Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-20 / 34. szám, péntek

Ara 2 Kcs A CSEHSZLOVÁKIAI MAG YARD 0L60Z 6 K LAPJA Bratislava, 1949 május 20, péntek © II. évfolyam, 34. szám Az állam és az egyház viszonya Dr. Fiala róm. ka!, lelkész nagyjelentőségű rádiószózala Május 18-án, szerdán, az esti órákban a prágai rádióban dr. Fiala József, szlovenszkói római katolikus lelkész „Az egyház és az állam viszonya" címmel nagyhorderejű előadást tartott: Az egyház és az állam viszonya az egyének és nemzetek életében igen nagy szerepet játszik — mondotta beszédében — és mindkettő feladata messzehatóak és lényegükben összeegyeztethetők, mert az állam és az egyház is alattvalóinak általános jólétét és életszínvonalának emelését tartja szem előtt: Az állam polgára tagja az egyháznak is, törvényei sokban közösek. Igen fontos ezért, hogy a köl-csönös viszonyuk rendezett legyen. Ezt a rendezést három féle módon intézték eddig — mondotta. Az egyik módja az voit, hogy harcot, vagyis kölcsönös elválást hirdetiek az egységek között. Még a liberalizmus álláspontja is az volt, hogy az állam és az egyház élhetnek egymás mellett közömbösen is, egyik a másikkal nem törődve. Dr. Fiala azután az első világháború után lefolyt kultúrharc gyökereiről beszélt. Ennek a harcnak gyökerei még a Habsburg-rendszerbe nyúltak vissza. Idővel megtörtént azbtán a kijózanodás, az általános megnyugvás és megtörtént a két fontos társadalmi közösség viszonyának liberális rendezése. Az államnak nem lehet közömbös állampolgárai többségének vallási meggyőződése — mondotta a lelkész, mert a vallás olyan valóság ms, amellyel az állami ügyek intézésénél minden felelős államférfiainak számolnia kell. Az állam és egyház közötti harc mindig a nemzeti erők veszedelmes megoszlását jelentette és lényegében nekünk teljesen idegen szelíem terméke. A mult században Bismarck porosz miniszterelnök hívott létre ilyen harcot azzal a céllal, hogy a nemzeteket belső viszállyal meggyengítse és az államok polgárainak' egyenetlenkedése segítségével zűrzavart keltsen. Ebben a légkörben azután nagyszerűen tudta érvényesíteni hírhedt elvét: ..Oszd meg őket és uralkodj feletttük!". Bismarck szelleme tovább élt azután és megerősödött a náci Nímetor^zág kereszténvségellenes elveiben. Saját szemünkkel láthattuk, milyen szörnvűségekre vezetett ez. A náci uralom alól való felszabadulásunk után nem újítottuk fel ismét az 1918-as egyház-állam közötti harcot. Éppen ellenkezőleg, ugyanazon a prágai óvárosi téren, ahol 1918-ban öszszetörték a Mára-emlékművet. 1945 júniusában vallási és nemzeti ünnepségeken vettünk részit, amelven a cseh országrészek védőszentjét tiszteltük. Egészen új korszakot kezdtünk tehát. És ezt az új korszakot — nemzeti és állami életünknek ragyogó korszakát — azzal kezdtük, hogy hálát adtunk az Istennek felszabadításunkért, A kormát^ kiküldöttei az egész nemzet szavát tolmácsolták akkor, amikor kijelentették, hogy itt senki sem akar valláseltenes harcot és hogy mindamnijian az egyházzal va'ó békés, őszinte együttműködés hívei. Fiala beszéde további részébsn rámutatott arra, hogy népi demokratikus köztársaságunk vezetői minden kétséget kizáróan kijelentették, hogy az egyházhoz való viszonyt szoros együttmunkálkodással és kölcsönös megegyezéssel óhajtják rendezni. Egyúttal pedig azonnal megígérték, hogy az egyháznak megfelelő anyagi segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az egyház teljesíthesse hivatását nemeeti életünkben. Az egyház őszinte hívet, a jó katolikusok, de mondhatjuk, hogy az öszszes keresztények is örültek ennek a harmonikus együttmunkálkodásnak, amelynek célja az Aquinói Szt. Tamás által hirdetett „Bonum Communa" (Jó Közösség") volt. Az állam komoly lépéseket tett ennek érdekében. 1946 decemberében a hercegérsek beiktatásánál a kormány összes tagjai jelen voltak és jelen voltak dr. Matocha olomouci püspök felszentelésénél is. 1948 februária után. amikor Klcment Gottwaldot választották meg a köztársaság elnökévé, az elnök az egész kormány nyal együtt első útján a Szent Vitus székesegyházba ment, ahol őt Berán, prágai hercegérsek üdvözölte, aki az elnököt bevezette a Szent Vencel kápolnába, ahol Klemet Gottwald meghajolt Szent Vöncél föld: maradványai előtt. A templomi ünnepség után elénekelték a Te Deumot és a hercegérsek áldást osztott. | Az első köztársaság ideje alatt j ilyesmi sohasem történt meg és ez mind azt a hitet terjesztette a hivők között, hogy jó úton halad az egyház és az állam közeledése és együttmunkálkodása. A hívők azonban a mai napig hiába várnak az eredményre. A papsághoz fordulnak és felvilágosítást követelnek, miért nem haladtak tovább a baráti együttműködés útján és a felszabadulás után jól kezdődő kapcsolatokat miért nem fejlesztették tovább. Miért nem mentünk tovább a népi demokratikus állam és egyház jóviszonyának útján. A hívők, akik mindig jó fiai akarnak lenni az egyháznak és jó polgárai az államnak is, követelik a testvéri légkör megteremtését, amelyben munkájukat örömmel folytathatnák. Teljesíteni akarják kötelességeiket az Istennel, a hazával és az állammal szemben és ezért vágyakoznak azután, hogy az egyház és állam viszonya megjavuljon. A mi hívő katolikusaink tudatában vannak annak történelmi igazságnak, hogy amikor harmoni' kus jóviszony uralkodott e két társadalmi egység között, az egész ál lam javát szolgálta ez. Legjobb példája ennek IV. Károly uralkodásának ideje. Beszéde zárórészében Fiala dr. ró. mai katolikus lelkész a következőket moncotta: — A nemzetek történelmében az állam és az egyház igen fontos szerepet játszik. Munkájuknak sok kö zös vonása van, mert embereiket lelkiismeretes polgárokká nevelik, akik ismerni fogják kötelezettségeiket embertársaik és az összesség iránt is. Az egyház éa állam közötti kölcsönös megegyezés nagyon fontos és szükséges, mert minden őszinte hívő várja ezt a megegyezést és ezért imádkozik. Ab egyszerű katolikus hivő nem érti, miért nem jutottunk euaig már megegyezéshez és kinek érdeke az, hogy ez a megegyezés ne történjék meg. Hiszen államunk minden egyes hívő polgára nemcsak ismeri, de teljes mértékben használja is FrantiSek SuSil morva hazafi és katolikus pap gyönyörű elvét: „Egyházam és országom szeressétek egyegyiteknek szívem felét adom, mindegyiteknek szíme felét adom, mindegyiteknek egész szívemet adom.' II kultúra mindig a szocializmus édestestvére volt — mondotta BaStovansky a Pravda kultúrházának megnyitásán Május 18-án, szerdán délután 5 órakor a himnusz és az Internaeio- I nále elhangzása után vezető államférfialnk jelenlétében ünnepi keretek közt nyitotta meg Major István, a Pravda vezérigazgatója a fényesen berendezett kultúrházat. Major .üdvözölte a jelenlévőket, majd rámutatott azokra a mostoha és zilált körülményekre, amelyek közt a Pravda vállalata megszületett és a fejlődésre, amíg idejutott és megnyithatta kultúrházát, hogy a dolgozók között terjessze a szocialista műveltséget. Ftána BaSfnvanskv, a KSS főtitkára mondott nagyhatású, elvi jelentőségű beszédet, melyet az alábbiakban közlünk: A Pravda kultúrházának megnyitása Bratislavában egyszerre három jelentős igazságot jelképez. A megnyitás elsősorban következménye és kifejezője nemzetünk kultúrélete fejlődnének a szocializmushoz való átmenet Időszakában. Másodszor ezzel az aktussal újból hangsúlyozzuk azt, hogy a Kommunista Párt. amely társadalmi életünk vezetőereje, , nem feledkezik meg a kultúra arcvonaláról sem. És végül ez a mai ünnepség hirdetője annak, hogy a mi új népi demokratikus társadalmunkban a kultúra és népnevelés a műveltség minden forrása ellentétben a múlttal — a dolgozó nép tulajdona. És természetesen a dolgozó népet szolgálja. A szocializmus és a kubira mindig édestestvérek voltak. A szocializmusért folyó hare mindig a dolgozók »zéle# rétegének öntudatosodásával és kultúrális emelkedésével volt összefüggésben. Természetes tehát, hogy az építés korszakában és a szocializmushoz vezető átmeneti korszakban a kultúrális, politikai, nevelési és világnézeti j munkának órisái feladatai vannak. A forradalmi munkásosztály harca a kapitalista kizsákmányolás ellen és az uralkodó burzsoázia hatalmának megszüntetéséért, nem haladt mindig a vérszegény gyakorlatiasság útvonalán, de tudományos elméletre támaszkodott, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanaira. A marx-lenini eszmék klasszikusai arra tanították a munkásosztályt — és ezt a történelmi tapasztalat minden lépésén megj erősíti — hogy forradalmi elmélet nélkül nem lett volna és nem is lehetne forradalmi gyakorlat. Ezért a munkásosztálynak és élcsapatának, a kommunista Pártnak viszonya az elméleti kérdésekhez, világnézeti és művelődési munkáihoz mindig cselekvő és igenlő volt. A marxi-lenini eszmék termékeny tanulmányozása és viszonyainkra való alkalmazása nélkül — erre bennünket Gottwald és Siroky elvtársak tanítottak — nem győztünk volna 1945-lten és 1948 februárjában s nem valósulhatna meg a szocializmushoz vezető utunk. De a szocializmus alapjainak építési korszaka minden tekintetben még nagyobb feladatokat ró ránk Az ötéves terv történelmi feladatait csak egy művelt, politikailag érett munka és erkölcsi szempontból fejlett nemzet tudja megvalósítani. A szocializmushoz vezető út népünk előtt nagyszerű lehetőségeket nyit meg, de egyúttal nagy feladatokat ró ránk és kérdéseket vet fel, amelyeket csak a marx-lenini elmélet és a marxi-lenini irodalom alapos ismeretével és tömeges terjesztésével oldhatunk meg. Ez a mi iránymutatónk, ez segit nekünk, hogy a gazdasági felépítés szövevényes kérdéseiben utat talál junk, ennek segítségével teremtjük meg az iparosítást, földművelésünk {Folytatás * J. oldalon.} fl moszkvai „Novoje Vremja " a nemzetközi együttmunkálkodásról A Novoje Vremja című svovjet hetilap legutolsó számában a nemzetközi poliika együttműködéséről írva megállapítja, hogy az ahhoz való visszatérés a világ minden államának és nemzetének érdeke szempontjából fontos. Vezércikkében a lap többek között a következőket írja: A nyugati hatalmaknak még mindig lehetősénemzetközi polit ka együttműködétjára való visszatérésre. A Szovjetunó minden ezirányú törekvést úgy mint a múltban, a jelenben i

s támogatni fog. A szovjet jóakarat bizonyítéka a berlini kérdésben történt megegyezés, amely New Yorkban jött létre. A népek széles tömegei, amelyek lelkesedéssel köszöntötték ezt az egyezséget, mely a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítéséhez hozzájárult, e lépést úgy tekinti mint a nemzetközi megegyezés elérésének alapjául szolgáló kezdeményezést. Ismct bebizenyusodott, hogy a háborús uszítóknak csak egy kis csoportja örül a nagyhatalmak nézeteltérésének. Ez a csoport a néptől és annak céljaitól azonban egészen el van sz'getelve és az élettel szemben támasztott kívánságaik teljesen ellenkeznek népeik és országaik alapelveitől. Londonban a béke mellett tüntetnek Kedden este kezdte meg fnűködését a londoni békeakció bizottsága, amely párizsi békekongresszus döntése alapján alakult meg London különböző negyedeinek hatalmas termeiben folytak le a tüntető gyűlések, melyeknek főszónokai a párizsi békekongreszszus kiváló élharcosai voltak, mint Joliot-Curie, Bernal professzor, PlattsMills, Ziiliacus, Pritt képviselők és dr. Hawlett Johnson, a canterburri dékán. A gyűlések résztvevői tiltakozó táviratokat küldtek az angol külügyminisztériumnak, mert ez megatagadtí Szergej Gerrasszimovnak, a közismert szovjet filmrendezőnek beutazás iránti kérelmét Gerrasszimovnak a londoni békeakcióbizottság ülésén» szovjet kultúrmunkások kiküldötteként kellett volna megjelennie. A teremeket a közönség zsúfolásig megtöltötte és a kívülrekedt tömegek a szónokok beszédeit az utcán elhelyezett hangszórokon át hallgatták. Valamennyi gyűlésen a megjelentek közös határozatokat fogadtak el, melyben nyomatékosan leszögezték az angol népnek az új háborúval szembeni határtalan gyűlöletét és egyben kifejezésre juttatták az angol nép azon eltökélt szándékát, nem fogja soha megengedni, hogy az ország egy támadóhadjárat kiindulási alapjául szolgálhasson A gyűléseken megjelent demokratikusan gondolkodó tömegek táviratokat küldtek a brit belügyminiszternek is s távirataikban tiltakoztak Gerhart Eisler felháborító I letartóztatása ellen. Megbukott az angol-olasz javaslat A Nemzetek Szövetsége mellett működő európai gazdasági bizottság legutolsó ülésén Arutiuniam szovjet delegátus a munkanélküliség kérdésével foglalkozott. Beszédében megálla pította, hogy a kapitalista államok gazdasági terveinek gyakori velejárója az állandó munkanélküliség. Ez a politikai módszer szoros összeköttetésben áll a Marshall-terv működésével és ez az újítás Nyugat-Európában „az ipar racionalizálása" nevet kapta. Célja, hogy a Marshall-terv keretében működő államok között — főleg, ami az Egyesült Államok és a többi résztvevő államok közötti gazdasági versenyt illeti — a számbajöhető konkurrenciát kikapcsolja. Ez okozza a növekvő munkanélküliségét. Ha NyugatEurópa ipara nem törekszik az Egyesült Államokkal szembeni versenyre, úgy a mai súlyos helyzet még csak fokozódni fog. A szovjet delegátus példakép Nyugat-Németországot hozta fel, ahol ma 1,2000.000 a munkonélküliek száB kosicei kerület első helyen áll a húsfelvásárlás terén A kosicei rendkívüli élelmezési bizottság e heti ülésén foglalkozott a kerület húsbeszolgáltatási és közellátási kérdéseivel. A tárgyalásokon megállapították, hogy a 19-ik élelmezési héten közélelmezés és húsbeszolgáltatás terén, a kosicei kerület állt a első helyen. Az előírt tevet 166.5 százalékban teljesítették és az előső helyen. Az előírt tervet 166.5 sal túllépték. Sertéshúsból összesen 46.310 kg-ot szolgáltattak be, a tervet tehát 86.63 százalékban teljesítették. A következő járások érték el a legjobb eredményeket: rozsnyói járás (163°/o), magastátrai járás (157%), lőcsei járás (126'/«), kézsmárki járás (120.9%) és az iglói járás (110%). Rendeletet adnak ki az újítójavaslatok gyakorlati felhasználására A Szakszervezetek Központi Tanácsa tervet dolgozott ki az újítójavaslatok gyakorlati alkalmazására. A terv értelmében az újítój avaslatokért, azoknak előnyeiért és szabadalmazásáért az üzemigazgatóság lesz felelős. A tervet rendeleti úton akarják életbeléptetni. Az iparügyi minisztérium ellenőrzi a javaslatot és ha elfogadható, rendeleti úton életbelépteti. Eredmények a vasárnapi választásokról MAGYARORSZAG. A szerda délelőtti órákban a magyar belügyminisztérium választási bizottsága közzétette a választások végleges eredményét. Ezek szerint a 6,053.972 választópolgár közül 5,730.520 élt szavazati jogával, azaz a választópolgárok 94.73 százaléka. A szavazatok megoszlása: Népfrontra 5,478.516 szavazat 95.66 százalék Népfront ellen 165.283 szavazat 2.83 százalék érvénytelen 86.721 szavazat 1.51 százalék BULGARIA: Kedden este a bolgár nemzetgyűlés legfőbb elnöksége hivahlos nyilatkozatot tett közzé, melyben bejelentette a bulgáriai községi választások végeredményeit. Ezek szerint május 15-én 4,784.861 bolgár állampolgár rendelkezett választójoggal s a községi választásokon a leadott összsza'•azatok száma 4,628.367 volt, azaz 96.73 százalék. A szavazatok megoszlása: A Hazafias frontra 4.258.352 szavazat 92.01 százalék Hazafias front ellen 370.015 szavazat 7.99 százalék Németország, (keleti Svezet): 12,887.234, tehát a szavazójoggalrendelkezS polgárok 95.2 százaléka vett részt a németországi szovjetzóna vasárnap és hétfőn lefolyt választásain. A szavazatok megoszlása: Egységfrontra 7,943.949 szavazat 66.1 százalék Egységfront ellen 4,080.272 szavazat 33.9 százalék Berlini eredmény A néplistára a lakosság 58.1 százaléka, míg ellene 41.9 százaléka szavazott.