Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

2. UJSZ0 1949 május 25 termelésünk a kővetkező fokokat ér­te el: 1945 _ 58.8 1946 — 121.4 1947 — 167.8 1948 — 196.3 1949 március 224. Ipari termelésünk értéke évről­évre gyorsan és rendszeresen emel kedik. Már régen túlhaiadta az úgy­nevezett Szlovák állam legmagasabb termelését, amikor egész iparunk­nak a német katonai szükségletek részére kellett dolgoznia. 1943-ban az ipari termelés értéke 162.8-at tett ki, ugyanakkor ma 224 pontot, azaz 40 százalékkal többet. Ez a fejlődés észlelhető a fémiparban is, amelyről a Szlovák állam ideje alatt a németek a legjobban gondoskod­tak, hogy minden kis kereke a leg­jobban lorogjon, hogy az imperialis­ta háború szükségleteit szolgálhas­sa. A fémiparban a termelés értéks a következőképpen fejlődött: 1945 évben 55.9 1946 évben 92.6 1947 évben 156.3 1948 évben 182.7 1949 márc. 195,1. 1913-ban, a háború legnagyobb konjunktúrájának idejében, a lém­ipar termelési értéke l'/ti.l pont volt. Ma tehát ezt a pontot régen túlha­laatUK, bár fémiparunk nem a háború számára dolgozik, de népünk béke­szükséyleteit szolgálja. Az „Augusz­tus 29 -röl elnevezett nagy üzemünk ma mótorbicikliket, hűtőberendezé­seket, tejeskarmákat gyárt. Az így emelkedő ipari termeléssel nő az ipari foglalkoztatottság is. Ez már­ciusban 170 pontot tesz ki, ha az 1937. évet 100 ponttal jelöljük. Ré­gen túlhaladtuk a foglalkoztatott­ságnak azt a legmagasabb határát, amelyet iparunk valaha is elért. Ipari termelésünknek mai foka még nem tükrözi vissza azokat a beru­házásokat, amelyeket a kétéves terv során az alapfondokba eszközöltünk. Pártunk IX. kongresszusára csak a kétéves tervben megkezdett első üzemeket bocsátjuk, mint a brezno nad hronomi és a dolnyi kubini üze­meket. A többi üzemeket csak a következő években. Az ötéves terv az iparosítás terén további terme­lési feladatokat tűzött ki maga elé a már meglévő vagy új üzemekben. Az ipari termelés értéke az ötéves terv befejezésével 75 százalékkal magasabb lesz, mint az 1948-ban volt és a munkalehetőségek 90.000 több dolgozónak adnak munkaal­kalmat. Az ipari termelésnek ez a gyors növekedése kéz a kézben ha­lad, a gazdaság többi ágainak, így ®z építkezési, közlekedési és elosz­tat «tb. fejlődésével. Termelési alap­jainknak ez a kiszélesítése megvál­toztatja gazdasági szerkezetét. Fal­vainkból az emberek ezrei jönnek át az iparba és az építkezési Agakba a mezőgazdaságból. A félig foglal­koztatott falusi munkaerők elhagy­ják a földet és feltöltik a munkás­osztály sorait és felemelik életszín­vonalukat. Szlovenszkó nemzeti jö­vedelme az 1946-iki 100 százalé­kos állapotról 124.6 százalékra emel­kedett, míg Szlovenszkó részesülése az egész állami nemzeti jövedelem­ből az 1946-os 19.9 százalék, 1948­ban 20.9 százalékra emelkedett. A cseh országrészek munkástömegei­nek életszínvonalát eléri már a szlo­venszkói dolgozó nép is, beáll a ki­egyenlítődés, amelynek szükségessé­gét és a hozzávezető utat Szlovensz­kó 1937-es országos kommunista párti konferenciája tűzött ki. Bans­ká Bystricán. így nyilvánul meg nálunk a ter­melő erök szüntelen növekedésének törvénye, amellyel a szocialista gaz­dálkodást szabályozzák, eltérően a kapitalista fejlődéstől, amikor ná­lunk nem volt érvényben a termelő erök szüntelen fejlődésének törvé­nye, a kiszélesített szocialista újra­termelés törvénye, de a termelési erök fejlődésében a kapitalizmust jellemző és a krízisekkel átitatott, időszakosan visszatérő válságtörvé­nye, amely a munkás, földműves és szellemi inteligencia széles tömegei­nek kizsákmányolásával, nyomorával volt átszőve. F. nagy építőmunkának következ­ménye, amely runkát a reakció, a kapitalizmus letörése és a felszabadu­lás után kezdtünk el és amelynek ira­mát a februári győzelem után meg­gyorsítottuk. megmutatkoznak már népünk életében is A szlovenszkói életszínvonal állandóan emelkedik, an­nak ellenére, hogy egy katasztrofális termésünk vo't és hogy 1948 febru­árig a reakció a gazdasági élet min­den voaalán törekvéseinket szabotál­A magyarnyelvű pártiskola hallgatói között (sz. b.) Amíg a haladó tanulóifjúság, a szellemi munkásság és a hi­vatalok alkalmazottai tömegestül résztvesznek a fizikai építőmunkában, hogy áthidalják azt a távolságot, amely elválasztotta őket a munkásosz­tálytól, addig az öntudatos munkásság komoly rétege résztvesz a Kom­munista Párt által rendezett tanfolyamokon, ahol elsajátítják a marxi­lenini elméletet. Az óriási horderejű mozgalom, amely két oldalról, alul­ról és felülről lendületes ütemben indul, közös építőmunkában találkozik egymással a szocializmus útján. Aki valóban szívén viseli a haladó emberiség jövőjét, e mozgalmak­ban észreveszi azt a nagyhorderejű igyekvést, amit az ötéves terv végre­hajtása rejt magában a jövö szempontjából. Köztársaságunk vezető párt­jának, a KSC-nek itt óriási szerepe van. A KSC vezetői most tartják meg a IX. kongresszust, döntései a dolgozó nép akaratának adnak kifejezést és pontosan meghatározzák a párt további munkaprogramját a szocializ­mus fejlődésében. E döntések a dolgozó nép munkcílendületét, a jövö, a szocializmus szívdobbanását határozzák meg. Hangsúlyozzuk, hogy a dolgozó nép érdekében történik mindez, nemzeti­ségre való tekintet nélkül. Mi, akik a magyar dolgozók munkáját árgus szemmel figyeljük, meglátogattuk a magyar pátiskolát, amelyet a párt Kerületi Bizottsága nyitott meg, a magyar dolgozóknak, hogy maguké­vá tegyék a marxi-lenini tanokat. A pártiskolát Pfeifer, a diószegi cukorgyár egykori igazgatójának vil­lájában helyezték el. Az óriási hall ban asztalok, padok vannak elhe­Puzsér Lajos lyezve, a magyar munkásság meg­bízható pártharcosai lelkesen hall­gatják itt az előadásokat, a marxi­lenini tanokat. A magyar élharcosok között egyetlen egy sincs, aki elő­nyöket vagy vagyont szerzett volna magának. Mindannyian, kivétel nél­kül a becsületes munkás szerény, de öntudatos magatartásával ülnek itt a tanteremben. Mindannyinak a ke­ze kérges és kidolgozott, többnyire zsellérek, földművesek, a munka ne­héz jeleit ott hordják megviselt ar­cukon, de szemükben ott lobog a fiatal tanulók lelkes fénye, amikor a szocializmus igéit hallgatják. Először Puzsér Lajossal beszélünk, aki a tanfolyam vezetője. Puzsér La­jos magatartásán látszik, hogy mint nyomdász, már zsenge korában a be­tű szellemi körében nevelkedett. A pártiskolának; az a célja — mond­a —, hogy a dolgozó a marxi-lenini elvek alapján szocialista nevelésben részsüljön. A tanfolyam hallgatói rendkívüli értelemről tesznek tanú­ságot, többnyire régi tagjai és hívei a pártnak és évek hosszú során át szerzett tapasztalatai segítik őket abban, hogy könnyen elsajátítsák a szocializmus tudományos alapjat. Pu­zsér a tanfolyam ideje alatt azt ta­pasztalta, hogy mindannyian érté­kes munkaerők és biztos benne, hogy ez a pártiskola is előrelendíti a párt és a szocializmus ügyét, A hallgatók között oly lelkes tanulási vágy ural­kodik, hogy a kora reggeli óráktó' kezdve néha éjfél után 2—3 óráig fo­lyik a vita. Pihenésről vagy fárad­ságról itt szó nincs. A hallgatók száma 28 volt, de kö­zülük Arvai Józsefet a IX. kongresz­szusra delegálták. Most tehát 27-en vannak. Meghitt, vidám egyetértés­sel folyik itt a szó és az a benyomá­sunk, ha Pfeifer igazgató úr száz­évig lakott volna ebben a villában nem hangzott volna el annyi lelkes szó az emberiség lövőjéért, mint most egyetlen óra alatt. Délután négy óra van. az előadó éppen befejezte előadását és így be­szédbe bocsátkozunk velük. A lelkes hallgatók összegyűlnek, eleven ér­deklődés feszül arcokon, résen van­nak és figyelnek. Amikor feltesszük azt a kérdést, hogy mondjanak vé­leményt a pártkongresszusról, mind­annyian azt ajánlják, hogy a kérdés fontosságára való tekintettel előzőleg egymás között beszéljék meg a tár­gyat, azután nyílt vitát rendeznek Á hallgatók most 3 csoportba osz­lanak, félrevonulnak a világos, nap­fényes szobákba, mi addig egy-két hallgatót félrevonunk a csoportból és elbeszélgetünk velük. Buzgó Kálmán zsellértől a követ­kezőket tudjuk meg. 1926 óta tagja a pártnak. A földbirtokosok kizsák­mányolását a saját bőrén tapasztalta és miután tudta, hogy azt a rend­szert ő maga nem változtathatja meg. szívvel-lélekkel a párthoz csatlako­zott és ott kapta meg azt a lehető­séget, hogy tanulmányozza a szocia­lizmus tanait. Szerzett tudását be­szélgetések folyamán és népgyűlések alkalmával továbbadta és terjesztette dolgozó társai között. Többször tar­tott nyilvános beszédet és amióta munkásöntudatát bírja, állandóan a munkásosztályért harcolt, a földbir­tokos és zsíros gazdák ellen. Mondok Gábor kőműves 1925 óta tagja a pártnak, de már 1918—19-ben harcolt a magyar kommünben, mint vörös-katona. Vásárúton ő alakítot­ta meg a Kommunista Pártot, termé­szetesen ez nehézségekkel járt, de ezzel számított és tervét keresztül­vitte. A megnyitó beszédet Vásár­úton Maíor István tartotta. Moso­lyogva jegyzi meg, hogy azon a gyű­lésen az akkori kormány hivatalos Buzgó Kálmán kiküldöttje azt kívánta töle, hogy távolítsa el a közeléből a munkáso­kat. Az úriember nem bírta a mun­kásszagot. ö azonban nem volt haj­landó a munkásokat eltávolítani a közeléből és ezért 3 napi fogházat kapott. — Dehát ez már a múlté... — jegyzi meg bölcsen. 1938-ban, amikor a magyarok be­vonultak a Horthy-zsoldosok azon­nal letartóztatták, majd szabadon engedték, de csak azért, hogy 1941­ben Kistarcsára vigyék, majd 1944­ben a nyilasok a flassenburgi tá­borba hurcolták, Németországba. Ott a háború végéig sínylődött. Ez idő alatt szenvedése megerősítette és megszilárdította a szocializmusban való hitében. És még folytatnánk a beszélgetést mindegyikkel külön-külön, mert hi­szen történetük a szocializmusért való harc mély gyökerével van szo­rosan összefonódva de nem lehet, mert a pártiskola hallgatói figyel­mesen újra ott ülnek a tanterem­ben, a kongresszusról szóló vitára készen. Puzsér, a vezető, vidám arccal for­dul hallgatóihoz és felszólítja őket, hogy szóljanak hozzá általában a pártkongresszus jelentőségéhez. Kovács Mihály pékmester szólal fel. — A pártkongresszusok eddig min­dig azon voltak, hogy kiküszöböljék az esetleges elkövetett hibákat s újabb javaslatokkal elősegítsék a szocia­lizmus gyors és eredményes építö­munkáját. mmmmg Mondok Gábor Balog elvtárs: — A kongresszus a Párt életében azért bírt mindig nagy és döntő fontossággal, mert hosszú évekre szabja meg a Párt munkaprogram­jának és harcának módszereit. Bartal Járjos, Somorja; — Amikor a Párt iránya bizonyos döntö fordulathoz érkezik, akkor tartják meg vezetői a kongresszust. Ifjabb Antal Lajos: — A pártprogram az alapszerve­zetek határozatait testesíti meg. Mi­vel a Párt alapszervezetei a mun­kásosztály élcsapataiból tevődnek össze, azt mondhatjuk, hogy a Párt IX. kongresszusa a dolgozó nép aka­ratát és annak megvalósítását ha­tározza el. A kongresszus előkészületeinél a Párt lüapszervezetei megtárgyalják a maguk nézetét, azt határozatokba foglalják és később megtárgyalják a járási és kerületi konferenciák­nál, majd ezek a kikristályosodott és megfontolt határozatok kerülnek a kongresszus elé. Ott aztán a Párt országos vezetői jelenlétében közös megegyezés alapján kifejezésre és érvényre juttatják a dolgozó nép akaratát — folytatja Ifj.'Antal La­jos elvtárs. Mivel a Párt minden lépése nagy és kemény harcok árán edzödött meg, rendületlenül hiszem, hogy a IX. kongresszus határozatai döntően előre lendítik az építőmunkát a szocializmus felé haladó úton. Antal, aki egy rendkívül öntuda­tos harcos benyomását teszi, 1921 óta tagja a Pártnak. Bartalls elvtárs az 1931-ben meg­tartott VI. kongresszust tartja rendkívül fontosnak, amikor a dol­gozó nép tüntetve vonult az utcára, hogy arra kényszerítse az akkori kormányt, hogy a Szovjetunióval Antal Lajos megkösse a megnemtámadási szer­ződést a béke érdekében. Szönyi elvtárs az V. kongresszust tartja döntőnek a Párt szempont­jából, amikor Gottwald elvtárs ke­rült a párt élére. 1929-ben, amikor a Párt nem tudott megbirkózni a megalkuvó réteggel, jött Gottwald a határozott, megnemalkuvó pro­gramjával. Gottwald volt az, aki döntöen befolyásolta a Párt további munkáját és az ö vezetésével szer­veződtek meg az akkori öntudatos tiltakozó tömegmunkásmozgalmak. A vita egyre hevesebb formát ölt. De mert időnk rövid és Idejében akarjuk leszállítani lapunk számára az anyagot, arra. kérjük a Pártiskola hallgatóit, mondják meg nekünk, miért küldte éppen őket a Párt erre a tanfolyamra. Kérdésünkre a kö­vetkező választ kapjuk: — Mi magyarnyelvű dolgozók ezt a kitüntetést úgy értük el, hogy hosszú éveken keresztül kitaróan, megalkuvás nélkül harcoltunk a Kommunista Párt irányvonaláért. Ebben a harcban edződtünk meg, ezért Pártunk méltónak tartott ar­ra, hogy ezen a tanfolyamon szo­cialista tudásunkat kibövítsük és magasabb színvonalra emelhessük. Ezáltal hathatósabban terjeszthet­jük a szocializmus tanalt. Mielőtt távozunk, a Pártiskola ta­nácsa az összes hallgatók nevében a kővetkező táviratot küldte a Párt IX. kongresszusára. „Mi, a sladkovi­őovói kerületi politikai iskola ma­gyarnyelvű tanfolyamának 27 hall­gatója, bolseviki üdvözletünket küld­jük a KSC IX. kongresszusának. Munkátokhoz sok sikert kívánva, ígérjük, hogy a kongresszus hatá­rozatait magunkévá tesszük és a gyakorlatba átvisszük. Cest práci." Balogh Vidor Nyolc órakor, miután résztvettflnk a pártiskola közös vacsoráján, azzal a megnyugtató érzéssel távozunk Dió­szegről, hogy a Csehszlovákiai Kom­munista Párt magyar zászlóvivői be­csületes igyekezettel és komoly fel­készültséggel szolgálják a szocializ­mus ügyét köztársaságunkban. ta, gazgaságunkat felforgatta éi a fejlődést megakadályozta. Szlovenszkó területén nincsen mun­kanélküliség. 1936 és 1937-ben a szám­bavett munkanélküli»k 143.000-et tet­tek ki, akiket a kapitalista termelési rendszer a munka folyamából kizárva, koldus könyöradományokkal tengődni hagyott. Az úgynevezett Szlovák állam alatt az emberek ezreit kergették Né­metországba munkára Es ma? Nincs egyetlenegy munkanélküli sem! Ellen­kezőleg. Számtalan esetben érezzük a munkaerők hiányát. Kiküszöböltük az éhbéreket. A bé­rek reális vásárlóereje emelkedett. Az alkalmazottaknak ma nincsenek olyan rétegei, amelynek az éhség és a nyo­mor határain élnének. A képesített és a tanulatlan munkástömegek legszé­lesebb rétegeinek munkabére alapjában megjavult. A béreknek a nemzeti va­gyonban való részesedése állandóan emelkedik A személyenkénti szükséglet Is ál­landó emelkedést mutat fel Szlovensz­kón. Az átlagos húsfogyasztás 1932— 36. évben 15.4 kg-ot tett ki, míg 1947 —48. évben 21.1 kg-ot. Az állati zsira­dék fogyasztás 1932—36-ban 2.3 kg volt, míg 1947—48-ban 3.4 kg. A cu­korfogyasztás 1932—36-ban 13 kg. 1947—48-ban 19.6 kg. A sörfogyasz­tás 1932—36-ban 11.4 1., 1947—48-ban 42.1 I. A cigarettafogyasztás 1932-36­ban 431 drb, 1947—48-ban 660 drb. Hasonlóképpen emelkedést mutat az ipari termékek fogyasztása is, mint a textilé és cipőé. Sol^ cikknek hiánya már abban mu­tatkozik, hogy a széles tömegeknek, kik a múltban megélhetési zavarokkal küzdöttek, munkások és földművesek vásárlóereje alapjában megerősödött. A közfogyasztás lényegesen emelke­dett. A dolgozó nép a kórházakat, gyógyintézményeket, nyaralóhelyeket, iskolai intézményeket és kultúrhelye­ket sokkal nagyobb mértékben keresi fel, mint tette azt a múltban. A termelőerők növekedésével egy­idejűleg a nép életszínvonala is emel­kedett Államunkban, amely a szocia­lizmus társadalmát építi, a termelő­erők állandó növekedése azoroi kap­csolatban áll a nép jólétének emelke­désével. A termelés és a termelékeny ség további emelkedésével, az ötéves terv sikeres teljesítésével kétségtele­nül az életszínvonal további emelke dését árpolitikánk csökkentését fogjuk elérni. Ha többet, jobbat és emellett olcsóbbat fogunk termelni, akkor a mi béreinkért és fizetéseinkért többet, jobbat és olcsóbbat fogunk kapni. Ol­csóbban fogunk élni Fiatal népi demokráciánk a rövid id őalatt nagy sikereket mutatott fel. Gazdaságunknak szocialista gazdaság­gá történő átalakulása, vállvetve együtt halad a gazdasági és kulturális elmaradottság félreállítását célzó tö­rekvésekkel, amely elmaradottságban országrészünket a kapitalizmus tartot­ta. A szocialista gazdaságnak a ka­pitalista gazdaság feletti túlsúlya tisz­tán bizonyítható A szocialista gazda­ság a természeti kincseink feltárásá­hoz és felhasználásához, a fi­zikai és szellemi munkások al­kotóképességének kifejlesztéséhez, I Szlovenszkó gazdasági fejlődéséhez é« | népünk boldogságához vezet. Ezért nyer a párt állandóan több é» több lelkes és önfelálodozó híveket, építőmunkásokat, élmunkásokat. Szo­cialista gazdaságunk és társadalmunk, mindig nagyobb tömegeket összponto­sít maga körül a kollektív építés és előre haladás munkájában. Harcunk a munkatermelékenység emelése érde­kében, mely a termelő erők fejlődésé­nek és az üzemek jólétének növelésé­nek kell, hogy forrása legyen, állan­dó emelkedést mutat. Olthatalan sze­retetünk a nép iránt, hitünk a jövő-, ben, osztályöntudatunk építő tettekké' változik át és napról-napra új győzel­meket ad. A szocialista nemzetgazda­ság és a szocialista elvek minden vona­lon győzelmeiket aratják a kapitaliz­mus felett, Szlovenszkót magas anya­gi és kulturális szintre és a cseh­szlovák állam, a nemzetközi béke­front, valimint a szocializmus szilárd pillérévé emelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom