Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-17 / 57. szám, péntek

2. IIJ SZO 1949 június 11 (Folytatás az 1. oldalról) chék és Nagy Ferencék útja az árulás szakadékába vezetett, Gottwald elnök és Rákosi Mátyás útja pedig a meg­értéshez, a két állam megerősödésé­hez és mindkét ország békés, szocia­lista fejlődéséhez vezet. FL. £iaQ. U szerzőJés a szlovákok szántára nemzeti érzelmi jelentőséggel bír Nov£ képviselő utan Vandrovec képviselő, a csehszlovák szocialista párt és dr. Berák képviselő, a cseh­szlovák néppárt nevében emelkedett szólásra, majd azt követőleg Andrej Ziak képviselő, a szlovák újjászüle­tési párt nevében foglalt állást a cseh­szlovák-magyar baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés­hez. Beszédében megállapította, hogy a szerződés (Dr. Ül. 9+lementis: mindkét állam nemzeti életének szempontjából különleges értékkel bír, különösen számunkra, szlovákok szá­mára — mondotta Ziak képviselő. A szerződés nemzeti érzelmi jeletőség­gel is bír, mert hiczen nemzeti gondol­kozásunkban és érzelmünkben pozítiv változást hozott. A nem kívánatos valóságok a szlovák lelkivilágba a megnemértésnek annyi bálványát állí­tották, annyi fájdalmat és megpróbál­tatást hoztak, hogy nem csodálkoz­nánk, ha a szlovák ember feltenné a kérdést, mennyire változik az idő. És valóban, az idők változnak. Alapjukban és mélyen. A vélemény­nek az a kiélt formája, hogy a szlo­vákok és a magyarok között nem alakulhat ki baráti viszony és meg­értés a magyarok és szlovákok kö­zötti bizalmatlanság miatt, azt ma itt eltemetjük. Üj véleményt han­goztatunk itt ma, új valóságot: ha 1919-ig, illetőleg 1945-ig a szlová­kok indokoltan bizalmatlansággal vi­seltettek az uralkodó és magyarizáló grófi osztállyal szemben, úgy az üj demokratikus Magyarországgal szemben az emberiesség, az er­kölcs, a jószomszédi vlszonv és a világbéke érdekében szükséges az őszinte bizalom, a valódi fsztelet, a két nép közötti szeretetteljes megértés. Közösek érdekeink, véleményünk, hogyan kell a veszedelemmel szemben állást foglalnunk A képviselők beszédei után dr. Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter jelentkezett szólás­ra, aki beszédében megállapította, hogy a szerződés előfeltételeit a szovjet hadsereg áldozatkészsége és gyözeime adta meg, amely mind Csehszlovákiát, mind Magyarorszá­got felszabadította. A szerződés lét­rejöttének további feltételeit a két országban lezajlott tisztogatás ered­ményezte, amelynek keretében mind­két oldalon a politikai döntés jogát elvették a reakciós elemektől, ame­lyek nemcsak, hogy nem kívánták a népek közeledését, a demokratikus rendszerünkből kiinduló szocializmus építését, de amelyek közöttünk az ellentétek fenntartását kívánták és akarták kiélesíteni. A mi és a ma­gyar reakciósoknak ezt a kártékony munkáját elősegítette a régi és a közelmúltból származó csehszlovák­magyar viszony nem éppen szeren­csés öröksége is. A háború utáni belpolitikai fejlő­dés Magyarországon és nálunk is bizonyítéka annak, hogy a pro­gresszív és a béke felépítésének mily hatalmas erejét alkotja Le­nin és Sztálin műve és tanítása. Clementis külügyminiszter ezután a múlt helytelenségeire mutatott rá, majd vázolta az új együttmunkál­kodás jelentőségét, amely a szocia­lizmust építi és arrlely nem jelenti valamely új csoport kialakulását, amelyeknek keretén belül egészség­telen konkurrencia vagy antagoniz­mus fejlődne. A csehszlovák kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a két állam kapcsolata és koordinálá­sa párhuzamosan halad a Szovjet­únióval és a többi szövetséges álla­mokkal. Az együttmunkálkodás nem fogja a szuverénitás hátrányát je­lenteni, de éppen ellenkezőleg, meg­erősíti az érdekelt államok függet­lenségét. A csehszlovák és a magyar két­oldali együttmunkálkodás nagy je­lentőséggel bír. Az árucsereforgalom a háború utáni időszakban 1945-től jelentős mértékben emelkedik. 1945-ben 180 millió csehszlovák ko­rona értékű és 1947-ben 1400 millió koronát tett ki az árucsereforga­lom. Az 1948 november 20-án létre­jött kereskedelmi egyezség, amely az árucserét szabályozta az ötéves terv keretén belül, jelentős mértékben tá­mogatja azcn céljainkat, amelyeket a kereskedelmi kapcsolatoknak ezen a szakaszán kitüztünk magunk elé. örömmel állapította meg a kül­ügyminiszter, hogy a mezőgazdasági Magyarországban oly ország van kialakulóban, amelyben túlsúlyba ke­rül az ipari termelés. A mi sokolda­lú együttmunkálkodásunk a Szov­jetúnióval és a többi szocializmust építő országokkal való kapcsola­taink koordinálásánál lehetőségünk van, hogy kihasználhassuk a termé­szetes adottságokat az ipar felépíté­sének kifejlesztésére és nem ösztö­nöz egymás közötti versenyzésre. Ez annál is könnyebb lesz számunkra, mert nálunk már bizonyos szekto­rokban az ipari termelés kölcsönösen kiegészítődik. Csak természetes, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban a háború utáni rejlödésre való tekintettel, figyelem­mel es tekintettel leszünk arra, hogy a jövőben is, akárcsak a jelenben, anyagi erőforrásainknak és munkánk­nak nagyobb részét belső felépíté­sünknek szentelhessük, amely az élet­színvonal emelkedését és a kulturá­lis élet elmélyítését és kiszélesítését eredményezi. Ezért a mult tapaszta­lataiból s a rövid fejlődési periódu­sunkból a tapasztalatokat leszűrve, Diztosítani kívánjuk magunkat a kö­zös ellenséggel, a német agresszív erők megújhodásával és azok segí­tőivel szemben. Nemcsak a cseh­szlovák és magyar nép szomorú ta­pasztalatai közösek e téren, de érde­keink és véleményeink is közösek e tekintetben, hogyan kell ezzel a ve­szedelemmel szemben állást foglal­nunk. Ezért szorgalmazzuk mindan­nak támogatását, amely az igazi né­pi demokráciához vezet és ezért har­colunk minden olyan törekvés ellen, amely a reakciós erők megerősödé­sét segítené. A szembehelyezkedés az ilyen érdekekkel a csehszlovák és a magyar köztársaság közös érdeke, mert hisz mindkettőnek érdeke egy­forma, ami a béke biztosítását és a békeszerető nemzetek együttmunkál­kodását illeti. Ezért állapítja meg a szövetségi szerződés második szaka­sza, hogy minden olyan akcióban, mely a béke és a nemzetközi bizton­ság megőrzését jelenti, résztveszünk és hogy az Egyesült Nemzetek Char­tájában leszögezett alapelvek meg­valósítását szolgáló céltörekvéseket támogatni kívánjuk. Ezek a szavak számunkra komo­lyan átgondolt kötelezettséget jelen­tenek, nem pedig oly köpenyeget, mely alatt más törekvéseket kíván­nánk eltakarni, ahogyan azt a kapi­talista államok szerződéseinél meg­szoktuk és amelyek nem szolgálják a békét. A mi szövetségi szerződé­seink a szó legszorosabb értelmében a béke eszközei, a békéért való együttmunkálkodás kifejezője és megerősítője oly széles mértékben, amilyen széles mértékben ez csak megvalósítható a szocializmust építő nemzetek között. Ez az együttmun­kálkodás hatalmas eredménye a mi háború utáni építőmunkánknak, amellyel a világ reakciós erőinek tá­madásait és intrikáit kívánjuk visz­szautasítani. Ezek a támodások és intrikák a leffbűnösebb módszerekkel és minden lehető eszközzel bele­avatkoznak belügyeinkbe és békés be^ő felépítésünket kívánják meg­gátolni. Ezért az egész nemzetközi politi­kában érdekeink és Magyarország érdekei közösek. Csehszlovákia ép­pen úgy, mint Magyarország, a gyű­löletteljes, hazug és alattomos reak­ciós támadások állandó tárgya. De ugyanakkor Csehszlovákia és Ma­gyarország a világ haladó népeinek rokonszenvét élvezi. Hiszek abban — állapította meg dr._ Clementis —, hogy a csehszlovák-magyar együtt­munkálkodás valóban a béke politi­káját kívánja szolgálni és ezáltal a békeszerető népek ügyének jelen­tős nyeresége lesz. Felhasználom ezt az ünnepélyes alkalmat arra. hogy a magyar nép és annak vezetői felé kifejezésre juttassam őszinte kíván­ságomat, hogy a csehszlovák-magyar szövetség megerősödését és a szocia­lizmus kiépítését sok siker kísérje. A külügyminiszter nyilatkozata után a nemzetgyűlés elnöke a javas­latot szavazás alá bocsájtotta, melyet az egybegyűlt képviselők egyhangú­lag elfogadtak. A képviselők, a kormány tagjai és a sajtó képviselői ezután ismét fel­állva helyeikről, a magyar követ dip­lomáciai páholva felé fordulva éltette a magyar köztársaságot, Rákosi Má­tyást és a csehszlovák-magyar bará­' ti kölcsönösségi szerződést. 1 budapesti parlament ünnepi ülése nép között ellentétek sohasem vol­tak. ' Az ellentétek csak a reakciós uralkodó osztályok között voltak, amelyek soviniszta és nacionalista ellentéteket szítottak a két állam között. Bencsik ezután Zápotocky miniszter­elnök szavait idézte: „Közös nyel­ven beszélünk, a népi demokráciák nyelvén." A Független Demokrata Párt ne­vében Balogh István páter szó­lalt fel. A nyugati imperialista kö­rök, akik új háborúra készülnek, a német milltarizmust teremtik újjá, rehabilitálják a nácistákat, a háborús uszítókat, SS-parancs­nokokat helyeznek szabadlábra, sőt saját szolgálataikba is fogad­ják őket. Veszedelmes játék ez a tűzzel — állapította meg Ba'o<*h páter —, mert hisz csak a közel­múltban vált ennek áldozatául egész Európa. Ez a szerződés biz­tosítékul szolgál a német imperia­lizmus esetleges támadásával szem­ben. Erről a szerződésről nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy ez nemcsak a békének oly dokumen­tuma. mely a két ország között fennállt ellentéteket küszöböli ki, de béketörekvéseinknek matrasabb bizonyítéka is, amellyel az általá­nos európai és világbékét kíván­juk szolgálni. Az utolsó szónokként Ján Boldocky, a ma gyárországi demokratikus szlovák szövetség parlamenti képviselője, ezeket hangsúlyozta: — Ez a szerződés mindkét nép óhaját fejezi ki, mert mindkét nép békében, barátságban kíván egy­más mellett élni, szükség esetén kölcsönösen akarunk egymáson se­gíteni és a közös ellenség ellen együttes erővel akarunk fellépni. A magyarországi szolvákok parla­menti képviselője ezután kiemelte, hogy a csehszlovák-magyar baráti szer­ződés különös jelentőséggel bír a magyarországi szlovákok és a csehszlovákiai magyarok számára. Annak a reményének adott kife­jezést, hogy a közeljövőben a kulturális egyezség is létrejön, ami a magyarországi szlovák nemzeti­ségű és a csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgárok kulturális fejlődésének további lehetőségeket fog nyújtani. A magyar országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a törvény­javaslatot. A képviselők hosszú per­ceken át nagy lelkesedéssel éltették a csehszlovák köztársaság elnökét, Klement Gottwaldot és a csehszlo­vák-magyar barátsági szerződés ra­tifikálását. A magyar országgyűlés hétfőn délelőtt rendes ülést tartott, amelyen jóváhagyta a kormánynak, a csehszlovák-magyar barátsági együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen ott voltak az összes képviselők, a magyar kormány valameny­nyi tagja Dobi István és Rákosi Mátyás vezetésével, dr. Ivan Hor­váth csehszlovák követ, a csehszlovák követség valamennyi tagjával, a Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgária és Románia követei. A javaslat előadója Andics Erzsé­bet képviselőnő volt, aki beszédében rámutatott a 25 éves Horthy-rendszer politikájára, melynek főalapelve kül­politikai és belpolitikai vonalon is a revizionizmus gondolata volt. Andics képviselőnő beszédében rámutatott arra, hogy a magyar dolgozó tömegek képviselői, a magyar kommunisták voltak ép­pen azok, akik a fasiszta és sovinisz­ta Horthy-rendszer agitációjának igazi céljaira rámutattak. A kommu­nisták tudatában voltak mindenkor annak, hogy amily mértékben sike­rül a reakcióval leszámolni, oly mér­tékben a nemzetek közötti félreér­téseket is sikerül eltávolítani. A népi demokrácia mindkét államban a barátság előfeltételeinek kialakulá­sát hozta létre. Mind a két állam­ban a dolgozó osztály vette át a veze­tő szerepet és minkét államban a szo­cializmus útját építi. Ez az együttmun­kálkodás — es ezt sohasem szabad elfelejteni — a szovjet nép, a szovjet hadsereg érdeme, amely mindkét né­pet a külföldi és hazai reakció elnyo­mása alól szabadította fel. Beszédének további részében Andics képviselőnő hangoztatta, hogy ez az egyezmény csak úgy jöhetett létre, hogy mindkét országban a nemzetiségi politika tekintetében a lanlni-sztálini alapelveket fogadták el. A csehszlovák-magyar baráti szerződés a béke frontját erősítet­te meg. A magyar Dolgozók Pártjának ne­vében Horváth képviselő emelkedett szólásra. Beszé­dében megállapította, hogy a két ország között létrejött ba­rátsági szerződésnek ugyanolyan erővel kell hirdetnie a teljes és köl­Hz izraeíhe való bevándorlás korlátlan lehetősége Izrael prágai követsége közli, hogy azok a hírek, melyeket a belföldi és a külföldi sajtó tett közzé arról, hogy Izraelbe a be­vándorlás ideiglenesen be van szüntetve, teljesen alaptalanok. A tömegbevándoriáissal összefüggő elkerülhetetlen nehézségek ellené­re, Izrael kormánya azon az állás-ponton van, hogy minden zsidó­nak, aki be akar vándorolni Izraelbe, hogy résztvegyen az ország­építésben, meg kell adni erre a lehetőséget. Louis Saillant a nemzetközi szakszervezet jelentőségéről Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára, cikket írt a Világszövetség belső megszilárdulásáról a szovjet szakszervezetek folyóiratába, a Professzionalnije Szojuzi-ba. A cikk különösen az ipari szakosztályok meg­alakulására hívja fel a figyelmet. Ki­emeli, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozga­lomban teljesen új korszak kezdő­dik. A jövőben már nemzetközi kapcso­latok állanak fenn nemcsak az egyes országok szakszervezeti központjai, hanem az egyes ipari szakosztályok között is. Ez az új rendszer a külön­böző kulcsiparágak szoros összekötte­tését jelenti. A szövetség nemsokára esedékes második kongresszusát több ipari szakosztály megalakulása követi. Egyelőre a szénmunkások, a szövő­ipari munkások, a bőripari és szőrme­ipari munkások, tengerészek és ki­"kötőmunkások, bányászok, az építő­munkások és az erdészeti és közüze­mi munkások szakosztályainak meg­alakulása. Az ipari szakosztályok léte­sítését a világ dolgozóinak széles tö­megei támogatják. Íz Egyesit Nemzetek Szervezetében a szabadságjogok védelmében, a fasiszta szervezkedés ellen tett javaslatot a Szovjetunió csőiig inegertest, mint amilyen hangsúlyt a soviniszta reakció a múltban a két nép közötti viszony elmérgesítésére fektetett. A Kis­gazda Párt nevében Gyöngyösi Já­nos, volt külügyminiszter emelkedett szólásra. Ez a szerződés Magyaroszág és Csehszlovákia, népei történetének hosszú és keserű korszakát fejezi be, amelyet a gyűlölet jellemzett és amelyet az uralkodó reakciós osztályok tudatosan ápoltak. A nemzeti parasztpárt részéről Bencsik István államtitkár rámu­tatott arra hogy a cseh és szlovák dolgozó nép és a magyar dolgozó Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek az emberi szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában a Szovjet­únió küldöttsége a 17. cikkely szö­vegeként a következőket javasolta: „A demokrácia érdekében minden­ki részére törvényesen biztosítani kell, hogy kifejezhesse véleményét; feltéve, hogy a szólás- és sajtósza­badságot nem használják fel háborús propaganda céljaira, nem szítanak gyűlöletet a nemzetek között, nem uszítanak vele nemzeti megkülön­I böztetésre és nem szolgál rosszindu­latú híresztelések terjesztésére." I A javaslat zavart keltett az an­gol-amerikai tábor körében. A bi­zottságban helyet foglaló angol-ame­rikai többség körmönfont mesterke­déssel a cikkely megvitatásának el­halasztását szavazta meg — nehogy nyüt szavazással kelljen szembeszáll­nia az őszinte és demokratikus szovjet javaslattal. A szovjet küldöttség síkraszállt az egyesülés és a gyülekezés szabad­sága mellett, azzal a fenntartással, hogy a fasiszta vagy demokráciael­lenes természetű szervezetek alapítá­sát és működését törvényesen meg kell tiltani. A brit küldött kifogásolta, hogy a szovjet küldöttség javaslata kor­látozza a fasiszta szervezetek gyü­lekezési szabadságát. A francia kül­dött viszont nyilván a demokratikus i szervezetek felvonulásait óhajtotta korlátozni azzal a nevetséges kifo­| gásával, hogy a tömegtüntetések I „akadályozhatják a forgalmat". A szovjet küldött válaszában hangsúlyozta, hogy csak a szovjet javaslat biztosítja a gyülekezés sza­badságának legszélesebbkörű meg­valósulását. A fasiszta szervezetek felállítását és működését viszont meg kell tiltani, ellenkező esetben vala­mennyi emberi szabadságjogot a pusztulás veszélye fenyegeti. Az angol-amerikai többség ezt a javaslatot is elvetette, kimutatva, hogy nyíltan a legfontosabb sza­badságjogok korlátozásának útjára lépett és védelmet 'akar nyújtani a nemzetek közötti gyűlölet és az új háborút szító propaganda számára. «•»*#»« II KSS bratislavai kerületi titkárságának felhívása A KSS bratislavai kerületi tit­kársága felhívja a kerület összes kommunistáit, különösen a bra­tislavaiakat, hogy minél nagyobb számban látogassák az Ifjúsági Alkotó Verseny előadásait, me­lyeket június 17—18—19. között rendeznek. A teljes program a plakátokon és a napisajtóban ta­lálható. Minden jó kommunista kötelessége az, hogy a lehetőség szerint segítségére legyen a hala­dó ifjúság a jelentős kulturális vállalkozásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom