Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-16 / 56. szám, csütörtök

1919 június 16 IlJSIi 7. Június 16, csütörtök. A nap kél 4 óra 50 perckor, nyugszik 21 óra 11 perckor. A római katolikus és a protestáns naptár szerint Űrnap­ja van. • Kassán tartják meg az első él­imunkáskonfercnciát. Megnyitása június 18-án délelőtt 10 órakor lesz, a Szlován moziban. Megnyi­tóbeszédet Melichárek, a ROH ke­rületi titkára és a kerület legjobb élmunkásai mondanak. Vasárnap, 19-én F. Zupka, népgondozási megbízott mondja el politikai be­számolóját. A gyűlés után ünne­pélyesen átnyújtják a kitünteté­seket a 10 élmunkásnak. Záró­bes-édet sz URO főtitkára, Le­benhard mond. 9 A hársfa virágzik. Idejében szer­vezzük meg a virágok gyűjtő­munkálatát, mert ez a gyógynö­vény nagyon fontos kiviteli cik­künk is. A gyűjtést a brünni ke­rületben már megszervezték. A gyűjtök rendelkezésére létrákot és más segédeszközöket bocsátot­tak. Tanácsos volna, ha erre a cél­ra ifjúsági brigádokat toboroz­nánk, meb/nek segítségével ki­használnánk ezt a narpi gyógynö­vény nyersanyagforrást. — Figyelmeztetés a külföldi nyaralók részére. A SOR kultúr­propaganda osztálya felhívja azo­kat a nyaralókat, akik külföldre mennek üd^ni, hogy vigyenek magukkal fényképes igazolványt, melynek száma a jelentkezési íven rajta van, mert ellenkező esetben ki vannak téve annak, hogy nem eresztik keresztül őket a határon. Más igazolványok nem szüksége­sek. — 40 tagú gyermekegyüttes a tá­jckoztatósügyi min sz'érnél. V. Kopecky tájékoztatásügyi minisz­tert a nanckban 40 tagú gyermek­együttss látogatta meg. A chebi gyermekegyüttes fogadásánál je len voltak dr. Paulik tájékoztatás­ügyi megbízott, Vojtech Parláska, a tájékoztatásügyi miniszter he­lyettese, valamint a kultúrélet több kiváló egyénisége. — A Csehszlovák Aerovonalak tulajdonát képező Iljusin szovjet gyártmányú repülőgép a napok­ban szállt le előizör Párizsban. A repülőgép nagy feltűnést keltett és m'ndenki tetszését megnyerte. A csehszlovák repülővonalak Prá­ga és Párirs között állandó légi forgalmat tartanak fenn, melyet ezután az Iljusin bonyolít le. — Csehszlovák állampolgár akar lenni az amerikai néger. Az osztrák Kommunista Párt hivatalos szerve az „Üsterreichische Volkstimme"-nek jú­nius 8-i jelentése szerint James Miller Robinson chikagói néger lakos a na­pokban a prágai amerikai nagykövet­séghez küldte útlevelét azzal a meg­jegyzéssel, hogy lemond amerikai ál­lampolgárságáról. Levelében írja, hogy nem akar többé az USA másodrendű polgára lenni, hanem kérvényt nyújt be a csehszlovák hatóságokhoz, mely­ben kérni fogja a csehszlovák állam­polgárságot — Cipővásárlásra újabb textil­szelvényeket szabadítottak fel. A bel­kereskedelmi minisztérium június 13-án kelt rendelete értelmében minden tex­til-jegy szelvénye érvényes olyan láb­beliek bevásárlására, amelyeket eddig a 05 szelvény:e adtak el. Ez annyit jelent, hogy ezután minden fogyasztó vásárolhat saját textiliegyére 2 pár gu­mi lábbelit (papucs, krfocsni). Ezenkívül a belkereskedelmi minisztérium felszaba­dítja a csecsemőruhajegyeken levő 03 szelvényt, melyre egy pár gyermek­lábbeli vásárolható. — A királyhelmeci magyarajkú do' czók már eddig is kitüntették magukat a szervezés terén és készs'ges részvételükkel az építő munkában. A CSM szervezet alko­tévers?nyében már jelentős sike­reket érlek el. Üjabb értesülésünk szerint a kiráVhelmeci Magyar asszon ok megalakították a JÜ­vena" sszonyszövetség keretfel belü elyi szervezetüket és a szlo­vák asszonyokkal együtt, közös egyetértés' en eredményesen dol­goznak. fi pályaválasztás és a következő évi beiratások gondjairól Az iskolaév befejezéséhez közele­dik. Az elért eredmények alapján felmerülnek a további tanulás vagy pályaválasztás gondjai. Ezek a gon­dok azonban, már tuljadonképpcn csak az iskola vagy pályaválasztás helyes megválasztásán alapulnak és itt is segítségére siet úgy a szülők­nek, mint a gyermekeknek a tehet­ségkutató intézet (Csl. í stav Prá­ee). ahol tudományos módszerekkel kivizsgálják a gyermek hajlamát és tehetségét. Ma még alig felmérhető nagy lé­pés volt az általános iskola beveze­tése, amely egyforma lehetőséggel indít el mint'en gyereket. Ez az első év, amikor minden 14 "es fiú és leány egyforma előkép­zettségei fejezi he alapfokú tanrl­mányait. Ma már nem osztályozha­tunk úsrv eyerekeket, lio-y az e°yik a tág lehetőséggel induló Gimnazista és a másik a na~von szűk lehető­ségű elemi Iskolát vf~7,ett gyer­mek. fia egyforma lehetőségei van­nak minden gyermeknek. 0:1a kell hatnunk, hoírv az egy­forma lehetőségek mellett e-yéni adottságnak megfeleleően éljen is azzal mindenki. Számtalanszor ismételve 1-e!I ezt hangoztatni, mert még mindig sok olyan szülő és gyermek van, aki el sem tud képzelni gyermeke számára más Iskolát, mint pl. gimnáziumot. Majd rájön, hogy a gimnázium ajta­jában soka'ikal találkozik, akik most először mehetnek oda és a be'épési engedélyt egyéni adottságuk hatá­rozza meg. De nagyobb hiba, hotry so'-an és pedig éppen a proletárszülők — nem is gondolnak még arra. ho<r.v syermeVekük számára minden ajtó nyitva áll az iskolákban, üzemekben, műhelyekben egyaránt. Tervgazdálkodásunk egyik jelsza­va: „Me-"fele!ő embereket a S-.ÍVTSC'­pes helyekre." Ez egyúttal a helyes pályaválasztás célkitűzése ls. A pá- ' lyaválasztás je'entösége seho'sem ; olyan fontos, mint éppen tz által'.- ! nos iskolát vé-rzö 14—15 éves fiata­loknál. Gondoljunk arra, ho-y nem- ! csak az a pályaválasztás, ha valaki ebben a korba it e»y szakmát vá­laszt, hanem legtöbbször az Is, ami­kor maTa számára a me-fe'elő Is­kolát választja tanulmányainak foly­tatására. A helyes pályaválasztás előfelté­telei között első helyen említiük a joros ambíciók felszabadítását, Polsrozrt munkás — paraszto-ver­mekeink között a le^értelmesebbek Is csak elvétve je'ölik meg például a rr Arnökl. diplomata, katonatiszt stb. pályákat. Ugyanakkor az ilyen kör­ben személves ismerősökkel rendel ­kező poleárl osztályok gyermekei, eoyéni adottságuk mérlegelése nél­kül úgy ambicionálják ezeket a pá­lyádat, m'ntba bérletük lenne ríjuk. * Az ambicióhiány mellett kétségkí­vül a második fó'nehézség, hogy gyermekeink, söt a szülök nem is­merik a szakmákat. Több mint ezerféle szakmát mű­velnek ma felnőttjeink, ugyanalikor általában 15—20 szakmát ismer 14 éves ifjúságunk. Ezt a 15—20 'szak­mát sem céltudatos keresés, tanul­mányozás útján ismerik meg, hanem többnyire szakismerete a közismert pályákhoz igazodik. Például orvos­sal, cipésszel, szabóval, tanárral, ta­nítóval, kereskedővel, autószerelő­vel stb. mintien gyerek találkozik. Ezenkívül apja, hozzátartozói és egy-két szomszéd szakmájának isme­retéből adódik a pályaválasztás ál­talános ismerete. Ez kétségkívül a szaltmák nagy tömegéhez viszonyítva, na-yon cse­kély szám és ennek megfeleleően ke­vés a valószínűsége annak, hogy e néhány szakma között találja meg azt, amely képességének leginkább megfelel s amelyen cl is t id helyez­kedni. Legtöbbször csak későn jön rá arra, hogy az út, amelyen elin­dult, az nem megfelelő számára, de ilyenkor már hasznos éveket veszí­tett. Közvéleménykutatóink me^ál'a­pítása szerint felnő" ttje'nk számot­tevő többsége nem találja me fele­lőnek a maga számára nzt a mun­katerületet, amelyen legtöbbször dolgozni kénytelen. A pályaváltás pedig áthidalhatatlan nehézségeket okolna. Ifjfságunk pályaválasztása már csak azért sem reális, mert az ifjú­ság na-ryrésze nem ismeri saját ké­pességeit. Pályaválasztási tanács­adók állnak ezentúl ifjúságunk ren­delkezésére. A tehetségkutató Intézet minden pályaválasztás előtt a .iöveben meg­kérdezi. milyen különösebb adottsá­got, képességet érez magában a diák va~y te.none. Szülő'nk és neve­lőink nem na~y dicsőségére, ifjúsá­gunk szinte semmilyen képességet nem érez magában. Pedig jó lenne, ha mindenki ére-ne irarrábsn vala­milyen különösebb bajlan-ot, mert mindenki rendelkezik olyan ad.ott­sáTTal, amely ó't a többiektől meg­különbözteti és a mee-fele'fi terii'e­ten a legiobb munkássá fejlődhetik. Azok közül, akik rrégis valami­Íven adottságot jelölnek mer a kü­lönös képességek között, rninte~y 50—00 százalékéban Ilyenedet talá­lunk: jó hallásom van. jól énekelek, ió előadó vágyok, raizo'nl tudok. Vagyis tűlnvomó részt művészi adottságokra hivatkoznak. Ugyan­ekkor gyakorlati készségről rfig 5 6 százalék nyilatkozik. Nagyon kevesen írják be pl.: jő műszaki ér­zékkel rende'kezem, \an: jó szerve­ző varyok, holott pontosan tud i-k, hogy művészi a£ottsá;*ok arány , o~ kevés embernek biztosítanak megél­hetést, mert tár»?íí'i"m>!! r 8*—e gyakorlati képessége alapján boldo­gul. A pályaválasztás előtt álló fiatal­jaink nem tudják, sőt azok sziilei sem tudják, hogy kézügyesség, kéz­biztonság, jó szemmérték, jó ízlés, jó színérzék éppen olyan lényeges adottság, mint pl. a jó losrika vagy akár a helyes következtetőkészség. Az adottság egyformán biztosíthat mindenki számára érvényesülést. Jól képzett szakmunkaerőben hiány van! Az általános iskolából kikerülő gyermekek szüleinek tud­niok kell, hogy munakerő hiány van a vasszakmában. Kevés a jó I esztergályos, he-resztő, sodronyfonó, stb., stb. Tervgazdálkodásunkban asz­talosokat keresnek leginkább, é- et j a bí'nvászhlány! Továbbá, vegyi-, textil-, bőr- és ruházati iparban erős munkakereslet várható. Mérnök és teebr>'kns munkakö-hen is sok mun­kaerőre lesz szükség. Továbbtanulási lehetőséget nem­csak a gimnázium és a kereskedel­mi nyu.1t'az általános iskolából ki­kerü'ő ifiúságnak. Van már sok kor­szerű pályára képesítő t?xt;**r>an, építö"r"ri, gépipari, fogtechnikai kö­zépiskolánk, gazdasági szakisko'ánk és m'ndetyik mó^ot ad az érvénye­srl'^re. ,T> lenne, ha ez áHa'fnos is­kola fels;; tagozatának szaktanárai felhívnák ezekre a pályákra az olyan diákok figyelmét, ak'k az ő szak­tárgyaikból naeyobb érdeklődést mu­tattak. ez ált-'"nos iskola utol­só osztályában találjon ifjúsá"fnnk Iehetősé~et tájékoztatói én, szakmii r»rosn°!rtusokon keresztül, hogy mi­nél több szakmát megismerjenek. A pélvválasztás n"béz kérd*-éb'~n össze kell fo"n !i pedagógusnak, e'­i-c-nek. psziclioló"i»snp.k, köz^az­dá-"-na v. ho^y a helyes eligazodás ftlán if ; isáTnknak senitséír^ro 1"­hessen. A pályaválasztási te.náesadó­ken kívi'l p-onb^n a sz'ilők témo­gatása is l "'!. A pályavá !a«",tásl ta­"'""sadís rr> :n'li" f'gy történik. hn"y több szabmát k'ö'nek me-r, il'etve a "-yennek Is több szalcmát telál a ma "a szamára megfele'cre 1'. tetsz«­tísrek. I?veikor » s o"-ítsé"-ére kell lenni és pe 'ig e'sösorban a szülőnek abban, ho«y a gyermek képességei­nek megfelelően, a pályához megfe­le'ő kflncsoi"tot találjon. Ten" ra'd*li-o^ásunk szab :a meg, milyen pályákon, mennyi munkaerő­re lesz szükség az elkövetkezendő években. A gyen.iekek eg\'éni rá­termettsége, képességei döntik el, ho"y ezek közül melyiken boldogul­nak a legjobban. Szülői hiúságot félretéve, kövessük a gyermek haj­Irmait a terv mlijtotta keretek kö­zött. A munkás- és parasztszü'ők szalrftranak PZ elö'té'.etekkel és ve­gyenek magulojak annyi fáradságot, hogy gyermekeiket taníttassák. l> T'nden út, m'nden lehetőség nyitva f 'l szám'.krp.. és tannlóotthonok, kol­légiumok hálózata firr-oratja őket gyermekeik fölnevelésében. T. M. — IfjúM^i csereakció a szünidő tar­tamára. csehszlovák baráti szövet­ség tudomására hozza az érdekeltek­nek, hogv a másod- és harmadlokú iskolákatflábgató ifjúság még jelent­kezhet üdülésre. Az üdülést úgy szer­vezik még,'hogy a eseh ifjúság Szlo­venszkórá, a szlovák ifjúság pedig Csehországba me?-y üdülni. Je'eníkez­hetnek a'-íft-től 20-ig. Az üdülők 50— 66 százalékos menetdijkedvezményt kapnak. Jelentkezni lehet a kővetkező cím alatt: ^feskoslovenská spolocnost' Praha 1. VÍlentinska c. 1. — Az oktatófilmet havonta száz­ezer diák látogatja. A statisztika azt mutatja, hogy az állami filmiroda az idén oktatófilmek vetítésében rekord eredményt: ért el. Saját költségén 6000 vetítést eszközölt, melyeken 15.000 film került vászonra. A láto­gató -ifjúság száma 70.000-re tehető. Márciusban például 111.741 diák látó-' gatta meg ezeket a filmeket. Az álla­mi filmiroda illetékes osztálya eddig 2500 iskolát szervezett meg, melyek­ben összesen 400 vetítőgép segítségé­vel oktatják az ifjúságot. — Felhívás a bratislavai zené­szekhez. A bratislavai művészeti és kulúrmuvikások szövetsége fel­hívja az összes bratislavai zené­szeket, hogy június 14—17. kö­zött zenei próbára jelentkezzenek. A próbát a Redule-kávéházban tartják m g. Ábécé rendszer sze­rint június 14-én A—E-ig, június 15*éa F—Lrig, június 16-án M— Z-ig, június 17 én pedig azok je­lenkezhetnek, akik valamilyen oknál fogva az előző napokon nem tudtak megjelenni. A próbák kezdete minden nap reggel nyolc órákkor lesz. — Emlékmű a szovjet hősök­nek. Mező'abarcon a Vörcs Hadse­reg lé en msit fejezik be az em­lékmű építését, mely mindenkor figyelmeztetni f.'gja Szlovenszkó lakosságát azokra a nagy áldoza­tokra, arrelyeket a Vörös Hadse­reg felszabadításunkért hozott. — A magyar filmgyártás nagy lőptekkel halad előre. A magyar országi ,.Forte nemzeti üzem" egy egé z sor íilmárút gyárt. így pl. a belföldi p ac számára 2000 da­rab filmet készít, melyek iránt külföldön is nagy érdeklődést ta­nús'tanak. A Forte nemzeti üzem Arge it'nábó", Hollandiából, Pa­les ;tinábó', Svédországból és sok más államból kapott megrendelé­s ket. A gyár többek között rönt­genfilmeket k':szit, ami edd :g importá'ni vcliak kénytelenek és 250.000 dollárt fizettek érte. AZ IDF.Al.IS FÉRJ — Kénytelen vagyok {gy járni a lakásban, nehogy lehainuzzam az új szőnyeget... — A c'chszlcvák-'örök kereske­delemről. Zü ieVi 1-pok jelentik, hogy a hitlerista Németország he­lyett most Csehszlovákia Török­ország legnagyobb kereskede'mi ügyfele. A mult évben kb. 15 mil­lió doUár értékű csehszlovák árut importá tak Törökországba. Ez a szám az idén növekszik. — Tartrlékos katrn ík figyel­mébe. Mindaz-k a tartalékosok és póttartalékosok, fkiket katonai szolgálatra hívnak be, saját érde­kükben lehetőleg egyszerű ruhá­ban távozzanak el otthonról, hogy ilymódon megelőzzék az új és jó minősé;:ű ruháknak a raktározás á'tali gyűrődését, esetleg bep ;sz­kolódását. Hasonlóan ajánlatos do l"g, hegv a bevonulók indulás előtt jól tanulmányozzák át a be­hívó szövegét. — Paul Robeson prágai és varsói szereplése után Moszkvába érkezett, ahol hatalmas lelkese­déssel fogadta Moszkva dolgozó népe. Szombat e ti első hangver­seny n több min 10 ezer . ember vett részt. Paul Robescn néger népi dalait a hallgatóság kitörő lelkesedéssel tapsolta végig. — Csehszlovák szovjet barátsági szövetség könyvtára Kosicén. A cseh­szlovák-szovjet barátsági szövetség szerve, Puskin születésének 150-ik év­fordulója alkalmából, könyvtárat nyitott meg. A könyvtárnak ma már több, mint 2000 könyv van birtokában. Eb­ből 1263 orosz 650 szlovák és cseh a többi más 'nyelvű. ftiegíiaít Sigrid IMse! SigrUI T'ndset, a Nobel-díjas norvég írónő rövid betegség után 67 éves korúban meghalt Osló­ban. Leghíresebb munkája a ma­gyar nyelven Is megjelent „Kris­tin Lavransdatter" volt. Ez a re­gény a norvég középkorból me­rítette tárgyát és a na^y törté­nelmi t rí d ássál rendelkező, mé­lyen va'lásos érzületű írónő pom­pás emberábrázolásáról és mes­teri meseszövéséről tesz tanúsá­got. T'ndset egy másik skandináv állan-ban a dén'ni Kalundbor^;­bpn sziüetett. ahol norvég szár­mrzású snja ter^roskodott. Si"­rid T"nds"t döntő benvomása't már a szülői házban kapta, an­nak emelbedett, művelt co r'",»ta fréc-a, ott plántá'óí*"tt bel; p fört^neV.*, í^^ jr^ a szeletet a kí'-^bh' évek fak-a­mán piéír fokozódott és v»lósá"­e-al tudósi búvárkodásra ké'sz/et­t», akinek nyomát nagy munkái­nak lee'»ibbie tiikrö'l. T"p-'<t e-^sz 1 rá srrfl vészete sokkrI rpál'oat'b talp'ban o-völ;ér­zik. éI"tkÖ7el'bb, valóbb és szo­(.i^l'.jjbb volt. m'nt f^sik na"yne­VŰ sl andipáv írán'itársáé, Ze'-na I-a-^erlöfé, a rejtelmes svéd tő­vldck ro-rant'kus hé'se'nek, köd­lovagja'nak, a Gösta P.erüivek­nek megéneklő.ie. La^erlöf ta^ad­hatatli?nul érdekesebb sokszor a ml Jóekinkra emlékeztető mesélő volt. stílusában könnyebb, közvetlenebb és ragyogóbb, de T'ndset túltett raita az epiber­ábréze'esbsn, a jeHetnek élőbb, reálisabb me~festéséhep s mun­kái nagyobb lélektani elmélyü'és­ről is tanúskodnak. Igazság és tisztaság, a gondolkodás élessé­ge, PZ érzés mélysége, a Uife ;e­zés leibe«sé"-e jellemzi már első sikeres retrenyet, az 1907-ben megjelent „Fni Mp.rta Oul se"-t. Nevét a skandináv határokon túl a négy évvel később mesrielent „.Tenny" c'ruű re-énye tette is­mertté. A Nobe'-díiat imT-ban kanta na-yvonalú történelmi re­gényéért. Norvégia n'met megszállása ideién a na"v írónőt baladó szel­lem'sége, ellentftben kollaboráló fs a nácizmust Íriszei-áló Knut 1 Ham«—"nal, emigrációba kész­tette. Barátai se«rít cégével, heH'os veszedelmek között ba*ryta el ha­zá'át és c=ak a felszabadulás után tért vissza Xon-égiába. A rá.r'k és a OuisMn^-kormánv va­lamennyi művét indexre tették és ez a barbár tett iobhan elmélyítette ennek a bátorsz.eiie­mű, mélyérzésű és nagy tudású asszonynak kancspiatait a sza­l""isá.eszerető norvég néppel. Ha­l'Ia nem csupán Norvégia vesz­tesérre, de az, eni-éji\-, a, fasizn^'^s, az, ú ![ reri p-'e'harharizinus e'len küzdő egész világé. E. V. — A „2ivcna" asszonyszövetpég új bb hasznos murkabrigáilja. Ér­dekes és szQrakcztató munkabri­gádot szervez a „Zivena" asszony­sz "vétségé. Szlovenszkó erdős ré­szeibe, ahol gazdagon terem az eper, má'na, szeder, boróka és fe­kete á^olya, a szövetség tagiai ket hétre kiutaznak és szüretelni fug ! ják ezeket a vitamindús és ízletes | gyümö'csöket. Ezeket a gyümöl­csöket nemcsak nyers állapotban le'iet fogyasztani, hanem felbe­csülhetet'en értéke van az élelmi­szeriparban is. A lelkes asszony­cseport kis erdei faházakban kap elhelyezkedést, jól kiválasztott szakácsnők gondoskodnak a nők ellá lásáról. A brigádban bizonyá­ra nemes verseny fog kifejlődni. Hasznos munkájuk egyben kelle­mes nye.ralást is je'ent, melyet meg is érdemelnek vállalkozó készségükért. — Kalkuttában egy politikai tünte­tés alkalmával a rendőrség 51 embert megsebesített, kikből »gy kórházba­szállítás közben meghalt. — Safarikovón előadásokat tar­tottak a földművesek számára. ,,Fe'világos tás^al a fö'dműves és a nép fco'dogulásához" akció ke­retében a §a farikovói járási tájé­koztatási tanács a járás 12 közsé­gében a földművesek részére elő­adásokat tartott és mezőgazdasá­gi szakf'lmeket vetíttetett. Össze­sen habzáz földműves vett részt ezeken az előadásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom