Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-11 / 26. szám, szerda

UJSZO Az országépítők első soraiban dolgozunk V. éiroky beszéde a Kommunista Párt területi konferenciáján 1940 májai TT • •• A szocialista munkaverseny eddi- . gi eredményei azt mutatják, hogy a mi 40 százalékban új erőkből álló fiatal munkásosztályunk teljesen megérti, hogy ezen a földön ö a gaz- j da. Mennyire igaza volt Leninnek, amikor azt mondta, hogy a néptömegek kezdeményező ereje csodát müvei. Még jól emlékszünk tervgazdálkodásunknak a DS soraiból kikerült ellenzőire, akik mindenáron be akarták bizonyítani, hogy vállalkozói kezdeményezés nélkül a társadalom nem tud kifejlődni és hogy a kollektív forma megöli a kezdeményezést, lehetetlenné teszi az ^egyéni tehetségek kitünését éa érvényesülését. Lenin szavaiból már régen tudjuk, hogy éppen a kapitalizmus az, amely elnyomja a tömegek kezdeményezését és ellenkezőleg, a szocializmus nyitja meg a milliós tömegek útját az aktív munka kezkezdeményezéséhez. Már a mi különleges szlovenszkói viszonyainkban is jól látható, hogy a munkások, műszaki emberek és mérnökök kezdeményezése a munkatermelés fokozásának hajtóereje lett és igen fontos szerepet fog játszani a munka termelékenységének fokozásánál és gyártásunk gazdaságosságának ellenőrzésénél. Szerény emberek vagyunk és fejünk az eddigi sikerektől nem szédül meg. Tudjuk azt, hogy ami itt van, az csak kezdet. Azzal, amit eddig elértünk, további utunkon nem elégedhetünk meg. Mert a győzelemért való harc megköveteli, hogy a népi demokrácia meglévő alapfeltételei- i láltuk bele külkereskedelmünk akben növelni tudjuk a munka terme- j kora fejlődését, amelyet ma elérlékenységét, magasabbra tudjuk i tünk az SSSR-rel és a népi demoemelni, mint a kapitalizmus. A szocialista munkaverseny kezdet azért is, mert ezek az új módszerek nem lehetnek csak időleges jelenségek, de kell, hogy a termelés állandó formáivá váljanak. Csak akkor mondhat juk majd azt, hogy nagy utat tettünk meg, ha ezek a kezdeti sikerek átváltoznak a szocialista munkaviszony állandó formáivá. A munkásosztály nagy többségét be kell vonnunk ebbe a szocialista munkaversenybe és tudjuk, hogy ez igen nehéz feladat lesz. Üttörőinkfiek Igen nagy nehézséget kell áthidalniok és az újítók gyakran nem találkoznak az egész üzem rokonszenvével és megértésével. Meg kell látnunk ezeket a nehézségeket, hogy át tudjuk hidalni azokat. Munkásosztályunk egy része, különösen az a rész, amely az iparosítás következményeképpen jutott a gyártási folyamatba, még nem sajátította el a munkásosztály világnézetét és behozza az üzemekbe a fejlődéstől elmaradt elveit. Ha a szocialista munkaversenyt ki akarjuk terjeszteni, szükséges lesz üzemeinkben növelni és kimélyíteni a politikai és agitációs munkát. Szükséges, hogy alapszervezeteink különleges flryelmet szenteljenek az üzemi dol^orók nevelésinek és az elmaradott munkásrétegek átnevelésének. H szocialista munkaverseny feladatairól Nem mindenütt értik meg helye- , sen a szocialista munkaverseny feladatait; csak ott és akkor beszélhetünk az úttörők szocialista munkaversenyérol, ahol ezt a célt követik: emelni a munka termelékenységét, többet és olcsóbbat gyártani nagyobb erőfeszítés nélkül. Az ész és a találékonyság a döntő tényező itt. Még akkor is, ha az eredmények jók, ez még nem sztahanovi munkaütem és nem sztahanovi mozgalom, ahogy az előttünk ismeretes Sztahanov teljesítményét többszáz százalékkal növelte. A sztahanovi mozgalom modern, alkotó, újító munkainduló. Még nem vagyunk azon a színvonalon, hogy a sztahanovi mozgalomról komolyan beszélhessünk és nem nevezhetjük a szocialista munkaverseny összes résztvevőit élrnunkásoknak. Élmunkás az. aki a normát tfiltejlesiti. Ezeket a szempontokat kell megfigyelnünk, hogyha kitűzzük a feladatot: jobban kiszélesíteni a szocialista munkaversenyt. Figyelmeztetnünk kell néhány tényezőt, milyen helytelen az, amikor az ipar újjászervezésében nem látnak mást, mint egy-két igazgatónak elmozdítását, vagy pedig az adminisztráció áthelyezését az egyik üzemből a másikba. Az államosított ipar újjá szervezésének gondolata mélyebb. Fölényege az, hogy eltávolítsuk a bürokratizmust, mert ez megakadályozza az üzemekben a kezdeményezést. Azért kell az államosított ipart újjászerveznünk, hogy a műszaki és hivatali vezetés közelebb jusson magához a gyártáshoz, hogy a műszaki emberek és a mérnökök ne üljenek többé a zöld asztaloknál, krácia államaival. És különösen Szlovenszkón vannak nagyon felelősségteljes feladataink, mert Szlovenszkón keresztül halad a közlekedés Iránya délre, délkeletre és keletre. Figyelmeztetnünk kell minden illetékes tényezőt, hogy a Szovjetúnióból és a Szovjetúnióba irányuló forgalomnál nehézségek mutatkoznak. A forgalmi elvtársak azt állítják, hogy hiányoznak az anyagi előfeltételek ahhoz, hogy ezeket a megnövekedett feladatokat teljesítsék. Erre én azt felelem, — gondoljanak arra, milyenek voltak az anyagi feltételek a Szovjetúnióban a polgárháború és a külföldi intervenciók után. Milyenek voltak az anyagi feltételek a pusztító második világháború után, amikift- a szovjet nép megkezdte az ötéves országépítési terv végrehajtását A valóság az, hogy a szovjet vasutasok feladatukat pontosan elvégzik. Időre szállítanak mindent, amit a szerződésünk előír, fis a feladatokat telejsíteni kell a ml vasutasainknak la. Meg kell erősíteni a munkásság és a parasztság szövetségét Néhány területen ma már nyCvánvaló. hogy a falusi zsíros parasztság nyílt támadásiba megy át. Ebből folyik, hogy a munkásosztálynak támogatnia kell a kis- és középparasztot. Mindenekelőtt támogatnunk kell az állami birtokokat, a mintagazdaságokat. Szükséges, hogy az állami birtokokon jó és erős pártszervezetek létesüljenek. Az állami gépállomások nemcsak gépesítési eszközei az ötéves tervnek, de igen nagy a politikai jelentőségük Is. Küldetésük az, hogy szemléltetően mulassák be a mezőgazdasági termelés magasabb és észszerűbb "yárrási formáit. Ezért szükséges, hogy a traktorállomásokon a politikailag legérettebb elvtársak dolgozzanak. Jó úton vagyunk az élelnv'-íési kérdések gyökeres megoldásában. A mezőgazdasági termékek felvásárlása megközelíti a terv által előirányzott mennyiséget. A termelési és beszolgáltatásé szerződések a'áírásával megteremtettük gazdaságunk előre megtervezett alapjait. A tapa.^.talat art mutatja, hogy a kis- és jzépparaszt teljesíti beszolgáltatás! kötelezettségeit, ha a JSSR és a párt megtalálja hotzzájuk az utat és politikailag, lélektanilag helyes alapon nyúl ehhez a kérdéshez. A párt figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Újból figyelmeztetünk mindenkit: többet elvenni a falusi gazdagoktól, nagyobb súlyt kell fektetni a tervek oszíályjellegű szétírására és a felvásárlás osztályjellegű megszervezésébe. Az ötéves terv előírásait pontosan kövessük, növelni kell az állattenyésztést. Még mindig sok a gabona a takarmány rovására. A takarmányterrnelés növelése nélkül nem lehet nöhanem közvetlenül magában a gyár- j vehii az állattenyésztést, tási egységekben vezessék a munkát. A lds- és középparaszt életszínvoEz az ipar újjászervezésének lé- , nalának emeléséhez csakis egy ;'ól nyege. Döntő tehát a gyártási szempont, a munka termelékenységének 1 fokozása. Az ipari építkezéseket keli előnyben részesíteni A szocializmushoz vezető útunkon kulcshelyzete van az építészeinek. Az építőipar, amely februáiig nagy többségében magántőkés váilalkozoK gaslatán. Oka az, hogy az építészet dolgozói között aránylag kevés az igazi párttag. A második oka az, hogy még mindig nagy a munkaerö1 szervezett szövetkezeti rendszer járulhat hozzá. A szövetkezeti gondolatnak mély gyökerei vannak a szlovákjai falvakban. Ma, amikor a falu a népi demokratikus rendszer teljes támogatását bírja, a szövetkezeti rendszer eszköze lesz a földműves nép életszínvonalának emelésére. Szemmellátható, hogy a szárnyaskezében volt, nem teljesítette a két- | hiány és pedig olyan időben, amikor éves tervet. Ennek következtében nem tucituk befejezni azokat az építkezéseket, amelyek Szlovákia gazdasági fejlődése miatt annyira fontosak lettek volna. Nem tudtuk befejezni az ipari építkezéseket azért sem, mert a magánvállalkozás nem tette magáévá az ipari építkezés fontosságát, hanem csak magát az építkezési tevékenységet látta, mint olyant. Ennek az állapotnak végét vetettünk egyrészt azzal, hogy az építészet dontö részét államosítottuk, másrészt azzal, hogy az 1949-es végrehajtási tervet a fontos építkezések elsőbbségének szempontjából határoztuk meg. Szerveink gyaitran állnak az előtt a súlyos és nehéz feladat előtt, melyik építkezést részesítsenek előnyben? Allitsuk-e előbbre a kutúrházakat, iskolákat, lakásegységeket vagy ipari építkezéseket? Pártunk arra az álláspontra heIjezkedétt hogy a jólét alapja a gyártási erő fejlődése és ezért előnyben kell részesíteni az ipari építkezéseket. Természetesen ez nem jelenti még azt, hogy megállítsuk a lakásegységek építkezését. Tudjuk azt, hogy ott, ahol új üzemek épülnek, gondoskodni kell lakásegy ségekröl a dolgozók részére. A felépítés másik nagy kérdése: a vízi erőmüvek. Az év bizonyos szakaiban az elektromos erőben hiány áll be. Ez a körülmény gazdasági életünk fejlődését hátráltatja. A tervek szerint villamosítani kel a főforgalmi útvonalakat. A vizi erőmüvek felépítése az iparosítás sikeres végrehajtásának alapfeltétele. Építészetünk nem teljesíti jól a rászabott feladatot. Meg kell mondanunk, hogy nem áll feladata manépünk jelentős hányada még nem dolgozik produktivan. A harmadik ok a műszaki káderek teljes hiánya. Ha az építészet vezetői ma okokra hivatkoznak, amelyek miatt nem tudnak haladni, akkor meg kell mondanunk világosan: igen, ezek a hiányok fennállnak, de a párt titeket azért állított oda hogy sikeresen megküzdjetek ezekkel a hiányokkal és az akadályokat legyűrjétek. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a párt üzemi szervezetei az építkezéseken teljes erejükkel kezdjenek dolgozni. Tekintettel az építkezés kulcshelyzetére és az építőmunkásság soraiban lévő kisszámú , párttagságra, azonnal meg kell nyitj ni a párt kapuit az érettebb építő' munkások előtt, hogy így a párt káderei megerősödjenek. Azonkívül bátrabb politikát kell folytatnunk éa új embereket, munkásokat kell a vezetöhelyekre állítani. Munkásosztályunk a szocializmusért folyó harcban saját maga alakítja ki műszaki kádereit és egyenesen kényszeríti az arra alkalmas embereket, hogy képességeiket kifejlesszék és nőjjenek. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy a munkaerők kérdését nem lehet csak a munkavédelmi hivatalokra bízni, hanem be kell kapcsolni ennek a kérdésnek a megoldásába az egész pártot. Hiszen ki tudhatná jobban, hogy hol vannak a munkaerők rejtett tartalékai, mint a falusi és helyi szervezetek. Nagyon fontos a közlekedés és szállítás kérdése. Eddig megfelelően ! helyt álltak. Kisebb mennyiségű . mozdonnyal és vagónnal, mint a háború előtt volt, meghaladták az 1937-es szinvonalat, de napról-napra újabb és nagyobb feladatok keletkeznek. Amikor összeállítottuk a kétéves és az ötéves tervet, nem kalkuállat tenyéisztése vagy pedig a disznó- és marhatenyésztés szövetkezeti alapon jobb eredményeket mutat fel. Szükséges tehát polgár'ársaink előtt jól megvilágítani ezdket a problémákat és nagyon fontos, hogy a földműves falusi elvtársaink ne essenek a birtokosak és zsíros parasztok suttogó propagandájának áldozatául. Nyilatkozatokkal pártunk vezető szerepét nem lehet megvalósítani. Pártuk vezető szerepe abban áll, hogy lássuk a fejlődést, hogy osztályunk kollektív erőfeszítéseinek irányt tudjunk adni, hogy a bonyolult kérd esket, időben meg tudjuk oldani. Pártunk tömegszervezeteinek tagjai között még miindig felbukkan a vita ennek a vezetőszerepnek a kérdéséről. Miből keletkezik ez? Gyakran az okozza a vitát, hogy a kommunisták a személyi tekintély hiányát, a szervezési és világnézett képesség hiányát parancsolással akarják helyettesíteni. Egyszerűen azt mondják, hogy a párt ezt fgy akarja, ez a párt határozata és tovább nem vitatkoznak a dolgokról. Bocsássatok meg nekem ezért a kifejezésért, de ez egy politikai ostobaság. A tö<m«gszervezetek munká' saá között sokszor féltékenység, sértődöttség és más jelenségek mutatkoznak. Ezek a jelenségek a kispolgári érzelgősség és korlátoltság esz közei. Kádereink ma már annyira fejlettefk, hogy felismerték az Ilyen zavarok ártalmas voltát. A bolsevik párt története igazolja, hogy pártunk a munkásosztály élcsapata, szervezett osztaga és hogy pártunk egyesíti a munkásosztály legérettebb tagjait és népünk legjobbjait A párt, amely a marxista-leninista világnézet szerint dolgozik és egyesíti a leghaladottabb osztály legjobjait, a társadalmi fej lődés vezető szerepét játsza és az orszásépítés első helyén áll. Az egyes felfuvalkodottaknak és szektariánuswknak szemébe mondjuk: a párt egyedül, saját erőivel nem kép?s megépíteni a szocializmust. Csak akkor tudja elvégezni felada+át, ha a munkásosztály tömegszurvezetei, a szakszervezetek, az Ifjúsági, a földműves szervezetek és a nők szervezetei mellettünk állanak. Gyakran olvashatjuk ezt a jelszót: 1 szakszervezetek a szocializmus Iskolái Ha ez Igaz, akkor a szocializmus iskoláit támogatni kell. A koamnvuni írták, akik a forradalmi szakszervezeti mozgalomban dolgoznak, megértik azt, hogy meg kall szereznünk a munkásosztály kevésbé erett részét is, hogy ezeket a tömegeket nevelni és osztálynívójukat emelni kell. Különösen az üzemekben kell a legszorosabb együttmunkálkodók bevezetni és pártunk szervezetednek kell majd irányítani az üzemi szakszervezetek munkáját. Fdkozott figyelmet kell szentelni a parasztság egységes szervezetének. Ügyszintén nem szabad szemünk elől tévesztenünk ifjúsági szervezeteinket fem. *Az ifjúságnak politikai segítségre szüks

A,

ro é* err° a n^t-p^sn-e nekünk a legjobb oktató-kádereket kell felszabadítanunk. Nagyon fontos az is, hogy pártszervezeteink mindenütt érdeklődjenek az ifjúsági szervezetek anyagi szükségletei iránt, hogy sikeres tevékenységüknek meg legyenek a kedvező feltételei. Az ifjúság a mi második váltásunk. Feladatunk ar. hogy go-.dosan megneveljük magunknak, hogy sikeresen folytathassák az országépítés nagy munkáját. A járási választmányoknak i« ragy figyelmet kell szentelni. Sajnos, sok helyen vezetőszerepüknek nem tudnak érvényt szerezni. Vannak olyan Járási választmányaink is, amelyek nem tudják, mi történik sr. üzemekben. Nem lehet jó járási választmány az, amely nem törődik az üzemekkel. Igen kevés az olyan választmány, amely rendszeresen meghívja tanácskozásaira az üzemek igazgatóit és az üzemi sz«rvezct*k vá

!<n»tmányi tagságát. Pedig minduntalan ellenőrizniük kellene a terv teljesíté* •=ét, az üzemekben uralkodó helyzetet és tevékenyen be kellene avatkozni ok ott, ahol nehézségek és akadályok mutatkoznak. Fontos az adminisztrációs rend a párt járási választmányaiban. Fel kell fektetni a tagság pontos és megbízható nyilvántartását. Tudni kell, hogy a tagság milyen munkára alkalmas, kinek lenne szüksége iskolázásra és kit kell elhelyezni felelősségteljes állásokban. A másik dolog, amelyre figyelmeztetnünk kell mindenkit, az a párt belsejében lévő demokrácia. Varnak példáink, hogy vezető funkcionáriusok. miután •'.vesztették a pártegság bizalmát, olyan eszközökhöz nyúlnak, amelyek nem egyeztethetők össze a párt bensejében lévő demokrácia alapelveivel. Meg kell különböztetnünk a jóindulatú kritikát a rosszindulatútól. Vájjon az az illető azzal az alapgondolattal kritizál-e, hogy segíteni akar vagy pedig valami reakciós csoport megbízásából teszi. Pártunk nem növékedhetik és nem fejlődhetik kritika és önkritika nélkül. Ez a legjobb módszere a nehézségek és hiányok leküzdésének és eszköze a párttagság színvonalának, művelődésének emelésére. Senkinek sincs joga személyi tekintélyének hiányát diktátorkodással, ijesztgetéssel és szélhámoskodással pótolni. Nagyobb figyelmet kell szentelni az egyes vidéki cézárok ténykedéseire is. De legfontosabb az, hogy maga a párttagság értse meg és tudja jogait és tevékenységével vigyen életet a párt politiir' és szervezeti munkájába. A pártiskoláztatás kérdése is felszínre került. Elég jó eredményeket érünk el itt, de vannak hiányok is, amelyek annak következtében állHÍREK A „RADIO NAPJAT" ÜNNEPLIK A SZOVJET DOLGOZÓK. A napokban a „rádió napiát" azért* a Sovjetúnióban megünnepelték a dolf

ozók. Kievben, Minszkben, Rigában, allinban, Sztálingrádban rádió-kiállítások nyíltak. A kiállításokon a rádiótechnika fejlődését mutatták b« az JŐ orosz rádiókészülékektől a legkorszerűbb szovjet rádió vevő- éa adókészülékekig. A nap megünneplésért a Sztálin nevét viselő moszkvai autógyár kultúrpalotájában a dolgozók nagyszabású kultúrműsort mutattak be, kiváló művészek közreműködésével. A SZOVJETÜNK) A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDES POL1TIKAJA MELLETT. Májúi 9-ével, a győzelem napjával kapcsolatban Vladimirov, a moszkvai rádió hírmagyarázója rámutat: a szovjet kormány a tartós, demokratikus béke megőrzésére törekszik. Ha néhány háború utáni fontos nemzetközi kétdésben nem találtak megoldást, ebben a nyugati hatalmak vezető körei a bűnösök. A napokban közzétett négyhatalmi nyilatkozat ismét meggyőzi a világ demokratikus közvéleményét arról, hogy a Szovjetúnió mindig kitartott a nemzetközi együttműködés politikája mellett MAGVARTARGYÜ MOSOK A MOSZKVAI RADIO O

ROSZNYELVÜ ADASABAN. Májua 10-én a moszkvai Rádió í< műsorában 16 órakor orosznyelvü előadás volt, „A demokratikus Magyarország költői" címmel. Ilivé a Gyula, Zelk Zoltán, Kuczka Péter, Gellért Oazkár, Benjámin László éi K a p o s i Ferenc verseinek orosznyelvű műfordításait adták. Beve. zetőt Hidas Antal mondott. A verseket Martinov és Zenkievic* fordították. A francia Kommunista Párt polltbUrójának falhívása A francia politböró (elhívta a franciaországi Kommunista Párt tagjait, hogy minden erejükkei küzdjenek Franciaországban béke szövetségének megteremtésén. A felhívás a legszorosabb együttműködésre hívja fel a nőket és férfiakat egyaránt. Ez a szövetség biztosítaná a francia munkásság érdekeit, a kollektívszerződések és a bérért folytatott harcban a munkásság érdekeit képviselné. nem állnafc- feladatuk magaslatán nem készülnek fel eléggé feladatuk"" ra_ Több könyvet és több munkát követelünk Itt az ideje, hogy a területi és járási választmányok mellett megkezdjék működésüket a marxazmus-leninizmust terjesztő csoportok, amelyek rendszeresen gyűlnek össze tanulmányozni a hazai és szovjet forrásokat és biztosítják a pártiskolák magasabb nívóját. A tömegképzésen kívül nagy súlyt keil fektetni arra is, hogy minden kommunista szükségét érezze annak, hogy saját maga egyénileg is tanulmányozza a tudományos szocializmus munkáit és az erre vonatkozó irodalmat Ezzel kapcsolatban kiadóvillilatainktól nagyobb tempót kell követelni. Több könyvet és munkát követelünk. Szükséges az ls, hogy • járási választmányok mellett egy bizalmi ember nézze át mindazokat a marx-leninista publikációkat, amelyekhez a párttagság könnyen hozzáférhet. Törődnünk kell azzal is, hogy pártunk minden tagja állandóan olvassa a sajtót, főleg pártunk központi lapját, Pravdát. Mi magunkra vállaltuk a felelősséget népünk boldogabb jövendőjééit. Nincs nagyobb boldogság, mint odaadóan szolgálni népünket Nagy és dicső párt tagjai vagyunk, amelyet okos kormányos vezet, Klement Gottwald. Kitüntetés, hogy tagjai lehetünk ennek a dicső pártnak. Legyünk tudatában saját felelősségünknek. Mi, szlovákiai kommunisták, mindig a szocialista Csehszlovákia jiak eiő, hogy az edóadások tláadoi építőinek legelső saraiban i^Tnn

kj