Ezeket a katonai intézkedéseket nem lehet önvédelmi előkészületekként minősíteni, mert az érdekelt államokat semmiféle fegyveres támadás nem fenyegeti. Az olasz kormány az Északatlanti Szerződés aláírásával bekapcsolódott a szerződés aláírói által vállalt katonai intézkedések végrehajtásába. Ezt igazolja az olasz kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett kérelme, amelyben katonai segítséget kér az olasz fegyveres erők megerősítésére és hadiiparának fejlesztésére. Az olasz kormánynak ezek a cselekményei sértik a békeszerződésnek az olasz fegyveres erőket korlátozó rendelkezéseit. A Szovjetúnió kormánya ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartja a békeszerződés 46. cikkelyének kihangsúlyozását, amely a következőket állapítja meg: »A szerződés valamennyi katonai, haditengerészeti és légügyi cikkelye mindaddig érvényben marad, amig azt a szövetséges és egyesült hatalmak, valamint Olaszország között kötött megállapodással, egészben, vagy részben — illetőleg miután Olaszország már az egyesült Nemzetek tagjává lett, a Biztossági Tanács és Olaszország közötti megállapodással — meg nem változtatják. Az olasz kormány hadfelszerelésének és fegyveres erőinek minőségi és mennyiségi megváltoztatása a 46. cikkely megállapításait sérti. De sérti az olasz kormánynak itt említett cselekményei az 53. eikelyt ls, amely Olaszországnak megtiltja a békeszerződésben megszabott határokat túllépő hadianyag és felszerelés gyártását vagy tartását. Az 50. cikkely kötelezi továbbá Olaszországot, hogy haditengerészeti erői a békeszerződés 12/a mellékletében megszabott határig csökkentse. A békeszerződés kizárja annak lehetőségét ls, hogy a haditengerészeti erőket más módon növeljék, mint azt a békeszerződés 59. cikkelye megszabja. Ez ugyíAiis megtiltja Olaszországnak bizonyos fajtájú hadihajó készítését, megszerzését, vagy kicserélését. A békeszerződés 61. és 64. cikkelye előírja, hogy a fegyveres erők szervezése, felfegyverzése és elhelyezése kizárólag csak az olasz határ helyi védelmi és belső jellegű feladatoknak felelhet meg. Az USA-hoz intézett jegyzékében az olasz kormány az Északatlanti szerződéshez való csatlakozása következtében segítségét kér az olasz fegyveres erők megerősítése és Olaszország hadiiparának fejlesztése céljából, mert ahogy az április 6-án nyilvánosságra hozott és az Egyesült Államok kormányához intézett kérelmében Olaszország kormánya megállapítja, az A. paktum olyan kötelezettségeket ró Olaszországra, melyek megkövetelik a fegyveres erők és a haditermelés fejlesztését. A fentiek alapján a szovjet kormány megállapítja, hogy Olaszország csatlakozása az Északntlanti Szerződéshez ellentétben áll az Olaszországgal kötött békeszerződés céljával és felhívja az olasz kormány figyelmét arra a felelősségre, amely a békeszerződés említett megsértéseivel reá hárul.« A Szovjetunió Olaszországhoz küldött jegyzékét egyidejűleg megküldötte az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia kormányainak is, amelyben e nagyhatalmak képviselőinek figyelmét a szovjet kormány felhívja, hogy az Atlanti-Paktumból eredő kötelezettségek Olaszországra oly cselekmények elkövetését kényszerítik, amelyek ellentétben állnak Olaszországnak a békeszerződésben megállapított és a szerződésből fakadó kötelezettségekkel. Az olasz nép körében mindinkább erőteljesebben jut kifejezésre az Atlanti Paktum ratifikálása elleni tiltakozás. Az olasz munkások és földművesek, akik tisztában vannak azzal, hogy az Atlanti Paktum az olasz népet egv új háború útjaira sodorja egy táborba tömörülnek. Ma már több mint hétmillió aláírás gyűlt össze az Északatlanti Paktum ratifikálása ellen Olaszországban. A reakció és a birtokában lévő sajtó minden törekvése kudarcot szenved, mert az olasz nép káderei naprólnapra nőnek, napról-naora erősebben tömörülnek a béke erői. ..-a.. •-.«.. «..•..•..< RÁDIÓMŰSORT OLVASÓINKNAKt Július 22, a lengyel nép nemzeti ünnepe A júliusi kiáltvány, amelyet 1944 július 2Ü-en adott ki a lengyel népet képviselő nemzeti felszabadító bizottság, a népi demokratikus lengyel köztársaság történeimi sorsfordulójának keli tekinteni. Maga a lengyel nép is történelmének egyik leglontosabl) nemzeti ünnepévé emelte ezt a napot. A kiáltványnak jelentőségét csak akkor lehet kellően értékelni, ha futólag visszatekintünk a múltra, a második világháborút megelőző időkre. Csak így szerezhetünk megfelelő képet a lengyel állam társadalmi és gazdasági viszonyairól, melyek oly mélyrehatóan játszottak közre az új lengyel köztársaság kialakulásában. A lengyel népet a második világháborút megeiozö korszaKban kuisuleg a fasiszta kormány vezette, amely egyúttal meghatározta a lengyel nép kormányának háború előtti politikáját is. Ez a politika minden tekintetben a lengyel kapitalista na ybirtokosok és egyházi hierarchia érdekeit szolgálta. Az első háború előtti korszakban csak a lakosságnak egy kis rétege tudott magának emberinek mondható életet biztosítani, míg a lakosság zöme, a munkásság, a kis- és középparasztság, de az értelmiség is leírhatatlan nyomorban tengődött. A jobboldali kormány adta élet a legalapvetőbb társadalmi életfeltételeket sem nyújtotta a nép széles rétegeinek és országot irányító alapelvei ellentétben álltak a demokratikus élet fogalmaival. A németbarát Beck külügyminiszter által vezetett külpolitika népellenes volt és hamis utakon járt. Amikor a Németországgal való baráti kapcsolat kimélyítésén fáradozott, u-yanakkor nem volt hajlandó megkeresni a baráti kapcsolatokat a szláv testvérállamokkal, Sőt, a Szovjetunióval való viszony határozottan ellenséges jelleggel bírt. A Szovjetúnió politikusai, akik a nép között baráti légkört akartak teremteni, a jobboldali lengyel kormány körében nem találtak támogatókra. Ez a helytelen és tudatosan rossz politika vezette Lengyelországot 1938 szeptemberében végzetes vereségéhez, amelynek áldozata nem a magas hierarchia és a kapitalista nagybirtokos rendszer lett, de maga Lengyelország. Hiszen a hitlerista csapatok sötét megszállási korszakában a lengyel fasizmus reprezentánsai menedéket találtak Londonban, míg a népnek ezernyi szenvedésben volt része a szovjet csapatok Lengyelországot is felszabadító győzelméig. Ugyanakkor, amikor a nép a véres német megszállást nyögte, a süllyedő bajóról elmenekült politikusok Londonban kormányt alakítva, igazgatták kétkulaesos politikájukat, amelynek során azt bizonygatták a lengyel nén előtt, hogy két ellenséggel állnak szemben, a németekkel és a Szovjetunióval. P.eckéknek politikája ekkor az volt, hne-v lábhoz állított fegyverrel kell bevárni azt a pillanatot, amikor a két ellenség elvérzik. A lengyel dolgozók demokratikusan dolgozó tömegei s az őszinte hazafiak azonban kellő időben felismerték a jobboldali politikusoknak ezt a hamis politikai állásfoglalását. A lengyel felszabadulási törekvésnek őszinte hívei, akiknek éleslátását nem tudták a londoni lengyel kormánytényezők megtéveszteni, az egyiittmunkálkodást a nép felszabadítása érdekében a legszorosabbra kötötték a Szovjetúnió vezette haladó népek politikájával. És ezek az emberek a hitleri járom legsúlyosabb korszakában egyesülnek és közösen indulnak meg a Szovjetúnió oldalán az orszáf és a dolgozók millióinak felszabadítása érdekében. Népi gárdát szerveznek, amelynek csapatai a dolgozó népre, a városi munkásra és a falusi földművesre támaszkodik és irányítója a dolgozók pártja. A Szovjetúnió védelme alatt álló országrészekben megalakult a Kosciuszko, a legendáshírű forradalmár nevét viselő nemzeti hadsereg, amely később a Vörös Hadsereg oldalán oly kimagasló fvőzplmeket aratott Sztálingrádtól Berlinig. A két hadsereg 1944 júliusában eléri Lengyelország területét. Varsó ekkor vfv.ia véres háborúját a német megszállók ellen. A megszállás alatt Varsóban illegális nemzeti tanácsot alakítottak, mely egyetlen és hivatott reprezentánsa volt a harcoló lengyel nepnek. Ez a nemzeti tanács gyűjtötte össze a későbbi politikai pártok becsületes és valóban demokratikus harcosait, akiknek soraiból hívták egybe később az ideiglenes lengyel parlamentet. A lengyel föld részleges felszabadítása után a nemzeti tanács, mint Lengyelország egyedül törvényes és hivatott vezérszerve, megalakítja a lengyel felszabadítás bizottságát, amely az újjászületett ország első kormányát adja. Ez lesz az az első szerv, amely Ideiglenesen feljogosított az egész felszabadítás! harc vezetéséhez. s amely céljául tűzi ki a lengyel függetlenség újbóli visszaszerzését és a lengyel köztársaság államisá-ának helyreállítását. 1944 július 22-én kiáltvánnyal fordult a lengyel néphez és ebben minden kétséget kizáró móCon megszabja az új népi demokratikus lengyel kormánynak politikáját és megalapozza a mai lengyel népi köztársaságban szükséges irányelveket. A kiáltvány első alapvető megállapítása volt, hogy a lengyel nép hivatott és törvényes bizottsága új külpolitikai irányelvek leszögezését tartja szükségesnek. Ennek keretében legfontosabbnak tartja a Szovjetunióval és a testvéri szláv államokkal való tartós és barátságos együttmunkálkodást. A történelem tapasztalatai világosan bizonyítják — han~zik a manifesztáció —, hogy a germán imperialista támadásokkal szembeni leghatásosabb fegyver a nagy testvéri összefogás, amelynek legalapvetőbb kifejezőjének a szovjet-lengyel-csehszlovák kölcsönös megértésnek kell lennie. Az eddigi összetűzéseknek és békétlenségeknek barátságos együttmunkálkodássá kell átalakulniok, amelyeket a legalapvetőbb közös érdekek szabnak meg. A Szovjetunióval és a Csehszlovák Köztársasággal való együttműködés a lengyel külpolitika alapja lesz, állapította meg a kiáltvány. A másik pont amely ugyancsak hatalmas újítást jelentett az eddig tévutakon járó lengyel politikai életben, az állami közigazgatás demokratizálódása volt, mert a júliusi kiáltvány vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül minden polgárnak egyenjogúságot biztosít. Egyben kíméletlen harcot hirdet a fasizmus és minden fasiszta szervezkedés ellen. Nem kevésbbé jelentőségteljes megállapítása a kiáltv ánynak, amely Lengyelország gazdasági struktúrájának megváltoztatását állapította meg, a földreform végrehajtása. Ez a reform végre befejezte a lengyel paraszt évszázados kizsákmányolását és megszüntette az évszázadokon át tartó keserveket, megszüntette a lengyel paraszt földéhségét. A földreform következtében Lengyelországban megszüntették az összes nagybirtokokat és az 5 hektárnyi földbirtok lett az átlagban megmaradható tulajdon. De a júliusi kiáltvány legfontosabb és a nép szempontjából leghasznosabb rendelkezése kultúrtermészetű volt. Mert a kiáltvány az iskoláztatás tekintetében beláthqtatlanul nagy újításokat hozott az ország dolgozói számára. Biztosítja ugyanis valamennyi polgár népi és ingyenes művelődését, biztosította a szövetkezeti élet fejlődését, mert ezt a lengyel nép és lengyel köztársaság gazdasági életfejlödés legszükségesebb kellékének minősítette. Az első és második világháborfl között Lengyelország gazdasági szempontból versenyképtelen és mélyen elmaradt ország volt, ahol a dolgozók élete elképzelhetetlenül alacsony színvonalon mozgott. A kormánykörök az úgynevezett elit-társadalom rétegeiből tevődtek össze, a kapitalista és nagybirtokos osztály kiváltságosaiból. 1944 július 22-én kiadott kiáltvány nz ország kormányzásának felelős munkáját a dolgozók kezébe adta át. a munkások, narasztok és dolgozó szellemiségnek. A fejlődés, az életszínvonal emelkedése, a felmerült nehéz problémák megoldása igazolják, hogy a júliusi kiáltvány azoknak kezébe helyezte le a lengyel nép vezetését, akik nem eryes kiváltságosok céljainak megvalósítására törekszenek, de magának a népnek akar szebb jövőt és boldogabb hazát teremteni. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy keddtől kezdődően a bratislavai, kosicei és budapesti rádióállomások műsorát lapunk folytatólagosan közli