Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-24 / 37. szám, kedd

UJSZ0 A KSC keletkezése Kilenc kongresszus - kilenc lépés a győzelem felé A nagy októberi forradalom győ­zelme után nálunk is meg voltak az őszes alapfeltételek ahhoz, hogy az államhatalom a munkásosztály ke­zébe jusson. Az első világháború egész Közép-Európában nagy tőkés gazdasági krízist okozott és forra­dalmi harcok keletkeztek, amelyben a munkásosztály végezni akart a tő­kés társadalmi renddel. De a szociál­demokrácia nemcsak, hogy nem volt alkalmas vezetni a munkásosztály­nak ezt a harcát, de teljesen hibás útra térítette a munkásosztályt, ami­kor a burzsoázia oldalán aktívan se­gített elnyomni mindenféle forradal­mi megmozdulást. Az 1920-as decemberi általános sztrájk idején a szociáldemokrácia egységes frontban lépett fel az egész burzsoá táborral a munkásosztály igozságo s harcának elnyomásáért. A decemberi sztrájk letörése után, a Marxista baloldal soraiban megin­dult a vita, belépjenek-e a kommu­nista internadonáléba vagy sem. Ez a vita a burzsoázia óriási terrorja közepette folyt és a munkásosztály legjob fiait bebörtönözték. Zápotoc­kjj elvtárs is börtönbe került ekkor. A vita, amely Lenin 21 pontban ösz­szefoglalt feltétele alapján fejlődött ki, megmutatta, hogy a szociáldemok­rata baloldal világnézetileg teljesen el van készülve a Kommunista párt megalakítására és a kommunistainter­nacionáléba való belépésre. 1921 ja­nuárjában Lubochűán a szlovenszkói marxista baloldal is csatlakozik Le­nin 21 pontjához. Februárban meg­alakul az egységes csehszlovákiai kommunista ifjúsági szövetség. Már­ciusban megalapítják a párt német szekcióját, 1921 májusában összehív­ják a marxista baloldal kongresszu­sát, amelyen Smerál elvtárs beszá­molója után elhatározzák a csehszlo­vákiai Kommunista Párt megalapítá­sát. A munkásosztály forradalmi párt­ja megkezdi működését és az első akadályokat Lenin tanácsainak se­gítségével gyűri le. Lenin az inter­nacionálé harmadik összejövetelén tanácskozásokat tart a KSC vezető személyiségeivel. A párt megalaku­lásául és munkája első idejével ösz­szefügg a burzsoázia általános nagy támadása munkásosztályunk ellen. Az egységes szakszervezeti mozgalom­ból kizárják a forradalmi csoporto­kat. Ra-ám pénzügyminiszter deflá­ciós politikája általános tqtmadásba kezd a munkabérek ellen. Megkez­dődik a munkásság általános sztrájk­mozgalma is és a burzsoázia hadjá­ratát betetőzi az 1923-as köztársaság védelméről szóló törvény megszava­zása, amely a kommunisták elleni harc alapját képezi. 1923-ban összeült a KSC első kong­resszusa és utat mutat munkásosz­tályunknak. Igen sok szociáldemok­rata trdíció akadályozta a párt mű­ködését. amelyekkel csak az inter­nacionálé ötödik összejövetele után tudtunk végezni. A balszárny veze­tői Gottwald, Haken, Dolansk'y, majd hozzájuk csatlakozik Sverma, Slan­sky és Kopecky. A balszárny tevé­kenységének eredményeképpen á párt átszerveződik. A második kongresszus a baloldal győzelmét Jelenti A pdrt 1924-es második kongresz­szusa új vezetőséget választ, amely Hakennel az élen magáévá teszi a balszárny összes követeléseit. Meg­kezdődik a párt nagyobbarányú po­litikai tevékenysége, amely 1925 feb­ruárjában megkezdi a drágaság el­leni küzdelmet. Az opportunista ele­mek a párt szétválasztására kísérle­tet tesznek, ozanban ez nem sike­rült, mert a párt egészséges és erös tagsága háttérbe szorítja ezeket az elemeket. Nagy segítséget hoz Sztá­lin beszéde is a KI végrehajtó bi­zottságának ülésén. A párt tevékeny­ségével megszerzi a széles népréte­gek bizalmát, amely megmutatkozik az 1925-ös parlamenti választásokon, ahol pártunk 1 millió szavazatot kap. Ezzel a köztársaság második legna­gyobb pártjává lesz. Ennek a győ­zelemnek a jegyében ül össze a párt harmadik kongresszusa, amely ic&n. jelentós eredményekkel zárui. A harmadik kongresszus és válság jelei a pártban A harmadik kongreszus nagyjelen­tőségű események jegyében zajlik le. Az úgynevezett független szocialis­ták pártja, amelyet Vrbensky, Seke­nina és Landová elvtársak vezetnek és amely kivált a nemzeti szocialista pártból, belép a KSC-be és így pár­tunk az odaadó harcosok egész sorá­val gyarapodik. Mindazonáltal a párt harmadik kongreszusa után a politikai helyzet egyre bonyolódik A burzsoáziának sikerült a gazdasá­gi helyzetet megszilárdítania és a tőkés termelés eléri a háború előtti színvonalat. A szociáldemokratákat és a nemzeti szocialistákat 1925-ben kirúgják a kormányból. És megkez­dődik Svehla legreakciósabb agrár­uralma. Az agrár koalícióba belép­nek a német reakciós polgári pártok és a szlovák néppárt. Az egységbe tömörült reakció megkezdi éles har­cát a dolgozó nép ellen. Megtörténik az adóreform, amely súlyos terheket ró a dolgozó népre. Emelkedik a drágaság, az üzemek­ben racionalizálják a munkát és a munkaerőket még jobban kizsákmá­nyolják. Ezzel szemben nő a mun­kásosztály ellenkezése is. De harcát a disszidens elemek nagiton akadá­lyozzák, amelyek átmenetileg vezetés­re tesznek szert. Ennek következté­ben a párt IV. kongresszusa amely az 1927. évben ül össze, nem tudja a nép harci mozgalmát irányí­tani. Ez az oka annak, hogy 1928­ban válság fenyegeti a pártot. A Jil­ka és Bolen által vezetett opportu­nista elemek rosszul értékelik a cseh­szlovák fejlődést és bizonyítani akar­ják, hogy a tőkés megszilárdulás to­vább folytatódik és a forradalmi mozgalom nehézségeit a tömegek passzivitása okozza. Ekkor kezdődik meg Gottwald elvtárs óriási felada­ta , aki bebizonyítja, hogy a tőkés rendszer mély válsága közeledik, a dolgozó nép harci tevékenysége emel­kedik és a tömegek passzivitásáról csak az opportunisták beszélnek. A pátvita lassan tehát az opportunisták leleplezéséhez vezet és a párt óriási többsége a balszárny és Gottwald elvtárs mögé sorakozik. A párt V. kongresszusa Gottwald vezetésének jegyében. Ez a kongreszus bejelenti a kapi­talista rendszer elkerülhetetlen vál­ságának közelségét és leleplezi a szo­ciáldemokráciát, amely a munkás­osztály szétválasztását kezdeményez­te. Előkészíti a pártot az éles har­cok id.őszakára és Lenin meg Sztálin tanításából kiindulva, leleplezi az op­portunista csoportok veszedelmes működését. Az V. kongkresszus irányvonalát az események gyors fejlődése teljes mértékben igazolja. Már ebben az évben mély gazdasági krízis áll be, amely lassan befura­kodik a csehszlovák gazdasági élet minden ágazatába. A jobboldali szo­ciáldemokrácia, feladatához híven 1929-ben belép a kormányba és ezzel segítséget nyújt a munkásosztály el­leni harcban. Csak a Kommunista Párt az, amely meggyőzi a dolgozó népet arról, hogy lehet védekezni a munkáselbocsájtások ellen, lehet har­colni a nagyobb munkanélküli segé­lyért és lehet könnyíteni a kisipa­rosokra és kisparasztokra súlyosodó adóterheken. És a nép, különösen a munkásosztály, ellenáll. A párt min­denütt beleavatkozik, védi a mun­kásokat és vezeti a parasztok harcát Kárpátalján az adóvégrehajtók e len. A pártnak óriási sikerei óriási ellenállást váltanak ki és örült har­cokhoz ' vezetnek. Ennek megnyilvá­nulása az is, hogv Radotinben. Duch­covban,' Frjjvaldovban és Kossuton munkásvér folyik, a csendőrség sor­tüzet ad a tüntető tömegekre. A párt VI. kongresszusa a fasizmus és nyomor elleni harc egységének jegyében Ilyen körülmények között kerül sor 1931-ben a KSC VI. kongresszu­sára, amely nagy seregszemléje a párt körül csoportosuló dolgozó nép­nek. A VI. kongresszus feladata irá­nyítani és kifejleszteni az agyonnyo­morított és válságban sínylődő nép osztályharcát. Ugyanekkor az egész világon élesedik az osztályharc. Ke­leten megkezdődik a japánok impe­rialista hadjárata, a köztársaság köz­vetlen szomszédságában pedig Né­metországban győz a fasizmus. A né­met fasizmus hatására a cseh reak­ciósok is diktátori módon akarják irányítani a helyzetet. Törvényesítik Henlein mozgalmát, amely nyilván­valóan a köztársaság életére tör, vi­szont a Kommunista Pártot 1933-ban és 34-ben félillegális állapotba ker­getik. De a fasizmus veszélyének ha­tása alatt tovább folyik a munkás­ság egyesülése. Mindenki tudja már ekkor, hogy a fasizmus elleni hatá­sos védekezés egyetlen lehetősége < Szovjetunióval való baráti szövetség. A nép akaratának egyre fokozódó nyomása következtében kerül sor 1934-ben a Szovjetúnió jogszerinti el­ismerésére és egy évvel később az első szövetségi szerződés megköté­sére. A növekvő veszedelem a pártot új feladatok elé állítja. Ezeket a fel­adatokat a VII. kongresszus oldja meg. Ezet megelőzően Gottwald elvtárs az internacionálé VII. gyű­lésén kijelenti, hogy a köztársaság védelméért harcba kell állani az ösz­szes haladó erőknek. A VII. kong­resszus Gottwald elvtárs beszámoló ját magáévá teszi és kijelenti, hogy a köztársaság védelméért folyó harc nem jelenti az osztályharc vonalá­nak elhagyását, éppen ellenkezőleg, a köztársaság védelmét csakis az osztálypolitika érvényesí­tésével lehet sikeresen megoldani. (Folytatását 1. a 3. oldal 1. hasábján.) 2. (Folytatás az I. oldalról.) zés kerületi alapon fog folyni és Szlovenszkón az egyesület gazdasá­güag teljesen független jogi sze­mélyként fog működni. Egyidejűleg bejelentette, hogy az egyesület el­nökéül dr. Husákot kérték fel. A javaslatot a jelenlévők viharos lelke­sedéssel fogadták el. Alelnökökként egyhanulag Baát'ovanskyt, Krnot Zupkát, Horákot, Vaáeékát, JaáSy­kot, Sámuel Falt'ant és Sirica tá­bornokot választották meg. Az új főtitkár Michal Chorváth és a pénz­táros Kelner lett. Az elnökségben résztvesznek még Komsala, prof. LukaCovié, Novomesky és Polák mebízottak, Karel Bdrna, HoldoS és Benau képviselők, Manica tábornok és Lipa ezredes. A választás meg­ejtése után dr. Husák, az új elnök megköszönte a tagok bizalmát és hangsúlyozta, hogy a szövetség fő­feladata lesz felfogni a rokonszenv­nek ezt a végtelen áradatát, amely népünkből a Szovjetúnió felé terjed és megnyerni e gyönyörű gondolat számára azokat is, akik ma még ingadoznak. Az új elnök ezután az ülést bezárta. BaSt'ovansky elvtársnak, a Kom­munista Párt Központi Bizottsága titkárának beszédét az alábbiakban közöljük: Eljöttem, hogy üdvözöljem ezt a je­lentős egyesítő gyűlést a Kommunista Párt és Szlovenszkó dolgozó népe ne­vében. Annál szívesebben teszem ezt, mert a csehszlovák-szovjet barátság egysé­ges, országos szervezetének kialaku­lásában látom a mi viszonyaink mély megszilárdulását, a cseh és szlovák nemzet testvériségének megerősödé­sét, további bizonyítékát annak, hogy a csehszlovák reakció februári veresé­ge és nemzeteink egymáshoz való vi­szonyának alkotmányos rendezése után végül is elindultunk a csehszlovák állami egység hatalmas és elválasztha­tatlan útján. Nos, mindenekelőtt azért tartom mai feladatomat gyönyörűnek és kedves­nek, mert ama szervezeteknek egye­sítő gyűlését üdvözölhetem, amelyek­nek nemes küldetése: ismeretterjesz­tés, a kölcsönös érintkezés, megis­merkedés megszerevezése és a hatal­mas Szovjetúnió nemzeteivel való ba­ráti kapcsolatok megerősítése. A Szovjetúnlóval való szövetségünk nemcsak államunk külpolitikájának alapmotívuma és oszlopa. Az SSSR nemzeteivel való barátság minden be­csületes polgárunk ész- és szívbéli ügye is. Az a felismerés, hogy az 1917-es dicső Októberi forradalom nél­kül nem keletkezhetett volna 1918-ban a csehszlovák köztársaság, hogy a hő­si szovjet hadsereg világtörténelmi Je­lentőségű győzelmei nélkül nem kö­vetkezet volna be a német nácizmus és imperializmus veresége, tehát nem lenne meg a mi nemzeti szabadsá­gunk, független államunk és nem nyí­lott volna utunk a szocializmus felé sem, ez mind mélyen behatolt a cseh­szlovák dolgozó tömegek tudatába. Népünk telve van mély szeretettel, csodálattal és hálával az SSSR népe, kormánya és külön a nagy Sztálin iránt azért a hathatós és minden irány ba kiterjedő segítségért, amit nekünk szüntelenül nyújt. A mi népünk soha nem felejti el a nagyvonalú segítsé­get, amit Sztálin generalisszimusz és a szovjet kormány nyújtott 1947-ben, amikor az éhség és nyomorúság csa pásától, amely a végzetszerű száraz­ság és rossz termés következétben fe­nyegetett, a Szovjetúnióból kapott ga­bona mentett meg minket. A mi nem­zeteink nem felejtenek és nem felejtik el a testvériség és áldozatos segítség többi szeretetteljes megnyilvánulását sem, amelyben a szovjet nemzetek ré­szesítették őket. A mi nemzeteink ma gasan értékelik az SSSR-t, mint a vl­lágdemokrácia és béke erős bástyáját. A Szovjetúnióval való barátság és szö­vetség az egész csehszlovák dolgozó nép drága kincse. Nos, ha a mi Pártunk, ha mi kom­munisták különös bensőséggel ápol­juk és szilárdítjuk a csehszlovák-szov­jet barátság kötelékeit, ez a már fel­soroltakon kívül azért is van, hogy az SSSR-ben a nagy Sztálin és Lenin al­kotását látjuk, akiket mi is tanítómes­tereinknek és vezéreinknek tekintünk, hogy az SSSR-ben látjuk a világ első szocialista államát, a marx-leninizmus és a tudományos szocializmus nagy eszméinek megvalósulását, mert az SSSR-ben és a dicső Kommunista bol­sevik Pártban látjuk példaképünket, a tapasztalatok és okulások kiapasztha­tatlan kútforrását. És még egy gondolatot engedjenek meg, tisztelt hallgatóim kihangsúlyoz­ni. Szlovenszkón és általában Cseh­szlovákiában az orosz nemzet iránt való barátságnak, a szláv kölcsönös­ség tradíciójának mindig mély és élö gyökerei voltak. És a múltban egy­aránt — a kapitalizmus korszakában — az SSSR Iránt megnyilvánuló szimpá­tiájuk és szeretetük miatt bűntettek, bezártak, üldöztek embereket. A tőkés korszak idején a nemzetek élete a nemzetiségi ellentétek, szenvedélyek és ellenségeskedések kibogozhatatlan hálóiába keveredett. A szlovák bur­zsoázia ellenségességre ingerelte a szlovák népet legközelebbi testvére, a cseh nemzet ellen és a cseh és szlovák burzsoázia együttesen hintették szét a gyűlölet magvát a csehszlovák nép legnagyobb reménye, támasza — az SSSR ellen. És na a legreakciósabb „l'udák" tőkésosztály beleoltotta a szlovák népbe a rokonszenv érzését például Lengyelország iránt, ez csak azért történt, mert a reakciós Beck­ista úri Lengyelországból volt szó és mert ez az u. n. „polonofil" orientáció az SSSR nemzetei és a cseh nemzet ellen Irányult. Milyen őrület, milyen gaztett! a nemzeteket érdekeik, egész­séges ösztönük, szabadságuk, létük lé­nyege és alapja ellen ingerelni! De a tőkés osztály már régen megszűnt az Igazi nemzeti és állami érdekek hordo­zója lenni. Feladata a nép bolondítása, az árulás, a rendbontás és az egész­séges előrehaladás gátlása. És milyen másképpen állnak a népi demokrácia kérdései! Szerencsésen és testvérlesen megoldottuk a két nem­zet viszonyát. A lengvel nemzet irán­ti barátság, amely reményteljesen fej­lődik, nem Irányul már sem a cseh, sem az orosz nép ellen. Sőt, kiküszö­böltük az örök időktől tartó szlovák­magyar ellentétet is és tartós barátsá­got, szövetségi szerződést kötöttünk a népi demokrata köztársasággal. És a népi demokrata államok kölcsönös test­véri viszonyának legerősebb kapcsa, amely a proletár nemzetköziségen alapszik, az ő közös szeretetük, közös odaadásuk és közös szövetségük a legnagyobb testvérhez, az egész hala­dó és békeszerető emberiség reményé­hez — az SSSR-hez. Ez a nagy szere­tet úgy borul a demokratikus és béke tábor népeink élete fölé, mint egy nagyszerű, tündöklő szivárvány. A népi demokráciában a dolgok a tőkésosztály zűrzavarából visszatértek egészséges és természetes egyensú­lyukba. Megszilárdítva barátságunkat a Szovjetúnióval, megerősítiük a cseh és szlovák nemzet közötti kötelékei Is és a néni demokratikus nemzetek szö­vetségét. És megfordítva: megerősít­ve a csehszlovák köztársaság egvsé­gét és a népi demokratikus nemzetek­kel való szövetséget, megszilárdítjuk népünknek az SSSR nemzeteivel való testvériségét. Népünk érzései, gondol­kodása, rokonszenve és vágyai teljes összhangban vannak az állam érdekei­vel, bel- és külpolitikájával. Kiküszö­böltük végre mindazokat a tragikus történelmi ellentéteket és akadályokat nemzeteink életéből, melyeket a rosszindulatú mult és főleg a nagytő­kés összeférhetetlenség emelt közé­jük. Mivel ennek a szövetségnek nemze­teink egyiittmunkálkodásának történel­mi feladatában különösen jelentős sze­rep jut, engedjék meg, tisztelt bará­taim, hogv biztosítsam önöket becsü­letes törekvéseiknek az SzKP részé­ről való teljes támogatása felől és hogv ebben az ünnepélyes p'llanatbar, további munkáinkhoz sok sikert é:» eredményt kfvániak. Éljen és virágozzon Csehszlovákia és a Szovietűnió népeinek szövetsége. Üdv Sztálin generalisszimusznak! — a világ dolgozói nagy vezérének! 1949 május 24 Hazaszállították Peter Jilemnicky maradványait Péter Jilemnicky testi maradvá­nyait szombaton szállították haza re­pülőgépen. A ruzyni repülőtérről a StraSnicky krematóriumba szállítot­ták, ahol vasárnap fel volt ravata­lozva. Kedden 8—10 óráig a Nem­zeti Színházban lesz felravatalozva. 10 órakor kezdődik a temetés, melyen a KSC vezető férfiaí és a Csehszlo­vák Írók Szövetségének képviselői mondanak. búcsúbeszédet, flvrútky-i vasúti műhely új munkásigazgatója Szlovenszkó legnagyobb vasúti mű­helye szombaton szép ünnepség szín­helye volt. Ezen a napon iktatták be Gireth József elvtársat a vrútky-i vasúti műhely igazgatói székébe. Ba­cilek közlekedési megbízott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a né­pi demokratikus rendszerünkben a munkásság legjobbjai kerülhetnek vezető állásokba, olyanok, akiket a mult rendszer szeretett volna eltávo­lítani a gyárakból. A munkásság kö­réből új értelmiség támad, mely tel­jes szívéből szolgálja majd a mun­kásságot. Gireth elvtárs köszönetét fejezte ki az iránta megnyilvánuló bizalomért. Fogadalmat tett, hogy még nagyobb igyekezettel fog mun­kálkodni a dolgozó nép javáért és az építő tervek sikeréért. Hatalmas ellentámadás készül Vietnamban , Párizs- — Az Action legújabb száma interjút közöl Hocsi-Min­től, a vietnami népi kormány el­nökétől. Hocsi-Min kijelentette, hogy a vietnami nép saját erejéből fogja kiverni az imperialistákat Vietnamból. Arra a kérdésre, vájjon a viet­nami népi hadsereg együttműkö­dik-e a kínai nép felszabadító hadseregével, azt válaszolta: A kínai népi csapatok az indo­kínai határtól még messzire van­nak. Azt a hírt, hogy a vietnami csapatok együttműködnek a kínai népi csapatokkal, a francia gyar­matosítók azért találták ki, hogy elkendőzzék vele vereségeiket. A vietnami néphadsereg a lakosság közreműködésével hatalmas ellen­támadást készít elő, arrjely hama­rosan Vietnam felszabadításához fog vezetni — fejezte be nyilatko­zatát Hocsi-Min. Kétmillió dolgozó sztrájkol Olaszországban A római rádió jelentése szerint egyre jobban terjednek a sztráj­kok Észak-Oloszországban. A földmunkások . sztrájkj a áttérj edt egész Olaszországra. Pénteken Dél-Olaszországban is sztrájkba léptek a földmunkások és így mintegy kétmillió dolgozó sztráj­kol. A moszkvai rádió hírmagyará­zója kiemeli, hogy a demokrácia és a béke erői újabb sikereket arattak Olaszországban. A szárdi­niai választások és az azóta le­folyt községi választások egyaránt bizonyítják, az olasz nép a mult év április 18-án tartott általános választások óta rájött arra, hogy a Keresztény Demokrata Párt ak­kor csupán demagóg szólamokat hangoztatott. A kormánypártok egy év alatt elvesztették szavazataik 40 száza­lékát. Meghalt Szomaszko professzor Meghalt Nikoláj Alexandrovics Szomasko professzor, a neves egész­ségügyi szakértő, aki I.enin-Sztálin pártjának alapítása óta tagja volt. Ö volt az orosz szövetséges szovjet köztársaság első közegészségügyi népbiztosa. Ezt az állást tizenöt éven át töltötte be. A közegészség­ügyi intézetet az ő nevéről fogják elnevezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom