Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-08 / 24. szám, vasárnap

4. UJSZG­1949 május 3 BELFÖLDI HÍREK A közlekedésügyi megbízotti hivatal 380 tanulót vesz fel és­pedig géplakatosokat mozdony­vezetői kiképzésre, automechani­kusokat, villanyszerelőket, aszta­losokat, bádogosokat, esztergályo­sokat stb. A kérvényeket a Járási Munkahivatalok útján a közleke­désügyi megbízotti hivatalnak cí­mez e kell beadni. A kérvények­hez keresztlevelet, iskolai bizo­ny ványt és rövid életrajzot kell mékelni. Bővebb felvilágosítást a Járási Munkahivatalok nyújta­na, <- ___ — Klubhelyiséget nyitottak Levo­íán. A levoóai állami kórház alkal­mazottai klubhelyiséget létesítettek. A klubhelyiség megnyitását a ROH indítványozta. A megnyitó ünnepsé­gen dr. padlióka kórházigazgató, Gíer'il elvtárs, az MSK elnöke és Kovács elvtárs járási titkár voltak jelen. Az üzemi pártszervezet veze­tője ,I.abanc elvtárs ismertette a párt edd működését és kijelentette, hogy a klubban könyvtárat rendez­nek be és a helyiség a jövőben a szakszervezet tanácsikozási helyéül Szolgál. A szakszervezeti zászló kitű­vtán el éneke't ék a Munka dalát és jelképesen átadták a kulcsokat. — A mezőgazdasági megbízotti hi­vatal rendelkezése értelmében minden szőlőtulajdonos és bérlő köteles a szőlővel beültetett összterület 5 száza- ; lékának megtelelő részt fiatal, oltott . sző '.((vesszőkkel beültetni, (ti. n. sző- ! lőisko'.át létesíteni), melyből az eset- j le^es kifagyott vagy elemi csapások 1 által megsemmisült tőkéket pótolják. ' A szőlőtulajdonosok és bérlők kötele- ' sek továbbá ÍZ eselleg hiányos szőlő­telkeket 1953-ig teljesen rendbehozni, a hiányzó, beteg tőkék helyébe új, fia­tal a tökéket ültetni, hogy ezzel is bel­terjesebben műveljék meg a földet. Uj szőlőtelKeket csak megfelelő tala­jú vidékeken szabad létesíteni, az er­re a célra alkalmatlan talaj beültetése ugyanis nagy közgazdasági kárt okozna. Az illtékes hivatalok a terme­lők segítségére lesznek és támogatni fognuk minden szakszerű újítást. Tokióban ís összeült egy békekongresszus A békepárthoz többezer munkás és baloldali intellektuel csatlakozott. A bákekongresszus gondolatát az a h-'-'z japán fiatalember vetette fel, a nö7c-: békena-'oV'-T rnpPhi­vást kaptak, de a meghívásnak nem . ac eútget, mert Mac Amuir -v-n tpix v rr ,^ ,k pnoT+i^of^ta tő­lük a vízumot, a tokiói béke kong­- r ~ö i'l' r-^ t, tett egy asszony beszéde, akinek fiát ti.cjnbom.ba leple siaet. Jkiiro&má­b?n. Kosice üdvözli a KSC első területi konferenciának küldötteit INNEN-ONNAN KoStee a májusi ünnepségek után alig tért vissza a szürke munkás­élet mindennapjához, amikor már megkezdődtek az előkészületek az első trilleti konferencia megtartásá­hoz. A nagy táblákon a diagrammi­kus görbék 110 és 160%-ok között mozognak, ami annyit jelent, hogy Kassa területén levő iizemek igen szép eredményeket értek el a szocia­lista termelésben. A kirakatok Igen ötletesen vannak díszítve, a házakon nemzeti szinti és vörös zászlók len­genek. A feliratok a kassai terület kötelezettségeit hirdetik, amelyeket a IX-lk kongresszusnak és Gottwald elvtársnak ajánlottak feL Pergotüzben Sangháj erődítmény-rendszere Újabb hét város! szabadított fel a néphadsereg A kínai néphadsereg nehéztüzér­sége hevesen támadja Sanghaj vé­delmi övezetét. A népi erők három oszlopa rohamozza Kassng várost, amelynek védőserege részben már el is hagyta a várost.. Sangháj nyugati részében szerdán délután hatalmas tűz támadt. A tűz 2000 barakot és házat elhamvasztott, több, mint 20.000 ember hajlék nél­kül maradt. A pejpingi rádió jelentése szerint a népi haderő újabb hét várost sza­badított fel. Csck-J&ng tartomány nyugati és Kiang-Szl tartomány északkeleti rá­szán a néphadsereg csapatai folytat­ják előnyomulásukat. A londoni rádió jelentése szerint Kvan-Tung tartományban — amely­nek Kanton a fővárosa — a szabad­ságharcosok egyre nagyobb tevékeny­séget fejtenek ki. Az Üj-Kína hírügynökségének je­lentése arról s^Amol be, hogy az Anhrei tartományban előrenyomuló népi csapatokhoz a Kucmintang­hadsereg egy dandárja átpártolt, nyomban harcba indult a néphadse­reg oldalán és felszabadította Cing­Teh városát. Lengyel jóslatra az EISZ különleges politikai bizottság elé kéri az Indonéz kérdés Az ENSZ harmadik közgyűlése pótülésszakának kezdete óta már hónap telt el, de a közgyűlés angol és amerikai nyomásra másod- és harmadrangú kérdésekre pazarolja idejét. Franco-Spanyolország, Indo­nézia az elhurcolt személyek kérdé­sét és az ehhez hasonlókat viszont olyan bizottsághoz utasították, ame­lyekről feltételezték, hogy nem lesz elég idejük az előkészítésre és így majd kénytelenek lesznek a kérdé­seket a szeptemberi negyedik ülés­szakra elhalasztani. A lengyel küldöttség ezt javasol­ta, hogy az ülésszaka végét tűzzék ki május 18-ra, az indonéz kérdést, sét. A maga részéről ls támogatta az indonéz kérdésre vonatkozó len­gyel javaslatot. Végúl is 31 szavazattal 15 ellené­ben — tízen tarté-HVdi'Tk a sza­vazástól — május 14-ben állapítot­ták meg az ülésszak végét. Az in­donéz kérdésben a lengyel javaslat­nak megfelelően 29 szavazattal 16 ellenében — ezek között voltak az Egyesült Államok, Anglia és Egyip­tom is — úgy döntöttek, hogy a kérdést a különleges politikai bi­. zottság elé utalják. Hogyan mentek a halálba a spanyol antifasiszták A spanyol Kommunista Párt lap- ' munlsta Párt! A pribékek erre agy­amely most az elsőszámú politikai ' ja, a „Le Mundo Obrero" most közli ba-főbe verték, annyira, hogy egyik h i„ nt t, á p. tű l„úfolt napirendién sze- a spanyol antifasiszták Carrero, szeme kifolyt. Majd Puiget hozták bizottság túlzsúfolt napirendjén sze y^^ pui és Mestres klvégz é. ki cellájából, ÜUegek közben, de ö is repel, utalják a különleges, politikai ^„pk*, .részleteit. A kivégzés előtti hasonlóan viselkedett, a köztársasá­bizottság elé. Testén az elítélteket gondosan átku- —* * — Malik szovjet lcfildött hangsúlyoz- ' tatták celláikban, majd teljesen le­got éltette és a pártot: „Társak, kü'zdjetek tovább!" kiáltotta min­ta Wv himnvn. w*>tt«S#ok" .'vetkőztették. A hűvös éjszakában den érejét'összeszedve. Ugyanez tor­ta, hogy „bizonyos bizottságok , „,.,,.„„ v.lJXliiJ t.ént. Valverde és MestreS esetéhen. ..... . . . i Valverde súlyos hideglelést kapott, igyekeznek meghiúsítani fontos na- Carrerot cipelték k i először a vesz­pirendi pontok megvitását azzal, főhelyre. Carrero bátran kiáltotta: hogy siettetik az ülésszak befejezé- . Éljen a köztársaság! Éljen a Kom­Sztrájkba lépett a detroiti Ford-gyár 65 ezer munkása A Ford Társaság detroiti River­Rouge vállalatának 65.000 munkása sztrájkba lépett. A Ford-vállalat igazgatósága ugyamis — a munkások­nak ídott ígérete ellenére — újból meggyorsíttatta a már amúgyis em­bertelen íutoszalag-üteinet. tént Valverde és MestreS esetében, ték. A kivégzés reggel hatkor ment végbe, hóhéraik sortüzet adtak rá­juk, mind a négyen énekelve men­tek a halálba az Internacionálé akik partizán dalokat, az Interna­cionálét és a Marseillaiset' énekei­hangjai fagytak ajkukra a halál pil­lanatában. A halál nem állt be azonnal, még sokáig vergődtek a földön, mert a kegyelemlövést saj­nálták tőlük. A fasiszta tisztek a hullákat össze-vissza kaszabolták, úgyhogy mindnyájan felismerhetet­lenek voltak, mikor elföldelték őket. Amikor még a szél duzzasztotta a vitorlákat Ha a ma tengerésze a hajóút egész ideje alatt nem vetkőznék le, a liygienikus társaságban bizonyára megütközést keltene. Azzal védekez­hetne, hogy a Consulat de la Mer (a középkori Földközi tengeri tenge­résztörvénykönyv) szabályait tartotta be, mely megtiltotta, hogy a ten­gerész a hajó fedélzetén levetkőzzék, kivéve, hogy ha fogságban volt. Ezt akkor azért alkalmazták, hogy a fogoly jobban fázzék. Ha mégis levetkőzött, büntetésből háromszor a víz alá merítették és ha újból ebbe a bűnbe esett, lefoglalták egész fizetését és a hajón levő vagyonát ls. Minthogy ebbe a vagyonba a legnagyobb valószínűség szerint a rako­mány egy része is beletartozott, ez a büntetés nem volt csekély. Azt még nem tudták megállapítani, vájjon a bűnös tengerésztől megkövetel­ték-e, hogy az alámerítés előtt ruháját újra felhúzza, vagy pedig ruhát­lanul büntették meg újra. A hajózásra és a hajósok viszo­nyaira vonatkozó elsö törvénygyűj­temény valószínűleg a rhodosi ten­geri jog névét ismert törvénykönyv volt, amelyet Görögország városál­lamaiban alkalmaztak. - Ezt a tör­venykönyvet Rhodos szigetéről ne­vezték el és nyilván az elsö tenger­járóknak, a föníciaiaknak szokásait és hagyományait foglalta össze. De mosthenes, mint tanácsadó, gyakran szerepelt e törvény alapján beadott vádak tárgyalásánál. Néhány nagyon érdekes és mulatságos adatot őr­zött meg a történelem ezekről a tár­gyalásokról. I esetén a tengerbe dobására vonatko­j zott. A törvény szerint azt a kárt, amely a hajó személyzetének biz­tonsága érdekében következett be, a felek viselték, illetve ők térítették meg. Ez a kitűnő törvénygyűjtemény a római birodalom bukása után hát­térbe szorult. A tengeri város-ál­lamok, Velence és Génua fejlődésével újból törvénykönyv jelent, meg. Egyes intézkedéseit gyakran a helyi szokások és a gyakorlat fedték vagy pótolták. j Az abból az időből fennmaradt legérdekesebb törvénygyűjtemény kiadójának Oroszlánszívű Richárd királyt tartják. A királynak hadjá­rataihoz hajókra volt szüksége. Ér­deklődni kezdett építői és személyze­A KÖLCSÖNT NEM KELLETT VISSZAFIZETNI, HA A ifcWÓT SZERENCSÉTLENSÉG ÉRTE Az egyik emlitésfeméltó adat ar­ról a hajótulajdonosról szól, aki ha­jóját Syracusából Athénbe való ga­bonaszállításra bérelte ki. Indulás előtt a hajótulajdonos és társa érint­kezésbe léptek egy pénzkölcsönzővel, akinek kijelentették, hogy a hajóra­komány az ö tulajdonuk. Nagy köl­csönt sikerült felvenniök, amit más hajóval hazaküldtek. A pénz felvéte­le után elhajóztak Syracusából és éj­jel, mikor már a nyílt tengeren vol­tak, a hajótulajdonos a hajófenék­be lopódzott, ahol a hajóderékba né­hány lyukat akart fúrni. Ügy ter­vezte, hogy társával a mentőcsó­nakba ül és távolból nézi majd vé­gig, hogyan' süllyed el a hajó, majd a partra eveznek és nyugodt lelki­ismerettel jelentik, hogy hajótörést szenvedtek. A rhodosi jog szerint a kölcsönt nem kellett volna visszafi­zetniük, mert tengeri szerencsétlen­ség történt. Nem volt azonban szerencséjük. Tervüket a legénység egyik éber tagja, aki gyanakodva figyelte a ha­jótulajdonos furcsa viselkedését, megakadályozta. A hajó tulajdonosa a tengerbe vetette magát, társát vád alá helyezték. Amikor a Földközi tenger urai­mát Görögország után Róma vette át, továbbra is a rhodosi tengerjo­gok maradtak érvényben, de azt a saját tengeri kódexükkel egészítet­ték ki. Az e-ryik ilyen átvett ren­delkezés a rakománynak veszély te iránt. Érdekükben számos tör­vényt hozatott, de nem tudni, hálá­ból tette-e ezt vagy nyereségvágyból. A HAJÓSZEMÉLYZET VÉLEMÉ­NYE NÉLKÜL NEM INDULHA­TOTT A HAJÓ... Az első cikk a személyzet összes tagjainak jogairól és kötelességei­ről szól. A második cikk megállapít­ja, ha a hajó kitkötőbeh áll és ked­vező vagy enyhébb szélre vár, a kapitány addig nem adhat parancsot az indulásra, amíg nem hallgatja meg a hajószemélyzet véleményét. A 12-ik cikk a fegyelemmel foglal­kozik és kimondja, hogy ha a sze­mélyzet valamelyik tagja más asz­tal mellett — melyen kenyér és bor áll — hazugnak nevez valakit, négy pence büntetést fizet, ha pedig ezt a kihágást a kapitány követte el, akkor az a büntetés dupláját fizeti. Ha a kapitány egy tengerészt meg­j ütött, a tengerésznek az ütést nyu­| godtan el kellett tűrnie, de ha az ; mégegyszer megütötte, akkor ő vissza üthetett. Ha a kapitány vala­mely tengerészt sértő névvel ille­tett, a törvény azt tanácsolta a ten­gerésznek, hogy alázkodjék meg és j vonuljon vissza fülkéjébe, de ha a ' kapitány oda is utána ment, akkor ' azt jogosan kidobhatta. A 12-ik cikk azt rendeli el, hogy az Angliából származó tengerész a gályákon naponta csak egyszer kap­hat ételt, mig a normandiai tenge­részek kétszer étkezhettek napon­ta. További két bekezdés arról szól, ha a hajó kormányosa a tulajdo­nossal szándékosan zátonyra futat­ták a hajót és azt kifosztották, mi­lyen büntetés jár érte. Az ilyen ka­lózt a legmagasabb akasztófára kel­lett felakasztani, közel ahhoz a hely­hez, ahol romlásba vitte a hajót. A hajó tulajdonosát, aki megengedte a hajótörést vagy abban segédkezett, birtokának közepén karóba kellett 1 húzni, a háza négy sarkát pedig fel­I gyuitották, hogy az teljesen elham­vadjon. Második Richárd ugyancsak ér­deklődött a hajózás iránt. 1381-ben ő adta ki az elsö angol hajózási tör­vényt. Ennek épúgy, mint a ké­sőbbi törvényeknek, az volt a célja, hogy az angol hajózást ösztönözze és az angol kereskedőket a külföldiek­kel való versenyben segítse. Kevés figyelmet fordítottak azonban a tör­vények azokra az emberekre, akik . a hajókon szolgáltak. (KCH), Peron államosítani akar. Peron argentin államelnök bejelentette az államkongresszuson az argen­tin kormány államosító javasla­tát. A terv szerint államosítani fognak minden hivatalszervezetet, továbbá az amerikai, belga, svájci és olasz társaságok vagyonát ké­pező villanytelepeket és az angol és svéd telefontársaságokat. — A bolgár állami tervhivatal jelen­tése szerint a bolgár gazdasági tervet 1949 első negyedében 99.7%-ban telje­sítették. Az ásványi anyagok termelése 106.6%, az ipari termelés 101%. Az egyes iparágak közül a dohányfeldol­gozó ipar áll első helyen (153.1%), utána a lábbeligyártás (129%) követ­kezik A bőrfeldogozó-, papir-, üveg-, fa- és élelmiszeriparban szintén túlha­ladták a 100%-ot. Az építkezés száza­lékszáma 51, az útépítésé 121. Jól tel­jesítették továbbá a külkereskedelmi (153%) és a terményfelvásárlási tervet (106%). Az ipari munkások száma a ta­valyival szemben 57.000-el, a munka hozamossága 1.4%-al emelkedett. A gazdasági terv skeres teljesítése a bolgár pép munkakészségéről tanús­kodik. — A csehszlovák Vörös kereszt kó­ficéi fiókja által önkéntes Ápolónők Egysülete május 3-án alakuló közgyű­lést tartott, melyen a tagokon kívül a közélet több jelentős tagja vett részt. Az egyesület tiszteletbeli elnökévé a köztársasági elnök feleségét választot­ták meg és üdvözlő táviratban hozták az elnöknő tudomására. Az egyesület ügyvezető elnöknőjévé Ceiáková. A. ápo'ónőt választották. Az első köz­gyűlésen elhatározták, hogy az öt­éves terv keretén belül több új ápoló­nőt képeznek ki. Elhatározták továbbá, hogy még ez év folyamán tanfolyamo­kat rendeznek. — Aradások Marokkóban. Marokkó­ban a katasztrofális nagy esőzések következtében nagy áradások van­nak. Az eddigi károk több mint száz ház és húsz híd rombadőléséről szól­nék. Hatan megfulladtak, az áradások következlében Algír termőföldjének 80 százaléka víz alatt áll. Az osztrák és belga képzőművészet kiállítása Bratíslavában Ma, amikor a szociális tartalom nálunk is mélyen behatolt kultúréle­tiinkbe és új erővel s új színnel gaz­dagítja művészeink alkotásait, a szlo­venszkói művészeti körök legfőbb fel­adatukká tűzték ki, hogy a művésze­tet mindenekelőtt a köz legszélesebb rétegeivel ismertessék. A dolgozók nagy tömege csak az állandó kiállí­tások útján tanulhatja meg, hogy mily értékes lelki kielégülést is nyújt a képzőművészet igaz megismerése. Elsősorban a hazai képzőművészeti alkotásokat mutatják be. Ezidén öt ilyen kiállítást bonyolítottak le eddig és már most készítik elő az UBS nagyszabású 75-ik jubiláris kiállítá­sát, melyen több magyar művész is résztvesz. Másodsorban pedig a kül­földi művészetet ismertetik. Ez év­ben a mexikói grafika és O. Domin­guez spanyol festő müvei kerültek bemutatásra. Most egyidőben rendezik meg a 100 éves belga művészet és a jelenlegi osztrák művészet kiállítását. Az osztrák képzőművészet kiállí­tását az UBS kiállító termében mu­tatják be. A kiállítás egyik legérté­kesebb képe Kokoschka s>A prágai kikötő c. festménye, mely a nagy művész legszebb alkotásai közé tar­tozik. »Der Abend« c. bécsi napilap jelentése szerint Karol Wiener festő­művész, akik a bratislavai kiállításon tollrajzokkal szerepel, öngyilkossá­got követett el. A haladószellemü gondolkodásért, ami az itt kiállított müveiben is megnyilvánul, az osztrák jobboldali körök állandóan bojkottál­ták és így minden kereseti lehetőség­től megfosztották. A belga művészet kiállítása a bra­tislavai egyetem aulájában került bemutatásra. J Ensor sokoldalú fes­tő egyik műve is szerepel a kiállítá­son, aki a XIX. század végén a bel­ga képzőművészetnek uj irányt sza­bott. A látogatóra legjobban Per­meke a „Házalok" c. festménye hat, mely a maga egyszerűségében is mé­lyen megragadó. Művész-palvája so­rán soha nem mondott le primitív és egészséges klfejezőmódjáról, ami ná­la sajátságosan hat. Monumentális művein Flandria népe és tája eleve­nedik meg. A szobrászok közül G. Minne tűnik fel, aki a belga szob­rászatban új utat nvitott, a gótikus művészeten keresztül a lélek miszti­kus mélységeit tárja feL Ez a két nagy és értékes kfíllítás bizonysága annak, hogy az európai népeket a nagy békevágy mellett a kultúra erő? kötelékei is összekötik. Mindkét kiállítást május lö-ig tart­ják nyitva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom