Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-08 / 49. szám, szerda

UJSZG A jugoszláv kormány kommunistaellenes és demokráciaellenes terrorista rendszert vezetett be Erélyes szovjet válasz a Tito-klikk kihívó jegyzékére 5. ü kormányelnök­helyettes köszönete V. Siroky kormányelnökhelyettes köszöntet mond az üdvözlő táviratok­ért, melyeket 47-ik születésnapja al­kalmából kapott Köszönetét fejezi ki minden elvtársnak és elvtársnőnek, minden üzemnek és gyárnak a szíves megemlékezésért. Kiiment és Gregcr miniszterek a bizsui Skoda-üzemekben Kiiment iparügyi és Gregor külke­reskedele~niigyi miniszter a napokban látogatást tettek a plzeűi Skods-gyár­fa :in, ahol megtekintették a Csehszlová­kiai Kommunista Párt IX. kongresz­szusa javára készült új rotációs gé­pet. A gépet mingyárt ki is próbálták. A miniszterek jelenlétében kinyomtat­ták a Skoda-gyárak üzemi értesítőjét. II szakad piacén naponta ná a forgalom A dolgozó fogyasztóközönség örömmel üdvözölte a kormány hatá­rozatát, mellyel a szabad piac árait leszállította. Ezt bizonyítja a nö­vekvő forgalom is. A prágai, brnoi, olomouci, pilzeni, libereci és ostra­vai áruházakban június 2-án 105 millió Kés volt a bevétel, míg szer­dán, június 3-én, mikor még a régi árak voltak érvényben, csak 9 mil­lió forgalmat bonyolítottak le. Igen jó eredményekkel járt a kerékpár és a fényképezőgép eladáa. Az ár­leszállítás napján 180 kerékpár és 55 fényképezőgép kelt el az említett áruházakban. A prágai ..Fehér lab­da" áruházban június 2-án 5 millió Kis forgalmat bonyolítottak le jegy­re szóló áruban, míg június 1-én csak 4 millió Kés-t. Ezek a számok bizonyítják a leg­jobban, hogy a vásárlóközönség él az árleszállítás kedvező lehetőségei­vel. A jegyre kapható áruh forgal­ma is megnövekedett. A ruhajegyek felszabadítása következtében az áru­házak június 2-án 3 millió forgal­mat bonyolítottak le, míg 1-én csak 2.6 millió Kös-t. II brnoi Zbrojovka teljesíti az ötéves tervet A brünni Zbrojovka a májusi termelési tervet összes üzemei­ben 105 száza ékra teljesítette. Az év ekjétől a teljes termelési t.rvet 1C4.3 százalékban hajtotta végre. A gyár teljesítménye 18 szá alékkal nagyobb, mint 1943­ban volt. „I görög nép reméli, hagy a szovjet békejavaslatok meghozzák gyümölcsüket" A Szrbad Görög Rádió jelenté­se beszámol arról, hogy a görög ideig' enrs demokratikus kor­mány májue 31 én rendkívüli ülést t.r.ot\ Az ülésről kiadott közle­minv üdvöz i a Szovjetúniónak a g rö'orszí gi béke holyreá 1 tá­sá a te't erőfeszítéseit. A közle­mény megá lapítja, hogy a Szov­jetunió javasol,a program ősz :n­te és elem kr t.kus meg gyezás a'.pjá il szolgálhat. Az egész gö­r.lg í ép hálával és köszönettel f gadt? a Szovjetúnió önzetlen közbe'épésát Görögország béké­jének megvalósítása érdekében. A göiög nép reméli, hogy a Szov­jetunió javaslatai meghozzák gyümö süket — hangoztatja a k zl:mény. A felekezeten kívüli polgárok gyűlése A napokban tartotta gyűlését Prá­gában a Felekezeten kívüli polgárok szövetsége. Amint megállapították, a fe'ekezeten kívüliek száma állandóan növekszik. A szövetség a Csehszlová­kiai Kommunista Párt IX koneresz­szusa javára önként vállalt kötelezett­ségek teljesítésében túlhaladta a 100 százalékot. Di Milda a gyűlésen tar­tott beszéde során a Vatikánnak a nemzetközi oolitikára való befolyását Május 23-án a jugoszláv külügy­minisztérium a belgrádi szovjet nagy­követségnek jegyzéket nyújtott át, amely azt az álliiast tartalmazta, hogy a szovjet kormányclíenséges és meg­különböztető tevékenységet folytat Jugoszláviával szemben és a szovjet­jugoszláv szerződést papírronggyá változtatja. Ezt az állítását a jugo­szláv kormány a forradalmár jugo­szláv emigránsok szovjetunióbeli tevé­kenységére való utalásra alapítja, amit a jegyzék Jugoszláviával szemben ellenséges tevékenységnek jel'emcz. A jegyzek a jugoszláv kormány til­takozasával és azzal a követelésével végződik, hosíy a szovjet kormány tiltsa be a jugoszláv emigránsok te­vékenységét a Szovjetunióban és en­nek keretében a jugoszláv emigrán­sok moszkvai iapjának megjelenését. A jugoszláv kormány május 23-i jegyzékére válaszolva, a belgrádi szovjet nagykövetség a következő szovjet jegyzéket adta át a jugo­szláv külügyminisztériumnak: A szovjet kormány mint nyílt, dur­r» rágalmat visszautasítja a jugo­szláv külügyminisztériumnak azt az állítását, mintha a szovjet kormány Jugoszláviával szemben ellenséges és megkülönböztető tevékenységet folytatna. Az efajta rárralmazó állításnak az a célja, hogy Jugoszlávia népeit meg­tévesszék és leplezzék előttük azt az igazságot, hogy a jugoszláv-szovjet viszony megromlásának oka a jugo­szláv kormánynak a Szovjetunióval szemben folytatott ellenséges politi­kája. A szovjet kormány 1949 tebru­át Il-i jegyzékében már megfelelő értékelést adott a jugoszláv kormány­nak erről a politikájáról. Nem szabad összekeverni a szovjet kormánynak a jelenlegi jugoszláv kormánnyal szem­ben folytatott politikáját Jugoszláviá­hoz való viszonyával, a jugoszláv nép­hez való viszonyával. A jugoszláv kormány elvesztette azt a jogit, hogy a Szovjetuniótól barátságos magatartást várjon, mi­vel a jugoszláv kormány tevékeny­ségét a S i vjetimióval szemben ellenséges politika jellemzi, ameny­nviljfri Jugoszláviában kommttrl.ta­eílenes és demokráciaellenes terro­rista rendszert vezetett be, a Szovjetúnió ellen harcot folytat és ezzel a logika erejénél fogva átállt a Szovietűnió iránt ellenséges táborhoz, sajtó iát ped'T az. imperialisták fa­siszta ügynökei által folytatott fék­ie'en szovje'.ellenes agitáció szócsövé­vé lette. Az utóbbi időben egyre _ szaporod­nak azok a megnyilatkozások, ame­lyek az egyház és az átlam közötti tisztázatlan viszonyban akarnak ren­det teremteni. Ennek bizonyítékai a sürgönyök és levelek ezrei, amelyek az ország minden részéből áradnak az egyházi méltóságok, a püspöki kar ke­zeihez. A hivők tömege határozottan követeli, hogv az egyház fogadja az állam fe'éje nyújtott jobbját, hogy megindulhasson a közös, vállve­tett munka a tisztultabb, boldogabb jö­vő érdekében. Ebben az akcióban, a szempontok megvilágításában, tisztázásában, fontos szereoet játszik LukaSovie tanár római katolikus lelkipásztor, műszaki megbí­zott pünkösdví-sárnapi rádióbeszéde, amelyben többek között ezeket mon­dotta: A falu egyszerű emberei szívesen követik lelkipásztoraik példáiát. Igen sok esetben valamilyen akciónak a sor­sa a plébánia körzetében és közeli vi­déken attól függött, milyen a helybeli pap véleménye a szóbanforgó dolgok­ról. Az állam vezetői már megtették a köze'edő lépést, mert tudják, milyen nagy jelentősége van a papságnak. Az efjyik oldalon tehát megvan a ió­akarat a megegyezésre. Itt az idő, ho^y a másik o!H*l is kinyilvánítsa, akar-e együtt ha'adni a néppel, a nép­í rt. a nep lövőjéért. Ami a szovjet kormánynak Jugo­szláviához, azaz Jugoszlávia népéhez való viszonyát illeti, az mindig barát­ságos volt es változatlanul az is ma­rid. Közismert az a számos tény, amely a Szovjetúnió részéről Jugoszlávia népeinek mind a háború idején, mind pedig a háború utáni időszak­ban nyújtott segítségéről tanúsko­dik. Senki sem tagadhatja, hogy Jugo­szláviának, mint független államnak létezése a hitleri Németország szét­verésének eredménye, amiben a Szovjelúnió döntő szerepét játszott. Nem lehet eltitkolni Jugoszlávia né­pei előtt azt a hatalmas gazdasági, kulturális, technikai és egyéb segítsé­get, amelyet a jugoszláv nemzetgaz­daság háború utáni fejlesztéséhez a Szovjetunió nyújtott. Ismeretes a Szovjetúnió Jugoszláviának nyújtott politikai segítsége is nemzetközi té­ren. A Szovjetúnió következetesen védelmezte Jugoszlávia jogos érdekeit számos nemzetközi értekezleten, olyan kérdések megvitatása során, amelyek Jugoszlávia állami érdekeit érin,ették. A\indez megcáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy a szovjet kormány barátságos po­litikát folytat Jugoszlávia népei iránt. Ilyen tények világánál nem megle­pő, hogy a jugoszláv kormány ellen­séges politikáját a Szovjetúnióval szemben nem osztják azok a jugo­szláv polgárok, akik Jugoszlávia és a Szovjetúnió barátságában országuk függetlenségének komoly biztosítéicát látják. Jelenleg ezek a yolgárok, aki­ket a jugoszláv terrorista rendszer üldöz, csak Jugoszlávia határain kívül tudnak lehetőséget szerezni arra, hos;y kifejezzék negatív álláspontju­kat a jugoszláv kormány szovjetel­lenes politikájával szemben. Ilyen ta­gadó álláspontot juttatnak kifejezésre a jugoszláv kormány politikájával szemben a jugoszláv forradalmár emigránsok is. akik a Szovjetúnióban élnek és Moszkvában lapot adnak ki. A szovjet kormány elhatározta, hogy vendégjogot hbtnf't a jugo­szláv hazafias emigrán t ':nak, aki­ket jugos-láv ílemoVráciael'-nes rendszer, demokratikus és szoclllsta meggyőződésükért iildöz. A szovjet kormány kijelenti, hogy to­vábbra is vendégjogot biztosít a ju­goszláv forradalmi emigránsoknak. Ez természetesen nem jelenti azt. arn't a jugoszláv jegyzék helytelenül állít, hogy a szovjet kormány, vagy állami Lukacovic professzor beszéde továb­bi részében történelmi párhuzamot vont a papság és a nép régi összeköt­tetései, közt s megállapította, hogy feu­dális kor visszavonhatatlanul beiejezö­dött. A magas papság, amely igen sok nagyterjedelmü földbirtoknak kizáróla­gos ura volt, nem látta meg a föld­jein dolgozó nyomorult parasztot, nem hallotta meg kiáltó panaszait és ha hallotta is őket, mennyei boldogságot ígért, vagyis azt, hogy ez a nyomor csak a halál után fog elmúlni. Ma már messze állunk ettől a porhintéstől és kell, hogy a papság ténylegesen együtthaladjon a rabszolgaság alól felszabadult néppel, amely a legszebb krisztusi törvények szellemében mene­tel jobb jövendője felé. A dolgozók lelkébe nem akarunk gőgöt ültetni, mondotta Lukacovic ta­nár. De az embert felemeljük arra a fokra, ami neki jár A „szeresd fele­barátodat" elvét gyako latilag alkal­mazzuk, amikor magunk körül nem akarjuk látni az éhesek, a szomjasak és rongyosok szolgahadát, amely alá­zatosan a halál utáni szebb életre vár és kézcsókkal fogadja el az alamizs­nát. Mi a dolgozóknak biztosítjuk a munkájuk által kiérdemelt bért és szétosztjuk a földet, a föld termékeit mindenkinek. Nem hangsúlyozunk tes­ti és lelki könyörületességet, de meg­valósítjuk, a gyakorlatban. Neai arra szervei, teljes támogatást nyujtatának a jugoszláv iorradaimár emigránsok­nak. Nem szabad összekeverni két olyan különböző dolgot, mint a forradalmi emigránsoknak adott menedékjog és a tevékenységüknek adott „teljes támo­gatás", mert ez jogi képtelenségre ve­zeine. A Szovjetúnióban élő jugo­szláv forradalmár emigránsoknak egyébként nincs szükségük a szovjet hatóságok támogatására, mert a szovjet közönség és a szovjet polgárok barát; l';nak és testvéreik­nek tekintik és kielégítő támogatás­ban részesítik őket. Ez kétségtelenül azt jelen li, hogy a szovjet kormány nem akadályozza meg, hogy a Szovjetúnió polgárai tá­mogassák a jugoszláv forradalmár emigránsok tevékenységét. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy nem gátolja meg s nem Is szándékozik gátolni a szovjet állampolgárokat abban, hogy támogassák a jugo­szláv forradalmár emigránsokat, mert a szovjet állampolgároknak az alkotmány értelmében ez elide­geníthetetlen 1 ga. Mindezek figyelembevételével a szovjet kormány csak politikai és jo­gi tájékozatlanságnak tekintheti az 1919 május 23-án kelt jugoszláv jegy­zéknek azt az állítását, hogy a szov­jet kormány ,.a legnagyobb mérték­ben beavatkozik Jugoszlávia belső ügyeibe", azáltal, hogy menedékjogot ad a jugoszláv forradalmár emigrán­soknak és nem akadályozza meg te­vékenységüket. A jugoszláv kormány „követeli" — va'óban kövteli! —, hogy a szovjet kormány tiltsa meg a jugoszláv for­radalmár emigránsok lapjának további megjelenését Más szóval a jugoszláv kormány „követeli", hogy a Szovjet­únió kormánya saját országában olyan kommunistaellenes és demokráciaelle­nes terroruralmat létesítsen, mint amely ma Jugoszláviában uralkodik, megtorló intézkedésekkel, bebőrtön­zcssel fenyegesse a kommunistákat, demokratákat, pártonkívülieket és ál­talában mindenkit, aki a Jugoszlávia és a Szovjetúnió közötti barátságot támogatja. Nem gondolja-e a jugo­szláv kormány, hogy ezek a nevetsé­ges „követelések" végeredményben „a legnagyobb rrértékíi beavatkozást' jelentik a Szovjetúnió belső ügyeibe? Nem gondolja-e a jugoszláv kormány, hogy nevetséges helyzetbe hozta magát ennek a képtelen „követelésnek" hangoztatásával?" A jugoszláv jegyzék „hazaárulók­nak" nevezi a Szovjetúnióban élő ju­goszláv forradalmár emigránsokat. * A szovjet kormánynak más a nézele. A szovjet kormány úgy véli, hogy a jugoszláv forradalmár emigrán­sok igazi szocialisták és demokra­ták, Jugoszlávia igazi fiai, a jugo­szláv függetlenség elszánt harcosai és a Jugoszlávia és Szovjetúnió közötti barátság építői. Aki árulókat keres a jugoszlávok kö­zött, ne a jugoszláv forradalmár emigránsok, hanem azok között az urak .között nézzen szét, akik alá akar­ják aknázni a barátságot a Szovjet­unió és Jugoszlávia között, akik ez­zel gyöngítik Jugoszláviát és azoknak az országoknak sorsát készítik elő szá­mára, melyek az imperializmus jármá­ba kerültek és elvesztették független­ségüket. tanítjuk a népet, hogy a szenvedések közepette rózsafüzért morzsoljon. De megtanítjuk imádkozni, hogy megkö­szönje a Mindenható kegyelmét, aki egészséges kezekkel ajándékozta meg és aki őrködik a dolgozó nép egész­sége fölött. Megtanítjuk arra a dolgo­zót, hogy köszönetet mondjon, amikor az asztalhoz ül vagy amikor mun­kába megy. Azt akarjuk, hogy mindenkinek (es­te védve legyen az időjárás viszontag­ságai ellen. Azt akarjuk, hogy okosan szerkesztett gépekkel dolgozóinkat a legnehezebb munkától tehermentesít­sük, azt akarjuk, hogy a dolgozó nép a harctereken ne ontsa vérét. Azt akarjuk, hogy egészséges testekből ne gyártsák a fércek eledelét és a rok­kantak millióit. Békében akarunk élni minden emberrel, tekintet nélkül nem­zetiségére, vagy hőre színére. A gyű­löletet akarjuk kiirtani az emberi szí­vekből! Népünk békére vár, fejezte be be­szédét Lukaíovi? professzor és öröm­mel üdvözöl minden olyan egyházi férfiút, aki vele együtt halad ezért a békéért. Az emberiség örömmel nyújt­ja kezét a határsorompók fölött és nincs messze az idő. amikor békés ne­vetést látunk majd minden ember ar­cán. 1949 június 8. Clementis külügyminiszter a Hviezdosláv-kiálíítássin Dr. Clementis külügyminiszter pén­teken délután meglátogatta a prágai Nemzeti Múzeumban levő Hviezilo­slúv-kiállítást. A miniszter nagy ér­deklődéssel nézte végig a kiállítás fénykép- és könyvanyagát. Dr. Jaro­slav Svehla, a kiállítás szervezője ve­zette a külügyminisztert, aki megelé­gedését fejezte ki a látottak felett. Orvos- és nyomdász­küldöttség a tájékoz­tatási miniszternél V. Kopecky tájékoztatási minisztert, orvosokból és nyomdászokból álló kül­döttség kereste fel. A küldöttség a IX. pártkongresszusra szánt utólagos ajándékát nyújtotta át: és pedig a Ká­roly-egyeteni orvosi működéséről szó­ló könyvet. A 350 példányban készült mű, kornmunisla nvo ndászok önkén­tes munkájával készült. Smetana születésének 125. évfordulója A mult hét szombatján Lito­mysl városában megünnepelték Bedrich Smetana, a cseh muzsika legnagyobbja születésének 125. évfordulóját. Ez alkalommal a litomySli kultúrbizottság gyűjté­sével megjavított várat megnyi­tották a látogatók előtt. Az ün­nepélyen dr. Zdének Nejedly is­kolaügyi miniszter, valamint a Smetana szövetség igazgatója A. Vajzar jelentek meg. A nagy ze­neszerző tiszteletére „A 19. szá­zad művészei" jelszó alatt kiállí­tást rendeztek. Újabb élelmicikkeket tettek szabaddá Azonnali érvénnyel szabaddá tettek a kiskereskedőknél az előző időszak­ból még fennmaradt szardiniakészle­teket. Az MN'V hivatalok elsősorban a szociális intézményeket kötelesek kielégíteni és ha ezek után bizonyos szardiniakészlet fennmaradna, a sza­bad piac számára is engedélyezhetik az eladást. Ugyancsak azonnali hatállyal fel­szabadítják az ötvenedik élelmezési időszakból fennmaradt citrommennyisé­get is és a háromszögletű sajtokat, a szardiniához hasonló feltételek mel­lett. * — A mezőgazdasági Idény- és ara­tómunkások, akik az állami és közbir­tokokon vannak alkalmazva, havon­kint természetben a következő járan­dóságokat kap ják: 1000 g húst, 1000 g disznózsírt, 750 g szalonnát és 25 g paprikát. Pablo Neruda a világhírű költő Prágából Moszkvába repült Pablo Neruda a világhírű chilei haladó iró és költő hétfőn Prágá­ból Moszkvába repült. Elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: — A szovjet írók szövetsé­gének meghívására Moszkvába megyek az Alekszándr Szergéje­vics Puskin születésének 150-ik évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre. Amíg Észak­Amerika vezetői délamerikai tá­bornokokat hívnak meg, hogy megismerhessek az élet és a kul­túra elyusztítására szánt csoda­szereket, a Szovjetunió boldog büszkeséggel mutatja be az egész világnak a mult nagy szellemi örökségét. Moszkvából még visz­szatérek Prágába, fejezte be nyi­latkozatát Pablo Neruda, a világ egyik legngyobb élő költője. Enver Hodzsa elvtárs bejelentette az albán kétéves tervet A tiranai rádió jelenti, hogy az albán nemzetgyűlés hetedik ülésszaka ünnepélyes megnyitá­sán Enver Hodzsa elvtárs, mi­niszterelnök előterjesztette az 1949—50-re szóló kétéves terv-at* Vencsaut felszabadította a néphadsereg Pekingből jelentik: A kínai néphadsereg Csckiang tarto­mányban felszabadította "Vencsaut, Dél-Kína egy'k fontrs kikötő­városát és még öt tengerparti várost. Fnkien tartományban a sza­badságharcos csapatok már Kantontól északra folytatják tisztoga­tási műveleteik* t és Szvaíau köze lében széles területsávot szabadí­tottak fel. A sangháji demokratikus pártok tizenkét vezető tagja közös nyilatkozatban üdvözöl'e a felszabadító néphadsereget. A nyilat­kozat hangsúlyozza: milyen óriási jelentősege van annak, hogy a kínai nép felszabadító harca a vidékről átterjedt Kina legnagyobb ipari és kereskedelmi központjaira. A nyilakozat felszólítia Sangháj dolgozó't, hegy a várost, amelv eddig az imperialisták uralma alatt állt, alakítsák át szabad de­mokratikus, korszerű ipari cs kereskedelmi várossá. Lukacovic megbízott rádióbeszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom