Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-19 / 59. szám, vasárnap

2 Dimitrov a Reiclistag-per hőse 67 éves 1949 június 10 Ili SZ0 —— Új tartalmat a Gyermeki Öröm Hetének Georgij Dimitrov, Bulgária minisz­terelnöke, június 18-án töltötte be 67. életévét. Hosszú harcos élet és sza­kadatlan küzdelem a reakció sötét erői ellen, ez Dimitrov. Ki ne emlékeznék azokra az izgalomtól túlfűtött napokra, melyekben Hitler bírái rá akarták bi­zonyítani a kommunistákra, hogy ők gyújtották fel a Reichstag-ot, a né­met birodalmi gyűlés palotáját. Jelképként akartak a világ elé állí­tani ezt a tüzet, mondván, hogy a kommunisták gyújtogatnak, fosztc ;at­/ fi§1 nak, rabolnak, gyilkolnak Am egy hős férfi csodálatos akaraterején, egy iga­zi szocialista lelkén megtörtek a hitle­ri propaganda hullámai. Az agyonkín­zott, testileg összetört ember minden erejét összeszedve kiáltotta oda a külföld figyelő szeme előtt: Göring, te vagy a gyújtogató, te vagy a gyil­kos! És bebizonyította azt, a Reichs­tag égése nem egyedülálló jelenség. Millió és millió máglya lobogó lángja füstölgött akkor az ég felé és a lán­gok a vliág haladó kultúráját, minden ember közkincsét, a humánum igazi kifejezését, a haladó gondolat könyveit hamvasztották porrá. S ezek a lán­gok a készülő borzalmas méretű tűz­vész, a néhány évvel később bekövet­kező világégés első lángjelei voltak. Az Virág Andrást mindenki tréfaked­velő és tréfacsináló embernek ismerte Esze is volt, módja is volt hozzá. Ti­zenkét köblös földje megtermette a kenyérnek valót, a négyköblös réten pedig elég széna termett a két csikó számára. Néha e^y kis fuvar is akadt, kőhordás, fahordás. amiből pár koro­nát félretehetett a korcsmáros számá­ra. Segítsége is volt a munkához: eladó lánya, legény fia. Így például a két csikó gondozását is már a legény­fiú: a tizenkilencéves Béla vállalta ma­gára. Így, hogy Virág Andrásnak egy héten akár kétszer is el lehetett menni akár a korcsmába, akár a kovácsmű­helybe, ahol aztán egy kis poharozás közben, vagy akár anélkül is elbeszél­getett, eltréfálkozott a ráérő cimbo­rákkal. Így ment el egy májusi szombat délután is az Olsavszky kovács mű­helyébe, csak azért, naert éppen ráérő ideje volt. Ott nagyban tárgyalták a Gazsi-cigány esetét, aki pár nappal ezelőtt Gara Gyulától ellopott egy má­zsa búzát, azt elvitte kétszáz méter­nyire, másnap pedig, mikor a csend­őrök a búzát meglelték, fényes nap­pal visszavitte. — Könnyű \olt a csendőröknek meglelni — vetette közbe Csík Berti — mert a zsák lyukas volt és az el­hullt búza nyomra vezette őket. — A csendőröknek könnyű volt, mondotta a kovács —, de a cigány­nak elég nehéz volt egy mázsa búzát Gara Gyulától hazavinni és másnap megint visszavinni. — Az semmi — szólalt meg a hát­térből Virág András. — En egy kö­böl kukoricát a hónom alatt elhozok Udvarnokiból. pedig az ide több, mint három kilométer. — Szeretném azt látni — mondja a kovács. — No fogadjunk! — Mibe? — öt liter borba. — Legyen tízliter. • — Üsse kő, hát legyen. — De mikor hozod? — Holnap délután négy órakor. Kiss Józsi, meg Kollár Béla holnap •"í'.után 3 órakor les-vetek Udvarnoki­európai tömegek akkor még nem érez­ték át ezt a veszélyt. De Dimitrov és a Dlmitrovok, a Szovjetúnió bolsevik pártja és az európai kommunista pár­tok felímelték tiltakozó szavukat. Már akkor nyíltan és világosan megmon­dották, hogy a Németországban meg­kezdődő Hitleruralom nem nemzeti és nem szocialista, de az új korba szaba­dult barbár tobzódás, a végső válságba jutott német kapitalista imperializmus végvonaglása. Dimitrov megmondotta ezt, Dimitrov már akkor látta, hogy a per azt cé­lozza, hogy elhárítsák az útból a há­borút gátló erőket, a forradalmi mun­kásosztály élcsapatát, a kommunistát. Ez a per felborzolta az egész világ közvéleményét. A német nácifasizmus vádiratává lett, akinek itt adták az el­ső érzékeny sebet. Az egész világ munkássága csodálkozással követte a harcot, amelyet Dimitrov igazi bolse­vik! szilárdsággal folytatott és meg­mutatta a világnak a kommun'sta és demokrata világnézet magasabbrendű­ségét. A per Dimitrov felmentésével zárult. A Szovjetúnió intervenciójára azntán Moszkvába ment és mint a Kommlnform főtitkára dolgozott egé­szen 1943-ig, uwjd megkezdte Bulgá­rln felszabadítására irányuló tevékeny­ségét. A Sztálingrádtól meginduló ha­talmas szovjet támadás elsöpörte a föld színéről a Reichstag-per előidézőit és annak a hatal­mas világégésnek gyujtógatóit, amely az emberi élet millióinak és nemzeti vagyonok hatalmas elpusztítá­saival végződött. Dimitrov a hazájába visszatérő hős bolgár kommunista tud­ta, mit kell tennie, hogy ez a világ­égés többé elő ne fordulhasson. Ma a népi demokratikus államok egy. síkban menetelnek a világ egyhatodát uraló hatalmas Szovjetúnióval és e nagy világot betöltő erő élén haladnak a szocializmus világító géniuszai, akik­nek sorában előkelő helyet foglal el Georglj Dimitrov. Csehszlovákia népei a túláradó sze­retet, a hála és az öröm kifejezésével köszöntik az őszhajú hőst, a boldo­gabb holnap bátor hírnökét, Georgij Dlmitrovot 67. születésnapja alkalmá­ból. Aggódó figyelemmel kísértük a betegségéről szóló híreket és jó egész­séget és sok boldog esztendőt kívá­nunk neki, Bulgária és az egséz világ dolgozói érdekében. A tájékoztatási megbízotti hivatal üléstermében ma sajtókonferenciát tartottak. Megbeszélték azokat az új irányelveket, amelyek Szlovenszkó egész területén áthatják a Gyermeki Öröm Hetének akcióját. Ezek az irányelvek főként az akció ideológiai tartalmára vonatkoznak. Az akció főtitkára beszámolójában behatóan foglalkozott nemcsak az akció jelenlegi kérdéseivel, lehetősé­geivel és feladataival, de részletesen ismertette annak keletkezését is és röviden összefoglalta eddigi munkás­ságát. Ezt az akciót két jelentős té­nyező indította el. A Károly-egyetem bölcsészeti fakultásának főiskolás egvesülete vetette fel megalakításá­nak gondolatát. A második fő és alap­vető tényező az a szilárd meggyőző­dés, hogy a gyermeknek életszük­séglete a gondtalanság, az örömötadó környezet megteremtése. Csak ezek az előfeltételek biztosítják a gyer­mek tervszerű és gyors fejlődését, valamint azt ,hogy szociális tá^sa­da'munk boldog és megelégedett tag­jává vá'Jon. Az akció, meealakulása óta m'ndenütt napról naora nagyobb ^rdoVlődésnek és szeretetnek örvend. Ez kitűnik abból is, hogy az akció Az Egyesült Államok bányász­szakszervezetének 480.000 tagja sztrájkba lépett. A bányászok a szén után járó haszonrészesedés feleme'ését követelik. A new­yorki tőz"dén a hétfői pánik után, kedden folytatódott a borúlátó hangulat. A newyorki tözsdések Római jelentés szerint Lucerá­ban kedden újabb fegyveres összetűzésre került a sor a rendőrség és a sztrájkoló mezőgazdasági mun­kások között. A rendőrség még fegyveresen sem boldogult és végül könnyfa­kasz ógázzal oszlatta szét a tün­teőt':et. Száz föídmunkást letar­tóz attak. Milánó környékén is számos bizottságának tagjai között ott lát­juk nemcsak a köztársaság elnöki hi­vatal és kormány képviselőit, de kép­viseltetik magukat az összes közpon­ti hivatalok és más nemzeti intéz­mények is. Az akciónak nagy szükségességét és beláthatóan jelentőségét azért is hangsúlyoznunk kell. mert még ma is megnyilvánulnak itt-ott az elmúlt rezsimek káros és romboló hatásai. Ezeket minden eszközzel ki kell irta­nunk a nevelésből és az akció ebben főtá mászunk. Az akció keretében megoldjuk legégetőbb problémáinkat: a dolgozó anyák gyermekeinek elhe­lyezését, ápolását és gondos nevelé­sét. Azokról a gyermekekről is gon­doskodni akarunk, akik szerencsét­lenül végződött, házasság vagv al­koholista szülők miatt meg lettek fosztva otthonuktól és az anya; sze­retettől. Ebben az évben az akc'ó nemcsak a gyermekekkel foglalkozik, hanem a felnőttekkel is, akiktől el­várja, hogy résztvetyenek abban a munkában, amellyel ifjúságunknak boldog és örömteli gyermekséget akarunk biztosítani. Az akc'ónak már sok szén ered­ménye van: A gyermekotthonok fel­többsége rövid időn belül bekö­vetkező tőzsdei katasztrófát jósol. Az egyik közgazdasági lap is azt írja, hogy az amerikai kormány gazdasági szakemberei szerint általános gazdasági válság veszélye fe­nyegetően közel van. összetűzés történt. A milánói üze­mek dolgozói tiltakozásuk jeléül abbahagyták a munkát. Az olasz szakszervezeti szövet­ség első felhívására mintegy két­millió ipari munkás lépett tün­tető sztrájkba a másfélmillió földmunkás támo­gatására. Egész Olaszországban megerősített rendőrcsapatokat ve­zényelekt ki a sztrájkolok ellen. — Ezt a vak is láthatja, hogy ku­korica. — Nem pelyva? — Nem. — No koma, megfizeted a tfzli­tert. — Meg. Virág András a közönség felé for­dult s így szólt: — Atyafiak, tudjátok, hogy nem vagyok nagy borivó, legalább is tízli­tert nem tudok meginni, gyertek el a nagy korcsmába, oszt segítsetek. Ti meg inasok egy kettő ugorjatok elő, rakjátok meg a kalapotokat kukoricá­val. A fiúk a kalapjukat, a lányok a köté­nyüket jól telerakták, pár perc alatt kiürült a zsák. • A negyedik pohárnál Virág András megkérdezte a vele szemben ülő ko­vácstól: — Tán csak haragszol cimbora, hogy megnyertem a fogadást. — Majd visszafizeted te ezt, de duf­lomosan, felelte a kovács. Am a fenye­getésével nem törődött senki, hiszen az ő rovására mulatott ma az egész falu. Falusi embernek sok a dolga, sok a gondja, ezért hamar felejt. Pár hét múlva a pattogtatott kukoricáról se be­szélt már senki, csak a kovács forralta a bosszút. Már őszre fordult az Id5, mikor Vi­rág Béla azt mondja egy reggel az apjának: — Édes apám, a keselyről két patkó hiányzik. — Most úgyis dolgom van a falu­ban, beszólok a kovácshoz, oszt ha rá­ér, délután bevasaltatjuk. A kovács éppen a Bodnár János lo­vait vasalta —Jó napotl — Adjon Isten. — Megy i vasalás? — Megy. — En is elhoznám délután a ke­selyt, két patkó leesett róla. — Elhozhatod — Hát ez a vastengely kié? állításával, az iskolák egészségügyi szolgálatának megszervezésével és az iskolások ruha- és élelmiszerellá­tásával nagy érdemeket szerzett. — Lépjünk az örömteljes gyermek­ségért folytatott munka negyedik évébe — jelszó irányítja az ezévj ak­ciót. Főprogramja: az ifjúság verse­nye. A jövő évben az akció már az egész országra kiterjedő, állandó szer­vezetté alakul és főfeladatait a kö­vetkező 9 pontban tűzte ki: 1. A dolgozók gyermekei számára több gyermekotthont és védöotthont állítunk fel. 2. Az elkobzott épületek berende­zésével növeljük a gyermekotthonok számát. 3. Gondoskodunk a második világ­háború árváiról és az elvált szülők gyermekeiről. 4. Beteges gyermekek számára üdü­lőhelyeket építünk fel. 5. A nyomorék gyermekek számára internátusokat létesítünk. 6. Tanoncotthonokat és diákinter­nátusokat építünk. 7. Gyermekjátszóhelveket és az is­kolákban orvosi rendelőket rende­zünk be. 8. Bábszínházakat és gyermekszó­rakoztatóhelyeket létesítünk. 9. Minden iskolába hangszórókat vezetünk be és házi gyógyszertárral is ellátjuk az iskolákat. LEGÚJABB SPORT Péntek este az ökölvívó Európa­bajnokság döntömérkőzésére került a sor az oslói Bislet stádionban. Az első bajnoki címet a lengyel Kasperczak szerezte, aki a lég­súlyban a magyar Bednait győzte le pontozással. A találkozó ki­egyensúlyozott volt. A kővetkező súlycsoportban az olasz Zuddas sze­rezte meg a bajnoki címet. A dán Jensen ellen győzött pontozással. Pe­helysúlyban a francia Bataille győ­zött a belga Van Hoecka ellen. Könnyüsúlyban az ír Mc Cullagh szerezte meg a francia Ammin el­len pontozással a győzelmet. Torma olimpiai bajnok, csehszlo­vák versenyző a dán Jörgensen el­len kiütéses győzelmet aratott. A kitűnő csehszlovák ökölvívó hatal­mas küzdelmet vívott. Papp (Magyarország) pontozással gyözött a svéd Sjölin ellen. Ez a ta­lálkozó is nagy küzdelmet hozott. Félnehézsúlyban a csehszlovák Rademacher pontozásos vereséget szenvedett az olasz Di Segnitől. Nehézsúlyban Bene (Magyaror­szág) szép küzdelem után Inocentit (olasz) győzte le pontozással és így megszerezte a bajnoki címet. — A Kerekes Lajosé. — Betyáros szekértengely. — Meghiszem azt. Fogadni mernék, hogy nem bírod felemelni. — Mit? Egy tengelyt? Félkézzel fel­emelem. — Két kézzel se. A kovács akkor bement a műhely­be, hogy a patkón igazítson valamit. Virág András meg akarta próbálni, hogy csakugyan milyen nehéz is hát az a tengely, két kézzel megragadta. Abban a pillanatban el is engedte, de már késő volt, a forró vas mindkét tenyerét megégette. Orvoshoz kellett vele menni. Egy hónapnál tovább tar­tott, amíg az égett seb begyógyult. Virág András ügyvédet fogadott és beperelte a kovácsot. A kovács is ügy­védet fogadott. A kovács ügyvédje a tárgyaláson azzal védekezett, hogy Virág Andrásnak nem kellett volna a tengelyt akkor megfogni, mikor a ko­vács a műhelybe ment; ha a kovács kint lett volna, figyelmeztette volna, hogy ne fogja meg, mert a vas forró. Ezzel szemben a Vi­rág András ügyvédje azt állította, hogy már a tüzes vasnak a műhely elébe való kitétele is vétkes gondat­lanság volt, mert ott azt bárki meg­foghatta. A bíró a második ügyvéd érvelését fogadta el és a kovácsot el­marasztalta. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért pénzbüntetésre ítélte, ezt azonban egy esztendőre fel­függesztette, ellenben a gyógykezelés, kártérítés, perköltségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése után a bíró megkérdezte a kovácsol: — Megnyugszik az ítéletben? — Nem. — Fellebbez ellene? — Nem fellebbezek, de nem is nyűg szom meg. — Miért nem? — Azért, mert így mind a két vicc­re: a kukoricára is, meg a tengelyre is én fizetek rá. A felek eltávoztak, de nem békültek ki különösen a kovács haragudott, mert sok volt az ügyvédi költség. De Virág András se volt most már olyan tréfakedvelő, mint az előtt Paííogatoít Kukorica Örfa: ©oduauö'gyi Gaios ban és ti lesztek a tanúim, hogy én i köböl kukoricát a hónom alatt pihenés nélkül elhozom a kovácsmühelyig. — Ott leszünk! Vasárnap déultán Virág András fel­tett egy zsák kukoricát a futószekér­be, ő maga felült a hátsó ülésbe, a gyeplőt a Béla fiú vette kézbe es aztán a csikók sebes vágtatva megin­dultak Udvarnoki felé. Mire odaértek, Kiss Józsi meg Kollár Béla már ott várakoztak a falu végén. — No fiam, add le a kukorciát. Aztán te elmehetsz a csikókkal haza. Próbálkozik a legény a zsákkal, de sehogy se bíija. Pedig a Béla elég markos legény. Végre aztán nagy ne­hezen felteszi a zsákot a szekér ol­dalára. Gondolja magában a két tanú: nem hozza ezt el Virág András egy kliométerig sem. De mintha csuda tör­tént volna, mikor virág Anaras meg fogta a zsákot, egyszerre olyan köny­nyű lett, mintha, csak pehely lett volna benne. Egész könnyedén a jobb hóna alá csapta és aztán azt mondotta. — Mehetünk. A csikók elvágtattak, a három em­ber elindult gyalog. Jobb és baloldalt mentek tanuk, közepén Virág András. Kis idő múlva megszólal Kollár Bé­la : — Nem muszáj sietni. Négyig van idő. Aztán mendegéltek. Keveset be­széltek. A tanuk hol egymásra, hol a zsákos emberre néztek. De csak annyit vettek észre, hogy az első ki­lométer után a zsákot a jobb hóna aló! a bal hóna alá vette, a második kilo­méter után pedgi újból visszatette a jobb hóna alá. Pont négy óra volt, ami­kor a műhely elé értek. Virág András lecsapta a zsákot, megtörülte a homlo­kát és így szólt: — Itt volnánk. Gyerekek, asszonyok, lányok, embe­rek voltak ott akkorára már vagy szá­zan. Mindenki kíváncsian leste, hogy mi lesz most? A kovács feltolta a pápaszemet a homlokára és úgy kérdezte: — Mi van abban a zsákban? Nem pelyva? — Nem. — Nem pehely? — Nem. — Hát micsoda? — Mi volna más? Kukorica. — Nem hiszem. — Gyere ide, oszt nézd meg. A kovács odalépett a zsákhoz, ki­bontotta, hát szeme-szája elállt a cso­dálkozástól: csakugyan kukorica volt a zsákban, de pattogatott kukorica. A hosszas várakozás után egyszerre ki­tört a közönségből a jókedv és mint valami hatalmas kórus elkezdett ka­cagni: — Pattogatott kukorica! ha ha ha .. Pattogtatott kukorica! ha ha ha Csak a kovács állt ott savanyú ábrá­zattal. Mikor egy kicsit csitult a zaj, megszólalt: — Nem gilt a fogadás. — Miért ne volna? — Nem pattogatott kukoricáról volt szó. — Az mellékes De ebben a zsákban magad is láthattad, hogy kukorica van, se nem pelyva, se nem pehely. — Döntsön benne Babarcsik Sán­dor bácsi, a százéves kerékgyártó. Az öreg ott lakott a szomszédban. Századik életévét má' betöltötte, de még mindig dolgozgatott a műhely­ben. Azt szokta mondani, hogy most az unokájánál inaskodki Vasárnap délután aludni szokott, de {elköltöt­ték. — Mi az? Mit zsivalyogtok itt? — kérdezte az öreg nagy álmosan. — Gyüjjék ide Sándor bácsi, nézze meg, mi van abban a zsákban: krumoli, vagv kukorica? Egpilllio közalkalmazott szüntette be a munkát Franciaországban A francia kormány minden mesterkedése és fenyegetése el­lenére szerdán reggel egymill'ő köz­alkalmazott lépett sztrájkba Pá­rizsban és egész Franciaország­ban. A postaszolgálat a legtöbb helyen szünetel. Az interurbán telefón csak néhány viszonylatban műkö­dik. A rádió megszakította adá­sait. A kórházakban csak a biz­tnsági szolgálat működik. Kétmillió munkás tüntető sztrájkkal segíti az olasz földmunkások harcát Közel !é!mlllió amerikai bányász sztrájkol

Next

/
Oldalképek
Tartalom