Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-13 / 28. szám, péntek

Ara 2 Kcs A CSEHSZL0VAKIAI MAGYAR DOLG0 ZÚK LAPJA Bratislava, 1S49 május 13, péntek O II. évfolyam, 28. szám Eltüntettük a romokat és megindultunk a szocializmus felé — mondotta Janous képviselő a nemzetgyűlés előtt fi nemzetgyűlés „fl május 3-i alkotmány" első évfordulóját ünnepli Május 11-én, szerdán a nemzetgyű'és plenáris ülésre ült össze, amelyen Bartuska képv selő értékelte a május 9-i alkotmány ha­talmas művét és jelentőségét kapcsolatba hozta az 1945. május 9­ének napjával, amikor a Vörös Hadsereg Rybalkó és Leljusenko tankosztályai Sztálin generalisszimusz egyenes parancsára felszaba­dították a forradalomban vérző Prágát. A plenáris ülést, amelyen a kor­mány valamennyi tagja részt vett, délután 3 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés elnöke. A kormánytagok ülőhelyeinek sor­rendjét megváltoztatták, ameny­nyiben a tervezési miniszter nvngyárt a miniszterelnök mel­lett fog ülni. Első ízben foglalt helyet miniszteri székében I. Ka­b:S, az újonnan kinevezett pénz­ügyminiszter. Bartoáek képviselő az alkotmány értékelésénél kije­lentette, hogy az új törvények igazolják, hogy a május 9-i al­kotmány nem maradt csak papír, hanem folyamatosan megvolósul a nemzet életében. Főleg a terü­leti rendezés nagy jelentőségét és a bíróságok népiesitését emelte ki- A május 9-i alkotmány a népi jogek chartájává lett. A szocialista munkaverseny erős' hulláma, amely mindin­kább betölti falvainkat, váro­sainkat, gyárainkat, iskoláin­kat és tudományos intézetein­ket, bizonyítéka annak a ha­tártalan szeretetnek és odaadás­nak, amellyel népünk az új népdemokratikus rend iránt vi­seltetik. A nemzetgyűlés hosszantartó tapssal köszönte meg Bartosek beszámolóját és felállással ünne­pelte az évfordulót. Utána Janous képviselő adta elő az 1945-ös évre szóló zár­számadást. A szónok csupán a feszabadulás ideje óta végzett gazdálkodás eredményeiivei fog-> lalkozik, míg az elnyomás idejé­nek gazdrsági számlájának lezá­rását a legfelsőbb ellenőrzést vég­ző hivatal készíti elő. 1945-ben, mondotta JanouS képviselő, még nem dolgoztunk előre meghatáro­zott állami költségvetés szerint. A demcksácia idejében, az ellen­őrzés eredményeit arra használ­tak fel, hogy kipellengérezzék a kormány egyes tagjait. A rend­ellenességeket nem akarták eltá­vol tani, csak hasznot akartak húzni be'ölük pártpolitikai ala­pon. Azelőtt az ellenőrző szerve­zet nem tudott hathatóson bele­avatkozni az esetleges rendelle­nességekbe, csak mint fegyvert használhatta őket, miután a bot­rány már megtörté t. Mi az ilyen ellenőrzésre nem tartunk számot, mert a mi. fegyverünk és célunk neim a botrányokerzás. Szükségünk van elsődleges ellen­őrzésre, amely épít és elejét veszi múltban, a formális parlamenti, m ndenféle rendellenességnek. A cseh és a szlovák nép szenveúésienc:; mérlege JanouS képviselő azután rámu­tatott arra, hogy sokan közülünk már nem emlékeznek, hogy mi­lyen állapotban kezdtük meg a munkát az 1945-ös évben. Hogy­ha a háborús károkat összeszá­mítjuk a korona mai vásárlóerejé­nek értékében, akkor elérjük az egybill ó 351 milliárd 850 milliós csi'la^ászati számot. Ezen szá­mok mögött azonban látnunk kell még a nácik által tönkretett em­beri életek százezreit, százezreket, akiknek egészségét tönkretette a háború és a százereket, akik hátramaradtak a legyilkoltak és halálrakínzottak után- Ezek mö­gött a számok mögött felsorako­zik az ePopott hadifelszerelés is, amelyet hazai és a nemzetközi re­akció árulása következtében az 1938—40-es években elvesztet­tünk. Fölsorakozik a sokezer kilo­métert kitevő felrobbantott vas­útvonal, 1520 megsemmisített híd, 33 felrobbantott alagút és 390 po­rig bombázott vasúti állomás. Megrongáltak és részben meg­semmisítettek 2190 közúti [hidat és húszezer kilóméter utat. Eltűnt több mint 40 ezer személyautó, 1500 autóbusz, 17 ezer teherautó, 30 ezer vasúti kocsi, amelyeket elraboltak tőlünk, azonkívül 80 ezer teherkocsit, 3500 különféle fajtájú mozdony, amelyeket már sohasem fogunk látni. Felsorako­zik Lidice, Lezaki, Konátopi, Ba­lázi, felperzselt falvai, 294.000 ro­(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. G. Husák, a Megbízottak Testületének elnöke, a Dél-Szlovenszkót érintő kérdésekről Milyen mértékben járul hozzá a magyarajkú lakosság egyenjogosítása az életszínvonal emeléséhez A „NáS Národ" szerkesztője dr. G. Husákkal érdekes beszélgetést foly­tatott, amelyet a következőkben is­mertetünk: 1. Az élelmezési helyzet szemmel lát­hatólag javul. Minek köszönhető ez a javulás és mit kell tennünk, hogy lérje a kívánt színvonalat? Jelentős javulás állott be a hús-, tojás- és tejellátásban. Lényegében ma az erre rászoruló egész lakosság el van látva ezekkel a cikkekkel. A javulás annak következtében állott be, hogy sikerült a mezőgazdasági termények felvásárlását megjavítani. A felvásárlás jobban volt megszer­vezve, hivatali szerveink nagyobb gondot fordítottak rá és dolgozó pa­rasztságunk megértette, miről van szó. Feladatunk az, hogy az elért színvonalat megtartsuk, fokozatosan és állandóan javítsuk és ehhez egész nyilvánosságunknak hozzá kell járul­nia. 2. Szlovákia déli részei hazánk éléskamrái. Mik a déli járások leg­közelebbi feladatai ebben a szektor­ban? Déli járásaink túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkoznak. Ép­pen ezért a mezőgazdasági termelés, a beszolgáltatás és a lakosság ellá­tásának kérdése sokkal nagyobb fel­adatokat rónak rájuk, mint más vi­dékekre. Déli járásaink főfeladata javítani a termelést és fokozni a beszolgáltatást a mezőgazdasági ter­mékek minden ágazatában. 3. Magyar nemzetiségű polgáraink egyenjogúsítása milyen módon járul hozzá az általános rendezés folya­matához, amely a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere befejezése után állottak be? Magyarajkú polgártársaink egyen­jogúsítása kétségtelenül döntő mér­tékben járult hexzzá a déli kerülettk konszolidációjához. És igen nagy mér­tékben járul hozzá gazdasági helyze­tünk javulásához és mezőgazdasági termelésünk emeléséhez. Következ­ményeik a déli járásokban ma már szemme'.láthatóak. 4. A mezőgazdaság gépesítésével a déli vidékeken sok munkaerő szaba­dul fel. Ehhez hozzájárul még azok­nak a magyar polgártársainknak szá­ma, akik Csehországból visszatértek. Dél-Szlovenszkón ma még nem indult meg olyan nagyszabású iparosítás, mint Közép- és Észak-Szlovenszkón. Az ötéves tervben gondolunk-e arra, hogy ezek a munkaerő-fölöslegek kellően ki legyenek használva? A munkaerőkkel való gazdálkodás a tervszerű gazdálkodás egyik leg­fontosabb része. Éppen ezért érthető, hogy a legfontosabb iparágazat, az építkezés részére ott kell találni mun­kaerőket, ahol vannak. A déli járá­sokban a mezőgazdaság gépesítése igen sok embert fog felszabadítani. 5. Dél-Szlovenszkó jól mutatkozott be a legzttoisó választásokon. Délen volt a legtöbb hazafias község. Mi a délvidék legszebb ajándéka a párt IX. kongresszusára? A KSC IX. kongresszusa alkalmá­ból a köztársaságnak ajánlott aján­dékokat mindenütt az ötéves terv jegyében állítják össze. Minél job­ban teljesiti kötelezettségvállalását az egyik vagy másik vidék, annál nagyob ajándékot ad hazájának, a köztársaságnak. fl forradalmi harcok történelének monumentális kiállítása a XI. pártkongresszus alkalmából Ezekben a napokban csúcsosodnak ki a TTC. pártkongresszus előké­születei. Gazdasági életünk minden részében, az iparban és a mezőgaz­daságban a dolgozók teljesítik vállalt kötelezettségeiket, amelyeket ajándékul adnak a köztársaságnak a kongresszus alkalmából. A dolgo­zó osztály öntudatának emelésére a legjobb eszköz az építési gondolat és a munkaverseny kiállításai. Bár a IX. pártkongresszus ideje alatt * prágai Vencel tér egész feldíszítése olyan lesz, mint egy hatalmas nyil­vános kiállítás, a felszabadulás emlékpalotájában mégis külön kiállítást nyitnak, amelyben az osztályharc történelmi fejlődését csehszlovák és világmértékben fogják ábrázolni. , A kiállítás előkészítői már körülbelül 80 ezer dokumentumból éJ*4 gazdag anyagot gyűjtöttek össze. Ezekből kiválo-atják a legfontosabba­kat és tíz hatásos képsorozatban szemléltetően bemutatják a KSC eddigi harcait. Kendőrségi jelentések, elkobzott újságok, a kommunisták üldö­zéséről szóló törvényszéki és rendőrségi anyag gyűlt össze. De itt van az okmányszerű adatok egész halmaza, a huszita háború, a parasztláza­dások idejéből is és a sztrájkok és más forradalmi munkásmozgalmi történések anyaga. Ez a kiállítás országrészeink meghamisítatlan történelme lesz. Egé­szen más beállításban szerepel majd itt az oroszországi cseh légiók tör­ténelme is, amelyet a nemré-lben még polgári történészeink tudatosan és elferdítve eszményítettek. Az egész kiállítás anyaga később a forra­dalmi múzeum alapját fogja képezni. A képanyagon kívül filmek, hsng­és viaszlemezek s más technikai újdonságok is kerülnek kiállításra. To­vábbá a szocialista munka művészi alkotásai, képek és szobrok, ame­lyek az elmúlt idők drámai pillanatait ábrázolják. Osztályharcunk törté­nete mellett párhuzamosan ott focink látni a világ proletáriátusának küzdelmét is az új, haladó világrend érdekében. K. Bacilek új közlekedésügyi megbízott átvette hivatalát Május XI-én, szerdán a közleke­désügyi mebízotti hivatal üléstermé­ben házi ünnepségre gyűltek össze az egyes osztályok vezető hivatalno­kai, a párt üzemi szervezete és a szakszervezetek képviselői, hogy el­búcsúzzanak a távozó megbízottól, Bezektől, aki Prágába megy új állo­máshelyére és üdvözöljék körükben az újonnan kinevezett megbízottat, K. Bacileket. Bevezetőben Bezek megköszönte a közlekedésügy alkal­mazottainak a kétéves terv teljesí­tése körül végzett munkájukat és az ötéves terv első hónapjaiban fel­mutatott eredményeket. Utána a közlekedésügyi megbízotti hivatal elnökségi osztályának vezetője, dr. C'halupa szerencsekívánatait fejezte kl Bezeknek, a csehszlovák állam­vasutak új vezérigazgatójának tiszt­ségében és megköszönte eddigi ön­zetlen munkásságát. Beszéde befe­' jeztével az új megbízott felé fordult és biztosította afelől, hogy a szlo­venszkói vasutasok teljesíteni fog­; ják feladatukat, bevezetik az új | munkamódszereket és elérik a ma­I pasabb teljesítményt, hogy így pél­dás munkájukkal hozzájárulhassanak a szocializmus felépítéséhez. Bacilek megbízott rövid beszéd­ben értékelte a közlekedésügyi hiva­tal eddigi lelkes és kitartó munká­ját és kifejezte abbeli reményét, i hogy a továbbiakban még nagyobb szorgalommal és lelkesedéssel lát­j nak neki a nagy feladatoknak. Ar új megbízottat aztán az egyes s«er­. vezetek képviselői üdvözölték. A kis ünnepség egy igen megható jele­nettel ért véget, amikor is Bacilek elé lépet a vrutky-i versenyző vas­utasok kiküldöttje és a régi vasutas­társak nevében melegen üdvözölte egykori kartársukat. Elhalasztották az indonéz kérdés megtárgyalását Az Egyesült Nemzetek Szövetsége mellett létesült politikai tanács Ausztrália és India javaslatára elha­lasztotta az indonéz kérdés megtár­gyalását. Az elhalasztás célja az volt, hogy a Batáviában folyó indonéz­holland tárgyalásokat ne befolyásol­ják. « Mint ismeretes, a hollandok néhány indonéz vezetővel egyezséget kötöt­tek, melynek értelmében ezek Haa­gaban egy közös konferencián meg­tárgyalják az egész indonéz kérdést. A konferencián tervet dolgoznak ki, melynek értelmében az Indonéz köz­társaság Hollandia egyik társállama lesz. Ennek ellenében a hollandok el­hagyják Indonézio fővárosát. A holland megszállás beszüntetéséről azonban nem volt szó. Indonézia hiva­talos elöljárói, mint Szukarno állam­elnök és Hatta miniszterelnök nem vettek részt a tárgyalásokon. Malik, az ENSZ orosz kiküldöttje azt javasolta, hogy az ausztráliai és indiai javaslat megvalósítása előtt hallgassák ki Polár indonéz delegá­tust. A Politikai Tanács elnöke, Ko­mulo elutasította a szovjet javaslatot. A szovjet delegátus a Politkiaí Ta­nács elnökének ezt a magatartását előre tervezett manővernek nevezte. Drohojowsky lengyel delegátus tilta­kozott ez ellen az intézkedés ellen. Arra hivatkozott, hogy ilyen fontos kérdést nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szovjet delegátus elutasí­totta az elhalasztásra beadott javas­latot, amit azzal indokolt, hogy a Po­litikai Tanács elnöke előre megálla­podott a holland kormánnyal. A ta­nács nem ismeri Indonézia állásfog­lalását, mert azok a javaslatok, me­lyeket India és Ausztrália tett, a hol­land kormánytól származnak. A ba­táviai tárgyalásokat Malik üres frá­zisnak minősíti és olyan társalgással hasonlítja össze, mint amikor a fegy­házőr a fogollyal ereszkedik szóba. A szovjet és a népi demokratikus delegátusok tilt?kozása ellenére elha­lasztották az indonéziai kérdés tárgya­lását. Az elhalasztás mellett 42-en, az elhalasztás ellen hatan szavaztak. Az indonéz kérdés megvitatása tehát t>z Fsrvesült Nemzeteek Szövetségének őszi gyűlésén kerül sorra. Amerikai újságíró leleplezte az USII-t Paul Kennedy, a New York Times amerikai napilap tudósítójának je­lentése az Egyesülit Nemzetek Szö­vetségében nagy felháborodást vál­tott ki. Az amerikai újságíró ugyanis leleplezte az Egyesült Államokat, hogy az Norvégiára és Dániára nyo­mást gyakorolt, nehogv azok a spa­nyol kérdés megvitatásánál esetleg az amerikai ellenes párt oldalán ad­ják le szavazatukat. Paul Kennedy tudósításában a kö­vetkezőket írja. „Dánia és Norvégia" azok a kivételes országok, melyek bár az Atlanti szerződést aláírták, mégis Spanyolország kérdésében a latin-amerikai államok határozati ja­vaslatával szemben foglaltak állást. Amennyiben Dánia és Norvégia ál­láspontjukat nem változtatnák meg, az az eshetőség forog fenn. hogy a Franco számára oly kedvező rezolu­ciót a közgyűlés elutasítja. Az ame­rikai külügyminisztérium, hogy ezt mgakadályozza, hajlandó ezen orszá­gok képviselőire a legerősebb nyo­mást gyakorolni, hogy őket más be­látásra bírja. Az amerikai delegációnak ezek a módszerei nem újkeletűek, mert csak a közelmúltban hasonló nyomást gya­korolt egyes latinamerikai delegá­ciókra, úgyszintén a francia kül­döttségre is, amikor ez utóbbi a sza­vazástól tartózkodott. Az a tény, hogy a közgyűlés napirendjében vál­tozás állott be, a legjobban bizonyít­ja az amerikai külügyminisztérium újabb mesterkedéseit. Bulgáriát 43.000 zsidá hagyta el Az amerikai Joint megszüntette bulgáriai hivatalát. A hivatal volt főnökének nyilatkozata értelmében közel negyvenháromezer zsidó hagy­ta el Bulgáriát és telepedett le Pa­lesztinában. A bolgár zsidók létszá­ma ma nem tesz többet ki, mint há­romezret.

Next

/
Oldalképek
Tartalom