Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-12 / 27. szám, csütörtök

Ára 3 Kcs _ , »> ? V; - • - i • : - f. A CSEHSZLOVÁKIAl MAGYAR DOLGOZŰK LAPJA Bratislava, 1949 májns 12, csütörtök © II. évfolyam, 27. gz&m i kormány kinevezte az új ellátásügyi, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a közlekedésügyi megbízottakat A köztársaság kormánya május 10-én Zápotocky miniszterelnök el­nöklésével minisztertanácsra ült össze. A kormány az új szlovákiai meg­bízottak kinevezésén kívül egész sor személyi változást léptetett életbe, a közlekedés ágazataiban, a lakásépítkezésekkel kapcsolatban, fontos dön­tést hozott a szülői szövetségek megalakítása és az iskola barátainak társulata ügyében. Foglalkozott még az élelmezési elosztás néhány kér­désével ls, ahol elhatározták az elosztás egyszerűsítését és menetének meggyorsítását. A kormány elfogadta M. Chudik, K. Bezek és dr. J. Soltész megbízot­tak lemondását és egyúttal hivata­luktól felmentette őket. A köztársa­ság alkotmányának 114. sz. §-a 9. fej. 2. bekezdése értelmében a kor­mány dr. Jozef Soltész képviselőt el­látásügvi megbízottá, Sámuel Takács mérnököt ipar- és kereskedelemügyi megbízottá és Karol Bacílek képvi­selőt közlekedésügyi meghízottá ne­vezte ki. Az új megbízottak kedden este megjelentek a miniszterelnöksé­gén, ahol Nősek belügyminiszter, dr. Husák, a Megbízottak Testületének elnöke és más hivatalos személyisé­gek jelenlétében esküt tettek le a miniszterelnök kezébe. A kormány ugyanezen az ülésén Michal Chudik volt megbízottat a kosicei területi nemzeti tanács elnö­kévé és Kazimir Bezek__yolt közle­kedésügyi megbízottat á Csehszlo­vák Államvasutak nemzeti vállalat vezérigazgatójává nevezte kl. A kor­mány igen fontos határozatot hozott az új lakásegységek egységesítése ügyében. Schlechta miniszter javaslatára a kormány az 1950-es esztendőre meg­határozta a családi házak három építkezési típusát és a bérházaknál a lakásegységeknek szintén három­fajta típusát engedélyezte. Ezeket az egységes terveket olyképpen állapí­totta meg, hogy családi házakat lehet külön építeni, azonkívül lehet iker családi házakat vagy pedig sor­lakóházakat olymódon építeni, aho­gyan a bérházakban szokták cz egyes lakásokat. A lakásíajtáknak ez az egységesítése lehetővé teszi bi­zonyos építőanyagoknak normalizá­lását, amelyeket azután szériában lehet majd gyártani. A bérházakban megállapított la­kásegységek három fokozata a csa­lád tagjainak számától függ. Nejedly isikolaügyi miniszter ja­vaslatára kormányhatározat gondos­kodik a szülők szövetségének meg­szervezéséről és tevékenvséííének irányításáról. Ezeket a szülői és ba­ráti szövetségeket különféle fajtájú és fokozatú iskolák mellett szerve­zik meg, ha az iskola tanulóinak szülei ebbe beleegyeznek és számuk legalább a tizenötöt eléri. A szülők szövetségének tagjai maguk a taní­tók is lehtenek, akik azon a z isko­lán tanítanak, úgyszintén az iskola orvosa, az iskola szociális munkásnői is. A szülőknek nem kell külön je­jentkezésd ívet beadniok és a szü­lői szövetkzetböl nem lehet őicet ki­zárni, a tagságtól csak •visszaléphet­nek. Viswmt az iskola igazgatója a szövetségben való tagságát nem uta­síthatja vissza. Az iskola barátai je­lentkezési íveken jelentik be belé­pési szándékukat és ki is zárhatók. Tagsági járulékok nem kőtelezők, de ha a szülői szövetség hozzájárul, az általa meghatározott magasságig be­szedhetők. Az úi snövetség célja az iskola és a család együttműködésé­nek szorosabbá fűzése. A szülői szö­vetség gondoskodik arról is. hogy a szülők a gyermekeket az iskola ne­velési irányával összhangban nevel­jék otthon is és rávezessék őket ar­ra, hogy az ú1 Idők gazdasági, poli­tikai és szociális, valamint erkölcsi jelenségeit helyesen fo®;ák fel, hoiry polgári kötélesséffeiket híven teljesítő állnmpolgárok váljanak belőlük. A kormány azután Krajéír keres­kedelmi miniszter beterjesztése alapi­ján néhány intézkedést foganatosí­tott, amelyekkel rendezi a belföldi piac és aí áruk elosztásának meg­gyorsítását, folyamatosságát. Ezek az intézkedések azt is célozzák, hogy az ellenőrző szerveik működése köny­nyebb legyen. A Szakszervezeti Világszövetség moszkvai sajtókonferenciája Moszkva. — A Trud szerkesztősé­gében tartották meg a szovjet és kül­földi sajtó képviselői jelenlétében a szakszervezetek sajtókonferenciáját a Szovjetúnió szakszervezeteinek X. országos összejövetele alkalmából. A sajtókonferenciát a szakszervezeti világszövetség főtitkára, Louis Sail­íant nyitotta meg. Nyilatkozatában beszámolt a külföldi delegátusoknak Moszkvában és a Szovjetúnió más városaiban szervett tapasztalatairól és benyomásairól, majd a továbbiak során a hozzá intézett kérdésekre adott választ. Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka az angol Trade Unió, valamint a CIO-nak a szakszervezeti világ­szövetségből való kilépésének, Sail­lant a következőket válaszolta. „Azt hitték,elegendő lesz számukra pusz­tán az a kívánság, hogy a szakszer­vezetek világszövetsége szűnjön meg. Elszámították magukat. A szakszer­vezeti világszövetséget nem egyes személyek akarata szülte és így egyes személyek óhaja nem elégséges a szervezet felosztásához. A Sz. V. egy történelmi harc eredménye, melyért a világ dolgozói századokon keresz­tül küzdöttek. A Trade Unió és a CIO bejelentette a szakszervezeti vi­lágszövetségből való kilépését. Ez annyit jelent, hogy a Sz. V. tagjai­nak száma 13 millióval csökken Saj­náljuk, hogy ez megtörtént, de meg­győződésünk, ha e nyugati államok­ban levő 13 millió tagot megkérdez­nénk és megadnánk nekik az őszin­te vélemény nyilvánításának lehe­tőségét, vájjon valóban ki akarnak-e lépni a Szakszervezetek Világszövet­ségéből, a feltett kérdésre nemleges választ adnának. Saillant ezek után rámutatott ar­ra, hogy a világszövetség megalaku­lásakor 64 millió taggal rendelkezett és ma, 3 éves fennállása után s a nyugati hatalmak bomlasztó törek­vései ellenére a tagok száma nem­hogy csökken, de határozottan emel­kedik. Az idő a világ dolgozóinak egysége mellett munkálkodik és ezért nem­sokára az angol és amerikai munká­sokat ismét tagjaink soraiban iid­vözöihetjük. A némteországl szakszervezeti kér­déssel foglalkozva a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára megállapí­totta, hogy a Sz. V. első feladatóul a németországi egységes demokrati­kus szakszervezeti mozgalom meg­újítását tűzte ki. A németországi szervezet hivatva volna Németország demilitarizálását, denacifikálását és demokratizálását megoldani. Sajnos, ebben a kérdésben a nyugati meg­szálló hivatalok politikai ©kokból nem hogy támogatnának bennünket, de mindent elkövetnek, hogy a pot­sdami megállapodásban leszögezett alapelveket keresztezzék. Henry Revnau, aki legutoljára 1924-ben volt a Szovjetúnióban, a sajtókonferencián őszinte csodálatá­nak adott kifejezést afelett a mun­kaeredmény felett, amellyel Oroszor­szág a háborús károkat helyrehozta Minden francia boldog lenne, ha ha­zájában a háború okozta károkat oly rövid idón belül hoznák helyre, nr'nt Oroszországban. Számos üzletet ke­restem fel — mondotta — és az áru tömkelegét láttam. Vevőket láttam, de nem olyanokat, mint Párizsban, ahol az árut csak nézegethetik, ám hozzá nem juthatnak. A különbség az, hogy míg a kapitalista államok­ban az árak emelkednek és a dol­gozók vásárlóereje csökken, addig Szovj etoroszorszá gban a helyzet en­nek éppen fordítottja. Az árak csök­kennek és a dolgozók vásárlóképes­ságe emelkedik. Ha ezeket a tényeket figyelembe vesszük, akkor magától jön a végkövetkeztetés: a kapitalista rendszerben a helyzet fokról fokra rosszabbodik, míg a szocialista ál­lamformában az élet állandóan ja­vul. Boldog lehet a z, akinek mee­adatik, hogy szocialista berendezé­sű állam polgára lehessen Szovietoroszország — állapította meg Ieap, a francia szakszerveze­tek főtitkára — mindent a munkás­ság helyzetének javításáért követ el. A gazdasági fejlődés és annak ki­szélesítése a munkásosztály életszín­vonalát emeli. Franciaországban a helyzet egészen más. Ott a munkás­ság harcban áll a kapitalizmusasl és a kormánnyal, amely a kapitalista politikának kiszolgálója. Korea kiküldötte a sajtónak adott nyilatkozatában rávilágított az Egye­sült Államok gyarmatosító törekvé­seire. „Az USA Dél-Koreát saját gyarmatává kívánja átalakítani és ennek természetes következménye, hogy a szakszervezeti munkások sza­badságáról ma már nem lehet be­szélni. Dél-Korea népének föóhaja. hogy egyesülhessen északi testvé­reivel és megteremthese Dél-Korea­(Foytatás a 2-lk oldalon.) Sőrincz Gyula: AZ ÚJ MAGYARORSZÁG rr DONT© NAPJA Fenti képttnk Budán készült az ostrom után. Leltár, örökség, Hor­tliy-Szálasi hagyaték. A német im­perialisták, náciliordált müve. Ilyen örökséggel indult 1945-ben a fiatal magyar népi demokrácia. Csak Bu­dapesten több mint húszezer lakás vált lakhatatlanná. Budapest összes hidait felrobbantották a „tervsze­rűen visszavonuló" fasiszta bandák, az összes dunai és tiszai hidakat le­vegőbe röpítették. Magyarország te­rületén összesen 2300 hidat pusztí­tottak el. A vasúthálózat 20 száza­léka ment tönkre, 2800 mozdonyból csak 450, 2300 személykocsiból 285, 45.000 teherkocsiból csak 7000 maradt meg. A szarvasmarha állo­mány 44, lóáliomány 39, sertésállo­mány 78 százaléka pusztult el. Ez csak néhány kiragadott szem­léltető adat, csak töredéke azoknak az óriási károknak, amelyeket 91a­gyaroszág a háborútól elszenvedett. Kővágó, Budapest felszabadulás utáni polgármestere kijelentette, hogy ezeket a károkat csak angol­amerikai kölcsönből lehet rendbe­hozni. Ezzel a véleményével nem állt egyedül, ugyanezt állították az ösz­szecsküvők, sőt a szociáldemokraták jobboldali szárnya ls. De a kommu­nisták, élükön bölcs vezetőjükkel, Kákosi Mátyással és a Népfront ha­ladó elemeivel, nem így gondolkod­tak. A Magyar Kommunista Párt legjobb erőit helyezte a legnehezebb posztokra, hogy talpra állítsák az országot. Gerő Ernő, a legendáshírű „hídverő", közlekedési minisztersége alatt a magyar dolgozók odaadó ál­dozatkészégével a lerombolt 2300 hídból 2268-at állított helyre. A rendbehozott vágányhálózat hossza túllépte az 1937 kilométert. Űj, fel­frissült vérrel megindult a halálra­sebzett Magyarország vérkeringése. Nem angol-amerikai segítségtől, de a magyar dolgozók áldozatkész mun­kájától kezdett lüktetni az ország ütőere a dolgozók, munkások, pa­rasztok és a haladó értelmiség új Magyaroszágsíban. A Kommunista Párt mozgósította a magyar dolgozókat, a felszabadu­lás első pillanatától, hitet és re­ményt adott nekik, felébresztette aléltságából őket, hogy önmaguk erejéből építsék újjá a lerombolt or­szágot, mert csak így tarthatják meg függetlenségüket, önállóságu­kat. Különben a reakciós külföldi tő­ke gyarmatává válik az ország. És az ország újjáépült. A felszabadulás után pengőára­dat, párját ritkító infláció öntötte el az országot. A népi demokrácia másfél év alatt megteremtette a stabilizációt, a jó pénzt, a forintot és azóta a forintból Európa egyik legjobb pénze lett. A reakció kísér­lete a forint megdöntésére csődöt mondott; bekövetkezett a bankok államosítása. A magyar népi demokrácia föld­höz juttatta a nincstelen földmun­kást, a kis parasztot. A demokrati­kus földreform 5,599.645 kat. hold földet Juttatott a nincstelen és sze­gény parasztok kezére. A grófok, földesurak, nagybirto­kosok volt hazájában persze mindez nem ment zökkenő nélkül. A reakció megkezdte aknamunkáját, hogy meg­döntse a nép uralmát és visszasze­rezze elvesztett vagyonát. Egymást követték az összeesküvések, Nagy Ferenccel az összeesküvők élén. Ko­vács Béla vallomásából kiderült, hogy újabb jankapusztai botrányt akartak a haladó világ elé tálalni. Vasmegyében Jaczkó Pál katonai csoportot szervezett, külföldi hatal­makkal paktált és fölfegyverkezés­ről álmodozott. Mindszenthy, a cseh­szlovák-magyar barátság legnagyobb ellensége, Habsburg-uralmat óhaj­tott a magyar és a szomszédos népek nyakába varrni. A népi demokratikus Magyaror­szág azonban erős ököllel sújtott le a békés föld vakondjaira. Ezzel nem­csak a magyar munkásság és a dol­gozó parasztság bizalmát nyerte el, de a világ minden demokratikus né­pe előtt hatalmasan megnövelte a népi demokratikus Magyarország te­kintélyét. így került sor a még utol­só — az mperialistákiálmában, habár nagyon halvány, de részünkre mégia reményeket ébresztő — rés betölté­sére a béke győzedelmes frontján: a csehszlovák-magyar barátsági szer­ződés megkötésére. Így lett erős bástya a béke frontján a népi demo­kratikus államok megbonthatatlan egysége, élükön a legyőzhetetlen Szovjetúnióval. Ez a Magyarország, Illetve a Népfront vasárnap, május 15-én megkérdezi, leszavaztatja a magyar népet, helyesli-e a Népfront politi­káját, vagy nem. Xekünlc, csehszlovákiai magyarok­nak nem lehet közömbös az, hogy igennel vagy nemmel felel-e a ma­gyar nép erre a kérdésre. Ne felejt­sük e azt, hogy csakis a Népfront helyes politikájának eredményekép­pen szilárdult meg Magyarországon a népi demokratikus rendszer és ren­dült meg a reakció minden reménye. Ezzel nyerte meg Magyarország Csehszlovákia bizalmát ls és ennek nem kis része volt abban, hogy ml csehszlovákiai magyarok elnyertük egyenjogúságunkat. Ha figyelemmel kisértük a ma­gyar nép utolsó négyévi politikai fejlődését, akkor nincs kételyre vagy aggodalomra semmi okunk, mert a magyar nép nagyon jól tudja, hogy a Népfront mit jelent: a mun­kásság és dolgozó parasztság Ma­gyarországát, szoros együttműkö­dést a Szovjetúnióval és a népi de­mokratikus országokkal a békéért, az életszínvonal állandó emelkedé­séért. Az ötéves tervért, amely a né­pi demokrácia útja a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarország­hoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom