Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-20 / 34. szám, péntek

Ara 2 Kcs A CSEHSZLOVÁKIAI MAG YARD 0L60Z 6 K LAPJA Bratislava, 1949 május 20, péntek © II. évfolyam, 34. szám Az állam és az egyház viszonya Dr. Fiala róm. ka!, lelkész nagyjelentőségű rádiószózala Május 18-án, szerdán, az esti órákban a prágai rádióban dr. Fiala Jó­zsef, szlovenszkói római katolikus lelkész „Az egyház és az állam viszo­nya" címmel nagyhorderejű előadást tartott: Az egyház és az állam viszonya az egyének és nemzetek életében igen nagy szerepet játszik — mondotta beszédében — és mindkettő feladata messzehatóak és lényegükben összeegyeztethetők, mert az állam és az egy­ház is alattvalóinak általános jólétét és életszínvonalának emelését tartja szem előtt: Az állam polgára tagja az egyháznak is, törvényei sokban kö­zösek. Igen fontos ezért, hogy a köl-csönös viszonyuk rendezett legyen. Ezt a rendezést három féle módon intézték eddig — mondotta. Az egyik módja az voit, hogy harcot, vagyis kölcsönös elválást hirdetiek az egysé­gek között. Még a liberalizmus állás­pontja is az volt, hogy az állam és az egyház élhetnek egymás mellett közömbösen is, egyik a másikkal nem törődve. Dr. Fiala azután az első világhábo­rú után lefolyt kultúrharc gyökereiről beszélt. Ennek a harcnak gyökerei még a Habsburg-rendszerbe nyúltak vissza. Idővel megtörtént azbtán a ki­józanodás, az általános megnyugvás és megtörtént a két fontos társadalmi közösség viszonyának liberális rende­zése. Az államnak nem lehet közömbös állampolgárai többségének vallási meggyőződése — mondotta a lelkész, mert a vallás olyan valóság ms, amellyel az állami ügyek intézésénél minden felelős ál­lamférfiainak számolnia kell. Az állam és egyház közötti harc mindig a nem­zeti erők veszedelmes megoszlását je­lentette és lényegében nekünk telje­sen idegen szelíem terméke. A mult században Bismarck porosz miniszterelnök hívott létre ilyen har­cot azzal a céllal, hogy a nemzete­ket belső viszállyal meggyengítse és az államok polgárainak' egyenetlen­kedése segítségével zűrzavart kelt­sen. Ebben a légkörben azután nagy­szerűen tudta érvényesíteni hírhedt elvét: ..Oszd meg őket és uralkodj feletttük!". Bismarck szelleme tovább élt azután és megerősödött a náci Nímetor^zág kereszténvségellenes el­veiben. Saját szemünkkel láthattuk, milyen szörnvűségekre vezetett ez. A náci uralom alól való felszaba­dulásunk után nem újítottuk fel ismét az 1918-as egyház-állam kö­zötti harcot. Éppen ellenkezőleg, ugyanazon a prá­gai óvárosi téren, ahol 1918-ban ösz­szetörték a Mára-emlékművet. 1945 júniusában vallási és nemzeti ün­nepségeken vettünk részit, amelven a cseh országrészek védőszentjét tisz­teltük. Egészen új korszakot kezd­tünk tehát. És ezt az új korszakot — nemzeti és állami életünknek ra­gyogó korszakát — azzal kezdtük, hogy hálát adtunk az Istennek fel­szabadításunkért, A kormát^ kikül­döttei az egész nemzet szavát tol­mácsolták akkor, amikor kijelentet­ték, hogy itt senki sem akar valláseltenes har­cot és hogy mindamnijian az egy­házzal va'ó békés, őszinte együtt­működés hívei. Fiala beszéde további részébsn rá­mutatott arra, hogy népi demokrati­kus köztársaságunk vezetői minden kétséget kizáróan kijelentették, hogy az egyházhoz való viszonyt szoros együttmunkálkodással és kölcsönös megegyezéssel óhajtják rendezni. Egyúttal pedig azonnal megígérték, hogy az egyháznak megfelelő anyagi segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az egyház teljesíthesse hivatását nem­eeti életünkben. Az egyház őszinte hívet, a jó kato­likusok, de mondhatjuk, hogy az ösz­szes keresztények is örültek ennek a harmonikus együttmunkálkodás­nak, amelynek célja az Aquinói Szt. Tamás által hirdetett „Bonum Com­muna" (Jó Közösség") volt. Az állam komoly lépéseket tett en­nek érdekében. 1946 decemberében a hercegérsek beiktatásánál a kormány összes tagjai jelen voltak és jelen voltak dr. Matocha olomouci püspök felszentelésénél is. 1948 februária után. amikor Klcment Gottwaldot vá­lasztották meg a köztársaság elnö­kévé, az elnök az egész kormány nyal együtt első útján a Szent Vi­tus székesegyházba ment, ahol őt Berán, prágai hercegérsek üdvö­zölte, aki az elnököt bevezette a Szent Ven­cel kápolnába, ahol Klemet Gott­wald meghajolt Szent Vöncél föld: maradványai előtt. A templomi ün­nepség után elénekelték a Te Deum­ot és a hercegérsek áldást osztott. | Az első köztársaság ideje alatt j ilyesmi sohasem történt meg és ez mind azt a hitet terjesztette a hi­vők között, hogy jó úton halad az egyház és az állam közeledése és együttmunkálkodása. A hívők azonban a mai napig hiá­ba várnak az eredményre. A pap­sághoz fordulnak és felvilágosítást követelnek, miért nem haladtak to­vább a baráti együttműködés útján és a felszabadulás után jól kezdődő kapcsolatokat miért nem fejlesztet­ték tovább. Miért nem mentünk to­vább a népi demokratikus állam és egyház jóviszonyának útján. A hívők, akik mindig jó fiai akar­nak lenni az egyháznak és jó pol­gárai az államnak is, követelik a testvéri légkör megte­remtését, amelyben munkájukat örömmel folytathatnák. Teljesíteni akarják kötelességeiket az Istennel, a hazával és az állammal szemben és ezért vágyakoznak azután, hogy az egyház és állam viszonya meg­javuljon. A mi hívő katolikusaink tudatában vannak annak történelmi igazságnak, hogy amikor harmoni' kus jóviszony uralkodott e két tár­sadalmi egység között, az egész ál lam javát szolgálta ez. Legjobb pél­dája ennek IV. Károly uralkodásá­nak ideje. Beszéde zárórészében Fiala dr. ró. mai katolikus lelkész a következő­ket moncotta: — A nemzetek történelmében az állam és az egyház igen fontos sze­repet játszik. Munkájuknak sok kö zös vonása van, mert embereiket lel­kiismeretes polgárokká nevelik, akik ismerni fogják kötelezettségeiket embertársaik és az összesség iránt is. Az egyház éa állam közötti köl­csönös megegyezés nagyon fon­tos és szükséges, mert minden őszinte hívő várja ezt a megegye­zést és ezért imádkozik. Ab egyszerű katolikus hivő nem érti, miért nem jutottunk euaig már megegyezéshez és kinek érdeke az, hogy ez a megegyezés ne történ­jék meg. Hiszen államunk minden egyes hívő polgára nemcsak ismeri, de teljes mértékben használja is FrantiSek SuSil morva hazafi és ka­tolikus pap gyönyörű elvét: „Egy­házam és országom szeressétek egy­egyiteknek szívem felét adom, mind­egyiteknek szíme felét adom, mind­egyiteknek egész szívemet adom.' II kultúra mindig a szocializmus édestestvére volt — mondotta BaStovansky a Pravda kultúrházának megnyitásán Május 18-án, szerdán délután 5 órakor a himnusz és az Internaeio- I nále elhangzása után vezető államférfialnk jelenlétében ünnepi keretek közt nyitotta meg Major István, a Pravda vezérigazgatója a fényesen berendezett kultúrházat. Major .üdvözölte a jelenlévőket, majd rámuta­tott azokra a mostoha és zilált körülményekre, amelyek közt a Pravda vállalata megszületett és a fejlődésre, amíg idejutott és megnyithatta kultúrházát, hogy a dolgozók között terjessze a szocialista műveltséget. Ftána BaSfnvanskv, a KSS főtitkára mondott nagyhatású, elvi jelentő­ségű beszédet, melyet az alábbiakban közlünk: A Pravda kultúrházának megnyi­tása Bratislavában egyszerre három jelentős igazságot jelképez. A meg­nyitás elsősorban következménye és kifejezője nemzetünk kultúrélete fejlődnének a szocializmushoz való átmenet Időszakában. Másodszor ezzel az aktussal újból hangsúlyozzuk azt, hogy a Kommu­nista Párt. amely társadalmi éle­tünk vezetőereje, , nem feledkezik meg a kultúra arcvonaláról sem. És végül ez a mai ünnepség hirdetője annak, hogy a mi új népi demokra­tikus társadalmunkban a kultúra és népnevelés a műveltség minden for­rása ellentétben a múlttal — a dolgozó nép tulajdona. És természe­tesen a dolgozó népet szolgálja. A szocializmus és a kubira min­dig édestestvérek voltak. A szocializmusért folyó hare min­dig a dolgozók »zéle# rétegének ön­tudatosodásával és kultúrális emel­kedésével volt összefüggésben. Ter­mészetes tehát, hogy az építés kor­szakában és a szocializmushoz ve­zető átmeneti korszakban a kultúrá­lis, politikai, nevelési és világnézeti j munkának órisái feladatai vannak. A forradalmi munkásosztály harca a kapitalista kizsákmányolás ellen és az uralkodó burzsoázia hatalmá­nak megszüntetéséért, nem haladt mindig a vérszegény gyakorlatiasság útvonalán, de tudományos elméletre támaszkodott, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanaira. A marx-lenini esz­mék klasszikusai arra tanították a munkásosztályt — és ezt a történel­mi tapasztalat minden lépésén meg­j erősíti — hogy forradalmi elmélet nélkül nem lett volna és nem is le­hetne forradalmi gyakorlat. Ezért a munkásosztálynak és él­csapatának, a kommunista Pártnak viszonya az elméleti kérdésekhez, világnézeti és művelődési munkáihoz mindig cselekvő és igenlő volt. A marxi-lenini eszmék termékeny ta­nulmányozása és viszonyainkra való alkalmazása nélkül — erre bennün­ket Gottwald és Siroky elvtársak tanítottak — nem győztünk volna 1945-lten és 1948 februárjában s nem valósulhatna meg a szocializmushoz vezető utunk. De a szocializmus alapjainak épí­tési korszaka minden tekintetben még nagyobb feladatokat ró ránk Az ötéves terv történelmi feladatait csak egy művelt, politikailag érett munka és erkölcsi szempontból fej­lett nemzet tudja megvalósítani. A szocializmushoz vezető út népünk előtt nagyszerű lehetőségeket nyit meg, de egyúttal nagy feladatokat ró ránk és kérdéseket vet fel, ame­lyeket csak a marx-lenini elmélet és a marxi-lenini irodalom alapos is­meretével és tömeges terjesztésével oldhatunk meg. Ez a mi iránymutatónk, ez segit nekünk, hogy a gazdasági felépítés szövevényes kérdéseiben utat talál junk, ennek segítségével teremtjük meg az iparosítást, földművelésünk {Folytatás * J. oldalon.} fl moszkvai „Novoje Vremja " a nemzetközi együttmunkálkodásról A Novoje Vremja című svovjet hetilap legutolsó számában a nemzetközi poliika együttműködéséről írva megállapítja, hogy az ahhoz való visszatérés a világ minden államának és nemzetének érdeke szempontjából fontos. Vezércikkében a lap többek között a következőket írja: A nyugati hatalmaknak még mindig lehetősé­nemzetközi polit ka együttműködétjára való visszatérésre. A Szov­jetunó minden ezirányú törekvést úgy mint a múltban, a jelen­ben i s támogatni fog. A szovjet jóakarat bizonyítéka a berlini kérdésben történt megegyezés, amely New Yorkban jött létre. A népek széles tömegei, amelyek lelkesedéssel köszöntötték ezt az egyezséget, mely a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítéséhez hozzájárult, e lépést úgy tekinti mint a nemzetközi megegyezés elérésének alapjául szolgáló kezdeményezést. Ismct bebizenyuso­dott, hogy a háborús uszítóknak csak egy kis csoportja örül a nagyhatalmak nézeteltérésének. Ez a csoport a néptől és annak céljaitól azonban egészen el van sz'getelve és az élettel szemben támasztott kívánságaik teljesen ellenkeznek népeik és országaik alapelveitől. Londonban a béke mellett tüntetnek Kedden este kezdte meg fnűködését a londoni békeakció bizottsága, amely párizsi békekongresszus döntése alapján alakult meg London különbö­ző negyedeinek hatalmas termeiben folytak le a tüntető gyűlések, melyek­nek főszónokai a párizsi békekongresz­szus kiváló élharcosai voltak, mint Joliot-Curie, Bernal professzor, Platts­Mills, Ziiliacus, Pritt képviselők és dr. Hawlett Johnson, a canterburri dé­kán. A gyűlések résztvevői tiltakozó táviratokat küldtek az angol külügy­minisztériumnak, mert ez megatagad­tí Szergej Gerrasszimovnak, a köz­ismert szovjet filmrendezőnek beuta­zás iránti kérelmét Gerrasszimovnak a londoni békeakcióbizottság ülésén» szovjet kultúrmunkások kiküldötte­ként kellett volna megjelennie. A teremeket a közönség zsúfolásig megtöltötte és a kívülrekedt tömegek a szónokok beszédeit az utcán elhe­lyezett hangszórokon át hallgatták. Valamennyi gyűlésen a megjelentek közös határozatokat fogadtak el, melyben nyomatékosan leszögezték az angol népnek az új háborúval szem­beni határtalan gyűlöletét és egyben kifejezésre juttatták az angol nép azon eltökélt szándékát, nem fogja soha megengedni, hogy az ország egy tá­madóhadjárat kiindulási alapjául szolgálhasson A gyűléseken megje­lent demokratikusan gondolkodó tö­megek táviratokat küldtek a brit bel­ügyminiszternek is s távirataikban til­takoztak Gerhart Eisler felháborító I letartóztatása ellen. Megbukott az angol-olasz javaslat A Nemzetek Szövetsége mellett mű­ködő európai gazdasági bizottság leg­utolsó ülésén Arutiuniam szovjet de­legátus a munkanélküliség kérdésé­vel foglalkozott. Beszédében megálla pította, hogy a kapitalista államok gaz­dasági terveinek gyakori velejárója az állandó munkanélküliség. Ez a po­litikai módszer szoros összeköttetés­ben áll a Marshall-terv működésével és ez az újítás Nyugat-Európában „az ipar racionalizálása" nevet kapta. Cél­ja, hogy a Marshall-terv keretében működő államok között — főleg, ami az Egyesült Államok és a többi részt­vevő államok közötti gazdasági ver­senyt illeti — a számbajöhető konkur­renciát kikapcsolja. Ez okozza a nö­vekvő munkanélküliségét. Ha Nyugat­Európa ipara nem törekszik az Egyesült Államokkal szembeni versenyre, úgy a mai súlyos helyzet még csak fokozód­ni fog. A szovjet delegátus példakép Nyugat-Németországot hozta fel, ahol ma 1,2000.000 a munkonélküliek szá­B kosicei kerület első helyen áll a húsfelvásárlás terén A kosicei rendkívüli élelmezési bizottság e heti ülésén foglal­kozott a kerület húsbeszolgáltatási és közellátási kérdéseivel. A tárgyalásokon megállapították, hogy a 19-ik élelmezési héten közélelmezés és húsbeszolgáltatás terén, a kosicei kerület állt a el­ső helyen. Az előírt tevet 166.5 százalékban teljesítették és az elő­ső helyen. Az előírt tervet 166.5 sal túllépték. Sertéshúsból össze­sen 46.310 kg-ot szolgáltattak be, a tervet tehát 86.63 százalékban teljesítették. A következő járások érték el a legjobb eredménye­ket: rozsnyói járás (163°/o), magastátrai járás (157%), lőcsei járás (126'/«), kézsmárki járás (120.9%) és az iglói járás (110%). Rendeletet adnak ki az újítójavaslatok gyakorlati felhasználására A Szakszervezetek Központi Tanácsa tervet dolgozott ki az újítójavaslatok gyakorlati alkal­mazására. A terv értelmében az újítój avaslatokért, azoknak elő­nyeiért és szabadalmazásáért az üzemigazgatóság lesz felelős. A tervet rendeleti úton akarják életbeléptetni. Az iparügyi minisztérium ellen­őrzi a javaslatot és ha elfogadha­tó, rendeleti úton életbelépteti. Eredmények a vasárnapi választásokról MAGYARORSZAG. A szerda délelőtti órákban a magyar belügyminisztérium választási bizottsága közzétette a választások végleges eredményét. Ezek szerint a 6,053.972 választópolgár közül 5,730.520 élt szavazati jogával, azaz a választópolgárok 94.73 százaléka. A szavazatok megoszlása: Népfrontra 5,478.516 szavazat 95.66 százalék Népfront ellen 165.283 szavazat 2.83 százalék érvénytelen 86.721 szavazat 1.51 százalék BULGARIA: Kedden este a bolgár nemzetgyűlés legfőbb elnöksége hivahlos nyilat­kozatot tett közzé, melyben bejelentette a bulgáriai községi választások végeredményeit. Ezek szerint május 15-én 4,784.861 bolgár állampolgár rendelkezett választójoggal s a községi választásokon a leadott összsza­'•azatok száma 4,628.367 volt, azaz 96.73 százalék. A szavazatok megosz­lása: A Hazafias frontra 4.258.352 szavazat 92.01 százalék Hazafias front ellen 370.015 szavazat 7.99 százalék Németország, (keleti Svezet): 12,887.234, tehát a szavazójoggalrendelkezS polgárok 95.2 százaléka vett részt a németországi szovjetzóna vasárnap és hétfőn lefolyt választá­sain. A szavazatok megoszlása: Egységfrontra 7,943.949 szavazat 66.1 százalék Egységfront ellen 4,080.272 szavazat 33.9 százalék Berlini eredmény A néplistára a lakosság 58.1 százaléka, míg ellene 41.9 százaléka sza­vazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom