Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-15 / 30. szám, vasárnap

1949 május 69 UJSZ0 1 VAJÚDIK A NEMETKERDES Fellebbentek a függönyök, melyek Jessup utazásainak igazi célját eltakarták Az 1945 nyarán megkötött potsda­mi egyezménynek Németországra vo­( natkozó határozatai tulajdonképpen a korábban Jaltában megkötött úgy­nevezett Krimi nyilatkozat végre­hajtását jelentették. Potsdamban nemcsak arról döntöttek, hogy meg­semmisítik a német nácizmust és mi­litarizmust, hogy a szövetséges meg­szállás idején egységes politikai és gazdasági elvek szerint irányítják Németországot, hanem arról is, hogy Németországot a megszállás idején a négy megszálló haderő főparancs­nokai vezetik s ezek közösen, mint az Ellenőrző Tanács tagjai működ­nek. A potsdami egyezmény intéz­kedett a Külügyminiszterek Taná­csának létesítéséről is. A potsdami egyezménynek Német­országra vonatkozó része azt jelen­tette tehát, hogy a megszállás idején a megszálló hatalmak együttesen kormányozzák Németországot az El­lenőrző Tanács útján, Németország­ra vonatkozó minden kérdést csak a négy megszálló hatalom közös meg­egyezésével lehet eldönteni, s ami­kor eljön az ideje, a Külügyminisz­terek Tar. ácsának kell előkészítenie a Németországgal kötendő békeszer­ződést. Amerika, Anglia és a velük egy politikát folytató Franciaország magatartása azonban egyre nyilván­valóbbá tette, hogy a nyugati impe­rialista körök célja nem az egységes demokratikus Németország megte­remtése, hanem éppen ellenkezőleg: Németország széttagolása, a náci ele­mek felbíztatása, a német hadi po­tenciál felélesztése, Európa békés népeinek új háborús fenvegetése, a német fekély tartósítása Európa kö­zepén. A IIAROM TÁBORNOK — Azzal a meggyőződéssel távo­zunk, hogy sikerül megteremtenünk az igazságos és tartós békét nyi­latkozta Truman is, Att'.ee is a pots­dami tanácskozás végén. Ez volt a szó. a tettek azonban merőben m; mutattak. A három nyugati ország németországi katona' parancsnokait úgy válogatták ki, hogy még csa 1 véletlenül se legyen köztük egy is, akit azzal lehet vádolni, hogy a de­mokráciáinak, az igazságos és tartós béke megteremtésének a híve. Clay amerikai tábornok, tele ja.fi előíté­lettel, szovjetgyűlölettel, Robertson angol tábornok, a churchilli imperia­lizmus katonája, König, a németszár­mazású francia tábornok, a jobbol­dali világnézetnek a képviselője. Ez a három katona — lec/többször hasonszőrű tanácsadóira hallgatva — a provokációktól sem riadt visz­sza, hogy elgáncsolja a német egy­ség tervét és új szOvietellenes hábo­rú tüzét szítsa fel abban a Német­országban, amely egy ibren tűzben egyszer már majdnem teljesen el­hamvadt. AZ ELSŐ PROVOKÁCIÓ A provokációk számára különösen alkalmas volt az a körülmény, hogy annakidején, Németországnak négy katonai övezetre való felosztása so­rán a Szovjetúnió beleegyezett az általa elfoglalt és a szovjet övezet kellős közepében levő Berlinnek, mint fővárosnak ugyanúgy négy övezetre való felosztásába, ahogy az egész Németországgal történt. A ber­lini amerikai, angol és francia vá­rosövezet csak a szovjetzónán át volt összeköttetésben az amerikai, angol és francia országövezetekkel. 1946-ban kezdődtek a provokációk, amikor megalkották Bizóniát. B­zóniában a katonai főparancsnokok önhatalmúlag intézkedtek: és így az Ellenőrző Tanács megkerülésével kezdték megvalósítani egyolda'ú po­litikai és gazdasági terveiket, A hár­mas övezet, Trizónia, formailag nem alakult ugyan meg, de König tábor­nok mindenben úgy cselekedett, mint Clay és Robertson. Nyugat-Németor­szágot ezzel kiszakították a közös el­lenőrzés alól és megkezdték, felhasz­nálását az Európa békéjét fenyegető „amerikai terv" keretében. 1948 ja­nuárjában Frankfurt am Mainhan angol-amerikaj tanácskozásokon már olyan határozatokat hoztak, amelyek kormányjelleget adtak a kett.őiöve­zeti szerveknek s ezzel formailag is előkészítették a külön njrugat-német állam megalakítását. Mindez terv­szerűen történt, azután, hogy a Kül­ügyminiszterek Tanácsának 1917-ben Moszkvában, majd Londonban tar­tott ülésén a Szovjetúnió egységes német kormány és központi német gazdasági szervek létesítését java­solta s miután a nyugati hatalmak e javaslatokat elutasították. ÖSSZEÜLNEK ÉS TITKOLÓDZNAK Igv került w 1948 februárjában a három nyugati nagyhatalom lo*­doni értekezletére, amelyen titkos egyezményt kötöttek Németország állami felépítéséről. Arrnkor Szoko­lovszkij tábornagy, az Ellenőrző T­nács szovjet tagja felvilágosítást kért a londoni megbeszélésekről, az El­lenőrző Tanács másik három tagja nem volt hajlandó ezekről számot adni. Szokolovszkij tábornagy ekkor nyilatkozatot olvasott fel. — Amerika, Anglia és Franciaor­szág megsértette a németországi el­lenőrző gépezetről szóló megállapo­dást és ezért maguk viselik a fele­lősséget. Miután a három nyugati hatalom ilyen helyzetet teremtett a szov­jet övezet főparancsnoka 1948 már­cius 1-én forgalmi korlátozásokat léptetett életbe Berlin nyugati város­övezetei és a nyugati zónák, illetve a szovjet és a nyugati zónák között. A „B" MÁRKA Ezután kezdődött meg a nyugatiak provokációs sorozata. 1948 június 18-án a németországi megszálló csapatok amerikai, angol és francia parancsnokai — a nélkül, hopy a szovjet parancsnokokkal kö­zölték volna — külön pénzreformot hajtottak végre a nyugati övezetben. Kivonták a forgalomból az addig egységes német márkát és új. nvu­gati márkát hoztak forgalomba. Két nap múlva a nyugati pénz, mint R­márka meffjelent Berlin amerikai, angol és francia övezetében is. j»7 É*FT.FM ÉS TÜZELŐ KÉRDÉSE B°rlin és az egész szovjet övezet gazdasági életét fenve°ett e a várat­lan külön nvugatnémet pénzreform, mert az értéktelenné vált ré?i mír­ka óriási tömegben "kezdett á'-amla­ni Berlin és a szovjet öv=zet felé. Nyilvánvaló volt, hogy ha Berlinben kétféle pénznem van. ez szétzülleszti »z effész szovjet övezet gazdasági éle­tét. A négvhatalmi egyezmények ilyen szemérmetlen meP c7" c ,ése nehéz hely­zetbe h^zta a szovíet övezet oarancs­noksá"át. A keletkezett zűrzavart csak úgy tudta elhárít?'­hoffv Nagy-Berlinben és a szovjet megszál'ási övezetben gyorsan .pénz­•"sformot hpitott vépre. Uevanakk^r Szoko'ovszkii tábornaTv intézkedett a forgp'tmi é c ''^"^'nH^'nii korláto­7ások fenntartásáról és szigorú < l^nőrzéséről, hogv meg lehessen aka­dályozni a pénzc=emoészést. A szov­jet parancsnokság gondolkodott Ber­lin lakosságának ellátásáról és fel­ajánlotta, hogy hajlandó egész Nagy­Berlint ellátni élelemmel és tüzelő­vel. A nyugatiak ezt visszautasítot­ták és megkezdték azt a propagavdn­hadjáratot, amely a berlini ellátási nehézségekért a Szovjetúnióra akar­ta hárítani a felelősséget. Amerika japáni politikája válaszúton Az Izvestija V. Kudrjavcov tol­lából „Mc Arthur és a japán al­kotmány" címmel cikket közöl, amelyben többek között ezeket írja: Mc. Arthur az 1947-ből szár­mazó alkotmány kidolgozását a japáni amerikai hivataVk egye­düli érdemének tünteti fel- Be­szédeiben és proklamációiban számtalanszor kihangsúlyozta ezt, B zilinai kerliSefi nemzeti bizottság referenseinek vitája a gyári mukássággal Köztársaságunkban a kerületi nemzeti bizottságok népi szer­vek, a népből származtak és a nép érdekeit szolgálják. Ennek tu­datában vannak ÉUinán is, ahol május 13-án a zilinai papírgyárak munkásságával közös vitát rendeztek. Az ülést az üzemi tanács el­nöke nyitotta meg, aki üdvözölte a jelenlevőket és értékelte az él­munkásek tevékenységét az üzemben. Utána Strechaj képviselő emelkedett szólásra, aki megismerte' te a jelenlévőkkel a kerületi nemzet' bizottságok munkáját. Foglalkozott az összes feladatokkal, amelyeket teljesítenünk kell, hogy s'keren folytatni tudjuk utunkat a szocializmus, a kölcsönös jóllét és az egész dolgozó nép nyugodt élete felé. Élénk vita keletkezett ezután, amelyen a gyár munkássá­ga is résztvett. A vita keretén belül megtárgyalták az összes nehézségeket és problémákat, amelyek a mindennapi kötelesség teljesítése közben felmerülnek. A munkásság elismerő szavakkal nyilatkozott az új népi szervek munkájáról és az élelmezési hely­zet javulásáról. Az összes előadók áttekintetően beszámoltak tevé­kenységükről, majd a v'ta végén Strechaj képviselő megemlítette, hogy a népi szervek képviselőinek a dolgozó néppel való szoros összeköttetését kívánta ezzel a vitával elmélyíteni és nagyon fon­tos kiépíteni mindazoknak együttmunkálkodását, akik a szocialista jövőért harcolnak. Ziiiacus az Atlanti Paktumról Ziliacus, a Labour-párt tagja, aki csütörtökön este az Atlanti Paktum­mal szemben foglalt állást az angol alsóházban, pénteken a csehszlovák —brit társaság londoni ülésén kije­lentette: „Meggyőződésem, míg a La­bour-kormány van Anglia élén, há­boi'ú nem lehet. A z Atlanti Paktum­mal kapcsolatban Ziliacus megálla­pította, hogy az felesleges és a béke szempontjából ártalmas. Az angol községi választásokkal kapcsolatosan Londonból érkezett je­lentések arról számolnak be, hogy azok során a munkáspárt 294, a kon­zervatív párt 136 mandátumot ka­pott. Sviridsv altábornagy az új ausztriai szovjet biztos Pénteken először vett részt Svi­ridov altábornagy az új ausztriai szovjet biztos a Szövetségesek Ta­nácsának ülésén. Sviridov javas­latot terjesztett a Szövetségesek Tanácsához, hogy az szólitsa fel az osztrák kormányt a munka­nélküliség leküzdésére. A javaslat szérint az osztrák kormánynak egy tervet kell kidolgoznia, amely hivatva lenne az állandóan nö­vekedő munkanélküliség meg­szüntetésére új irányelveket le­i szögezni. Földmunkások sztrájkja Olaszországban Pénteken délben az összszakszer- I lom eddig körübelül fél millió em­vezetek vezetősége kihirdette az beit érint. Legutolsó jelentésünk olasz földmunkás szakszervezetek ál- szerint a munkaadók és a munkások talános sztrájkját. A sztrájkmozga- között az egyezség nem jött létre. mégis a japán alkotmány máso­dik évfordulója alkalmából tar­tott nyilatkozatában Mc. Arthur az alkotmányról nem is emléke­zett meg. A baj ugyanis ott van, hogy 1947-től jó sok idő elmúlt és ezalatt az amerikai politika irányelve Japánnal szemben je­lentősen megváltozott Ami teg­nap jó volt és amit saját érdemei­nek tüntetett fel Mc.-Arthur, az ma akadályokat jelent politikai céljainak elérésében. Az 1947-es japán alkotmány szakaszai, me­lyek a japáni népnek bizonyos jo­grkat és szabadságot biztosíta­nak, ma az amerikai megszálló hivatalok és a japáni burzsoázia szájízét csak elkeseríti és Mc. Arthur mindig kevesebbet törő­d k az alkotmánnyal, sőt azt már durván meg is sérti. De ha az alkotmány emlékünnep alkalmá­ból mondott beszédében magáról az alkotmányról nem is szólt, mégsem tudta titokban tartani Amenka a japáni politikájának alapelveit. Bevallotta, hogy az amerikai katonaság jelenléte nem annyira megszállási célokból van, mint inkább Japán felhasználása egy a Szovjetúnió vagy az ázsiai népek ellen indítandó támadás alapbázisául. Mert sem a japán nép, sem a világ közvéleménye előtt nem lehet már a tényt elta­gadni, hogy az amerikai hatósá­gok a japán reakcióval kéz a kéz­ben a japán militarizmus "újjá­születésén fáradozik. Gerhardt Eisler útban Németország felé Gerhardt Eisler, a német kommu­nista párt eminens tagja, ki az utóbbi időben Amerikában élt és ott demokratikus elveinek hangoztatása miatt egyévi fegyházbüntetésre ítél­ték, a Báthory nevü lengyel hajó fedélzetén útban van Southamtonon keresztül Gdynia felé. Az amerikai hivatalok felkérték a brit rendőrséget, hogy ha a lengyel hajó megérkezik Southantonba, Eis­lert tartóztassák le és szállítsák visz­sza az Egyesült Államokba. Pénte­ken az amerikai rendőrség letartóz­tatta Eisler feleségét azzal az indo­kolással, hogy törvényellenesen tar­tózkodik az USA területén. Eisler a Báthory hajó fedélzetén fogadta a Columbia amerikai rádió­társaság munkatársát, akinek kije­lentette, hogy Németországba kíván visszatérni, A KÉTFÉLE JÁTÉK A Szovjetúnió ezt követően ismé­telten kijelentette, hogy a berlini kérdést — mint az egész német kér­dés egy részét — a Külügyminiszte­rek Tanácsában kell megvitatni, az angolszász imperialisták azonban mult év őszén az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Biztonsági Tanácsa elé vitték a berlini ügyet és ott provokációk sorozatával igyekeztek bebizonyíta­ni, hogy a berlini kérdés békés úton nem oldható meg. Jóllehet a nyuga­ti hatalmak részéről már ekkor ta­pogatózások voltak az ügy békés el­intézésére, a nyílt színen, a Bizton­sági Tanács párizsi ülésén váltig védték álláspontjukat. Visinszkij szovjet külügyminiszter visszautasí­totta a Biztonsági Tanács illetékes­ségét a berlini kérdés tárgyalására, minthogy az egyesegyedül a Kül­ügyminiszterek Tanácsa elé tartozik A Szovjetúnió vétójogával élve, meg is akadályozta a kérdés érdemben való tárgyalását. CLAY ELTŰNIK A POLITIKA SZÍNPADÁRÓL Amikor, ez év januárjában Kings­burv Smith, az INS hírügynökség szerkesztője kérdést intézett Sztálin­hoz, a szovjet nép vezére válaszában hagsúlyozt-a, hogy a berlini korláto­zások kölcsönös megszüntetésének nincs akadálya a Külügyminiszterek Tanácsának öszehívása esetén. Köz­ben a világpolitika az Atlanti Szer­ződés megkötésének zajától lett han­gos, az imperialisták egyre fokozták a háborús hisztériát. Ebben a nagy zajban szinte észrevétlenül, hogy a világ meg ne tudja, az amerikai ENSz-megbízott, Jessup kapcsolatot keresett a szovjet ENSz-megbízottal, Malikkal, hogy ajánlatot tegyen a berlini kérdés megoldására. Két hét­tel volt ez Sztálin nagyjelentőségű nyilatkozata után s míg Jessup Ame­rika nevében heteken át tárgyalt Ma­likkal, a világpolitika porondján más amerikai tényezők továbbra is a szen­vedélyek korbácsolásában, a hábo­rús hisztéria fokozásában lelték ked­vüket. De közben már előkészítették a méregkeverő Clay és társa? vissza­hívását. Április 4-én még nagy gö­rögtűz közepette írták alá az Atlanti Szerződést New-Yorkban, de nem telt el több egy hónapnál és napvilágot látjtt az a közlemény, amely a Szov­jetúnió rendíthetetlen álláspontjának győzelmét jelenti: visszatérést a pots­dami elvekhez. mii nmiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi, AJÁNDÉK - AMERIKÁBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom