Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

2. UJSZ0 1949 május 25 termelésünk a kővetkező fokokat érte el: 1945 _ 58.8 1946 — 121.4 1947 — 167.8 1948 — 196.3 1949 március 224. Ipari termelésünk értéke évrőlévre gyorsan és rendszeresen emel kedik. Már régen túlhaiadta az úgynevezett Szlovák állam legmagasabb termelését, amikor egész iparunknak a német katonai szükségletek részére kellett dolgoznia. 1943-ban az ipari termelés értéke 162.8-at tett ki, ugyanakkor ma 224 pontot, azaz 40 százalékkal többet. Ez a fejlődés észlelhető a fémiparban is, amelyről a Szlovák állam ideje alatt a németek a legjobban gondoskodtak, hogy minden kis kereke a legjobban lorogjon, hogy az imperialista háború szükségleteit szolgálhassa. A fémiparban a termelés értéks a következőképpen fejlődött: 1945 évben 55.9 1946 évben 92.6 1947 évben 156.3 1948 évben 182.7 1949 márc. 195,1. 1913-ban, a háború legnagyobb konjunktúrájának idejében, a lémipar termelési értéke l'/ti.l pont volt. Ma tehát ezt a pontot régen túlhalaatUK, bár fémiparunk nem a háború számára dolgozik, de népünk békeszükséyleteit szolgálja. Az „Augusztus 29 -röl elnevezett nagy üzemünk ma mótorbicikliket, hűtőberendezéseket, tejeskarmákat gyárt. Az így emelkedő ipari termeléssel nő az ipari foglalkoztatottság is. Ez márciusban 170 pontot tesz ki, ha az 1937. évet 100 ponttal jelöljük. Régen túlhaladtuk a foglalkoztatottságnak azt a legmagasabb határát, amelyet iparunk valaha is elért. Ipari termelésünknek mai foka még nem tükrözi vissza azokat a beruházásokat, amelyeket a kétéves terv során az alapfondokba eszközöltünk. Pártunk IX. kongresszusára csak a kétéves tervben megkezdett első üzemeket bocsátjuk, mint a brezno nad hronomi és a dolnyi kubini üzemeket. A többi üzemeket csak a következő években. Az ötéves terv az iparosítás terén további termelési feladatokat tűzött ki maga elé a már meglévő vagy új üzemekben. Az ipari termelés értéke az ötéves terv befejezésével 75 százalékkal magasabb lesz, mint az 1948-ban volt és a munkalehetőségek 90.000 több dolgozónak adnak munkaalkalmat. Az ipari termelésnek ez a gyors növekedése kéz a kézben halad, a gazdaság többi ágainak, így ®z építkezési, közlekedési és elosztat «tb. fejlődésével. Termelési alapjainknak ez a kiszélesítése megváltoztatja gazdasági szerkezetét. Falvainkból az emberek ezrei jönnek át az iparba és az építkezési Agakba a mezőgazdaságból. A félig foglalkoztatott falusi munkaerők elhagyják a földet és feltöltik a munkásosztály sorait és felemelik életszínvonalukat. Szlovenszkó nemzeti jövedelme az 1946-iki 100 százalékos állapotról 124.6 százalékra emelkedett, míg Szlovenszkó részesülése az egész állami nemzeti jövedelemből az 1946-os 19.9 százalék, 1948ban 20.9 százalékra emelkedett. A cseh országrészek munkástömegeinek életszínvonalát eléri már a szlovenszkói dolgozó nép is, beáll a kiegyenlítődés, amelynek szükségességét és a hozzávezető utat Szlovenszkó 1937-es országos kommunista párti konferenciája tűzött ki. Banská Bystricán. így nyilvánul meg nálunk a termelő erök szüntelen növekedésének törvénye, amellyel a szocialista gazdálkodást szabályozzák, eltérően a kapitalista fejlődéstől, amikor nálunk nem volt érvényben a termelő erök szüntelen fejlődésének törvénye, a kiszélesített szocialista újratermelés törvénye, de a termelési erök fejlődésében a kapitalizmust jellemző és a krízisekkel átitatott, időszakosan visszatérő válságtörvénye, amely a munkás, földműves és szellemi inteligencia széles tömegeinek kizsákmányolásával, nyomorával volt átszőve. F. nagy építőmunkának következménye, amely runkát a reakció, a kapitalizmus letörése és a felszabadulás után kezdtünk el és amelynek iramát a februári győzelem után meggyorsítottuk. megmutatkoznak már népünk életében is A szlovenszkói életszínvonal állandóan emelkedik, annak ellenére, hogy egy katasztrofális termésünk vo't és hogy 1948 februárig a reakció a gazdasági élet minden voaalán törekvéseinket szabotálA magyarnyelvű pártiskola hallgatói között (sz. b.) Amíg a haladó tanulóifjúság, a szellemi munkásság és a hivatalok alkalmazottai tömegestül résztvesznek a fizikai építőmunkában, hogy áthidalják azt a távolságot, amely elválasztotta őket a munkásosztálytól, addig az öntudatos munkásság komoly rétege résztvesz a Kommunista Párt által rendezett tanfolyamokon, ahol elsajátítják a marxilenini elméletet. Az óriási horderejű mozgalom, amely két oldalról, alulról és felülről lendületes ütemben indul, közös építőmunkában találkozik egymással a szocializmus útján. Aki valóban szívén viseli a haladó emberiség jövőjét, e mozgalmakban észreveszi azt a nagyhorderejű igyekvést, amit az ötéves terv végrehajtása rejt magában a jövö szempontjából. Köztársaságunk vezető pártjának, a KSC-nek itt óriási szerepe van. A KSC vezetői most tartják meg a IX. kongresszust, döntései a dolgozó nép akaratának adnak kifejezést és pontosan meghatározzák a párt további munkaprogramját a szocializmus fejlődésében. E döntések a dolgozó nép munkcílendületét, a jövö, a szocializmus szívdobbanását határozzák meg. Hangsúlyozzuk, hogy a dolgozó nép érdekében történik mindez, nemzetiségre való tekintet nélkül. Mi, akik a magyar dolgozók munkáját árgus szemmel figyeljük, meglátogattuk a magyar pátiskolát, amelyet a párt Kerületi Bizottsága nyitott meg, a magyar dolgozóknak, hogy magukévá tegyék a marxi-lenini tanokat. A pártiskolát Pfeifer, a diószegi cukorgyár egykori igazgatójának villájában helyezték el. Az óriási hall ban asztalok, padok vannak elhePuzsér Lajos lyezve, a magyar munkásság megbízható pártharcosai lelkesen hallgatják itt az előadásokat, a marxilenini tanokat. A magyar élharcosok között egyetlen egy sincs, aki előnyöket vagy vagyont szerzett volna magának. Mindannyian, kivétel nélkül a becsületes munkás szerény, de öntudatos magatartásával ülnek itt a tanteremben. Mindannyinak a keze kérges és kidolgozott, többnyire zsellérek, földművesek, a munka nehéz jeleit ott hordják megviselt arcukon, de szemükben ott lobog a fiatal tanulók lelkes fénye, amikor a szocializmus igéit hallgatják. Először Puzsér Lajossal beszélünk, aki a tanfolyam vezetője. Puzsér Lajos magatartásán látszik, hogy mint nyomdász, már zsenge korában a betű szellemi körében nevelkedett. A pártiskolának; az a célja — monda —, hogy a dolgozó a marxi-lenini elvek alapján szocialista nevelésben részsüljön. A tanfolyam hallgatói rendkívüli értelemről tesznek tanúságot, többnyire régi tagjai és hívei a pártnak és évek hosszú során át szerzett tapasztalatai segítik őket abban, hogy könnyen elsajátítsák a szocializmus tudományos alapjat. Puzsér a tanfolyam ideje alatt azt tapasztalta, hogy mindannyian értékes munkaerők és biztos benne, hogy ez a pártiskola is előrelendíti a párt és a szocializmus ügyét, A hallgatók között oly lelkes tanulási vágy uralkodik, hogy a kora reggeli óráktó' kezdve néha éjfél után 2—3 óráig folyik a vita. Pihenésről vagy fáradságról itt szó nincs. A hallgatók száma 28 volt, de közülük Arvai Józsefet a IX. kongreszszusra delegálták. Most tehát 27-en vannak. Meghitt, vidám egyetértéssel folyik itt a szó és az a benyomásunk, ha Pfeifer igazgató úr százévig lakott volna ebben a villában nem hangzott volna el annyi lelkes szó az emberiség lövőjéért, mint most egyetlen óra alatt. Délután négy óra van. az előadó éppen befejezte előadását és így beszédbe bocsátkozunk velük. A lelkes hallgatók összegyűlnek, eleven érdeklődés feszül arcokon, résen vannak és figyelnek. Amikor feltesszük azt a kérdést, hogy mondjanak véleményt a pártkongresszusról, mindannyian azt ajánlják, hogy a kérdés fontosságára való tekintettel előzőleg egymás között beszéljék meg a tárgyat, azután nyílt vitát rendeznek Á hallgatók most 3 csoportba oszlanak, félrevonulnak a világos, napfényes szobákba, mi addig egy-két hallgatót félrevonunk a csoportból és elbeszélgetünk velük. Buzgó Kálmán zsellértől a következőket tudjuk meg. 1926 óta tagja a pártnak. A földbirtokosok kizsákmányolását a saját bőrén tapasztalta és miután tudta, hogy azt a rendszert ő maga nem változtathatja meg. szívvel-lélekkel a párthoz csatlakozott és ott kapta meg azt a lehetőséget, hogy tanulmányozza a szocializmus tanait. Szerzett tudását beszélgetések folyamán és népgyűlések alkalmával továbbadta és terjesztette dolgozó társai között. Többször tartott nyilvános beszédet és amióta munkásöntudatát bírja, állandóan a munkásosztályért harcolt, a földbirtokos és zsíros gazdák ellen. Mondok Gábor kőműves 1925 óta tagja a pártnak, de már 1918—19-ben harcolt a magyar kommünben, mint vörös-katona. Vásárúton ő alakította meg a Kommunista Pártot, természetesen ez nehézségekkel járt, de ezzel számított és tervét keresztülvitte. A megnyitó beszédet Vásárúton Maíor István tartotta. Mosolyogva jegyzi meg, hogy azon a gyűlésen az akkori kormány hivatalos Buzgó Kálmán kiküldöttje azt kívánta töle, hogy távolítsa el a közeléből a munkásokat. Az úriember nem bírta a munkásszagot. ö azonban nem volt hajlandó a munkásokat eltávolítani a közeléből és ezért 3 napi fogházat kapott. — Dehát ez már a múlté... — jegyzi meg bölcsen. 1938-ban, amikor a magyarok bevonultak a Horthy-zsoldosok azonnal letartóztatták, majd szabadon engedték, de csak azért, hogy 1941ben Kistarcsára vigyék, majd 1944ben a nyilasok a flassenburgi táborba hurcolták, Németországba. Ott a háború végéig sínylődött. Ez idő alatt szenvedése megerősítette és megszilárdította a szocializmusban való hitében. És még folytatnánk a beszélgetést mindegyikkel külön-külön, mert hiszen történetük a szocializmusért való harc mély gyökerével van szorosan összefonódva de nem lehet, mert a pártiskola hallgatói figyelmesen újra ott ülnek a tanteremben, a kongresszusról szóló vitára készen. Puzsér, a vezető, vidám arccal fordul hallgatóihoz és felszólítja őket, hogy szóljanak hozzá általában a pártkongresszus jelentőségéhez. Kovács Mihály pékmester szólal fel. — A pártkongresszusok eddig mindig azon voltak, hogy kiküszöböljék az esetleges elkövetett hibákat s újabb javaslatokkal elősegítsék a szocializmus gyors és eredményes építömunkáját. mmmmg Mondok Gábor Balog elvtárs: — A kongresszus a Párt életében azért bírt mindig nagy és döntő fontossággal, mert hosszú évekre szabja meg a Párt munkaprogramjának és harcának módszereit. Bartal Járjos, Somorja; — Amikor a Párt iránya bizonyos döntö fordulathoz érkezik, akkor tartják meg vezetői a kongresszust. Ifjabb Antal Lajos: — A pártprogram az alapszervezetek határozatait testesíti meg. Mivel a Párt alapszervezetei a munkásosztály élcsapataiból tevődnek össze, azt mondhatjuk, hogy a Párt IX. kongresszusa a dolgozó nép akaratát és annak megvalósítását határozza el. A kongresszus előkészületeinél a Párt lüapszervezetei megtárgyalják a maguk nézetét, azt határozatokba foglalják és később megtárgyalják a járási és kerületi konferenciáknál, majd ezek a kikristályosodott és megfontolt határozatok kerülnek a kongresszus elé. Ott aztán a Párt országos vezetői jelenlétében közös megegyezés alapján kifejezésre és érvényre juttatják a dolgozó nép akaratát — folytatja Ifj.'Antal Lajos elvtárs. Mivel a Párt minden lépése nagy és kemény harcok árán edzödött meg, rendületlenül hiszem, hogy a IX. kongresszus határozatai döntően előre lendítik az építőmunkát a szocializmus felé haladó úton. Antal, aki egy rendkívül öntudatos harcos benyomását teszi, 1921 óta tagja a Pártnak. Bartalls elvtárs az 1931-ben megtartott VI. kongresszust tartja rendkívül fontosnak, amikor a dolgozó nép tüntetve vonult az utcára, hogy arra kényszerítse az akkori kormányt, hogy a Szovjetunióval Antal Lajos megkösse a megnemtámadási szerződést a béke érdekében. Szönyi elvtárs az V. kongresszust tartja döntőnek a Párt szempontjából, amikor Gottwald elvtárs került a párt élére. 1929-ben, amikor a Párt nem tudott megbirkózni a megalkuvó réteggel, jött Gottwald a határozott, megnemalkuvó programjával. Gottwald volt az, aki döntöen befolyásolta a Párt további munkáját és az ö vezetésével szerveződtek meg az akkori öntudatos tiltakozó tömegmunkásmozgalmak. A vita egyre hevesebb formát ölt. De mert időnk rövid és Idejében akarjuk leszállítani lapunk számára az anyagot, arra. kérjük a Pártiskola hallgatóit, mondják meg nekünk, miért küldte éppen őket a Párt erre a tanfolyamra. Kérdésünkre a következő választ kapjuk: — Mi magyarnyelvű dolgozók ezt a kitüntetést úgy értük el, hogy hosszú éveken keresztül kitaróan, megalkuvás nélkül harcoltunk a Kommunista Párt irányvonaláért. Ebben a harcban edződtünk meg, ezért Pártunk méltónak tartott arra, hogy ezen a tanfolyamon szocialista tudásunkat kibövítsük és magasabb színvonalra emelhessük. Ezáltal hathatósabban terjeszthetjük a szocializmus tanalt. Mielőtt távozunk, a Pártiskola tanácsa az összes hallgatók nevében a kővetkező táviratot küldte a Párt IX. kongresszusára. „Mi, a sladkoviőovói kerületi politikai iskola magyarnyelvű tanfolyamának 27 hallgatója, bolseviki üdvözletünket küldjük a KSC IX. kongresszusának. Munkátokhoz sok sikert kívánva, ígérjük, hogy a kongresszus határozatait magunkévá tesszük és a gyakorlatba átvisszük. Cest práci." Balogh Vidor Nyolc órakor, miután résztvettflnk a pártiskola közös vacsoráján, azzal a megnyugtató érzéssel távozunk Diószegről, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt magyar zászlóvivői becsületes igyekezettel és komoly felkészültséggel szolgálják a szocializmus ügyét köztársaságunkban. ta, gazgaságunkat felforgatta éi a fejlődést megakadályozta. Szlovenszkó területén nincsen munkanélküliség. 1936 és 1937-ben a számbavett munkanélküli»k 143.000-et tettek ki, akiket a kapitalista termelési rendszer a munka folyamából kizárva, koldus könyöradományokkal tengődni hagyott. Az úgynevezett Szlovák állam alatt az emberek ezreit kergették Németországba munkára Es ma? Nincs egyetlenegy munkanélküli sem! Ellenkezőleg. Számtalan esetben érezzük a munkaerők hiányát. Kiküszöböltük az éhbéreket. A bérek reális vásárlóereje emelkedett. Az alkalmazottaknak ma nincsenek olyan rétegei, amelynek az éhség és a nyomor határain élnének. A képesített és a tanulatlan munkástömegek legszélesebb rétegeinek munkabére alapjában megjavult. A béreknek a nemzeti vagyonban való részesedése állandóan emelkedik A személyenkénti szükséglet Is állandó emelkedést mutat fel Szlovenszkón. Az átlagos húsfogyasztás 1932— 36. évben 15.4 kg-ot tett ki, míg 1947 —48. évben 21.1 kg-ot. Az állati zsiradék fogyasztás 1932—36-ban 2.3 kg volt, míg 1947—48-ban 3.4 kg. A cukorfogyasztás 1932—36-ban 13 kg. 1947—48-ban 19.6 kg. A sörfogyasztás 1932—36-ban 11.4 1., 1947—48-ban 42.1 I. A cigarettafogyasztás 1932-36ban 431 drb, 1947—48-ban 660 drb. Hasonlóképpen emelkedést mutat az ipari termékek fogyasztása is, mint a textilé és cipőé. Sol^ cikknek hiánya már abban mutatkozik, hogy a széles tömegeknek, kik a múltban megélhetési zavarokkal küzdöttek, munkások és földművesek vásárlóereje alapjában megerősödött. A közfogyasztás lényegesen emelkedett. A dolgozó nép a kórházakat, gyógyintézményeket, nyaralóhelyeket, iskolai intézményeket és kultúrhelyeket sokkal nagyobb mértékben keresi fel, mint tette azt a múltban. A termelőerők növekedésével egyidejűleg a nép életszínvonala is emelkedett Államunkban, amely a szocializmus társadalmát építi, a termelőerők állandó növekedése azoroi kapcsolatban áll a nép jólétének emelkedésével. A termelés és a termelékeny ség további emelkedésével, az ötéves terv sikeres teljesítésével kétségtelenül az életszínvonal további emelke dését árpolitikánk csökkentését fogjuk elérni. Ha többet, jobbat és emellett olcsóbbat fogunk termelni, akkor a mi béreinkért és fizetéseinkért többet, jobbat és olcsóbbat fogunk kapni. Olcsóbban fogunk élni Fiatal népi demokráciánk a rövid id őalatt nagy sikereket mutatott fel. Gazdaságunknak szocialista gazdasággá történő átalakulása, vállvetve együtt halad a gazdasági és kulturális elmaradottság félreállítását célzó törekvésekkel, amely elmaradottságban országrészünket a kapitalizmus tartotta. A szocialista gazdaságnak a kapitalista gazdaság feletti túlsúlya tisztán bizonyítható A szocialista gazdaság a természeti kincseink feltárásához és felhasználásához, a fizikai és szellemi munkások alkotóképességének kifejlesztéséhez, I Szlovenszkó gazdasági fejlődéséhez é« | népünk boldogságához vezet. Ezért nyer a párt állandóan több é» több lelkes és önfelálodozó híveket, építőmunkásokat, élmunkásokat. Szocialista gazdaságunk és társadalmunk, mindig nagyobb tömegeket összpontosít maga körül a kollektív építés és előre haladás munkájában. Harcunk a munkatermelékenység emelése érdekében, mely a termelő erők fejlődésének és az üzemek jólétének növelésének kell, hogy forrása legyen, állandó emelkedést mutat. Olthatalan szeretetünk a nép iránt, hitünk a jövő-, ben, osztályöntudatunk építő tettekké' változik át és napról-napra új győzelmeket ad. A szocialista nemzetgazdaság és a szocialista elvek minden vonalon győzelmeiket aratják a kapitalizmus felett, Szlovenszkót magas anyagi és kulturális szintre és a csehszlovák állam, a nemzetközi békefront, valimint a szocializmus szilárd pillérévé emelik.