Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-16 / 56. szám, csütörtök

1949 J-ftn!us 18 UJSZ0 5. MEZŐGAZDASÁG Nyugdíjat kapnak a földművesek nem jelent különösebb pénzügyi megterhelést a gazda számára. Egy másik gazdaságban, ahol a földműves 15 hektár földön dolgozik, feleségével és 17 éves fiával, azonkívül 12 és 14 éves gyermekei vannak, akik még iskolába járnak, a törvény értelmében a család járadékalapja 28.500 Kcs. A ga^da tehát évi 2850 Kős biztosítási díat fizet. A 17 éves fiú járadékalapja évi 6000 Kcs. Az ő biztosítási díja, hozzászáBiztosítsuk minden erőnkkel az idei termést! Jelentkezzetek földműves brigádokba! Biztosítsátok az állami gazdaságok, a kis- és k5zépparaszt munkamegsegítését! mítva a 10 százalékos balesetbiztosítási díjat, évi 660 Kcs. Ez a földműves évente 3510 Kés biztosítási díjat fizet. Ugyanakkor ez a földműves a régi adóreudszer alapján 3000 Kés adót fizetett. Mivel most adót egyáltalán nem fizet, a régi adóalap a mostan; szociális biztosítási díjtól csak 210 Kős-el volt kevesebb. Ebből láthatjuk, hogy a szociális biztosítás minden téren a földművesek érdekeit szolgálja. n Nemzeti Biztosító Intézet 790 nrllió Kcs-t fizet ki szociális járadékokra . A nemzeti biztosítással a földművesek nyugdíjazása is megvalósult. Megszűnik a falvak állandó bizonytalansága. A földművesek szociális viszonyai kiegyenlítődnek a városok dolgozóinak, hivatalnokainak életszínvonalával. A földművesek nyugdíjazásával a falusi lakosság egyik legnehezebb kérdését oldjuk meg. Segítséget nyujtunk az aggkori földműveseknek, mellyel megkönnyítjük az ifjú gazdák sorsát is. akik a gazdálkodást tőlük átveszik. Emlékezzünk vissza, hogy 1918 óta háayszor beszéltek Csehszlovákiában az aggkori biztosításról. Hányszor tűzték ki ezt célul az egyes pártok, de egy sem tartotta be az ígéretét s a földművesek szociális biztosítása elmaradt. Ahányszor a földművesek a szociális biztosítást követelték, mindig ugyanazt a feleletet kapták: „Nincsen pénzünk erre. Az állam nem valósíthatja mee a földművesek szociális biztosítását". Minden földműves jól tudja, hojiv azelőtt soha, senki sem kapott nyugdíjat. Abban az időben a földművesek vállát 30 m

;lliárd adósság nyomta és a gazdáknak az óriási áringadozás folvtán még a megélhetése sem volt biztosítva, különösen állt ez a válságok idején. Miért tudjuk ezt ma megvalósítani? Miért kell biztosítva lennie a februári események után minden iharosnak. munkásnak, földművesnek? A felelet egyszerű és azt minden gazda tudja! A járadék alapja, mely az egyhavi biztosítási díj összegét is megállapítja, a járadék magasságának meghatározására szolgál. A járadék alapés pótösszegből tevődik össze. A járadék évi alapösszege 8400 Kcs és az általános évi járadék 20 százaléka. Ehhez hozzászámítjuk a biztosítás első 20 évében az évi járadék 0 4 százalékát s 20 éven túl ennek 0.8 százalékát. A 60 évnél hosszabb biztosítási időtartam esetén hozzászámítjuk a járadék magasságához a járadékalap 2 százalékát. A járadékhoz hozzászámított mellékösszegek magassága nem lehet kevesebb, mint 8 százalék. Meg kel! jegyezni, hogy a járadék összege nem lehet több, mint a járadékalap 85 százaléka s nem lehet vesebb, mint 9600 Kcs. A könnyebb kiszámítás céljából a következő példát hozzuk fel: Egy 60 éves földműves 5 hektár földön gazdálkodik. Az ő járadék^apia, melvből a biztosítási díjat állapítják meg, évi 22.500 Kcs. Ez a gazda évente 2250 Kés biztosítási díjat fizet. 5 év alatt 11.250 Kős-t fizetett. Amint eléri a 65 évet, átadhatja a gazdaságot fiának, mert neki már joga van szociális járadékra. Ez a gazda évente 14.700 Kis járadékot kaD, mely ö"zeg több. nrnt amennyit 5 év alatt összesen befizetett. Nézzük csak meg, müvein volt a földműves jövedelme egykor és milyen ma. Azelőtt a gyárosok, bankárok és nagybirtokosok jövedelme az állam jövedelmének 20—30 százalékát tette ki Ezt csak a munkásbérek megrövidítése útján szerezhették meg. Az 50 hektáros földművesek jövedelme az összjövedelem 10 százalékát tette, ami a gazdasági válság idején még kevesebb volt. A nagybirtokok, a bankok, a gyárak s a biztosító intézetek államosítása után a nagytőkések jövedelme 1947-ben az állam összjövedelmének csak 6 százalékát képezte és a földművesek jövedelme a régivel szemben az összjövedelem 16 százaléka volt. A februári események után, amikor a gyárak és nagybirtokok államosítására is sor került, a földművesek jövedelme tovább emelkedett s elérte az állam összjövedelmének 91 százalékát, ezzel szemben a nagytőkések jövedelme 1.2 százalékra csökkent. Ebben rejlik szociális politikánk titka és sikere. Ez a felelet arra a kérdésre, hogv miért nem valósulhatott az meg régebben és miért csak most valósult meg a földművesek szociális biztosítása. Feleletet kapunk a falusi munkástársaink ama kérdéseire is, hosv miért valósíthatta meg a Gottwald-kormány a fölművesek régi vágyát — a szociális biztositást. ' Hogy állapítjuk meg a szociális biztosítási díj és a szociális járadék magasságát? Erre a kérdésre a következő nélda nyújt világos feleletet: Egy mezőgazdaságban, melynek terjedelme 5 hektár. a földműves feleségével és 20 éves fiával dolgozik. A 16 éves leánygyermek a mezőgazdaságban nem dolgozik. Iskolába jár. A szociális gondozásügyi minisztérium 2438 1948 sz. rendelete értelmében a földműves járadékalapja 19.500 Kős évente. Ebből tehát az évi biztosítási díj a járadékalap 10 százaléka, azaz 1950.— Kős. Amennyiben a 20 éves fiúgyermek szintén a mezőgazdaságban dolgozik. ő külön lesz biztosítva, ennek iáradékalania pedig évi 9000 Kős. A fiú biztosítási díja évente 990 Kős. A családfő tehát évi 2940 Kcs biztosítási díiat fog fizetni. A családfő feleségéért biztosítási díiat nem fizet még akkor sem, ha az a mezőgazdaságban dolgozik. A 16 éves leánygyermek szintén nem vesz tevékeny részt a mezőgazdasági munkákban, biztosítási díiat tehát a családfő ő érte sem fizet. Ha figyelembe vesszük. ho»v er az 5 hektá-os földműves azelőtt 1200 Kős földadót fizetett és a

z <51 tfirvénvek szerint földadót effváltalában nem f'zet. m°<TA'1ir)íths

5

+luk, bogv a szociális biztosítási díjak fizetése A Nemzeti Biztosító Intézet a biztosítottaktól az érdeklődő levelek egész tömegét kapja. A levelek közt van sok sürgetés é$. panasz is, melyben a biztosítottak kérvényük rendezetlenségét hangsúlyozzák'. A Nemzeti Biztosító Intézet munkáját csak akkor értékelhetjük helyesen, ha figyelembe visszük, hogy 1949 május végéig 58.360 szociális járadékot utaltak ki olyan egvéneknek, akik teljesen vagyontalanok voltak. A kérvénye^ mostani elintézése azonban hosszadalmasabb munkát tgénvel. A Nemzeti Biztosító Intézet kivizsgálja a kérvényezők vagyoni viszonyait, különös tekintettel van a töroe- és kisbirtokosokra, valamint azokra, kiknek gyermekei ese'Hc? magas fizetést kapnak. Mindtn kérvényt alapos vizsgálat társvává tesz. Vannak azonban más körülmények is. melvek a kérvények időben való elintézését lassítják. Amint tudjuk, ruhajegyet, sertésvágást csak annak adnak és a kötött bankbetétek felszabadítását csak annak engedélyezik, akik eleget tettek biztosítás céljából való jelentkezési kötelezettséRüknek. Ezek a tények azt eredménvezik, hosv sok olvan egyén ad be kérvényt, aki egyébként nem érdekEgy ukrajnai állami gazdaság munkásai levelet írtak Sztalinnak, amely- ben megígérték, hogy az 1949-es évben a termés emelésében további sikereket fognak elérni. Az Ígéret teljesítése a traktorlstáktól függ, meri a mezőgazdasági termelés kedvező kialakulása azon múlik, hogy időben végezték-e el a szántási, vetési munkálatokat. Ennek tudatában a traktoroktól való gondoskodást még jobban fokozták, a traktoristákat iskoláztatták, hogy így tudásukat a siker biztosítása céljából növeljék. De hagyjuk Vladimirovot „a vörös zászló" renddel kitüntetett traktorvezetőt beszélni. 1948-ban traktorommal, az „S 60"-as jelzésű traktorral 3800 hektárt szántottam fel. Ezt a munkateljesítményt lődik a szociális biztosítás Iránt. Ennek újabb eredménye, hog'y a kérvényeket még alaposabb kivizsgálás tárgyává kell tenni. Sok sürgetést csak azért küldenek be, hogy az ügy korábbi elintézése révén anyagi előnyökhöz jussanak. A naponta beérkező kérvények száma 600-ra tehető. A kérvényezők túlnyomó része 1948 október 1-től kezdődő érvénnyel kéri a szociális járadék elismerését. Májusban összesen 74.604 kérvény érkezett be, melyekből 58.360-at kedvezően intéztek el és 4100-at véglegesen elutasítottak. Mint a fenti számokból kitűnik, a kérvények elintézése óriási feladatokat ró a Nemzeti Biztosító Intézet alkalmazottaira, azonban igyekezni fognak a kérvényeket időben elintézni. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a Nemzeti Biztosító Intézet tagjainak havonta 42,200.000 Kős-t fizet ki s az eddig kifizetett szociális járadékok összértéke 333 millió Kős. Az idén kifizetendő szociális járadékok összege 790 millió Kcs. Ebben az összegben azon kérvényezőknek a járadéka is benne van, akiknek szociális járadék iránti ügyük elintézés alatt van. Jakovlev munkatársammal együtt értük el. A szántáson kívül 1000 hektárt vetettem és két kombajjal 900 hektárnyi területen arattam le a termést. De sokat dolgoztam traktorommal a szőlőskertek, faiskolák és erdősávok felszántásánál. Minden munkámat időben' elvégeztem. Egy esztendő alatt 861 kg anyagot és a javításokon 1500 rubelt takarítottam meg a Szovjetúniónak. — Hogy hogyan dolgozom? — A traktorista munkája attól fflgg, hogyan használja ki a gép húzóerejét. Az én traktorom könnyű talajban 11 soros ekevasat is elhúz, de a mi nehéz talajunkra csak 9 soros ekét akaszthattam. Egy váltás alatt ilyen körülmények között 12.5 hektárt szántottam fel és túlhaladtam a normát, mely napi 7 hektárban volt megállapítva. A számítások azt igazolják, hogy erőltetebb munkamenet mellett 10— 15 százalékos terhelési többletet lehet elérni, viszont 25—30 százalékot vesztünk a sebességen. Hogy minél jobban kihasználjam a gép képességeit, 60 boronát is ráakasztottam vagy az aratásnál két kombajt. Gondosan és alaposan tisztítom mindig traktoromat, alkatrészeit és állandóan ellenőrzöm a hozzá erősített részeket. A zsirozást, kenést, az esetleges javításokat pontosan a gyár utasításai szerint végzem. A magot a vetőgépbe az agregát forgatása közben szórjuk, mégpedig úgy, hogy amikor a traktor csendes járatba fordul, akkor kikapcsoljuk a vetőgépet, elővesszük a zsákot és megtöltjük. Ezt követőleg a másik zsákot veszszük és amíg' a traktor befut a barázdába, az idő elegendő arra, hogy azt is kiürítsük és megindítsuk a vetőgépet. A vetőgép töltésénél ezzel a módszerrel fordulatonként két percet nyerünk. Az aratás előtt a ránk váró munkát mindig megbeszélem és tervszerűen kidolgozom. A gépjavítás, kenés és az üzemanyaggal való ellátást aratás idején éjszaka végzem, hogy nappal teljes tempóban dolgozhassak. Amikor gépeimet az engem leváltó személyzetnek adom át, mindig kipróbáltatom velük és átnézetem a gépet, hogy közösen ellenőrizzük, vájjon minden követelménynek eleget tettem-e. A mult év eredményeinek felülvizsgálása során a.ra a megállapításra jutottam, hogy még nem használtam ki minden lehetőséget. Nincs kizárva, hogy a mótor pontos beállítása esetén, tizes ekét is sikerülne a traktorra akasztani. Ez pedig a gép teljesítményét 10 százalékkal növelné. Vetési és kapálási munkálatoknál a traktor megterhelése igen csekély volt. Itt fel fogom használni Gitalov Kirovográdi traktorista társam tapasztalatait és ez idén majd jobban megterhelem a traktoromat. Remélem, hogy teljesítményemet jövőre már 8—9 ezer hektárra tudom felemelni. Elhatároztam, hogy még nagyobb energiával fogok dolgozni. Egyetlen célom van, hogy a nagyobb termésért való harcban újabb sikereket érjek el. Azt hiszem, hogy ez a célja minden traktoristának! Boldog leszek, ha munkámmal példát adhatok és tapasztalataimmal hasznára lehetek traktorista társaimnak is a szlovenszkói gépállomásokon. Szenteljünk kellő figyelmet a szénakaszálásra Időben lekaszálni, szakázerűen megszárítani és gazdaságosan elraktározni a szénát — ez legyen a jelszónk! Ezek a főfeltételek, melyeknek segítségével biztosítani tudjuk az idei szénabetakarítást. Egyes vidékeken már május végén megkezdték a széna kaszálását, mert az idei rendkívüli páradús levegő a fűvesnövényzet gyors növekedését elősegítette. A központi bizottság ennek tudatában hívta fel a nemzeti bizottságok figyelmét, hogy ott, ahol szükség mutatkozik rá, a szenakaszálást már most kezdjék el és lehetőség szerint szárítókban szárítsák meg a szénát. Felhívása során hangsúlyozta a szomszédi erő és valamennyi géperő teljes kihasználását. Számolnia kell a falu vezetőségének a munkabrigádokkal, melyeket a kerület, illetve a járások erőtartalékaiból kell meríteni, esetleg az úgynevezett kiegyenlítődési központokból. Az összes fűterméket le kell kaszálni és a legelökön csak a kaszálásra alkalmatlan növényzetet szabad meghagyni. Dolgozó döntsd el magad: melyik a helyes út? Az egységes szövetkezet a termékenység fokozására gzéltő- t n termékenységtől. A széltörők a földműveseknek nagy gazdasági rőket létesít, azaz védő erdöövezeteket képez ki. Ezeknek célja értékeket mentenek meg és a tal ajnedvgazdálkodásban jelentős az, hogy felfogja a kiszárító szeleket, melyek megfosztják a talajt | eszközéül szolgálnak. A csallóközi határ egy szélvihar pusztítása után. A szövetkezet széitörőövezeteket létesített s a szél már nem tudja tönkretenni a dolgozók fáradságos munkáját Miből áll a földművesek szociális iáratiéka A szovjet traktorista készülődik az aratásra...