Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-24 / 37. szám, kedd

A ÜJSZ0 1949 májue 21 h' síiéz küzdelem árán Csgiiszlovákia - Románia 3:2 (2:2) A csehszlovák labdarúgóválogatott, Prágában a Masaryk­stád'ónban játszotta idei második nemzetközi mérkőzését. A ro­mánok elleni találkozó ötvenezer néző előtt folyt le. A vendégek nemvárt jó, gyors játékot produkáltak. A kedvezőtlen idő és a csúszós talaj miatt a játék nem volt oly szép, mint a legutóbbi nemzetközi találkozón. A himnuszok eljátszása után a két válogatott a következő fel­állításban játszott: Csehszlovákia: Morávek, — Kocourek, Rubas, — Trnka, Marko, Pokorny, — Hlavácck, Pazicky, Bican, Preis, Simansky. Románia: Jonescu, — Mihailescu, Formenti, — Bodo, Rit­ter, Bacut — Lungu, Spielmann, Váczi, Petschovski, Filotti. A csehszlovák csapat támadá­saival indul a játék. Mingyárt az első percben — kavarodás köz­ben — majdnem vezetéshez jut­nak a honiak. Formenti erős lab­dát küld haza, amit a kapus csak szerencsével ment. A románok • az erős szél ellen játszanak. Filotti egy gyors lefu­tás után veszélyes helyzetet te­remt Morávek kapuja előtt, de a védelem tisztáz. A 12. percben Bican hatalmas lövése csak né hány centiméterrel kerüli el a kaput. A 15. percben Váczi szédületes iramban rohan a labdával. A csehszlovák védelem tehetetlenül nézi s közvetlen közelről szerzi meg a vezetést. Változatos játék után Pazicky, Bican beadásából szerencsés gól­lal egyenlít. 1:1. A 26. percben szép román össz­játék után Lungu szerzi meg is­mét a vezetést 1:2. A félidő vég­eredményét a 36. percben szép összjáték után Simansky állítja be. Néhány perccel az első félidő vége előtt a sérült Rubas helyére Stepán áll be a csapatba. Szünet után, mingyárt az első percben éri a győzelmet jelentő gólt Simansky. A gól után a já­ték kissé eldurvult, úgyhogy Dorogi magyar játékvezető eré­lyére nagy szükég volt. A követ­kező percek szép támadásokkal, változatos játékkal telnek. Előbb a románok, majd Pazicky két­szer hibáz jó helyzetből, majd Hlavácek lövését csak a kapufa menti. Az utolsó percben a románok vannak nagy helyzetben, amikor Lungu-t közvetlen a kapu előtt Marko szereli. Az eredmény meglepetés. Sen­ki sem számított a román váloga­tott szép és gyors játékára. A csehszlovák együttesben főleg Bi­can és Marko gyenge játéka kel­tett feltűnést. A román csapat egyik legjobbja Váczi középcsatár volt, aki szédületes gyorsasággal többszös veszélyes helyzetet te­remtett a honiak kapuja előtt. Morávek csehszlovák kapus jól védte hálóját. A gólokról nem te­het. A védelemben Kocourek volt a jobb, míg a fedezettsorban Trnka játéka emelkedett ki. Szü­net után erősen félj avult Pokorny is. Általában a legjobb csapatrész a csatársor volt, ahol Pazicky játszott a legjobban. A román kapusnak -nagy sze­rencséje volt. A védelemben Mi­hailescu, míg a fedezettsorban Ritter volt a jobb. A csatársorban Váczin kívül Lungu és Filotti voltak jók. Dorogi magyar játékvezető — noha a második félidőben nehéz munkája volt — jól vezette a mérkőzést. it Románia „B"--CSR „B 2:1 (1:0) Harmincezer • néző előtt, Bukarest­ben játszották a mérkőzést. Az első félidő végéig jó időben folyt le a talál­kozó. A 40. percben szélvihar és zá­poreső keletkezett, úgyhgy a játék­vezetőnek néhány percre félbe kellett szakítania a mérkőzést. A csehszlovák csapat nem játszott rosszul. A ro­mán csapat kitűnő napot fogott ki s főleg a védelem remekelt. A vezetést védelmi hibából Nicu­s o r szerezte meg. A második gólt Burtha lőtte. A csehszlovák csapat gólját Hemele szerezte. A román csapatban kitűnően vé­dett Voinescu. Jók voltak még Zila­hy, Burtha és Farkas A csehszlovák együttes legjobbjai Jonák, Venglár és Benedikovic voltak. Olaszország—Ausztria 3:1 (3:0) Közel kilencvenezer néző előtt, Firencében játszották a mérkő­zést, melyre a következő felállí­tásban állottak ki a csapatok: Olaszország: Franzosi — Bertu­celli, Rosetta—Annovazzi, Tog­non, Fattori—Boniperti, Lorenzi, Amadéi, Cappello, Carapallese. — Ausztria: Zeman—Happel, Ko­wanz—Honappi, Ocewirk, Gern­hart—Melchior I, Habitzl, Huber, Stojaspal I., (Decker), Aurednik (Stojaspal I.). Az első félidő az olasz csapat támadásaival zajlott le. A gólok a következő sorrendben estek: Amadéi, Lorenzi, Carapallese. A második félidőben az osztrá­kok voltak a többet támadó fél. Kitűnő összjátékot produkáltak, de az olasz védelem erősen állja a támadásokat. A becsületgólt Huber lőtte. Biztos bajnok a Ferencváros A magyar Nemzeti Bajnokság vasárnapi fordulója nagy megle­petést hozott. A zöld-fehérek csa­pata, mely vasárnak az MTK­tól súlyos vereséget szenvedett, a Vasas csapatát győzte most le nagy gólaránnyal. A Ferencvá­ros ezzel a győzelmével bebizto­sította magának a bajnokságot. A magyar Nemzeti Bajnokságban egyébként még négy forduló van hátra. A vasárnapi forduló a követ­kező eredményeket hozta: Vasas—Ferencváros 2:7, Újpest —Kistext 9:1, MTK—SalBTC 4:2, GSE—ETO Győr 1:0, Tatabánya —Soroksár 1:0, Csepel—Szombat­hely 1:1, Kispest—Szeged 7:0, MÁTEOSZ—SzAC 1:2. {fséljeyy telel Az én potyamesterem, akinek a potyázás terén mértékadó tapaszta­latai vannuk, azt mondja, hogy két­fajta verejtékező erőkifejtés létezik. Van úgy, amikor a verejtékezés ered­ményes munkát jelent, de van úgy is, amikor az ember egy szűk, homá­lyos helyiségben magányosan verej­tékezik és az utóbbi erőkifejtés egyál­talában nem jelent eredményes mun­kát. Ugyanez érvényes a labdarúgás­nál is, az igyekvő, rendszertelen rug­dalódzás még nem jelenti a labda­rúgósportot. Mindezt bölcs potyames­terem akkor mondta, amikor végig­néztük a ROH pályán a szombat dél­utáni mérkőzést. Hát esküszöm, hogy mesteremnek igaza volt. Ezen a mér­kőzésen « szegény, szánalomraméltó labda ott lebegett a levegőben 30— 40 méter magasságban, mintha sem­mi köze sem lenne a pályához és ha mégis sikerült egy rendes lapos rú­gás, akkor szerényen a tacsvonalon túlra menekült. Ha ezt a játékot csak pechesnek nevezzük, akkor nyugod­tan hívhatják apámat, a szabómes­tert suszternek, ami talán helyénvaló is lenne. Persze, potyán sem néztük végig a mérkőzést: sokkal fontosabb dolgunk volt. Bölcs barátom ugyanis elhatároz­ta. hogy elvisz engem Prágába, a nem­zetközi mérkőzésre. Erre a célra felöl­tözött ünnepi, vasárnapi ruhájába, felvette értékes, csíkos szvetter jét, amely komoly méltóságot kölcsönöz lesújtó külsejének és eljött hozzánk, hogy méltó formában bejelentse tá­vozásunkat. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon drukkoltam, vájjon el­engednek-e? Tudniillik hetekkel ez­előtt. amikor a magyar-csehszlovák mérkőzés zajlott le, voltam először egy nagyobb potyatúrán. Ez a túra, sajnos, sikertelenül végződött, Brünn­ben leszállítottak a vonatról és szé­gyenszemre visszaszállítottak. Igaz, hogy potyán szállítottak vissza, de ezt az utat mégsem élveztem. És mingyárt azt is kijelentem, hogy po­tyamivoltom leleplezéséért egyálta­lán nem vállalom a felelősségei. Mindezt arra « nőre hárítom, aki ott volt a vonaton, rikító piros sált hor­dott a nyakán, fehér pettyekkel tar­kítva és én a sál miatt néztem a nőt és ő nem nézett engem és én újra csak őt néztem és ő újra nem nézett engem. Fájdalommal állapítottam meg, hogy a nő olyan, mint a sze­relem lobogója. Ismétlem olyan, holott én ártatlan vagyok a szerelem­ben is, a lobogásban is, de viszont a nőre nem merném ugyanezt állíta­ni. Ettől a fájdalomtól elmerengtem és méla lettem, a körültekintés, az óvatosság legelemibb szabályait sem tartottam be és akkor jött a nagy leleplezés: ezért mondom, hogy a nS volt az oka. Otthon is, a gimnáziumban is komoly botrány volt, de én szívósan és ha­tározottan sportszenvedélyemre hi­vatkoztam és nem tehettek nekem semmit. Matematikatanárom azon­ban komoly megrovásban részesített, ezért féltem, hogy ma nem engednek el. Potyamesterem azonban igen re­mekül viselkedett, folyton az ara­nyozott óráját nézegette annyi fontos­sággal, mintha tényleg aranyból lett volna és mintha tényleg elfoglalt egyén lett volna. Ezt a tippet az órá­val én adta m neki, mert nagyon jól ismerem az apámat, ő még a régi érához tartozik és jobban ragaszko­dik a vacak műhelyéhez, mint a sporthoz és neki egy aranyóra a meg­bízhatóság záloga. Így hát apám be­leegyezett, hogy potyamesterem fi­zesse az utat, holott hangsúlyozom, hogy pénzről szó sem esett. Nos, annyit mondhatok, hogy bölcs mesteremnek köszönhetem, hogy po­tyán végignézhettem ezt a nívós mér­kőzést. Annyi körültekintéssel po­tyázott, mintha legalábbis egy Zep­pelin-túráról lett volna szó. Hát elő­ször is kiválasztott egy olyan kombi­nált kocsit, amelynek mindkét olda­lán angol találmánnyal felszerelt helységek voltak. A mi fülkénk a kocsi közepén volt és egyikünk min­dig őrt állt a folyosón. Így lavíroz­tunk szorgalommal és kitartással. Gyakran húzogattuk az angol talál­mányt és megeresztettük a vizet a kocsi jobb- vagy baloldalán, aszerint, ahogy a menekülő helyzet megkíván­ta. Fejemben még zúgott, zengett a víz hangja, amikor megérkeztünk Prá­gába, a fővárosba. Az állomáson a potyások hű köre várt bennünket perronjeggyel, hogy zavartalanid folytathassuk utunkat. A potyakör figyelemreméltó tagjaival érkeztünk a strahovi stadionra és ők vezettek a potyacinkos őrhöz, aki rangunkhoz híven szabad belépést biztosított ne­künk. A stádionban rajtunk, potyá­sokon kívül 35 ezer főnin közönség nézte végig ezt a magasfeszültségű mérkőzést, amely az első perctől az utolsóig kemény küzdelemben zaj­lott le. Kiderült, hogy a románok el­sőrangú, gyors játékosok és különö­sen Váczi, a középcsatár volt az, aki játszi könnyedséggel tette lehetetlen­né Marko védőtechnikáját. Marko, szegény, ezúttal gyönge napot fogott ki, de így is ez a mérkőzés a, szlo­venszkói labdartígás diadalát juttat­ta érvémrre. Azt hiszem, ez a mon­dat megállja a helyét, akár egy fel­nőtt írta volna. A „diadal" pontosan kifejezi potyaérzelmeimet, mert a szomorúság és lehangoltság váltako­zott bennem azzal a lelkes izgalom­mal, amit végül a győzelem hozott magával. Mert higyjék el nekem, egy igazi, vérbeli potyanéző sokkal szenvsdé­lyesebben izgid az ilyen dönti mér­kőzéseken, mint a fizető néző. Igaz, hogy a potyás elvi szempontból nem fizet, de erkölcsileg rengeteget vál­lal magára. Csak gondoljanak mind­azokra a veszélyekre, amelyek kör­nyékeztek oda és vissza ... Amikor Moziműsor május havában Safarikovo, Cervená Hviezda: 25—26. Diktátor. 27. A folyó varázsa. 28—29. Szerelem versel. 30—31. Szédülés. Fil'akovo, Tatra: 25—26. Fiatalság és szépség. 28—29. Légy résed 30—31. Mánia. ^ Jesenské, Slovan: 25—26. Valahol Európában. 28—29. Vörös gyík. Král'ovsk^ Chlmec, Moskva: 24—25. Szegény Miklós. 26—27. Gajcsi, n ayomoző. 28—29. Lidácska, a zenésznő. 31 — 1. Áruló vasárnap. V. Kapuxany, Zemplin: 24—25. Larsen, a farkas. 26—27. Betörés. 28—29. Zöld könyvecske. 31 — 1. Varázs és bűbáj. Rim. Sobota, Partizán: 23—27. Valahol Európában. 28—29. Férfiak lesben. 30. Fekete nárcisz 31. Hogy nősülnek az emberek. Lucenec, Moskva: 28—29. Karrier. 30—31. Laura. Levice, Slovan: 25—26. Lenin októberben. 27—29. Valahol Európában. 30—31. Látogatás a sötétségből. Kosice, Partizán: 24—26. Jim gentleman. 27—31. ördögfal. a románok kétízben vezettek, a le­hangoltság olyav méreteket öltött bennem, hogy gyásszal a lelkemben, szívem mélyéig meg voltam rendül­ve. Potyamesterem volt az, aki ví­gasztalt A feszült izgalom közepette ö vol* az, aki rendíthetetlenül hitt a győzelmünkben. Végül csak annyit mondhatok még, hogy ezt a győzelmet megérdemeltük, mert a románok magas klasszist kép­viselnek ma a labdarúgásban és ezt a győzelmet komoly küzdelemmel ra­gadtuk magunkhoz. Mind a három gól, amit Paiicky, az eleven ágyú, Preis, ez az értelmes, rokonszenves játékos és Simansky, ez a fürge, gyors, kiváló szélső rúgott, a legszebb potyaemlékeim közé tartoznak. Egyéb­ként bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszú mondatokkal fejezem ki ra­jongásomat, de az mindig így van velem, ha izgalomba jövök. POTYA MARCI. mm—mmmammm—J^ Alulírott az UJ SZÓ régi előfizetőj e kibővítem előfizetésemet a napilapra 1 évre 540 Kcs, »/i évre 270 KÉS, »/i évre 135 Kis, I hónapra 45 Kis. Az eddig küldött lapok ára (számonkint Kis 3.—) az új előfizetési összegből levonandó! Pontos címem: Név Lakhely: Házszám: Utolsó posta (hivatalos neve): .„ Előfizetési számom _ U Mellékelem az újságra ragasztott címkémet. aláírás az Alulírott megrendelem mint új előfizet ő az DJ SZÓ napilapot évre. Pontos címem: Név: Lakhely: Házszám: Utolsó posta (hivatalos neve): Az előfizetési díjat a póstai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. 1 évre 540 Kcs, V* évre 270 Kis, y 4 évre 135 K£s, 1 hónapra 45 K&s. Kelt .... aláírás Ha az UJ SZO napilapot már megrendelted, a megrendelőlapot add tovább! UJ SZÓ a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8., II. em. Telelőn ?62-77 Fő- és felelősszerkesztő: Lőrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előf'zetés 1 évre 540.—, '/a évre 270.—, 'A évre 135 — ! hónapra 45.— Kcs. ' ' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom