Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-29 / 42. szám, vasárnap

UJSZ0 1949 május 28 rások és a munkaerők tartalékai teljes mértékben kihasználtassanak a meglévő szlovenszkói ipar kifejlesztéséhez és a modern új ipar meg' alapításához." Ennek a nyilatkozatnak gyakorlati megnyilvánulása Szlovenszkó iparosításának terve lett, amely már a kétéves tervben is egyike lett Pár. tunk és kormányunk alapvető politikai feladatainak. A népi demokratikus köztársaságban a széles tömegek iparosítási terveiket csakis történelmi összefüggésben valósítják meg és lehet, hogy csak akkor, amikor megértjük, hogy beteljesedtek a harcok céljai és vágyakozásai, amelyek a szlovák nemzet újkori történelmének tartalmát és gondolatát alkotják. Amikor Magyarországon sor került a legbrutálisabb nemzetiségi elnyomásra, amikor a hűbéri burzsoá uralkodóosztály kitűzte a célt, elnemzetleníteni a szlovákokat, helyzetük még rosszabb volt Magyarország általános gazdasági elmaradottsága következtében. Ez az állapot csakis a valóság kifejezése volt, vagyis, hogy a feudalizmus ölében nem alakault ki úgy, mint más országokban, pl. Csehországban történt, míg Magyarországon a tőkés ipar fejlődése nagyon lassan ment. A magyar burzsoázia gyáva kompromisszuma a feudális nagybirtokos osztállyal, Magyarországot átváltoztatták kapitalista állammá, erős feudális maradványokkal. A mai Szlovenszkó területén 1913ban, tenát közvetlenül az eisó vuaghauoru kitörésé eiótt 9.á.u0i> ipari ka.mazoit voit és a lakosság li szaza.ekát alkotta az iparhoz tartozó es gyártó iparos, ameiy mellett az ipari üzemeK íeiépitése a magyar uralkodó osztálynak, mint tovaobi elnemzellenítő eszköze szerepeit fcs pedig azért, mert a magyar technikusok es szakemberek beözönléset jelentette a szlovák környezetbe. Ebben az időben, az 191ü-es évben a cseh országrészekben az ipar és az iparhoz tartozó foglalkozási ágak az összlakosságnak 4Ü.7 százalékát képezték. Szlovenszkó tehát a cseh országrészekkel szemben az ipari fejlődésben legalább egy fél évszázaddal hátramaradt. A Csehszlovák köztársaságban a kapitánya íejíoaés eueiueiei az új aaam ke^ei-Kezestnek piilanaiatoi kezcive nemzetiségi eiientc.eKKe var toiia-K. A csen unantiurce imperialista poiitikaja iaeOiOgiai Kitejezeket a cseíisziovan nemzet rógeszmejeüen taialta meg, a &ZiOváksaggal szemben tanusnott feiiuva-iiouott és soviniszta álláspontban. A sz.ovak népre nehezeao tokozott szociális elnyomás és a cseh es szlovák nemzet szétválasztásának burzsoá politikája, a szeparatista mozgalom jó talajává lett, ameiy e mellett meg a klérus jeietós beio.yására támaszkodott. A München eióttí köztársaságban a burzsoá pártok politikája, amelyeket a szocialista párt is támogatott, nem erősítette meg az állam egységet és összetartozását, de ellenKezoieg, meggyengítette. Már a München előtti köztarsaságban egyedül a Kommunista .Fart politikája vo.t az, ameiy különösen az V. koiigreszustol, am.kons a vezetést GotLwaid eiviárs vette át, az általános munkásmozgalomban összekötötte a cseh es sZiOvák proletariátust a teslvériesseg es az egységes harc erős szövetségébe. Ez a szöveiseg a közös elnyomók elleni harc eszkuze volt es ai^pjavá leit a csen es sz.ovák nemzet barati együtteiésenek a ielszabaault köztaisaságoan. A csen iinanctoke ltizsakniaiiyoió politikáját a sziOvak do-igozó ntp erdekeire való tekintet netKÜl hajtotta vegre és a sziovak munkások ég földművesek voltak azok, akik a mogyar tőke e.len irányuló kon kurrens harc számláját tízeitek meg, amelynek uraikodó helyzete volt üíflovenszkó gazdasági életében. A cseh pénzügyi nemesség a hírhedt Zlvno-bankkal az élen úgy férkőzött be Szlovenszkóra, hogy az Üzemek egész sorát állította le és az amúgy is gyenge ipar jelentős részét leépítette. Különösen a kohó- és ércfeldolgozó iparban került sor jelentős leépítésre. A burzsoázia Szlovenszkó gazdasági elmaradottságát nem tudta megszüntetni, sőt a köztársaság nyugatj és keleti része között az ipari fejlődésben kimélyítette a különbséget. Szlovenszkó gazdasági fejlődéséről tanúskodik az a tény, hogy 1926ban za ipari alkalmazottak száma 90 ezret tett ki és az 1937-es évben 104 ezer 915-öt, tehát csak 10 ezer személlyel többet, mint az 1913-as esztendőben. Szlovenszkó tehát a burzsoá demokratikus köztársaság keretében modern ipar nélkül maradt országrész volt, elmaradott mezőgazdasági gyártással, országrész, amely a kapitalista fejlődés kültelkén állt. Szlovenszkón a kapitalismus egyenlőtlen fejlődéséről szóló törvény teljes mértékben igazolódott. És lehetetlenné tette a gyártási erők jelentős fejlődését, főleg az imperializmus Korszakában. K. Marx a Tökeelső kötetéhez írt előszavában Németország akkori viszonyait ábrázolva azt írja, hogy minket nemcsak a kapitalista gyártás fejlődése gyötör, de fejlődésének hiánya is. A fentemlítet hiányokon kívül még egész sor örökölt hiány is nyom bennünket, amely a szövevényes és túlhaladott gyártási módokból folyik olyan idők szellemében, amely ellentétes a társadalmi és politikai viszonyokkal. — Ez a marxi jellemzés Szlovenszkóra is érvényben van a népi demokratikus rendszer uralomrajutásáig. Saját vigasztalására és a nép becsapására a burzsoázia egy része azt az elméletet hangoztatta, hogy Szlovenszkó az iparosított cseh országrészek mezőgazdasági kiegészítése. Gyakorlatilag a cseh burzsoázia Szlovenszkót konzerválni akarta az elmaradott agrár országrészek színvonalára. A nép szociális problémáit kivándorlással oldotta meg. Az első háború idejéig, a mult évszázad végétől kezdve, Szlovenszkóról félmillió ember vándorolt ki és a München előtti köztársaság húsz esztendeje alatt sokkal rosszabb feltételek között kb. 180 ezer ember vándorolt ki, Ezenkívül voltak tízezrek, akik évente idénymunkára mentek külföldre. Szlovenszkó adta az olcsó munkaerőt az északamerikai és belga bányákba, a mezőgazdasági munkára, stb. És a többiek közül, akik otthon maradtak, kb. 300 ezer ember nvomorgott, két hektárig terjedő földjén és az összes bérmunkások számából 140 ezer mezőgazdasági munkás volt. akiket a legrosszabbul fizettek, sok tízezer munkanélküli és sok tízezer alkalmi napszámos volt, akik csak az év kis részében voltak alkalmazva. Szlovenszkó lakosságának legaláb begyharmada élt azalatt a színvonal alatt, amelyet a burzsoá állam a létfenntartási minimumnak nak legalább egyharmada élt az alatt ez a szám jóval nagyobb volt. Ilyen sorsot készített a kapitalizmus a szlovenszkói dolgozó népnek. Csakis a népi demokratikus rendszer, a szocializmushoz való átmenet, valósítja meg Szlovenszkó gazdasági, szociális és kulturális felemelkedését és. egyúttal az iparosítást is, mint megvalósítható programot. Ennek megvalósításához a gazdasági élet főrészeinek államosítása és a tervgazdálkodásba való'átmenet után léphetünk. A kétéves terv kezdete jeleritette Szlovenszkó .iparosításának kezdetét is. Az iparosítási program fejlődésének alapfeltételét a februári reakció felett; győzelem teremtette meg. Szlovenszkó iparosítása és ezzel összefüggésben Szlovenszkó általános fejlődésének biztosítása pártunk politikájának főtartalma a szlovák kérdésben. Szükségesnek találom a kongresszus figyelmét az iparosítás néhány alapvető kérdésére irányítani. Szlovenszkó iparosítása a köztársaság Gazdasági fejlődésénekszétváiaszthatatian része. A gazdasági élet len

;n-sztálini tanítása mestanít bennünket arra, hogy a tervgazdálkodás el kell, hogv érje a gyártási termelőerők állandó és amellett gvors emelkedését. sokkal jobban, mint ahogyan elérte a kapitalizmus. A tervgazdálkodás a termelési erők ilyen fejlődését csakis akkor érheti el, ha bebiztosítja a

z összes területek egyöntetű fejlődését és az összes anyagi és emberi erők beállítását a termelő gazdasági folyamatba. Ebből az elvből folyik aztán az ország iparosítási szükségessége, amely a kapitalizmus ideje alatt ipari fejlődésben elmaradt. Tekintettel a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényére, ez az egész Délkelet és Kelet-Európa sorsa lett, ahol éppen ezért a tőkés uralom eltávolítása után megkezdődött az iparosítás programjának megvalósítása. Csehszlovákia ebben az irányban eltérő helyzetű, mert amíg keleti része — Szlovenszkó iparilag elmaradott, a nyugati rész, a cseh országrészek Európa legiparibb vidéke volt. Hála ennek a ténynek, Szlovenszkó iparosítása kedvező körülmények között folyik a nemzet minden dolgozó rétege életszínvonalának egyidejű emelése mellett. Jól halad ezek között a körülmények között, mert a gazdaságilag jobban kifejlődött állam támogatására támaszkodik és háta mögött egy jól fejlett ipar technikai tapasztalata áll. Államunk nyugati részének ipari és gazdasági fejlettsége adta a kezdeményezést ahhoz, hogy néhány gazdasági szakembernél helytelen és téves előítélet keletkezzék, hogy t. i. Szlovenszkó iparosítása szükséges és hasznos, bele kell egyezni ebbe, de csak politikai okokból, különben pedig „áldozat" csupán, amelyet a gazdasági élet hoz az állam egységének érdekében. Nem nehéz meglátnunk, hogy ezek a gazdasági munkások teljes előítéleteik foglyai voltak a kapitalista feltételekben való gazdasági fejlődéssel kapcsolatban. Nem értették meg, hogy Szlovenszkó iparosítása a tervgazdálkodás kikerülhetetlen következménye és nélküle a csehsz'ovak gazdasági élet fejlődését elérni nem tudnánk és a termelő erők továbbra is kihasználatlanul maradnának, mint a kaoitaüzmus ideje alatt. Nem értették meg tehát, hogy Szlovenszkó iparosítása nemcsak szlovák érdek és Szlovenszkó dolga, de alkotó része és ped g igen fontos alkotó ré=ze köztársaságunk általános gazdasági fejlődésének. (Nagy taps.) A gazdasági élet fejlődésének új feltételeinek ez az értelmezése öszszefüge az új beruházások jövedelmezőségéről keletkezett némely vitával. Csakis a tudat'anok állíthatták, hogv nálunk nem játszik szerepet a jövedelmezőség. Igaz. létezik egy bizonyos tőkés jövedelmezőség is, amely a dolgokra szűk vállalkozási szempontból és csakis a legközelebbi előnyök szempontiából néz. van azonban egy úgynevezett nemzetgazdasági jövedelmezőség is, amely figyelembe vesz olyan terheket és veszteségeket is, amelyek nem magát a vállalatot terhelik, hanem egész nemzeti gazdaságunkat. És ebből a szocialista szempontból a befektetés előnyösebb ott is, ahol pl. a terhek nagyobbak Dobjuk fel most azt a kérdést, milyen célt követ Szlovenszkó iparosi tása? Abból, hogy összehasonlítjuk a szlo venszkói ipari fejlődés fokát a cseh országrészek fejlettségével, az a vélemény keletkezhetne, hogy a köztársaság minden részében egyenletes fejlődés csakis a gyártás egyenlő szerkezete mellett lehetséges és éppen ezért a mi célunk az, hogy elérjük Szlovenszkó egyazon gazdasági szerkezetét, amilyen a cseh országrészekben van. Azt hiszem, hogy így nem állíthatjuk fel a kérdést. Az ipari és mezőgazdasági termelés kölcsönös viszonya • Szlovenszkón és így az ipar tervezett felépítése lényegében a következő követelményekből fakad: a) az ipari és mezőgazdasági termelés viszonyának biztosítania kell a termelőerők maximális fejlődését mind az ipari, mind a mezőgazdasági gyártásban, kiindulva Szlovenszkó természeti és történelmi feltételeiből. A nyersanyagok kihasználása, a talajviszonyok és a mezőgazdaság in tenzívebbé tételének lehetősége, valamint a földrajzi fekvés az irányadó itt. b) Az iparosítás meg kell, hogy erősítse a csehszlovák gazdaság egységét. Ezek a követelmények állapítják meg az iparosítás tartalmát, irányát és ezekből kapjuk meg Szlovenszkó legjobb szociálgazdasági szerkezetét, amelyet az iparosítással elérni aka runk. Az ötéves terv feladatainak sí keres teljesítése attól is függ, milyen a munkalelkesedés, a munka terme lékenységének növelése és főleg három fötényezőtől egyáltalában. 1. Az első helyen áll az építészet, amelyre óriási befektetések várnak, főleg az ipari építkezések területén és amely feladatokat csak úgv oldhatja meg. ha az eddigi kézműves formától gyorsan átmegy az ipari formák felé. 2. Ez az erőművik kérdése, amelyben az építési munkálatokon kívüli befektetéseket gvorsabai kell teljesíteni, hogy az elektromos áram gyártásával a vízierőművek felépítésével és befejezésével, illetőleg termelési képeségeik emelésével el lehessen távolítani gazdasági tevékenységünk nemkívánatos elhajlásait, amely ipari üzemeink e]ézte!<?n elektromos árammal való ellátásában nyilvánul meg. 3. Ez a vasúti szállítás kérdése Szlovenszkón. amelyre a Szovjetúnióval és a népi demokrácia államaival való gazdasági kapcsolataink kifejlesztése sóba n^m látott követeléseket ró. Ezeket a faladatokat m'»r ma csak minden e-ö kifejtésével tudja a vasút teljesíteni Felmerül u. 1. az a szükséglet: a kas:a -bohumini vasútvonal kiépítésének az ötéves i ervben előirányzott ütemtervét megröv'díteni és így elébe menni sok zavaró jelenségnek, amely egész gazdaságunkra kihatassal lenne. (Nagy tsps.) További fontos kérdés az iparrsitás ütemének kérdése. A Szovietúnió szocialista fejlődéséből tudjuk, hogy a szovjet kormány ennek a kérdésnek nagy fontosságot tulajdonított és ezzel emelte az építés üteSiroky elvtárs nagy beszédét mondja. mének és a termelőerők fejlődésének jelentőségét. Ebben a kerdésben megnyilvánulnak a szocialista rendszer nagy előnyei a tőkés gazdasági rendszerrel szemben, amely nemcsak, hogy nem ismeri a termelési erők állandó fejlődését, de nem ismeri a fejlődésnek olyan ütemét sem, amely csak a tervgazdálkodásban lehetséges. Társadalmi berendezésünk abszolút túlsúlyát a népi demokrácia feltételeiben igazolja az, hogy mi a kapitalista gyártási viszonyok közepette 37 év távlatában az 1900-as évtől 1937-ig az iparban tevékeny személyek száma egy év alatt 1180 fónyí átlagos növekedést mutat, az ötéves terv alatt ez a növekedés 18 ezer főre rúg, vagyis az ipari fejlődés a népi demokráciákban 18-szor nagyobb, mint a tőkés korszak ideje alatt. Az iparosítás és az ipari gyártás fejlődésének üteméről Szlovenszkón hadd beszéljenek ezek az adatok: Az ipari alkalmazottak száma (az építkezési iparon kívül) 1946 augusztus elsején 131.269, 1948 július 31-én 176.859, tehát a munkások emelke*.se a kétéves tervben 45.500 főt ért el. Az ipari és mezőgazdasági termelés érték szerinti része az 1946-os évben 45:55, az 1948-as évben 51:50 és az 1953-as évben 58:42 a mezőgazdasági termelés állandó növekedése mellett. Pártunk iparosítási programja Szlovenszkó befektetési százalékjában is megmutatkozik. A kétéves tervben a terv szerint ez a rész az összbefektetések 31.8 százalékát tette ki. Tekintettel arra, hogy a befektetési tervet nem teljesítettük, a valóságos befektetések alacsonyabbak. Szlovenszkó része a valóságos befektetésekben 33.1 százalék, az ipari befektetésekben 25.93 százalék, miután a fejlődési befektetés egy része Szlovenszkón nagyobb, mint Csehországban. Az ötéves tervben Szlovenszkó része a befektetésekben 28.6% és az ipari beruházásokban 23.4 százalék. Természetesen az ilyen méretű beruházásokat Szlovenszkón saját eszközeinkből megvalósítani lehetetlen volna. A cseh országrészek segítsége nemcsak ezeknek az eszközöknek ilyen elhelyezésében nyilvánul meg. Megnyilvánul a technikai segítség minden fajtájában, a tapasztalatok átvételében és sok más gyártási ágnak magas technikai színvonalában, illetőleg ezek tapasztalatainak alkalmazásában nyilvánul meg. Másrészről ez olyan segítség, amely nemcsak Szlovenszkó dolgozóinak hasznát szolgálja, hanem Csehországban is jelentős szerepet játszik, mert az egész köztársaság gazdasági erejét és jólétét növeli. (Nagy taps.) Az ipari gyártás és ezzel együtt az egész gazdasági élet fejlődését azokból az adatokból is megállapíthatjuk, amelyek rendelkezésünkre állanak a munkásság autóbusszal való szállításában, amely egyetlen esztendő alatt 12.5-szeresére emelkedett. A vasúti személyforgalom a kétéves terv alatt 96 százalékkal nőtt, d

e az autóbuszforgalom 533 százalékkal. És még csak kezdetén vagyunk az iparositásnak és gazdasági életünk teljes erővel halad előre állandóan növekvő ütemben. A mezőgazdasági termelés Szlovenszkón, jóllehet kevésbé termelékeny, lényegében a múltban is elegendő volt a lakosság ellátására él még maradt is valami kiviteli lehetőség. Természetesen a mezőgazdaság piaci termelése nagymértékben a saját szükséglet rovására ment. főleg az állat; termékekben. Az ipari termelés erős megnövekedése és a falu életszínvonalának emelkedése okozta azt, hogy a mezőgazdasági termékek piaca csökkent és a szükséglet növekedett, A mezőgazdasági termelés lényeges emelése feltétlenül a probléma gyökere. A mezőgazdasági termelés elmarad, helyszűke keletkezik itt és erőfeszítéseinket abban az irányban kell kifejlesztenünk, hogy ezt a szűk helyet minél előbb felszámoljuk és a szlovenszkói mezőgazdasági termelés kielégíthesse a lakosság növekvő szükségleteit. Ez elérhető cél, mint ahogyan az első eredmények meg is mutatkoznak, főleg a nagy disznóhizlaldák megszervezésében és az állami birtokok termelési terveiben. Szlovenszkó iparosítása elvonja a fölösleges munkaerőket a túlterhelt mezőgazdaságból. Megerősíti a munkásság. a kis- és középparasztság szövetségét. A mezőgazdaság fejlődő gépesítése fokozatosan eltávolítja a külterjes gazdálkodás öreg, túlhaladott formáit és jelentősen segít a földműves munkatermelékenységének emelésében. A szövetkezeti baromfifarmok gondolata, valamint a nagy szövetkezeti disznóhizlaldák nagy "barátokat szereztek maguknak a falun. Az egységes falusi szövetkezetek a munka termelékenységének emelésésében jelentős tényezők lesznek és a kis- és középparasztok életnívójának emelését szolgálják. A kétéves terv kezdetén Szlovenszkón nem okozott gondot a munkaerő kérdése. A gondok éppen az ellenkezőek voltak, mint a cseh országrészekben és abban csúcsosodtak ki.