Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-17 / 57. szám, péntek

2. IIJ SZO 1949 június 11 (Folytatás az 1. oldalról) chék és Nagy Ferencék útja az árulás szakadékába vezetett, Gottwald elnök és Rákosi Mátyás útja pedig a megértéshez, a két állam megerősödéséhez és mindkét ország békés, szocialista fejlődéséhez vezet. FL. £iaQ. U szerzőJés a szlovákok szántára nemzeti érzelmi jelentőséggel bír Nov£ képviselő utan Vandrovec képviselő, a csehszlovák szocialista párt és dr. Berák képviselő, a csehszlovák néppárt nevében emelkedett szólásra, majd azt követőleg Andrej Ziak képviselő, a szlovák újjászületési párt nevében foglalt állást a csehszlovák-magyar baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéshez. Beszédében megállapította, hogy a szerződés (Dr. Ül. 9+lementis: mindkét állam nemzeti életének szempontjából különleges értékkel bír, különösen számunkra, szlovákok számára — mondotta Ziak képviselő. A szerződés nemzeti érzelmi jeletőséggel is bír, mert hiczen nemzeti gondolkozásunkban és érzelmünkben pozítiv változást hozott. A nem kívánatos valóságok a szlovák lelkivilágba a megnemértésnek annyi bálványát állították, annyi fájdalmat és megpróbáltatást hoztak, hogy nem csodálkoznánk, ha a szlovák ember feltenné a kérdést, mennyire változik az idő. És valóban, az idők változnak. Alapjukban és mélyen. A véleménynek az a kiélt formája, hogy a szlovákok és a magyarok között nem alakulhat ki baráti viszony és megértés a magyarok és szlovákok közötti bizalmatlanság miatt, azt ma itt eltemetjük. Üj véleményt hangoztatunk itt ma, új valóságot: ha 1919-ig, illetőleg 1945-ig a szlovákok indokoltan bizalmatlansággal viseltettek az uralkodó és magyarizáló grófi osztállyal szemben, úgy az üj demokratikus Magyarországgal szemben az emberiesség, az erkölcs, a jószomszédi vlszonv és a világbéke érdekében szükséges az őszinte bizalom, a valódi fsztelet, a két nép közötti szeretetteljes megértés. Közösek érdekeink, véleményünk, hogyan kell a veszedelemmel szemben állást foglalnunk A képviselők beszédei után dr. Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter jelentkezett szólásra, aki beszédében megállapította, hogy a szerződés előfeltételeit a szovjet hadsereg áldozatkészsége és gyözeime adta meg, amely mind Csehszlovákiát, mind Magyarországot felszabadította. A szerződés létrejöttének további feltételeit a két országban lezajlott tisztogatás eredményezte, amelynek keretében mindkét oldalon a politikai döntés jogát elvették a reakciós elemektől, amelyek nemcsak, hogy nem kívánták a népek közeledését, a demokratikus rendszerünkből kiinduló szocializmus építését, de amelyek közöttünk az ellentétek fenntartását kívánták és akarták kiélesíteni. A mi és a magyar reakciósoknak ezt a kártékony munkáját elősegítette a régi és a közelmúltból származó csehszlovákmagyar viszony nem éppen szerencsés öröksége is. A háború utáni belpolitikai fejlődés Magyarországon és nálunk is bizonyítéka annak, hogy a progresszív és a béke felépítésének mily hatalmas erejét alkotja Lenin és Sztálin műve és tanítása. Clementis külügyminiszter ezután a múlt helytelenségeire mutatott rá, majd vázolta az új együttmunkálkodás jelentőségét, amely a szocializmust építi és arrlely nem jelenti valamely új csoport kialakulását, amelyeknek keretén belül egészségtelen konkurrencia vagy antagonizmus fejlődne. A csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy a két állam kapcsolata és koordinálása párhuzamosan halad a Szovjetúnióval és a többi szövetséges államokkal. Az együttmunkálkodás nem fogja a szuverénitás hátrányát jelenteni, de éppen ellenkezőleg, megerősíti az érdekelt államok függetlenségét. A csehszlovák és a magyar kétoldali együttmunkálkodás nagy jelentőséggel bír. Az árucsereforgalom a háború utáni időszakban 1945-től jelentős mértékben emelkedik. 1945-ben 180 millió csehszlovák korona értékű és 1947-ben 1400 millió koronát tett ki az árucsereforgalom. Az 1948 november 20-án létrejött kereskedelmi egyezség, amely az árucserét szabályozta az ötéves terv keretén belül, jelentős mértékben támogatja azcn céljainkat, amelyeket a kereskedelmi kapcsolatoknak ezen a szakaszán kitüztünk magunk elé. örömmel állapította meg a külügyminiszter, hogy a mezőgazdasági Magyarországban oly ország van kialakulóban, amelyben túlsúlyba kerül az ipari termelés. A mi sokoldalú együttmunkálkodásunk a Szovjetúnióval és a többi szocializmust építő országokkal való kapcsolataink koordinálásánál lehetőségünk van, hogy kihasználhassuk a természetes adottságokat az ipar felépítésének kifejlesztésére és nem ösztönöz egymás közötti versenyzésre. Ez annál is könnyebb lesz számunkra, mert nálunk már bizonyos szektorokban az ipari termelés kölcsönösen kiegészítődik. Csak természetes, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a háború utáni rejlödésre való tekintettel, figyelemmel es tekintettel leszünk arra, hogy a jövőben is, akárcsak a jelenben, anyagi erőforrásainknak és munkánknak nagyobb részét belső felépítésünknek szentelhessük, amely az életszínvonal emelkedését és a kulturális élet elmélyítését és kiszélesítését eredményezi. Ezért a mult tapasztalataiból s a rövid fejlődési periódusunkból a tapasztalatokat leszűrve, Diztosítani kívánjuk magunkat a közös ellenséggel, a német agresszív erők megújhodásával és azok segítőivel szemben. Nemcsak a csehszlovák és magyar nép szomorú tapasztalatai közösek e téren, de érdekeink és véleményeink is közösek e tekintetben, hogyan kell ezzel a veszedelemmel szemben állást foglalnunk. Ezért szorgalmazzuk mindannak támogatását, amely az igazi népi demokráciához vezet és ezért harcolunk minden olyan törekvés ellen, amely a reakciós erők megerősödését segítené. A szembehelyezkedés az ilyen érdekekkel a csehszlovák és a magyar köztársaság közös érdeke, mert hisz mindkettőnek érdeke egyforma, ami a béke biztosítását és a békeszerető nemzetek együttmunkálkodását illeti. Ezért állapítja meg a szövetségi szerződés második szakasza, hogy minden olyan akcióban, mely a béke és a nemzetközi biztonság megőrzését jelenti, résztveszünk és hogy az Egyesült Nemzetek Chartájában leszögezett alapelvek megvalósítását szolgáló céltörekvéseket támogatni kívánjuk. Ezek a szavak számunkra komolyan átgondolt kötelezettséget jelentenek, nem pedig oly köpenyeget, mely alatt más törekvéseket kívánnánk eltakarni, ahogyan azt a kapitalista államok szerződéseinél megszoktuk és amelyek nem szolgálják a békét. A mi szövetségi szerződéseink a szó legszorosabb értelmében a béke eszközei, a békéért való együttmunkálkodás kifejezője és megerősítője oly széles mértékben, amilyen széles mértékben ez csak megvalósítható a szocializmust építő nemzetek között. Ez az együttmunkálkodás hatalmas eredménye a mi háború utáni építőmunkánknak, amellyel a világ reakciós erőinek támadásait és intrikáit kívánjuk viszszautasítani. Ezek a támodások és intrikák a leffbűnösebb módszerekkel és minden lehető eszközzel beleavatkoznak belügyeinkbe és békés be^ő felépítésünket kívánják meggátolni. Ezért az egész nemzetközi politikában érdekeink és Magyarország érdekei közösek. Csehszlovákia éppen úgy, mint Magyarország, a gyűlöletteljes, hazug és alattomos reakciós támadások állandó tárgya. De ugyanakkor Csehszlovákia és Magyarország a világ haladó népeinek rokonszenvét élvezi. Hiszek abban — állapította meg dr._ Clementis —, hogy a csehszlovák-magyar együttmunkálkodás valóban a béke politikáját kívánja szolgálni és ezáltal a békeszerető népek ügyének jelentős nyeresége lesz. Felhasználom ezt az ünnepélyes alkalmat arra. hogy a magyar nép és annak vezetői felé kifejezésre juttassam őszinte kívánságomat, hogy a csehszlovák-magyar szövetség megerősödését és a szocializmus kiépítését sok siker kísérje. A külügyminiszter nyilatkozata után a nemzetgyűlés elnöke a javaslatot szavazás alá bocsájtotta, melyet az egybegyűlt képviselők egyhangúlag elfogadtak. A képviselők, a kormány tagjai és a sajtó képviselői ezután ismét felállva helyeikről, a magyar követ diplomáciai páholva felé fordulva éltette a magyar köztársaságot, Rákosi Mátyást és a csehszlovák-magyar bará' ti kölcsönösségi szerződést. 1 budapesti parlament ünnepi ülése nép között ellentétek sohasem voltak. ' Az ellentétek csak a reakciós uralkodó osztályok között voltak, amelyek soviniszta és nacionalista ellentéteket szítottak a két állam között. Bencsik ezután Zápotocky miniszterelnök szavait idézte: „Közös nyelven beszélünk, a népi demokráciák nyelvén." A Független Demokrata Párt nevében Balogh István páter szólalt fel. A nyugati imperialista körök, akik új háborúra készülnek, a német milltarizmust teremtik újjá, rehabilitálják a nácistákat, a háborús uszítókat, SS-parancsnokokat helyeznek szabadlábra, sőt saját szolgálataikba is fogadják őket. Veszedelmes játék ez a tűzzel — állapította meg Ba'o<*h páter —, mert hisz csak a közelmúltban vált ennek áldozatául egész Európa. Ez a szerződés biztosítékul szolgál a német imperializmus esetleges támadásával szemben. Erről a szerződésről nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy ez nemcsak a békének oly dokumentuma. mely a két ország között fennállt ellentéteket küszöböli ki, de béketörekvéseinknek matrasabb bizonyítéka is, amellyel az általános európai és világbékét kívánjuk szolgálni. Az utolsó szónokként Ján Boldocky, a ma gyárországi demokratikus szlovák szövetség parlamenti képviselője, ezeket hangsúlyozta: — Ez a szerződés mindkét nép óhaját fejezi ki, mert mindkét nép békében, barátságban kíván egymás mellett élni, szükség esetén kölcsönösen akarunk egymáson segíteni és a közös ellenség ellen együttes erővel akarunk fellépni. A magyarországi szolvákok parlamenti képviselője ezután kiemelte, hogy a csehszlovák-magyar baráti szerződés különös jelentőséggel bír a magyarországi szlovákok és a csehszlovákiai magyarok számára. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a közeljövőben a kulturális egyezség is létrejön, ami a magyarországi szlovák nemzetiségű és a csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgárok kulturális fejlődésének további lehetőségeket fog nyújtani. A magyar országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. A képviselők hosszú perceken át nagy lelkesedéssel éltették a csehszlovák köztársaság elnökét, Klement Gottwaldot és a csehszlovák-magyar barátsági szerződés ratifikálását. A magyar országgyűlés hétfőn délelőtt rendes ülést tartott, amelyen jóváhagyta a kormánynak, a csehszlovák-magyar barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen ott voltak az összes képviselők, a magyar kormány valamenynyi tagja Dobi István és Rákosi Mátyás vezetésével, dr. Ivan Horváth csehszlovák követ, a csehszlovák követség valamennyi tagjával, a Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgária és Románia követei. A javaslat előadója Andics Erzsébet képviselőnő volt, aki beszédében rámutatott a 25 éves Horthy-rendszer politikájára, melynek főalapelve külpolitikai és belpolitikai vonalon is a revizionizmus gondolata volt. Andics képviselőnő beszédében rámutatott arra, hogy a magyar dolgozó tömegek képviselői, a magyar kommunisták voltak éppen azok, akik a fasiszta és soviniszta Horthy-rendszer agitációjának igazi céljaira rámutattak. A kommunisták tudatában voltak mindenkor annak, hogy amily mértékben sikerül a reakcióval leszámolni, oly mértékben a nemzetek közötti félreértéseket is sikerül eltávolítani. A népi demokrácia mindkét államban a barátság előfeltételeinek kialakulását hozta létre. Mind a két államban a dolgozó osztály vette át a vezető szerepet és minkét államban a szocializmus útját építi. Ez az együttmunkálkodás — es ezt sohasem szabad elfelejteni — a szovjet nép, a szovjet hadsereg érdeme, amely mindkét népet a külföldi és hazai reakció elnyomása alól szabadította fel. Beszédének további részében Andics képviselőnő hangoztatta, hogy ez az egyezmény csak úgy jöhetett létre, hogy mindkét országban a nemzetiségi politika tekintetében a lanlni-sztálini alapelveket fogadták el. A csehszlovák-magyar baráti szerződés a béke frontját erősítette meg. A magyar Dolgozók Pártjának nevében Horváth képviselő emelkedett szólásra. Beszédében megállapította, hogy a két ország között létrejött barátsági szerződésnek ugyanolyan erővel kell hirdetnie a teljes és kölHz izraeíhe való bevándorlás korlátlan lehetősége Izrael prágai követsége közli, hogy azok a hírek, melyeket a belföldi és a külföldi sajtó tett közzé arról, hogy Izraelbe a bevándorlás ideiglenesen be van szüntetve, teljesen alaptalanok. A tömegbevándoriáissal összefüggő elkerülhetetlen nehézségek ellenére, Izrael kormánya azon az állás-ponton van, hogy minden zsidónak, aki be akar vándorolni Izraelbe, hogy résztvegyen az országépítésben, meg kell adni erre a lehetőséget. Louis Saillant a nemzetközi szakszervezet jelentőségéről Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, cikket írt a Világszövetség belső megszilárdulásáról a szovjet szakszervezetek folyóiratába, a Professzionalnije Szojuzi-ba. A cikk különösen az ipari szakosztályok megalakulására hívja fel a figyelmet. Kiemeli, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban teljesen új korszak kezdődik. A jövőben már nemzetközi kapcsolatok állanak fenn nemcsak az egyes országok szakszervezeti központjai, hanem az egyes ipari szakosztályok között is. Ez az új rendszer a különböző kulcsiparágak szoros összeköttetését jelenti. A szövetség nemsokára esedékes második kongresszusát több ipari szakosztály megalakulása követi. Egyelőre a szénmunkások, a szövőipari munkások, a bőripari és szőrmeipari munkások, tengerészek és ki"kötőmunkások, bányászok, az építőmunkások és az erdészeti és közüzemi munkások szakosztályainak megalakulása. Az ipari szakosztályok létesítését a világ dolgozóinak széles tömegei támogatják. Íz Egyesit Nemzetek Szervezetében a szabadságjogok védelmében, a fasiszta szervezkedés ellen tett javaslatot a Szovjetunió csőiig inegertest, mint amilyen hangsúlyt a soviniszta reakció a múltban a két nép közötti viszony elmérgesítésére fektetett. A Kisgazda Párt nevében Gyöngyösi János, volt külügyminiszter emelkedett szólásra. Ez a szerződés Magyaroszág és Csehszlovákia, népei történetének hosszú és keserű korszakát fejezi be, amelyet a gyűlölet jellemzett és amelyet az uralkodó reakciós osztályok tudatosan ápoltak. A nemzeti parasztpárt részéről Bencsik István államtitkár rámutatott arra hogy a cseh és szlovák dolgozó nép és a magyar dolgozó Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az emberi szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában a Szovjetúnió küldöttsége a 17. cikkely szövegeként a következőket javasolta: „A demokrácia érdekében mindenki részére törvényesen biztosítani kell, hogy kifejezhesse véleményét; feltéve, hogy a szólás- és sajtószabadságot nem használják fel háborús propaganda céljaira, nem szítanak gyűlöletet a nemzetek között, nem uszítanak vele nemzeti megkülönI

böztetésre és nem szolgál rosszindulatú híresztelések terjesztésére." I A javaslat zavart keltett az angol-amerikai tábor körében. A bizottságban helyet foglaló angol-amerikai többség körmönfont mesterkedéssel a cikkely megvitatásának elhalasztását szavazta meg — nehogy nyüt szavazással kelljen szembeszállnia az őszinte és demokratikus szovjet javaslattal. A szovjet küldöttség síkraszállt az egyesülés és a gyülekezés szabadsága mellett, azzal a fenntartással, hogy a fasiszta vagy demokráciaellenes természetű szervezetek alapítását és működését törvényesen meg kell tiltani. A brit küldött kifogásolta, hogy a szovjet küldöttség javaslata korlátozza a fasiszta szervezetek gyülekezési szabadságát. A francia küldött viszont nyilván a demokratikus i szervezetek felvonulásait óhajtotta korlátozni azzal a nevetséges kifo| gásával, hogy a tömegtüntetések I „akadályozhatják a forgalmat". A szovjet küldött válaszában hangsúlyozta, hogy csak a szovjet javaslat biztosítja a gyülekezés szabadságának legszélesebbkörű megvalósulását. A fasiszta szervezetek felállítását és működését viszont meg kell tiltani, ellenkező esetben valamennyi emberi szabadságjogot a pusztulás veszélye fenyegeti. Az angol-amerikai többség ezt a javaslatot is elvetette, kimutatva, hogy nyíltan a legfontosabb szabadságjogok korlátozásának útjára lépett és védelmet 'akar nyújtani a nemzetek közötti gyűlölet és az új háborút szító propaganda számára. «•»*#»« II KSS bratislavai kerületi titkárságának felhívása A KSS bratislavai kerületi titkársága felhívja a kerület összes kommunistáit, különösen a bratislavaiakat, hogy minél nagyobb számban látogassák az Ifjúsági Alkotó Verseny előadásait, melyeket június 17—18—19. között rendeznek. A teljes program a plakátokon és a napisajtóban található. Minden jó kommunista kötelessége az, hogy a lehetőség szerint segítségére legyen a haladó ifjúság a jelentős kulturális vállalkozásának.