Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-11 / 26. szám, szerda

1949 május IT IIJ SZO Sangháj kapui előtt áll Mao-Cse-Tung néphadserege és ma már a legnépellenesebb kapita­lista sajtó is kész ténynek veszi, hogy Kina rövidesen szabad népi ál­lam lesz. Sangháj hatmillió lakója várja Mao-Cse-Tungot, a felszaba­dulást. Nankingban rögtön a nép­hadsereg bevonulása után helyreállt a rend, megszűnt az ostromállapot, a dollár majdnem teljesen értékét vesztette és a felére szállt le a leg­fontosabb élelmiszerek ára. Sang­hajban ma 900.000 katonának kelle­ne feltartóztatni a néphadsereget és a szavakban nem fukar Csangkajsek azt mondta az United Press levele­zőjének, hogy ez a sereg Sanghájt védeni fogja. Ezzel szemben még az amerikai politika is úgy tudjfr, hogy Csangkajsek katonái alig várják a néphadsereget, nem azért, mert ve­rekedni szeretnének vele, de mert meg akarják magukat adni és a néphadsereg keretén belül akarnak tovább harcolni Csangkajsek ellen. Csangkajsek, a többszörös millio­mos, aki mozdonyokban égettette el már húsz év előtt az elfogott sza­badságharcosokat, az amerikaiaknak ez a kiszolgálója, Kína leggyűlöi­tebb embere, mást is mondott. Ép­pen a napokban szólította fel a kí­naiakat, hogy ne féljenek, mert a „vörösök" gyözeime csak ideiglenes és ő három év múlva biztosan győz­ni fog és akkor majd .. . ezt per­sze már nem mondta ki, -— megint visszaveszik a szegény parasztoktól a földet, megint bevezetik a spekulá­ciót, az intézményes éhenhalást. Egé­szen szép hároméves terv ez a tőké­seket kiszolgáló tábornok képzeleté­ben. A valóság persze más. A való­ság az, hogy három éven belül erös és győzelmes népi demokratikus Kí­na, a Szovetjúnió szövetségese áll majd a béke frontjába és egy 450 milliót számláló nép segíti majd a világ dolgozóit a gyarmatokon is véglegesen győzelemre vinni a sza­badság eszméit. Mert a kínai nép gyözeime az orosz bolseviki forra­dalom után a legnagyobb jelentőségű veresége a kapitalisták imperialista frontjának. II Kommunista Párt koáicei területi konferenciájának határozata A kassal területi konferencia • tanácskozások befejezése és a párt központi bizottsága kiküldött tagjainak beszámolója után í>uriS miniszter beszédét hallgatta meg. Utána határozatot hozott, kifejezve benne teljes egyetértését a part vonalával és munkájával. A hntározat első részében összefoglalja azokat az eredményeket, amelyeket a kassai terület ért el az elmúlt időszakban. Komoly ered­ményeket értek el magában a gazdasági életben is a szocialista munka­verseny széles megszervezésével. A következő időszakban Gottwald el­nök kilene pontjának teljesítése a legfontosabb cél és pedig főképpen a nép élelmezési helyzetének megjavítása, az egységes földműves szövet­kezetek létesítése, mezőgazdaságunk gépesítése. Minden körülményen között sikeresen teljesíteni fogják az ötéves tervet a munkatermelé­kenység fokozásával, az élmunkás-mozgalommal a szocialista verseny­ben. Minden erővel azon lesznek, hogy az építkezési munkálatokat terv­szerűen végrehajtsák. A nagy feladatok közé sorolták ; még az állami erdők és birtokok gondozását, a szövetkezeti hizlaldák hálózatának kiépítését, az egészség­ügyi szolgálat megjavítását és a dol­gozók szociális biztosítását. Fontos feladatként jelölték meg a pártta­gok rendszeres iskolázását, a funk­cionáriusok átképzését. A pártisko­lázás megkönnyíti a nagy feladatok teljesítését, amelyek a pártra a leg­közelebbi időszakban várnak. Lel­kes hangulatban az internacionálé el­éneklésével ért véget a területi kon­ferencia, amelyen a felszabadulás óta első ízben hangzott el magyar­nyelvű beszéd és pedig C s e r n o­h o v s z k y elvtárs ajkáról, aki a királyhelmeci járás magyarajkú dol­gozóit képviselte a pártkonferen­cján. A beszédet teljes egészében az alábbiakban közöljük: Ledöntöttük azt a bástyát, amit a Habsburg dinasztia emelt közénk Elvtársak, elvtársnak, végtelen öröm tö'.t el abból a z alkalomból, hogy valóra vált a régi álmunk, hogy sz&bad hazában, szabadon él­vezhessük a szabadság minden ado­mánynát. Engedje meg nekem a konferen­cia, hogy a királyhelmeci járás 34 ezer magyar dolgozójának üdvöz­letét tolmácsoljam. E'.öször is üdvözlöm a csehszlovák nép szabad hazáját, élén Gottwald elvtárssal. Üdvözlöm Zápotocky és Duris elvtársakat. Üdvözlöm Okály elvtársat, és területi konferenciánkat Üdvözlöm a világ dolgozóinak szeretett atyját és tanítómesterét. Sztálin elv­társat. Üdvözlöm a Szovjetuniót, a világbéke őrét. A közelmúltban valóra vált az itt élő magyarság óhaja, elnyertük az állampolgárságot és megszűnt a re­akciószülte üldözés. Húsvét hetében Csehszlovákia és Magyarország megkötötte a 20 év­re szóló szövetségi szerződést és o testvérgyűlölet végre megszűnt. Hogy miért említem a testvér szót? Elvtársak, hát nem száz esztendőt éltünk egy zsarnokrendszer elnyo­mása alatt? Együtt nyögtünk, egy­formán kizsákmányolva és ugyan­ebben a helyzetben egymásra uszít­va. Most ledöntötte a két nép azt a bástyát, amit a Habsburg di­nasztia emelt közéjük. Most már egymás kezét fogva, egy­más segítségét igénybevéve indulunk a közös cél felé. Szabadság és béke! Milyen szép két szó ez. Milyen bol­dogok vagyunk mi, hogy ezt magun­kénak mondhatjuk] Hány millió azok­nak a száma, akik elnyomás alatt élnek és csak reménykedve várhat­ják, hogy egyszer üt számukra a szabadság órája. De a nyakukon élő zsarnokság még tartja az uralmát. Mi, a népi demokrácia népei ne tart­suk meg magunknak mind ezt a szabadságot, engedjük szárnyára és repüljön el a világ minden tájára Ajándékozzuk oda elsősorban azok­nak a népeknek, akik vérüket ontják érte, azután meg sem álljon, míg kö­rül nem repüli a földgömböt és Moszkvától az egész világon lengesse a szél a szabadság zászlaját. Lenin elvtárs azt mondotta: A kapitalizmus önmagának ássa meg sírját. Mi dol­gozók ezt már tapasztaljuk s ha az egész világon megássa már sírját, mi maid beletemetjük arccal lefelé és sír­ia felett őrködni fogunk, hogy megint fel ne támadjon. Ma erről a konferen­ciáról kívánunk sikert a kínai, a spa­nyol és indonéz népnek, hogy minéi eíőbb velünk együtt énekelhesse: és nemzetközivé lesz holnapra a világ ... Tisztelt konferencia, ha már szaba­dok vágyunk hazánkban, mondjuk meg azt is. mit adtunk ennek a ha­zának. Ato földművesek a királyhelmeci járásban a kötelesség'eljesítésében nem állunk első helyen, de nem is az utolsón. Marhahúsban több mint 100 százalékot adtunk le. a sertésbeszol­gá'tatásban a vész miatt egy kis baj volt, de kilátás van rá. hogy behoz­zuk a tavalyit is. A te (beszolgáltatásnál az a helyzet, bogv a Latorca és Bodrog tavalyi ára­dásai lerontották a szénaállnmánvt és azéit fvenge a teihozam. De nvárra Igyekszünk 'ezt e<ry ki'-'it szintén be­hozni. Legrosszabb a he'vzet a toiás­bes7,o1rrá'tatácnát. M'Mt évben három­szor is mjsztítnft nálunk vész. A bei­men iárás földművesei m»<rfofrtdiák, bo?v ?7, ötéves tervet senki sem fog­ja szabotálni. L. Novomesky a párizsi világbéke kongresszus jelentőségéről Amikor Moszkva előtt álltak a né­metek, Sztálin Moszkvából vezényel­je a Vörös Hadsereget, amikor a helyzet Sztálingrádnál a legkritiku­sabb volt, akkor ment oda Sztálin. Csangkajsek az ellenkezőjét csinál­ja: hősiesen kijelentette, hogy Sang­hajt védeni fogják, bátran kijelen­tette, hogy Sangháj nem fog elesni és miután beszédét elmondta, felült egy jól páncélozott hadihajóra és több magasrangú tisztjével, no még a Kuomintang Kína elnökével, Li­tsujenggel elpályázott boldogabb vi­dékre, ahová nem hallatszik el még az ágyútűz sem. Mao-Cse-Tung ka­tonái jobban bírják az előrenyomu­lást, mint Csangkajsekék a futást, mert — ez megint világosan meg­mutatkozott — verhetetlen az a nép, amely egységesen hacol a haladás­ért. A néphadsereg milliói rosszul van­nak felfegyverkezve, nincsen magas katonai kiképzésük, sok fronton a magukgyártotta, legprimitívebb pus­kákkal, faágyúkkal harcoltak. Az amerikai vezérkar technikaimádói eleinte nevették a rongyosok had­seregét. Ma már nem nevetnek. Ma amerikai fegyverekkel veri a nép az amerikaiakat Kínában. Mert háború­ban is a legfontosabb az ember, az emberi öntudat és a cél, amiért a katona harcol. A legtökéletesebb fegyver is csak akkor lő, ha a ka­tona akarja, de jó a kovácsmühely­ben gyártott szurony is, ha a nép akarata viszi rohamra. Az atóm­bombánál is hatékonyabb fegyver a dolgozók öntudata, — ezért lőtt agyon nemrég a nyílt párizsi utcán egy francia rendőr egy másik fran­ciát, aki egy röpcédulát ragasztott ki egy házra. A röpcédulán csak egy mondat állt: „Nem akarunk háborút a Szovjetúnió ellen!" Ezért vetették börtönbe Amerikában a kommunis­ta párt ottani vezetőit és főbűnük­nek azt rótták fel, hogy a száz év­vel ezelőtt megirt Kommunista Kiáltványt terjesztették. Ma a Jangcse folyón, a Sárga fo­lyón a néphadsereg piros zászlói lo­bognak. Elég e"y pillantást vetni a földgömb térképére, elég belapoz­ni a kapitalista országok bármely újságába, amely krízisről, sztrájkok­ról, esztelen vezetésről szól, hogv vi­lágosan lássuk: a jövő a népeké, a szabadságé, szocializmusé, (r) I MH MM»» HMHMHMHM Mt »HMHHH>«H Hja Ehrenburg Varsóban Szombaton reggel Hja Ehrenburg Prágából Varsóba érkezett. Fogadta­tására az állomáson megjelent a len­gyel munkáspárt, a lengyel társada­lom, a szovjet-lengyel baráti társa­ság küldöttsége. L. Novomesky iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízott, aki mint a csehszlovák küldöttség tagja résztvett a párizsi világbékekongresszuson, a Szlovák Távirati Iroda szerkesztőjének adott nyilatko7,atában az ott szerzett élményeit foglalta össze. A béke követőinek világkongresszu­sán a legmélyebb hatást 72 nemzet küldöttsége gyakoiolta, melyek majd­nem félmilliárd embert képviseltek. Igaz, hogy a Szovjetúnióból és a né­pi demokratikus államokból a pári­zsi kongresszusra néhánytagú küldött­séget engedtek be Franciaországba és ez a kényszerrendelkezés azt a hatást keltette, hogy a delegátu­sok többsége azokból az államokból valók, akikkel a háborús uszítók mint szövetségeseikre számítottak. A párizsi kongresszus másik jelen­tősége a színes népek küldöttségeinek résztvétele volt. Az emberiség mérhetetlen ereje szövetkezik az imperializmus, tehát a háború ellen is a színes népek tu­datos, hatalmas mozgalmában. Az egyiptomi delegátus világos és po­litikailag rendkívül érett fejtegetésé­vel vonta magára a kongresszus fi­gyelmét, melyben hangsúlyozta, hogy a gyarmati rendszer a háború egyik hatalmas tűzfészke és a kongresszus nem küzdhet ne a bakéért, ha a gyar­niatosítási elvek ellen nem emelne szót. A kongresszust azzal a hírter­jesztéssel akarták jelentéktelenné tenni, hogy tisztára kommunista ak­cióról van szó, de éppen ennek ellenkezőjéről tett ta­núságot. A kongresszuson a résztve­vők különböző politikai nézeteik elle­nére a háború és a béke kérdéseiben izo­ros egységet képeztek. A kongresszuson nemcsak kommu­nisták voltak jelen. Figyelemreméltó volt a szocialisták részvétele, a labourista Z i I i a c u s és az olasz szocialista vezér, Pietro \ e n n i beszéde. A küldöttségek fi­gyelmét még jobban lekötötték a val­lási csoportok képviselői, a katoliku­soktól kezdve a protestáns és a gö­rögkeleti le'készek jelenléte. Vala­mennyien a háború ellen beszéltek és sokkal erőteljesebben fejezték ki a hit­felekezeteknek békevágyát, mint azok a lelkészek, akik a háború mellett emelnek szót, vagy pedig hallgatnak róla. Ideológiai, politikai, fa ff és nemzeti különbségek sem hiúsították meg a kongresszus egy­séges nézetének kifejlődését. A párizsi kongresszus hatása alalt sokkal intenzívebben kristályosodik ki az emberiség két tábora, mint eddig; nem politikai meggyőződések szerint, nem a vallás, nemzetiség alapján, sem pedig aszerint, hogy kelethez vagy nyugathoz tartoznak, vagy pedig hogy LONDON. — A Lancashire megyé­ben kitört bányászsztrájk futótűz­ként terjed. Péntek estére már har­minc bánya üzeme teljesen megbé­nult, további nyolc bánya üzeme je­lentékeny mértékben csökkent. Ka­nadában ugyancsak bányászsztrájk tört ki. A kanadai rendőrség géppus­kákkal és könnyfakasztó Gombákkal felszerelve vonult fel a sztrájkolok ellen, Többszáz rendőr szállta meg a bányavidéket, ahol háromnál több ember nem csoportosulhat az utcán Az utcákon őrjáratok cirkálnak. Ja­pánban negyedmillió bányász már három napja sztrájkol. Az angol „Munkáspárti" kormány úgy akarja letörni az Angliában hor­gonyzó kanadai hajók legénységének sztrájkját, hogy nyolcvan tengerészt „zendülés" címén bíróság elé állít­(Folytatás az első oldalról.) 10. A szovjet megszálló katonaság közlekedési parancsnoka a Ber­lin—Heimstadti útvonalon erő­sítse meg a technikai segítség lehetőségét i a Berlin—Heim­stadti autóúton a benzinkutas­ban tároljon megfelelő meny­nyiségű benzint. 11. A külkereskedelmi, pénzügyi, forgalmi vezetőknek, talamint Berlin szovjet övezetének ka­tonai parancsnokának elren­delem: a) 1949 május 12-ig az adott parancs alapján tegyék meg az őszes szükséget előkészüle­teket, amelyek biztosítani fog­ják, hogy a szovjetkormány határozatának teljesítését be­tarthassák, ami a közlekedési és kereskedelmi korlátozások szlávok, angolszászok, hanem tisztán az határozza meg az emberiség két táborát, vájjon a békéért, vagy pedig egy újabb háborúért küzdenek.' Ebben rejlik a párizsi világbéke kongresszu­sának nagy jelentősége. tat. A Nagy-Britanniában horgonyzó ha'jók legénysége gyűjtést rendezett a sztrájkolok javara. Franciaországban a közlekedési szakszervezet erélyesen tiltakozott a francia alkotmány megsértése ellen, amelyet a közlekedési miniszter az­zal követett el. hogy mozgósította a légiforgalmi vállalat sztrájkoio al­kalmazottait. A párizsi Renault-gyár, Francia­ország legnagyobb ipartelepe, ahol harmi ncezer munkás dolgozik, a mun­kásegység jegyében indított bérmoz­galom előtt áll. A gyár munkásai pénteken kétórás munkaoeszüntetés­sel tiltakoznak a biztonsági intézke­dések elégtelensége miatt Az elmúlt napokban két munkás életét veszet­te a biztonsági intézkedések gyalá­zatos volta miatt. megszüntetését ill?ti Berlin és a nyugati övezet, '•alamint Németország nyugati és keleti övezete között. b) Kötelesek ellenőrizni, hogy a közlekedési korlátozások fel­függesztését helyesen valósít­ják meg, valamint kötelesek ellenőrizni, hogy minden, 1948 március 1-ével bevezetett kor­látozás megszűnjék, 12. Ez a parancs 1949 május 12-én 00.1 órakor lép életbe. Aláírás: Csujkov hadseregtá­bornok, a szovjet katonai ad­minisztráció főparancsnoka, a németországi megszálló szovjet katonaság katonai csoportjá­nak főparancsnoka. Lukjancsenko altábornagy, a németországi szovjet katonai misszió vezérkari főnöke." Francia asszonyok Franciaország függetlensége mellett tüntettek Franciaországban vasárnap ünne­pelték a második világháború befe­jezésének negyedik évfordulóját. A hivatalos ünnepségeken megjelent Aurior köztársasági elnök és a diplo­máciai testület tagjai. A csehszlo­vák nagykövetséget dr. Sup charge d'affaires képviselte. Vasárnap dél­előtt Jeanne D'Arc szobránál a de­mokratikus nők úniója tartottá ma­nifesztációs nagygyűlését. Megemlé­keztek Daníelle Casanováról, akit a nácifasiszták hat évvel ezelőtt ha­lálra kínoztak. A manifesztáció is­mét kifejezésre juttatta a francia asszonyoknak őszinte akaratát, mely­lyel a béke és Franciaország füg­getlenségét kívánják elérni. Ausztriát infláció fenyegeti Az osztrák munkások fizetését hozzávetőlegcsen 9 százalékkal emelik, ezzel szemben életszínvon aluk a kormánynak az élelmisze­rekre vonatkozó új rendelete köv etkeztében jelentősen csökken. Ax osztrák költségvetés 2.2 milliárd si lling h'ányt mutat fel és ezért a kormány elhatározta a kenyér é* liszt árának felemelését. Az élelmi­szercikkeken kívül a kormány a vasúti közlekedési tarifát, a postai illetményeket, a gáz- és villanyszol gáltatás árát, valamint a fütő­eszközök árának felemelését rende lte el. A kormány az új törvény­rendeletet azzal magyarázza, hogy az infláció veszélyének akar gátat vetni. Anglia Izraelt de jure is elismerte Holm brit megbízott még nem utazott el Izraelbe új megbízatási helyére. Izrael ugyanis úgy vélte, hogy Holm megérkezése után rö­viddel Nagy Britannia Izraelt de jure is elismeri. Tekintettel arra, hogy az angol kormány, az értesü­lések szerint egyelőre nem kíván­ja Izrael államát de jure elismer­ni, az Izrael kormány úgy döntött, hogy a brit megbízottnak nem ad­ja meg a külföldi hatalmak képvi­selőit megillető diplomáciai jogo­kat és védelmet. Abból a körül­ményből, hogy a brit kormány ezen jogok megadását kérte most Izraeltől, diplomáciai körökben arra következtetnek, hogy Nagy­Britannia de jure elismeri Izraelt. Kampány Joliot-Currie ellen A párizsi sikeres békekongresr­szus után a reakciós sajtó ellen­séges kampányt indított Joliot­Currie francia tudós ellen azon a címen, mert ténykedése a békevé­delem érdekében, ellentmond az­zal a legfelsőbb vezetői állásával, amit az atomenergia kutatási in­tézetben tölt be Ez ellen a kam­pány ellen az összes haladó szer­vezetek, a legközelebbi munka­társaival együtt egy emberként fogtak össze. A „Liberation" érte­sülése szerint a francia kormány Joliot-Currie helyébe a volt köz­ellátási minisztert akarja kíne­vezni. A folyóirat megjegyzi, hogy ez a hír nyilvános körökben fel­háborodást váltott ki. Bevín Berlinben Bevin, brit külügyminiszter hétfőn reggel meglátogatta Tem­pelhof repülőterét Berlin amerikai zónájában, azután Ostenwaldba re­pült a brit megszálló hadsereg székhelyére, ahol találkoznia kell Nyugat Németország vezető poli­tikusaival. A vezető politikusok között ott lesz Adenauer a bonni parlament elnöke, Schumacher a német szociáldemokrata párt ve­zére és Westfália miniszterelnöke Arnold. Bevin kedden reggel re­gei repülőgépen tér vissza Lon­donba. Berlinben elrendelték a forgalmi korlátozások megszüntetését Őrjáratok cirkálnak a kanadai bányavidéken Bíróság elé állítják a sztrájkoló angol tengerészeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom