Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-19 / 59. szám, vasárnap

2 Dimitrov a Reiclistag-per hőse 67 éves 1949 június 10 Ili SZ0 —— Új tartalmat a Gyermeki Öröm Hetének Georgij Dimitrov, Bulgária miniszterelnöke, június 18-án töltötte be 67. életévét. Hosszú harcos élet és szakadatlan küzdelem a reakció sötét erői ellen, ez Dimitrov. Ki ne emlékeznék azokra az izgalomtól túlfűtött napokra, melyekben Hitler bírái rá akarták bizonyítani a kommunistákra, hogy ők gyújtották fel a Reichstag-ot, a német birodalmi gyűlés palotáját. Jelképként akartak a világ elé állítani ezt a tüzet, mondván, hogy a kommunisták gyújtogatnak, fosztc ;at/ fi§1 nak, rabolnak, gyilkolnak Am egy hős férfi csodálatos akaraterején, egy igazi szocialista lelkén megtörtek a hitleri propaganda hullámai. Az agyonkínzott, testileg összetört ember minden erejét összeszedve kiáltotta oda a külföld figyelő szeme előtt: Göring, te vagy a gyújtogató, te vagy a gyilkos! És bebizonyította azt, a Reichstag égése nem egyedülálló jelenség. Millió és millió máglya lobogó lángja füstölgött akkor az ég felé és a lángok a vliág haladó kultúráját, minden ember közkincsét, a humánum igazi kifejezését, a haladó gondolat könyveit hamvasztották porrá. S ezek a lángok a készülő borzalmas méretű tűzvész, a néhány évvel később bekövetkező világégés első lángjelei voltak. Az Virág Andrást mindenki tréfakedvelő és tréfacsináló embernek ismerte Esze is volt, módja is volt hozzá. Tizenkét köblös földje megtermette a kenyérnek valót, a négyköblös réten pedig elég széna termett a két csikó számára. Néha e^y kis fuvar is akadt, kőhordás, fahordás. amiből pár koronát félretehetett a korcsmáros számára. Segítsége is volt a munkához: eladó lánya, legény fia. Így például a két csikó gondozását is már a legényfiú: a tizenkilencéves Béla vállalta magára. Így, hogy Virág Andrásnak egy héten akár kétszer is el lehetett menni akár a korcsmába, akár a kovácsműhelybe, ahol aztán egy kis poharozás közben, vagy akár anélkül is elbeszélgetett, eltréfálkozott a ráérő cimborákkal. Így ment el egy májusi szombat délután is az Olsavszky kovács műhelyébe, csak azért, naert éppen ráérő ideje volt. Ott nagyban tárgyalták a Gazsi-cigány esetét, aki pár nappal ezelőtt Gara Gyulától ellopott egy mázsa búzát, azt elvitte kétszáz méternyire, másnap pedig, mikor a csendőrök a búzát meglelték, fényes nappal visszavitte. — Könnyű \olt a csendőröknek meglelni — vetette közbe Csík Berti — mert a zsák lyukas volt és az elhullt búza nyomra vezette őket. — A csendőröknek könnyű volt, mondotta a kovács —, de a cigánynak elég nehéz volt egy mázsa búzát Gara Gyulától hazavinni és másnap megint visszavinni. — Az semmi — szólalt meg a háttérből Virág András. — En egy köböl kukoricát a hónom alatt elhozok Udvarnokiból. pedig az ide több, mint három kilométer. — Szeretném azt látni — mondja a kovács. — No fogadjunk! — Mibe? — öt liter borba. — Legyen tízliter. • — Üsse kő, hát legyen. — De mikor hozod? — Holnap délután négy órakor. Kiss Józsi, meg Kollár Béla holnap •"í'.után 3 órakor les-vetek Udvarnokieurópai tömegek akkor még nem érezték át ezt a veszélyt. De Dimitrov és a Dlmitrovok, a Szovjetúnió bolsevik pártja és az európai kommunista pártok felímelték tiltakozó szavukat. Már akkor nyíltan és világosan megmondották, hogy a Németországban megkezdődő Hitleruralom nem nemzeti és nem szocialista, de az új korba szabadult barbár tobzódás, a végső válságba jutott német kapitalista imperializmus végvonaglása. Dimitrov megmondotta ezt, Dimitrov már akkor látta, hogy a per azt célozza, hogy elhárítsák az útból a háborút gátló erőket, a forradalmi munkásosztály élcsapatát, a kommunistát. Ez a per felborzolta az egész világ közvéleményét. A német nácifasizmus vádiratává lett, akinek itt adták az első érzékeny sebet. Az egész világ munkássága csodálkozással követte a harcot, amelyet Dimitrov igazi bolsevik! szilárdsággal folytatott és megmutatta a világnak a kommun'sta és demokrata világnézet magasabbrendűségét. A per Dimitrov felmentésével zárult. A Szovjetúnió intervenciójára azntán Moszkvába ment és mint a Kommlnform főtitkára dolgozott egészen 1943-ig, uwjd megkezdte Bulgárln felszabadítására irányuló tevékenységét. A Sztálingrádtól meginduló hatalmas szovjet támadás elsöpörte a föld színéről a Reichstag-per előidézőit és annak a hatalmas világégésnek gyujtógatóit, amely az emberi élet millióinak és nemzeti vagyonok hatalmas elpusztításaival végződött. Dimitrov a hazájába visszatérő hős bolgár kommunista tudta, mit kell tennie, hogy ez a világégés többé elő ne fordulhasson. Ma a népi demokratikus államok egy. síkban menetelnek a világ egyhatodát uraló hatalmas Szovjetúnióval és e nagy világot betöltő erő élén haladnak a szocializmus világító géniuszai, akiknek sorában előkelő helyet foglal el Georglj Dimitrov. Csehszlovákia népei a túláradó szeretet, a hála és az öröm kifejezésével köszöntik az őszhajú hőst, a boldogabb holnap bátor hírnökét, Georgij Dlmitrovot 67. születésnapja alkalmából. Aggódó figyelemmel kísértük a betegségéről szóló híreket és jó egészséget és sok boldog esztendőt kívánunk neki, Bulgária és az egséz világ dolgozói érdekében. A tájékoztatási megbízotti hivatal üléstermében ma sajtókonferenciát tartottak. Megbeszélték azokat az új irányelveket, amelyek Szlovenszkó egész területén áthatják a Gyermeki Öröm Hetének akcióját. Ezek az irányelvek főként az akció ideológiai tartalmára vonatkoznak. Az akció főtitkára beszámolójában behatóan foglalkozott nemcsak az akció jelenlegi kérdéseivel, lehetőségeivel és feladataival, de részletesen ismertette annak keletkezését is és röviden összefoglalta eddigi munkásságát. Ezt az akciót két jelentős tényező indította el. A Károly-egyetem bölcsészeti fakultásának főiskolás egvesülete vetette fel megalakításának gondolatát. A második fő és alapvető tényező az a szilárd meggyőződés, hogy a gyermeknek életszükséglete a gondtalanság, az örömötadó környezet megteremtése. Csak ezek az előfeltételek biztosítják a gyermek tervszerű és gyors fejlődését, valamint azt ,hogy szociális tá^sada'munk boldog és megelégedett tagjává vá'Jon. Az akció, meealakulása óta m'ndenütt napról naora nagyobb ^rdoVlődésnek és szeretetnek örvend. Ez kitűnik abból is, hogy az akció Az Egyesült Államok bányászszakszervezetének 480.000 tagja sztrájkba lépett. A bányászok a szén után járó haszonrészesedés feleme'ését követelik. A newyorki tőz"dén a hétfői pánik után, kedden folytatódott a borúlátó hangulat. A newyorki tözsdések Római jelentés szerint Lucerában kedden újabb fegyveres összetűzésre került a sor a rendőrség és a sztrájkoló mezőgazdasági munkások között. A rendőrség még fegyveresen sem boldogult és végül könnyfakasz ógázzal oszlatta szét a tünteőt':et. Száz föídmunkást letartóz attak. Milánó környékén is számos bizottságának tagjai között ott látjuk nemcsak a köztársaság elnöki hivatal és kormány képviselőit, de képviseltetik magukat az összes központi hivatalok és más nemzeti intézmények is. Az akciónak nagy szükségességét és beláthatóan jelentőségét azért is hangsúlyoznunk kell. mert még ma is megnyilvánulnak itt-ott az elmúlt rezsimek káros és romboló hatásai. Ezeket minden eszközzel ki kell irtanunk a nevelésből és az akció ebben főtá mászunk. Az akció keretében megoldjuk legégetőbb problémáinkat: a dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezését, ápolását és gondos nevelését. Azokról a gyermekekről is gondoskodni akarunk, akik szerencsétlenül végződött, házasság vagv alkoholista szülők miatt meg lettek fosztva otthonuktól és az anya; szeretettől. Ebben az évben az akc'ó nemcsak a gyermekekkel foglalkozik, hanem a felnőttekkel is, akiktől elvárja, hogy résztvetyenek abban a munkában, amellyel ifjúságunknak boldog és örömteli gyermekséget akarunk biztosítani. Az akc'ónak már sok szén eredménye van: A gyermekotthonok feltöbbsége rövid időn belül bekövetkező tőzsdei katasztrófát jósol. Az egyik közgazdasági lap is azt írja, hogy az amerikai kormány gazdasági szakemberei szerint általános gazdasági válság veszélye fenyegetően közel van. összetűzés történt. A milánói üzemek dolgozói tiltakozásuk jeléül abbahagyták a munkát. Az olasz szakszervezeti szövetség első felhívására mintegy kétmillió ipari munkás lépett tüntető sztrájkba a másfélmillió földmunkás támogatására. Egész Olaszországban megerősített rendőrcsapatokat vezényelekt ki a sztrájkolok ellen. — Ezt a vak is láthatja, hogy kukorica. — Nem pelyva? — Nem. — No koma, megfizeted a tfzlitert. — Meg. Virág András a közönség felé fordult s így szólt: — Atyafiak, tudjátok, hogy nem vagyok nagy borivó, legalább is tízlitert nem tudok meginni, gyertek el a nagy korcsmába, oszt segítsetek. Ti meg inasok egy kettő ugorjatok elő, rakjátok meg a kalapotokat kukoricával. A fiúk a kalapjukat, a lányok a kötényüket jól telerakták, pár perc alatt kiürült a zsák. • A negyedik pohárnál Virág András megkérdezte a vele szemben ülő kovácstól: — Tán csak haragszol cimbora, hogy megnyertem a fogadást. — Majd visszafizeted te ezt, de duflomosan, felelte a kovács. Am a fenyegetésével nem törődött senki, hiszen az ő rovására mulatott ma az egész falu. Falusi embernek sok a dolga, sok a gondja, ezért hamar felejt. Pár hét múlva a pattogtatott kukoricáról se beszélt már senki, csak a kovács forralta a bosszút. Már őszre fordult az Id5, mikor Virág Béla azt mondja egy reggel az apjának: — Édes apám, a keselyről két patkó hiányzik. — Most úgyis dolgom van a faluban, beszólok a kovácshoz, oszt ha ráér, délután bevasaltatjuk. A kovács éppen a Bodnár János lovait vasalta —Jó napotl — Adjon Isten. — Megy i vasalás? — Megy. — En is elhoznám délután a keselyt, két patkó leesett róla. — Elhozhatod — Hát ez a vastengely kié? állításával, az iskolák egészségügyi szolgálatának megszervezésével és az iskolások ruha- és élelmiszerellátásával nagy érdemeket szerzett. — Lépjünk az örömteljes gyermekségért folytatott munka negyedik évébe — jelszó irányítja az ezévj akciót. Főprogramja: az ifjúság versenye. A jövő évben az akció már az egész országra kiterjedő, állandó szervezetté alakul és főfeladatait a következő 9 pontban tűzte ki: 1. A dolgozók gyermekei számára több gyermekotthont és védöotthont állítunk fel. 2. Az elkobzott épületek berendezésével növeljük a gyermekotthonok számát. 3. Gondoskodunk a második világháború árváiról és az elvált szülők gyermekeiről. 4. Beteges gyermekek számára üdülőhelyeket építünk fel. 5. A nyomorék gyermekek számára internátusokat létesítünk. 6. Tanoncotthonokat és diákinternátusokat építünk. 7. Gyermekjátszóhelveket és az iskolákban orvosi rendelőket rendezünk be. 8. Bábszínházakat és gyermekszórakoztatóhelyeket létesítünk. 9. Minden iskolába hangszórókat vezetünk be és házi gyógyszertárral is ellátjuk az iskolákat. LEGÚJABB SPORT Péntek este az ökölvívó Európabajnokság döntömérkőzésére került a sor az oslói Bislet stádionban. Az első bajnoki címet a lengyel Kasperczak szerezte, aki a légsúlyban a magyar Bednait győzte le pontozással. A találkozó kiegyensúlyozott volt. A kővetkező súlycsoportban az olasz Zuddas szerezte meg a bajnoki címet. A dán Jensen ellen győzött pontozással. Pehelysúlyban a francia Bataille győzött a belga Van Hoecka ellen. Könnyüsúlyban az ír Mc Cullagh szerezte meg a francia Ammin ellen pontozással a győzelmet. Torma olimpiai bajnok, csehszlovák versenyző a dán Jörgensen ellen kiütéses győzelmet aratott. A kitűnő csehszlovák ökölvívó hatalmas küzdelmet vívott. Papp (Magyarország) pontozással gyözött a svéd Sjölin ellen. Ez a találkozó is nagy küzdelmet hozott. Félnehézsúlyban a csehszlovák Rademacher pontozásos vereséget szenvedett az olasz Di Segnitől. Nehézsúlyban Bene (Magyarország) szép küzdelem után Inocentit (olasz) győzte le pontozással és így megszerezte a bajnoki címet. — A Kerekes Lajosé. — Betyáros szekértengely. — Meghiszem azt. Fogadni mernék, hogy nem bírod felemelni. — Mit? Egy tengelyt? Félkézzel felemelem. — Két kézzel se. A kovács akkor bement a műhelybe, hogy a patkón igazítson valamit. Virág András meg akarta próbálni, hogy csakugyan milyen nehéz is hát az a tengely, két kézzel megragadta. Abban a pillanatban el is engedte, de már késő volt, a forró vas mindkét tenyerét megégette. Orvoshoz kellett vele menni. Egy hónapnál tovább tartott, amíg az égett seb begyógyult. Virág András ügyvédet fogadott és beperelte a kovácsot. A kovács is ügyvédet fogadott. A kovács ügyvédje a tárgyaláson azzal védekezett, hogy Virág Andrásnak nem kellett volna a tengelyt akkor megfogni, mikor a kovács a műhelybe ment; ha a kovács kint lett volna, figyelmeztette volna, hogy ne fogja meg, mert a vas forró. Ezzel szemben a Virág András ügyvédje azt állította, hogy már a tüzes vasnak a műhely elébe való kitétele is vétkes gondatlanság volt, mert ott azt bárki megfoghatta. A bíró a második ügyvéd érvelését fogadta el és a kovácsot elmarasztalta. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért pénzbüntetésre ítélte, ezt azonban egy esztendőre felfüggesztette, ellenben a gyógykezelés, kártérítés, perköltségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése után a bíró megkérdezte a kovácsol: — Megnyugszik az ítéletben? — Nem. — Fellebbez ellene? — Nem fellebbezek, de nem is nyűg szom meg. — Miért nem? — Azért, mert így mind a két viccre: a kukoricára is, meg a tengelyre is én fizetek rá. A felek eltávoztak, de nem békültek ki különösen a kovács haragudott, mert sok volt az ügyvédi költség. De Virág András se volt most már olyan tréfakedvelő, mint az előtt Paííogatoít Kukorica Örfa: ©oduauö'gyi Gaios ban és ti lesztek a tanúim, hogy én i köböl kukoricát a hónom alatt pihenés nélkül elhozom a kovácsmühelyig. — Ott leszünk! Vasárnap déultán Virág András feltett egy zsák kukoricát a futószekérbe, ő maga felült a hátsó ülésbe, a gyeplőt a Béla fiú vette kézbe es aztán a csikók sebes vágtatva megindultak Udvarnoki felé. Mire odaértek, Kiss Józsi meg Kollár Béla már ott várakoztak a falu végén. — No fiam, add le a kukorciát. Aztán te elmehetsz a csikókkal haza. Próbálkozik a legény a zsákkal, de sehogy se bíija. Pedig a Béla elég markos legény. Végre aztán nagy nehezen felteszi a zsákot a szekér oldalára. Gondolja magában a két tanú: nem hozza ezt el Virág András egy kliométerig sem. De mintha csuda történt volna, mikor virág Anaras meg fogta a zsákot, egyszerre olyan könynyű lett, mintha, csak pehely lett volna benne. Egész könnyedén a jobb hóna alá csapta és aztán azt mondotta. — Mehetünk. A csikók elvágtattak, a három ember elindult gyalog. Jobb és baloldalt mentek tanuk, közepén Virág András. Kis idő múlva megszólal Kollár Béla : — Nem muszáj sietni. Négyig van idő. Aztán mendegéltek. Keveset beszéltek. A tanuk hol egymásra, hol a zsákos emberre néztek. De csak annyit vettek észre, hogy az első kilométer után a zsákot a jobb hóna aló! a bal hóna alá vette, a második kilométer után pedgi újból visszatette a jobb hóna alá. Pont négy óra volt, amikor a műhely elé értek. Virág András lecsapta a zsákot, megtörülte a homlokát és így szólt: — Itt volnánk. Gyerekek, asszonyok, lányok, emberek voltak ott akkorára már vagy százan. Mindenki kíváncsian leste, hogy mi lesz most? A kovács feltolta a pápaszemet a homlokára és úgy kérdezte: — Mi van abban a zsákban? Nem pelyva? — Nem. — Nem pehely? — Nem. — Hát micsoda? — Mi volna más? Kukorica. — Nem hiszem. — Gyere ide, oszt nézd meg. A kovács odalépett a zsákhoz, kibontotta, hát szeme-szája elállt a csodálkozástól: csakugyan kukorica volt a zsákban, de pattogatott kukorica. A hosszas várakozás után egyszerre kitört a közönségből a jókedv és mint valami hatalmas kórus elkezdett kacagni: — Pattogatott kukorica! ha ha ha .. Pattogtatott kukorica! ha ha ha Csak a kovács állt ott savanyú ábrázattal. Mikor egy kicsit csitult a zaj, megszólalt: — Nem gilt a fogadás. — Miért ne volna? — Nem pattogatott kukoricáról volt szó. — Az mellékes De ebben a zsákban magad is láthattad, hogy kukorica van, se nem pelyva, se nem pehely. — Döntsön benne Babarcsik Sándor bácsi, a százéves kerékgyártó. Az öreg ott lakott a szomszédban. Századik életévét má' betöltötte, de még mindig dolgozgatott a műhelyben. Azt szokta mondani, hogy most az unokájánál inaskodki Vasárnap délután aludni szokott, de {elköltötték. — Mi az? Mit zsivalyogtok itt? — kérdezte az öreg nagy álmosan. — Gyüjjék ide Sándor bácsi, nézze meg, mi van abban a zsákban: krumoli, vagv kukorica? Egpilllio közalkalmazott szüntette be a munkát Franciaországban A francia kormány minden mesterkedése és fenyegetése ellenére szerdán reggel egymill'ő közalkalmazott lépett sztrájkba Párizsban és egész Franciaországban. A postaszolgálat a legtöbb helyen szünetel. Az interurbán telefón csak néhány viszonylatban működik. A rádió megszakította adásait. A kórházakban csak a biztnsági szolgálat működik. Kétmillió munkás tüntető sztrájkkal segíti az olasz földmunkások harcát Közel !é!mlllió amerikai bányász sztrájkol