Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-14 / 54. szám, kedd

1949 június 14 UJSZ0 s. Munkabér a szocializmusban „A munkás bére a polgári tár­sadalom felszínén úgy jelenik meg, mint a munka ára", — írja Marx „A tőké"-ben. A valóságban azonban a kapitalista nem a mun kát fizeti meg, hanem a munka erő értékét. A munkaerő értéke bizonyos mennyiségű élelmiszer, amit a munkás elfogyasztott, ru­hanemű, kultúrszükségleti dolog, stb. és a munka terméke, vagyis a munkás munkájának eredmé­nye teljesen különböző értékű dolgok. Nők, gyermekek, férfiak kü lönböző bért kapnak; bár ugyan­azt a munkát végzik. A gyarma­tokon a fehér ember két-, három szor annyi fizetést kap, mint a bennszülött, jóllehet ugyanazt a munkát végzi. Ezek a tények az egyszerű ol­vasó előtt is bizonyítják, hogy a tőkés társadalomban nem a mun­kát fizetik meg, hanem azt, hogy kinek mennyit kell fizetni élete fenntartásához. A munkás által termelt árú értéke jóval több, mint munkaerejének értéke. „De miután eladta egy bizonyos ösz­szegért meghatározott időre mun' kaerejét, többé semmi köze mun­kája gyümölcséhez. A munka gyümölcse a tőkés tulajdona. A munkás a munkanap bizonyos ré­sze alatt újra termeli munkaerejé­nek értékét, amikor tovább dolgo­zik, lényegében ingyen dolgozik. („A tőke".) A tőke és a munka között folyó gazdasági harc, a bérmozgalmak, a munkaidő korlátozásért folyó küzdelem lényegében az ingyen­munka csökkentésére irányúi. A szocializmus alapelve „mindenki' nek munkája szerint" teljesen megváltoztatja a munkabér tar­talmát, bár formailag a béreket ugyanúgy számolják el, mint a tőkés üzemben. Amikor bevezetjük a teljesít­mény-munkabér elvét, az egyenlő munkáért egyenlő bért, amikor megszüntetjük a nők vagy a fia­talkorúak alacsonyabb fizetését, tulajdonképpen már magát a mim­kát, azaz a teljesítményt fizetjük meg. A szocializmus munkabére nem a munkaerő értékét, hanem magát a munkát, a munka termé­két fizeti meg. A dolog nem egészen egyszerű. A kapitalizmusban úgylátszik, mintha a munkát fizetnék meg. Bár ott is van akkord, ez a lát­szat hamis. A szocializmusban is úgylátszik, hogy a munkát fize­tik, s ez nem hanrs látszat. Mint­hogy a látszat mindkét esetben azonos, sokan azt gondolják, hogy a helyzet semmit sem változott. De vizsgáljuk csak meg a dol­gokat közelebbről. A szocialista termelés társadalmosított terme­lés, amely bonyolult munkabeosz­tásra épül fel. A termékben gyakran ezer és ezer különböző képzettségű és szakmájú munkája feksz'k. Vegyünk pl. egy köz­ismert használati tárgyat, egy elektromos lámpát. Ha követjük ennek elkészítését: az üvegbúra gyártását, a fémszálak termelését, a mérnökök, gépmunkások, admi­nisztrátorok munkáját, úgy nyil­vánvalóan majdnem lehetetlen pontosan kiszámítani, hogy ki mennyi munkával járul hozzá a lámpa gyártásához. A társadalom nem az egyes dolgozó munkájá­ból indul ki, hanem a közösség közös munkájának együttes ered­ményéből. A közgazdaság min­dennapi nyelvén ezt nemzeti jö­vedelemnek hívják. A szocialista társadalomban a nemzeti jövedelem a dolgozók tu­lajdonát képezi. Ez a munkabér alapja. Az össztermékek (nemzeti jövedelem) az egész társadalom dolgozóit terhelik és az állam se­gítségével ezt osztják fel a dolgo­zók között. A bér, a fizetés az az eszköz, amelynek révén minden dolgozó megkapja az össztermék­ből őt megillető részecskét. A nemzeti jövedelem nagysága ha­tározza meg elsősorban, hogy mennyi kerülhet egyáltalában fo­gyasztásra. Az össztermék a dol­gozók munkájának megtestesülé­se. A szocialista állam, illet­ve annak illetékes szervei, fi­gyelembe véve a nemzeti jövede­lem nagyságát és elosztásának he­lyes arányait, eldönthetik az össz­bérek nagyságát a nemzeti jöve­delemben és megállapítják az egyes munkáskategóriák részese­dését az össztermékből vagyis a nemzeti jövedelemből. A szocializ­musban ezen az úton fizetik meg a munkabérrel az elvégzett mun­kát. A kapitalizmusban egészen másképpen áll a helyzet. A kapitalizmusban a munkabér nem függ egyenesen a nemzeti jö­vedelemtől. Ha emelkedik is a nemzeti jövedelem, a munkabérek a színvonal alatt maradnak. A nemzeti jövedelem emelkedése ki zárólag a kapitalisták jövedelme nek emelkedését eredményezi. Az amerikai monopóliumok haszna 1939-ben 5 milliárd, 1945 ben 9 milliárd, 1946-ban 12 milliárd dol­lárt tett ki. E számadatokat Tru­man elnök jelentette hivatalosan. A monopóliumok nyeresége 1947­ben elérte a 15 millió dollárt. Ugyanekkor a bérek vásárlóérté­ke, ha az 1945-ös januári reálbé­reket száznak vesszük, 1948 nya­rára 85-re süllyedt le. Francia­országban a munkások reálbére katasztrofálisan süllyed és ma már a tíz év előttinek csak 60 szá­zalékát teszi ki. A tőkések jöve­A KSC Központi Bizottságának határozata fl IX. kongresszus határozatainak isknlázás útján való elsajátítása A IX. kongresszus a Párt további működésének általános főirányvonalát szabta meg. Ez az irányvonal a szocializmus felépítése a _ csehszlovák köztársaságban. A Párt feladata ezt a felépítést minden oldalról vezetni. Ez­ért a Párt valamennyi tagjának meg kell ismerni a Párt irányvonalát^ és hogy ez megvalósuljon, a KSC közpnti bizottságának titkársága elhatároz­ta a funkcionáriusok általános iskoláztatását. A funkcionáriusok után kö­vetkezik a tagság és a tagjelöltek oktatása. Az iskolázás június, július, augusz­tus és szeptember elején fog lefolyni. I. Az iskolázás formája és módszerei 1. A kerületi pártmunkásság iskolá­zása. A kerületi bizottságok összes tag­jai, a kerületi titkárságok politikai munkaerői, a kerületi nemzeti bizott­ságok vezető elvtársai, a kerületi sajtó szerkesztői, a pártonkívüli szerveze­tekben dolgozó és vezető szerepet be­töltő elvtársak kötelesek a kongresz­szuson felvetődött kérdéseket alapo­san áttanulmányozni. A kerületi pártmunkások iskolázásá­nak módszere a kongresszus határo­zatainak és anyagának egyéni alapos stúdimán alapszik. A kongresszus kérdéseit a feladatok arányában kell feldolgozni, amelyeket a kongresszus a kerületre ró. A Párt kerületi bizottságának el­nöksége a kerületi pártmunkások ré­szére előadásokat és vitákat rendez, amelyeken a legfőbb kérdéseket meg­tárgyalják. Ezeket az előadásokat részletekre kell bontani, az egyes kü­lönleges feladatok külön kell megtár­gyalni, így azután mindenki meg fog­ja érteni, hogy ezeket a különleges feladatokat, hogyan kell megvalósíta­ni. A kerületi pártmunkásság iskolá­zását a kerületi politikai titkár vezeti, aki felelős azért, hogy a kongresszus problémait június végéig áttanulmá­nyozzák, hogy azután a kerületben dolgozó párttagság kötelességeinek szentelhesse magát. 2. A párt Járási munkásainak iskolá­zása. A Párt járási munkásainak Iskolá­zása ugyanolyan formában történik, mint a kerületi aktíváéi­Ezenkívül az előadók és oktatók ré­szére 5 konferenciát kell rendezni. Ezeken a konferenciákon fogják meg­tárgyalni a kongresszus anyagát, ame­lyeket azután az illetők iskolázás ke­retében továbbadnak a Párt alapszer­vezeteinek. A járási pártmunkások is­kolázása július végéig befejeződik. 3. Az alapszervezetek pártmunká­sainak tagjainak és jelöltjeinek isko­lázása. A kongresszus anyagát 5 témakör­be foglaljuk össze: 1. A szocializmus felépítésének ál­talános irányvonala. (Gottwald elvtárs beszámolója). 2. A szocializmus felépítésének biz­tosítása. (Slánsk^ beszéde). 3. Az ötéves terv keresztülvitele és Szlovenszkó iparosítása. (Zápotocky és Siroky beszámolói). 4. A marxi-lenini nevelés. (Kopeck? beszámolója). 5. A Párt szervezeti felépítésének kérdése és a Párt szervezeti törvé­nyei. (Sverma elvtársnő beszámolója). A pártmunkások iskolázásán, ille­tőleg az alapszervezetek tagságának és jelöltjeinek oktatásán résztvesznek a Párt összes tagjai, amelyek más módon nincsenek bekapcsolva a IX. kongresszusról szóló pártpolitikai is­kolázásba. Az üzemi szervezetek tag­jai az iskolázást az üzemi szervezetek keretében végzik. Az alapszervezetek iskolázása tizes csoportokban folyik. Minden tizesbizalmi felelős csoportiá­nak iskolázásáért. A Párt járási bi­zottságai kötelesek a tizes bizalmiakat kioktatni arról, hogyan kell az iskolá­zást megszervezni. Amennyiben szük­ségesnek mutatkozik, a tizes bizalmik mellé érett politikai funkcionáriust osz­tunk, aki az iskolázásban segít. A tizes bizalmiak minden gyűlés előtt figyelmesen átolvassák a kongresszus anyagát és kérdéseket készítenek elő az egyes problémákhoz, amelyeket közelebbről kell megvilágítani. A tizes bizalmi .meggyőződik arról, hogy a Párt tagsága milyen mérték­ben sajátította el ezeket a kérdése­ket. Az első kérdést június végéig, a másodikat és harmadikat július végéig, a negyediket és ötödiket pedig au­gusztusban, illetve szeptember 10-ig kell átvenni. 4. A kongresszus anyagának fel­dolgozása az állandó pártiskolák ré­szére. Az állandó pártiskolák a IX. kong­resszus anyagát rendkívüli órákon dolgozzák íel és ezenkívül a rendes tanítás keretében is foglalkozni kell azokkal. II. A kongresszus anyagának beszerzése az iskolázás részére A Párt központi bizottsága az isko­lázás részére következő anyagot adta ki: 1. Beszámolók. 2. A főkérdésekről szóló útmutatás, amely a „Zivot Strany" és a „Funk­cionár Strany" című lapokban jelenik meg. Itt jegyezzük meg, hogy a kon­gresszus anyaga teljes egészében jú­nius végéig magyar nyelven is megje­lenik. III. Tanácsadás és tanulmányi körök Minden kerületi és járási titkárság állandó tanácsadót szervez, amelyben a nap bizonyos óráiban felvilágosítá­sokat adnak az iskolázás megszerve­zésével kapcsolatban. A kultúrpropa­gandaosztáy a marxi-lenini eszmék tanulmányozására külön tanulmányi köröket szervez. IV. Az iskolázás ellenőrzése A Párt vezetői szervezetei végre­hajtják az iskolázás szigorú és fon­tos ellenőrzést és áttekintést sze­reznek a párttagság részvételéről, az iskolázáson. A párt kerületi választmánya min­den hónapban jelentést küld erről a központi bizottságnak. Horák megbízott beszéde a zsolnai kerület tradíciós Mária-búcsúján A zsolnai kerület katolikus hívői­nek tradiciós Mária-búcsúján részt­vett Horák professzor is, aki beszé­dében hansúlyozta Krisztus tanitá­delmei ezzel szemben évről évre i jnak a mindennapi életre való á t_ emelkedik. Ugyanez a helyzet i ültetését. Horák megbízott nyoma­Angliában is, ahol az u. n. mun- tékkal kiemelte, hogy a szocialista káskormány politikája, munkás­árulása folytán a reálbérek állan­dóan sülyednek, mert az árak emelkednek. Ezzel szemben az angol vállalatok nyeresége a mult évben 35 százalékkel nőtt. A szo­cializmusban a munkabér nem at­tól függ, hogy a dolgozó mennyi bői tud megélni, hanem attól, hogy mennyit termel, illetve mennyit termelnek az összes dol­gozók. A reálbér a nemzeti jövedelem­től és annak elosztásától függ. Ahogy nő a nemzeti jövedelem általában, úgy nőnek a reálbérek. Ez a különbség a termelt értékek megfizetése és a munkaerő érté­kének megfizetése között. Ez a legegyszerűbb bizonyítéka annak, hogy a szocializmusban a munka­bérrel a teljesítményt fizetik meg és nem a munkaerő értékét. Politikai perek Amerikában berendezésben a nép a birtokosa mindazoknak az anyagi javaknak és termelő eszközöknek, amelyeket az­előtt a kizsákmányolók és nagybir­tokosok tartottak kezükben. Közeledünk a Krisztus elképzelé­seiben szerepelt igazságos társada­lomhoz és kell, hogy mi magunk is elősegítsük ennek a társadalomnak és gazdasági alapjának létrejöttét, mondotta. Minden alkalommal hang­súlyoznunk kell a „szeresd feleba­rátodat, mint tenmagadat" elvét és azon kell lennünk, hogy népünk vallásosságát ne használhassák fel államellenes cselekedtekre olyan emberek, akiknek a néphez semmi közük sincs. Beszéde további részében Horák professzor a következőket mondotta: — Akik a népi demokratikus köz­csúkat és papokat Kievben, amint terjesztik, hogy a Szovjetunióban bezárták a templomokat és színhá­zakat, mozikat, meg múzeumokat építettek belőlük. Szemenszedett ha­zugság ez! Most voltam három hé­tig az SSSR-ben, láttam vallási bú­I csúket és papokat Kievben, amint gyermekeket kereszteltek és hivöket gyóntatták, láttam a temetőkben új kereszteket tömegével és láttam val­lási folyóiratokat is. Az Egyesült Államokban most fo­lyó komunistapárti vezetőszemélyek elleni perrel egyidőben további poli­tikai pereket indítottak, amelyek a kommunistaellenes hangulat további kiélesítését hivatottak felszítani. A carneigi intézet elnökét, aki ezelőtt az Egyesült Államok külügyminiszté­riumának volt tisztviselője, politikai hajszába fogták. Chambers kormány­párti provokátor annak vádjával il­lette Algera Hissát, hogy a háború előtti időkben katonai titkokat árult el a'Szovjetúniónak és hogy szovjet „ajpns" volt. Állításának bizonyítá­sa céljából az „Amerika-ellenes" fe­lülvizsgáló bizottság tagjait az elmúlt ősz folyamán birtokára hívta meg, ahol egy filmet mutatott fel a bi­zottsági agjainak, amelyet Hiss évek­kel ezelőtt állítólag megőrzés céljá­ból nyújtott neki át. Az amerikai bulvár sajtó Hiss esetével kapcsola­tosan már ekkor nagy port vert fel, de a viharok akkor elültek. Hiss el­le nmost bírósági eljárást indítottak. Az a vád ellene, hogy hamis esküt tett, mert kihallgatása során állító­lag elhallgatta, ho^y kommunista. A kolhózokban állandóan csökkenek az élelmiszerárak Az ukrajnai piacok az utóbbi időben telve vannak zöldséggel, hússal, zsírral, liszttel, növényi zsírral, burgonyával és sok más szükség'eti cikkel, melyeknek árai minden munkás részére hozzafér­hetőlt. Az állam minden eszközövei tá­mogatja az országhoz hű, a népért dolgozó papság működését. Az egyház túlélte a hűbériség idejét, a tőkés társadalmakat, az imperia­lizmust és élni fog a szocializmus­ban is. Horák professzor aztán megismer­tette a jelenlevőket a katolikus akció országos választmányának program­jával, melyet a prágai gyűlésen ha­tároztak el. — Ezzel a határozattal ml is azo­nostíjuk magunkat és hű tagjai akarunk maradni az egyháznak, de egyúttal jó fial az országnak ia — mondotta befejezésül. Zilliakus az angol külpolitikát bírálja Vasárnap tartott beszédébein Zilliakus képviselő az angol külpoliti­kát bírálta, ennek során megállapította, hogy amennyiben Nagy-Britannia nem szünteti be Oroszországgal szembeni őrült fegyverkezési tempóját, úgy a harmadik világháborúba sodorja az angol népet. „A bevinizmus — állapította meg Zilliakus — a demokratikus alapelvek feladását és oly jellegzetes bólogató pártpolitika bevezetését jelenti, amely a konzervatí­vok politikáját kényszeríti rá a munkáspártra". Vasárnap több, mint 500 kiküldött vett részt a világbéke és a szovjet­tel való kereskedelmi kapcsolatok és barátság kimélyítését célzó kong­resszuson. Ezen az összejövetelen a szakszervezetek, különböző szövetke­zetek, kulturális csoportok és más szervezetek kiküldöttei vettek részt. A termet különböző jelszavas feliratok díszítették: „Az angol-szovjet kö­zeledés a világbékét szolgálja", „Merre visz Anglia útja", „Mi békét aka­runk és nem atombombát". J. G. Crowther, a kiváló angol író és tudós, a kongresszus elnöke, üdvözlő szavaiban kijelentette, hogy a szovjettel szemben tanusitott el­lenséges propaganda legjobb ellenfegyvere a szovjet élet- ismertetése. Hor­ner Arthur, a brit bányászok szövetségének főtitkára, megállapította, hogy a világ főerejét nem a nyugati politikusok és diplomaták képezik, de a világ dolgozó népe. Hutchinson munkáspárti képviselő, aki csak nemrég tért vissza az Egyesült Államokból, a gyűlésen kijelentette, hogy Truman kormánya Harding elnök kormánya óta a legkorrumpáltabb, amely eddig az Egyesült Államokban létezett. Munkaképtelen és szélső jobboldali. De amíg Henry Wallace formátumú emberek lesznek az Egye­sült Államokban, addig remény van még arra, hogy a békét fenntartsuk. Görög hadszíntéri jelentés Az elefteri Ellada sajtóiroda a gö­rög demokratikus hadsereg további sikereiről számol be. Közép-Mace­dóniában a 6. hadtest a május 18. és június 2. közötti időszakaszban sályos csapásokat mért' » monju­chofasiszta csapatok hadállásaira. A haldidiki félszigeten a demokrati­kus csapatok szétverték a monarcho­fasiszta katonai egységeket és el­foglalta Vrasta községet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom